Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-07 / 243. szám, szerda

Ul SZÖ 1953 október 7 Hockauf Frida. az NDK textil munkásnője 4 A Szovjetunió jegyzékének nemzetközi sajtóvisszhangja A demokratikus tábor minden országában mély megelégedéssel fo gadták a szovjet kormánynak azt a jegyzékét, amelyet a külügyminisz terek tanácskozásának összehívásá ról Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához in tézett. A szovjet külpolitika fö célja a béke — emeli ki ezeknek az orszá goknak sajtója. A három nyugati hatalomhoz intézett szovjet jegyzék világosan tükrözi a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget és hozzá járuljon a vitás nemzetközi kérdé sek békés rendezéséhez. A ,,Scantelia", a Román Munkáspárt lapja, szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy főként a koreai fegy verszünet megkötése után elsőrendű jelentőségre tettek szert a nagyha talmak tárgyalásai a nemzetközi enyhülés érdekében Kína nemzetközi jogainak helyreállítása — mutat rá a lap — vitathatatlanul haladékta lan megoldást követel A jelenlegi helyzetben olyan nagyhatalom, mint a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőinek jelenléte nélkül egy szerűn lehetetlen rendezni a legfontosabb vitás nemzetközi kérdéseket. A kapitalista országok egész saj tója nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet jegyzéknek és számos kom mentárban foglalkozik vele. Pierre Courtade, a L'Humanité külpolitikai gzemleírója azt írja. hogy a szovjet kormány jegyzéke „megerősíti a nemzetközi helyzet reális elemzésén alapuló békés poli tika állandó alapelveit: elejétől vé géig felhívás a józan észhez " Akár hogy is ítélünk Kína belső rendsze réről — folytatja Courtade — lehet e tagadni annak a törekvésnek a képtelenségét, hogy Kína részvétele nélkül rendezzék az ázsiai országok problémáit? Lehet-e tkgadni, hogy a fegyverzet csökkentése és a há borús propaganda betiltása elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését? Lehet-e tagadni, hogy a koreai fegyverszünet megkötése kedvező feltételeket teremtett ehhez? Lehet e tagadni, hogy a német kérdés békés megoldása végső soron maguktól a németektől függ és hogy többek kő zött a németországi szabad válasz tások csak abban az esetben lehet nek törvényesek, ha minden külső nyomás nélkül folynak le a válasz tások? Lehet-e végül tagadni, hogy a bonni és párizsi szerződéseknek — amelyek Németország egy részét „bekapcsolják" a háborús tömbökbe — ratifikálása lehetetlenné teszi Németország egyesítését? A szovjet jegyzék alapvető megállapításai ép pen ezek. Ami a német kérdést illeti — amelynek békés megoldása Franciaország létérdeke — a szovjet javaslatban nincs semmi, amit ne fo gadhatňa el egy olyan francia kormány, amely megérdemli ezt a ne. vet. Pierre Courtade elítéli azt a parancspolitikát, amelyet az Egyesült Államok akar folytatni. „Tanácskozásról beszélni — folytatja a cikk író — és ugyanakkor kijelenteni, hogy ratifikálni kell a bonni és pá. rizsi szerződést, annak elismerését jelenti, hogy a tanácskozáson csak azért akar megjelenni, hogy dik^ tálja a feltételeket... A francia nép , amikor döntő harcba indult a revansiszta Németország felfegyverzése ellen, a legutóbbi szovjet jegyzékben lelkesítő indítékokat talál a német kérdés békés megoldására irányuló akcióinak fokozására. A választás egyszerűbb, mint bár mikor Az egyik oldalon azt a politikát találjuk, amely néhány hónap alatt hitlerista tábornokok parancsnokságával legalább ötszázezer főből álló hadsereget ad a revansiszta Németországnak, a másik oldalon azt a politikát, amely gyorsan meg. erősítené Németországban a béke erőit... A Franciaországot fenyegető veszély