Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-04 / 241. szám, vasárnap

4 III szo 1953 október 4 Mezőgazdasági kiállítás Komáromban A mult évben először rendeztek nagyobb számban járási mezőgaz­dasági kiállításokat Szlovákiában. Összesen 29 járási és egy kerületi (nyitrai) kiállítás volt. Az idén 34 járási és egy kerületi (bratislavai) kiállítás lesz. A mult évi kiállítások tapasztala, tai alapján rájöttek, hogy a járá­sokban nem elegendő a librettó, amelynek keretében ezeket rendez­niök kell, s ezért a földmüvelés­ügyi megbízotti hivatal megkérte a komáromi járást, hogy rendezzenek olyan kiállítást, amelyből más já­rások is megtanulhatják, hogyan kell kiállítást rendezni. Azért vá­lasztották példánajk a komáromi já­rást, mert a mult évben itt volt a legnagyobb sikere a kiállításnak. Az idei kiállítást szeptember 26-án nyitották meg és október 5-ig fog tartani. A kiállítást hat helyiségben rendezik. Az udvarban a gépeket helyezték el és mellettük az állat­tenyésztési osztályt. A kiállításon minden részvevő láthatja a takar­mányadagolást, a silózás módszerét és a takarmányszárító ekészítését. A szovjet tapasztalatok alapján be­vezetett rideg borjúnevelést, mint újdonságot mutatják be, amelyet még számos EFSz-ben be kell vezet­ni. Magyarázatot közvetlenül az ál­latgondozók adnak. A növénytermelésben láthatjuk, hogy a kereszt- és szüksoros vetéssel mennyivel nagyobb eredményt émek el a régi vetési módszerhez viszo­nyítva. Az Ifjúsági Falu szövetkeze­tében eddig elért eredmény a ke­resztsorosan vetett árpából 40.40 mázsa. A violíni EFSz földjein hek­táronként 29.97 mázsás termést ér­tek el. A csallóközaranyosi állami gazdaságtan hektáronként 29.40 má­zsa őszi búzát, 24.66 mázsa tavaszi búzatermést értek el. Árpából hek­táronként 29.19 mázsát, a rozsból 26.08 mázsát termeltek, s a gabo­nafélék 80 százalékát keresztsoro­san vetették el szemcséstrágya al­kalmazásával. A zöldségtermelésben is szép .eredményeket értek el, hektáronként 450 mázsa káposztát, 180 mázsa paprikát termeltek. A gyümölcster­melés szintén figyelmet érdemel s nem feledkezhetünk meg a baromfi­tenyésztésről sem. A legjobib dolgozók képeit is ki­függesztették. Például Kockás Jó­zsefét, aki a pénzreform után a me­zőgazdasági termékek árának eme­lésében 1200.— koronával magasabb jövedelemhez jutott. Meg kell említenünk, hogy a kiál­lítást a IX. ügyosztály dolgozói, So- bota József, Gluoh Gusztáv és Ba­kacz elvtárs rendezték. Ezek mozgó­sították a szövetkezeti tagokat, az állami gazdaság dolgozóit, az elek­tromos müvek dolgozóit) a kiállítás rendezésére. Sok látogatója van a kiállításnak szövetkezetekből, üze­mekből és iskolákból. A szövetkezeti tagok csoportokba verődve bírálgatnak, összehasonlíta­nak, bizonygatnak, tanítanak és ta­nakodnak. A komáromi kiállítás a széles tömegek iskolája lett. A földmüvelésügyi megbízotti hi­vatal dolgozói szeptember 30-án a kiállításon előadást . tartottak arról, hogy a komáromi kiállítás példájá­ra hogyan kell kiállításokat rendez­ni. Összehívták a szlovákiai kiállí­tásokat rendező járások képviselőit, akiknek megmagyarázták, példák­kal bemutatták a kiállítás előnyeit, esetleges hibáit. A vita során a fel­szólalók új ötletekkel gazdagították a tapasztalatokat. A felszólalók nagy része helyesen rámutatott a gabonafélék, zöldség­félék termelésében elért eredmények­re, valamint az állattenyésztés fej­lődésére, amely eredmények azon­ban a kiállításon nem jutnak elég­gé kifejezésre. Továbbá rámutattak a járási földművesújlság égyik hi­bájára, hogy keveset foglalkozik a falu kultúrájával. Bírálták, hegy a kiállításon hiányzik) az agitáció, a mezőgazdasági iskolába való tobor­zás, a szövetkezeti tagok iskolázá­sa, stb. A kiállításról hiányzott a beadási kötelezettségek teljesítésének feltün­tetése, valamint a szövetkezet el­lenségei elleni harc. Miután a konstruktív kritika elhangzott és a tapasztalatokat köl­csönösen kicserélték, az oktatáson részt vett elvtársak