Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-01 / 238. szám, csütörtök

1953 október 1 IM S

20 3 A Kommunista Párt — a népi Kína fejlődésének vezető ereje A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulójára Kína Kommunista Pártja volt a kínai nép nemzeti-felszabadító har. cának fő és vezető ereje. Az 1949. évi győzelem utón átvette a vezető szerepet a népi demokratikus rend szer építésében. A pártot 1920. július 1-én alapi tották a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása alatt, amely a kínai népet a marxizmusleninizmus hatalmas fegyverével fegyverezte fel és megmutatta neki a gyarmati rabságból kivezető utat. Kína Kommunista Pártja megalapításának történelmi jelen tősége volt a nemzeti.felszabadít5 harc további sorsára. A kínai for radalom mozgalmának nagy segítséget jelentettek a kommunista In ter.nacionálé tanácsai, valamint Lenin és Sztálin elvtárs útmutatá saí. Sztálinnak a kínai forradalom ról szóló munkái, főleg az 1925—27es forradalomról szóló, elemezték e forradalmat, meghatározták jel legét, vezető erőit és távlatait, így mérhetetlenül értékes segítsé get jelentettek a párt helyes őrien tációjában a kínai forradalom bonyolult viszonyai között. Sztálin cikkei a kínai forradalom kérdésé ről a kínai kommunistáknak vilá gos távlatot és irányelveket adtak, amelyek a forradalom 1927. évi ideiglenes veresége ellenére lehető vé tették a pártnak, hogy a kínai népet 1945-ben a forradalom győzelmére vezesse. A marxizmus-leninizmus elveinek következetes érvényesítésével a párt bolsevizálásáért folytatott harcban legyőzték az összes elhaj lásokat és az opportunizmust, a párt szervezetileg és eszmeileg megszilárdult. Az 1936. évi Cunyi konferencia óta a párt élén Mao Ce Tung áll. A párt körül tömörült az impe rializmus és a feudalizmus elleni harc nemzeti arcvonala, amely élet erejét főleg az 1937—1945. évi Japán elleni felszabadító háborúban és az 1945—1949. évi polgárháború éveiben mutatta meg. Ezt a hábo rút a Kuomintang-reakciösok amerikai uraik közvetlen ösztönzésére indították és e polgárháború a kuo mintangisták megsemmisítő vereségével végződött. A súlyos harcok hosszú évei folyamán a kínai nép meggyőződött arról, hogy a Kuomintangpárt egész tevékenysége csupán e párt érdekeit szolgálja. Ezért azt a P

ár tot követte, amely egyre nagyobb tekintélyre és bizalomra tett szert a tömegekben. A. kommunista párt soraiba fogadta a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó nép va lamennyi rétegének legkiválóbb képviselőit. A párt ma több mint 5,800.000 tagot számlál. A párt a népi demokratikus rendszer vezető ereje. Az egységes demokratikus nemzeti arcvonal to vább fennál] Kína Kommunista Pártjának vezetésével a Kínai Népköztársaság megalakítása után is és magábatömöríti és képviseli az egész kínai népet, amely ma a forradalom adott időszakában »a munkásosztály, a parasztság osztálya, a kispolgárság és a nemzeti osztály« (Mao Ce Tung). A Kínai Népköztársaság előtt ál ló feladatok teljesítésére a párt a dolgozókat a különféle tömegszer vezetek útján is mozgósítja. Elsősorban az összkínai Munkaszövet ség útján, amelynek 6,130.000 munkás és alkalmazott tagja van, továbbá az összkínai Demokratikus Nőszövetség útján (76,000.000 tag gal) az összkínai Demokratikus If júsági Szövetséggel (7.000.000 tag gal) az Összkínai Diákszövetség, stb. útján. Külön helyet foglal el a Kínai Ujdemokratikus Ifjúsági Liga, amely közvetlenül a Kommunista Párt vezetése alatt áll, és amelynek az a feladata, hogy az ifjúságot előkészítse és nevelje a Kommunista Pártba való belépésre. E