hatalmas, de Franciaországnak megvannak a lehetőségei, hogy szembeszálljon ezzel a veszéllyel. Ezek a lehetőségek annál nagyob bak. mert Franciaországnak alap vető érdekei megyédelmezésében van barátja, a Szovjetunió, amelynek hatalma és szilárdsága komoly gon. dolkozásra készteti azokat, akik a hitlerista háború folytatásáról álmo doznak." A >Figaro« ezt írja: »A Szovjet unir láthatólag nagyobb jelentőséget tulajdonít az öt nagyhatalom tanácskozásának a kommunista Kína részvételével valamennyi vitás kérdés rendezése céljából, mint a négy hatalom tanácskozásának a német és osztrák kérdésről. A német kérdés rendezésének mód ját illetően a Szovjetunió ragaszkodik a nyugati hatalmakhoz intézett előző jegyzékekben kifejtett javaslataihoz.® Az angol sajtó is széleskörűen kommentálja a szovjet kormány jegyzékét. A »The Thimes® vezércikkében ezt írja: »Az a javaslat, hogy az öt hatalom képviselői találkozzanak a nemzetközi helyzet ipegvitatása végett, olyan, amelyre fi gyeimet kell fordítani. A gyfÄor latban azonban nem lehet reménykedni a tanácskozás összehívásá ban, ha nem ül össze a koreai politikai értekezlet és nem vezet jó eredményekre.« »A szovjet jegyzékeknek az a része, amely Németországra vc natkozik — folytatja a >The Thi mes« — gondosabb tanulmányozást igényel és nagy nehézségeket jelent. A négy -hatalom tanács kozása a német kérdés minden vonatkozásáról kétségtelenül csábító, de ugyanakkor igen reális veszélye ket rejt magában.« Ezt a »veszélvt« a lap abban lát ja, hogy a szovjet kormány »mindeneke'őtt azt tartja szükségesnek, hogy Kelet, és Nyugat-Németország képviselőiből össznémet kormányt alakítsanak. »A nyugati hatalmak sohasem egyeznek bele ilyen kor mányba« — emeli ki a »The Thi mes«, de hozzáteszi: »emlékezetben kell tartaniok azonban, hogy egyes nyugati országok, különösen Franciaország közvéleménye nem hajlandó elfogadni Nyugat. Németor szág újrafelfegyverzését az európai védelmi közösség keretei között.« Az amerikai lapok feltűnő helyen közölték a három nyugati hatalom hoz intézett szovjet jegyzékről szó ló jelentéseket. A »New York Herald Tribúne® washingtoni tudósítójának jelentését közli, amely szerint a külügymi nisztérium jnagatartása a német kérdésről szóló szovjet jegyzékkel szemben »nem hagy kétséget az iránt, hogy az Egyesült Államok elveti az orosz javaslatokat.« »A külügyminisztérium munkatársai körében — folytatja a tudósító — szemmelláthatóan rejtett nyugtalanság uralkodik amiatt, hogy a szovjet jegyzék Londonban és Párizsban nem kelte nagyobb érdeklődést, , mint Washingtonban. Az Egyesült Államok már régen hidegen tekint a négy nagyhatalom német kérdéssel foglalkozó tanács kozásának eszméjére, akármilyen napirenddel tartsák is meg, kivéve a legkorlátozottabb napirendet. Az Egyesült Államok még szilárdab ban ellenez bármely tanácskozást a Kommunista Kína képviselőinek részvételével. Londonban és Párizsban azonban sok társadalmi és politikai személyiség már régóta tö rekszik majdnem bármilyen legfelső színvonalú tanácskozás megtartá sára, amely a hidegháború enyhítését szolgálja.® A »Berliner Zeitung« című keletberlini lap vezércikkében leleplezi a reakciós sajtó hazug magyarázatát a szovjet kormány jegyzékével kapcsolatban. A reakciós sajtó arról fecseg, hogy a Szovjetunió állítólag nem kíván tárgyalni. A szovjet kormány már a mult év márciusában tervezetet javasolt a nyugati hatalmaknak a német békeszerződés alapjairól — írja a »Ber. liner Zeitung«. A szovjet kormány nak jegyzékében meg kellett állapítania, hogy a nyugati hatalmak kormányai nem mondottak véleményt a szovjet tervezetről és nem terjesztették elő saját tervezetüket. Ez a tény Washingtonban