szerencsekívána­taikat fejezték ki a komáromi elv­társaknak. A komáromi elvtársak megköszönték a bírálatot és beis­merték, hogy ezek segítségével sok hibát eltávolíthatnak, azokat, ame­lyekről a kiállitás rendezése körüli nagy munkákban megfeledkeztek. Az ilyen képletes oktatástól vár­ható, hogy a járási kiállítások ma­gasabb színvonalúak lesznek és hogy kikerülik azokat a hibákat, amelyeket a komáromiak elkövettek. A kiállítás a szebb élefe&rt, a szövet­kezeti nagytermelésért, a békéért és a szocializmusért folyó harc nagy­méretű tüntetése lesz. Jozef Moskó, Bratislava. A füleki traktorállomás dolgozói jó munkával járulnak hozzá az EFSz-ek megszilárdításához A füleki traktorállomás dolgo­zói a nyári munkák elvégzése után az őszi munkákat is megkezdték. Nagy feladat előtt állanak, mert a gottwaldi ötéves terv utolsó negye, dóben be kell " bizonyítani minden traktorosnak, hogy a terv százszá­zalékon felüli teljesítésével hü ma­rad Gottwald elvtárs örökéhez. Ahogy a traktorállomás dolgozói a nyári munkákat befejezték, a gépműhely szerelőmunkásai azonnal megkezdték a gépek, javítását és ezekkel a gépekkel üzemzavar nél­kül kezdhették meg az öszi mun­kát. A traktorállomás vezetői au­gusztus 20-ig szétírták" a tervet minden egyes brigádközpontra és minden traktorosra. Azután a ter­« vet részletesen megbeszélték és megállapították, hogy teljesítésé­! hez a traktorosok igen odaadó mun. | kajára van szükség. A traktorosok ! megértették a tervteljesítés jelentő­ségét, amit az bizonyít a legjob­; ban, hogy a szocialista munkaver­senybe 90 százalékig bekapcsolód­tak. A traktorosok egy része páros­versenybe lépett a munka minőségi és mennyiségi elvégzésében a leg­magasabb teljesítményért. Ugyan­akkor az öszi munka idején az | üzemanyag megtakarítása mindig főszempont marad. A füleki traktorállomáshoz tar­tozó brigádközpontokban verseiiy folyik a „példás brigád székhelye" jelszó jegyében. A szocialista mun­kaverseny az őszi munkák idejében való elvégzését segíti elő. Schneider P., Fülek. Répakombájn a nagylégi határban A nánai állami gazdaságban befejezték a cukorrépaszedést A nánai állami gazdaság 886 hek­tár területen tervezte az őszi vetést. F.bből 537 hektáron istállótrágyát, a többi hektáron pedig szemcsés mű­trágyát alkalmaztak. Eddig 180 hek­táron vetették el a rozsot, 80 hektáron az őszi árpát és 70 hektáron a repcét. Jelenleg az őszi búza vetése folvik. Az összes veteményeket keresztsoro­san vetették el, mert az idei gazdag termés bebizonyította, hogy ez a mód­szer utolérhetetlen. Átlagtermésük 26.80 mázsa volt hektáronként és min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy ezt a jövőben növeljék. A vetőgépeket kettő's ládával látták el és agregátokat használnak. Nagyban segíti a munka célszerű folyását, hogy saját traktoraik vannak, a javításra szoruló gépeket saját maguk hozzák rendbe. Igv a munka egy percre sem szünetel. A burgonya kiszedését még a múlt héten elvégezték és szeptember végé­re a tervezett határidőre a cukorré­pát is betakarították. A cukorrépát ekékkel szántották ki, így meggyor­sították a kiszedést. A szállítást ok­tóber 25-ig elvégzik. Szeverin Árpád elvtárs elmondta, hogy az idei gazdag termés arra ösztö­kéli a dolgozókat, hogy a jövő évi termés még nagyobb eredményeket hozzon. Ezért mindent elkövetnek, hogy ez. megvalósuíjoii. — Munkásaink megértették — mon­dotta Szeverin elvtárs — hogy övék a föld és úgy is bánnak vele. Ha kö­zöttük járok, csupa megelégedett em­berrel találkozom. Különösen most, a kormányhatái ozat után. Nagyon tet­szett neki a családi házak építésére vonatkozó részlet és a dolgozókról va ­ló gondoskodás fokozása. Bíznak ben­ne, hogy ez mind megvalósul, amihez azonban az ő becsületes, kitartó mun­kájukra is szükség van. H. I. A nagylégi szövetkezeti tagok ez idén 50 hektáron termeltek cukorrépát. A napokba n megkezdték a szovjet répakombájn segítségével a cukorrépa félszedését. A szárazság ellenére is jó