szervezetnek 5,180.000 tagja van. Az Egységes Demokratikus Nem zeti Arcvonalnak és a benne tömö rült demokratikus pártoknak és tömegszervezeteknek segítségével érvényesíti Kína Kommunista Párt ja vezető szerepét a népi demokrá cia diktatúrájának rendszerében. Kína Kommunista Pártja Mao Ce Tung-gal az élén pompásan alkal mázza a kínai viszonyokra Leninnek és Sztálinnak az imperializmus és feudalizmus elleni forradalmi harc vezetéséről szóló tanítását a gyar mati és függő országokban. A kínai nép a súlyos harcok el múlt éveiben óriási tapasztalatokat gyűjtött, amelyeket Mao Ce Tung elvtárs foglalt össze, amikor azt mondotta, hogy a forradalom győ zelméhez a gyarmati vagy a függő országokban a következők szükségesek: fegyelmezett párt, amely Marx-Engels, Lenin és Sztálin elméletével van felfegyverezve és amely alkalmazza az önkritika módszerét és amely szoros kapcso latban áll a tömegekkel, továbbá a párt által vezetett hadsereg, a kü lönféle forradalmi rétegek és csoportok egységes arcvonala a párt vezetése alatt. (Mao Ce Tung: A népi demokrácia diktatúrájáról.) A kínai nép rövid idő alatt le győzte a gazdasági újjáépítés mérhetetlen nehézségeit, óriási szerve zési munkát végzett az ifjú állam felépítésében és hallatlan sikereket ért el a kultúra fejlesztésében, va lamint új vívmányaik bevezetésében a szociális politika terén. És ezeket a sikereket rövid négy év alatt ér te el, jóllehet ezzel egyidejűleg vissza kellett vernie az amerikai imperialisták agresszióját is. Az Üj Kína népére még sok óriási feladat vár. Nem férhet azonban kétség ahhoz, hogy ezeket a feladatokat épp úgy teljesíti, mint az összes eddigieket. E feladatokat teljesíteni fogja azért, mert győzelmes útján a megacélozott és kipróbált dicsőséges Kínai Kommunista Párt és Mao Ce Tung elvtárs, a halhatatlan Sztálin hűséges tanítványa vezeti. A béketábor összes országaival vállvetve, a Szovjetunióval való együttműködésben a kínai nép ren díthefcetlenül és sikeresen halad tovább a szocializmus felépítéséhez vezető úton. A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SzKP KB-nek határozata „A burgonya és zöldségtermelés és begyűjtés fokozására szolgáló intézkedésekről a kolhozokban és szovhozokban az 1953—1955-ös években" KÜLFÖLDI HÍREK Edgár Faure, francia pénzügyminiszter, több magasrangú hivatalnokot megbízott azzal, hogy külön az ő számára folytassanak vizsgálatot a piaster botrányban. Edgár Faure ezzel az intézkedéssel azt a látszatot akarta kelteni, mintha a hivatalos titok megőrzésére lenne szükség a piajszterüZíi mekkel kapcsolatban. Szeptember 28-ára Kalkuttában tiltakozó tüntetést akartak rendezni a magas rizsárak ellen. A kalkuttai rendőrség, hogy meghiúsítsa a tüntetést, szeptember 27-én több baloldali pártvezetőt letartóztatott. Az ,,India-express" című la.p közlése szerint szeptember 28-án délig 125 letartóztatás történt. A letartóztatottak között Nyugat-Bengália állam törvényhozó gyűlésének hat kommunistapárti tagja van. Szeptember 29-én a szovjet lapok közzétették a Szovjetunió Miniszter tanácsának és az SzKP KB.nek ha tározatát „A burgonya, és zöldségter. melés és begyűjtés fokozására szol gálj intézkedésekről a kolhozokban és szovhozokban az 1953—1955-ös években". A Szovjetunió kormánya és az SzKP Központi Bizottsága nagy fontosságot tulajdonít a burgonya, és zöldségtermelés további fejlesztésé nek, hozamuk fokozásának és ezen növények össztermelése és piaci ter melése emelésének és ezért az intéz kedések egész sorát hozta a burgo nya és zöldséggazda

