Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-11 / 221. szám, péntek

UISZO 1953 szeptember 11 Ünnepi ülés Szófiában Bulgária felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából A szófiai Nemzeti Színházban sizmus igája alól. Az ünnepi ülésen szeptember 8-án ünnepi ülést tartottak abból az alkalomból, hogy a Szovjet Hadsereg kilenc évvel ezelőtt felszabadította Bulgáriát a farészt vettek a bolgár főváros dolgozói, a szocialista munka hősei, Dimitrov-díjasok, a néphadsereg képviselői, tudományos, irodalmi és művészeti személyiségek, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői. Cservenkov elvtárs beszéde Az Gnnepi ülésen Valko Cservenkov, a bolgár minisztertanács elnöke, mondott beszédet. — Ezen az ünnepi ülésen első szavunkkal a Szovjetunió, a testvéri szovjet nép és a dicső Szovjet Hadsereg felé kell fordulnunk. Változatlan szeretettel és mély tisztelettel, a határtalan hála és elismerés érzésével fordulunk feléjük — mondotta Valko Cservenkov. Részletesen kitért az első bolgár ötéves terv teljesítésének eredményeire és a szocializmus építésében elért sikerekre. — Szeptember 9. — mondotta — az új élet kezdetét jelentette népünk számára. Hazánk most olyan ország, amelyben a nép sorsának egyedüli gazdája lett. Gyors ütemben küzdi le évszázados elmaradottságát. Valko Cservenkov kiemelte, hogy az első ötéves népgazdasági tervet lényegében négy év alatt teljesítették. — Az 1949-től 1952-ig eltelt négy "év alatt — mondotta — tí>bbszáz újfajta ipari készítmény gyártását vezettük be. Az országunk szocialista iparosítása terén elért hatalmas sikerekről az a tény tanúskodik, hogy 1952-ben nehéziparunk 56 nap alatt annyit termelt, mint amennyit 1938-ban az egész nehézipar. S — Nagy sikereket arattunk a mezőgazdaságban. A kis- és középparaszti gazdaságok több mint fele termelőszövetkezetekbe tömörült. Immár három éve a gabona kétharmadát a mezőgazdaság társadalmasított szektora adja az államnak. A gabonaproblémát megoldottuk. Biztosítottuk népünk kenyérellátását. — A munkások, a dolgozó parasz tok, valamint értelmiségiek anyagi és kulturális színvonala az első ötéves terv négy éve alatt jelentősen emelkedett. A fogyasztási cikkek gyártása 1952-ben kétszeresére emelkedett az 1948. évinek és háromszorosára az 1939. évinek. Növekszik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelme. Az ipari dolgozók évi átlagos reálbére 1952-ben több mint 38 százalékkal haladta meg az 1939. évit. — A népi hatalom pénzreformot hajtott végre, megszilárdította a lévát és a pénzforgalmat, szabaddá tette valamennyi áru forgalmát egységes árakon. Egymásután két árcsökkentést hajtott végre. Ebben az évben végrehajtottuk a harmadik jelentős árcsökkentést. A szónok' megemlékezett arról, milyen nagy gondot fordít a népi állam a nép egészségének védelmére és művelődésére a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Valko Cservenkov részletesen foglalkozott azokkal a rendszabályokkal, amelyeket a népi kormány és a korrjmunista párt a termelőszövetkezetek további szervezeti és gazdasági megerősítése érdekében hajtott végre, továbbá annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak az adózás és a mezőgazdasági termékek beszolgáltatása terén. Beszámolója befejező részét a nemzetközi helyzetnek szentelte. Többek között kijelentette, hogy Bulgária népi kormánya a szomszédos államokkal, Törökországgal, Görögországgal és Jugoszláviával — rendezni óhajtja a fennálló vitát és megoldatlan kérdéseket, továbbá állást foglaa a Bulgária és Görögország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása és a két ország közötti viszony rendezése mellett a Balkán békéje érdekében. — Népünk hisz abban, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, a béke összes erőinek békeszerető politikája a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez, az új háború gyujtogatóinak további elszigetelődéséhez fog vezetni. Népünk minden erejével dolgozni fog e nemes cél érdekében. Az ülés nagy lelkesedéssel elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához intézett üdvözletet. Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja a trieszti kérdés megoldásáról Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártjának a trieszti kérdés megoldásával kapcsolatos álláspontját a párt központi bizottságának az elmúlt napokban Trieszt népéhez intézett felhívása, valamint Vittorio Vidalinak, a párt főtitkárának nem rég tett nyilatkozata ismételten leszögezte, hogy Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja mindig a békeszerződés rendelkezéseinek ' alkalmazását követelte: a két övezet egyesítését, az idegen csapatok kivonását és Trieszt számára szabad, demokratikus önkormányzat biztosítását. Ugyanakkor azonban átmeneti megoldásnak javasolja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete rendelje el a jelenlegi katonai kormányzatok megszüntetését és Trieszt Szabad Területen egységes polgári közigazgatás létesítését. Ez az átmeneti megoldás lehetővé tenné Trieszt Szabad Terület egységesítését és azt, hogy e terület lakossága az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának szellemében gyakorolhassa a demokratikus szabadságjogokat. Ennek a polgári közigazgatásnak a tevékenységét az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztonsági tanácsa ellenörizaié. Ügyszintén az ENSz biztonsági tanácsának az ellenőrzése alatt működne az a rendfenntartó szervezet, amely az angol, amerikai erők és Tito csapatai helyett gondoskodnék a közbiztonságról. Amikor Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja ezt a kivezető utat javasolja, erélyesen megbélyegzi mind a titóista kormányt, mind pedig a római keresztény demokrata kormány politikáját. Megállapítja, hogy a titóisták gyakorlatilag annektálták a „B"-övezetet és elnyomják az övezet lakosságát. Leleplezi a jugoszláv diktátornak Trieszt városára és az „A"-övezetre vonatkozó követeléseit, amelyeket az angol-amerikai imperialisták támogatnak. Adeoauer eS akarja távolítani a tartományi kormányok szociáldemokrata minisztereit Adenauer hétfőn, a választásokat követő napon Bonnban hangoztatta, hogy a választási eredmény a nyugatnémetországi tartományi kormányok összetételének megváltozta tását is szükségessé teszi. Adenauer cinikusan kijelentette: „Remélem, a szociáldemokrata párt sportszerűen viseli el aluimaradásának tényét és maga is belátja hogy a legtöbb nyugatnémetországi tartományi kormányban a szociáldemokrata minisztereknek nincs többé keresnivalójuk". Közlemény a négy hatalom képviselőinek berlin? lé^ibiztonsági értekezletéről Szeptember 7-én Berlinben a szovjet hatóságok helyiségében megtartották a szovjet, amerikai, angol és francia katonai hatóságoknak a légi biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezletét. A szovjet küldöttséget Podgomij repülőaltábornagy, az amerikai küldöttséget Beebe repülődandártábornok, a brit küldöttséget EdwardJones repülőaltábornagy. a francia küldöttséget Montrelay repül^tábornok vezette. Az ülésen folytatódott a repülő, gépek repülésének biztonságával kapcsolatos kérdések tárgyalása. Megvizsgáltak több javaslatot, amelyeket a négy küldöttség terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a levegőben tartózkodó repülőgépek közöt vezessenek be új ^jzuális jelzési rendszert. A műszaki szakértők munkacsoportjainak ezzel kapcsolatban megadták a szükséges utasításokat. A következő ülést Berlinben, az amerikai katonai közigazgatás helyiségében tartják. Az ülés idejét később határozzák meg. A nyugatnémet kormány jogtalanul korlátozta Hollandia rajnai hajózási jogát A holland sajtó nyugtalanul számol be arról, hogy a nyugatnémet kormány megsérti Hollandia gazdasági érdekeit. Ez különösen a rajnai hajózás kérdésében jut kifejezésre. A rajnai hajózás nem kis szerepet játszik Hollandia gazdasági életében. A „Nieuwe Rotterdamy Courant" és a „Het Finamciel Dagblad", Hollandia ipari és pénzügyi köreinek lapjai, elégedetlenségüket fejezik ki, mert a nyugatnémet