Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-15 / 224. szám, kedd

1953 szeptember 15 U J SZO Az új módszerek alkalmazásával sikereket érnek el a nyárasdi álla A nyárasdi állami birtok vezetői a pártszervezet segítségével dolgoz­ták ki az öszi munkák tervét. A tervet a dolgozókkal összüzemi gyű lésen ismertették. Egyöntetűen elha­tározták, hogy a középszántást 150 hektáron október 15-ig elvégzik. A munka ötven napot igényel, egy gőz­ekével és egy traktorral. Azonban a föld száraz Nyárasd határában, olyan száraz, hogy megrepedezik a felülete. A dolgozók nem tudtak ha­ladni a munkával, legalábbis ügy nem, mintha ha azt eső áztatta vol­na. Oszvald Frigyest, a birtok veze tőjét arra késztette a kedvezőtlen időjárás, hogy a traktorállomástól hernyótalpas traktort kölcsönözzön, amely bele tud kapaszkodni a kiszá­radt földbe és az ötös ekét is vígan elbírja. Tehát a középszántás ha­táridőre való teljesítésével sincs baj. Szépen folyik a munka. A birtok dolgozói vetés alá készítik a földet; 15 hektárt rozs alá, 8 hektárt őszi­takarmány alá és 37 hektárt búza alá Ugyanakkor a trágya hordásá­ról sem feledkeztek el, mert e hó 5-re tervezett trágyakihordást 32 hektáron már befejezték. E fontos munkát is elvégezték már. A bir­tok dolgozói megtették a szükséges előkészítéseket az öszi búza elveté­sére is. A terv szerint 75 hektáron október 15-ig kell elvégezniök a munkát, de a/dolgozók iparkodásá­vel lerövidítik ezt a határidőt. Olyan otthonosan mozognak itt az embe­rek, mintha csak a magukén dolgoz­nának. Érthető ez, mert nem a Lac­kó-féle földbirtokosoknak, a kegyet­len embernyúzóknak túrják már a földet, hanem maguk és egész dol­gozó népünk jobb jövőjéért gazdál­kodnak. Ez pedig mihez vezetne, ha nem a jó munkaviszony megte­remtéséhez. Az öszi munkák tervének az egyik része, amint az látható is, a szántást-vetést öleli fel, a másik ré­sze pedig az ősziek betakarítását foglalja magában. A cukorrépa fel­szedését szeptember 25-én kezdik meg és ha a munka menetét semmi sem zavarja, akkor október 20-ra végeznek a szedéssel. Szép a cukor­répatermés, 32 hektárról lesz mit elhordani az embereknek, 380 má­zsás átlagtermésre számítanak. A korai krumplit is felszedték már a birtokon, s most végzik az elraktá­rozását. A tervbe foglalt öszi munkát Lő­rincz Frigyes és Balog János mun­kacsoportja végzi el. Egy-egy mun­kacsoportban harminchatan dolgoz­nak, hozzászámítva még természe­tesen a tíz pár lovas és az öt pár ökrös fogatot. Sőt a betakarításnál két jó traktoros segítségét is igény­be veszik. A birtok vezetősége nem kezdeményezett versenyt a munka­csoportok között, mert a birtok ver­senyben áll amúgyis a járás összes gazdaságaival Mégis fontos lenne a csoporttagokat megnyerni a ver­senyre, mert ez a munka mielőbbi elvégzését segítené elő. Ami a birtokon az új munkamód­szereket illeti — mondja Oszvald elvtárs, a birtok vezetője — ke. resztsorosan vetünk el mindent. Előnyeivel a dolgozók már évek óta tisztában vannak, saját szemük kel győződtek meg arról, hogy az új módszer hogyan emeli a hektár­hozamot. Na de az idei vetési mun­kák során a két ládás vetőket is alkalmazzák, mert az előnyös lehet, ha az a szemcsés műtrágyát is, a magot is egy helyre szórja. A rideg borjúnevelés sem újdon­ság a birtokon. Március óta alkal­mazzák ezt a módszert a dolgozók és nem kis sikerrel. Akkor vezették be a rideg borjúnevelést, amikor a bank"-betegség pusztított a növen­dék állatokban. Azóta nincs elhullás, a borjúk életerősek. Csölle Gyula, Knyazsik Imre, Krasner Gábor, Sze le István. Kovács János, Csöke Sán­dor, Kovács Ferenc és Lahki Imre egyszerre lettek úttörői a rideg bor­júnevelés alkalmazásának. Büszkék rá valamennyien, hogy