Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-11 / 221. szám, péntek

1953 szeptember 10 U J SZ

O 391 Németország Kommunista Pártja elnöksége titkárságának nyilatkozata a választások eredményéről Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága a következő nyilatkozatot adta ki a szövetségi gyűlési választásolt. eredményéről: Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága szeptember 7-én Max Reimann elnökletével tartott ülésén állást foglalt a szeptember 6-i választások eredményét Illetően. " A titkárság köszönetét és elismerését fejezi ki mindazoknak az elvtársnőknek és elvtársaknak, akik fáradságot nem kiméivé minden erejüket latba vetették a választási munkában. A titkárság ezit a köszönetet összeköti mindazoknak a pártonkívülieknek és választóknak szóló köszönettel, Mik ebben a nehéz választási harcban Németország Kommunista Pártja mellett álltak és a pártot bizalmukkal megajándé. kozták. Pártunk és népünk ellenségei terrorral akadályozták elvtársaink választási munkáját,'

1 megkísérelték a gyűlések megzavarását és nem riadtak vissza gyilkos támadásoktól vagy súlyos testi sértésektől sem. A pártnak újabb mártírja is van, a fuldai Ottó Müller elvtárs, akit fasiszta terrorbanditák megöltek. Sok elvtárs súlyos sebesüléseket szenvedett. Választási harcunk olyan volt, mint az 1933. évi fasiszta diktatúra legnehezebb idején. Elvtársaink nemcsak bátran és merészen állták ezt a terrort, hanem a szocláldemokra tákkal és pártonkívüliekkel akcióegységben vissza is verték. A nyugatnémet lakosság olyan szövetségi gyűlést választott, amely nagy veszélyt jelent népünk és a szomszédos népek számára. Olyan szövetségi gyűlés ez, amelynek Nyugat-Németországban végre kell hajtania a bonni és a párizsi háborús szerződéseket. Ez a politika lehetetlenné teszi Németország egységének helyreállítását és közvetlenül fenyegeti Európa békéjét. Nyugat-Németország lakosságának teljesen tisztában kell lennie szeptember 6-i döntésének horderejével. Olyan szövetségi gyűlést választottak meg, amely rosszabb, mint a régi. Az új szövetségi gyűlésben a monopol- és banktöke erői, a militaristák, a fasiszták és a revanspolitikusok döntenek, akik,népünket már két ízben katasztrófába taszították és készek arra, hogy ezt harmadszor is meg. tegyék. Nyugat-Németország lakossága, sajnos, nem hallgatott Max Reimannák, pártunk elnökének figyelmeztetésére, amely szerint „aki Adenauer t választja, a háborút választja". Kijelentjük, hogy csak az egész német nép, különösen a munkásosztály határozott ellenállása akadályozhatja meg, hogy ez a reakciós szövetségi gyűlés bel- és külpolitikai téren megvalósíthassa erőszakuralmi politikáját. Minden németnek nagy aggodalmat kell éreznie Németország jövőjét illetően. Adenauer visszaélt a német nép békeakaratával és meghamisította azt. Nyugat-Németország lakossága a szeptember 6-i választás eredményével nem jogosította fel Adenauert arra, hogy ' végrehajtsa a bonni és párizsi háborús szerződések nolitlkáját. Sok CDU-választő hitt Adenauer képmutató nyilatkozatinak, amely szerint ő is a német I