kormány korlátolta Hollandia rajnai hajózását. Ez a korlátozás jogtalan — mutatnak rá a lajpok — mert külön szerződés biztosította Hollandia saabadhajózási jogát. \ A holland kormány július 27-én tiltakozó jegyzéket intézett a bonni kormányhoz, de erre ez ideig válasz nem érkezett, A „Het Financiel Dagblad" „felháborítónak" minősíti a nyugatnémet kormány magatartását. Néhány holland lap aggodalommal hívja fel a figyelmet a „turistaként" Hollandiában tartózkodó fasiszta suhancok arcátlan magatartására. Mint a „Het Parool" és a „De Wajarheid" írja, fellépésük nagyon emlékeztet a hitleristiálk modorára. A napokban érkeizett Nyugat-Németországból Amsterdamba egy ilyen „turista" suhanccsoport, akik fasiszta dalokat énekelnek a város utcáin. Svédország Kommunista Pártja központi bizottságának ülése A „Ny Dag" közli, hogy Svédország Kommunista Pártja központi bizottsága szeptember 5-én és 6-án plenáris ülést tartott. A plénum meghallgatta Eric Carlssonnak, a központi bizottság titkárának beszámolóját a párt ez év áprilisában megtartott XVI. kon. greszusa határozatainak végrehajtásáról. Eric Carlsson kiemelte, hogy a pártszervezetek a XVT. kongreszszus határozatainak végrehajtása során bizonyos eredményeket értek el a szociáldemokrata, kommunista és pártonkívüli dolgozók közötti jobb viszony megteremtésében, ami az akcióegység sikeres elérésének jó előfutárja. H. Hagberg, a párt elnöke a politikai helyzetről tartott beszámolót. j Termelés és fogyasztás a szocializmusban rA moszkvai „Pravda" augusztus 28. száma közölte K• Osztrovityanov „Termelés és fogyasztás a szocializmusban" című cilikét, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk. A kommunista párt és a szovjet kormány azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi két három év folyamán országunkban meg kell teremteni a fogyasztási cikkek bőségét és meg kell valósítani a szovjet nép jólétének további nagymérvű növelését. E feladat megoládása Minden társadalom létezésének | és fejlődésének, valamint az emberek szükségletei kielégítésének alapját az anyagi javak termelése alkotja. Míg a társadalmi termék útján a termelés a kiindulópontot, addig a fogyasztás a végső és befejező pontot jelenti. Emellett a fogyasztás — Marx szavaival — visszahat a kiindulópontra és az egész folyamatnak újabb kezdetet ad. »Termélés nélkül nincs fogyasztás, ugyanakkor fogyasztás nélkül sincs termelés, mert ebben az esetben a ter. melés céltalan lenne.« (Marx: -A politikai gazdaságtan bírálatához.) A közgazdasági tudomány megkülönbözteti a termelő és a szeméiyes fogyasztást. A termelő fogyasztás. azaz a termelési eszközök — a munkaeszközök, a nyersanya. érdekében biztosítani kell a közszükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fellendülését. A fogyasztási cikkek termelése gyorsütemű fellendítésének lehetőségét a szocialista ipar egész eddigi fejlődése előkészítette és ez a lehetőség a szocialista termelömód lényegéből folyik. A szovjet állam, a fogyasztási cikkek termelését gyorsítva, a szocializmus gazdasági törvényeiből, a termelésről és a fogyasztásról szóló marx-lenini tanításból indul ki. gok és egyéb anyagok — felhasználása a munka folyamatában, közvetlenül 1 magához a termelési folyamathoz kapcsolódik. Amikor a fogyasztásról, mint a termelés céljáról van SZÓ, akkor azoknak a termékeknek a fogyasztására gondolunk, amelyeket az emberek személyesen használnak fel anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére. Minden termelőmódnak megvannak a maga törvényei, amelyek a termelés és a fogyasztás közötti kölcsönös viszonyokat megszabják. Köztudomású, hogy a kapitalista termelés célja és hajtóereje a maximális profit megszerzése. Ezt a célt a munkásosztály és az öszszes dolgozók kizsákmányolásával, más országok, különösen a gyarmatok népeinek leigázásávai és ki. rablásával, háborúk és a népgazdaság militarizálása útján érik el. Ez a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye, amely a burzsoá társadalomban a termelés és