ezzel a mód­szerrel megakadályozták a növen­dékmarhák pusztulását. A tőgymasszázst, 1951 januárjában vezették be a dolgozók és olyan szép eredményeket értek el vele, hogy semmiért sem mondanának le róla. Pedig nehezen értették meg ennek szükségét az emberek. A kez­det kezdetén vonakodtak alkalma­egyre nagyobb mi gazdaságban zásától, de amint napról-napra lát­ták a masszázs eredményét a saj­tárban, hát. gondosabban csinálták. A tőgymasszázs alkalmazása után az 1952-ik évben az átlagos tejho­zam egy-egy tehénnél 4 450 liter tej volt. Ez évben 9.2 literes napi átlagot értek el. A birtokon Csölle Sándor, a tejter­melés hőse, júliusban 4.320, augusz­tusban pedig 4.760 liter tejet fejt ki. Meg is nézheti őt akárki munkaköz ben, mily gondosan dolgozik és mi­ként emelkedik a tejhozam. Száz­harminc tehéntől 32.143 liter tejet fejtek ki augusztusban. Hogy megértsük a dolgozók mun­kakedvét, szólnunk kell arról, hogy mindjárt a cséplés befejezése után 221 mázsa búzát mértek ki a dol­gozóknak jutalomként. Azon felül 786 kg sárgarépa mag árát, 462 kg kg takarmányrépamag árát, 145 kg mák árát, 38.52 mázsa lenszár árát. 852 kg kendermag árát, 193 mázsa krumpli árát és 18 mázsa öszi rep­ce árát kapták meg készpénzben A 'felsorolt növényekből azért kaptak ilyen pótjutalmat a dolgozók, mert a termelési tervet magasan túltel­jesítették. Hét párttag van a birtokon, hét kommunista és valamennyien élen járók a munkában. Ezideig felvilá­gosító munkájuk eredménye a ter­melési terv túlteljesítése voit. Nagy részük van a munka megszervezé­sében, ugyanúgy, mint a munka elvégzésében A birtok dolgozói szor­galmas munkájukkal elérték, hogy 28 házat építhetnek Nyárasdon. Nagy dolog ez az urak földjein ro­botoló egykori cselédek szemében! Tudják, hogy a népi demokrácia ad­ta-meg a lehetőséget arra, hogy há­zat építhessenek, melyet soha senki el nem rabolhat tőlük. Az új laká­sokhoz már minden anyagot besze­reztek, néhány már el is készült. A faanyag beszerzésében van csupán nehézségük. Jó lenne, ha a járás és a kerületi nemzeti bizottság a fa­anyag biztosításával segítené a jól teljesítő dolgozók építkezését. Mács József A bátorkesziek az elsők az őszi munkák sikeres elvégzéséért indított versenyben A párkányi járás szövetkezetei a pártszervezeteik irányítása mellett mindent elkövetnek, hogy az őszi munkákat a párt és kormány által megszabott határidőre elvégezzék Az aratás és cséplés befejezése után első nek a repce vetését kezték meg A? állami terv szerint a járás területén 400 hektáron kellett repcét vetni. Ezt a feladatot szeptember 7-ére teljesít­ték. A repce vetése mellett a többi őszi alá is előkészítették a talajt. Mun­kájukban sok segítséget kaptaík a kö­bölkúti traktorállomástól A traktoro­sok megértették Široký elvtárs sza­vait és magukévá tették Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusé nak határozatait, Szorgalmas munká jukkái akarják bebizonyítani, hogy valóban a szocialista falu apostolai, 180 hektáron végeztéit már el a kö­zépszántást és 200 hektáron az őszi mélyszántást. Az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében indított járási versenvben a bátorkeszi EFSz dolgozói járnak az élen A szövetkezet tagjai az idén meggyőződtek a munkák idejében va­ló elvégzésének előnyeiről A bátorke­sziek tudják hogyha az e^yes mun­kákat az agrotechnikai időnek meg­felelően nem végezték volna el, ma nem dicsekedhetnének azzal, hogy a szövetkezet 29 vagon gabonával telje­sítette túl az állam iránti kötelezett­ségét Az idén még sokkal nagyobb len­dülettel fogtak munkához, mint a mult évben. A repcevetés befejezése után megkezdték az őszi árpa veté­sét A tervezett őszi árpa vetésterü­letének eddig 70 