Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-04 / 215. szám, péntek

/ 1953 szeptember 4 m sta A bucsiak győzelme A búcsi szövetkezet tagjai a helyi | pártszervezet vezetésével nemcsak i az aratást végezték el határidő előtt, hanem a cséplési munkákban is kimagasló eredményeket értek el. A párt- és kormányhatározatból kiindulva a cséplöcsoportok között megszervezték a munkaversenyt. Mindenekelőtt azonban a fő súlyt az állam iránt; kötelezettségek teljesítésére eletették. A heaoási kô

v«iez<-ttség mielőbbi teljesítése érdekében a búcsiak versenyre keltek a köböl kúti akkal. A versenvben természetesen egyik szö vetkezet sem akart lemaradni. A gyözel-ím pedig attól függött,^melyik -.Következet tudja jobban megszervezni a munkákat, melyik szövetkezet kommunistái tudják politikai felvilágosító munkával a tagokít ;obban mozgósítani a feladatok teljesítésére. A búcsi szövetkezetben egy pillanatra sem szünetelt a cséplés. A munkacsoportokban dolgozó kommunisták a párt határozatának irányító hatását jó példamutatás segítségével átvitték a párton kívüli szövetkezeti tagok közé is. Olyan hangul atot teremtettek, hogy a szövetkezet minden egyes tagja felelősnek érezte magát a verseny kimeneteléért és azért, hogy a beadási köte lezettséget határidőre teljesítsék. A szorgalmas munkával töltött napok egymásután repültek. A szövetkezetnek a terv szerint augusztus 4-re kellett teljesíteni a beadási kötelezettséget. Augusztus 2-án már az éjtszakai órákban is zúgott a cséplőgép. Augusztus 3-án a cséplőcsoportokban dolgozó kommunisták a reggeli szünetben tudomására hozták a csoport tagjainak, hogy ha minden jól megy, estére teljesítenie tudják a gabonabeadást. Ezen a napon gyorsabban emelkedtek magasba a kévehányó villák Gyorsabban vágta a kévevágó lány keze a kötelet Mindenki úgy iparkodott. ahogy csak tőle telt. Mindenkinek az járt az eszében, milyen szép dolog lenne az, ha negyedike helyett már harmadikán jelenthetik hogy az állam iránti köte lezettségttket hiánytalanul teljesítették, meg aztán a verseny élére ls kerülnének, ha a köbölkútiak egy vagy két órával meg nem előznék őket. Este 8 óra volt, amikor az utolsó mázsa gabonát is szekérre rakták. Mindenki örült a sikernek. Boldogok voltak, hogy határidő előtt eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A versenyből is győztesen kerültek ki, mivel a köbölkútiak csak a következő nap tudták teljesíteni a feladatukat. A beadási kötelezettség teljesítése után megkezdték a természetbeni já randóság szétosztását. A, gabonával megrakott szekerek most már nem a földműves raktárszövetkezetbe mentek, hanem a szövetkezeti tagok udvarába. Marcsa Sándor udvarába is begördültek a gabonával teli megrakott szekerek Marcsa Sán clorék alig győzték elraktározni a rengeteg gabonát. A házigazda mosolyogva állapította meg, hogy a ledolgozott munkaegységekért kapott 20 mázsa gabonából még szabadpiaci áron is adhat, el A cséplés befejezése után a szövetkezeti tagokat kellemes meglepetés érte. Még terven felül is adhattak be gabonát, szabadpiaci áron. A cséplési munkáknál Csekes BéI la csoportja tüntette ki magát. Napi ! feladatukat magasan százszázalékon felül teljesítették. A rendszeresen értékelt szocialista munkaverseny <ryözedelmeskedett a búcsi szörvetke; zetben is. A csépiögépkezelők közül CsöbönyeJ Ferenc és Szabó Lajos érlek el kiváló eredményeket. A szövetkezet tagjai elégedettek, mindenki örömmel végzi a munká. ját. Az első félévi gazdag jutalom még fokozottabb munkára serkenti a szövetkezeti tagokat. Öröm nézni, amint a 14 éves Marcsa Juliska fűzi a dohányt. -Büszke arra. hojy a szünidőben ö is 73 munkaegységet dolgozott le. Neki is része van abban a^ 20 mázsa gabonában, amit az ' udvarukba szállítottak. Marcsa Juliska elhatározta, hogy a második félévben még jobban iparkodik mint eddig, hogy az év végén, a jutalom szétosztásakor ö se valljon szégyent a családban. A dohány osztályozását két csoport végzi. A munkaverseny a dö? hányszárít.