Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-29 / 262. szám, csütörtök

1953 október 30 UJSZO 5 PÁRTÉLET A kollektív vezetés elvének alkalmazásával javítjuk pártszervezetünk munkáját Amióta az Uj Szó pártélet-rova­tában helyi pártszervezetünket megbírálták, azzal a gondolattal foglalkozom, hogyan aktivizáljuk pártszervezetünk tagjait Pártcso­portjaink tagjai becsületes munká­sok soraiból valók, mégsem tudtuk vélük megértetni, hogy nem elegen­dő, ha munkájukat becsületesen elvégzik a munkahelyen, hanem mint párttagoknak, politikai mun­kát is kell végezniök. Ha valame­lyik tag megtudta, hogy valami­lyen pártfunkcióval bízzuk meg, nem jött el a gyűlésre. Vagy ha eljött, már előre felkészült a men­tegetődzésekre és így nem adhat­tunk neki megbízást. Ezáltal a pártszervezet munkája három-négy emberre hárult. így volt ez egészen az utolsó taggyűlésig, amelyen a járási párt szervezet vezető titkára, Mihalik elvtárs előadásában a pártszervezet szervezeti kérdéseivel, a tömegpo­litikai munka feladataival foglalko­zott. Rámutatott arra, hogy pár­tunk határozatainak megvalósítá­sa a jó pártszervezeti munkától és végrehajtásának ellenőrzésétől függ. Ezért nem elegendő, hogy a párttag csupán elfogadja a párt határozatait. Az, aki abban a meg­tiszteltetésben részesült, hogy a kommunista párt tagja lelhet, kell hogy harcoljon a határozatok meg­valósításáért. Nagy fejlődést jelentett helyi pártszervezetünk életében ez a taggyűlés. A múltban helytelenül értelmeztük a tízesek megszünte­tését, nem ismertük fel a pártcso­portok munkaszakaszonként való megszervezésének nagy jelentőségét a tagok aktivizálásában és nevelé­sében. Eddig bizony alig volt veze­tőségi gyűlés, melyet vezetőségi gyűlésnek nevezhettünk volna, mert a bizottsági tagoknak nem volt konkrét megbízatásuk, nem vitat­tuk meg pártbizottságunk kereté­ben pártunk új alapszabályzatát. Ennek következtében az nem vált szervezetünk belső törvényévé és nem valósíthattuk meg a minden­napi, a gyakorlati életben. Az utol­só taggyűlésen megalakult pártcso­portokkal kapcsolatban a határozat egyik pontjában a tagság megbíz­ta a vezetőséget, hogy javítsa meg a helyi pártszervezet politikai és nevelőmunkáját, dolgozzon ki párc­feladatokat a pártcsoportok részé re és bízzon meg egy bizottsági tagot, aki rendszeresen egybehív­ja ä pártcsoportok bizalmijait, aki tolmácsolni fogja a pártbizottság határozatait és segítségükre lesz nek megvalósításában, továbbá, hogy a pártbizottság legyen a bizalmiak segítségére a megválasztott nép­nevelők tervszerű irányításában és nevelésében. Nagyon sok és nem könnyű fel adat áll pártbizottságunk előtt. Az első és legfontosabb feladat az ed­digi hibák kijavítása, mert ez az alapja annak, hogy a pártmunka minden szakaszán tökéletes javu­lást érjünk el. Persze ez nem megy könnyen, ehhez hosszú, szívós, tü­relmes munka szükséges, mert elő­ször meg kell találni a kérdés he­lyes megoldását. A helyes megol­dást nem lehet megtalálni, ha nem vesszük figyelembe a tömegek ta­pasztalatait. Minden kommunistá­nak bíznia kell a nép alkotóerejé ben és képességében, mert bizalom nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. A legutóbb; bizottsági ülésen foglalkoztunk a kollektív vezetés fontosságával. A pártibizottság csak akkor képes a kommunisták és pártonkívüliek kollektív tapasz­talataira támaszkodni és velük szo­ros kapcsolatban dolgozni, ha ma­ga is mint összefogott kollektíva működik, amelyben nincsenek pasz­szív szemlélők. Mindenki alkotóan dolgozik és teljes felelősséget érez