ság fejlesztésé re. A kolhozokban és szovhozokban ezen növények ültetésére és ezáltal a burgonya és zöldségtermelés fo kozására az 1954 es évre a következő feladatokat tűzték ki- burgonyáit 4,390.500 hektárnyi területen és zöldséget 1,095.900 hektáron kell ül tetni. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP KB jóváhagyták meleg, ágyak és üvegházak építésének ter vét a kolhozokban és szovhozokban. E feladatok megoldásához szüksé ges, hogy a kolhozoknak és szovho. zoknak hathatós segítséget nyújtsa nak az ipari üzemek. A határozatban kitűzik a burgonya, és zöldséggazdálkodás gépesítésének nagy programmját. Számos gép termelését, többek között burgonyaültető, burgonya betakarító kom. bájnok, vetőgépek és kultivátorok termelését tervezik Az 1954—55 ös években 45.000 gépet gyártanak burgtonyaültetésre, 40.000 kombájnt a burgonya begyűjtésére, 16.500 gépet zöldség kiültetésére és számos más gépet. A mezőgazdaság 1954 éis 1957 május l e közötti időszakban 250.000 traktort kap szántási munkákra. A kormány és a központi pártbizottság fontos intézkedéseket dolgoztak ki a kolhozparaisztok burgonya- és zöldségtermelésben való gazdasági érdekeltségének fokozására. Az 1953 as betakarítástól fogva emel. kednek az állami burgonyabeadások és zöldségbead'ások begyűjtési árai Az 1953 as gazdasági 'vtől kezdve a kolhozok burgonya, káposzta, hagyma, uborka, répa, cékla és paradicsom beadási kötelezettségeiket leszállítják. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP KB jóváhagyták az 1953-as termésű burgonya és zöldség begyűjtési és beadási állami tervét. A moszkvai ,,Pravda" vezércikké, ben rámutat arra, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsálnak és az SzKP KB határozatának nagy mezőgazdasági jelentősége van. Szovfet sajtóhan.öok az amerikai-spanyol egyezményekről A szovjet sajtó további kommentárokat fűz az Egyesült Államok és Franco-Spanyolország között szeptember 26-án Madridban aláírt egyezményekhez. — E szerződésekkel — írja V. Bag- rov a Trudban — až Egyesült Államok mostantól fogva jogot nyer arra, hogy Franco tábornoknak „segélyként" rendelkezésére bocsátott 226 millió dollárért cserébe katonai légi és haditengerészeti támaszpontokat építsen Spanyolország területén, a meglévőket pedig használhassa és kibővíthesse. — Messzemenő katonai terveinek megvalósítása érdekében — mutat rá Bagrov — az Egyesült Államok nem sokat törődik atlanti tömbbeli partnereinek érdekeivel. Lehetetlen, hogy a madridi egyezmények aláírása ne keltsen még nagyobb óvatosságot Franciaországban és Angliában egyaránt. — A Washington előtt szolgai módon hajbókoló, reakciós nyugateurópai sajtó mindent elkövet — írja O. Ignatyev, a Komszomolszkaja Pravdában — hogy Franco-Spanyolország és az Egyesült Államok kétoldalú szerződésének tüntesse fel az amerikai-spanyol egyezményeket. Ám az egyezmények igazi célját mégsem lehet eltitkolni. Ezek az egyezmények gyakorlatilag az atlanti tömbhöz csatolják Franco-Spanyolországot. — Franco-Spanyolország és az Egyesült Államok katonai szövetségének megkötése — hangsúlyozza Ignatyev — azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánykörei agresszív terveik megvalósításához a legelvetemültebb reakciósok között kénytelenek szövetségeseket keresni lezze a kispolgári pártok vezetőinek a proletár forradalom győzelme, a proletárdiktatúra kialakítása és a népi demokrácia ellen irányuló bomlasztó tevékenységét, megnyerje tagságuk tömegét a szocializmus építésének. 