í falai kőzött is talajra talált. Az egyik csoport vezetője Pál Zsófi. Örömmel i'gságolja, hogy naponta 3—3.5 munkaegységet is megkeresnek. Kurc bácsi, a dohánytermesztő csoport vezetője nagyon meg van elégedve a szorgalmas asszonyok és lányok munkájával. — Már eddig 96.136 korona értékű dohányt szállítottunk a felvásárlási helyre. Lesz pénzünk bőven. A dohányunk olyan szép, hogv a felvásárló bizottsáe ip megcsodálta. Pár hónappal ezelőtt nagy váltó zás történt a szövetkezet tehénistállójában ls. Eddig férfiak dolgoztak az istállóban. Férfiak fejtek, egyszóval minden munkát, ami a marhák körül van. azt mind férfiak végezték. Az aratást megelőzőleg azonban lényeges változás ment végbe az Istállókban. A férfiak helyét asszonyok foglalták el. A helyi pártbizottság határozatára a pártszervezet elnöke még a tavaszon azzal bízta meg Grajckj Jánosnét, hogv a csoporti š ban dolgozó asszo nyokat győzze meg arról, milyen fontos volna, ha a tehenek fejését, gondozását asszonyok végeznék Ugyanis a tehenészetben dolgozó fér fiak el vannak bizakodva, hosry az ő munkájukat senki sem tudná jobban elvégezni. A napi háromszori feiést nem akarják bevezetni. Meg aztán az aratás alatt a férfi mun kaerőre nagy szükség lesz a termés batakarításánál. Grajcki Jánosné öntudatos párttaghoz méltóan vállalta és végre is hajtotta megbízatását. Az asszonyok soraiban segítőtársakra talált, akik támogatták feladata teljesítésében és vállalták a 93 tehén gondozását, fejését. Bevezették a napi három': szőri feiést, aminek nyomán lényegesen növekedett a teiho^am. Izsó Júlia, a csoport egyik tagja a következőket mondja: — Mindent elkövetünk, hogy a tejhozamot fokozatosan növelhessük, mert ezzel gazdagítjuk a szövetkezetet és saját magunkat. Izsó Júlia erős, pirosarcú, 32 éves asszony. Férje a második világhábo rúban nyomorékká lett. Az asszony a kenyérkereső a háznál. A fiatal asszony örömmel végzi a munkáját, mert munkája után biztosítva van Csa'ídiának a kenyér, a boldog meg élhetés. Szarka István Magi/b fnlrljpt iríriák. maguk jövőjén munkálkodnak NYÁRI ESTÉN HAMOSFALVAN is ugyanolyan beszédesek az utcák ugyanúgy csoportosul a legények eleje a lányos házak közelében. mint sok más helyen. A falu kicsi, mindössze háromszáz egynéhány lőlek lakja. \ Nagy utat tett meg a falu, amióta a szövetkezetet megalakították. Az emberek nemcsak a felszabadulás előtt, hanem még a szövetkezet megalakulása előtt ls vándoréletet éltek. Régebben szénégető volt itt minden épkézláb ember. A rőcei járásba jártak napról napra a dolgozók. olykor szenet égetni, olykor pedig a Kakas-hegyre fát vágni, úgyhogy olyan volt ez a falu, mint a felbolygatott méhkas, lakói a betevő falatért hol erre, hol arra vették az irányt. Télen féllábszárig érö hóban indultak kenyérkereső útra, nyáron pedig harminopár arató ment lénártfalvai, lenkei és a runyai nagy gazdák földjére aratni Keservesen keresték itt a kenyeret, nem egy esetben az is megtörtént, hogy a hámosfalvai dolgozó hónapokat töltött el a Kakas-hegy közelében anélkül, hogy otthonát láthatta volna így aztán a baj is több volt a kelleténél. Az egyik emebernek a hasában csikart valami, a másik vért köhögött, a harmadik meg akár akarta, akár nem, a száraz koszt okozi^ gyomorfájástól összegömbö lyödött. mint a