egység békés eszközökkel való helyreállítását akarja és megegyezést j akar a Szovjetunióval. Adenauer a szövetségi gyűlési választások után egy nappal már elárulta politikájának valódi jellegét, amikor kijelentette, hogy a választók kiváltságlevelet adtak neki a bonni és a párizsi háborús szerződések végrehajtására. Ezeknek a szerződéseknek a végrehajtása esetén Nyugat-Németország nem lesz többé békés állam. A világ békeszerető népei nem tűrik Adenauer nyugatnémetországi agresszív politikáját. Az „európai védelmi közösség" politikájának végrehajtását joggal tekintik saját biztonságuk ellen irányuló fenyegetésnek. A békeszerető népek saját országukban következetesen és sikeresen fogják megakadályozni az 'amerikai háborús politika megvalósítását és fokozzák segítségüket és támogatásukat az egységes, békeszerető, demokratikus és független Németország helyreállításáért vívott harcban A választás kimenetele pártunk számára azt mutatja: nem tudtuk meggyőzni a tömegeket arról, hogy Németország Kommunista Pártja az egyetlen olyan párt Nyugat-Németországban, amely becsületesen és bátran képviseli népünk nemzeti és szociális érdekeit Elsősorban azt nem tudtuk megmagyarázni Nyugat Németország lakosságának, — különösen a munkásosztálynak — hogy az egységes, békeszerető demokratikus Németország a monopóliumok és bankok uraitól, militaristáktól és fasisztáktól mentes Németország lesz. Pártunk még nem tudta legyőzni a fasiszta ideológia maradványait, a szovjetellenességet, a nacionalizmust és a sovinizmust, amelyek'a lakosság széles kömben még meg vannak és nem tudotfvalódi demokratikus nemzeti öntudatot teremteni. Pártunk nem tudta meggyőzően ismertetni a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság szerepének jelentőségét a béke fenntartásában és Németország egységének békés helyreállításában. Ez a választási harc megmutatta, hogy sokan még mindig ellenfeleink szavaiból, elferdítve és meghamisítva ismerik pártunk politikáját. A Német Szociáldemokrata Párt elnökségének az Adenauer-féle agresszív politikájával szembeni következetlen magatartása és újra és újra engedményeket tevő politikája megzavarta az embereket. Most világossá válik, hová vezetett a szociáldemokrata vezetőség szovjetellenes uszító hadjárata, amely éveken át mérgezte a lakosságot. A Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének kommunistaellenes magatartása — ahogy az a történelemben több ízben bebizonyosodott — támogatást jelentett az agresszív imperialista erők számára. Mindebből a német munkásosztálynak, minden szociáldemokratának és hazafinak a következő fontos tanulságot kell levonnia: legyen vége a kommunistaellenes uszításnak! Legyen vége a Szovjetunió elleni uszításnak! Legyen vége a Német Demokratikus Köztársaság elleni uszításnak! Adenauer összes ellenfele harcoljon közösen az ú j fasiszta terroruralom ellen! A szeptember 6-i választás kimenetele nem enyhíti, hanem fokozza a feszültséget Németországban és Európában. A választás eredménye megnehezíti Németország egységének békés helyreállítását'. Éppen ezért népünk első feladata fokozni a harcot a németek egymásközti megegyezéséért és a négy nagyhatalom megegyezéséért, a német kérdés békés rendezése érdekében. Az új, reakciós szövetségi gyűlés fokozni fogja a dolgozó lakosság ellen irányuló antiszociális politikát. Ez a reakciós szövetségi gyűlés nem fogja megoldani a német békés gazdasági élet egyetlen problémáját sem. Sőt ellenkezőleg, a város és vidék dolgozói legszélesebb rétegeinek helyzete tovább rosszabbodik majd A f munkásosztályn^c síkra kell szállni szociális és demokratikus jogainak védelméért és fel kell venni a harcot Adenauer népellenes politikájával szemben. Ebben a népünk számára vészé, lyes helyzetben a párt elnökségének titkársága felszólít minden kommunistát, hogy azonnal beszéljen szociáldemokrata, keresztény és pártonkívüli munkatársaival és tanácskozza meg velük a népünk nemzeti, demokratikus és szociális érdekeinek