és más fővárosokban rendkívüli mértékben kompromittálja az amerikai po. litikusokat. Félnék a békeértekezlettől és a békeszerződéstől, mert jól tudják, hogy az egységes, szuverén, békeszerető és demokratikus Németországgal kötött békeszerződés természesen lehetetlenné teszi, hogy Nyugat-Németország amerikai katonai támaszponttá váljon, Egyszerű, de mindenki számára értihiető jelszót: ,,Jobb és olcsóbb textilárüt a népnek!" állított Hockauf Frida szövőnő azon kötelezettségvállalásának élére, amelyet a Zittaui Mechanikus Szövöüzem szakszervezeti aktíváján előterjesztett. Az 195S-. év negyedik negyedében 45 folyóméter legjobb minőségű szövettel akar többet szőni. Ez az ő hozzájárulása az új irányvonal megvalósításához. Felhívása a köztársaság ' minden munkásához és munkásnöjéhez, a textilgyárakban, hogy kövessék az ö példáját, nem marad meghallgatás nélkül Mi indította Hockauf Frida elvtársnőt e teltére? Szólaltassuk meg most ezt az 55 éves szövőnőt, aki csaknem 30 év óta dolgozik a zittaui textilüzem szövőtermeiben. A Zittaui Mechanikus Szövöüzem szakszervezeti aktíváján kijelentette: — Hogy milyen gyors lesz az új kormányprogramm megvalósításá nak irama, az tőlünk, munkásoktól, alkalmazottaktól és a technikai értelmiséghez tartozóktól függ. Ahogy ina dolgozunk, olyan lesz holnap az életünk. Ahogy mi kezünk munkájával megteremtjük az előfeltételeket hozzá, úgy fog kormányunk holnap több és jobb árut eloszthatni és az árcsökkentés politikáját úgy fogja folytathatni. Beigazolódott, hogy csakis növekvő termelés útján tudunk több árut elosztani. Lakosságunknak többre van szük sége, jobb és olcsóbb textilárura, cipőre. ruházati cikkekre, élelmiszerekre és háztartási használati cikkekre. Senki más, mint mi, munká sok, alkalmazottak és az értelmiség képviselői tudjuk a fogyasztási cikkek fokozottabb rendelkezésre bo csátását a természetes kívánságnak A Alig 14 hónappal ezelőtt Berlinnek abban a részében, ahol most a hatalmas Sztálin-sugárút pompázik, még alig volt látható valami abból a hatalmas útból, amely most a,z új Berlin lüktető ütőere. Az út kétoldalán ugyan már láthatók voltak az állványzatok, itt ott a kopasz hátfalak, de még nehéz volt képet alkotni arról, hogy ez a sugárút mily hatalmas méretű lesz. Ma a Sztálin-sugárút Berlin egyik ismertető jelévé vált. Itt lüktet a nagyváros élete. A hatalmas J V. Sztffin vaskohókombinát helyén három esztendővel ezelőtt még gyommal és homokkal belepett üref térség terült el. A hatalmas kohómű mellett épül az első város, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói saját maguk építenek. Az-Odera közelében' már békés és büszke képet nyújtanak a készen álló városnegyedek. 1953. május 7-én, amikor a Kelet Vaskohó és a körülötte levő lakótelepet Sztálin tievéről nevezték el, már 4500 munkás, technikus és mérnök élt az új, kényelmesen és barátságosan berendezett lakásokban. Ma már majdnem 6000 dolgozó lakik itt és az ötéves terv végén már 30.000 dolgozó számára épülnek lakások. A kőművesek, ácsok és műszaki alkalmazottak ezrei. dolgoznak a város további építésén. A szovjet munkamódszerek 'kalmazásával az építkezési dolgozók olyan gyors ütembe

n építik ezt a várost, amilyenben kapitalista országban lehetetlen volna. Keppner élmunkáscsoportja a város elnevezésének napján S óra alatt 25.000 téglát rakott fél. Ez köztársasági csúcsteljesít 'ny olt. A tanoncok versenyben állanak a lakótömbök létesítésénél. Az egész Német Demokratikus Köztársasáoból, Berlinből, Magdeb rgból, Rosttockból, Drezdából. Erfurtból érkeztek ide kőművesek, ácsok és munkások, hogy a vaskohó dolgozói számára lakásokat építsenek. Ez idő alatt egész városnegyedek épültek frl 4—5-emeletes lakóházakkal, amelyeknek egy részé világos, égetett agyaglapokkal fedett. A lakóházaifkai egyidejűleg kórházat is építettek 80 ággyal, majd pedig eg

