Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-16 / 251. szám, péntek

94 tJfSZÜ 1953 október 14 Koreai hadifoglyok leleplezései Mint a Szinhua-ügynökség Ke­szonbó) jelenti, a Koreai Néphad­sereg október 10-én hadifogságból visszatért 4 tagja elbeszélte, hogyan gyilkoltak meg a liiszinmanisták ál. latiastul három hadifoglyot egy amerikaiak ellenőrzése alatt álló kórhiálzban, indiai csapatok őrizeté­ben álló* körzetben. Jom Hon Kjun volt hadifogoly el­mondta, hogy 11 hónapig a puszani hadifogolytábor kórházában feküdt Osao Lü Táj kínai hadifogollyal együtt. Szeptember közepén indiai csapaiik őrizetében álló körzetbe vitték őket. Csaó Lü Tájt a kórház­épület ama részén helyezték el, ahol Jom Hon Kjün is feküdt. A semleges haaaitelepítési bizottság képviselő jének a kórházban tett látogatása előtt Csaó Lü Tájt megölték. Jom Hon ' Kjun szerint azért, mert meg. tagadta egy kuomintang címeres zubbony felöltését. Pjun Csan lm, egy hadifogságból visszatért másil^ hadifogoly kijelen, tette: „Tudomásom van arról, hogy szeptember 27-ről 28-ra virradó éj­jel a kórházban megölték a Koreai Néphadsereg két tagját, mert ki­fejezték kívánságukat, hogy vissza akarnak térni hazájukba. A hazatelepített hadifoglyok el­mondják, hogy az amerikaiak igaz. gatása alatt álló Kocsedo-szigetéről áttelepített, indiai csapatok által őr zött kórház gyilkosságok központjá­vá, a csankajsekista, liszinmanista ügynökök és az amerikaiak együtt­működésének irányító vezérkarává vált. Szín Csan Ho, a liszinmanista ügynökök vezére a kórház amerikai parancsnoka titkárának és tolmácsá­nak minőségében rejtőzködöjtt. Jom Hon Kjun szerint Szín Csan Ho gépkocsijával állandóan utazik a Szöul és a körzet közötti útvona­lon, amelyet indiai csapatok őriznek és így állandó kapcsolatot tart fenn Li Szín Mannái. A hadifogságból hazatért katonák által elmondotta kon kívül Li Szin Man harminc „egészségügyi szolgálatost" vezé nyelt a kórházba, akik a valóságban k.'ildönci szerepet töltenek be ügy­nöksége és Szöul között. A III. Szakszervezeti Világkongresszus tanácskozásai A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus október 12-i délelőtti ülé. sén elsőnek Jósé Miguel Espino, a kubai dolgozók képviselője szólalt fel. A vállalkozók, a kormány és a külföldi monopóliumok támadása országunk dolgozóinak jogai ellen nem egyéb, mint azoknak a kato­nai terveknek egy része, amelyeket a háborús gyújtogatok dolgoztak ki, — mondotta Espino, — majd meg­emlékezett azokról a sikerekről, amelyeket a szakszervezetek gaz­dasági harcában és a szakszervezeti egység hívei befolyásának növeke­désében értek el. Ma a néptömegek fokozódó har­cának időszakában élünk — mon dotta — A kubai munkásosztály nem elégszik meg közvetlen gazda­sági érdekeinek védelmével. A ku­bai munkások nem engedhetik meg, hogy akár egyetlen kubait is háborúba küldjenek a hős koreai nép ellen. Soha nem fogjuk elfelejteni, hogy az egység — győzelem, a szakadás — vereség, — mondotta befejezésül Egpino. Ezután Liu Ning-ji. a hős kínai munkásosztály képviselője lépett az emelvényre. Az új Kína szakszervezetei többé nem az elnyomott munkásosztály szervezetei, — mondotta — hanem az államot vezető munkásosztály tömegszervezetei. A kínai szakszer vezetek legfontosabb feladata, hogy egyesítsenek és harcra vezessenek minden munkást, műszaki értelmi­ségit és alkalmazottat a termelés fejlesztéséért. A kínai munkásosztály a történe­lem folyamán először dolgozik sa­ját boldog életéért. Ez tette lehető­vé, hogy széleskörű munkaverseny induljon meg A dolgozók kezdemé­nyezései és alkotó képességük — az új Kína sikereinek kimeríthetet­len forrása. Liu Ning-ji hangsúlyozta, hogy a kínai munkásosztály az utóbbi évek folyamán nagyszerű eredményeket ért el az ipar és közlekedés hely­reállítása és fejlesztése terén, majd elmondta, hogy 1952-ben az öntött­vastermelés 1949-hez viszonyítva 7.5 szeresére, az acélgyártás 9.4 szeresére, a széntermelés kétszere­sére, a villamosenergia termelés 1.8­szeresére, a kőolajtermelés 3.1-sze­resére, a cementgyártás 