Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-04 / 241. szám, vasárnap

4 III szo 1953 október 4 Mezőgazdasági kiállítás Komáromban A mult évben először rendeztek nagyobb számban járási mezőgazdasági kiállításokat Szlovákiában. Összesen 29 járási és egy kerületi (nyitrai) kiállítás volt. Az idén 34 járási és egy kerületi (bratislavai) kiállítás lesz. A mult évi kiállítások tapasztala, tai alapján rájöttek, hogy a járásokban nem elegendő a librettó, amelynek keretében ezeket rendezniök kell, s ezért a földmüvelésügyi megbízotti hivatal megkérte a komáromi járást, hogy rendezzenek olyan kiállítást, amelyből más járások is megtanulhatják, hogyan kell kiállítást rendezni. Azért választották példánajk a komáromi járást, mert a mult évben itt volt a legnagyobb sikere a kiállításnak. Az idei kiállítást szeptember 26-án nyitották meg és október 5-ig fog tartani. A kiállítást hat helyiségben rendezik. Az udvarban a gépeket helyezték el és mellettük az állattenyésztési osztályt. A kiállításon minden részvevő láthatja a takarmányadagolást, a silózás módszerét és a takarmányszárító ekészítését. A szovjet tapasztalatok alapján bevezetett rideg borjúnevelést, mint újdonságot mutatják be, amelyet még számos EFSz-ben be kell vezetni. Magyarázatot közvetlenül az állatgondozók adnak. A növénytermelésben láthatjuk, hogy a kereszt- és szüksoros vetéssel mennyivel nagyobb eredményt émek el a régi vetési módszerhez viszonyítva. Az Ifjúsági Falu szövetkezetében eddig elért eredmény a keresztsorosan vetett árpából 40.40 mázsa. A violíni EFSz földjein hektáronként 29.97 mázsás termést értek el. A csallóközaranyosi állami gazdaságtan hektáronként 29.40 mázsa őszi búzát, 24.66 mázsa tavaszi búzatermést értek el. Árpából hektáronként 29.19 mázsát, a rozsból 26.08 mázsát termeltek, s a gabonafélék 80 százalékát keresztsorosan vetették el szemcséstrágya alkalmazásával. A zöldségtermelésben is szép .eredményeket értek el, hektáronként 450 mázsa káposztát, 180 mázsa paprikát termeltek. A gyümölcstermelés szintén figyelmet érdemel s nem feledkezhetünk meg a baromfitenyésztésről sem. A legjobib dolgozók képeit is kifüggesztették. Például Kockás Józsefét, aki a pénzreform után a mezőgazdasági termékek árának emelésében 1200.— koronával magasabb jövedelemhez jutott. Meg kell említenünk, hogy a kiállítást a IX. ügyosztály dolgozói, So- bota József, Gluoh Gusztáv és Bakacz elvtárs rendezték. Ezek mozgósították a szövetkezeti tagokat, az állami gazdaság dolgozóit, az elektromos müvek dolgozóit) a kiállítás rendezésére. Sok látogatója van a kiállításnak szövetkezetekből, üzemekből és iskolákból. A szövetkezeti tagok csoportokba verődve bírálgatnak, összehasonlítanak, bizonygatnak, tanítanak és tanakodnak. A komáromi kiállítás a széles tömegek iskolája lett. A földmüvelésügyi megbízotti hivatal dolgozói szeptember 30-án a kiállításon előadást . tartottak arról, hogy a komáromi kiállítás példájára hogyan kell kiállításokat rendezni. Összehívták a szlovákiai kiállításokat rendező járások képviselőit, akiknek megmagyarázták, példákkal bemutatták a kiállítás előnyeit, esetleges hibáit. A vita során a felszólalók új ötletekkel gazdagították a tapasztalatokat. A felszólalók nagy része helyesen rámutatott a gabonafélék, zöldségfélék termelésében elért eredményekre, valamint az állattenyésztés fejlődésére, amely eredmények azonban a kiállításon nem jutnak eléggé kifejezésre. Továbbá rámutattak a járási földművesújlság égyik hibájára, hogy keveset foglalkozik a falu kultúrájával. Bírálták, hegy a kiállításon hiányzik) az agitáció, a mezőgazdasági iskolába való toborzás, a szövetkezeti tagok iskolázása, stb. A kiállításról hiányzott a beadási kötelezettségek teljesítésének feltüntetése, valamint a szövetkezet ellenségei elleni harc. Miután a konstruktív kritika elhangzott és a tapasztalatokat kölcsönösen kicserélték, az oktatáson részt vett elvtársak