Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-04 / 215. szám, péntek

/ 1953 szeptember 4 m sta A bucsiak győzelme A búcsi szövetkezet tagjai a helyi | pártszervezet vezetésével nemcsak i az aratást végezték el határidő előtt, hanem a cséplési munkákban is kimagasló eredményeket értek el. A párt- és kormányhatározatból kiindulva a cséplöcsoportok között megszervezték a munkaversenyt. Mindenekelőtt azonban a fő súlyt az állam iránt; kötelezettségek teljesí­tésére eletették. A heaoási kô v«iez<-ttség mielőbbi teljesítése érdekében a búcsiak ver­senyre keltek a köböl kúti akkal. A versenvben természetesen egyik szö vetkezet sem akart lemaradni. A gyözel-ím pedig attól függött,^me­lyik -.Következet tudja jobban meg­szervezni a munkákat, melyik szö­vetkezet kommunistái tudják politi­kai felvilágosító munkával a tago­kít ;obban mozgósítani a feladatok teljesítésére. A búcsi szövetkezetben egy pil­lanatra sem szünetelt a cséplés. A munkacsoportokban dolgozó kom­munisták a párt határozatának irá­nyító hatását jó példamutatás segít­ségével átvitték a párton kívüli szö­vetkezeti tagok közé is. Olyan han­gul atot teremtettek, hogy a szövet­kezet minden egyes tagja felelősnek érezte magát a verseny kimenete­léért és azért, hogy a beadási köte lezettséget határidőre teljesítsék. A szorgalmas munkával töltött napok egymásután repültek. A szö­vetkezetnek a terv szerint augusz­tus 4-re kellett teljesíteni a beadási kötelezettséget. Augusztus 2-án már az éjtszakai órákban is zúgott a cséplőgép. Augusztus 3-án a csép­lőcsoportokban dolgozó kommunisták a reggeli szünetben tudomására hoz­ták a csoport tagjainak, hogy ha minden jól megy, estére teljesítenie tudják a gabonabeadást. Ezen a napon gyorsabban emel­kedtek magasba a kévehányó vil­lák Gyorsabban vágta a kévevágó lány keze a kötelet Mindenki úgy iparkodott. ahogy csak tőle telt. Mindenkinek az járt az eszében, mi­lyen szép dolog lenne az, ha negye­dike helyett már harmadikán jelent­hetik hogy az állam iránti köte lezettségttket hiánytalanul teljesítet­ték, meg aztán a verseny élére ls kerülnének, ha a köbölkútiak egy vagy két órával meg nem előznék őket. Este 8 óra volt, amikor az utolsó mázsa gabonát is szekérre rakták. Mindenki örült a sikernek. Boldogok voltak, hogy határidő előtt eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A versenyből is győztesen kerültek ki, mivel a köbölkútiak csak a követke­ző nap tudták teljesíteni a felada­tukat. A beadási kötelezettség teljesítése után megkezdték a természetbeni já randóság szétosztását. A, gabonával megrakott szekerek most már nem a földműves raktárszövetkezetbe mentek, hanem a szövetkezeti ta­gok udvarába. Marcsa Sándor ud­varába is begördültek a gabonával teli megrakott szekerek Marcsa Sán clorék alig győzték elraktározni a rengeteg gabonát. A házigazda mo­solyogva állapította meg, hogy a le­dolgozott munkaegységekért kapott 20 mázsa gabonából még szabad­piaci áron is adhat, el A cséplés befejezése után a szö­vetkezeti tagokat kellemes megle­petés érte. Még terven felül is ad­hattak be gabonát, szabadpiaci áron. A cséplési munkáknál Csekes Bé­I la csoportja tüntette ki magát. Napi ! feladatukat magasan százszázalékon felül teljesítették. A rendszeresen értékelt szocialista munkaverseny <ryözedelmeskedett a búcsi szörvetke­; zetben is. A csépiögépkezelők közül CsöbönyeJ Ferenc és Szabó Lajos ér­lek el kiváló eredményeket. A szövetkezet tagjai elégedettek, mindenki örömmel végzi a munká. ját. Az első félévi gazdag jutalom még fokozottabb munkára serken­ti a szövetkezeti tagokat. Öröm nézni, amint a 14 éves Marcsa Ju­liska fűzi a dohányt. -Büszke arra. hojy a szünidőben ö is 73 munka­egységet dolgozott le. Neki is része van abban a^ 20 mázsa gabonában, amit az ' udvarukba szállítottak. Marcsa Juliska elhatározta, hogy a második félévben még jobban iparkodik mint eddig, hogy az év végén, a jutalom szétosztásakor ö se valljon szégyent a családban. A dohány osztályozását két cso­port végzi. A munkaverseny a dö? hányszárít.