3.5-szere­sére, a pamutszövetgyártás 2.5­szeresére emelkedett. Ezeket a hatalmas sikereket a munkásosztály önfeláldozó erőfeszí­tései, a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok dolgozóinak test­véri segítsége révén értük el, — mondta Liu Ning-ji. A Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség hü tagja a Szakszerveze­ti Világszövetségnek, — mondotta befejezésül Liu Ning-ji. — Teljesí­tettük a Szakszervezeti Világszö­vetség határozatát és legfontosabb nemzetközi kötelezettségünknek te­kintjük, hogy fejlesszük és erősít sük a világ munkásosztályának nemzetközi egységét és szolidaritá­sát. Ezután Alain Le Léap, a CGT fő­titkára, a Szakszervezeti Világszö­vetség alelnöke emelkedett szólásra. Alain Le Léap beszédében a mun­kásosztály akciőegységének kérdé­sével foglalkozott. A CGT állandóan egybekapcsolta a békeharcot a dol­gozók követeléseiért vívott küzde­lemmel. Bebizonyitotta, hogy a fegyverkezési hajsza és a katonai költségvetés feldúzzasztása a dolgo­zók családjainak rovására történik. A munkásosztály csak akkor győz­het, ha áz akcióegység útján halad, — mondotta Alain Lé Léap. Frederico Rondon Venezuela kül­dötte felhívta a kongresszus küldöt­teit, fordítsák minden erőfeszítésü­ket arra, hogy kivívják a venezuelai olajmunkások egyik vezetőjének, Fariannak szabadonbocsátását. Viktor Klosiewitz, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke a lengyel dolgozók üd­vözletét tolmácsolta a kongresszus­nak. Rámutatott arrá, hogy a né­met militarizmus újjászületése ko­molyan veszélyezteti a békét, ezt a veszélyt azonban meg lehet szühtet­ni. Anglia, Franciaország, Belgium egységfrontba tömörült munkásai­nak a lengyel és cseh munkások­kal és Németország munkásosztá­lyával közös a céljuk — a béke biztosítása. Ezután Fadel, a Szíriai Munkás­kongresszus küldötte a sziriai dol­gozók súlyos helyzetéről számolt be. A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus október 12-i délutáni ülé­sén az üdvözlő táviratok és levelek felolvasása után Todor Prachov, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke beszámolt azok­ról az eredményekről, amelyeket a bolgár dolgozók az ország gazdasá­gi és kulturális fejlesztésében elér­tek. Ezután a kongresszus részvevői lelkes tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő áze Hi Nat, a Ko­reai Szakszervezeti Szövetség kül­döttségének vezetőjét. A koreai küldött elmondotta, hogy a koreai fegyverszünetnek az első lépésnek kell lennie a nemzet közi feszültség enyhítésének útján. A koreai fegyverszünetnek a koreai kérdés békés megoldása kezdetét kell jelentenie. Ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államok kardcsörtető elemei folytatják a fegyverszünet meghiúsítására irá­nyuló törekvéseiket. Sze Hi Nat hangoztatta, hogy az úgynevezett „tizenhat ország nyilatkozata" a koreai háború megújítására irányul. A szónok felhívással fordult azok­nak az országoknak munkásaihoz és szakszervezeteihez, amely orszá' gok kormányai aláírták ezt a nyi latkozatot, hogy követeljék kormá nyaiktól e nyilatkozat érvénytelen! tését és a csapatok kivonását Ko­reából. — Korea dolgozói hálás kö­szönetüket fejezik ki azért a támo­gatásért és segítségért, amelyben őket a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, a Német Demo­kratikus Köztársaság, Mongólia és Vietnam dolgozói részesítették és részesítik, — mondotta végezetül a koreai küldött. Indonézia harca a függetlenségért A legutóbbi hetekben egész sor olyan hír érkezett a távoli Indo­néziából, amely a nép függetlensé. gi harcának felélénküléséről s ugyanakkor az imperializmus által szított provokációs cselekmények fokozódásáról tanúskodik. A füg­getlenségi harc megélénküléséről s az indonéz kormány politikájára gyakorolt fokozódó nyomásról ta­núskodik például az a jelentés, amely szerint az indonéz kormány elnöke kijelentette: az ENSz-ben támogatni fogja a Kínai Népköz társaság ENSz-tagságának elisme rését és hozzáfűzte, hogy kormá­nya küzd a Szovjetunióval és Kí nával folytatott kereskedelem min­den