százalékát vetették be keresztsorosan. Jobb népneve'ő munkát a bélai EFSz-bm A mezőgazdasági termékek árának emelésével — amely szövetkezeteink ben a munkaegység értékének lénye­ges emelését hozta magával és jóval magasabb jövedelmet biztosít a szövet­kezetek tagjainak — nagyon sok szö­vetkezetben megjavult a munkaer­kö'ics. Azonban nagyon sok szövetkezet van még. amelyekben e nagy hordere­jű rendelkezést nem tudták idejében jól megmagyarázni a tagoknak és a szövetkezet javára felhasználni E*ek ben a szövetkezetekben a befurako­dott reakció dolgozik és igyekszik a szövetkezet belső rendjét feldúlni Ilyen helyeken hiányzik a pártszerve­zet meggyőző munkája, aminek súlyos következményei lehetnek, mint pl. a párkányi járáshoz tartozó bélai szö­vetkezetben. A bélai IV. típusú EFSz amely a járás egyik legjobbjai közé tartozik 640 hektáron dolgozik. Búzából átlag 31 mázsa, árpából 23 mázsa volt a hektárhozam. Árpából 4—5 mázsával több lett volna a hektárhozam, ha a tavaszi hatalmas zápor nem önti el az árpatáblákat. Ennek ellenére 234 mázsával több árpát azo-lgáítattak be terven felül Búzából 450 mázsát rozs­ból pedig 200 mázsával többet adtak a dolgozók asztalára. A tagok csoportokban dolgoznak és vereenyeznek egymással Az egyik növénytei-melő csoport keresztsorosan vetette el az öszi. valamint a tavaszi gabonát. Meg is volt az eredmény, ióvaJ magasabb hektárhozannot ért el mint a másik csoport, amely közönsé­gesen vetette el a gabonaféléket Ezért elhatározták hogy az idén minden ga­bonájukat mind az őszit mind a ta­vaszit keresztsorosan fogják elvetni. Dohánytermésük is jónak mutatko, zik bár abban is sok kárt tett a ta­vaszi zápor A cukorrépájuk is nagyon szép jó termésre vam kilátás. A termények felülfizetése a szövet­kezetnek nagy jövedelmet juttatott, amely lényegesen emelte a munkaegy­ség értékét azonban a népnevelők las­sú munká ia folytán a tagok erről kés­ve szereztek tudomást. Öt tag akart kilépni a szövetkezetből, de a jövede­lem emelkedésével visszamaradtak. .Bolond volnék most kilépni, — mon­dotta Takács Márton — amikor bizto­sítva van az egész évi kenyerem és melléje még pénzbeli; jövedelem is." Idősebb Tóth József és fia is meggon­dolták a dolgot, mert belátták, hogy az igazi jó életet csak a szövetke^* biztosítja nekik. (Levelezőnktől.) ez a figyelmeztető mozdulat ott van az Üzenet befejező sorában: »Sze rettelek benneteket, emberek. Le gyetek éberek«! Fučík búcsúzó magatartása az an tifasizmus eredendő lényegét példáz za az ember emberségi elkötelezett ségét, a humanizmus erkölcsi fele­lősségét. Fučík emberhez méltóan, emberek javára élt az embertelenség vérgő zös napjaiban is. íme végrendele te: »Az emberi kötelesség nem vég ződik ezzel a harccal és embernek lenni, ez továbbra- is hősi szívet kíván majd mindaddig, míg kortár saink nem lesznek igazi e.mberek«. Tehát olyanok, akik mint Fučík, elmondhatják magukról: ^Szerette­lek benneteket, emberek!« Aki többször olvassa el Fučík napló­ját, az egyre erősbödő zöngét hall és ez a motívum: a szeretet, mely valamilyen módon ott zenél min den világirodalmi műben. Üssétek fel a Varázshegy utolsó oldalát: Thomas Mann, az Imperialista há borúval szemben végkicsengésként borúlátón és mégis hitetőn zengi és zúgatja a szeretet aktivitását. Vančura Jánosából, a pék történe­téből, minit a gőzölgö kenyér illata száll az embernagyító szeretet. Ady Endre a háborút az esendő ember rei magyarázza, aki »nagyon adós a szeretettel«. József Attilánk, a szívtelen kapitalista kor áldozata, a szeretethiány mártírja az egész problémát egy mindent megvilágí­tó paradoxonban fedi fel: »Aki sze r Ptr,i oyáva vagy« . . Korunk nagy bá^ " ága: az emberért való szere­tet