Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-28 / 261. szám, szerda

1953 október 28 UJSZO 5 A BÉKEHARCOS MEZŐGAZDASÁGUNK HÍREI + Jutalmat kaptak az élenjáró dolgozók HŰVÖS, BORONGÓS őszi dél­után volt. Az égen szürke felhő­foszlányok úszkáltak. Lompos szür­ke varjak röpdöstek egyik helyről a másikra. A vasút mentén húzó dó telefondróton verebek sorakoz tak. Bánatos csiripelésük messze haHattszott. Mintha ök is siratnák az elmúló nyarat. A vasúti töltés közelében tévő fák sárga leveleit játszadozva hordja a szél. A fákkal körülvett szép családi­ház, melyben a Palcsó-testvérek laknak, a falu szélén épült. A ház egyik részében Palcsó Ferdinánd feleségével és 12 éves kislányával, másik részében pedig Palcsó Bar na, a nelyi pártszervezet elnöke és családja lakik. A két testvér, a két család szépen megérti egymást. Soha viszálykodás nincs köztük. Nem is lehet, hiszen mind a két családnak egy célja van: boldo gabban élni, mint a múltban, gyermekeiknek megalapozni a bol- dog jövőt. Az említett napon a naptár ok­tóber . 9-ét mutatott. Palcsó Fer dinándóknál nagy volt a sürgés forgás. Ott volt Palcsó Barna is, hogy osztozzon testvére családjának örömében. Két ünnepet ültek ezen a napon Palcsó Ferdiéknél. Palcsó Ferdinánd takaros barna felesége ezen a nepon töltötte be 37. élet évét. Harminchétszer látta már Palcsó Anna csillogó fekete szeme az elsárgult falevelek hullását.- Pal csó Anna születésnapjai mindig hoztak valami jót, vagy rosszat. Gyermekkorában az apja kedves­kedett egy kis cukorkával. Később a férje lepte meg egy fejkendövei, vagy h a jobb kereseti lehetősége volt — ruhával is. Ezek az apróságok azonban mind elvesztek a tovarohanó évek távla tában. Nem hagytak különösebb nyomot Palcsó Anna emlékezeté­ben, A harminchetedik ősz azonban örökre megmarad Palcsó Anna és az egész család emlékezetében. Ez a hűvös, szeles őszi délután nagy ünnep volt a Palcsó-család életében. Együtt volt az egész csa ' Iád. A szomszédasszony is ott ku pörgött a sarokba helyezett, pok róccal letakart heverő sarkán. Min denki izgatott volt. • Mindenki örült valaminek. Ezen a délutánon el­tűntek a barázdák a Palcsó Ferdi­nánd arcáról is. Ugy nézett ki, mintha éveket fiatalodott volna. Szeretettel és büszkeséggel nézett feleségére, aki ma este vonatra ül és elmegy szép hazánk fővárosába, hogy ott ötezer küldött előtt el­mondja, mily boldogan élnek Rap község dolgozói. Palcsó Ferdinánd büszke feleségére, aki szorgalmával olyan megbecsülésre tett szert, hogy Rap község lakosai rajta ke­resztül akarják kifejezésre juttat­ni békeakaratukat, rajta keresztül követelik a németországi kérdés > békés megoldását. PALCSÓ ANNÁT nem hiába szeretik, becsülik, tisztelik Rapon. Palcsó Anna egyike azoknak, akik új korszakot, egy boldogabb élet felé vezető utat nyitottak meg a falu földművesei előtt. Az említett délutánon a felhő foszlányok rövid időre utat enged­tek a ^iváncsiskodó napsugarak nak. Engedték, hogy bekandikálja nak a muskátlis ablakon keresztül Palcsóék otthonába. A szobában ^send volt, sejjki, sem akarta meg zavarni az izgalmas, örömteli per­ceket. Palcsó Ferdinánd is csak nézte, hogy sürög-forog a felesége, milyen izgalommal készül a nagy útra. Tekintetével végigsimogatta az izgalomtól kipirult kedves arcot. Egymásra nevettek, ha tekintetük találkozott. Osztoztak egymás örö­mében. Az ünnepélyes csendet végre Pal­csó Ferdinánd törte meg. Moso lyogva