fogyasztás közötti sajátos kölcsönös kapcsolatokat megszabja. A dolgozók fogyasztása a kapitalizmus körülményei között a termelés ugyanolyan alárendelt mozzanata, mint például a gép kenőanyagfogyasztása. A kapitalisták a dólgozők szükségleteit csupán anynyíban elégítik ki, amennyiben erre a profit kisajtolásához szükségük van. A kapitalisták törekvése a maximális profit megszerzésére antagonisztikus, kibékíthetetlen ellentmondásban van a néptömegek fogyasztásával. Ez az ellentmondás visszatükrözi a kapitalizmus alapvető ellentmondását, amely a termelés társadalmi jellege és a munka termékei kisajátításának magánk api. talista formája között fennáll. A kapitalisták a maximális profit utáni hajszában egyrészt arra törekednek, hogy vég nélkül szélesítsék a termelést, másrészt a munkások fogyasztását a lehető leg. í szűkösebb határok közé szorítsák, s ezzel egyre növekvő nyomorra kárhoztatják őket. Ez ahhoz vezet, hogy a termelés és a fogyasztás elszakad egymástól. De semmiféle termelés nem fejlődhet függetlenül a fogyasztástól. A kapitalista termelés időszakonként a tömegek fizetöképes keresletének szük kereteibe ütközik, ami kikerülhetetlenül a gazdaság túltermelési válsá. gaihoz vezet. A modern kapitalista országok'ban uralkodó monopóliumok arra törekszenek, hogy a dolgozó töme. gek fizetőképes keresletének hanyatlását pótolják és a kapitalista termelés számára a gazdaság militarizálásának segítségével teremt, senek piacot. Ez azonban a néptömegek fogyasztásának további csökkenéséhez és a termelés és fogyasztás közötti antagonisztikus ellentmondás elmélyüléséhez vezet. Ennek az ellentmondásnak a fojtogató szorításában vergődnek jelenleg az imperialista hatalmak és mindenekelőtt az Egyesült Államok. Ezek az államok hiába kísér, lik meg, hogy gazdaságukat a népgazdaság militarizálásának útján megszilárdítsák. A szocialista társadalomban, ahol felszámolták a termelési eszközök magántulajdonát és az embernek f ember által való kizsákmányolását, a termelés és a fogyasztás között nincs antagonizmus. A szocialista termelés célja nem a profit, hanem az egész társadalom állandóan növekvő szükségleteinek maximális kielégítése. Ezt a célt a termelésnek magasfokú technika alapján történő szüntelen növelésével és tökéletesítésével érik el. Ez a szocializmus alapvető gazdasági törvénye, amely feltételezi a termelés és a fogyasztás közötti új, a kapi. talizmussal ellentétes kapcsolatok kialakulását. A szocializmusban a termelés közvetlenül a nép fogyasztását szolgálja. A néptömegek növekvő szük ségletei kielégítésének lehetőségeit a termelés fejlettségi színvonala szabja meg. A szocialista termelés szüntelen növekedése szilárd alapot teremt a dolgozók jólétének növeléséhez, a nép fogyasztásának fellendítéséhez. A nép fogyasztásának és a dolgozók szükségleteinek állandó nökedése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a termelést a legfejlettebb technika alapján szüntelenül szélesítsük. A nép jólétének növekedése és a munkások, alkalmazottak, parasztok közszükségleti cikkekre vonatkozó fizetőképes keresletének növekedése állandóan szélesedő piacot teremt az ipar és mezőgazdaság által termelt árak számára. Másfelől az állándóaji növekvő termelés ugyancsak állandóan fokozza a keresletet a termelési eszközök iránt. A nép szükségletének növekedése a szocialista társadalomban rendszeresen meghaladja a termelés színvonalát és hatalmas erejű tényező, mely a termelést előre hajtja. Ebben rejlik a termelés és a fogyasztás közötti nem antagonisztikus ellentmondás, amely a szocializmusra jellemző és amelyet a termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen nevelése útján oldanak meg. A szocialista termelés, amely a tervszerű fejlődés törvényének alap. ján halad előre, nem ismeri a termékek elhelyezésévei kapcsolatos sajátságos nehézségeket, amelyek a kapitalizmusra jellemzőek. A szocialista termelés megteremti a lehetőségét és a szükségességét s I. A marxizmus-leninizmus a termelésről és fogyasztásról I