Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-06 / 242. szám, kedd

195 3 október 6 UJSZ0 7 Csou En-laj elvtárs beszéde a szovjet szakemberek tiszteletére rendezett fogadóson A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája határosatat hozott az 1953. évi népgazdasági és költségvetési terv módosításáról Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság népi közigazgatási tanácsá­nak elnöke október 2-án este foga­dást adott azoknak a szovjet szak­embereknek a tiszteletére, akiket azért küldtek a Szovjetunióból, hogy segítséget nyújtsanak Kíra építö­munkájához. Megjelent a fogadáson V. V Kuz. nyecov szovjet nagykövet, R. V. Ar_ hipov főtanácsadó, P. N. Zsidkov helyettes főtanácsadó, V. Migunov szovjet kereskedelmi képviselő és A. K. Novicskov helyettes kereske­delmi képviselő, megjelentek továb­bá azok a szovjet szakemberek, akik Kínábar a fém., szén-, olaj. és ve­gyiiparban, az erőmütelepeken, a gépiparban, a geológiai, a vízszabá­lyozás, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés és szállítás, a pénzügy és a kereskedelem, a szövetkezeti mozgalom, a kultúra és az oktatás terén tevékenykednek. akik részt vettek a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 4. évfordulójával kap­csolatos ünnepségeken. • Kínai részről megjelentek a foga­dáscr. Csen Jün és Huang Jen pej, a népi közigazgatási tanács alelnö­kei Kuo Kang és Li Fu-CSUn, az állami trevbizottság elnöke, illetve alelnöke; Peng Csen, a politikai és Az Angol Munkáspárt margatei kontferencája folytatta munkáját. A külpolitikai vitát Attleenek, a munkáspárt vezetőjének felszólalá sa vezette be. Attlee lényegében megismételte a végrehajtó bizottság külpolitikai határozattervezetének pontjait. A munkáspárt vezetője több kér déssel foglalkozott. A távolkeleti helyzettel kapcsolatban azt mondot ta: »Valamennyien örömmel fogad­juk a koreai fegyverszünetet, de ez csak az első rész a Távol-Kelet békéjének megteremtését illetően,« — majd hozzátette: »teljesen ne vetséges nem elismerni Kína tény lege s kormányát.« Attlee foglalkozott Kín a ENSz-be való felvételének kérdésével is és azt hangoztatta; „Elérkezik az az idő, amikor Kína népi kormányát •be kellene vonni a teljesjogú ta­nácskozásokba és ennek a kor­mánynak el kellene foglalnia jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szer vezetében« — de szerinte erre ké söbbí időpontban kerülhet sor. A továbbiakban kiemelte, hogy Li Szin Man a jelek szerint úgy gondolkodik, »most érkezett el az alkalom arra, hogy az fi vezetése alatt egyesítsék egész Koreát. Mi úgy vélekedünk — mondotta — a koreai nép dolga eldönteni, hogy két Korea legyen-e, vagy egy Ko­rea.« A Csang Kai-sek-klikkröl szólva megállapította, »hogy a kí­nai nép nekiszegezett pisztolynak tekinti Formozát«. »Ebben a hely­zetben — hangsúlyozta Attlee — nagy veszély rejlik.« A távolkeleti kérdésekkel kapcso­latban végezetül sajnálkozással nyi­latkozott amiatt, hogy Indiát kire­kesztik a koreai kérdéssel foglalko­zó koreai értekezletről. Felszólalása további részében a nagyhatalmak egymásközötti viszo­nyával és a megegyezés lehetősé gével foglalkozott. Ismét kifejtette azt a véleményét, hogy szükség van Nagy-Britannia és az Egyesült Államok »szövetségére« és az At­lanti Szövetségre. Ugyanakkor üd. vözölte Churchillnek azt a kezde­ményezését, hogy a vitás kérdések megoldására tartsanak nagyhatal mi tanácskozásokat és bírálta az angol kormányt, hogy »felette saj nálatos módon elszalasztottak vala­mit. ami kiváló alkalomnak bizo nyúlhatott volna.« Ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett a három nyugati hatalom külügyminisztereinek wa­shingtoni értekezletére. Az Egyesült Nemzetek Szerveze térő! azt mondotta, hogy »nézetünk szerint' mindenre kiterjedő testület­nek kellene lennie* és azt »hisszük. hogy ar ENSz en nem szabad egvetlen hatalomnak ura'kodnia.* Az Angol Munkáspárt vezetője külpolitikai felszólalásának nagy ré­jogl bizottság alelnöke; Hszi Csung-hszun, a népi közigazgatási tanácsi főtitkára és a kulturális és oktatási bizottság alelnöke; továbbá más vezető kormánytisztviselők. Csou En-laj a fogadáson a kínai nép, a kínai kormány és Mao Ce­tung elnök nevében szívből jövő kö szönetét fejezte ki a szovjet szak­embereknek, akik minden területen támogatják Kína építömunkáját, s többek között a következőket mon­dotta^ „Teljességgel átérezzük, hogy azok a hatalmas eredmények, ame­lyeket az új Kína népgazdaságának helyreállítása és átalakítása terén elért, továbbá az első ötéves gaz­dasági terv sikeres megindítása el­választhatatlanok a szovjet kormány és a szovjet nép gondoskodásától és önzetlen segítségétől. Ez a segítség újból világosan megmutatja a Kína és a Szovjetunió közötti, a kínai­szovjet barátsági szövetség és köl­csönös segélynyújtási szerződés ál­tal sziklaszilárddá tett nagy barát­ság továbbfejlődését. A szovjet kormány a kínai kor­mány kérésére elküldte önöket, ki­váló szovjet szakembereket Kínába, hogy segítsenek az ország népgaz­daságának helyreállításában és fej­lesztésében. Önök a nemzetköziség szét a német kérdés töltötte ki. Attlee ebben a kérdésben nem fog lalt el egyértelmű álláspontot. Egy részt vázolta azt a veszélyt, ame­lyet a német militarizmus feltá masztása jelent Európa és a világ ( békéjére és azt mondotta »nem en­gedhetjük meg, hogy ismét feltá madjon az agresszív és militarista Németországa Ezzel kapcsolatban kijelentette azt is, hogy »e tekin­tetben Nagy-Britanniát közös érdek füzí a Szovjetunióhoz, mert Szov jetoroszországot már kétízben megtámadták". Másrészt azt fejtet­te ki, hogy »fennáll a német mili tarizmus veszélye, de mégsem hagyható egy légüres tér Európa közepében«. ^Erőfeszítéseket kell teni arra, — tette hozzá az előb • biekhez — hogy részletekbe menő tanácskozásokat folytassanak Orosz­országgal és más országokkal az ügyek rendezésének megkísérlésére, még mielőtt sor kerülhet a németek bármilyen formában történő újabb felfegyverzésére .. .« Attlee végezetül az Európa úgy nevezett egyesítésére irányuló kü­lönféle tervekkel foglalkozott és megismételte azt a korábbi állás­pontot, hogy »a Munkáspárt támo­gatja az európai gazdasági integ­rálódásra irányuló erőfeszítése­ket ... Nagy-Biitannia — fűzte hoz. zá — minden lehető támogatást megad, de nem áll módjában, Euró­pával integrálódni«. Éles felszólalások az Egyesült Államokat kiszolgáló külpolitika ellen Attlee felszólalása után a Mun­káspárt coventry kerületi szerveze. te olyan módosítást javasol,, amely szerint követelje a konferencia Anglia nemzeti függetlenségének érvényesítését és minden nép ön rendelkezési jogának elismerését s utasítsa vissza azt a jelenlegi irányzatot, amely szerint aa Egye­sült Államok politikáját Anglia po­litikájának ismerik el. Charles Ward a javaslatot megindokoló be­szédében sürgette Anglia kiszaba dítását az Egyesült Államok polip­csápjainak fojtogató szorongatá­sából. —' Nem követhetünk igazi szo­cialista politikát — mondotta — amíg az Egyesült Államok a maga pórázán hurcol bennünket. Bevin 1950 ben kijelentette a newyorki sajtóértekezleten, hogy ellenzi Nyu gat-Németország felfegyverzését. Két nap múlva beadta a derekát és feladta ezt az ellenkezését. Nem akarjuk hogy ez megismétlődjék. A végrehajtó bizottságnak »az egység fenntartásának szükségessé gére« való hivatkozással sikerült elérnie, a javaslat visszavonását. Geoffrey Bing képviselő egy. 19 fennkölt szellemében dolgoztak Kí­nában a legkülönbözőbb munkate­rületeken és őszintén, fenntartás nélkül átadták élenjáró, nagysze­rű technikai tudásukat kinai elv­társaiknak. A kínai nép sohasem felejti el ezt az őszinte barátságot és hatalmas támogatást. A kínai nép a kommunista párt, a központi népi kormány és Mao Ce-tung el­nök vezetésével, valamint a Szov­jetunió hatalmas támogatásával és a szovjet szakemberek állandó se­gítségéve) egész biztosan legyőzi a gazdasági épités során felmerülő nehézségeket. A kínai nép még az eddiginél is szorosabb egységben küzd a szovjet néppel együtt a vi­lágbékéért." V. V. Kuznyecov szovjet nagykö­vet beszédében szerencsekívánatait fejezte ki a kínai népnek az eddig elért hatalmas eredményekhez és köszönetet mondott Csu En-laj­nak azokért az elismerő szavakéit, amelyekkel a szovjet szakemberek röl inegemj ékezett. A szc.vjet nép — hangsúlyozta Kuznyec v nagykövet — öriil a ki nai nép r.agy eredményeinek. u:iLt ezt Maleakov elvtárs az október- 1-i Unri-n-nap alkalmából Mao Ce-tung elnökhöz intézett táviratába i kifeje­zésre juttatta. szervezet által támogatott javasla­tot indokolt meg. A javaslat indit ványozta: mondja ki a konferencia, hogy a munkáspárt politikája kö veteli a kinai népi kormány felvé­telét az ENSz biztonsági tanácsá­ba, ahonnan Csang Kai-sek megbi zottját el kell távolítani követelje továbbá a konferencia, hogy Csang Kai.sekék részére szüntessék meg a fegyverszállítást és kezdjenek ál­talános tárgyalásokat a Távol-Ke­leten. — Mi.nden távolkeleti baj kútfor­rása az Egyesült Államok politi­kája - mondotta. Ha ez háborús veszélybe dönt bennünket, mint ahogy nézetem szerint azt teszi, akkor az angol kormány is háborús uszító, mert az Egyesült Államok uszályhordozój a. A végrehajtó bizottság ellenezte a , javaslatot azzal a megokolással, hogy lényeges pontjait meg lehet találni a végrehajtó bizottság kül­politikai határozatának tervezeté ben. A konferencia a javaslatot el­utasította. Egyhangúlag elfogadtak egy ja­vaslatot, amely szerint mondja ki a konferencia, hogy »határozottan ellenzi Spanyolország felvételét a nyugati csoport bármely szervezeté­be«. John Burns. a tüzoltószakszerve­zet elnöke beszédében bírálta a végrehajtó bizottság külpolitikai határozattervezetét, mert »védelmi célú szövetségnek minősíti az At lanti Szövetséget, a részvevő fe­leket pedig egyenlőknek.« Az Egye­sült Államok azonban — mondotta — nem osztja ezt a nézetet. A Szovjetunióval szomszédos számos országban az Egyesült Államok haditámaszpontokat építtet. — Nyilván védelmi célúak — mondotta gúnyosan Burns. Miért nem csatlakozik az Atlanti Szövet­ség az ENSz-hez? Azért nem, mert ellenkezik az alapokmánnyal. Ade­nauer már úton van a belépés fe lé az Atlanti Szövetségbe, Francot a hátsó kapun csempészték be. Ha Adenauer 12 hadosztálya nem a harmadik világháború csíráit jelen­ti, akkor nem tudom, mit értsünk háborús csírákon. Küldöttségünk ebből az okból nem támogatja a végrehajtó bizottság külpolitikai határozattervezetét. Morgan Phil­lips, a Munkáspárt hírhedt jobbol­dali titkára ködösítő, a Szovjetuniót rágalmazó felszólalásában a végre­hajtó bizottság külpolitikai határo­zattervezetének elfogadását kérte. A konferencia elfogadta a vég­rehajtó bizottság külpolitikai hatá­rozattervezetét. A Bevan-csoport a külpolitikai vitában teljesen azo. nosította magát a jobboldali párt­vezetőség álláspontjával. A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarájának 37. teljes ülé­sén megvitatták az 1953. évi nép­gazdasági és költségvetési terv mó­dosítását. A kormány indítványait az 1953 második félévi népgazdasági terv és az 1954 évi költeégveté terv mó­dosításáról első olvasás után meg­küldték az illetékes bizottságoknak. Ottó Grotewohl miniszterelnök, aki a vita során felszólalt, megköszönte a parlamenti képviselőcsoportok szónokainak, hogy megszavazták az indítványokat a népgazdasági és a költségvetési teťv módosításáról. A miniszterelnök határozati javaslatot olvasott fel, amelyben felkérik a kormányt, hogy diplomáciai úton mondjon köszönetet a Szovjetunió kormányának az igaz barátság és a szívélyes segíteniakarás szellemétől áthatott moszkvai megállapodáso­kért. A határozati javaslat így toang­zik: „A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának határozata. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarája elhatározta, felkéri a Német Demokratikus Köz társaság kormányát, hogy a követ­kező határozatot diplomáciai úton juttassa el Moszkvába a Szovjetunió kormányának. A Szovjetunió kormánya által a Njémet Demokratikus Köztársaság­nak nyújtott nagylelkű és hatalmas segítség következtében lehetővé vált, hogy határozatot hozzunk az 1953. évi népgazdasági és költségvetési terv szükséges módosításáról. A Né­met Demokratikus Köztársaság gazdasági helyzete az utóbbi időben jelentősen javult. A Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­ja ezért köszönetet mond a Szov­jetunió kormányának és az egész szovjet népnek a valóban testvéri segítségért és kifejezésre juttatja köztársaságunk lakosságának hálá. ját azért, hogy életkörülményei a kiegészítő élelmiszerszállítmányok és valutahitelek következtében je­lentősen javultak. Hazánkban a munkások, parasz­tok és a dolgozó értelmiségiek fo­kozzák erőfeszítéseiket azoknak a nagy lehetőségeknek láttán, amelyek a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége augusztus 20—22-i moszkvai megállapodásának eredmé­nyei. Egy hónappal a moszkvai megál­lapodások után már megmutatkozik, hogy ezek a megállapodások meg­teremtették a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a jövőben biztosítsuk a Német Demokratikus .Köztársaság népgazdaságának további gyors fel­lendülését, valamint a városokon és falun élő lakosság jólétét. A szovjet kormány és a szovjet nép baráti szellemétől és készséges segiteniakarásától áthatott megálla­podások sok olyan intézkedést tar­talmaznak, amelyek — saját erőfe­szítéseinkkel együtt — új távlato­kat nyitnak a Német Demokratikus Köztársaság békés építése terén. Ezen az úton köztársaságunk egész Németország munkásosztálya és minden dolgozója számára meggyő ző példát mutat majd arra, hogyan kell az egységes, demokratikus és békeszerető német államot felépí­teni. így a szovjet nép baráti és test­véri segítsége erősíti és szilárdítja egész Németországban a béke és^ a demokrácia erőit az egységes és független Németország helyreállítá­sáért és a békeszerződés megkötésé­ért folytatott hazafias harcban. Ez a harc elválaszthatatlanul összefo­nódott Európa békéje megszilárdí­tásának ügyével. Berlin, 1953. október 2. A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája." Grotewohl miniszterelnök a hatá­rozati javaslat < felolvasása után hangsúlyozta, hogy a népi kamara által tárgyalt törvényjavaslatokat csak akkor lehet megvalósítani, ha ebben a köztársaság egész lakossága aktívan közreműködik. A miniszterelnök ezután méltatta annak jelentőségét, hogy a moszkvai megállapodások alapján a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köz­társaság diplomáciai misszióját nagykövetséggé alakítják át. Grote­wohl miniszterelnök a továbbiakban behatóan ismertette a szovjet kor. mány békekezdeményezését annak érdekében, hogy küszöböljék ki a vitás nemzetközi kérdéseket és bé­késen oldják meg a német kérdést. A miniszterelnök leszögezte, hogy a revansra vágyó német imperializ­mus és militarizmus felélesztése és Nyugat-Németországnak egy új agressziós háború felvonulási terep­pé változtatása új ós veszélyes európai háborús tűzfészek keletkezé­sét jelenti. Grotewohl miniszterelnök utalt Adenauernak azokra a fenye­getőzéseire, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságot erőszakkal meghódítják, a Lengyel Népköztár­saságot megtámadják, és nyomaté­kosan rámutatott az ilyen kaland veszélyességére. Adenauer választás utáni magatartása nem más, mint a nyugatnémet militaristák és revans­politikusok háborús programmjának leplezetlen feltárása. Egy új agresz­sziós kaland azonban csak az agresz­szorok megsemmisítő vereségével végződhet. Grotewohl miniszterelnök kijelen­tette, hogy nem kétséges, a német népre nagy felelősség hárul saját problémájának rendezésében. A né­metek egymásközötti megegyezése ma fontosabb, mint valaha. A német népnek megvan a szükséges ereje ahhoz, hogy nemzeti feladatát tel­jesítse és megfeleljen az európai né­pekkel szembeni nagy felelősségnek. A népi kamara jóváhagyta az öt­éves terv 1952-re eső előirányzatai­nak végrehajtásáról szóló beszámolót és az 195E második félévi népgaz­dasági terv módosításáról szóló in. dítványt, valamint a miniszterelnök által felolvasott határozati javasla­tot. A képviselők ezután egyhangúlag elfogadták Németország Szocialista Egységpártja népi kamarai csoport­jának javaslatát a mezőgazdasági területek megművelésének biztosítá­sáról. Hermann Matern, a teljes ülés el­nöke a 37. ülés befejezésekor közöl­te, hogý a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája október 7-én a tartományi kamarával együtt ülést tart, amelyen megválasztják a Német Demokratikus Köztársaság elnökét. \ Dalai láma és Pancsen láma üdvözölte Mao Ce-tunghoz Amint az Üj Kína sajtóiroda je. lenti, Mao Ce-tung, a Kínai Nép. köztársaság központi népi kormá nyának elnöke a Dalai lámától, Pancsen láma Ngoerhtehni és a helyi tibeti kormánytól üdvözlő táv­iratot kapott a Kínai Népköztársa­ság 4. évfordulójának nemzeti ün­nepe alkalmából A Dalai láma üdvözletében rámu. tat arra, hogy a tibeti nép több mint két évvel .zelőtt baráti kap. csolatokat vett fel a Tibetet felsza. badító kinai hadsereggel ,,Jól­lehet az alapvető felépítés eddig még nagy méretekben nem kezdő­dött meg a közlekedési nehézségek miatt — hangsúlyozza a Daléi láma — Szikan és Tibet népi kormányai a felszabadító néphadsereg alakula­taival együtt megkezdték a Szikan. Tibet országút építését, amely lét­fontosságú Tibet további építése szempontjából." Az üdvözlő távirat megemlékezik arról, hogy Tibet haladást ért el a politika, a gazdaság és a kultúra terén. A Dalai láma üdvözletének végén meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának vezetésével az élet Tibetben még boldogabbá \álik. Attlee külpolitikai beszéde az Angol Munkáspárt konferenciáján

Next

/
Thumbnails
Contents