Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-11 / 221. szám, péntek

1953 szeptember 11 III5W ELVITTEK A VIRÁGOT rÁ legjellemzőbb emberi tulajdonságok közé tartozik hogy hamar elfelejt jük a rosszat, a csúnya emlékeket és úgy élünk a jelenben mint a maszületettek. A szegénység szaga, ize bizcny — kellemetlen, rágondolni keserű, olyan keserű, hogy ahhoz képest a beteg ember orvossága mennyei eledel. Én mégis azt mondom, igyunk időnkint ebből az orvosságból s gondoljunk a messzi tegnapokra Ha elégedetlenkedünk, zúgolódunk valami miatt, álljon előttünk örök figyelmeztetésként minden átkával és szenvedésével az elnyűtt évek sora. íme egy történet egy foszttíny a mxilt elnyűtt gúnyájából egy csepp a szomorúság háborgó tengeréből. ,1933-ai írtak a naptárak Kis suhanc voltam még. álig tízéves A falu peremén laktunk, ahol a házak már nagyon szegényszagúák s a zsupfedelet meg-megcibálta a szél. A kert végében a temető feküdt alig egy kőhajításnyira, azon túl szántók és rétek nyújtóztak Keserves kis parcellák zsírtalan röge a kisparasztnak Szomszédunkban a Bunda bácsiék rokkant kunyhója ňippedt a földbe Kátránypapirtetös pöttömnyi viskó keskeny lyukakkal az ablakok helyén amelyek úgy néztek bámultak a ház előtt terpeszkedő vén eperfára, mint vaksi ember a fénybe A kerítés is olyan elnyűtt volt, akár a gazdája s a rossz kapu úgy dült előre mintha hanyatt akarna esni. A kilincs helyén spárga fityegett feketén a sok kézfogástól . Ide szaladtam át napközben 9yák ran Jó ember volt Józsi bácsi, nem kergetett ki udvarából. Egyszer még egy papírforgót is csinálj A forgót piros papírból, a nyelét meö mogyorófa vesszőből. Büszke is voltam tudomá nyára. ö meg csak ennyit mondott: — No csak uccu F.'vány hadd lám forog-e? Forgott az bizony míg csak tartott a darabjából Józsi bácsi felesége, Borcsa néni kis, töpörödött asszonyka volt. Haja őszbe csavamdot.1 már egészen Meg(Elbeszélés) hajolva járt, de azért meg kell adni. fürgén mozgott Egész nap talpon volt etette csibéit álmot szórt tehénkéje alá, délre megfözte a lebbencslevest, estére megfejte a Virágot. Áldott TÓ szíve volt Borcsa néninek. Hol egy körtét húzott elő iurca alól hol egy hamuban sült pogácsát, e mindig talált valamit amivel kedveskedni tudott. Volt egy fiúk is valamikor, de odaveszett a háborúban Eltűnt a szerbiai mezőkön azóta kettecskén éldegéltek. Szegényese

n gazdálkodtak a két holdacska földön Bizony keserves volt az életük, kora hajnaltól az éj leszálltáig talpon voltak Bőrüket kicserzette a szél megpirította i nap heve s úgy feszült rá öreg csontjaikra, mint a pergament A lebbencslevesen kívül alig ettek jobbat hiszen kellett a pénz az adóra Csirkét is mind pénzzé tette Borcsa néni a pénz meg elúszott. S az adósság hullámai összecsaptak fejük felett Egy napon azt mondja édesapám: — No, Bunda bácsitól is elviszik a Virágot. — Ki viszi el édesapám? — A végrehajtó fiam. Az adó. — Oszt miér

1 viszik el? — Mert rossz volt a termés Bunda bácsi meg nem tud fizetni Bizony keserves az élet. Én azért mégsem hittem, hogy a Virágot elviszik. Nem tudtam elképzelni. hogy ilyen gyalázat megtörténhet. Másnap délután azonban két csendőr meg a községi szolga kíséretében mégis csak megjelent a végrehajtó Kis, köpcös, szúrós, tekintetű ember nyakkendős, oktatás' ás — Itthon van a gazda? — kérdezte az ijedten előtipegő Borcsa nénitől. — Jaj istenem jaj istenem! — pityereden el Borcsa néni. — Itthon van a lelkem, itthon. Csak éppen a hídlást igazítja az ólban. — Akkor jól van — pislantott laposat az aktatáskás. A szóbeszédre Jóska bácsi is elöbotorkált az istállóból. — ítf vagyok instálom Engem keresnek "