szólt feleségéhez. — Annus! Nem kell még sietned a csomagolással, messze van még az este. — Tudom, hogy az este messze van még, — válaszolt Annus — de még el akarok menni a dohány szárítóba az asszonyokhoz. Meg akarom kérdezni, mit üzennek Prá gába. — És ha nem mennél el a do hányszárítóba ? — Mennem kell, m e rt megígér­tem—-válaszolt Anna halkan, de ha­tározottan. — Anr.a, mit is mondasz majd Prágában — kapcsolódott a beszél­getésbe Palcsó Barna is. — Megmondom, hogy az rén fa­lum szereti a pártot. Békét aka­runk, de ha kell, fegyverrel is meg védjük szabadságunkat és boldog életünket. A beszélgetés megszakadt. A két testvér egymásra nézett. Anna pe dig szorgalmasan készült életének legszebb legörömtelibb utazására. Amíg Palcsó Anna a legszüksé gesebbeket csomagolja, vessünk egy jjü'iantást a múltba. Ismerked jünk meg Anna előbbi életével. Palcsó Anna uradalmi kovács leánya. Bőven jutott neki a nyo mórból, a szenvedésből, különösen amikor apja munka közben egyik kezét elvesztette. Ezután már csak félembernek számított. Fizetése is csak fele volt a rendes fizetésnek. A TESTVÉREK KÖZÖTT Annus volt a legidősebb. Már 12 éves ko­rában 30 pár arató között aratott' az uraság földjén. Keserves volt ez a munka. Anna könnyeivel öntözte a kévéket, sírva szedte a markot, de nem volt kiút. Sokszor elöfor­'dult, hogy teljesen kimerült. Ilyen­kor az idősebb lányok megsajnál­ták a szegény kis teremtést 4 S ki­segítették. Nagyritkán az édes­anyja is kiment a földekre, hogy segítsen lányának. Az a látvány azonban, amikor Anna észrevette, hogy az édesanyja közeledik, két kis testvérét hátán és karján oipelve, még jobban elke­serítette, mint nehéz munkája. Fájt neki, hogy édesanyjának mindig könnyekkel telik meg a szeme, ami­kor öt megcsókolja. Nem olyan volt Palcsó Anna gyer­mekkora, mint az ő kis Valikájáé. Palcsó Vali is 12 éves most, de az ö helyzete örömtelibb, mint anyjáé volt. Neki már nem kell a tűző na­pon a markot szednie. Neki csak a tanulásra van gondja. Szülei az EFSz-ben dolgoznak. Szorgalmas munkájuk után tisztességes jutalom­ban részesülnek, olyanban, melyből' nem egy, hanem három gyereket is tudnának iskoláztatni és még akkor is maradna a családnak mit a tejbe aprítania. FÖLÖSLEGES AZONBAN sokat siránkozni a mult fölött. A mult szomorú nyomorúságai, mint rossz álom élnek már az emberek tuda­tában. 1945-ben felébredt népünk, a szabadság verőfényes napjaira éb­redt Megszűnt az elnyomatás, le­hullt a kapitalizmus béklyója sok­millió ember kezéről. A szabadság hajnala után új élet kezdődött Palcsó Anna életében. Férje a füleki gyárban mint vas­öntő dolgozott, Anna pedig, mivel anyai örömök előtt állt, a ház körü­li munkát végezte. Munkája mellett azonban a politikai dolgok után is érdeklődött.-Ocsvai János, a helyi pártszervezet elnöke is felfigyelt a szorgalmas, minden után érdeklődő asszonyra. 1951 tavaszán Ocsvai elvtárs egy alkalommal hosszan elbeszélgetett Annával. A beszélgetés leginkább a közös gazdálkodás körül forgott. Ocsvai elvtárs sokat beszélt arról, hogy Rapon is meg kellene alakíta­ni a földmüvesszövetkezetet. — Hát nekem a közös gazdálko­dás, a közös munka ellen semmi ki­fogásom. A közös munka jó, külö­nösen ha az ember a saját földjén dolgozhat. De hát a szövetkezeti gazdálkodáshoz föld is kell. — Föld van bőven — felelte Ocs­vai. Még ezen a tavaszon meg is ala­kult a szövetkezet. A szövetkezet tulajdonát 100 hold föld