1948 februárjában a burzsoázia nyílt puccskísérlete során újra színtvallottak e pártok vezetői, tetteik bizonyították, hogy a burzsoázia ügynökei. Ugyanakkor e pártok tagsága megértette, hogy a munkásosztály érdekeit igazán csak egy párt, a kommunista párt tartja szem előtt. A szociáldemokrata párt tagságának beolvadása a kommunista pártba, a lenini eszmék alapján, a kispolgári pártok munkástömegeinek megnyerése, a munkásosztály egységének kialakítását jelentette. Ugyanakkor a kispolgári pártok reakciós tényezőinek leváltása lehetővé tette, hogy a Nemzeti Arcvonal, a népi demokratikus országok sajátos alakulata új alapokon, pozitív irányban, gyorsult ütemben folytathassa az országépítést, vezetőereje, a kommunista párt által kitűzött úton. 4. „A párt története továbbá arra tanít, hogy a munkásosztály pártja a saját soraiban helyet foglaló opportunisták ellen vívott engesztelhetetlen (Kire nélkül, a soraiban helyet foglaló kapitulánsok megsemmisítése nélkül nem őrizheti meg sorainak egységét és fegyelmezettségét, nem töltheti be szerepét, mint a proletárforradalom szervezője és irányítója, nem töltheti be szerepét mint az új, szocialista társadalom építője." Pártunk megalakulása óta küzd a beépült opportunisták, árulók, diverzánsok ellen. 1925-ben pártunk leszámolt Bubnikkal és csoportjával, a burzsoázia ügynökeivel. Az 1926— 28-as években, amikor a pártvezetés az opportunista Jílek és Bolen kezébe került, akik szintén a párt szétbomlasztásán mesterkedtek, Gottwald elvtárs köré kezd tömöriilni a párttagság, hogy 1929-ben az V. pártkongresszuson döntő csapást mérjen a likvidátorokra. A Szovjetunió Kommunista Pártja története gazdag tapasztalatainak tanulmányozása tette lehetővé, hogy pártunk sikeresen verje vissza felszabadulásunk után is az ellenség min den támadását, leleplezze a soraiba férkőzött kártevőket. Ez tette lehetővé, hogy Clementis, Husák, Novomeský és burzsoa-nacionalista társaik nem folytathatták mételyező tevékenységüket, hogy Slánsky, Sling, Švermová és a trockista, cionista hazaárulók, kémek és diverzánsok bandájától pártunk megtisztult. De ez a tudat nem szabad, hogy megbénítsa éberségünket. A marxizmus-leninizmus elmélete arra tanít minket, hogy az osztályharc a szocializmus építésénél mindjobban élesedik, hogy az osztályellenség mind agyafúrtabb, leplezettebb és veszélyesebb fegyvereket vonultat fel, mind több ügynökét igyekszik beépíteni a legfontosabb gazdasági szervekbe és a pártba is, hogy így belülről folytassa aknamunkáját. Ezért kell minden kommunistának ébernek lennie és állandóan tanulnia a marxizmus-leninizmus kincsestárából, mert csak így ismerheti fel és leplezheti le az ellenség munkáját. 5. „A párt története továbbá arra tanít, hogy a párt nem töltheti be a munkásosztály vezetőjének szerepét, ha sikereitől elkapatva kezdi elbízni magát, ha nem veszi észre munkája fogyatékosságait, ha fél hibáit beismerni, ha fél idejében, nyiltan és becsületesen kijavítani őket." A párttagok nevelésének egyik legfontosabb eszköze és módszere a kritika és önkritika. Éppen a pártmunka hiányaiból, azok elemzéséből és kiküszöböléséből tanulnak a párt tagjai. A kritika és önkritika egyben elöntő jelentőségű a pártonkívüli tömegek megnyerésénél is. Ha a dolgozóik tömegei látják, hogy a párt fel meri vetni a párt munkájában és az állaim életében mutatkozó hibákat és le is tud azokkal számolni, ez nem ingatja meg pártbajvetett hitüket, hanem éppen ellenkezőleg, — megerősíti. Csehszlovákia Kommunista Pártja a kritika és önkritika jegyéiben folytatja harcát. A múltban is, amikor a párt tömegalapja — a burzsoá államgépezet nyomása folytán — nem érhette el a mai méreteket, a párt mindig bátran és következetesen feltárta a hibáit. A párton belül kialakuló viták