korlátozása ellen. Ugyanebben a nyilatkozatban figyelemreméltó módon azt is hangsúlyozta az in­donéz miniszterelnök, hogy »har. colni fog« az Indonézia és Hollan­dia között fennálló unió-kapcsolat megszüntetéséért. Nem véletlen, hogy ebben a politikai légkörben Indonéziában különböző terrorista bandák provokációkat rendeztek. Ezzel kapcsolatban Indonézia Kom­munista Pártja éppen a napokban tett olyan nyilatkozatot, amely le­leplezi, hogy a különböző fegyve­res terrorista bandák ^akcióját holland kőolajipari vállalatok és vállalkozók szervezték, felhasznál­va erre a célra az ország feudális, fasiszta és militarista elemeit.« Mindez arra mutat, hogy a gyar matosítók Indonéziában is mind­jobban elszigetelődnek. s mint vég ső fegyverhez. a terror és a bandi tiz™us módszeréhez nyúlnak. A 7 indonéziai eseményeknek rendkívüli jelentőségük van az egész ázsiai helyzet további alakú láss szempontjából Hiszen az In­lonéz Köztársaság a földkerekség lesr.n»"' l robb =7-"-ctálla.ma. Területe több. mint hús=zor nagyobb ha zárinál 'nkoá^gának száma pe dig merha'-idia a 70 milliót Dús­gazda? orR7í° r A világ mágodik gumitermelő országa. Itt szürete lik a világ chinin-termésének 92, a bors 79, a tea 19, a kávé 6 szá­zalékát, 18 százalékos részesedésé vei a világ harmadik óntermelője, Kőolajtermelése a legnagyobb a Távolkeleten s a világtermelés csaknem 4 százalékát képviseli. Indonézia népe a második világ háború .után fokozta évtizedes ha­gyományokra támaszkodó függet lenségi harcát. A Szovjet Hadsereg távolkeleti győzelme lehetővé tet­te,' hogy 1945 augusztusában kiki­1949-ben, a holland gyarmatosítók az Indonéz Köztársaság gyengesé­gét kihasználva, kikényszerítették az úgynevezett »kerek asztal-meg­egyezést«. Ez a megállapodás lét­rehozta az Indonéz Egyesült Álla­mokat, amely a holland indonéz unió tagja. Az értekezlet döntése szerint a kormánynak nem volt jo­ga a holland kormány beleegyezése nélkül külpolitikai és a honvéde­lem kérdéseit illetően döntéseket áltsák a demokratikus Indonéz Köztársaságot! 1945 szeptembere és 1949 szeptembere között azon­ban előbb az angolok, majd a hol land gyarmatosítók törtek rá a fia tal köztársaságra. A hollandok azért, hogy visszaszerezzék busás hasznot jelentő gyarmati birtokú kat, az angolok pedig azért, hogy támogassák a hollandokat s egy­ben gátat vessenek az indonéziai zsákmányra leselkedő, amerikai mo nopoitöke behatolása elé. Az indo néz burzsoázia • és feudális reakció, valamint a szociáVlemokrata és trockista ügynökei árulások és provokációk szégyenre-jes soroza­tával segítették a gyarmatosítók fegyveres támadásait. Végül is hozni. Eredetileg az Indonéz Egye­sült Államok 16 állam szövetségé­ből állt, 1950 augusztusában azon­ban a 16 államot Indonéz Köztár saság néven egyesítették. f Ezek a megállapodások scz or­szág politikai életében biztosítottak bizonyos látszat-függetlenséget, nyújtottak olyan lehetőségeket, amelyeknek kihasználása meg­könnyiti a teljes függetlenségért vívott harcot. Ugyanakkor azonban az imperialisták gondosan vigyáz­tak airra, hogv a dúsgazdag or­szág természeti kincsei továbbra is a külföldi monopóliumokat gaz dagitsák. Ma is az a helyzet, hogy a nemzeti jövedelem több mint kétharmadát ezek a monopóliumok vágják zsebbe. 1950. óta Indonéziában is mind jobban érezteti hatását az ázsiai erőviszonyok hatalmas eltolódása a béke erőinek javára, mind na­gyobb tömegeket ragad magá/val a Kínai Népköztársaság hatalmas fejlődésének nagyszerű példamu­tatása. Ennek a fejlődésnek volt jelentős állomása, amikor 1950 ta vaszán a kommunista párt kiemel, kedett az illegalitásból s harcba hívta a népet, kiadta a jelszót az indonéz nép egységes, demokra­tikus frontjának megalakítására Ilymódon 1953. nyaráig olyan hely. zetet tudtak teremteni a népi erők, hogy az indonéz burzsoázia és a polgári értelmiség pártjának vezetése alatt álló nemzeti kor mány a demokratikus erők nyomá sa alatt számos haladó intézkedést tett. . Ezt a kormányt, amelyet Vi iopo nemzeti párti politikus veze­tett, a reakció erői az