védekező sündisznó. No de a gyakori betegeskedése 1-: sem Késztethették arra az embereket aogy otthon maradjanak, mert ha az elmenők száma fogyott is, az egészségesek mentek, míg bírták, télen, nyáron, esőben sárban és fagyban, feltarisznyázv, Földműveléssel nem nagyon foglalkoztak itt az emberek, mert mindannyian tudták, hogy a hegy lábából futó parcel'ák nagyrésze kavicsos, másik része homokos. A lakók egyrészt 1950-ben a szövetkezet megalakulása tartotta viszsza.a mezei munkára. A kezdet kez detén 60 hektár földjük volt, később 20 hektárral gyarapodott A szövetkezeti tagaknak rétjük és legelőjük is van. A közös gazdá'kodást Hámosfalván földnélküliek és igen kis részben kisparasztok szervezték meg. NAGY AKARAT KELLETT ahhoz, hogy a régi világból rájuk maradt szegénységet levetkőzzék a szövetkezetben. De levetkőzték, mert szorgalmasan dolgozgattak és a jó eredmény hatására már az 1952-es év részesedésénél újabb két kisparaszt lépett a közösbe. Napról napra nőtt a szövetkezet tekintélye, habár a kisgazdák nagy többsége még nem értette meg a közös gazdálkodás előnyeit. Nehéz ezt megérteni olyan helyen, ahol köröskörül bányák vannak, ahová a kisparasztok eljárogathatnak. No de Sebosik Jánosnak, Boldis Martinnak és a közös minden tagjának arra irányul az igyekezete, hogy a szövetkezeti élet helyes kiépítésével egyre több dolgozót nyerjenek meg ügyüknek. Az idei termés nem a legjobb volt Hámosfalva határában. A gyakori esőzések nem váltak hasznára a g^bonanemüeknek, mert a szűk völgy száraz időben is tart magában nedvet, ha meg sok a csapadék, sáros. Mégis a szövetkezet tagjai, ahogy Sebosik elvtárs elmondja, az idei osztozkodásnál szépen részesed tek. Ö maga 250 munkaegységét dolgozott le az első félévben, és a gép alól 8.50 mázsa búzát, 1.50 má. zsa rozsot és 3.50 mázsa árpát vitt a magtárba. — Ennyi termésért döglésig kel. lett volna dolgoznom a múltban — mondja Sebosik János. Mert míg résziben vágtam a gabonát ••» nagygazdáknak, csak minden tizedik , vagy tizenegyedik kereszt volt az J enyém. Bódis Márton 53 éves ember és az életben már sok mindennel megpró bálkozott. Volt ö már szénégető, favágó. részarató, később a falszabadulás után kisparaszt, mert földre és egy kehes lóra tett szert. De a ló megdöglött, a föld meg adósság ba keverte, úgy. hogy nem nyugo dott bele, hogy a maga gazdasága annyiszor verje földhöz, ahányszor csak talpraáll, beállt a szövetkezetbe. Lovasfogattal járja minden nap a határt. A falusiak is az iparkodó emberek közé számítják. A szövetkezeti munkából nem vonja ki ma gát. Az első félévi 254 munkaegysége után 8 mázsa búza és 2.50 mázsa árpa jutalomban részesült. — Elég ez a családomnak, — mondja Bódis Márton — nagyon is elég, mert ha szétnézek a faluban, hát megállapíthatom, hogy a kulákoknak nem maradt meg annyi termésük. mtot nekem. MEG KELL JEGYEZNI, hogy Hámosf alván a szövetkezet tagjai mindannyian megelégedettek. Ha a környező falvakban személyesen ér deklödnek tőlük az emberek, jól megy-e náluk a munka, vagy rosz szu!, hát még nem akadtak olyan hámosfalvai szövetkezeti dolgozóra, aki panaszkodott volna. No de tlsz ta is ennek a szövetkezetnek nem csak a búzája, hanem a tagsága is a kulákoktól. Akik beléptek, földnél küliek és kisparasztok, hát fontolóra veszik, mit miért tesznek. Hat állandó munkása van a szövetkezetnek és mondjuk négyszerannyi be járó munkása, de a nyolcvankét hektár földön bárki megtekintheti a munkájukat. Nem nehéz megérte ni az igyekezetüket, mert az egykori szénégetők, kulákok kiszolgálói, már a mag' földjét járják, a maguk jövőjén uunkálkodnak. Mács Józsel (ó összmunka — a siker