í falai kőzött is talajra talált. Az egyik csoport vezetője Pál Zsófi. Örömmel i'gságolja, hogy na­ponta 3—3.5 munkaegységet is meg­keresnek. Kurc bácsi, a dohánytermesztő csoport vezetője nagyon meg van elégedve a szorgalmas asszonyok és lányok munkájával. — Már eddig 96.136 korona érté­kű dohányt szállítottunk a felvásár­lási helyre. Lesz pénzünk bőven. A dohányunk olyan szép, hogv a fel­vásárló bizottsáe ip megcsodálta. Pár hónappal ezelőtt nagy váltó zás történt a szövetkezet tehénistál­lójában ls. Eddig férfiak dolgoztak az istállóban. Férfiak fejtek, egy­szóval minden munkát, ami a mar­hák körül van. azt mind férfiak vé­gezték. Az aratást megelőzőleg azonban lényeges változás ment végbe az Istállókban. A férfiak he­lyét asszonyok foglalták el. A helyi pártbizottság határozatára a párt­szervezet elnöke még a tavaszon azzal bízta meg Grajckj Jánosnét, hogv a csoporti š ban dolgozó asszo nyokat győzze meg arról, milyen fontos volna, ha a tehenek fejését, gondozását asszonyok végeznék Ugyanis a tehenészetben dolgozó fér fiak el vannak bizakodva, hosry az ő munkájukat senki sem tudná job­ban elvégezni. A napi háromszori feiést nem akarják bevezetni. Meg aztán az aratás alatt a férfi mun kaerőre nagy szükség lesz a termés batakarításánál. Grajcki Jánosné öntudatos párt­taghoz méltóan vállalta és végre is hajtotta megbízatását. Az asszonyok soraiban segítőtársakra talált, akik támogatták feladata teljesítésében és vállalták a 93 tehén gondozását, fejését. Bevezették a napi három­': szőri feiést, aminek nyomán lénye­gesen növekedett a teiho^am. Izsó Júlia, a csoport egyik tagja a következőket mondja: — Mindent elkövetünk, hogy a tejhozamot fokozatosan növelhessük, mert ezzel gazdagítjuk a szövetke­zetet és saját magunkat. Izsó Júlia erős, pirosarcú, 32 éves asszony. Férje a második világhábo rúban nyomorékká lett. Az asszony a kenyérkereső a háznál. A fiatal asszony örömmel végzi a munkáját, mert munkája után biztosítva van Csa'ídiának a kenyér, a boldog meg élhetés. Szarka István Magi/b fnlrljpt iríriák. maguk jövőjén munkálkodnak NYÁRI ESTÉN HAMOSFAL­VAN is ugyanolyan beszédesek az utcák ugyanúgy csoportosul a legé­nyek eleje a lányos házak közelé­ben. mint sok más helyen. A falu kicsi, mindössze háromszáz egyné­hány lőlek lakja. \ Nagy utat tett meg a falu, amió­ta a szövetkezetet megalakították. Az emberek nemcsak a felszabadu­lás előtt, hanem még a szövetkezet megalakulása előtt ls vándoréletet éltek. Régebben szénégető volt itt minden épkézláb ember. A rőcei já­rásba jártak napról napra a dolgo­zók. olykor szenet égetni, olykor pedig a Kakas-hegyre fát vágni, úgyhogy olyan volt ez a falu, mint a felbolygatott méhkas, lakói a be­tevő falatért hol erre, hol arra vet­ték az irányt. Télen féllábszárig érö hóban indultak kenyérkereső útra, nyáron pedig harminopár arató ment lénártfalvai, lenkei és a runyai nagy gazdák földjére aratni Keser­vesen keresték itt a kenyeret, nem egy esetben az is megtörtént, hogy a hámosfalvai dolgozó hónapokat töltött el a Kakas-hegy közelében anélkül, hogy otthonát láthatta vol­na így aztán a baj is több volt a kel­leténél. Az egyik emebernek a ha­sában csikart valami, a másik vért köhögött, a harmadik meg akár akarta, akár nem, a száraz koszt okozi^ gyomorfájástól összegömbö lyödött. mint a védekező