v tíz osztályos iskola épült. Ez az iskól

a a

z NDK legmodernebb iskolája. megfelelően biztosítani. Küzdjünk tehát hazafias vetélkedésben azért, hogy népünknek többet adjunk, mint amennyit a terv mindegyi künktől megkövetel. Ez az egyszerű meggondolás indította Hockauf Fridát arra, hogy a negyedik évnegyedben több textilárut készítsen el. Ö, aki eddig is már mindig egyike volt üzeme legjobb szövőnőinek és tervét az utolsó, negyedik évnegyedben 130 százalékra teljesítette, most újra magához ragadta a kezdeményezést. Nagyon jól tudja, hogy mitől függ az, hogy életünket jobbá és szebbé ala kíthassuk. Hockauf Frida, aki 1921 óta szakszervezeti tag, azt is tudja, hogy mit jelent a kapitalista profithajhászat. Nagyon jól tudja, mit jelent a kapitalista kizsákmányoló rendszerben a munkásnyomor, mert 7 teljes esztendőn keresztül volt egykor munkanélküli. Tudja azt is, hogy ma a Német Demokra tikus Köztársaságban minden dolgozónak, ha lendülettel lát munkájához, a nép üzemeiben módjában van új, nagy eredményeket elérnie. Hogy a kormány állandóan gondoskodik a dolgozó emberek javáról, azt Hockauf Frida jól látja leányának példáján. Már. 1947-ben ' lehetőséget kapott arra, hogy egy kétéves előtanulmány alapján előkészüljön egyetemi tanulmányokra. Ma Hockauf Frida lánya Leningrádban időzik és egy hároméves aszpirantura ideje alatt az egyetemen tudományos ismereteit tovább fokozza De még egy tekintetben jeléntős Hockauf elvtársnő fellépése. Azzal, hogy kötelezettségvállalását nyilvánosan. az üzem szakszervezeti ak tívája előtt jelentette ki, megteremAz állami áruházakban kitűnő minöségü textiláru kaphat^, legnagyobb keresletnek az új Monofilharisnyák örvendenek, amelyek tartósságuknál és tetszetős külsejük nél fogva jóval felülmúlják az eddigi Perlin-gyártmányokat is. Nem "soda, hogy a nyugatberlini asszonyok mindenféle kerülő úton megkísérlik, hogy a Sztálin-sugárút üzleteiben vásárolhassanak. A háztartási cikkek is kiváló minőségűek és óriási választékban kaphatók. Az út másik oldalán ott láthatjuk az Sztálin-város lakói Az iskolai tanítás mellett minden gyereknek lehetősége nyüik, hogy képességeit tovább fejlessze. Az iskolában földtani, botanikai, meteorológiai, stb. körök működnek, azonkívül a gyermekek. varrhatnak, szőhetnek és hasonló kézügyességet fejlesztő munkákat végezhetnek.' Az NDK legjobb anítói tanítanak a Sztálin-városban. Ebbe az isko'áb

n fog három év múlva járni Gerswida Boruttau munkásnő kisfúl. is. Addig is, míg eléri az iskolaköteles kort, Sztálin-város egyik gyönyörűen berendezett óvodájába jár. Ha anyja éjjeli műszakban dolgozik, akkor ott is alszik Gerswida Boruttau fiacskájával egy )cét és félszobás lakásban lak a Sztálin városban. Mint segédmunkásnő részt vett a kombinát építkezésén. Most, miután különböző technikai tanfolyamokat és esti iskolákat végzett az üzem keretében, a negyedik magaskemence műszerellenőrzője. Tanulmányait tovább akarja folytatni mérnöknek készül. Már ma havonta -íOO márkát keres. E bbő\ csupán 27 márkát fizet a lakbérért. Az ebédet az üzemi konyhán kapja és kisfia az óvodában étkezik. Mindkettőjükért napi 75 pfenniget fizet Keresetének többi részét ruházatra, háztartási cikkek beszerzésére, stb. fordítja'. Hogy ennek a 23 év s munkásnőnek jó sora van, az látható ápolt ruházatán, kisfiának pompás külsején és a szépen berendezett lakásán is. Sztálin-városban ď lakbérek olyan alacsonyak, hogy „ béreknek alig 10 <" -át teszik ki. Például Emil Schmidt föolvasztár háromszobás lakásáért 36 