védelmét célzó intézkedéseket. Most az a feladat, hogy szorosabbra zárjuk a párt sorait és szorosabb szövetséget kössünk a tömegekkel. A terror ellenére is 9 millió ember utasította el Adenauer agresszív politikáját. Ez a kilencmillió ember nagy erő. Szükség van azonban arra, hogy végetvessünk a félmegoldások és a következetlenség politikájának és egységbe fogjuk Adenauer összes ellenfeleit, akiknek meg kell akadályozniuk, hogy i Adenauer megvalósíthassa Németország számára életveszélyes politikáját. Különösen azoknak a szociáldemokratáknak és kommunistáknak kell összefogniuk, akik a választási harcban a városokban, a falvakban és az üzemekben közösen léptek fel Adenauerrel szemben és egymást közelebbről megismerték, hogy így eredményesebbé tegyék a munkás, osztály teljes erejét. Nem szabad, hogy hazugsággal és csalással létrejött választási eredmény megtévessze Adenauer ellenfeleit, az öszszes békeszerető és hazafias németet. Most széleskörű felvilágosító munkát kell végezni. A német népet senki sem mentheti fel azon nagy feladatának felelőssége alól, hogy Németországot a béke útjára vezesse és szétverje az agresszió erőit. A népnek erre meg van az ereje, ha merészen megteremti minden hazafi, Adenauer minden ellenfele egységét, és a Német Demokratikus Köztársasággal, a Demokratikus Németország bástyájával közösen folytatott következetes harcban síkra száll az egész Németországot képviselő ideiglenes kormány megalakításáért. így lehet megfékezni az agresszív fasiszta erőket. A demokratikus erők egész Németországban összefoghatnak és biztosíthatják a demokráciát, utat nyithatnak az összes békeszerető népekkel való megegyezéshez és így bekap, csolhatják Németországot, mint békeszerető nagyhatalmat a népek nagy családjába. Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága, Max Reimann. Angol lapok a nyugatnémetországi választások következményeiről A Daily Express közli berlini tudósítójának jelentését a nyugatnémetor-' szágj választásokról. A tudósító párhuzamot vont Adenauer mostani választási kampánya és Hitler 1932. évi választási kampánya között. A tudósító utal arra, hogy Adenauernek a német mágnások közül kikerült hívei „másfél millió fontsterlinges összeggel támogatták a választási kampányát". Ezek a vállalkozók — írja a tudósító — úgy vélik, hogy az amerikaiak bármennyire erősen megnyirbálták a többi országnak juttatott segélyt, Nyugat-Németország, amely mostantól kezdve a Kelet-Európa elleni amerikai hadjárat élcsapata, dollárözönre, fegyverek és hadfelszerelési cikkek nagy özönére számíthat, amint Adenauer hozzákezd a hadsereg megteremtéséhez. A tudósító szerint az európai védelmi egyezménynak a német szövetségi parlament által történő jóváhagyása után az amerikaiak nyomást gyakorolnak Franciaországra, hogy Franciaország további halogatás nélkül ratifikálja az egyezményt. A „Daüy Express" a továbbiakban ezt írja: „Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani lehet a katonacsizmák kopogását. Nem reálisan gondolkodik az, aki úgy hiszi, hogy Németország megelégszik olyan európai hadsereggel, amelyben katonái másodrendű szerepet játszanak.'' A Times ugyancsak megjósolja a „Párizsra nehezedő washingtoni nyomás fokozódását azzal a céllal, hogy Franciaország ratifikálja az európai védelmi közösségről szóló egyezményt" A bonni parlamentnek csak 15 munkás tagja van Az új nyugatnémet szövetségi gyűlés szociális összetétele mindennél világosabban mutatja, hogy az október 2-án összeülő bonni parlament nem képviseli