sündisznó. No de a gyakori betegeskedése 1-: sem Késztethették arra az embere­ket aogy otthon maradjanak, mert ha az elmenők száma fogyott is, az egészségesek mentek, míg bírták, télen, nyáron, esőben sárban és fagyban, feltarisznyázv, Földmű­veléssel nem nagyon foglalkoztak itt az emberek, mert mindannyian tudták, hogy a hegy lábából futó parcel'ák nagyrésze kavicsos, másik része homokos. A lakók egyrészt 1950-ben a szö­vetkezet megalakulása tartotta visz­sza.a mezei munkára. A kezdet kez detén 60 hektár földjük volt, később 20 hektárral gyarapodott A szövet­kezeti tagaknak rétjük és legelő­jük is van. A közös gazdá'kodást Hámosfalván földnélküliek és igen kis részben kisparasztok szervezték meg. NAGY AKARAT KELLETT ah­hoz, hogy a régi világból rájuk ma­radt szegénységet levetkőzzék a szövetkezetben. De levetkőzték, mert szorgalmasan dolgozgattak és a jó eredmény hatására már az 1952-es év részesedésénél újabb két kis­paraszt lépett a közösbe. Napról napra nőtt a szövetkezet tekintélye, habár a kisgazdák nagy többsége még nem értette meg a közös gaz­dálkodás előnyeit. Nehéz ezt megér­teni olyan helyen, ahol köröskörül bányák vannak, ahová a kisparasz­tok eljárogathatnak. No de Sebosik Jánosnak, Boldis Martinnak és a közös minden tagjának arra irányul az igyekezete, hogy a szövetkezeti élet helyes kiépítésével egyre több dolgozót nyerjenek meg ügyüknek. Az idei termés nem a legjobb volt Hámosfalva határában. A gyako­ri esőzések nem váltak hasznára a g^bonanemüeknek, mert a szűk völgy száraz időben is tart magában nedvet, ha meg sok a csapadék, sá­ros. Mégis a szövetkezet tagjai, ahogy Sebosik elvtárs elmondja, az idei osztozkodásnál szépen részesed tek. Ö maga 250 munkaegységét dolgozott le az első félévben, és a gép alól 8.50 mázsa búzát, 1.50 má. zsa rozsot és 3.50 mázsa árpát vitt a magtárba. — Ennyi termésért döglésig kel. lett volna dolgoznom a múltban — mondja Sebosik János. Mert míg résziben vágtam a gabonát ••» nagy­gazdáknak, csak minden tizedik , vagy tizenegyedik kereszt volt az J enyém. Bódis Márton 53 éves ember és az életben már sok mindennel megpró bálkozott. Volt ö már szénégető, fa­vágó. részarató, később a falszaba­dulás után kisparaszt, mert földre és egy kehes lóra tett szert. De a ló megdöglött, a föld meg adósság ba keverte, úgy. hogy nem nyugo dott bele, hogy a maga gazdasága annyiszor verje földhöz, ahányszor csak talpraáll, beállt a szövetke­zetbe. Lovasfogattal járja minden nap a határt. A falusiak is az iparkodó emberek közé számítják. A szövet­kezeti munkából nem vonja ki ma gát. Az első félévi 254 munkaegy­sége után 8 mázsa búza és 2.50 má­zsa árpa jutalomban részesült. — Elég ez a családomnak, — mondja Bódis Márton — nagyon is elég, mert ha szétnézek a faluban, hát megállapíthatom, hogy a kulá­koknak nem maradt meg annyi ter­mésük. mtot nekem. MEG KELL JEGYEZNI, hogy Hámosf alván a szövetkezet tagjai mindannyian megelégedettek. Ha a környező falvakban személyesen ér deklödnek tőlük az emberek, jól megy-e náluk a munka, vagy rosz szu!, hát még nem akadtak olyan hámosfalvai szövetkezeti dolgozóra, aki panaszkodott volna. No de tlsz ta is ennek a szövetkezetnek nem csak a búzája, hanem a tagsága is a kulákoktól. Akik beléptek, földnél küliek és kisparasztok, hát fontoló­ra veszik, mit miért tesznek. Hat állandó munkása van a szövetkezet­nek és mondjuk négyszerannyi be járó munkása, de a nyolcvankét hektár földön bárki megtekintheti a munkájukat. Nem nehéz megérte ni az igyekezetüket, mert az egy­kori szénégetők, kulákok kiszol­gálói, már a mag' földjét járják, a maguk jövőjén uunkálkodnak. Mács Józsel (ó összmunka — a siker b'ztosítéka \ besztercebányai építőipari nemzeti vállalat dolgozóit augusztus utolsó napjaiban nagy megtisztelte, tés érte. Félévi tervük sikeres telje, sítéoéért a minisztérium Vörös Zász­lóval tüntette ki az üzemet. Az üzem vezetősége és a munkások leg­jobbjai a Národný Dom épületében ünnepélyes keretek között átvették a zászlót. Az arcokon öröm tükrö zödött, büszkén csillogó szemmel tekintettek rá. A kitüntetés nem véletlenül érte az üzemet. Az üzem vezetősége a munkásokkai együtt, mindjárt az első negyedév elején feladatul tűzte ki, hogy megszerzik az élüzem cí­mét. Ezt a kitűzött feladatot valóra váltották. A siker eléréséhez nagy ban hozzájárult az üzemi pártszer vezet jó munkája. A kommunisták jól irányitják a munkásokat, hogy a reájuk háruló feladatokat a kitű­zött határidő előtt teljesítsék és túlteljesítsék. A termelési bizottsá­gokban leleplezik a hibáitat és hiá­nyosságokat. Jó népnevelő munkával emelik a dolgozók széles rétegcinek öntudatát. A munkahelyeken rendszeresen tartanak politikai tízperoeket ás j^l megválasztott problémákról beszél getnek a munkásokkal. Rendszere­sen tartanak aktívákat és aktivizál ják a CsISz-szervezet munkáját így biztosítják az ideológiai színvo nai emelését. A mesterek, techniku sok, párt. és szakszervezeti funk. ci^náriusok szoros kapcsolatot te­remtenek a munkásokkal. A munka csoportokban meghonosították a kol lektív szellemet és elmélyítették a szocialista munka versenyt. Uj jarcú emberek nevelődtek ki, akik a munka arcvonalán becsülete­sen megállják a helyüket. Napról napra emelkedett azoknak a munká­soknak száma, akik a tervezett ha­táridők lerövidítéséért harcot foly­tattak. A dolgozók között végzett agitáció Val elérték art, hogy a mun­kások már az első negyedév elején tömegesen tettek kötelezettségvál­lalást. S így az első negyedévi ter­vüket március 24-re teljesítették, vagyis két nappal előbb, mint ahogy azt a vállalásukba foglalták, A fél­évi tervük határidő előtti teljesíté­sére szintén felajánlást tettek. Jó eredményeket ér el és öntuda. tóé munkát végez a zólyomi lakás, építések vezetője, Orfanusz elvtárs, aki minden munkaszakaszon új, ha­ladottabb munkamódszereket veze­tett be és nagy mértékben Kifej­lesztette a munkások közön * szo­cialista muhkaveresenyt Minden munkaszakaszon a párt irányító szerepét érvényesítették. A párt­funkcionáriusok szem előtt tartják Gottwald elvtárs szavait: „Arccal a tömegek felé!" Tudatában vannak, hogy jó eredeményeket csakis úgy lehet elérni, ha a széles tömegeket mozgósítják a terv teljesítésére A kommunisták példát merítettek A „Távol Moszkvától" című könyvből. Felébresztette bennük a felelősség­érzetet s ezt igyekeztek átültetni az emberekbe. A terv teljesítése során szebbnél szebb eredmények szület­tek. A munkában szerzett tapaszta­lataikat átadják egymásnak a mun­kások. A termelésben élenhaladök neveit üzemi és villámújság útján állandóan népszerűsítették. \z ünnepélyen az üzem vezető­sége és a munkások legjobbjai hang­súlyozták, hogy közösen, megbont hatatlan erővel és lelkesedéssel to­vábbra is arra törekednek, hogy a Vörös Zászlót megártsák. A mes­terek, technikusok még szorosabbra fűzik a kapcsolatot a munkásokkal Még szilárdabb alapokra helyezik az állami és munkafegyelmet, még na­gyobb gondot fordítanak a munká. sok anyagi és kultúráiig igényei ki­elégítésére. Az üzemi CsISz-szervezet tagjai is büszkék a kitüntetésre. Ők is hoz­zájárultak az élüzem cím elnyerésé­hez. Hosszúlejáratú kollektív köte­lezettségvállalást tettek, hogy /300 órát dolgoznak le brigádimunka for­májában. Ez ideig vállalásukat csak részben teljesítették, mert ezenkívül 200 brigádóra ledolgozását vállal­ták a szkubini EFSz-nél. Ebből már. 180 órát ledolgoztak. Az üzem kiváló munkásokban bő­velkedik. Ezek közé tartozik Liohy György ács, aki 248 százalékos át­lag normateljesítéssel halad az elen. hogy az üzemek dolgozói tu­domást szereztek arról, hogy az üzemüket Vörös Zászlóval tüntették ki, tömegesen tettek egyéni és kollek­tív kötelezettségrvállalásokat. 80 kol­lektív és 15 egyéni kötelezettségvál­lalást tettek, amelynek teljesitése 44.642 munkaóraimegtakarítást je­lent és lehetővé teszik negyvennel több lakásegység felépítését. Ezzel a kötelezettségvállalással biztosítják, hogy a gottwaidi ötéves terv ötödik évét december 21-re teljesítsék. K. I. A királyhelmeci építőmunkások túlteljesítik tervüket Életszínvonalunkat csak a mun­ka termelékenységének állandó eme­lésével biztosíthatjuk. A munka termelékenységének egyik legna gyobb előrelendítöje a szocialista munkaverseny. Ezt tudják a király helmeci építkezési vállalat dolgozói is és ennek tudatában üzemükben szocialista munkaversenyt fejlesz­tettek ki. Az üzem dolgozóinak túl­nyomó része bekapcsolódott a ver­senymozgalomba. Ez tette lehetővé számukra, hogy előirányzott tervü ket teljesítették. A terv teljesíté­sében a következők értek el kiváló eredményeket: Dobos József, Pataki Sándor, Tamás Sándor, Sugár Ká­roly. Ezek az elvtársak tervüket 221 százalékra teljesítették. Szép eredménnyel dicsekedhetnek a vékei dohányszárító betonalapza tánál, a kistárkányi egységes föld. müvesszövetkezet kútépltésénél és a perbenyíki gabonaraktár beton­munkálatainál dolgozó munkások is, akik előirányzott tervüket szintén jóval százszázalékon felül teljesítet­ték. Munkájukért dicséretet érde­melnek Kobák István, Halász Er­nő, Főrö István, Borkesz Lajos és csoportjaik, akik 200 százalékon felül teljesítik tervüket, Bottyán községben a gabonarak­tár gyors elkészítésénél kitűnő munkát végzett Lakatos Bertalan, Elismerést érdemelnek még Tóth József, Székely Miklós. Bajusz András és csoportojaiji. Ezek az elvtársak a perbenyíki gabonarak­feár falazásánál előirányzott tervü­ket mindig 100 szzalékon felü] tel­jesítették. Jó munkájukkal példát mutatnak és további szép eredmé. nyekre buzdítják az építkezési vál­lalat dolgozóit is. Török Imre, Királyhelmec Megváltozott élet Amerre csak járunk az országban, nincs egy város, eg v falu ahol ne emelkednének új. szocialista alkotások, új lakóházak iskolák, építkezések Hogy milyen szükséges téglagyáraink 'elkes és odaadó munkája, ez' mi sem bizonyítja jobban, mint a nap-nap utá n épülő lakóhfyrfk melyek dolgozó­nk örömteli életét sugározzák felénk Egy téglagyári munkás a múltban legnagyobb szegénységben élt. Tíz­tizenkét órát kellett naponta egyfoly­tában ledolgoznia és még így sem telt a mindennapi kenyérre. Ezt bizonyít­iák Sipos István elvtárs, a tornaijai *rglagyár dolgozójának szavai, aki több nint 12 évet dolgozott különböző tég­agyárakban Hogy milyprt volt Sipos István gyermekkora, azt nehéz lenne lenni. Az átélt szenvedést nehéz vol­na összefoglalni. Sipos István édesapja 44 évig cselédeskedett egy nagygazdá­nál. Az élet napos oldalát nem élvez­hette. Fénytelen szegényes volt min­dennapi életük £sak a felszabadulás óta változott meg sorsuk. Munkájáról és életéről ezeket mondja — A kemence melege semmi ahhoz a melegséghez képest, amely négy gyermekem sugárzó szeméből árad fe­lém, amikor hazamegyek munkámból. Boldog a mi családunk mert szeretjük egymást s szeretem munkámat is, amelyet örömmel végzek. A 45 éves Sipos Utván fürgén rak­ja a téglát a kemencéb e mintha csak 18 éves lenne Ma már nem kell napi 10—12 órát dölgoznm hanem csak 8 órát. s munkáját a -'znvjet Duvanov-módszer könnyíti meg K.B.

Next

/
Thumbnails
Contents