nemcsak a hibák felfedését, hanem az orvoslás útját is jelentették. Csak komoly párt, csak a néptömegekre, a munkásosztályra bátran támaszkodó párt tehette ezt. A burzsoá és kispolgári pártok ezzel szemben mindig leplezték és leplezik hibáikat, eltitkolják politikájuk vonalát, mivel annak nyílt feltárása lehúzná róluk az álarcot a dolgozók milliói előtt. Nem volt pártunk életében olyan nehézség, amelyre az ne mutatott volna rá, nem volt olyan hiba, amelyet a párt ne igyekezett volna ki küszöbölni. A szocializmus építésében éppen a kritika és önkritika képezi az egyik igen fontos lendítő és mozgósító erőt. Éppen ezért szükséges, hogy pártunk valamennyi szervezete és tagja bánni tudjon ezzel a fegyverrel. Ezen a téren még sok a javítanivaló. Sok pártszerv, szervezet és párttag még nem értette meg teljes mértékbem, hogy a bírálat és önbírálat segítséget jelent munkájukban, fejlődésükben. Sokat kell még tanulnunk a szovjet kommunistáktól, hogy ezt az alapvető elvet, amelyet pártunk alapszabályzata előtérbe állít, mindig és minden körülmények között érvényesíteni tudjuk, mivel Lenin elvtárs szavai szerint: „Az állam ereje a tömegek öntudatában van. Az állam erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről ítéletet formálhat nak, mindent öntudatosan vállalnak." fl. „Végül a párt története arra tanít, hegy a munkásosztály pártja nem lehet valóságos tömegpárt, amely a munkásosztály és az összes dolgozók millióit magával tudja vinni, ha nincs szoros kapcsolata a tömegekkel, ha ezeket a kapcsolatokat nem erősíti állandóan, ha nem hallR«.tja meg a tömegek szavát, ha nem tudja megérteni égető szükségleteiket, ha nem tudja a tömegeket tanítani s nem tud töltik tanulni is." Pártunk ma tömegpárt ós milliók munkáját irányítja. De ez nem jelenti azt, hogy kevé^bbé aktív tömegmunkát kell most kifejtenie, mint a kapitalista múltban, amikor a párt tagjainak száma néhány tízezer volt csupán. Nem, a párt meggyőző, politikai munkájának állandóan javulnia kell. A múlttal szemben ezen a téren megcsappant a kommunisták aktivitása, óriási károkat okozott pártunk tömegpolitikai munkája terén a Slánsky-banda is. Éppen ezért ma döntő feladat az öntudatosító, népnevelő munka fejlesztése, színvonalának emelése. Minden kommunistának harcos agitátorrá kell válnia, védelmeznie kell a párt politikáját és propagálnia kell azt. Tanítania kell a tömegeket és hallgatnia kell szavukra. Minden ténykedésünk fő célja: az ember jólétének biztosítása. A hazánkban most végrehajtott jelentős árcsökkentés ennek egyik fényes bizonyítéka Soronlevö feladat, hogy a párt és a tömegek közti kapcsolat megszilárdításával, a dolgozók mozgósításával még jobban teljesítsük tervfeladatainkat, hogy így újabb lépéseket tehessünk az árcsökkentés megkezdett útján. Ezért kell a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének tapasztalatai alapján döntő súlyt helyezni a néptömegek közötti politikai munka kifejlesztésére, ezért kell megszilárdítani a munkásosztály, a dolgozó parasztság és valamennyi dolgozó réteg szövetségét, ezért kell leszámolnunk az emberek iránt megnyüatkozó igen gyakori bürokratikus jelenségekkel és eljárással. * A marxizmus-leninizmus ismereteinek kimeríthetetlen gazdagságát tárja elénk „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének IÖ. vid tanfolyama". Párttagjaink ke. zében hatalmas ideológiai fegyver ez a mü s tanításának alkotó módon történő elsajátítása minden kommunista elsőrendű kötelessége. Tanuljuk úgy a párttörténetet, hogy alkalmazni tudjuk napi munkánkban, pártunk életében, hazánk építésében, Gály Iván.