termés mutatkozik, úgyhogy a terve­zett 240 mázsás hektárhozamot magasan túlszárnyalják. A hernyótalpas traktor által húzott szovjet répakombájnt Fodor István kezeli, egy műszak alatt 3—4 hektárról felszedi a. cukorrépát. A párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdításának klasszikus tankönyve Lenin Műveinek 32. kötete Nemrégiben jelent meg a bu­dapesti „Szikra" könyvkiadó kiadásában Lenin Műveinek 32, kötete. A „Szabad Nép" ismer­tetést közöl Lenin Műveinek 32. kötetéről, amelyből az alábbiak­ban részleteket közlünk. Lenin Müveinek 32. kötete azokat a beszédeket és cikkeket tartalmaz­za, amelyeket Lenin 1920 decembere és 1921 augusztusa között írt. Ez az időszak új korszak kezdete volt a szovjet állam történetében. 1920 végére lényegében befejeződött a há­rom éve pusztító polgárháború. A szovjet munkásosztály és a dolgozó parasztság mérhetetlen áldozatok árán, olyan hősiességgel, amilyenre csak a hazáját és szabadságát vé­delmező dolgozó nép képes, megvéd­te a forradalmat, szétzúzta a külföl­di imperialisták és az oroszországi fehérgárdista ellenforradalmárok fegyveres támadásait. A nép azért tudott győzni a sokszoros túlerő ellen, mert hősi küzdelmét az akkor­ra már több mint másí'élévtizedes harcokban, három forradalom kohó­jában megedződött forradalmi marx­ista proletárpárt, a kommunisták pártja irányította és lelkesítette, az a párt, melynek alapítója és vezető­je Lenin volt. A Kommunista Párt vezette szov­jet népnek, a fiatal szovjet állam­nak a háború befejezése után új, a világtörténelemben először felmerült feladatokat kellett ismét megolda­nia. Az uralkodó osztállyá emelke­dett proletariátusnak meg kellett szerveznie a békés építést, tovább kellett fejlesztenie a forradalom vív­mányait, hogy megteremthesse a szocializmus építésének feltételeit. S ezeket a problémákat olyan körülmé­nyek között kellett megoldani, ami­kor a fiatal szovjet hatalom, az im­perialista államok gazdasági és poli­tikai blokádjának gyűrűjében szün­telen harcra kényszerült az újból és újböi fenyegető intervenció veszé­lye és a szétvert fehérgárdisták meg-megújuló ellenforradalmi kísér­letei ellen. A párt Lenin vezetésével kidolgoz­ta a forradalom előtt álló feladatok megoldásának módiját. Lenin ebben az időben hatalmas elméleti és gya­korlati munkát végzett. Kidolgozta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet legfontosabb kérdései/t, s ezzel hosszú időre megvilágította a szovjet nép útját. E müveinek je­lentősége messze túlnő a Szovjetunió határain. Tanításai irányt mutatnak valiamennyi szocializmust építő or­szág számára. A proletárforradalom vívmányai megőrzésének, továbbfejlesztésének, a békés építésre való áttérésnek döntő feltétele a párt és a dolgozó nép, a munkáshatalom és a dolgozó nép kapcsolatainak elmélyítése és megszilárdítása. Lenin egész életmü­vében szüntelenül hangsúlyozta: a proletárforradalom győzelmének, a hatalom megtartásának legfontosabb feltétele, hogy a munkásosztály él­csapatát támogassa a munkásosz­tály és az egész dolgozó nép többsé­ge. „Oroszországban azért győztünk — mondotta Lenin a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán — mert nemcsak a munkásosztály vi­tathatatlan többsége volt mellet­tünk ... hánem aaért is, mert köz­vetlenül a hatalom megragadása után a hadsereg fele és néhány hét alatt a paraszti tömegek 0'9 része átpártolt a mi oldalunkra ..." Be­szédét a következő szavakkal fejez­te be: ha a harc során mellet­tünk lesz a dolgozók többsége — nemcsak a munkások többsége, ha­nem valamennyi kizsákmányolt és elnyomott többsége — akkor való­ban győzni fogunk." A kommunisták a dolgozó nép többségének bizalmát és támogatá­sát kitartó munkával szerezték meg. Megszerezték mindenekelőtt helyes politikájukkal, amely a dolgozók ér dekedt fejezte ld. A dolgozó nép bi­zalmának megnyeréséért nagy har­cot vívtak a burzsoá befolyás ellen, a burzsoá érdekeket kiszolgáló pár­tok: a kadetok eszerek, mensevi­kek ellen. A