Nyugat-Németország dolgozó lakosságát. Az új nyugatnémet parlament 487 tagja között csupán 15 munkás van. Ez a képviselők 3.5 szájaiékának felel meg. Ezzel szemben állami főtisztviselőknek 67, a nagyvállalatok igazgatóinak 38, gyártulajdonosoknak és nagykereskedőknek 43 mandátum jutott. Az egykori hitleri hadsereget egy altengernagy, egy tábornok és egy sorhajóhadnagy képviseli az új bonni .parlamentben. Amerikai „segély" Iránnak és ami mögötte rejlik A Pravda I. Plisevszkij cikkét közli »Amerikai »segély« Iránnak és ami mögötte rejlik címmel. Az amerikai uralkodókörök számára — írja Plisevszkij — már hagyománnyá vált, hogy imperialista, agresszív akciókat gyakran »segély« formájába öltöztetik. A segélynyújtás különböző változatai azonban egy célt követnek: leigázni a kiszemelt országot, az Egyesült Államoktól függővé tenni azt az államot, amelynek területe katonai felvonuló területté változtatható, vagy amerikai katönai támaszpontokat építeni a kiszemelt országok területén, és felhasználni hadseregét agresszív imperialista célokra. Az utóbbi időben az amerikai uralkodókörök erőszakkal kezdenek ilyenfajta »segélyt« Iránra kényszeríteni. Az iráni kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a »segély« felhasználását ellenőrző amerikai tisztviselők csoportját diplomáciai missziónak tekintik. Az iráni kor. mány elvállalta mindazoknak az adóknak és illetékeknek megfizetését, melyeket a misszió tagjainak kellene fizetniök. A »technikai se gélyprogramm megva|lósítása« cí mén Iránban befektetett amerikai töke mentesül az iráni törvényekben a külföldi tőkebefektetésekre vonatkozóan előirt korlátozásoktól. De ez még nem minden. Az amerikai tisztviselőknek lehetővé tették, hogy akadálytalanul közle. kedjenek az egész országban a kül' földiekre vonatkozó érvényes rendelkezések ellenére. Az Iránban tartózkodó amerikai tisztviselők munkájának igazi jellegére több külföldi lap mutat rá. így például az As-Sark cimü libanoni lap felhívja a figyelmet arra a gyanús tevékenységre, amelyet az Iránban lévő amerikai szakértők a Szovjetunióval határos térségek, ben kifejtenek és közli, hogy -ezek a szakértők a határvidékeken tereprajzokat készítenek, utakat, hidakat, hágókat tanulmányoznak, vizsgáltatják a Kaspi-tenger partvidé. kén lévő kikötőberendezéseket. E szakértők és tanácsadók feladatá. nak tehát semmi köze az Iránnak nyújtott tényleges »segély« ügyé. hez. ' [ Az Iránt úgynevezett »segélybem; részesítő amerikai körök kétszeresen hasonleső célokat követ, nek: beszivárognak az országba, beavatkoznak az ország belső ügyei, be, lábbal tiporják Irán szuveré. nitását és veszélyes háborús ka* landba próbálják bevonni az orszá. got. A Szovjetunióban élő mohamedánok Kariban Két mohamedán csoport tartózkodik a Szovjetunióból Kairó ban. Ezek a csoportok zarándoklatot rendeztek Mekkába és Medinába és részt vettek a Kurbanbajrm mohamedán ünnepségén. Az egyik csoportot Kazi Zijutdin ibn Mufti Isan Babahán, KözépÁzsia és Kazahsztán mohamedán egyházi főhatóságának elnökhelyet, tese vezeti, a másik csoportot Al. hlafiz Kálim-Ulla Sakir Sejk-ül-Iszlam Mijaletdinov, a Szovjetunió európai részében és Szibériában élő mohamedánok muftija. • A zarándokok meglátogatták Kairó . leghíresebb mecseteit, köztük Gami-el-Azhart és Gami Hu.szeint, továbbá Egyiptom történelmi emlékeit. Ezenkívül a zarándokok meglátogatták Egyiptom vezető mohamedán személyiségeit. Szeptember 7-én Seih Hasszaneín Mahluf, Egyiptom főmuftija fogadta őket. A koreai-kínai fél követelfe hazatelepülni szándékozó