Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-08 / 218. szám, kedd

6 UJSZ0 1953 szeptember 8 Milyen kancellárunk van: német vagy amerikai? A nyugatnémet közvélemény élesen elítéli Dulles durva beavatkozási kísérletét a választásokba P. Naumov, a Pravda berlini tu­dósítója a nyugatnémetországi vá­lasztási küzdelembe történt durva amerikai beavatkozásról ír: A nyugatnémetországi választási kampány első napjai óta az ameri. kai hatóságok Washingtonban és Bonnban mindent elkövettek annak érdekében, hogy a választásokon biztosítsák az Adenauer-féle koalí ció győzelmét. A választási harcba elsőként maga Eisenhower elnök avatkozott be a július végén Adenauerhez inté­zett, nagy port felverő „nyílt leve­lével®. Ezután amerikai részről provo­kációkhoz, durva nyomáshoz folya modtak. Három nappal a választá sok előtt nyilatkozott Dulles ameri­kai külügyminiszter. Dulles Was hingtonban tartott sajtóértekezle. tet. »Végzetes következményekkel* fe nyegette meg a németeket arra az esetre, ha az Adenauer vezette mostani bonni koalíció vereséget szenvedne a választásokon. A New York Herald Tribúne hangsúlyozza, hogy Dulles nyilat­kozatának a nyugatnémet közvé­leményben keltett éles visszhangja »némüeg. megfélemlítette az ameri­kai külügyminisztériumot*. Nyugat-Németországban Dulles nyilatkozatát valóban a nyugatné metországi választási küzdelembe történt durva amerikai beavatko­zásként fogadták. Mint a DPA hírügynökség jelen­ti. Erich Ollenhauer, a Német Szo ciáldemokrata Párt elnöke Eschwe­genben mondott beszédében. Dulles amerikai külügyminiszter nyilatkozatát az eddig legkevésbbé helyénvaló beavatkozások ,,egyiké­nek" nevezte. ,.A Német Szociáldemokrata Párt — hangzik a továbbiakban a DPA hír­ügynökség jelentése — teljes hatá­rozottsággal tiltakozik az ellen, hogy a választási harc a szövetségi kormánynak külföldi erőkkel való támogtása mellett folyjék le.® A szociáldemokrata Brauer, Ham­burg város polgármestere Dulles nyilatkozatával kapcsolatban felhív ta Nyugat-Németország lakosságát: fejtsen ki ellenállást az ilyenfajta nyilatkozatokkal szemben, amelyek abból indulnak ki, »mintha a né­met nép gyarmati nép lenne«. A gazdáinak nyomdokain haladó bonni klikk a legutóbbi napokban szintén fokozott mértékben igyek­szik megfélemlíteni a választókat az Adenauer-féle koalíció választá si bukásának állítólagos »>veszélyes következményeivel. Adenauer arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy a lakosságot olyan nyilatko zatokkal ijesztgesse, amelyek sze r int a bonni kormány az Adenauer­féle koalíció bukása esetén az Egyesült Államoknál kegyvesztetté válik, a Fuldaer Volkszeitung című lap felháborodással jelenti ki: s>En gedjék feltenni a kérdést, milyen kancellárunk van: német vagy ame­rikai?" A nyugatnémet parlamenti választások Mozgalmas, sok héten át tartó választási kampány után, szeptem­ber 6-án egész Nyugat-Németország szerte megnyíltak a választási helyi, ségek. Mintegy 33 millió választó érvé­nyesíthette jogát, hogy döntsön az eddigi Adenauer-féle kormánykoalí­ció létéről vagy nem létéről, amely „erőpolitikájával" és Nyugat-Né­metországnak a támadó katonai tömbökbe való betagolásával a nyu­gatnémet népet négy éven keresztül gazdasági válságokkal új fegyverke­zésre és az új háború előkészítésére vezette A választási kampány egész ideje alatt Adenauer kancellár amerikai kenyéradói segítségéve! minden esz­közzel arra törekedett, hogy a vá­lasztókat befolyásolja a kormány­pártok érdekében. A hatalmas álla mi gépezet, amely odaadóan szolgál­ta őt a választások előtt, ezért tel­jes működésben volt a választások napján. Valamennyi nyugatnémet országban Lehr rendőrsége készen­létben állott, és a választási helyi­ségek előtt a készenléti alakulatok őrségei állottak. Högner bajor bel­ügyminiszter a lakosságot a kora reggeli óráktól kezdve a büniigyi rendőrség tagjaival őriztette, és München, valamint a többi nagyobb városok utcáin megerősítette az egyenruhás rendőrséget. A készen­léti őrségeknek, a választási helyi­ségek előtti őrségeknek és a kerék­páros