dolgozó nép többsége követte a pártot a földesurak és kapitalisták, valamint a külföldi intervenciósok elleni küzdelemben. Azonban a hábo­rú befejeztével a szörnyű nélkülözé­sek és a há/ború okozta kényszer­rendszabályok következtében a párt és a nép, az állami szervek és a nép kapcsolata lazult. A munkásosztály és különösen a parasztság között a fáradtság és Elégedetlenség jelei mu­tatkoztak. A szovjet hatalom létkér­dése volt, hogy helyreállítsa és meg­szilárdítsa kapcsolatait szülőanyjá­val, a dolgozó néppel, hogy újra és újra megnyerje a munkásosztály i&s a dolgozó parasztság többségének támogatását és aktív részvételét az új feladatok megoldásához. A cárizanustól örökölt, rendkívül elmaradott gazdaság a háború alatt csaknem teljesen elpusztult. A szov­jet hatalom megőrzésének legfonto­sabb feltétele volt a népgazdaság helyreállítása, majd pedig tovább­fejlesztése. Lenin megmutatta, hogy ezt a gigászi munkát csakis a dol­gozók együttes erőfeszítéseivel, a dolgozó nép többségének támogatá­sával lehet elvégezni. Müveiben ú tat mutatott a pártnak: hogyan kell e munkára mozgósítania, és a szocia­lista építés győzelme felé vezetni a munkásokat és a dolgozó paraszto­kat. Ahhoz,- hogy a párt megszerezheS se és megtarthassa a tömegek bizal­mát, mindenekelőtt erős, acélos "egy­ségű pártra van szükség, olyan párt­ra, amely képes egységes politikai vonal kidolgozására és annak egy­ákarattal való végrehajtására. A párt egysége a párt vezető szerepé­nek, a párt és a tömegek kapcsola­tának nélkülözhetetlen feltétele. Ez a tanítás Lenin Müvei 32. kötetének egyik legfontosabb tanulsága. A kommunista párt 1921-foen tar­tott X. kongresszusa — Lenin ja­vaslatára — határozatot hozott a pártegység védelméről. A határozat leszögezte, hogy az élcsapat akarat­egysége a proletárdiktatára sikeré­nek alapfeltétele. Az élcsapat akarategységének megvalósításához nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a kommunisták bí­rálják a pártmunka fogyatékossá­gait. A X. pártkongresszus Lenin ál. tal fogalmazott határozata a párt minden tagjának kötelességévé tet­te a hibák bírálatát és azt, hogy gyakorlati párt- vagy állami munká­jával aktívan vegyen részt azok ki­javításában. A X. kongresszus történelmi jelen­tőségű határozata útmutatásul és fegyverül szolgál minden kommu­nista pártnak a pártegység szünte­len erősítésére, a pártszerü légkör megteremtésére. A proletariátus a forradalom és a polgárháború megpróbáltatásai kö­zepette hűségesen követte pártját, de a háború utáni inség és munka­nélküliség elégedetlenséget idézett elő a proletárok soraiban. Lazult a párt és a munkástömegek' kapcso­lata. Ez pedig mérhetetlenül nagy veszélyt jelentett az egész proletár­hatalom számára. Döntő feladat volt a párt és az egiész munkásosztály viszonyának szorosabbra fűzése. Lenin a 32. kö­tetben foglalt beszédeiben é-. cikkei­ben rendkívüli fiigyeimet fordított erre a feladatra. Üjból és újból hangsúlyozta, s proletárdiktatúra feladatainak, távlatainak megfele­lően, új módon vetette fel a marx­izmus alaptételét: a munkásosztály az a forradalmi erő, amely — a töb­bi dolgozóval szövetségben és őket vezetve — képes kivívni a szocia­lizmus győzelmiét. A munkásosztály legöntudatosabb részének, a pártnak az a kötelessé­ge, hogy képessé tegye a munkás­tömegeket világtörténelmi feladatuk végrehajtására, hogy egybefogja és céltudatosait irányítsa a munkástö­megek alkotó energiáját, kifejlessze nagyszerű forradalmi tulajdonságait. A párt kötelessége — tanítja Le­nin —, hogy napról napra szívós és kitartó munkával nevelje és tanítsa a munkásosztály egészét, szüntele­nül harcoljon az ellenséges ideológia, nak és politikának a munkásosz­tályra gyakorolt befojyása ellen, emelje a munkások politikai öntu­datát, kulturális színvonalát. A párt legfontosabb feladata, hogy meg­győzze a munkástömegeket politiká­jának helyességéről, újra és újra megnyerje őket e politika támoga-

Next

/
Thumbnails
Contents