nemcsák a reá bízott munkaszaka­szon, hanem a pártbizottság egész tevékenységéért is. A pártbizottság tagjai most közösen dolgozzák ki a határozatokat, a taggyűlések prograimmját és a beszámolókat is. A pártbizottság határozatot foga­dott el, hogy minden héten ponto san vezetőségi gyűlést tartanak fc törekedni fognak a legfontosabb kérdéseket megtárgyalni és célsze­rű határozatokat hozni. Például a tagsági gyűlés határozatot hozott a politikai felvilágosító munka megjaivitására a ^Népnevelő szava« segítségével, érveket dolgoztunk ki az agitátorok számára, amelyekkel jobban megvilágítjuk a kormány határozatait és azokat az előnyö­ket, amelyek ebből származnak. A bizottsági üléseken rendszeresen fog­lalkozunk egy-egy tömegszervezet munkájával. Minden bizottsági tag megkapja feladatait. Az egyik tag felelős a pártcsoportbizalmiak munkájáért, a másik tag feladata, hogy rendszeresen egybehívja a pártcsoportokban működő népneve löket és a nevelőmunkában szerzett tapasztalataikat kölcsönösen kiese réljék. A harmadik bizottsági tag pedig a faliújság szerkesztőivel va­ló megbeszéléseken irányítja és segíti a faliújság szerkesztését. A pártmegbízatásoknak a párt­munka, tagok és tagjelöltek isko Iájává kell váínia, mert az aktivi­tás a pártéletben és a pártmunká ban való részvételt fejleszti, neveli és növeli a felelősségérzetet a kommunistákban. Minden párttag és tagjelölt képességének megfele­lő megbízatást kap, Senkit sem terhelünk túl feleslegesen. Tapasz­talatból tudom, hogy jó eredményt akkor érhetünk el, ha mindenkinek tudásához, adottságához igazodunk, s figyelembe vesiszűk. hogy az em­berek képességei különbözők. Mi­nél jobban osztjuk fel a munkát, annál joibban tudjuk elvégezni a vezetőségre háruló feladatokat. A pártcsoport kis kollektívájá­nak nagy a nevelő ereje. A tagok és tagjelöltek példamutatása így a legközvetlenebbül hat a párt­munkában kevésbbé tevékenyekre. Most arra igyekszünk tanítani a népnevelőket, hogy pártunk és kor­mányunk határozatait minden EFSz tagnak érthetően magyarázzák meg, győzzék meg őket arról, hogy az életszínvonalat csak fokozatosan lehet emelni. Népnevelőinknek ép­pen azt kell megimagyarázniok, hogy az életszánvonal emelkedése eäsôsorban az önköltség csökkenté­sétől, a minőség javításától, tehát a dolgozók helytállásától függ. Spišiák István, a nagylégi helyi pártszervezet elnöke. A szovjet kormány jegyzéke a görög kormányhoz FhUisí pártszervezet a szövetkezet megszilárdításáért A szölőskei I. típusú EFSz a mult évben még egyhelyben topo­gott. A kommunisták nem eléged­tek meg azzal, hogy csak a meg­levő szövetkezeti tagok térjenek át magasabb gazdálkodási formára, hanem széles, meggyőző kampányt indítottak a falu többségének be­szervezésére. Az utolsó hónapok fo­lyamán több nyilvános pártgyülést tartottak, ahol meggyőző érvekkel é s konkrét tényekkel győzték meg a kis- és középparasztokat a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Az agitációs munka hatására a falu kis- és középparasztjainak 95 szá­zaléka belépett a ín. típusú EFSz­be, mert látták, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodással emelhe­tik a munka termelékenységét és saját életszínvonalukat. A szövet­kezet eleinte nehézségekkel küz­dött, de a kommunisták jó agitá­ciós munkával mozgósították a szö­vetkezeti parasztokat a tervfelada­tok teljesítésére és ma már elnyer, ték a királyhelmeci járási vándor­zászlót. mert a begyűjtésben elsők lettek a járásban. Az idei tavaszi és nyári munkálatok sok tapaszta­lattal gazdagították a