rendöröknek, akik az egyik választási helyiségtől a másikhoz mentek, az volt a céljuk, hogy je­lenlétükkel megfélemlítsék a válasz­tókat és hogy előre mindent meg­akadályozzanak, amit Bonnban mint „kormányellenes propagandát'' ítél-­hettek volna meg. A ruhrvidéki rendörök „segítségére" rendőralaku­latokat küldtek más városokból. Felháborodással találkoztak nemcsak azoknál, akiket őrizniök kellett vol­na, hanem azoknál a lakosoknál is, akik az úgynevezett „segítséget" nyújtották. Igy például Aachen la­kosságát felháborította az a hír, hogy Düsseldorf irányában Aachen­ből 12 teherautó indult el, amely rendőrlegénységet szállít. Schleswig-Holsteinben, a nyu­gatnémet junkerek bástyájában, a tartományi belügyminiszter, Ade­nauer kereszténydemokrata uniója tagjának parancsára, valamennyi város utcáin rádióautók közieked tek, amelyek megismételték a kor­mánypártok választás előtti hazug­ságait. A választókra gyakorolt pszichológiai nyomás megerősítését szolgálta a készenléti rendőrség is, a fecskendőkkel felszerelt tűzoltók és a határőrség is. A fasiszta ele­mek számos községben az SA pél­dája nyomán helyi őrségeket alakí­tottak. Valamennyi nyugatnémet város ban készenlétben állott Adenauer államgépezete a választások nap­ján. Egy esetben azonban „hanyag­ságot" követett el. Nem gondosko­dott arról, hogy azoknak a nyugat­német polgároknak, akik a válasz­tások előtt rendes útlevéllel a Né­met Demokratikus Köztársaságba, a lipcsei vásárra vagy rokonaik lá­togatására utaztak — választási le­hetőséget adjanak. Ezzel szemben Nyugat-Németország nyugati, észa­ki és déli határain választási helyi­ségeket rendeztek be azon választók számára, akik a választások napján a határon túl voltak A Nyugat. Németország és az NDK közötti de­markációs vonalon csak egy válasz­tási helyiséget létesítettek és itt is elrendelték, hogy a választóknak szavazatuk leadása után vegyék el útlevelét és tegyék lehetetlenné a NDK-ban való további tartózkodá­sukat. Hyen módon több tízezer­nyugatnémet polgárt megakadályoz­tak a választásban csak azért, mert a bonni urak féltek attól, hogy a nyugatnémet propaganda és az NDK ban levő valóság közötti ellen­tét hatása alatt e szemtanúk sza­vazatai nem aa- ő javukra szolgál­tak volna. Az iráni sajtó provokációs megnyilatkozásai A moszkvai Pravda mai száma közli I. Plisevszkijnek »Az iráni sajtó provokációi megnyilatkozásai című cikkét. Az utóbbi időben egyes iráni la­pok' hasábjain egyre gyakrabban jelennek meg olyan cikkek, ame­lyeket csakis provokációsoknak le­het nevezni — írja Plisevszkij. — E cikkek szerzőit igen határozott cél vezeti: meg akarják bontani a jószomszédi viszonyt két szomszé do s állam — a Szovjetuninó és Irán — között. Minek nevezhető például, ha nem kihívónak a Nabarde Melliat cimü lap augusztus 30-i számában meg jelent cikk, amely teljesen nyíltan provokációk szervezésére bujtogat a teheráni szovjet nagykövetség el­len? Világos, hogy az amerikai ag resszív erők már több év óta igye keznek bevonni Iránt az új világhá ború előkészítése érdekében folyta­tott provokációs tevékenységbe. S ezért igyekeznek minden eszközzel megbontani az iráni szovjet jószom szédi viszonyt. Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy ezek az agresszív erők úszítanak bizonyos iráni lapokat szovjetellenes megnyi­latkozásokra. Ez annál valószínűbb, mert sok külföldi J.p az augusztus 19-i iráni államcsínyt az Egyesült Államok hivatalos képviselőinek íaelekményeivel hozza kapcsolatba. Pliesevszkij részletesen foglalko zik az iráni olaj kérdésével kapcso latos angol-amerikai ellentétekkél. Jól értesült megfigyelők utalnak arra, hogy az Egyesült Államok­nak az Anglia és Irán közötti nor mális kapcsolatok megteremtéséről való látszólagos gondoskodása, va­lamint az angol-iráni olajvitában való »közvetítői« működése egyálta Ián nem szünteti meg azokat a mély ellentéteket, amelyek ebben a kérdésben az Egyesült Államok és Anglia között fennállnak. Az angol sajtó például nyíltan hangoztatja aggodalmát amiatt, hogy az iráni olaj Zahedi tábornok hatalomrajutásáva] az