íogságbaesett harcosadnak szabadonbocsátását A koreai-kínai fél követelte 245 hazatérni szándokozó fogságbaesett harcosának szabadonbocsátását, akiket az amerikaiak még mindig fogva tartanak. Li Pjong Ir ezredes, a koreai-kínai fél rangidős tagja, a bizottság ülésén átadta az amerikaiknak a koreai-kínai fél 245 fogságbaesett harcosának névjegyzékét. Louis C. Friedersdorff, az amerikaiak képviselője nyíltan megtagadta az amerikaiak azt az ígéretét, hogy a koreai-kínai fél valamennyi hazatérni szándokozó fogságbaesett harcosát kiviétel nélkül síiabarionbocsátjSk. Az amerikai fél képviselője kijelentette, hogy a hazatelepítést szeptember 6-án befejezték és nem hajlandók szabadonbocsátani a koreai-kínai fél nagyszámú fogságbaesett harcosát, akiket — bár közvetlenül kellene hazatelepíteni — az amerikaiak még mindig erőszakosan visszatartanak. A koreai-kínai fél az utóbbi időben három ízben nyújtotta át a másik félnek fogságbaesetti harcosainak névjegyzékét, amelyben a koreai néphadsereg 644, valamint a kínai népi önkéntesek. 152 fogságbaesett harcosa szerepelt. A koreai-kínai fél rendelkezésére álló megbízható értesülések azt mutatják, hogy ezek a hadifoglyok ragaszodnak hazate! építésükhöz. Keszoni források megjegyezték, hegy a koreai-kínai fél befejezte mindazoknak az örizetében levő amerikai hadifoglyoknak szabadonbocsátását, akik ragaszkodtak haza tel építésükhöz. Az amerikai félnek felelnie kell azért, hogy erőszakos módon visszatartotta a koreai-kínai fél hazatelepülni szándékozó fogságbaesett harcosait. Megkezdődött az an^ol szakszervezetek 85. kongresszusa Douglasban, az angol szakszervezetek 85. kongresszusának megnyitásán szeptember 7-én Thomas O'Brien, a Szakszervezeti Főtanács elnöke megnyitó beszédében rámutatott, hogy az ország gazdasági helyzete továbbra is „bizonytalan." O'Brien elismerte azt a tényt, hogy az angol dolgozók életszínvonala szakadatlanul csökken és megjegyezte, hogy az elmúlt gazdasági' év folyamán a kiskereskedelmi árak átlag hat százalékkal, az élelmezési cikkekk pedig IS százalékkal emelkedtek. „Ily módon — mondotta — a fő közszükségleti cikkek többségénél az árak emelkedése tovább folytatódik" O'Brfen megállapítása ellenére sem támogatta a szakszervezeteknek a munkabérek emelésére vonatkozó sokszor ismételt követelését, sőt gyakorlatilag az ellen foglalt állást, kijelentve, hogy a munkabérek emelése az árak további emelkedéséhez vezet. Ezután megkezdték a Szakszervezeti Főtanács beszámolójának ,,és az iparági szakszervezetek erre vonatkozó határozati javaslatainak vitáját. Jack Stanley az épületszerelők szakszervezete nevében a legaktívabb és leghaladóbb munkásokat üldöző vállalkozók ellen akciókat követelő határozati javaslatot terjesztett elő. Parcy Belcher, a dohányipari munkások szakszervezetének küldötte határozati javaslatában azt követelte, hogy a vállalkozók elleni harc érdekében, a munkásság pozícióinak megszilárdítása céljából erősítsék a szakszervezeti egységet és egyesítsék a kis szakszervezeteket. Mindkét határozati javaslatot — bár számos más szakszervezet is támogatta — a Szakszervezeti Főtanács ellenzésével elvetették. Rendőrség a nyugatberlini munkanélküliek ellen A Berlin amerikai megszállási övezetéhez tartozó Neuköllnbe

n több mint 200 munkanélküli tütakozó gyűlésen bélyegezte meg a nyugatberlini városi elöljáróság antiszociális politikáját. A Stumm-rendőrség benyomult a terembe, feloszlatta a gyűlést és letartóztatta a rendőri erőszak ellen tiltakozó Karl-Heinz Korff munkanélküli színészt.