képezte. A tagok száma pedig 12 volt. Tizen­két asszony — élükön Palcsó Anná­val — fogott hozzá a közös gaz­dálkodáshoz. A TIZENKÉT ASSZONY azonban kevésnek bizonyult a szakszerű gazdálkodás megalapozásához. Fér­fimunkaeröre is szükség lett volna. De hát honnan vegyék ? Még Pal­csó Ferdinánd sem akart hallani a szövetkezeti gazdálkodásról. Felesé­gével sokat vitatkozott. Az asszony azonban nem mondott le tervéről. Ugyanis elhatározta, hogy férjét megnyeri a közös gazdálkodásnak. A falu kommunistái is látták, hogy valamit tenni kell, ha azt akarják, hogy eredményes legyen a közös gazdálkodás. Palcsó Barnabás is úgy látta, hogy sürgősen meg kell erősí­teni a szövetkezetet ő is csatlako­zott az úttörő asszonyokhoz. Palcsó Anna azonban nem elégedett meg azzal. Elhatározta, hogy Ferdinán­dot is megnyeri a közös gazdálko­dásnak. Most már Palcsó Anna is újult erővel 'fogott a meggyőző munkához. Húsvét vasárnapja volt. Barna a délelőtti órákban átment Ferdinánd­hoz. Anna is otthon volt, de lát­szott rajta, hogy készül valahová. — Hová készülsz Anna? — kér dezte Barna. — Megyek az állatokat átvenni, amelyeket szövetkezetünk vásárolt. No, viszontlátásra — és már ki is fordult az ajtón. Délután krt óra volt, amikor An­na hazatért. A testvéreket még mindig ott találta. — No, mit végeztél, Anna? — kérdezte Barna. —i. Minden rendben van, az álla­tok itt vannak, most már csak gon­dozót kell előteremteni. — Lesz az is — felelte Barna és Ferdinánd felé intett. — Gondolod, a Ferdi megfelelne oda ? ... Anna csodálkozva nézett férje bátyjára. — Hiszen Ferdi nem tagja a szö­vetkezetnek. — De igenis tagja vagyok — állt fel a fiatalabbik testvér és átnyúj­totta a belépési nyilatkozatot az asszonynak. A férj és feleség egymásra ne­vettek éa vidáman fogtak suz ebéd­hez mind a hárman. A kezdő szövetkezet szép ered­ményekkel zárta le az első évet. Egynéhány kisgazda is csatlako­zott hozzájuk. Az 1952-es évben már öröm volt nézni a kis szövetkezeti csoport munkáját. Ügy ment min­den, mint a karikacsapás. A mult év nyarát használta fel Palcsó Anna arra, hogy Rapot szö­vetkezeti faluvá változtassa. A szép eredmények mellett jó agitációs munkát végzett az egyénileg gaz­dálkodók között. Konkrét példák alapján meggyőzte őket a szövetke­zeti gazdálkodás utolérhetetlenségé­röl. A KÉZZELFOGHATÓ TÉNYEK­KEL alátámasztott felvilágosító munkának az lett az eredménye, hogy Rap község földművesei kivé­tel nélkül beléptek a szövetkezetbe. Kivételt képeznek azok, akiket a szövetkezeti tagok nem fogadtak maguk közé. Palcsó Anna az idén is becsülete­sen kivette részét a munkából. Na­pi munkája mellett állandóan agi­tációs és szervező munkát végzett a szövetkezeti tagok között. Palcsó Anna követte a párt irányvonalát, fokozottabb munkára, szocialista versenyre serkentette a szövetkeze­teseket. • Rapon a szövetkezeti gazdálkodás megerősödött. A reakció munkája ilyen szövetkezetben, melynek olyan tagjai vannak, mint Palcsó Anna, nem talált talajra. Palcsó Annát m a mindenki szereti a faluban. Sze­retik, de félnek is tőle, különösen a munkakerülök, mert Palcsó Anna nem húny szemet az elégtelenségek és hiányosságok fölött. RAPON MA MINDENKI BÜSZ­KE Palcsó Annára. Vele örült a szövetkezet, a falu azon az öszi dél­utánon is, amikor útnak indult, hogy elvigye a rapi szövetkezetesek üdvözletét Prágába. És ötezer kül­dött előtt elmondja, mit nyújtott az ő falujának a párt, a népi demokrá­cia. Szarka