szerencsekívánataikat fejezték ki a komáromi elvtársaknak. A komáromi elvtársak megköszönték a bírálatot és beismerték, hogy ezek segítségével sok hibát eltávolíthatnak, azokat, amelyekről a kiállitás rendezése körüli nagy munkákban megfeledkeztek. Az ilyen képletes oktatástól várható, hogy a járási kiállítások magasabb színvonalúak lesznek és hogy kikerülik azokat a hibákat, amelyeket a komáromiak elkövettek. A kiállítás a szebb élefe&rt, a szövetkezeti nagytermelésért, a békéért és a szocializmusért folyó harc nagyméretű tüntetése lesz. Jozef Moskó, Bratislava. A füleki traktorállomás dolgozói jó munkával járulnak hozzá az EFSz-ek megszilárdításához A füleki traktorállomás dolgozói a nyári munkák elvégzése után az őszi munkákat is megkezdték. Nagy feladat előtt állanak, mert a gottwaldi ötéves terv utolsó negye, dóben be kell " bizonyítani minden traktorosnak, hogy a terv százszázalékon felüli teljesítésével hü marad Gottwald elvtárs örökéhez. Ahogy a traktorállomás dolgozói a nyári munkákat befejezték, a gépműhely szerelőmunkásai azonnal megkezdték a gépek, javítását és ezekkel a gépekkel üzemzavar nélkül kezdhették meg az öszi munkát. A traktorállomás vezetői augusztus 20-ig szétírták" a tervet minden egyes brigádközpontra és minden traktorosra. Azután a ter« vet részletesen megbeszélték és megállapították, hogy teljesítésé! hez a traktorosok igen odaadó mun. | kajára van szükség. A traktorosok ! megértették a tervteljesítés jelentőségét, amit az bizonyít a legjob; ban, hogy a szocialista munkaversenybe 90 százalékig bekapcsolódtak. A traktorosok egy része párosversenybe lépett a munka minőségi és mennyiségi elvégzésében a legmagasabb teljesítményért. Ugyanakkor az öszi munka idején az | üzemanyag megtakarítása mindig főszempont marad. A füleki traktorállomáshoz tartozó brigádközpontokban verseiiy folyik a „példás brigád székhelye" jelszó jegyében. A szocialista munkaverseny az őszi munkák idejében való elvégzését segíti elő. Schneider P., Fülek. Répakombájn a nagylégi határban A nánai állami gazdaságban befejezték a cukorrépaszedést A nánai állami gazdaság 886 hektár területen tervezte az őszi vetést. F.bből 537 hektáron istállótrágyát, a többi hektáron pedig szemcsés műtrágyát alkalmaztak. Eddig 180 hektáron vetették el a rozsot, 80 hektáron az őszi árpát és 70 hektáron a repcét. Jelenleg az őszi búza vetése folvik. Az összes veteményeket keresztsorosan vetették el, mert az idei gazdag termés bebizonyította, hogy ez a módszer utolérhetetlen. Átlagtermésük 26.80 mázsa volt hektáronként és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ezt a jövőben növeljék. A vetőgépeket kettő's ládával látták el és agregátokat használnak. Nagyban segíti a munka célszerű folyását, hogy saját traktoraik vannak, a javításra szoruló gépeket saját maguk hozzák rendbe. Igv a munka egy percre sem szünetel. A burgonya kiszedését még a múlt héten elvégezték és szeptember végére a tervezett határidőre a cukorrépát is betakarították. A cukorrépát ekékkel szántották ki, így meggyorsították a kiszedést. A szállítást október 25-ig elvégzik. Szeverin Árpád elvtárs elmondta, hogy az idei gazdag termés arra ösztökéli a dolgozókat, hogy a jövő évi termés még nagyobb eredményeket hozzon. Ezért mindent elkövetnek, hogy ez. megvalósuíjoii. — Munkásaink megértették — mondotta Szeverin elvtárs — hogy övék a föld és úgy is bánnak vele. Ha közöttük járok, csupa megelégedett emberrel találkozom. Különösen most, a kormányhatái ozat után. Nagyon tetszett neki a családi házak építésére vonatkozó részlet és a dolgozókról va ló gondoskodás fokozása. Bíznak benne, hogy ez mind megvalósul, amihez azonban az ő becsületes, kitartó munkájukra is szükség van. H. I. A nagylégi szövetkezeti tagok ez idén 50 hektáron termeltek cukorrépát. A napokba