z urak? — Magát hívják Bunda Józsefnek? — Én ixmék kérem szépen Akkor magát keressük Nem fizette meg az adóhátralékát Van pénze? Tud most fizetni? — Nincs bizony nekem, csak a szegénységem. — No, akkor visszük a tehenet Vezesse csak ki az istállóból — int az aktatáskái a községi szolga felé. Az vonakodva indul fejét lehajtja szégyenkezik Már éppen be akar lépni az ajtón amikor Jóska bácsi nagyot ordít — De az anyátok keservét, ide aztán be nem tapostok! Odadobban az istálló ajtajába és vérbeborult szemmel csak nyúl a vasvüla felé. — Hejnye, te büdös paraszt! — vgrik oda a két csendőr s az öreget úgy mellbetaszítják a puska tusával, hogy eldőlt, mint a krumpliszsák. —- Jaj_ jaj meggyilkolták az emberemet! — sikolt fel magánkívül Borcsa néni. — Jaj istenem, istenem, de meg is vertél! Reszkető kézzel emelgeti az öreg ember fejét, köténye szélével törölgeti fakó homlokát. Észre sem veszi, hogy a Virágot kivezetik és viszik a községi istállóba. Viszik elárverezni a drága kis tehenet, a két öreg utolsó reménységét, aki már soha többé nem ad nekik édes, tápláló tejet . . . Én őrzöm ezeket az emlékeket Őrzöm és kimondom mert hozzátartoznak ők is az élethez, mert igazolják jelenünket s mint örök útjelzők vezetnek el bennünket mostani életünkhöz: a szocializmus világához. Tükrök ezek s ha belenézünk, a meztelen életet látjuk mely levetette minden cafrangját s a józan igazság fényében mutatja, '-onnan jöttünk, az emberi szenvedések milyen megrázó mélységeiből. Dénes György. Jubileumi kiállítás Leningrádban Tobztoj születésének 125. évfordulóin alkalmából A leningrádi Orosz Múzeum termeiben jubileumi kiállítás nyílt meg L. N. Tolsztoj születésének 125. évfordulója alk il inából A történelmi életrajzi dokumentációs és illusztrációs adatok gazdag tára a .Háború és béke" című regény légkörébe viszi a tlátogatót. Egyes termek kiállítási anyaga az „Anna Karenina" című regénnyel és Tolsztoj nyolcvanas-kilencvenes években folytatott írói tevékenységével foglalkozik. Az írónak müvein végzett gondos és nagy munkájáról tanúskodnak a ,,Feltámadás" kefelenyomatai, amelyeken a szerző az utosó javításokat végezte. A kiállításon külön osztály foglalkozik V. I. Leninnek Tolsztojról írott cikkeivel. A kiállítás éke L Tolsztoj hatalmas mellszobra, amely A. Golubkina művésznő alkotása (1927). A mellszobor fölött vörös szöveten V. I. Lenin szavai olvashatók, amelyeket a nagy orosz író alkotásának múlhatatlan jelentőségéről mondott. BÁBI TIBOR: r •Qrik a gyümölcs Erik otthon, virul n qyümolcs, édesanyám ott. jár a kertben, őszülő fehér haja leörül szelíd és álmos szellő lebben. / Ajka mosolyog: reám gondol, s barackot szed a kötényébe, föltopog vele a konyhába, egy kicsit lepihen a székre. Dobözt meg spárgát keres aztán és szerető kézzel csomagol. A spárgán — látom — kemény csomó buggyant ki öreg újja alól. Végül a címet is megírja; a fiókban pénz után motoz. Tűnődik, bólint, elégedett: — útnak indulhat már a doboz. /I nyár illatát, meleg szívét ebbe a kis csomagba zárja és küldi nekem — a fiának — egy messzi, messzi kaszárnyába. Magyar nyelvészek érkeztek Prágába A Csehszlovák Köztársság és a Magyar Népköztársaság közötti kul túregyezmény keretében cseh magyar és magyar-cseh szótárak ke rülnek kiadásra. A szótárak a két baráti ország dolgozóinak közös munkáját kérx^ák. Kedden, szeptember 8-án érkeztek meg Prágába a Magyar Tudományos Akadémia kép viselői, hogy megtárgyalják a szótár kiadásával kapcsolatos utolsó részleteket. A küldöttség tagjai között vannak: Lakó György akadémikus, dr. Stolczer Árpád, a szótár szerkesztőségi tanácsának tagja és Mestyan János, a Magyar Tudományos Akadémia kiadóhivatalának igazgatója. A magyar vendégeket a főpályaudvaron Jaroszlav Böhm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökhelyettese üdvözölte a szótárakon dolgozó dr Vilém Perinával, dr Vladimír Szkalicska ta nárral és a Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadóhivatalának' igazgatójával, Jaroszlav Mazúrral együtt. A fogadtatáson a Magyar Népköztársaság követségének képviselői is részt vettek. Illyés Gyula magyar költő Prágában Kedden, szeptember 8-án megérkezett Prágába a kiváló magyar drámaíró és költő a többszörös Kossuth -díjas Illyés Gyula feleségével. Résztvett a Fučík ünnepségekem és a kuiltúregyezmény keretében néhány hetet tölt Csehszlovákiában. Művelődési dolgozók tanfolyama Az iskola- és művelődésügyi minisztérium a művelődési dolgozók részére 5 hónapos szaktanfolyamot rendez, amely szeptember 28-án kezdődik. Erre a tanfolyamra elsősorban a Művelődési Ház, a népkönyvtárak, üzemi klubok, stb. eddigi önkéntes művelődésügyi dolgozói jelentkezhetnek. A kérvényeket, amelyekhez mellékelni kell a járási nemzeti bizottságok negyedik ügyosztályainak ajánlását legkésőbb szeptember 15-ig k^ll beküldeni, az iskola- és művelődésügyi minisztériumhoz, azért, hogy az illetők időben meghívást kaphassa, nak a felvételi megbeszélésekre. termelés tervszerű és szüntelen kiszélesítésének és ezzel egyidejűleg a nép fogyasztása állandó növeke désének, ami óriási befolyást gya korol a termelés további fellendülésére. A termelés és fogyasztás közötti összekapcsoló láncszem: az anyagi javak elosztása az emberek között. A megtermelt fogyasztási cikkek elosztása attól függ, hogy kinek a kezében vannak a termelési esz közök. Ha a termelési eszközök a társadalom tulajdonát képezik, ak kor a fogyasztási cikkeket a dolgozók érdekének megfelelően oszt. ják el, ha a termelési eszközök a kizsákmányoló osztályok tulajdonában vannak, akkor a fogyasztási cikkek elosztását a kizsákmányolók gazdagodásának érdekében használják fel. II. A termelés és fogyasztás állandó növekedése a szocializmusban A dolgozók állandóan növekvő szükségletei maximális kielégítésével kapcsolatos feladatok teljesítése csak úgy lehetséges, ha állandóan növeljük az egész társadalmi termelést. emellett elsősorban a termelési eszközök termelését. A nehézipar a szocialista gazdaság alapjainak alapja, mert a nehéz ipar az a bázis, amely a legmoder nebb technikával látja el a nép gazdaság valamennyi ágát, amely biztosítja az ország védelmi képességét A szovjet nép a kommunista párt vezetésével kimagasló sikereket ért el a szocialista ipar. mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésében. Hatal mas bázis létesült, hogy a népgazdaság valamennyi ágának technikai felszereltségét minden módon fokozzuk. A nehézipar megteremtése s gyors fejlődése a könnyűés élelmiszeripar, valamint a kolhoz. és szovhozföldmüvelés fellendülésével párosult. Az utóbbi 28 Iv alatt a termelési eszközök ter. melése a Szovjetunióban egészbenvéve körülbelül 55-szőrösére emelkedett, míg a fogyasztási cikkek termelése ugyanezen idő alatt — 12-szeresére. A nehézipar elért fejlődési színvonala lehetővé teszi, hogy jelentősen meggyorsítsuk a közszükségleti cikkek termelésének ütemét. Megérett az éles fordulat gazdasági szükségessége a könnyű, és élelmiszeripar, valamint a szocialista mezőgazdaság gyorsított fellendítése irányában, hogy biztosíthassuk a nép fogyasztási színvonalának gyorsütemű emelését. E f ordulat megvalósítása változást követe] a társadalmi termelés első és második alcsoportjának fejlesztési üteme között jelenleg fennálló viszonyban, mégpedig a fogyasztási cikkek termelésének meggyorsítása érdekében. A nehéziparnak élenjáró, modern technikával keli ellátnia a fogyasztási cikkeket termelő iparágakat, biztosítania kell a fogyasztási áruk termelési folyamatai automatizálásának és gépesítésének széleskörű meghonosítását. A fogyasztási cikkek termelése ütemének meggyorsítása céljából jelentősen növelni kell a könnyűés élelmiszeripar beruházásait és biztosítani kell a