b'ztosítéka \ besztercebányai építőipari nemzeti vállalat dolgozóit augusztus utolsó napjaiban nagy megtisztelte, tés érte. Félévi tervük sikeres telje, sítéoéért a minisztérium Vörös Zászlóval tüntette ki az üzemet. Az üzem vezetősége és a munkások legjobbjai a Národný Dom épületében ünnepélyes keretek között átvették a zászlót. Az arcokon öröm tükrö zödött, büszkén csillogó szemmel tekintettek rá. A kitüntetés nem véletlenül érte az üzemet. Az üzem vezetősége a munkásokkai együtt, mindjárt az első negyedév elején feladatul tűzte ki, hogy megszerzik az élüzem címét. Ezt a kitűzött feladatot valóra váltották. A siker eléréséhez nagy ban hozzájárult az üzemi pártszer vezet jó munkája. A kommunisták jól irányitják a munkásokat, hogy a reájuk háruló feladatokat a kitűzött határidő előtt teljesítsék és túlteljesítsék. A termelési bizottságokban leleplezik a hibáitat és hiányosságokat. Jó népnevelő munkával emelik a dolgozók széles rétegcinek öntudatát. A munkahelyeken rendszeresen tartanak politikai tízperoeket ás j^l megválasztott problémákról beszél getnek a munkásokkal. Rendszeresen tartanak aktívákat és aktivizál ják a CsISz-szervezet munkáját így biztosítják az ideológiai színvo nai emelését. A mesterek, techniku sok, párt. és szakszervezeti funk. ci^náriusok szoros kapcsolatot teremtenek a munkásokkal. A munka csoportokban meghonosították a kol lektív szellemet és elmélyítették a szocialista munka versenyt. Uj jarcú emberek nevelődtek ki, akik a munka arcvonalán becsületesen megállják a helyüket. Napról napra emelkedett azoknak a munkásoknak száma, akik a tervezett határidők lerövidítéséért harcot folytattak. A dolgozók között végzett agitáció Val elérték art, hogy a munkások már az első negyedév elején tömegesen tettek kötelezettségvállalást. S így az első negyedévi tervüket március 24-re teljesítették, vagyis két nappal előbb, mint ahogy azt a vállalásukba foglalták, A félévi tervük határidő előtti teljesítésére szintén felajánlást tettek. Jó eredményeket ér el és öntuda. tóé munkát végez a zólyomi lakás, építések vezetője, Orfanusz elvtárs, aki minden munkaszakaszon új, haladottabb munkamódszereket vezetett be és nagy mértékben Kifejlesztette a munkások közön * szocialista muhkaveresenyt Minden munkaszakaszon a párt irányító szerepét érvényesítették. A pártfunkcionáriusok szem előtt tartják Gottwald elvtárs szavait: „Arccal a tömegek felé!" Tudatában vannak, hogy jó eredeményeket csakis úgy lehet elérni, ha a széles tömegeket mozgósítják a terv teljesítésére A kommunisták példát merítettek A „Távol Moszkvától" című könyvből. Felébresztette bennük a felelősségérzetet s ezt igyekeztek átültetni az emberekbe. A terv teljesítése során szebbnél szebb eredmények születtek. A munkában szerzett tapasztalataikat átadják egymásnak a munkások. A termelésben élenhaladök neveit üzemi és villámújság útján állandóan népszerűsítették. \z ünnepélyen az üzem vezetősége és a munkások legjobbjai hangsúlyozták, hogy közösen, megbont hatatlan erővel és lelkesedéssel továbbra is arra törekednek, hogy a Vörös Zászlót megártsák. A mesterek, technikusok még szorosabbra fűzik a kapcsolatot a munkásokkal Még szilárdabb alapokra helyezik az állami és munkafegyelmet, még nagyobb gondot fordítanak a munká. sok anyagi és kultúráiig igényei kielégítésére. Az üzemi CsISz-szervezet tagjai is büszkék a kitüntetésre. Ők is hozzájárultak az élüzem cím elnyeréséhez. Hosszúlejáratú kollektív kötelezettségvállalást tettek, hogy /300 órát dolgoznak le brigádimunka formájában. Ez ideig vállalásukat csak részben teljesítették, mert ezenkívül 200 brigádóra ledolgozását vállalták a szkubini EFSz-nél. Ebből már. 180 órát ledolgoztak. Az üzem kiváló munkásokban bővelkedik. Ezek közé tartozik Liohy György ács, aki 248 százalékos átlag normateljesítéssel halad az elen. hogy az üzemek dolgozói tudomást szereztek arról, hogy az üzemüket Vörös Zászlóval tüntették ki, tömegesen tettek egyéni és kollektív kötelezettségrvállalásokat. 