n megkezdték a szovjet répakombájn segítségével a cukorrépa félszedését. A szárazság ellenére is jó termés mutatkozik, úgyhogy a tervezett 240 mázsás hektárhozamot magasan túlszárnyalják. A hernyótalpas traktor által húzott szovjet répakombájnt Fodor István kezeli, egy műszak alatt 3—4 hektárról felszedi a. cukorrépát. A párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdításának klasszikus tankönyve Lenin Műveinek 32. kötete Nemrégiben jelent meg a budapesti „Szikra" könyvkiadó kiadásában Lenin Műveinek 32, kötete. A „Szabad Nép" ismertetést közöl Lenin Műveinek 32. kötetéről, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk. Lenin Müveinek 32. kötete azokat a beszédeket és cikkeket tartalmazza, amelyeket Lenin 1920 decembere és 1921 augusztusa között írt. Ez az időszak új korszak kezdete volt a szovjet állam történetében. 1920 végére lényegében befejeződött a három éve pusztító polgárháború. A szovjet munkásosztály és a dolgozó parasztság mérhetetlen áldozatok árán, olyan hősiességgel, amilyenre csak a hazáját és szabadságát védelmező dolgozó nép képes, megvédte a forradalmat, szétzúzta a külföldi imperialisták és az oroszországi fehérgárdista ellenforradalmárok fegyveres támadásait. A nép azért tudott győzni a sokszoros túlerő ellen, mert hősi küzdelmét az akkorra már több mint másí'élévtizedes harcokban, három forradalom kohójában megedződött forradalmi marxista proletárpárt, a kommunisták pártja irányította és lelkesítette, az a párt, melynek alapítója és vezetője Lenin volt. A Kommunista Párt vezette szovjet népnek, a fiatal szovjet államnak a háború befejezése után új, a világtörténelemben először felmerült feladatokat kellett ismét megoldania. Az uralkodó osztállyá emelkedett proletariátusnak meg kellett szerveznie a békés építést, tovább kellett fejlesztenie a forradalom vívmányait, hogy megteremthesse a szocializmus építésének feltételeit. S ezeket a problémákat olyan körülmények között kellett megoldani, amikor a fiatal szovjet hatalom, az imperialista államok gazdasági és politikai blokádjának gyűrűjében szüntelen harcra kényszerült az újból és újböi fenyegető intervenció veszélye és a szétvert fehérgárdisták meg-megújuló ellenforradalmi kísérletei ellen. A párt Lenin vezetésével kidolgozta a forradalom előtt álló feladatok megoldásának módiját. Lenin ebben az időben hatalmas elméleti és gyakorlati munkát végzett. Kidolgozta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet legfontosabb kérdései/t, s ezzel hosszú időre megvilágította a szovjet nép útját. E müveinek jelentősége messze túlnő a Szovjetunió határain. Tanításai irányt mutatnak valiamennyi szocializmust építő ország számára. A proletárforradalom vívmányai megőrzésének, továbbfejlesztésének, a békés építésre való áttérésnek döntő feltétele a párt és a dolgozó nép, a munkáshatalom és a dolgozó nép kapcsolatainak elmélyítése és megszilárdítása. Lenin egész életmüvében szüntelenül hangsúlyozta: a proletárforradalom győzelmének, a hatalom megtartásának legfontosabb feltétele, hogy a munkásosztály élcsapatát támogassa a munkásosztály és az egész dolgozó nép többsége. „Oroszországban azért győztünk — mondotta Lenin a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán — mert nemcsak a munkásosztály vitathatatlan többsége volt mellettünk ... hánem aaért is, mert közvetlenül a hatalom megragadása után a hadsereg fele és néhány hét alatt a paraszti tömegek 0'9 része átpártolt a mi oldalunkra ..." Beszédét a következő szavakkal fejezte be: ha a harc során mellettünk lesz a dolgozók többsége — nemcsak a munkások többsége, hanem valamennyi kizsákmányolt és elnyomott többsége — akkor valóban győzni fogunk." A kommunisták a dolgozó nép többségének bizalmát és támogatását kitartó munkával szerezték meg. Megszerezték mindenekelőtt helyes politikájukkal, amely a dolgozók ér dekedt fejezte ld. A dolgozó nép bizalmának megnyeréséért nagy harcot vívtak a burzsoá befolyás ellen, a burzsoá érdekeket kiszolgáló pártok: a kadetok