imperialis­ták kulisszaimögöttd támogatásá­val megbuktatták. Ez 1953. júniu sában történt, s a Vilopo-kormány bukását a kormányválság hosszú időszaka követte. Végül is azonban a reakció erői nem tudták megaka­dályozni a tömegnyomás tekinté­lyes érvényesülését. Ismét olyan burzsoá kormány alakult, amely kénytelen reálisan mérlegelni a nemzetközi s ezen belül az ázsiai, erőviszonyok alakulását. Beszéde sen mutatta ezt az új miniszterei nök említett nyilatkozata, amely éppen az 1949-ben Indonéziára kényszerített uniókapcsolatok meg­szakítását is felveti.' Az indonéziai események fejfödé se ilymódon világosan mutatja, Délkelet-Ázsiának ebben a rendkí­vül fontos országában is visszavon­hatatlanul véget ért az az időszak, amikor az imperializmus kénye kedve szerint parancsolhat Ázsia népeinek. Az általános irányzat azt mutatja, hogy. Indonéziában is szüntelenül gyengíti a gyarmato sítók szorítását a nép mind szé lesebi: fömeg'inek tudatos függet lenségi harca. Külföldi hírek Az „AFP" colombói jelentése sze­rint Dudley Senanayake, Ceylon mi­niszterelnöke benyújtotta lemondá­sát Lord Soulbury brit fökormány­zOTiak, aki John Kotalavela voll közlekedés- és közmunkaügyi mi­nisztert bízta meg az űj kormány megalakításával. A három nyugati nagyhatalom külügyminiszterei pénteken talál ­konzak Londonban — közli az an­gol rádió. • Lemondott a maltai kormány há­rom minisztere: Paulo Boffa egész­ségügyi miniszter, dr.. J. Cassar igazságügyi miniszter és J. J. Colc bevándorlásügyi miniszter. Mindhár­man a munkáspártot képviselték a koalíciós kormányban — jelenti a „Reuter". • Verekedést provokált Kopenhágá­ban az amerikai „Iowa" sorhajó há­romezer matróza. A verekedésnek csupán a dán és az amerikai kato­nai. rendőrség együttes fellépése tu­dott véget vetni — közli a „Land og Folk". Franciaország, Olaszország és az úgynevezett Benelux-országok ve­zérkari .főnökei Brüsszelben érte­kezletre ültek össze. A vezérkari főnökök a hadianyaggyártás kérdé­sével foglalkoznak — jelenti ' az „AFP". Pandit asszony, az ENSZ .köz­gyűlés 8. ülésszakának elnöke a Fe­hér Házban megbeszélést tartott Ei­senhower amerikai elnökkel és Dul­les külügyminiszterrel. A megbeszé­lésen a koreai politikai értekezlet kérdéséről volt sző — közli az „As­sociated Press". A Szuezi-csatorna menti angol tá_ maszpontok jövőjéről ismét megbe­szélést tartottak az angól és egyip­tomi küldöttek. A megbeszélésen részt vett Szalah Szalem egyipto­mi propagandaügyi miniszter és Mahmud Favzi külügyminiszter, va­lamint Robertson tábornok és Han­key angol ügyvivő — jelenti az „AFP". Ezer vasutas felesége érkezett Párizsba, hogy a miniszterelnöktől a vasutasok fizetésének felemelését kérje. Laniel miniszterelnök leta­gadtatta magát a küldöttség előtt. Hollandiában vízrebocsátották a Szovjetunió részére készített „Ob" Diesel-motoros hajót. Szunardzso Indonéz külügyminisz­ter Űj-Delhiben tett nyilatkozatá­ban kijelentette: „ha azt akarják, hogy a koreai politikai értekezlet eredménnyel járjon, akkor az érte­kezlet részvevőit nem szabad csu­pán a hadviselt felekre korlátozni. Az értekezletnek kerekasztal-konfe­rencia formájában kell létrejönnie, amelyen nemcsak a hadviseltek, hanem más országok képviselői is részt vesznek" — jelenti az „India Távirati Iroda". A schleswig-holsteini tartományi kormány egyik szóvivője e napok­ban kijelentette, hogy a schleswig­holsteini hajógyárak szívesen vál­lalnának rendeléseket a Szovjetunió­ból és a népi demokratikus orszá- ­gokból. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok hajóépítési rendeléseinek teljesítésével hosszú időre biztosítani 'ehetne a teljes foglalkoztatottságot a schleswig­holsteini hajógyárakban. Mint a londoni rádió jelenti, a Brit-Guayanai Népi Haladó Párt sztrájkfelhívására hétfőn este sztrájkba léptek az első munkáscso­portok, tiltakozásul az angol gyar­mattartók intézkedései ellen. A sztrájk három cukorültetvényen kezdődött, mintegv hatezer mun­kás hagyta abba a munkát. A sztrájk tovább terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents