Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-15 / 224. szám, kedd

E in s w 1953 intern ber 15 . A tartós világbékéért a Szovjetunióval Ä Csehszlovák-Szovjet Barati Szövetsé g Központi Bizottságának üléséről Szombaton szeptembei 12-én összeült Prágában ­Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizott­sága. A tárgyalásokat. am eiye>n a CsSzBSz elnök.- Zde nek Nejedlý akadémikus miniszterelnökhelyettes is részt vett Václav Kopwkv miniszter-elnökhelyettes a CsSzBSľ alelnöke vezette Jelen voltak még Zdenek Fierlinger minisaterelnökhelvettes. dr Emanuel Šlechta mérnök tanár dr. h. c. Jozef Plojhar dr. Alojz Neuman minis? terek. Jiri Taufer és dr Jozef Urban az állami bizott­ságok elnökei, dr Václav Vacek. Prága város főpolgár­mesteie és a Nemzeti Arcvonal-összes tényezőinek kép­viselői A nagyjelentőségű ülésen Nikolaj Pavlovics Firjubin a prágai szovjet nagykövetség tanácsosa is részt vett Az ülést Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes nyi­totta meg. A főbeszámolót dr. Štefan Rais igazságügy­miniszter tartotta Az ülés vitahozzászólásnkkal folyta­tódott A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának felhívása November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfor dulójának dicső napján nyitjuk meg országunkban a Cseszlovák, Szovjet Barátság Hónapját. »A tartós vi­lágbékéért a Szovjetunióval* jelszó jegyében széles ajapokra fektetjük a Szovjetunió békejavaslatainak propagálását és népszerűsítését, amely javaslatok oly mértékben hozzájárultak a koreai fegyverszü­net megkötéséhez és amelyek támo gatják a német népnek az egvsé ges, demokratikus és békeszerető Németország megteremtésére i rá nyúló törekvéseit és az egész bé keszerető emberiségnek megmutat­ják a világbéke megszilárdításához vezető utat. A szovjet emberek hősies igyeke zete a Szovjetunió XIX kongresz szusa nagy feladatainak becsületes teljesítésére, hazaszeretetük és mun kaliösiességiik mutatnak példái né piinknek a? e|sfi gottwaldi ötéves terv teljesítésééri folytatott harcá­ban. Jelentős segítséget nyújtanak életünk minden szakaszán a szovjet iparban, mezőgazdaságban és kul túrában elért eredmények, a szov jet sztahanovisták újítók, nagy termések elérése mestereinek ta pasztalatai, a szovjet munkahösnk munkamódszerei, azok a módszerek, amelyeknek tömeges elterjedése és érvényesítése döntő tényező a váró sok és falvak dolgozói életszínvo­nalának további gyors emelkedésé ben, főként személyi, anyagi és kulturális szükségleteik még bősé gesebb kie'égítésében. A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja a csehszlovák szovjet ba rátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együ' tmíiködésről szó ló szerződéi megkötésének tizedik évfordulója ünnepségeiben éri el te töponlját. Ezért ez Csehszlovákia népeinek a Szovjetunió nemzeteivel való törhetetlen barátsága és szövet­ségi köteléke szilárdságának ha­talmas manlfesztációjává válik. Felhívjuk hazánk összes polgárait, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö vetségnek tagjait, az összes haza fiakat, akiknek mindennél drágább a Csehszlovák Szovjet barátság, akik szeretik a Szovjetuniót sza badságlink, függetlenségünk és ha zánk biztonságának védőbástyáját és a béke legyőzhetetlen bástyáját: Ügv készítsük elö a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapját, hogy ebben a hónapban Csehszlovákia népének legszélesebb rétegei is megismerjék a Szovjetunió béke igyekezetét és a világ nemzetei kö zötti békés megértés összes aka dályainak kiküszöböléséért folyta tott állandó és fáradhatatlan har­cát, továbbá erejét és szilárdságát, amelyen megtörnek az imperialista háborús uszítók összes háborús kí­sérletei. Népszerűsítsétek , Cseh szlovák-Szovjet Barátság Hónapja nak előkészítésében a német kérdés békés megoládására a Csehszlovák Békevédök Bizottsága által ez év októberére összehívott csehszlovák kongresszust, amely kifejezésre jut­tatja népünk azon szilárd elhatáro­zását. hogy a szovjet nép példájára minden erejével támogatja a demo kratikus és békeszerető német ekei Németország fas'zálása és ú jra fel fegy vérzése elleni nehéz harcában. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját megelőző kampánvban is­mertessétek meg dolgozóinkká! en­nek a kongresszusnak eredményeit és mozgósítsátok fiket hogv még nagyobb igyekezettel harcoljanak a béke megszilárdításáért A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapját úgy készítsétek elő, hogy a szovjet szocaillsta ember nemes tulajdonságai, forró hazaszeretete, testvéri szolidaritása az összes nem zetek és fajok népeivel, lelkes ön tudatos munkához való viszonya, fegyelmezettsége, becsületessége és alkotó kezdeményezése nekünk is példát mutasson és- népi demokra­tikus hazánkban az új polgárok ne­velésében példaképül álljon A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját úgy készítsétek e]ó hogy a szovjet munkamódszerek munká saink, szövetkezeti tagjaink birto kává váljanak, hogy elterjedjenek és érvényesítsük fiket, hogy eljus­sanak az összes munkahelyre, hogy jelentősen hozzájáruljanak a gott wald> ötéves tervünk utolsó éve nagy feladatainak sikeres teljesíté s éhe/. Szövetségünk tagjai álljanak az első sorokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36 évfordu lójának tiszteletére tett szoeailista kötelezettségvállalások teljesítésé­ben! p Álljanak a világbékeharcosok el­ső soraiban! Üzemeink, falvaink, városaink dolgozói a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Hónapjában Szovjetunió példáját követve annak a hősies igyekezetnek a jegyében éljenek, hogy harcolni akarnak a békéért és még gyorsabban meg akarják valósítani Csehszlovákia szocialista fe'építését! E'.jen a Csehszlovák-Szovjet Ba rá t ság! A Szovjetunióval örök Időkre! A CSEHSZLOVÁK SZOVJET RAKATI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZ(ÍTTS.4GA Hírek a népi demokráciákból Gondoskodás a dolgozó parasztságról A bukaresti lapok közölték a Ro­mán Népköztársaság M.inisztert&ná 'Kának határozatát a pa ^oknak nyújtott kedvezményekről Az 1952. évi rossz termés miatt a minisztertanács törölte a kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társula­tok és egyéni gazdaságok tengeri , burgonya-, napraforgó és egyéb 1952 évi beszolgáltatási hátralékát A minisztertanács másik határoza­ta mentesíti az adó alól az egyéni és kollektív gazdaságoknak fiatal gyümölcsösökből és szőlőkből szár mazó jövedelmét, s állattenyésztési telepekből származó jövedelmét a telep alapításának első két éve alatt A koreai filmgyártás sikere A koreai filmgyártás a háborús nehézségek ellenére nagy eredménye­ket ért el Az állami filmstúdió a háború éveiben több művész, és do­kumentumfilmet készített, amelyek a hazafiasság és az ellenség ellen ví­vott harcban tanúsított helytállás szellemében nevelték a népet. Minthogy a filmszínházak többsé­gét az amerikai légikalózok barbár támadásaik során rombadöntötték, leginkább vándormozik mutatták be a filmeket, amelyek száma a háború alatt jelentős mértékben megnőve kedett Ugyanakkor megnövekedett a mozilátógatók száma is 1951 ben nyolcmillió nézője volt a Koreai Né pi pemokratikus Köztársaságban be­mutatott filmeknek 1952 ben ez a szám tizenegymillióra, 1953. első fe­lében pedig már több mint hét és félmillióra emelkedett. Uj gyárak épülnek ' , Kínában Szeptember 1-én megkezdték a Kínai Népköztársaság legnagyobb sodrony- és kábelgyárának építését. A gyár az ország villamosvezeték­és kábelszükségletének kétharmad­részét termeli majd Az épülő üzem 20 különböző műhelyét a legmoder­nebb szovjet gépekkel szerelik fel. Több mint 6000 szakképzett építő­munkás, mérnök és más szakember érkezett Sanghájból Mukdenbe, hogy részt tegyen Kína eisö gépko­csigyárának építésében. Az építke­zéshez a közeljövőben további négy­ezer szakember érkezik. Ansanból, Kína acélipari központ­jából szintén jöttek szakértők, hogy segítsenek ennek a gigászi építke­zésnek megvalósításában. A gépkocsigyár alapkövét július 15-én rakták le. Az ideiglenes épületek, amelyek­ben az építők egész hadseregét szál­lásolták el, 140.000 négyzetméter alapterületre terjednek ki. Az ország minden részéből 70 gyár látja el a készülő gépkocsigyárat különböző építőanyaggal és gépekkel. Az idén még további 9 nagyüzem épül a Kínai Népköztársaságban, a többi között egy villamosgépgyár, egy preciziósmüszer-gyár, egy nehéz­gépgyár, egy bányagépgyár, egy szerszámgépgyár, stb. Az új üzemele legnagyobb része Észak Kínában épül. Emelkedik az albán dol­gozók életszínvonala Az Albán Népköztársaságban nagy gondot fordítanak a dolgozók élet­viszonyainak megjavítására. Külön­böző intézkedéseket hoztak az élel­miszer- és könnyűipar fejlesztésére. Nagy figyelmet fordítanak arra ís, hogy a lakosságot a téli időszakban ellássák főzelékkel és gyümölccsel. Bővül a közétkeztetést szolgáló ét. termek hálózata. Ez év folyamán, 1952-höz viszonyítva, 14.5 százalék, ka] emelkedik a közétkeztetési vál­lalatok száma Az egyfogásos ételek ára a közétkeztetési éttermekben, 1950 hez viszonyítva, csaknem egy­harmadára csökkent. Sok új lakóház cpül a dolgozók részére. Ebben az évben négy és fél­szer akkora összeget irányoztak elő lakóházépítkezésre, mint 1950-ben. Emelkedett a dolgozók szociális biz. tosítására előirányzott összeg is. Az anyagi jólét fokozódásával együtt emelkedik a munkásosztály kulturális színvonala is. Albániában jelenleg 862 kulturális intézmény működik. 1953-ban kétszerannyit fordítanak kulturális és sportcélok­ra, mint 1950-ben. Fučík halhatatlansága Egy halál, egy gyilkosság 10. év. fordulójáról emlékezünk meg. Ha Iáira, halottra emlékezni gyászt, szomorúságot jelent. Július Fučík ra gondolva, ki érez gyászt és szo­morúságot? Hol vannak a könnyek és sóhajtások, az örök elmúlásnak ki néz utána fáradt búcsúintéssel? Hol az a fél, majd egész fordulat, amely az ilyen végtelenbe, vissza hozhatatlanba vesző pillantást ír galmatianu) nyomon követi ? Hol az emlékké gyengülés szürke pora? Ho] a gyász? Mért nem sirtok, mért nem szomorkodtok? A halott nem engedi Fučík nem akarja. Jóelőre megmondotta és kiszabta magatartásunk hogyanját: »Az örömért éltünk. azért indultunk csatába, érte halunk meg. Ezért sohse fűződjék nevünkhöz szomo rúság«. Nem egyszer, kétszer, többször ís mondja - hogy jaj, e] ne fe lejtsük - t nevem b ez sohse tapad­jon szomorúság;*. így csak az be szélhet, aki teljes tudatossággal élte életét és tudja hogy halála kincs és vagyon — érdemet nyert beteljesülés — amellyel jövendő nemzedékek sáfárkodhatnak Híre. neve. útmu tatása az élet üzenete ként előttünk jár Ak> hátrafordul va halálraemlékézőn néz Fučíkra. semmit sem lát senkit sem. lát. Fu csík a holnapért halt meg, mint ama másik ellenálló, a ftancia Gab­riel Péri, aki az »éneklö holnapoka elé dalolt Az örömért indultak ha Iáiba, a teljesebb. Ellenfelük az élet a háború gyilkos emhersé? tetiprója tekintetné külisége szebb életért ellensége volt: vüágnézete. az a barbarizmus Július Fučikot a fasizmus ölte meg. A hóhér ne ve: Hitler! Irta: l'álnv Zoltán A fasizmus csak gyilkossággal, hóhérral, háborúval támadva, véde kezhet az e-mbei'séges élet produk tív tényezői ellen A humanizmust barbarizmussal hatálytalanítja, a kultúrát könyvmáglyán égeti, a szocializmust hazugsággal, gyuj­togatássai rágalmazza és szervezett tömeggyilkossággal, háborúval tá. madja. Zsarnokká, hóhérrá, gyilkos sá, háború fúriájává kényszerül, hogy örökkévalóvá hazudhassa ön magát. »A fasizmus minden száza dok legnagyobb szellemi és politi kai forradalma, amely minden el gondolható időszámítás szerint vál tozatlanul győztes marad«: hipno tizálta a világot Göbbels, de az idő hamar visszaütött. Az örökkévaló­ság szótárában zsarnokság, hazug ság és gyilkosság ismeretlen, hatás talan fogalmak. A hitleri fasizmus nak el kellett pusztulni. Két halott bizonyítja: az öngyilkos Göbbels elszenesedett holtteste és az áldó zat elpusztíthatatlan, igazolt hite, történelmi tanúsága. »Miért nem akarod megérteni? Vége van min dennek. vedd tudomásul végre, hogy vesztettetek« — förmedt Fučíkra a vallatóbiztos. Csak én vesztet ' tem« — feleli a félholtra vert fo goly. A párbeszéd aztán így foly tatódik: »Te talán még hiszel a kommunisták győzelmében ?« — •Persze, hogy hiszek« . . »Hiszele még vájjon Oroszország győzelmé ben?«... »Minden bizonnyal. Nem lehet más vége«. Nem lehet más vége, Fučík az élet. a győzelem kommunista optimistája volt Utolsó üzenete a világirodalom egyik legderülátóbb könyve. És ezt a derűlátást a leg sötétebb, legborzalmasabb, legfáj dalmasabb, legijesztőbb dolgok váltották ki: a bőrtön, akasz. tófa árnyéka és hóhér. Fučik utol­só kristálytiszta mondanivalóját gyilkosok provokálták ki, ök tették láthatóvá a megfoghatatlant, letôr­hetetlent és megölethetetlent: az emberekbe, a jövöbe vetett hitet a mélyponton, amikor »olyan kevés ember él a napos oldalón«. És a halálrakinzott Fučík mégis feluj­jong: »Pedig sütni, sütni fog a nap és az emberek sugaraiban élnek majd.-. Fučík optimizmusa nem ful könnyítő frázisba, életcél ez. felelősség ügye, melyet Fucsík tör­ténelmi tényezőként testál a jövő re: »Az optimizmust nem hazugság gal, hanem igazsággal kell és sza­bad csak táplálni, a kétségtelen győzelme világos látásával.« Fučík az igazság szerelmese, h'arcosa volt, toll embere, író, gon dólatteremtő, emberirányító. A fa s-izmus elsőszámú ellensége, a szel lem erkölccsel telített embere. Fu číknak pusztulnia kellett, pontosan úgy, ahogyan elpusztult a német Mühsam és Ossietzky, a spanyol Garcia Lorca, a magyar Radnóti, az emigráns Theodor Lessing és a cseh Vančura. Mi volt a bűnük ? Fučík pontosan határozza meg: „Mindenekelőtt az. hogy bűntele­nek^ A fasizmus embertelenségé vei, háborús totalitásával, ezzel a maximális bűnözéssel szemben az antifasizmus csak az emberi maku 1-átlanság próbája lehet. A barbár parancsok, fenyítések, tüalmak, esá bítások és fertőzések ellenében az áldozatok a szellem kötelező erköl esi ellenállását példázták Sírfelira­tukat, a legyilkolt Radnóti, a ma gyar költő szövegezte szívbemarko ló egyszerűséggel: »Költő vagyok, ki csak máglyára jó, mert az igazra tanú. Olyan, aki tudja, hogy fehér a hó, piros a vér és piros a pipacs. É s a pipacs.szöszöcske szára zöld. Olyan, kit végül is megölnek, mert maga sohse ölt. A tasizmus életgyilkos, örömgyil­kos. életformája halál aktivitása, a háború: a szervezett tömeggyil kosság. Áldozatai az emberséges élet igenlői, büntelenei: békeharco­sok, igazságmondók, akik a halál ban is változatlanul örömhírnökök maradnak. Ne sajnáljátok, — kér­lel minket Fučík — az örömért éltem, az örömért halok meg, Bün 'enne, ha síromra a gyász angya Iának kőalakját állítanátok«. Hosz­szú az antifasizmus halállistája, minden rendű, rangú és nyelvű em­ber megtalálható benne, de az írás tudók halála mégis mindenkinél érthetőbben beszél. Bennük és ál­táluk a kultúrteremtö és kultúr hordozó került a vérpadra és a kul túra minden idők legszebb, legtöbb és épp ezért legveszélyesebb emberi tette és mondanivalója. Az antifa­siszta írók emlékezetes párizsi kon gresszjusán, a Madrid falai aló] ér kező spanyol Ramon Sender mon dotta: »A kultúra nem más. mint az emberi méltóság legmagasabb kifejezése«. Amikor az Írástudók ezt a méltóságot töretlen magatar tással. bátor halállal pecsételték meg, a gyilkosok hiába éltek, öltek és újjongtak. Hiába éltek 1 A gyilkos ököl, a bárd, golyó vagy kötél semmibe talált, mert a gondolat megfogha­tatlan, sebezhetetlen! Fučík bör tönnaplója kezdő vezérmondata nem hiába intonál szellemi sérthetet lenség e t ,.A gondolatot nem lehet megkötni« A gondolat szabad, csak hordozóját, hüvelyét, a gyar ló testet lehet megkínozni, megöl ni. A gondolat megfoghatatlan, de hordozója, a szellemember, elpusz­títható és így érthető, hogy a fa­sizmus ezt a megfoghatatlanságot, tehetetlen dühében miért bosszulja meg halálig a börtönébe került író­kon. Szellem fasizmust nem igazol­hat, a barbarizmus zsarnoksága nyomorult jogcímét tegnap és ma csak a szellemhordozók tapodásá­val tudja világgá hazudni. Hitler, Göbbels és Mac Carthv között nincs, nem lehet különbség. Az antifasizmus az emberség frontja volt, az emberjogok harcos manifesztációja a fasiszta impéria lizmus hatalmi emberteienségével szemben. Amint Fučik vallatóbizto­sáról mond, az pontosan fedi a fa­sizmus lényegét: »Nem az emberi jelenségek közé tartozik«. A gon­dolatgyilkos és emberségtapodó fa­sizmus: szociológiai tünemény, ál­latlét. De Fučík még ezt a fokot sem akceptálja, a lényegét még lejjebb, még diluviálisabb kőzetek ben találja meg. Lám, itt van Sme­tonz, a börtönőr. Róla mondja: »Te­henekkel foglalatoskodott a litván határ mentén, de csodálatos módon e szép állatfaj nemességének nem maradt nyoma benne". Fučík em­ber volt Ember, e szó tényleges, erkölcsi értelmében Erkölcsi ma­gatartás és morális ellenállás példája és szerény hőse. Az igaz hős mindig szerény. Mi volt az a tett, melynek hatásától ma vissz­hangzik az egész világ? Amikor kínzói minden e'lenállás hiábavaló­ságáról akarják meggyőzni és fá­ordítanak: „No. látod mindent tu dunk. Beszélj !<, Fučík ki nem mondott válasza így hangzik: »Ha tudtok mindent, minek beszéljek ? Nem éltem hiába — a befejezést nem rontom el«. Ennyi az egész és ennyi a hősiesség nyitja. A legtöb­ben a befejezésnél, szemben a ha­lállal ropannak össze, de Fučík élete, halála egyetlen nagy, töret­len egység, ahol ninc s törés és nincs kisiklás. A gyermekkori fotográ.ián figyelmeztetve emeli fel ujját és

Next

/
Thumbnails
Contents