Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-07 / 243. szám, szerda

/ 1953 október 7 U J S20 A. Sz. Szemjonov levele a nyugati hatalmak főbiztosaihoz az övezetközi korlátozások megszüntetése érdekében V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbiztosa szeptember 17-én Conanttól, az Egyesült Államok németországi főbiztosától levelet kapott a német állampolgárok övezetközi közlekedésének kérdéséről. Hasonló levél érkezett Nagy-Britannia és Franciaország főbiztosaitól is. Ezekkel kapcsolat, ban Szemjonov levelet intézett Conanthoz. A levél a többi között igy hangzik: sSzeptember 13-i levelével kap csolatban szükségesnek tartom megerősíteni a szeptember 1-i levelemben tett azt a javaslatomat, hogy az övezetközi közlekedési kor látozások feloldásának és a n«met állampolgároknak kiadott övezetközi útlevelek megszüntetésének kérdését megvizsgálásra adjuk át a Német Demokratikus Köztársaság és a német szövetségi köztársaság kormányának. Mint az ön válaszából kitíRiik, elutasítja ezt a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az adott kérdés állítólag nem tartozik a német ható. ságok illetőségi körébe. Ez a hivat, kozás azonban minden alapot nélkülöz. ön nem tagadja levelében, hogy a lakosság övezetközi közlekedését korlátozó intézkedések hatálytalanításának kérdése mindé nekelőtt Kelet- és Nyugat-Németország német hatóságait érinti. Eb ben az esetben azonban nem helytálló az ön ellenvetése az elleni, hogy maguk a német hatóságok

1 — akiket érint — a megszálló hatóságok minden beavatkozása nélkül egymás között egyezzenek meg a né met állampolgárok Nyugat- és Ke, let-Németország közötti szabad köz lekedésére és az övezetközi útlevelek megszüntetésére vonatkozóan. Az ön visszautasító válasza arra a javaslatrí hogy a német hatósá goknak adjuk át a német állampol gárok övezetközi közlekedésére és az övezetközi útlevelekre vonatkozó 7 kérdés megoldását, figyelmen kívül hagyja a német nép törvényes jogát arra, hogy maga döntsön saját ügyeiben. Szükségesnek tartom ismételten felhívni figyelmét arra a fontos körülményre, hogy Kelet- és Nyugat-Németország német hatóságai nak megegyezése az ' övezetközi útlevelek megszüntetésének kérdésé ben a két kormány közötti kapcsolat megteremtésének ügyét szolgál, ná, és első lépés volna abban az irányban, hogy a demokratikus és békeszerető Németország egységének helyreállításával kapcsolatos, má

s halaszthatatlan kérdéseket is megoldjanak-; — fejeződik be V. Sz. Szemjonov levele. Hasonló leveleket juttattak el Francois" Poncethez, Franciaország németországi főbiztosához és Wardhoz, aki Nagy-Britannia németországi főbiztosának ügykörét látja el. A francia békevédelmi bizottság üiéséről Október 4-én végetért a Francia Békevédelmi Bizottság kétnapos ülése. A záróülésen felszólalt Frederic Joliot-Curie, a Béke Világtanács elnöke. Rámutatott a francia békevédők küzdelmének óriási jelentőségére az új világháború megaka dályozásában. „Franciaországtól függ, megszü nik-e a vietnami vérengzés — mondotta Frederic Joliot-Curie. — Követeljük a vietnami háború megszüntetését!" ' » Joliot-Curie határozottan elítélte a német militarizmus megújításá nak politikáját, amely Franciaor szág halálos veszedelme. »KözépEurópában — jelentette ki JoliotCurie — újra felüti fejét az a veszedelem, amelyet mi, franciák nagyon jól ismerünk. Ez a veszede lem a né^t militarizmus. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy Németország bárminemű felfegyverzése formájától eltekintve, Franciaország előzetes beleegyezésétől függ. Ne állítsák azt, hogy a fegyverkezés attól függetlenül fog történni kivánjuk-e vagy sem, ne állítsák azt, hogy jobb válasz tani az európai védelmi közösség formáját, mint a^ legkevésbbé veszélyes formát. Ismétlem: Németország bármilyen felfegyverzése országunk beleegyezésétől függ.« Joliot-Curie hangsúlyozta, hogy „ebben a pillanatban a francia népnek lehetősége van az események folyását békés irányba terelni.