80 kollektív és 15 egyéni kötelezettségvállalást tettek, amelynek teljesitése 44.642 munkaóraimegtakarítást jelent és lehetővé teszik negyvennel több lakásegység felépítését. Ezzel a kötelezettségvállalással biztosítják, hogy a gottwaidi ötéves terv ötödik évét december 21-re teljesítsék. K. I. A királyhelmeci építőmunkások túlteljesítik tervüket Életszínvonalunkat csak a munka termelékenységének állandó emelésével biztosíthatjuk. A munka termelékenységének egyik legna gyobb előrelendítöje a szocialista munkaverseny. Ezt tudják a király helmeci építkezési vállalat dolgozói is és ennek tudatában üzemükben szocialista munkaversenyt fejlesztettek ki. Az üzem dolgozóinak túlnyomó része bekapcsolódott a versenymozgalomba. Ez tette lehetővé számukra, hogy előirányzott tervü ket teljesítették. A terv teljesítésében a következők értek el kiváló eredményeket: Dobos József, Pataki Sándor, Tamás Sándor, Sugár Károly. Ezek az elvtársak tervüket 221 százalékra teljesítették. Szép eredménnyel dicsekedhetnek a vékei dohányszárító betonalapza tánál, a kistárkányi egységes föld. müvesszövetkezet kútépltésénél és a perbenyíki gabonaraktár betonmunkálatainál dolgozó munkások is, akik előirányzott tervüket szintén jóval százszázalékon felül teljesítették. Munkájukért dicséretet érdemelnek Kobák István, Halász Ernő, Főrö István, Borkesz Lajos és csoportjaik, akik 200 százalékon felül teljesítik tervüket, Bottyán községben a gabonaraktár gyors elkészítésénél kitűnő munkát végzett Lakatos Bertalan, Elismerést érdemelnek még Tóth József, Székely Miklós. Bajusz András és csoportojaiji. Ezek az elvtársak a perbenyíki gabonarakfeár falazásánál előirányzott tervüket mindig 100 szzalékon felü] teljesítették. Jó munkájukkal példát mutatnak és további szép eredmé. nyekre buzdítják az építkezési vállalat dolgozóit is. Török Imre, Királyhelmec Megváltozott élet Amerre csak járunk az országban, nincs egy város, eg

v falu ahol ne emelkednének új. szocialista alkotások, új lakóházak iskolák, építkezések Hogy milyen szükséges téglagyáraink 'elkes és odaadó munkája, ez' mi sem bizonyítja jobban, mint a nap-nap utá

n épülő lakóhfyrfk melyek dolgozónk örömteli életét sugározzák felénk Egy téglagyári munkás a múltban legnagyobb szegénységben élt. Tíztizenkét órát kellett naponta egyfolytában ledolgoznia és még így sem telt a mindennapi kenyérre. Ezt bizonyítiák Sipos István elvtárs, a tornaijai *rglagyár dolgozójának szavai, aki több nint 12 évet dolgozott különböző tégagyárakban Hogy milyprt volt Sipos István gyermekkora, azt nehéz lenne lenni. Az átélt szenvedést nehéz volna összefoglalni. Sipos István édesapja 44 évig cselédeskedett egy nagygazdánál. Az élet napos oldalát nem élvezhette. Fénytelen szegényes volt mindennapi életük £sak a felszabadulás óta változott meg sorsuk. Munkájáról és életéről ezeket mondja — A kemence melege semmi ahhoz a melegséghez képest, amely négy gyermekem sugárzó szeméből árad felém, amikor hazamegyek munkámból. Boldog a mi családunk mert szeretjük egymást s szeretem munkámat is, amelyet örömmel végzek. A 45 éves Sipos Utván fürgén rakja a téglát a kemencéb

e mintha csak 18 éves lenne Ma már nem kell napi 10—12 órát dölgoznm hanem csak 8 órát. s munkáját a -'znvjet Duvanov-módszer könnyíti meg K.B.