Fučík nem volt a szeretet gyávája Szerettelek benneteket, em v> nrek ez a béke erkölcse volt. -s héko üzenete Csak a szeretetre k épe p ember mondhat és akarhat békét de ugyanakkor csak aki ébersége posztján áll, háríthatja el eredményesen a háború csel vetéseit, megtévesztő hazugságait, a fasiz mus ^eg-meg<ijuló rohamait. Amíg fasizmus van, háború van. F-s ezzel a háborús adottsággal szemben ébernek kell lenni, ember nek kell megmaradná, megveszte gethetetlennek, őrzőnek a sztrázsán, az élet posztján, hogy szépségét le ne győzhessék az Ady-átkozta »vé res s ostoba feneségek®. A fasiz mus az emberséges élet tudatos gátlója, a szeretetnélküliség — a háborús totalitás — valósító Tol sztoj szeretetevangéliuma idő előtt teszi le a fegyvert: nem áll ellent a gonosznak. A fasizmus azonban egyformán váltotta ki az ellenállást a keresztényekből és kommunisták ból. A fasizmus az embert akarta likvidálni és embertelensége rab szolgájává terrorizálni. Ebben a vi­szonylatban az emberség törvénye volt az ellenállás legfőbb mértéke. Az antifasizmus egész embert kö­vetelt: humánum teljességét. Ez volt az erkölcsi várta, melyről Fu čík harcos üzenetét küldhette: Le­gyetek éberek! „Szerettelek benneteket, emberek. Legyetek éberek!® a politikai öntu dat legmagasabb fokán Fučík egy elsőrendű morális elköv-etkezettség példájává válik A cseh történelem­ben nem először találkozunk ezzel a jelenséggel. A husziták egyszer, re és egyben voltak az evangélium emberei és egy társadalmi forrada lom harcosai. Az erkölcs kommü­nárdjaá, cseh hazafiak, akik a szo­ciális változás első európai magve­tői lehettek. Kiirtásukra Európa egész középkori zsarnoksága szövet kezett: »eltapo®andók, mint a mér. ges férgek, testüket kínozni kell és megölni, vagyonukat elkobozni", hang zott a parancs. E veszélyes mozga lom likvidálására vezették be a »közös garast«, melyet az uralkodó fejedelmeknek ugyanúgy meg kel lett fizetni, mint az utolsó paraszt­nak. A feudalizmus történetében most először és utoljára vált adókö telessé a rendiség, az adózásra nem kötelezhető kiváltságos osztály. De hiába hangzott el a parancs Kon­stanzában: »Ján Hus, mint u tála tos dög a máglyán halálra kínzan­dó«. Zsigmond császárnak nemso­kára Hus egyre szaporodó harcos hívei ellen kellett Európát mozgó sítani, »hogy a törzzsel együtt az ágak is kiírtassanak«. A krónika író szerint a feudális hatalmak »a cseh nép becsületének és nyelvének gyilkosává« kényszerültek, de »Tá­bor úgy vonzotta a parasztokat, mint a mágnes a vasat«. A Fučík által kiadott illegális lapok egyike a »Tábor« címet viselte. Minden pontosan egybevág. A középkori és az imperialista reakció egyformán provokálta ki az elnyomottak for radalmi ellenállását. »Szeretjük nemzetünket s ezért nem akarjuk hogy nemzetünk milliói éhezzenek és nyomorogjanak ... Szeretjük nemzetünket és ezért harcolunk túlnyomó többségének szabadságá­ért ...« íme Fučík patriotizmusa: az emberek javát szolgáló humaniz­mus, meily a forradalmi öntudat fo­kán a legteljesebb szabadságharcot vállalja. Hus máglyahalála és Fu­čík legyilkolása indítékban és ha­tásban egy nyelvet beszélnek. Két halál kapcsolódik itt egybe, két élet, melyek történelmi fordulókon változást, új hajnalt jelentő üzene­tet és bizonyságot adnak az egész világnak, minden haladó embernek. Hus eleinte cseh bel ügy volt, de a konstanzi máglya világgá és múlhatatlanná nagyítot­ta. Fučík a cseh forradalmi értei miség vezéralakja halálában és mártíromságával magasodott az an tifasiszta magatartás világhösévé. Nincs nép, nincs nemzet, mely ne ismerné nevét. Távoli országok la kői Csehszlovákiáról, mint »Fučík nemzetéröl« beszélnek. Nincs nyelv, mely ne visszhangozná üzenetét: »Szerettelek benneteket, emberek. Legyetek éberek.