« A Francia Békevédelmi Bizottság •jóváhagyta azt a kiáltványt, amely ben a francia népet fokozott harc ra szólítják fel, a békéért, a demokratikus jogokért, az újrafelfegyverzés és a háború kirobbantá sának politikája ellen. *A Francia Békevédelmi Bizottság nyilatkozatot tett közzé a bonni és párizsi szerződésről. A nyilatkozatban ez áll: »A franciák túlnyomó többsége nem óhajtja Németország újrafelf egy vérzését. Mindnyájunkon áll, hogy ez az óhaj teljesüljön. A Francia Békevédelmi Bizottság politikai meggyőződésére való tekintet nélkül a jelenlegi, vagy múltbeli ellentétek nélkül minden franciát felszólít, hogy egyesüljön, hogy közösen követeljék a bonni és párizsi szerződés visszautasítását". ' V \ Nehru beszéde az Ázsiában történt változásokról és India külpolitikájáról Nehru indiai miniszterelnök egy miaidraszi gyűlésen beszédet mondott, amelynek során — mint az »Indinfo« jelenti — foglalkozott az Ázsiában történt hatalmas változások jelentőségével, valamint India és a nyugati hatalmak viszonyával. »A nyugati hatalmaknak meg kell érteniök — mondotta — hogy Ázsiának ugyan nincsen atombombája, sem hidrogéabombája, de meg . van a határozott ereje, hogy ellenálljon az ide-odarángatással szem ben. Ázsia m

a nem tűri, hogy kényszerítsék és leckéztessék. Für csa dolog — folytatta Nehru — hogy Európa még mindig nem szabadult meg teljesen attól az elképzeléstől, hogy Ázsia — függetlenné válása ellenére — még mindig engedelmes fegyverhordozója. Nem értették meg a nagy változást, amely Ázsia megváltozásának és nagy független országok keletkezésének tényével a világon bekövetkezett. Nehru ezzel kapcsolatban utalt a Kínai Népköztársaság elismerése és ENSZbeli tagsága kérdésére és hangoztatta: „Lehet-e kétsége valakinek Kína államának létezése tekintetében ? Kínának erős központi kormánya van. Nem arról van szó, hogy ez tetszik-e valakinek vagy sem. A tény az, hogy egy nagy állam létesült, amely hatalmas országra terjeszti ki uralmát. Mégis vannak emberek, akik azt mondják, hogy számunkra ez az állam nem létezik. Egyik főbb tényezője ennek Kína .el nem ismerése az ENSz-ben és egyebütt. Különös módszer, hogy behányják szemüket a létezés világos és nyilvánvaló ténye előtt" — jelentette ki Nehru. — „Különös dolog — folytatta a továbbiakban — hogy Európában és Amerikában egészében véve nem értik meg az óriási változásokat és az óriási erjedést Ázsiában. Csak egy" módon beszélnek velünk, mellettünk vagytok-e vagy ellenünk? Furcsa kérdés ez. Emberek százmilliói élnek és fognak tpvább élni és a maguk módján akarnak gondolkozni, anélkül, hogy egyik oldalról a másikra rángatnák őket." „India — hangoztatta ezután — független külpolitikát követ. Amikor India független külpolitikájáról beszéltem, egyes országok birálták ezt és nem értették meg. India külpolitikája jelenti annak elutasítását is, hogy így vagy úgy rángassák" — hangoztatta végül Nehru. KÜLFÖLDI HÍREK Amint az Üj Kína hírügynökség jelenti, október 3-án Pekingben kínai-magyar tudományos és technikai együttműködésről szóló egyezményt írU'.k alá. Ez az egyezmény hozzájárul a Kína és a Magyarország közötti együttműködés és baráti kapcsolatok további megszilárdításához. • A Reuter hírügynökség jelenti, hogy a délafrikai parlament két házának együttes ülése pénteken felhatalmazta Maian miniszterelnököt. hogy benyújthassa legújabb törvényjavaslatát a színesbörü választók külön választói névjegyzékbe vételéről. Amint az Unita jelenti, Nápolyban október 4-én cáfeikúgy, mint október 3-án egy lap sem jelent meg, mert a város nyomdászai elhatározták, hogy folytatják sztrájkjukat. A sztrájkolok követelik a kiadóktól, hogy kezdjenek tárgyalásokat a béremelésekről és új kollektív munkaszerződés megkötéséről. Az osztrák sajtó közlése szerint májustól augusztusig, tehát négy hónap alatt Ausztriában a szén ára 15 százalékkal, a háztartási cikkek ára 14—17 százalékkal, a növényi olaj és margarin árak 28 százalékkal, a hal ára 18 százalékkal, a disznóhús ára 15 százalékkal emelkedett. Az osztrák kormány nemrég bejelentette, hogy 1954 januárjától a dohányárak 20—25 százalékkal, a vasúti és autóbuszjegyek árai pedig 25—27 százalékkal emelkednek. • • • • A Szakszervezeti Világszövetség titkársága nyilatkozatában tiltakozott a kubai szakszervezeti mozgalom üldözése ellen — jelenti a TASzSz. A nyilatkozat a többi között rámutat arra, hogy több mint ezer szakszervezeti funkcionáriusnak és békeharcosnak börtönbe vetésével és több mint' 100 letartóztatott meggyilkolásával Batista kubai diktátor kormánya lábbal tiporja az adapvető emberi jogokat. A „Reuter"-iroda jelenti, hogy csütörtökön hattagú jugoszláv szakszervezeti küldöttség érkezett Belgrádból Londonba, hogy a munkaügyi minisztérium és a külügyminisztérium vendégeként három hónapot Nagy-Britanniában töltsön. A küldöttség vezetője Janko Ru-' dolf, . a szlovéniai szakszervezetek szövetségének elnöke. A sajtó közlése szerint a lehav. rei „SNCAN" repülőgyár munkásai folytatják harcukat a „rendeléshiány" ürügyévél végrehajtott törne ges elbocsátások és a gyár bezárása ellen. A gyár területét megszálló munkások erélyes fellépésétől megrettenve, a miniszterelnöki teendőkkel ideiglenesen megbízott Paul Reynaud beleegyezett abba, hogy egy hónappal elhalasszák a gyár bezárását és kifizessék minden munkás munkabérét. A gyár bezárása ellen alakított harci bizotts4g tovább küzd a munkások érdekeiért, a gyár tervezett bezárása -ellen. Jacques Duclos leleplezi a megvásárolt sajtót A l'Humanité közli Jacques Duclos „Kik azok, akiket külföldről pénzelnek?" című vezércikkét, amelyben a többi között ezeket írja: Számos francia felvet magában olyan kérdéseket, amelyekre válaszolni kell. Mostanában sokat beszélnek a piaszterbotrányról, az emberek azonban azt is szeretnék tudni, vájjon milyen pártok húztak hasznot a piaszterrel űzött visszaélésekből. Azok az akadályok, amelyekbe a piaszterüzérkedés kivizsgálásával megbízott bizottság ^ütközik, jól mutatják, hogy a kormány egyáltalában nem akarja megkönnyíteni a bizottság feladatát, sőt ellenkező, leg. Az ország tudni akarja azt is, hogy ki pénzeli a „Paix et Liberté" nevű vállalatot (ez a vállalat kommunistaellenes propagandaförmedvényeket ad ki), amelyet az a Jean Paul Dávid képviselő igazgat, aki a megszállás idején náci tisztek által látogatott bordélyházat tartott fenn. * Jacques Duclos a továbbiakban így folytatja: Közvetlenül a felszabadulás után sokat beszéltek arról, hogy fel kell számolni a „megvásárolt sajtót" és arról beszéltek, hogy meg kell teremteni a kedvező viszonyokat a független sajtó kifejlesztésére. De a Franciaországra rákényszerített politikai változás óta, vagyis amióta eltávolították a kommunistákat a kormányból, mindent latba vetettek annak érdekében, hogy visszatérjenek a „megvásárolt sajtó" rendszeréhez. Azóta több újság megszűnt, más újságokat felvásároltak a nagy francia és külföldi pénzügyi társaságok. Ez megmagyarázza azokat az „udvariassági" látogatásokat, amelyeket egyes lapok szerkesztői rendszeresen lerónak az Egyesült Államok nagykövetségén. A finánctöke, elsősorban a Hachette, a Boussac és a Prouvost-trösztök, így tette rá kezét bizonyos párizsi sajtóorgánumokra. • Könnyű kitalálni, hogy a francia kapitalisták és az amerikai imperialisták • milyen feladatot bíztak a kezükbe kerített sajtóra. Augusztus hónapban — midőn a dolgozók jogos követeléseiket védelmezték — a megvásárolt sajtó a kormányt és a munkáltatókat támogatta. Jacques Duclos végül felszólítja a francia kommunista párt aktíváit, \ szervezzenek nagyszabású kampányt azzal a\ céllal, hogy alapot gyűjtsenek a demokratikus sajtó támoga' tására. Nyolc nappal a szokásos idő előtt kezdi meg őszi ülésszakát a francia parlament Október 6-án ismét öászeült a francia parlament. A parlament nyolc nappal előbb kezdi meg az őszi ülésszakot a szokásosnál. Ez annak következménye, hogy az augusztusi nagy sztrájkok után 210 képviselő részéről futott be kérelem az ülésszak haladéktalan összehívására. A Laniel-kormányt október 6-án közel 150 interpelláció várja, jelenti az AFP és hozzáfűzi — „igen valószínű, hogy a Laniel-kormány általános politikáját széles alapon megvitatják az ülésszakon". A francia sajtó vezető helyen foglalkozik az őszi parlamenti ülésszak megnyitásával. Az ülésszak vitáinak kimenetelét illetően a napilapok, politikai állásfoglalásuk szerint különféleképpen vélekednek, de megegyeznek abban, hogy az ország jelenlegi helyzetében az ülésszakon várható vitáknak igen nagy jelentőségük van. A Populaire úgy véli, hogy \ „a parlament ülésszakának küszöbén a kormány hosszú életének esélyei jóval kisebbnek tűnnek". A lap véleményét a következőkre alapozza: „legyen bár szó az európai hadseregről, a költségvetési vitáról, a parasztság elégedetlenségéről, amelynek következményei a / kormány kebelében is éreztetik ha«. tásukat, vagy az elnökválasztásokról, a viszályra alkalmat adó kérdés oly sok, a kormány összetartása pedig oly kicsi, hogy nem túl nagy az esély arra, hogy sikerül győzelmeskedni a nehézségek felett". A Franc Tireur azt írja, hogy a rendes időpont előtt nyolc nappal összeülő parlamentben „viharos és szenvedélyes vitákra lehet számítani". A lap a továbbiakban megálla- ' pítja, hogy „az augusztusi sztrájkok a közszolgálati és magánszektor dolgozóinak általános elégedetlenségét hozták felszínre és nélhány hét óta a parasztok is mozgolódnak, riadót fújnak az egész országban. Ebben a lázas, nyugtalan légkörben kell megkezdődniök a háború befejezése óta felszínre került legsúlyosabb kérdések vitáinak: Indokína, Észak-Afrika, Európa. Eb. ben a légkörben kell megvitatniok a költségvetést, az adóreformot és ezenkívül azt a számtalan interpellációt,- amely a nyári szünidő alatt futott be a nemzetgyűléshez". Paraguay Kommunista Pártja központi bizottságának felhívása A „Justícia" című lap közölte Paraguay Komunista Pártja központi bizottságának felhívását, amely az Obdulio Bartenak, a híres paraguay-i közéleti személyiségnek, kiszabadításáért folytatott harc fokozására szólítja Paraguay és egész Latin-Amerika népeit. „A Barte kiszabadításáéit folytatott harc — mondja a felhívás — harc az egész paraguay-i nép szabadságáért, demokratikus jogaiért, nemzeti szuverenitásáért." Amint az „Imprensa Popular" című brazil lap közli, az Obdulio Barate kiszabadításáért harcoló brazíliai bizottság Rio De Janeiroban tömeggyűlést szervezett. A gyűlés részvevői küldöttséget választottak, amely Paraguayba utazik, hogy Barte szabadonbocsátását követelje. További hadifoglyokat adtak át a koreai-kínai félnek Vasárnap délután 4 óra 30 perckor az indiai csapatok a kínai népi önkéntesek további három és a ko. reai néphadsereg két fogságbaesett harcosát adták át a koreai-kínai félnek. Ezzel HLre emelkedett azoknak a fogságbaesett koreai és kinai harcosoknak a száma, akiket a felvilágosító tevékenység megkezdése előtt telepítettek haza. A hazatértek között volt Csang Sih-jing önkéntes, aki elvágta csuklóját és tarkát. Megérkezése után azonnal kijelentette a semleges nemzetek megfigyelőinek és az újságíróknak: azért követett el öngyilkossági kisérletet, hogy kiszabaduljon a titkos ügynökök karmaiból. Azt remélte ugyanis, hogy az indiai katonák megmentésére fognak sietni és előttük kifejtheti hazatelepítésére irányuló szándékát. Egy másik kínai hadifogoly, Csien Szung-kuej' elmondotta, hogy az ügynökök szombaton megölték egyik hiadifogolytársát, aki ki merte fejezni óhaját, hogy hazatérhessen Kínáiba. Az illetőt névszerint CsaóCe-lungot, a D-28-as számú tábor, ban ölték meg. „Az ügynökök — mondotta — elvitték magukkal és bottal halálra verték. Ezután kitép, ték a szivét, tetemét benzinnel elégették, majd elásták. Ez szombat délután 3 órakor történt és saját szememmel láttam." {