szövetkezeti parasztokat. A gabonafélék terme­lésében szép eredményeket értek el. Azokon a földterületeken, ahol egy évvel ezelőtt még csak 14 má­zsás hektárhozamot értek el, az idén már 23 mázsás termést értek el. Azon a földterületen pedig, ahol keresztsorosan vetettek, 30 mázsás hektárhozamot értek el. A jól meg­művelt föld gazdag termést adott és így a szövetkezeti tagok élet színvonala emelkedik. Az egy mun k&egység után járó természetbeni jutalmazás 3.5 kg-ról 5 kg-ra nö­vekedett. Horváth elvtársnő pél­dául 303 munkaegységre 2908 — koronát és több mint 15 mázsa ga bonát kapott. A szövetkezeti ta gok jövedelme nagyobb s így a fa­lu képe is változik. A régi, kopott kunyhók mellett ma gazdagon ter­mő gyümölcsfák között új, több­szobás családi házak sorakoznak. Valamikor az alacsony házak közül csupán Hajdú kulák emeletes háza emelkedett ki. A szövetkezeti ta­gok szépen berendezett lakásai jó­létről tanúskodnak. 1951-<b^n még csak 26 rádió volt a faluban, ma már 80 van. Az elért sikerek mellett azonban hiányok is mutatkoznak. A mult évben a jószágok összpontosításá­nál megfeledkeztek a takarmány összpontosításáról. így ahelyett, hogy növelhették volna az állatál­lományt, csökkenteni kellett. A ta­karmányalajpot minél előbb meg kell teremteniük, hogy az állatállo­mányt emelhessék. A szövetkezeti tagok hozzáláttak a takarmány alap biztosításához és elvetettek 15 hektáron takarmánykeveréket és besilóztak 3600 mázsa kukoricakó­rót. A szövetkezet kötelezettséget vállalt hogy a tejbeadást 2000 li terrel túlteljesítik. A szövetkezeti ta­gok jól felkészültek az őszi mun­kákra. A repcét már elvetették és a búza vetése is folyik. A pártszervezet állandóan figye­lemmel kiséri a szövetkezet mun­káját. Nagy gondot fordít arra, hogy a szövetkezet élén jó káde­rek legyenek. A régi elnök nem végezte jól a munkáját. A párt­szervezet javaslatára Juhász elv társat választották meg elnöknek. Most sokkal jobban megy a mun­ka. A helyi pártszervezet nagy gondot fordít arra, hogy minden munkahelyen legyen kommunista agitátor. A kommunistákat úgy osztották be a munkacsoportokba, hogy azok agitátori tevékenységet is folytathatnak. A helyi pártszer vezet bizottsága havonta kétszer foglalkozik a pártoktatási évvel, a tömegszervezetek munkájával és az időszerű gazdasági kérdésekkel. Nagy súlyt fektetnek arra is, hogy minden bizottsági tag konkrét pártfeladatokat kapjon. Például Nagy elvtárs gondjaira bízták a pártoktatási év vezetését. A gaz dasági munkák irányításával kap­csolatban a helyi pártszervezet a helyi nemzeti bizottsággal együtt havonta közös gyűlést tart. A faluban ma csaknem minden házban előfizetnek a kommunista sajtóra. A kommunistákra még sok fel adat vár a szövetkezet megszilár­dításával kapcsolatban. Nem feled kezhetnek meg Sztálin elvtárs azon cikkéről, amelyben azt mondja, hogy el kell szigetelni a kulákokat a kis. és középpairasztoktól és nagy segítséget kell nyújtani a még egyénileg gazdálkodó kis- és kö zépparasztoknak. A kommunisták megfeledkeztek az egyénileg gaz­dálkodókról és nem irányították őket munkájukban. Ennek az lett a következménye, hogy az idei be­gyűjtésnél, a magángazdálkodók alacsony hektárhozamot értek el. Szükséges, hogy a helyi pártszer vezet nagyobb gondot fordítson a pártoktatási év menetére, hogy ezzel még jobban mozgósítsa a szövetkezeti parasztokat a tervfel­adatok teljesítésére. A helyi párt szervezetnek többet kell foglalkoz nia a CsISz-el és a helyi nemzeti bizottság segítségével fel kell épí­tenie a kultúrházat is. J, tiiptáková, Kassa