István. A csallóközaranyosi állami birto­kon a közelmúltban összeültek a gazdaságok legjobb dolgozói, hogy értékeljék a félévi terv teljesítését és megjutalmazzák az élenjáró dol­gozókat. A legjobb dolgozók közül Fiala János és Takács elvtárs egy­egy elismerő oklevelet és egy-egy zsebórát kaptak becsületes munká­jukért. Fiala és Takács elvtársak már a mult évben is jutalmat kap­tak, egy 150 kg-os hízósertést. Meg­fogadták, hogy a tervbe vett 12 da­rab malac helyett 15 darabot fognak elválasztani egy anyadisznótól. A tehenészek közül kitüntetést kaptak Olajos elvtárs, aki a tejho­zamot 8.1 literről 10.6 literre emel­te, Hubig Lajos elvtárs, aki 10.1 át­lag litert ért el, Bella elvtárs 9.4 literes eredménnyel és Szép Lajos elvtárs 9.4 literes tejátlaggal zárta a félévi tejtermelés tervét. Ezen szép eredményeket szorgalmas mun­kájukkal és a szovjet tapasztalatok felhasználásával érték el. Munkáju­ké rt szép ajándékot kaptak. Olajos elvtárs elismerő oklevelet és egy kerékpárt kapott, a többiek is di­csérő oklevelet és egy-egy órát kap­tak jutalmul. A felszőszeli szövetkezetben jól megszervezték a cukorrépa betaka­rításának munkáit. A dolgozókat négy csoportba osztották, s minden cso­portra 50 hektár cukorrépa kisze­dése jutott. Szeptember 23-á n kezd­ték meg a kiszántást, lóvasekékkel és traktorokkal. A tagok elhatározták, hogy minden erejüket latbavetik a munka sikeres elvégzésére. A te^ teljesítését október 30-ára tűzték ki. Rövid 12 nap alatt 38 hektár cukor­répát takarítottak be. A munkákban részt vettek a többi munkai észleg dol­gozói is, és a helyi nemzeti bizottság A nagykeszi állami gazdaság tehe­nészetében Babiak István csoportja 92 darab tehenet gondoz. Miután a párt és kormány határozatát az új­ságban olvasták, a sajtótízpercen meg­fogadták, hogy munkájukat megja­vítják és felemelik a tejhozamot. Be­vezették Malinyinova elvtársnő fejési módszerét; naponta háromszor fejnek, a tőgymasszázst rendszeresen alkal­mazzák és a takarmányozást, az ete­tést úgy, osztották be, hogy a jobb te­jelő tehenek többet kapnak enni. Babiák elvtárs csoportja így a 8.1 li­terről 10.2 literre emelte a tejhoza­mot. A csoport tagjai közül a legjobb Markovics József elvtárs, aki 11.1 (F. K.) A békéi szövetkezet tagjai jól haladnak az őszi munkálatokkal. Az ősziek vetését még október 15-én befejezték. Búzából 55, rozsból pedig 33 hektárt vetettek el. Az őszi árpát szeptemberben a földbe tették. A na­pokban 35 hektár területen befejezték már a kukorica törését is. Kukoricá­ból átlagosan 38 mázsát takarítottak be. A szövetkezetek tggjai a mult évi tapasztalatok alapján azon igye­keznek, hogy minél nagyobb mennyi­ségű silótakarmányt készítsenek a téli A baracskai EFSz tagjai nagy lendülettel fogtak hozzá az öszi munkák gyors és síkeres elvégzésé­hez. Az ősziek vetését százszázaié, kosán elvégezték. Szüksoros vetési módszerrel 20 hektár rozsot, 135 hektár öszi búzát, 1.5 hektár őszi takarmánykeveréket vetettek el. A gépállomás traktorosai szorgalma­san hozzáfogtak a mélyszántáshoz és eddig 25 hektáron végezték e!