Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-11 / 221. szám, péntek

UISZO 1953 szeptember 11 Ünnepi ülés Szófiában Bulgária felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából A szófiai Nemzeti Színházban sizmus igája alól. Az ünnepi ülésen szeptember 8-án ünnepi ülést tartot­tak abból az alkalomból, hogy a Szovjet Hadsereg kilenc évvel ez­előtt felszabadította Bulgáriát a fa­részt vettek a bolgár főváros dolgo­zói, a szocialista munka hősei, Di­mitrov-díjasok, a néphadsereg képvi­selői, tudományos, irodalmi és mű­vészeti személyiségek, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői. Cservenkov elvtárs beszéde Az Gnnepi ülésen Valko Cserven­kov, a bolgár minisztertanács elnö­ke, mondott beszédet. — Ezen az ünnepi ülésen első szavunkkal a Szovjetunió, a testvéri szovjet nép és a dicső Szovjet Had­sereg felé kell fordulnunk. Változat­lan szeretettel és mély tisztelettel, a határtalan hála és elismerés érzé­sével fordulunk feléjük — mondot­ta Valko Cservenkov. Részletesen kitért az első bolgár ötéves terv teljesítésének eredmé­nyeire és a szocializmus építésében elért sikerekre. — Szeptember 9. — mondotta — az új élet kezdetét jelentette népünk számára. Hazánk most olyan or­szág, amelyben a nép sorsának egyedüli gazdája lett. Gyors ütem­ben küzdi le évszázados elmaradott­ságát. Valko Cservenkov kiemelte, hogy az első ötéves népgazdasági tervet lényegében négy év alatt teljesítet­ték. — Az 1949-től 1952-ig eltelt négy "év alatt — mondotta — tí>bb­száz újfajta ipari készítmény gyár­tását vezettük be. Az országunk szocialista iparosítása terén elért hatalmas sikerekről az a tény ta­núskodik, hogy 1952-ben nehézipa­runk 56 nap alatt annyit termelt, mint amennyit 1938-ban az egész nehézipar. S — Nagy sikereket arattunk a me­zőgazdaságban. A kis- és középpa­raszti gazdaságok több mint fele termelőszövetkezetekbe tömörült. Immár három éve a gabona kéthar­madát a mezőgazdaság társadalma­sított szektora adja az államnak. A gabonaproblémát megoldottuk. Biz­tosítottuk népünk kenyérellátását. — A munkások, a dolgozó parasz tok, valamint értelmiségiek anyagi és kulturális színvonala az első öt­éves terv négy éve alatt jelentősen emelkedett. A fogyasztási cikkek gyártása 1952-ben kétszeresére emelkedett az 1948. évinek és há­romszorosára az 1939. évinek. Nö­vekszik a munkások és alkalmazot­tak, valamint a parasztok jövedel­me. Az ipari dolgozók évi átlagos reálbére 1952-ben több mint 38 szá­zalékkal haladta meg az 1939. évit. — A népi hatalom pénzreformot hajtott végre, megszilárdította a lévát és a pénzforgalmat, szabaddá tette valamennyi áru forgalmát egy­séges árakon. Egymásután két ár­csökkentést hajtott végre. Ebben az évben végrehajtottuk a harmadik jelentős árcsökkentést. A szónok' megemlékezett arról, milyen nagy gondot fordít a népi ál­lam a nép egészségének védelmére és művelődésére a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté­sére. Valko Cservenkov részletesen fog­lalkozott azokkal a rendszabályok­kal, amelyeket a népi kormány és a korrjmunista párt a termelőszövet­kezetek további szervezeti és gaz­dasági megerősítése érdekében haj­tott végre, továbbá annak érdeké­ben, hogy segítséget nyújtson a dol­gozó parasztságnak az adózás és a mezőgazdasági termékek beszolgál­tatása terén. Beszámolója befejező részét a nemzetközi helyzetnek szentelte. Többek között kijelentette, hogy Bulgária népi kormánya a szomszé­dos államokkal, Törökországgal, Gö­rögországgal és Jugoszláviával — rendezni óhajtja a fennálló vitát és megoldatlan kérdéseket, továbbá ál­lást foglaa a Bulgária és Görögor­szág közötti diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása és a két ország közötti viszony rendezése mellett a Balkán békéje érdekében. — Népünk hisz abban, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, a béke összes erőinek bé­keszerető politikája a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez, az új háború gyujtogatóinak további elszigetelődéséhez fog vezetni. Né­pünk minden erejével dolgozni fog e nemes cél érdekében. Az ülés nagy lelkesedéssel elfo­gadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához inté­zett üdvözletet. Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja a trieszti kérdés megoldásáról Trieszt Szabad Terület Kommu­nista Pártjának a trieszti kérdés megoldásával kapcsolatos álláspont­ját a párt központi bizottságának az elmúlt napokban Trieszt népéhez intézett felhívása, valamint Vittorio Vidalinak, a párt főtitkárának nem rég tett nyilatkozata ismételten le­szögezte, hogy Trieszt Szabad Te­rület Kommunista Pártja mindig a békeszerződés rendelkezéseinek ' alkalmazását követelte: a két övezet egyesítését, az idegen csapatok ki­vonását és Trieszt számára szabad, demokratikus önkormányzat bizto­sítását. Ugyanakkor azonban átme­neti megoldásnak javasolja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete rendelje el a jelenlegi katonai kor­mányzatok megszüntetését és Trieszt Szabad Területen egységes polgári közigazgatás létesítését. Ez az át­meneti megoldás lehetővé tenné Trieszt Szabad Terület egységesíté­sét és azt, hogy e terület lakossága az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának szellemében gya­korolhassa a demokratikus szabad­ságjogokat. Ennek a polgári köz­igazgatásnak a tevékenységét az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztonsági tanácsa ellenörizaié. Ügy­szintén az ENSz biztonsági taná­csának az ellenőrzése alatt működ­ne az a rendfenntartó szervezet, amely az angol, amerikai erők és Tito csapatai helyett gondoskodnék a közbiztonságról. Amikor Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja ezt a kivezető utat javasolja, erélyesen megbélyeg­zi mind a titóista kormányt, mind pedig a római keresztény demokra­ta kormány politikáját. Megállapít­ja, hogy a titóisták gyakorlatilag annektálták a „B"-övezetet és el­nyomják az övezet lakosságát. Le­leplezi a jugoszláv diktátornak Trieszt városára és az „A"-övezetre vonatkozó követeléseit, amelyeket az angol-amerikai imperialisták tá­mogatnak. Adeoauer eS akarja távolítani a tartományi kormányok szociáldemokrata minisztereit Adenauer hétfőn, a választásokat követő napon Bonnban hangoztatta, hogy a választási eredmény a nyu­gatnémetországi tartományi kor­mányok összetételének megváltozta tását is szükségessé teszi. Adenauer cinikusan kijelentette: „Remélem, a szociáldemokrata párt sportszerűen viseli el aluimaradásá­nak tényét és maga is belátja hogy a legtöbb nyugatnémetországi tar­tományi kormányban a szociáldemo­krata minisztereknek nincs többé keresnivalójuk". Közlemény a négy hatalom képviselőinek berlin? lé^ibiztonsági értekezletéről Szeptember 7-én Berlinben a szovjet hatóságok helyiségében meg­tartották a szovjet, amerikai, angol és francia katonai hatóságoknak a légi biztonság kérdéseivel foglalko­zó értekezletét. A szovjet küldöttséget Podgomij repülőaltábornagy, az amerikai kül­döttséget Beebe repülődandártábor­nok, a brit küldöttséget Edward­Jones repülőaltábornagy. a francia küldöttséget Montrelay repül^tábor­nok vezette. Az ülésen folytatódott a repülő, gépek repülésének biztonságával kapcsolatos kérdések tárgyalása. Megvizsgáltak több javaslatot, ame­lyeket a négy küldöttség terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a leve­gőben tartózkodó repülőgépek kö­zöt vezessenek be új ^jzuális jelzési rendszert. A műszaki szakértők munkacsoportjainak ezzel kapcso­latban megadták a szükséges utasí­tásokat. A következő ülést Berlinben, az amerikai katonai közigazgatás he­lyiségében tartják. Az ülés idejét később határozzák meg. A nyugatnémet kormány jogtalanul korlátozta Hollandia rajnai hajózási jogát A holland sajtó nyugtalanul szá­mol be arról, hogy a nyugatnémet kormány megsérti Hollandia gazda­sági érdekeit. Ez különösen a rajnai hajózás kérdésében jut kifejezésre. A rajnai hajózás nem kis szerepet játszik Hollandia gazdasági életé­ben. A „Nieuwe Rotterdamy Courant" és a „Het Finamciel Dagblad", Hol­landia ipari és pénzügyi köreinek lapjai, elégedetlenségüket fejezik ki, mert a nyugatnémet kormány korlá­tolta Hollandia