népgazdaság ezen ágaiban a termelési kapacitások kiszélesítését. Mindezt figyelembevette a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetéséről szóló törvény, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka fogadott el. A dolgozók jóléte növekedésének arányában megváltozik a fogyasztás struktúrája, növekszik a magasabb minőségű termékek iránti kereslet. E megváltozott kereslethez kell alkalmazkodnia a könnyűés élelmiszeripar fejlődésének is. Nagyjelentőségűvé válik a fogyasz tók keresletének tanulmányozása, a termelt áruk minőségének minden módon való emelése. A párt és a kormány intézkedései arra irányulnak, hogy komo. lyan kiszélesítsék a pamutszövetek, a gyapjúszövetek és a selyemkel mék termelését, növeljék a konfek ció-termékek, a lábbeliek előállítását, hogy fokozzák a lakosság ellátását hússal, hallaV cukorral, zsírral, cukrászipari készítmények kel, edényekkel, bútorokkal, min den módon bővítsék a kuitúrális és használati cikkek — hütőszekrények, rádiók, távolbalátókészülékek, kerékpárok, motorkerékpárok, gépkocsik, stb. — termelését. A szovjet kormány 1953. ban kiegészig feladatokat tűzött ki a közszükségleti cikkek termelésével és eladásával kapcsolatban. Ezek eredményeképpen a kereskedelembe további 32 milliárd rubel értékű áru kerül. Ez csupá,^ az első lépés a fogyasztási cikkek termelése gyorsütemü fellendítésének útján. A könnyű, és élelmiszeripar fejlesztésében és a nép fogyasztásának fellendítésében óriási szerep jut a szocialista mezőgazdaságnak, amely a lakosságot élelmicikkek kel, az ipart pedig nyersanyaggal látja el. Az 1953. évi állami költségvetés ről szóló törvény a mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedések végrehajtására 13.6 milliárd rubel öszszegü kiegészítő kiadásokat irányoz élő. Ezt az összeget annak érdeké ben használják fel, hogy növeljék a kolhozok és a kolhozparasztok gazdasági érdekeltségét a mezőgazdasági növények terméshozamá riak és az állattenyésztés hozamának növelésében. Az anyagi javak, nevezetesen a személyi fogyasztási cikkek termelésének növelése a dolgozók növek vő szükségletei maximális kielégítésének egyik döntő feltétele. Ez azonban egymagában nem elegendő, Az • előállított termékeket el kell osztani a lakosság között és el kell juttatni a fogyasztóhoz. A szocialista tárasadalomban a szovjet kereskedelem a fogyasztási cikkek elosztásának alapvető formája. A szocialista társadalom dolgozói a szovjet kereskedelem rendszerén keresztül realizálják (váltják át) jövedelmük alapvető részét. \ Ilymódon a dolgozók szüntelenül növekvő szükségleteinek maximális kielégítése jelentős mértékben a szovjet kereskedelem fejlődésétől és a kereskedelmi apparátus mun kájának minőségétfii függ. A fogyasztási cikkek termelése gyorsított fejlesztésének, a dolgozók jóléte emelésének legfontosabb feltétele a termelési kapacitások jobb kihasználása, a termelés ész szerű megszervezése, az önálló el számolás következetes bevezetése, a munka termelékenységének nőve. lése és a termelés önköltségének csökkentése. Abban a mértékben, ahogyan megvalósul a termékek bősége, aho. gyan nő a dolgozók reálbére és jövedelme, ahogyan kifejlődik íz áruforgalom, olyan mértékben valósulnak meg fokozatosan az előfeltételek ahhoz, hogy a munka szerinti elosztásról áttérjünk a szűkségletek szerinti elosztásra. A kommunista párt és a szovjet kormány. Marx. Engels, Lenin, Sztálin gazdasági elmélete által vezérelve a szocializmus gazdasági törvényeire támaszkodva, a nép fogyasztásának újabb fellendítése céljából, a nagy cél: a szocialista társadalom dolgozói állandóan nővekvő igényei maximális klelégltésének megvalósítása érdekében biz. tosiíja a szocialista termelés további hatalmas növekedését ^s az áruforgalom minden módon való kibontakozását. /