A. A. Gromiko, a Szovjetunió kü­lügyminiszterhelyettese október 26-án fogadta F. Ipszilanti urat, Görögország ideiglenes moszkvai ügyvivőjét és a következő tartalmú jegyzéket nyúj­totta át neki: .,Ez év október 12-én a görög kor­mány szerződést írt alá az Egyesült Államok kormányával, amelynek ér­telmében — amint ez a szerződés közzétett szövegéből kitűnik — az Egyesült Államoknak jogot adnak arra, hogy görög területeken ame­rikai fegyveres erőket helyežzen el, katonai támaszpontokat létesítsen és Görögország területén a vasutakat az északatlanti tömb terveinek megfele­lően felhasználja. Az említett szerződés megkötése arról tanúskodik, hogy a görög kormány közvetlenül az új háború előkészíté­sére irányuló intézkedések megvaló­sításához kezdett azzal, hogy Görög­ország területét az Egyesült Államok fegyveres erőinek rendelkezésére bo­csátotta ilyen célokra. Ezzel Görög­ország területe idegen katonai támasz­ponttá válik, ami ellentmond a béke és a nemzetközi biztonság fenntar­tása érdekeinek. Békeidőben külföldi fegyveres erők elhelyezését Görögország területén nem igazolhatják védelmi meggon­dolások, mert közismert dolog, hogy s^nki sem fenyegeti és senki sem akarja megtámadni Görögországot. Ezért nem lehet egyetérteni a görög kormánynak azzal a nyüatkozatával, hogy a külföldi fegyveres erők görög területen való elhelyezéséről szóló szerződés a béke ügyét ás Görögor­szág biztonságának megszilárdítását szolgálja. Egyúttal teljesen nyilvánva­ló, hogy ilymódon Görögország terü­lete más államok agresszív céljait szolgálja. A szovjit kormánynak feltétlenül fel kell hívnia a görög kormány fi­gyelmét arra: hogy a békét és a Bal­kán biztonságát fenyegeti az, ha Gö­rögország területe a támadó, északat­lanti tömb fegyveres erőinek támasz­pontjává válik és a görög kormány ezzel a lépéssel olyan súlyos felelős­séget vállal magára, amely a nem­zetközi helyzet kiéleződésére vezet." A politikai konferenciáról szóló tárgyalások Panmundzsonban Amint az Üj Kína sajtóiroda je­lentette, a koreai és kínai fél küldött­sége a politikai konferenciáról szóló október 27-i tárgyalásokról a követ­kező közleményt adta ki: „A koreai háborúban részt vett két hadviselő fél közötti tárgyalások má­sodik ülését a politikai konferenciá­nak kérdésével kapcsolatban október 27-én délelőtt 11 órakor tartották. Elsőnek Ki Suk Bok, a koreai-kínai fél képviselője szólalt fel. Hangsúlyoz­ta hogy a koreai és kínai kormány következetesen arra törekszik, hogy sikeresen összehívják a politikai kon­ferenciát és augusztus 24-én valamint 25-én, szeptember 13-án és 14-én, va­lamint október 10-én és 19-én konkrét javaslatokat tettek a politikai konferen­cia összetételére vonatkozólag. Az Egye­sült Nemzetek közgyűlése azonban az országok kisebbségének nézetét vette tekintetbe és elutasította Korea és Kína képviselőjének meghívását a politikai konferenciáról szóló tár­gyalásokra. Elutasította továbbá a ko­reai és kínai fél észszerű javaslatai­nak megtárgyalását is. Ennek követ­keztében a politikai konferencia ösz­szetételének kérdése továbbra is meg­oldatlan marad. Ki Suk Bok kijelentette, hogy a koreai kérdés megoldása a harctérről véglegesen a konferencia asztalához helyeződött át és semüven módszert nem lehet megengedni, amely kizárná a tárgyalást. Végzetül felhívta a másik felet, hogy tettekkel mutassa meg „teljes jóakaratát" és „megegyezésre való készségét", amiről e fél képviselője tegnapi nyüatkozatában szólott, és haladéktalanul fogadja el azt a tár­gyalási programmot, amelyet előző