rajnai hajózását. Ez a korlátozás jogtalan — mutatnak rá a lajpok — mert külön szerződés biztosította Hollandia saabadhajózási jogát. \ A holland kormány július 27-én tiltakozó jegyzéket intézett a bonni kormányhoz, de erre ez ideig válasz nem érkezett, A „Het Financiel Dag­blad" „felháborítónak" minősíti a nyugatnémet kormány magatartását. Néhány holland lap aggodalommal hívja fel a figyelmet a „turistaként" Hollandiában tartózkodó fasiszta su­hancok arcátlan magatartására. Mint a „Het Parool" és a „De Wajarheid" írja, fellépésük nagyon emlékeztet a hitleristiálk modorára. A napokban érkeizett Nyugat-Németországból Amsterdamba egy ilyen „turista" suhanccsoport, akik fasiszta dalokat énekelnek a város utcáin. Svédország Kommunista Pártja központi bizottságának ülése A „Ny Dag" közli, hogy Svédor­szág Kommunista Pártja központi bizottsága szeptember 5-én és 6-án plenáris ülést tartott. A plénum meghallgatta Eric Carlssonnak, a központi bizottság titkárának beszámolóját a párt ez év áprilisában megtartott XVI. kon. greszusa határozatainak végrehaj­tásáról. Eric Carlsson kiemelte, hogy a pártszervezetek a XVT. kongresz­szus határozatainak végrehajtása során bizonyos eredményeket értek el a szociáldemokrata, kommunista és pártonkívüli dolgozók közötti jobb viszony megteremtésében, ami az akcióegység sikeres elérésének jó előfutárja. H. Hagberg, a párt elnöke a po­litikai helyzetről tartott beszámolót. j Termelés és fogyasztás a szocializmusban rA moszkvai „Pravda" augusz­tus 28. száma közölte K• Osz­trovityanov „Termelés és fo­gyasztás a szocializmusban" cí­mű cilikét, amelyből az alábbiak­ban részleteket közlünk. A kommunista párt és a szovjet kormány azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi két három év folyamán országunkban meg kell teremteni a fogyasztási cikkek bő­ségét és meg kell valósítani a szov­jet nép jólétének további nagymér­vű növelését. E feladat megoládása Minden társadalom létezésének | és fejlődésének, valamint az embe­rek szükségletei kielégítésének alapját az anyagi javak termelése alkotja. Míg a társadalmi termék útján a termelés a kiindulópontot, addig a fogyasztás a végső és befejező pon­tot jelenti. Emellett a fogyasztás — Marx szavaival — visszahat a kiindulópontra és az egész folya­matnak újabb kezdetet ad. »Termé­lés nélkül nincs fogyasztás, ugyan­akkor fogyasztás nélkül sincs ter­melés, mert ebben az esetben a ter. melés céltalan lenne.« (Marx: -A politikai gazdaságtan bírálatához.) A közgazdasági tudomány meg­különbözteti a termelő és a szemé­iyes fogyasztást. A termelő fo­gyasztás. azaz a termelési eszközök — a munkaeszközök, a nyersanya. érdekében biztosítani kell a köz­szükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fellendülését. A fogyasztási cikkek termelése gyorsütemű fellendítésének lehető­ségét a szocialista ipar egész eddigi fejlődése előkészítette és ez a lehe­tőség a szocialista termelömód lé­nyegéből folyik. A szovjet állam, a fogyasztási cikkek termelését gyorsítva, a szo­cializmus gazdasági törvényeiből, a termelésről és a fogyasztásról szó­ló marx-lenini tanításból indul ki. gok és egyéb anyagok — felhasz­nálása a munka folyamatában, köz­vetlenül 1 magához a termelési fo­lyamathoz kapcsolódik. Amikor a fogyasztásról, mint a termelés cél­járól van SZÓ, akkor azoknak a termékeknek a fogyasztására gon­dolunk, amelyeket az emberek sze­mélyesen használnak fel anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésé­re. Minden termelőmódnak megvan­nak a maga törvényei, amelyek a termelés és a fogyasztás közötti kölcsönös viszonyokat megszabják. Köztudomású, hogy a kapitalista termelés célja és hajtóereje a ma­ximális profit megszerzése. Ezt a célt a munkásosztály és az ösz­szes dolgozók kizsákmányolásával, más országok, különösen a gyar­matok népeinek leigázásávai és ki. rablásával, háborúk és a népgaz­daság militarizálása útján érik el. Ez a modern kapitalizmus gazdasá­gi alaptörvénye, amely a burzsoá társadalomban a termelés és fo­gyasztás közötti sajátos kölcsönös kapcsolatokat