márka lakbért fizet,' ez bérének még 5%-át sem teszi ki. Az üzem egy másik alkalmazottja, R. RöMer. ald feleségével és gyermekeivel négyezotette az előfeltételt ahhoz, hogy aa ö példájához azonnal csatlakozzanak kollégái, Rohleder Margit és Strauss, Sprenger és Lumpé brigádjai és kötelezettségvállalásukat ugyancsak nyilvánosan bejelentsék. És éppen ezt akarta Hockauf szövőnő kezdeményezésével elérni. Kijelentette: „Nagyon örülnék, ha felhívásom a oipö , ruházati- és élelmiszeripar alkalmazottai között, valamint a többi használati cikkeket gyártó iparágak dolgozói között élénk visszhangra találna, ha ez iparágaknak alkalmazottai hasonló jelszó alatt felvennék az üzemen belüli versenyt több, 'jobb és olcsóbb fogyasztási cikkek termelésében, hogy az új kurzus megvalósításával lakosságunknak szükségleteit egyre jobban elégíthessük ki. Hogy miként lehet ezt elérni, arról Warnke Herbert, a Német Szakszervezeti Szövetség elnökségének első elöljárója, egy Hockauf Fridához intézett levélben rtyilatkozott. Megköszöni ebben kezdeményezését és így ír: „Kezdeményezésed azért oly nagyjelentőségű, mivel mozgalmat indít mindezen iparágakban a magas minőségű szükségleti cikkek fokozott gyártására. Az eredmény elsősorban attól függ, hogyan támogatják kezdeményezésedet; a különféle szakszervezetek és hogyan támogatják az üzemek vezetőségei a munkaszervezés további javításával az üzemen belüli munkaverseny fejlődését. mert ebben a pontban is igazad van: döntő e dologban az üzemen belüli munkaverseny, amely a murtkástársnöket és társakat arra ösztönzi, hogy mindent megtegyenek a lakosság kívánságainak kielégítésére. Herbert Salac ( NDK fényképészeti ipar legkülön. félébb nagyszerű gyártmányai mellett az élelmiszerek dús, bővátasztékú elárusítóhelyeit, amelyek kézzelfoghatóan rácáfolnak az amerikaiak hazugságaira, hogy „az NDKban éheznek". És ami a külföldiek számára a legcsodálatosabb az. hogy ahol 14 hónappal ezelőtt még állványok, malteros ládák és a cementzsákok Í

ezrei állottak, most pompás, méreteiben szinte példátlan gyönyörű sugárút áll. bás lakásban lakik, 42 márka lakbért fizet Falke asszony egyedülálló munkásnő egyszobás lakásáért havonta 18,80 márkát fizet Minden lakáshoz fürdőszoba is tartozik és igen sok lakásnak balkonja is van. Jztálin-város lakosai k szükségleteit részben a „Konzum", részben pedig kézművesek elégítik ki Az NDK kormány„ új irányvonalának bevezetése után itt is jelentős javulás állott be. A már feléptilt üzletek sora mellett most további 5 élelmiszerüzletet és ipari cikket árusító üzletet'nyitottak meg. Az üzletekben mindenütt gazdag áruválaszték áll a fogyasztók rendelkezésére. Sztálin-város építése tovább folyik. A főtéren égy magas épületet építenek a városi tanács számi, ra A jövő év elején lerakják egy kultúrpalota alapkövét. Kisebb kultúr- és klubházak, szórakozóhelyek és vendéglők épülnek az egész város különféle részein. Ugyancsák a Sztálin-város dolgozóinak szórakoztatását és kényelmét fogja szolgálni a most készülő szabadszínpad. valamint egy nagy sportstadion és szabadtéri uszoda is. Amikor 1950. május 8-án e nagy építkezési mű alapkövét lehelyezték, még az építkezési munkások között is nem egy akadt aki kételkedett e bá. tor vállalkozás sikerében Most e dolgozók legtöbbje már élmunkásként dolgozik és büszkén tekint művére. Ez a büszkeség teljesen jogos. Hisz valóra válták Fritz Gruzwald ács szavai aki a munkások nevében az alapkő letételénél a következőket mondotta': „Munkánk ezt a várost „ boldogabb jövő jelképévé fogja tenni" És valóban Sztálin-város az Odera-Nissa békehatár mentén lévő dolgozók legmodernebb városa a boldogabb jövő jelképévé vált. Sztalin-sugárut