amerikai olajtársaságok kezébe kerülhet. Következésképpen a »barátság« álszenteskedö emlegetése mögött az amerikai monopóliumok leplezetlen gyarmati politikája rejtőzik. Az amerikai imperialisták azonban megértik, hogy az iráni nép egész séges erői valamennyien védelmez­ni fogják nemzeti függetlenségüket és szembeszállnak minden kaland dal, bármilyen ürügy mögé is rejt­sék azokat. Éppen ezért nem vélet len, hogy az Egyesült Államok kormánykörei nem elégszenek meg Iránnak a Nyugattal való »baráti« kapcsolataival, hanem azt követe­lik, hogy az iráni kormány bizo­nyítsa be: igazi »nemkommunista kormány*. Mit jelent azonban az Egyesült Államok reakciós erőinek nyelvén az, hogy »nemkommunista kor­mány* ? Olyan kormányt jelent, amely a kommunisták elleni harc ürügyével kész az országban ter­rorrendszert teremteni. Ezzel kap csolatban feltétlenül meg kell em­líteni, hogy az amerikabarát tehe­ráni lapok egy idö óta minden mó­don dicsőitik a haladó irániak elle­ni terrort és fizikai erőszakot. A Teheránban megjelenő »Ates« és »Marde Aszija* című lapok el­ragadtatással írtak arról, hogyan fogták el a fasiszta elemek a Nép­párt egyik tagját, hogyan bántal­mazták és vágták le a fülét. A Marcié Aszŕja* szerint »a nemzeti és hazafias csoportok és kötők szi lárdan elhatározták, hogy ezután, ha elfogják a Néppártnak valamely kommunista propagandát üző tag­ját, levágják a fülét*. Iránban ezenkívül több terrorista szervezet alakult meg augusztus 19. óta. Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy az iráni hatóságok nem akadályozzák meg, hanem ép pen pártolják azokat a megnyilat­kozásokat, amelyeknek célja a szovjet-iráni viszony megrontása. Olaszország és Jugoszlávia között változatlanul feszült a helyzet A londoni rádió jelentése szerint Jugoszlávia újabb jegyzéket inté­zett Olaszországhoz, a trieszti kér­désben. Az elmúlt négy nap folya­mán ez a negyedik jugoszláv jegy­zék, amely tiltakozik az olasz csa­patmozdulatok és határsértések el­len. A Reuter jelentése szerint a ju­goszláv jegyzék hangsúlyozza: „Ha Olaszország folytatja katonai de monstrációját a jugoszáv-olasz ha­tár mentén, akkor Jugoszlávia kény­telen lesz megfelelő rendszabályok­hoz folyamodni." Az olasz kormány péntek este válaszolt a jugoszláv jegyzékre. Az olasz jegyzék cáfolja, hogy csapa­taik határsértéseket követtek el és Jugoszláviára hárítja a felelősséget a két ország közötti feszültségért. -Az olasz csapatmozdulatok — mint az olasiz jegyzék mondja — „pusztán elővigyázatossági és védelmi intéz­kedések." Az „AFP" az olasz-jugoszláv vi­szonyról szóló kommentárjában rá­mutat, hogy a trieszti kérdéssel kapcsolatban az elmúlt 48 óra alatt a békülékenység egyetlen jele sem volt tapasztalható. ..Ellenkezőleg — írja az „AFP" — Belgrád és Ró­ma között tovább tart a jegyzékvál­tás. egyik fél sem módosítja maga­tartását és kölcsönösen azzal vá­dolja egymást, hogy a másik fél megsérti területét és légiterét. Ma­gában Triesztben változatlanul fe­szült a helyzet. Az „AFP" jelentése szerint Po­povics Jugoszlávia washingtoni nagykövete csütörtökön délután Dulles-szel félórás megbeszélést folytatott. A londoni rádió jelentése szerint Dulles amerikai külügyminiszter saj­tókonfereciáján a többi között Trieszt kérdéséről is nyilatkozott. Dulles nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok 1948 évi nyilat­kozatát, amely szerint a Trieszti Szabad Területet vissza kell juttatni Olaszországnak, nem szabad meg­változtathatatlannak ós örökérvé­nyűnek tekinteni. Dulles nyilatkozata az olasz kor­mánykörökben nagy nyugtalanságot keltett. Ismeretes ugyanis, hogy a három nyugati nagyhatalom 1948­ban tette ezt a nyilatkozatot, ami­kor Olaszország választások előtt állt és ezzel akartak- támogatást nyújtani De Gasperinek. Az azóta eltelt időben a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok, felváltva hitegették Olaszországot és Jugoszláviát a trieszti kérdés rendezésével. Most a trieszti helyzet kiéleződé­sével kapcsolatban különösen nagy felháborodást keltett Dulles nyilat­kozata bizonyos olasz politikai