megszabja. A dolgozók fogyasztása a kapi­talizmus körülményei között a ter­melés ugyanolyan alárendelt mozza­nata, mint például a gép kenő­anyagfogyasztása. A kapitalisták a dólgozők szükségleteit csupán any­nyíban elégítik ki, amennyiben er­re a profit kisajtolásához szüksé­gük van. A kapitalisták törekvése a maxi­mális profit megszerzésére antago­nisztikus, kibékíthetetlen ellentmon­dásban van a néptömegek fogyasz­tásával. Ez az ellentmondás vissza­tükrözi a kapitalizmus alapvető el­lentmondását, amely a termelés társadalmi jellege és a munka ter­mékei kisajátításának magánk api. talista formája között fennáll. A kapitalisták a maximális profit utáni hajszában egyrészt arra tö­rekednek, hogy vég nélkül szélesít­sék a termelést, másrészt a mun­kások fogyasztását a lehető leg. í szűkösebb határok közé szorítsák, s ezzel egyre növekvő nyomorra kárhoztatják őket. Ez ahhoz vezet, hogy a termelés és a fogyasztás el­szakad egymástól. De semmiféle termelés nem fejlődhet függetlenül a fogyasztástól. A kapitalista ter­melés időszakonként a tömegek fi­zetöképes keresletének szük kere­teibe ütközik, ami kikerülhetetle­nül a gazdaság túltermelési válsá. gaihoz vezet. A modern kapitalista országok'­ban uralkodó monopóliumok arra törekszenek, hogy a dolgozó töme. gek fizetőképes keresletének ha­nyatlását pótolják és a kapitalista termelés számára a gazdaság mili­tarizálásának segítségével teremt, senek piacot. Ez azonban a néptö­megek fogyasztásának további csökkenéséhez és a termelés és fo­gyasztás közötti antagonisztikus el­lentmondás elmélyüléséhez vezet. Ennek az ellentmondásnak a fojto­gató szorításában vergődnek jelen­leg az imperialista hatalmak és mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok. Ezek az államok hiába kísér, lik meg, hogy gazdaságukat a nép­gazdaság militarizálásának útján megszilárdítsák. A szocialista társadalomban, ahol felszámolták a termelési eszközök magántulajdonát és az embernek f ember által való kizsákmányolását, a termelés és a fogyasztás között nincs antagonizmus. A szocialista termelés célja nem a profit, hanem az egész társadalom állandóan nö­vekvő szükségleteinek maximális kielégítése. Ezt a célt a termelés­nek magasfokú technika alapján történő szüntelen növelésével és tökéletesítésével érik el. Ez a szo­cializmus alapvető gazdasági tör­vénye, amely feltételezi a termelés és a fogyasztás közötti új, a kapi. talizmussal ellentétes kapcsolatok kialakulását. A szocializmusban a termelés közvetlenül a nép fogyasztását szol­gálja. A néptömegek növekvő szük ségletei kielégítésének lehetőségeit a termelés fejlettségi színvonala szabja meg. A szocialista termelés szüntelen növekedése szilárd alapot teremt a dolgozók jólétének növe­léséhez, a nép fogyasztásának fel­lendítéséhez. A nép fogyasztásának és a dol­gozók szükségleteinek állandó nö­kedése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a termelést a legfej­lettebb technika alapján szüntele­nül szélesítsük. A nép jólétének növekedése és a munkások, alkal­mazottak, parasztok közszükségle­ti cikkekre vonatkozó fizetőképes keresletének növekedése állandóan szélesedő piacot teremt az ipar és mezőgazdaság által termelt árak számára. Másfelől az állán­dóaji növekvő termelés ugyancsak állandóan fokozza a keresletet a termelési eszközök iránt. A nép szükségletének növekedése a szo­cialista társadalomban rendszeresen meghaladja a termelés színvonalát és hatalmas erejű tényező, mely a termelést előre hajtja. Ebben rejlik a termelés és a fogyasztás közötti nem antagonisztikus ellentmondás, amely a szocializmusra jellemző és amelyet a termelésnek a legfejlet­tebb technika alapján történő szün­telen nevelése útján oldanak meg. A szocialista termelés, amely a tervszerű fejlődés törvényének alap. ján halad előre, nem ismeri a ter­mékek elhelyezésévei kapcsolatos sajátságos nehézségeket, amelyek a kapitalizmusra jellemzőek. A szocialista termelés megteremti a lehetőségét és a szükségességét s I. A marxizmus-leninizmus a termelésről és fogyasztásról I

Next

/
Thumbnails
Contents