nap a koreai és kínai fél terjesztett elő és kezdje meg a tárgyalásokat a politikai konferencia összetételéről. Ezután Dean amerikai képviselő szólalt fel, aki hosszú nyüatkozatában elutasította a politikai konferencia összetételéről tartandó vitát és emel­lett arra az észszerűtlen határozatra támaszkodott, amelyet az ENSz köz­gyűlése egyoldalúan augusztus 28-án fogadott el. Arcátlanul kiforgatta a koreai é% kínai kormány október 10-én és 18-én az Egyesült Államok kormá­nyához intézett két válaszának taital­mát, valamint Nam Ir tábornok nyi­latkozatát, amelyet a fegyverszüneti tárgyalások folyamán mondott a fegy- • verszüneti egyezmény 60. cikkelyével kapcsolatban. Szándékosan kiforgatta a fegyverszüneti egyezménynek a po­litikai konferenciára vonatkozó ren­delkezéseit is, abból a célból, hogy elleplezze az amerikaiaknak azt a kísérletét, hogy a politikai konferen­cia összetételének kérdéséről szóló vitát elutasítsák és elhalasszák a kon­ferencia ässzehívását. Ki Suk Bok, a koreai és kínai fél képviselője élesen bírálta az amerikai képviselőnek ezt az állásfoglalását va­lamint azt a tényt, hogy a valóságot és a fegyverszüneti egyezmény tar­talmát kiforgatták. Határozottan ki­jelentette, hogy nem érthet egyet a másik fél javaslatával, amelynek az a célja, hogy ne foglalkozzanak a politikai konferencia összetételének kérdésével. Ki Suk Bok hangsúlyozta, hogy a koreai és kínai fél határozottan ki­tartanak amellett, hogy a politikai konferencián részt kell venniök a semleges országoknak és ismét java­solta, hogy fogadják el a koreai és kínai fél által javasolt tárgyalási pro­grammot és hogy a semleges orszá­goknak a politikai konferencián való részvételének kérdését azonnal tár­gyalják meg. A tuniszi kérdés vitája az ENSz politikai bizottságában Az ENSz-közgyűlés politikai bizott­ságának október 26-i délelőtti ülésén folytatták annak a tuniszi kérdésről szóló határozati javaslatnak megvi­tatását, amelyet 13 arab és ázsiai or­szág terjesztett elő. Az ülésen elsőnek a Délafrikai Unió képviselője szólalt fel és elutasította az arab-ázsiai or­szágok határozati javaslatát. A bizott­ság rövid vita után áttért a szavazás­ra és — miután 3Z' szavazattal 19 ellenében (5 küldöttség tartózkodott a szávázástól) elfogádta a határozati javaslat bevezető részét — jóváhagyta azt a határozati javaslatba foglalt indítványt, „hqgy tegyék meg a szük­séges lépéseket annak biztosítására, hogy a tuniszi nép érvényesíthesse a teljes szuverenitáshoz és függetlenség­hez való jogát". A szavazás eredményeként azonban törölték a 13 ország határozati javas­latából a tuniszi kérdés igazságos megoldására irányuló rendkívül fon­tos indítványokat. ­Adenauer a hamburgi szenátusban is kezébe akarja ragadni a hatalmat Hamburgban november 1-én vá­lasztják meg a tartománygyűlési jog­körrel rendelkező városi tisztviselő­testület tagjait. November első felében a választás eredményének megfelelően átalakítják a hamburgi szenátust, amely tarto­mányi kormány szerepét tölti be A koalíciós pártok Hamburgban vá­lasztási tömböt alakítottak, hogy együttes erővel ragadják el a hambur­gi szenátus vezetését a Német Szo­ciáldemokrata Párttól. Ha a koalíciós pártok tömbje elő­retörne a választáson és ennek meg­felelően Hamburgot három reakciós polgári politikus képviselné a szövet­ségi tanácsban, akkor Adenauernek a felsőházban is meglenne a „döntő lépéshez", tehát a nyugatnémmet al­kotmány felfüggesztéséhez és a nyilť parancsuralom bevezetéséhez szüksé­ges kétharmados többsége.

Next

/
Thumbnails
Contents