kö­rökben. Mint a londoni rádió megállapít­ja, Olaszországban a sajtó élesen kikelt Dulles nyilatkozata ellen. Kü­lönösen a burzsoá sajtóra áll ez, amely követeli, hogy Olaszország szilárdan foglalja el azt az álláspon­tot, hogy a szövetségeseknek be kell váltaniok 1948-ban tett ígére­tüket. Az olasz főváros megfigyelői úgy vélik — jelenti Rómából az „AFP" — hogy Dulles nyilatkozata nem szolgálja eredményesen a súlyos in­cidenseknek és a feszültség fokozó­dásának elkerülését Ügy látszik állapítja meg az „AFP" — hogy az olasz-jugoszláv kapcsolatok vál­sága magában ejti az olasz-ameri­kai kapcsolatok válságának kocká­zatát is. Az „AFP" washingtoni jelentése szerint Mario Lucioli washingtoni olasz ügyvivő saját kérelmére ki-, hallgatáson jelent meg Dulles kül­ügyminiszternél. Az olasz vezérkari főnök, Mar­ras tábornok pénteken reggel fo­gadta Gruenther tábornokot, az at-. lanti haderő főparancsnokát — közli az „AFP". Magyarországon leszállították a fogyasztási cikkek árait A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határoza­tot hozott az élelmis^ -rek és a köz­-szükségíeti ipari árucikkek árainak leszállításáról. Következetesen megvalósítva a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének a lakosság életszínvonala -•meléséről szóló határozatát és a Ma­gsai- Népköztársaság kormányának e határozaton alapuló programmját, a Magyar Népköztársaság Min'szter­tanácsa és a Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége széleskörű árleszállítás \ igrehajtását határozta el a fogyasztási cikkek és a szolgáltatá­sok területén. A mostani árleszállítás a legjelentősebb, amelyet eddig Ma­gyarországon megvalósítottak. A határozat feltünteti az új cukor­árakat, számos pék. és cukrászkészít­mény, konzerv, anyag, szövöt'táru, készruha. cipő, bőrkészítmény, vegyi­ipari készítmény, a fémfeldolgozó ipar által készitett tömegszükségleti cikkek varrógépek és rádiókészü­lékek, kerékpárok, bútor, építkezési anyag, hangszer, ékszer játék és tan­szer új árait. Az árleszállítás öt-tíz százaléktól = harminc százalékig terjed. Igy például a fehér kenyér árát 12%-kal, a félfe­hérkenyw árát i4%-kal, a kristálycu­kor árát 5%-kal, a porcuktor árát 10%-kal, a kabátanyagok árát 10—25 százalékkal, a ' repszaté n árát 15%-kal' a hői gyapjúszövetből készült készru­hák árát 15—20%-kal a selyemkész­ruha árát 25—30%-kal, a férfi bőrfél­cipők árát 15—25%-kal, a női cipők árát 20—33%-kal, a sertésbőrből ké­szült áruk árát 25—40%-kal, stb. : szállították le. A gyarmattartó hatalmak megakadályozták a marokkói kérdés napirendre tűzését a biztonsági tanácsban A biztonsági tanács szeptember 3-i ülésén befejeződött a vita és szavazás­ra került sor azon .javaslatatok felett, amelyeket a marokkói kérdés napi­rendre tűzése érdekében terjesztettek a biztonsági tanács ' A Szovjetunió, Pakisztán. Libanon és Chile küldöttsége arra a javaslatra szavazott amely indítványozza, hogy a marokkói kérdés megvitatása a kai­mával hivják meg a K nsági tanács ülésére annak a 13 országpak a kép­viselőit. amelyek aláírták a 15 állam kérelmét, de nem tagjai a biztonsági tanácsnak. Az Egyesült Államok Anglia, Franciaország. Dánia és Co­lumbia szavazatával a javaslat ellen foglalt állást. A Szovjetunió. Pakisztán. Libanon és Chile küldöttsége ezután ( arra a ja vaslatra adta szavazatát, mely a 15 állam kérelmének teljesítését indít­ványozza. A 15 ország tudvalevőleg a marokkói kérdésnek a biztonsági ta­nács napirendjére tűzését kérte. Á Kuomintang-csoport képviselője szin­tén e javaslatra szavazott. Az Egye­sült Államok, Anglia. Franciaország, Dánia és Columbia képviselői a szó­banforgó javaslat ellen szavaztak A görög küldött tartózkodott a szavazás­tól. A biztonsági tanács az pmlített ja­vaslatok sgyikét sen fogadta el. A lavaslatok jóváhagyásához ugyanis az ügyrendi szabáivok éltelmében hét helyeslő szavazatra van szükség flymódon a gyarmaHai-t' Határnak — az Egvesült Államok \ :gha és Frartriaorszáe — megakarta! v>/ták„ hogy a biztonság tanáo megvitassa a marokkói kérdést.

Next

/
Thumbnails
Contents