« Szerette az em bereket és éberen figyelte és lelép lezte a nemzetek, népek közé húzott mesterséges válaszfalakat. Az el­nyomott szlovákiai magyar kisebb­ség, a dolgozók gyarmati kizsák mányolása a kommunista Fučíkba.n lelt jó barátra. Ö mondta és csak ő mondhatta a Sarló pozsonyi kon­gresszusán a jövőbemutató prófé­ciát: »Önök nem szabadok. Mi sem. S nem szónoki fogás, ha azt mon dom, hogy az Önök felszabadulásá nak napja jelenti számunkra is a szabadság napját.« Ezért az egyforma, mindenütt és mindenkire érvénye-s szabadságért halt meg Július Fučík. Gyilkosa csak a fasizmus lehetett. Megölte Fučíkot, a kommunizmus komba­tánsát és partizánját, a Szovjetunió béke harcosát. A fasizmus Fučík az örömteli élet tudóját. Megölte a erkölcsnek elkötelezett szellem embert, a szeretet aktivistáját, az emberi méltóság példáját, a cseh nép új táboritáját és megölte az imperialista háború szabotálóját a béke harcosát. A fasizmus Fucslk ban az antifasizmus teljességét hurcolta vérpadra. Máskép nem te hetett. A fasizmus gyilkos uralom ra törő hatalmi magatartás. A fa­sizmus: háború és minden megnyil vánulása tegnap és ma csak ezt szolgálhatja. E viszonylatban a bé ke a fasizmus legnagyobb ellensége. Még nem volt háború, de Romáin Rolla.nd 1934 ben már a béke ba byloni fogságáról tudósít: „Európa békéjé Hitler börtöneiben van be­zárva«. Itt és így lett fogoly Fu čík. Fogoly, aki vészt üzen és el lenségeť jelez: »Az iszonyat, mely lyel a felbomló kapitalizmus a vi lágot elárasztja, fokozott mérték­ben fenyeget mindenkit. Emberek százerei fognak még elesni — még hozzá milyen emberek! — míg az életben maradottak elmondhatják majd: túléltük a fasizmust.« Fučí kot megölte. Gyilkosa a háború, az imperializmus. Mi, akik a fasizmus hitleri szakaszát túléltük, Fučík emlékét, intését. életmüvét csak háborúellenes, antifasiszta közös­ségben építhetjük. Fučík halála, magatartása volt az a példa, amelyről Aragon, a francia ellenállás költője, mártírha­lálok értelmét összegezően beszél: »Zsarnok, ki mindent eltiport, Rettegjen sok példás halált!« Mártírok halála az igazság foly­tonosságát, a hazugság, zsarnokság hiábavalóságát jelenti. Mártírok halála a legnagyobb szenvedéssel hitelesített mérték, melyhez lépte­inket botlás nélkül igazíthatjuk. Márirok halála a jövő ember élet­tel pecsételt bizonyossága. Halha tatlanság, mint örökké jelenlevő és ható történelmi erö! Egy halál, egy gyilkosság évfor­dulóján gyűltünk itt egybe. Nem sírtunk, nem szomorkodtunk nem gyászoltunk. Fučíkról beszéltünk: a holnapról, a halhatatlanságról. A halhatatlanság a megszakíthatat­lan, egyre növő és ható emberi életet jelenti. A halhatatlanság: egy ember hallatlan kiteljesedése térben és időben. Halhatatlan min­denki, aki halálával fokozottabban kezd hatni, mint életével A halál könyörtelen válaszfal. Az emberi értéknek és értékelésnek azon ösz­szegező pillanat, melyből és mely. hez sem elvenni, sem hozzáadni nem lehet semmit. A halhatatlanság az örökkévalóság próbája elé állított meztelen ember. Mint ä megpróbál tatással, halállal szembesített fo­goly kiről Fučík így beszél: »Ben­ned csak a leglényegesebb maradt. Minden mellékes dolog, ami mérsé. kelte, gyengítette, vagy megszépí­tette jellemed a'apvonásait. 'emál­lott rólad, elseperte a halál' meg­előző vihar. Csupán a puszta alany és állítmány maradt: a hívó el'en­áll, az áruló árulásba kezd, a kis­polgár kétségbeesik a hős csatára 'ndul«. Fučík nem állíthatott ki másá­ról halotti bizonyítványt: Fučík nem halt meg! A hívő ellenállt a hős csatába indult és elérte a leg­nagyobb győzelmet: a halhatatlan­ságot! \ V

Next

/
Thumbnails
Contents