eszerek, mensevikek ellen. A dolgozó nép többsége követte a pártot a földesurak és kapitalisták, valamint a külföldi intervenciósok elleni küzdelemben. Azonban a háború befejeztével a szörnyű nélkülözések és a há/ború okozta kényszerrendszabályok következtében a párt és a nép, az állami szervek és a nép kapcsolata lazult. A munkásosztály és különösen a parasztság között a fáradtság és Elégedetlenség jelei mutatkoztak. A szovjet hatalom létkérdése volt, hogy helyreállítsa és megszilárdítsa kapcsolatait szülőanyjával, a dolgozó néppel, hogy újra és újra megnyerje a munkásosztály i&s a dolgozó parasztság többségének támogatását és aktív részvételét az új feladatok megoldásához. A cárizanustól örökölt, rendkívül elmaradott gazdaság a háború alatt csaknem teljesen elpusztult. A szovjet hatalom megőrzésének legfontosabb feltétele volt a népgazdaság helyreállítása, majd pedig továbbfejlesztése. Lenin megmutatta, hogy ezt a gigászi munkát csakis a dolgozók együttes erőfeszítéseivel, a dolgozó nép többségének támogatásával lehet elvégezni. Müveiben ú tat mutatott a pártnak: hogyan kell e munkára mozgósítania, és a szocialista építés győzelme felé vezetni a munkásokat és a dolgozó parasztokat. Ahhoz,- hogy a párt megszerezheS se és megtarthassa a tömegek bizalmát, mindenekelőtt erős, acélos "egységű pártra van szükség, olyan pártra, amely képes egységes politikai vonal kidolgozására és annak egyákarattal való végrehajtására. A párt egysége a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kapcsolatának nélkülözhetetlen feltétele. Ez a tanítás Lenin Müvei 32. kötetének egyik legfontosabb tanulsága. A kommunista párt 1921-foen tartott X. kongresszusa — Lenin javaslatára — határozatot hozott a pártegység védelméről. A határozat leszögezte, hogy az élcsapat akarategysége a proletárdiktatára sikerének alapfeltétele. Az élcsapat akarategységének megvalósításához nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a kommunisták bírálják a pártmunka fogyatékosságait. A X. pártkongresszus Lenin ál. tal fogalmazott határozata a párt minden tagjának kötelességévé tette a hibák bírálatát és azt, hogy gyakorlati párt- vagy állami munkájával aktívan vegyen részt azok kijavításában. A X. kongresszus történelmi jelentőségű határozata útmutatásul és fegyverül szolgál minden kommunista pártnak a pártegység szüntelen erősítésére, a pártszerü légkör megteremtésére. A proletariátus a forradalom és a polgárháború megpróbáltatásai közepette hűségesen követte pártját, de a háború utáni inség és munkanélküliség elégedetlenséget idézett elő a proletárok soraiban. Lazult a párt és a munkástömegek' kapcsolata. Ez pedig mérhetetlenül nagy veszélyt jelentett az egész proletárhatalom számára. Döntő feladat volt a párt és az egiész munkásosztály viszonyának szorosabbra fűzése. Lenin a 32. kötetben foglalt beszédeiben é-. cikkeiben rendkívüli fiigyeimet fordított erre a feladatra. Üjból és újból hangsúlyozta, s proletárdiktatúra feladatainak, távlatainak megfelelően, új módon vetette fel a marxizmus alaptételét: a munkásosztály az a forradalmi erő, amely — a többi dolgozóval szövetségben és őket vezetve — képes kivívni a szocializmus győzelmiét. A munkásosztály legöntudatosabb részének, a pártnak az a kötelessége, hogy képessé tegye a munkástömegeket világtörténelmi feladatuk végrehajtására, hogy egybefogja és céltudatosait irányítsa a munkástömegek alkotó energiáját, kifejlessze nagyszerű forradalmi tulajdonságait. A párt kötelessége — tanítja Lenin —, hogy napról napra szívós és kitartó munkával nevelje és tanítsa a munkásosztály egészét, szüntelenül harcoljon az ellenséges ideológia, nak és politikának a munkásosztályra gyakorolt befojyása ellen, emelje a munkások politikai öntudatát, kulturális színvonalát. A párt legfontosabb feladata, hogy meggyőzze a munkástömegeket politikájának helyességéről, újra és újra megnyerje őket e politika támoga-