­Itt azonban hiányok mutatkoztak, mert a. traktorok sokszor napokig állnak és Így bizony nehezen fpgy a szántanlvaló. Szép eredményt ért el a szövet­kezet a cukorrépa betakarításában is. Hiányosságok mutatkoztak azon­ban a cukorrépa elszállításánál, de sikerült ezeket leküzdeni. Október 17-én 10 darab teherautót kértünk kölosön az érsekújvári szállító vál­A hízómarhák gondozásánál a leg­szebb eredményt Víg és Banyájt elv­társak 1.48 kg-os naponkénti súly­gyarapodással érték el. ök is zseb­órát kaptak ajándékul^ Továbbá Szabó Zsigmond elvtárs, aki 1.15 kg-os súlygyarapodást ért el na­ponta a gondjaira bízott állatoknál, aktatáskával lett megajándékozva, ölvecki Mihály aki a sertéseknél napi 0.56 kg-os súlygyarapodást ért el, jutalmul egy kerékpárt kapott. A juhtenyésztésben elért eredmé­nyekért Botka és Beke elvtársak, akik 119 százalékra teljesítették tervüket, és a birkagyapjű leadását Is 112 százalékra' teljesítették, szor­galmas munkájukért elismerő okle­velet és egy-egy órát kaptak. A baromfitenyésztésben Jaros Má­ria, Zsembere Valéria és Füssi Má­ria értek el szép eredményeket. A tojásbeadási tervet 168 százalékra teljesítették és ezért elismerő okle­velet és egy-egy szép ruhát kaptak becsületes munkájukért. Kucsera Rozália és Hálás Jolán fejönök szin­tén dicsérő oklevelet kaptak szor­galmas munkájukért, i Tóth József, Csallóközaranyos. alkalmazottai is bekapcsolódtak a munkába. Egyidejűleg a kukorica be­takarítását is végzik. A cukorrépa szállítását is jól meg­szervezték. Naponta két-három vagon répát szállítanak a szeredi cukorgyár­ba. Azonban a csoportok versenyezni kezdtek egymással, amelynek az eredménye az lett, hogy naponta négy-hat vagon répát sikerült elszál­lítani, sőt október 10-én egy nap alatt 12 vagon került a szeredi cu­korgyárba. Kontár Jen6, Felsőszeli. literes hozamot ér el naponta. Továbbá Babiák István 11 literes átlaggal, Mol­nár István 10.7 literes átlaggal. Töl­tési Zsigmond 10.6 literes átlaggal, Kucsovics József 10 literes átlaggal, Bölcskei Dénes 9.7 literes átlaggal és Olajos Lajos 9.7 literes átlaggal naponta. Ezek az elvtársak bebizonyították, hogy ha többet termelünk, jobban élünk. Ugyanis a tejhozam emelésével elérték aizt, hogy 2 korona helyett, most már csak 1.10 koronát kell fi­zetniök egy liter tejért az állami gaz­daság irodájában. Kollár László, Csallóközaranyos. hónapokra. A mult évben — mondja Ozogány elvtárs — a kukoricaszárat teljes egészében lesilóztuk. De nem is szenvedtünk takarmányhiányban. Bőven volt takarmányunk egészen a zöldtakarmány termésig. Arra is rá­jöttünk, hogy a silótakarmányt az ál­latok sokkal jobbízűen eszik, mint bármely más takarmányt és nem pazarolják. Mi most is úgy teszünk, mint tavaly, az összes kukoricaszárat lesilózzuk. lalattól. Vasárnap reggel megjelen­tek az autók az EFSz irodája előtt ahol már várták ftket a szövetkeze­ti tagok és brigádosok. A falu la­kossága is szépen bekapcsolódott a munkába és ugyancsak kivették ré­szüket a Wépa szállításából. Brigá. dósaink szinte percek alatt értek vissza a répatáblákról a megrakott autókkal és már robogtak is a poz­bai állomás felé értékes terhükkel Az autóvezetők is igen szorgalma, san dolgoztak. Dicséretet érdemel Marunkó József, aki pár óra alatt hatszor fordult a kocsijával a poz­baí állomásra. Ennek a munkának részesei voltak az autót megrakó munkások is Szabó, Lipták, Stadler, Tücsök és Kosziba elvtársak. Ezen a napon 8 vagon répát szállítot­tak el a baracskai szövetkezet föld­jeiről. Cziria Sándor, Baracska. Sok cukorrépája termett a felsőszeli szövetkezetnek A nagykeszi ^llami gazdaság dolgozói a tejtermelés fokozásáért Azért, hogy több cukrot adjunk dolgozóinknak Befejezték az ó'szi vetést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents