Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-04 / 215. szám, péntek

r ül SZO 1953 szeptember 4 Megkezdődött az úi iskolai év a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Központi Politikai Iskolában 1953 szeptember 2-án a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi zottsága mellett működő Központi Politikai Iskolában Bratislavában ünnepélyes keretek között kezdték meg az új iskolai évet. A másfél­éves tanfolyam megnyitásán részt vett O. Pavlík elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja és V. Bilak elvtárs, Szlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága pro­paganda- és agitációs osztályának vezetője. A központi Politikai Iskola igaz gatójának, M. Szabolcsik elvtársnak megnyitó beszéde után Pavlík elv­társ. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja szólott a hallgatókhoz és a tanári testülethez. Beszédében O. Pavlík elvtárs ki­emelte. hogy a párt egyre nagyobb figyelmet fordít az ideológiai kérdé­sekre, a funkcionáriusok kádereinek magas elméleti előkészítéssel vpló felfegyverzésére. „A kommunista párt győzelmé­nek biztositéka, mondotta Pavlík elvtárs — hogy munkájában a marxizmus-leninizmus elméletéhez igazodik.- Minél alaposabban és mi. nél nagyobb mértékben sajátítjuk el mi, kommunisták a marxi-lenini tahltást, annál jobban halad a mun­kánk, annál gyorsabban haladhatunk előre a szocializmus felé A marxiz­mus-leninizmus felfegyverez minket az államgazdaság felépítéséért és az ellenséges ideológiák ellen folyta tott harcra, a dolgozó nép párton­kívüli tömegeinek nevelésére és (át­nevelésére. A marxizmus-leninizmus olyan, mint az utakon és útkeresz­teződéseken az iránytű. — ahogyan erre Gottwald elvtárs tanított — segít, hogy megtaláljuk a feleletet az előforduló legfontosabb kérdé sekre, még hozzá olyan feleletet, amely lehetővé teszi, hogy minden kd|rülmények között a dolgozó nép, a szocializmus érdekében cseleked­jünk". A továbbiakban Pavlík elvtárs rámutatott az ideológiai munkában a pártfunkcionáriusok és párttagok ideológiai előkészítése terén és egy­általán a dolgozó nép széles töme­gei között végzett ideológiai-politi­kai munkában előforduló jelentős hiányosságokra. Szlovákia Kommu nista Pártja X. kongresszusa rámu­tatott. hogy az új alapszabályzat életbeléptetésénél a pártmunka leg­fontosabb szakaszán, az ideológiai munkában követünk el hibákat. Ši­roký elvtárs kiemelte, hogy „széle­sebb és mélyebb alapokra kell fek tetni a párttagok ideológiai színvo­nalának emelését és gondoskodni kell arról, hogy minden pártszerve­zet át legyen hatva az ideológiai egység \ harci szellemétől". „Az a számos hiányosság — foly­tatta Pavlík elvtárp — és a mun­kánkban előforduló sikertelenség is, amelyeket ma főleg az EFSz-ek ki­építésében észlelhetünk a falvakon, számos szervezetünk nem kielégítő politikai és ideológiai színvonalából és a funkcionáriusok gyenge ideoló­giai felkészültségéből ered. Ezért üdvözölnünk kell a párt­tagok és funkcionáriusok minden egyes politikai iskolázását, hiszen ez teszi lehetővé egész pártunk ideológiai színvonalának fokozatos megjavítását." Pavlík elvtárs rámutatott isko­láink hiányosságaira, amelyek a tanulást gyakran az üres magolás­ra irányítják, vagyis arra, hogy a hallgató gyakran jelentős számú idézetet, számos elméleti útmuta­tást ismer fejből, de a gyakorlat ban nem tudja megfelelően alkal­mazni. „A politikai iskolák gyakori hi­bája, hogy bár nagyon gyakorlati emberek jönnek az iskolába közvet­lenül az életből, a harcból, mégis könnyen elszakadnak a gyakorlat­tól, az élettől, elvesztik kapcsola­taikat, elmerülnek az ügynevezett „tiszta elméletbe", elvesztik a gya. korlattal valő kapcsolatukat. És az ilyen iskolázás közvetlenül ellentét­ben van a marxizmus-leninizmus lényegével. A marxizmus-leninizmus az elmélet GS 8i gyakorlat egységén alapul, nem' akar kapcsolatot te­remteni az elmélettel az elméletért, a marxisták nem azért tanulnak és nem azért igyekeznek megismerni a világot, hogy csak megismerjék, azt, hanem azért, hogy megváltoz­tassák. Az elméletnek a gyakorlat ta! való összekapcsolásában nem elég. hogy az előadásokat építkezé­sünk problémáival kapcsoljuk össze. Nem elég, hogy a marxizmus-leni­nizmus egyes ismereteit szocialista építésünk kedvező példáinak fel­használásából tanuljuk A megfele­lő alkalmas anyagnak felhasználása az előadásokon nagyon fontos do log. De ez egyedül még nem elég az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolására. Leginkább szük­séges, hogy az iskolában sem ve­szítsétek el szervezeteink életével és általában a szocialista építéssel való közvetlen kapcsolatokat." „Az elmélet megvilágítja a gya­korlat útját, — szögezte le Pavlík elvtárs — de éppen ezért mindig kapcsolatban kell lennie a gyakor­lattal; az elméletnek a gyakorlattal való élő és gyakori kapcsolata nél­kül az elmélet elveszti célját és ér­telmét. Csupán elméleti tanulással, a marx­izmus-leninizmus klasszikusainak ösz­szes jrásai bemagolásával sem válha­tunk Igazi 'arxistákká. Igazi marxistákká csak úgy válhatunk, ha az elméleti ismereteket állandóan összekapcsoljuk a gyakorlattal, ha közvetlenül részt veszünk pártunk mindennapos harcában, szocialista építkezésünk különböző szakaszain. Az elméletnek a gyakorlattal valő kapcsolata természetes dolognak tűnik. De nem mindig van ez így. Politikai munkánkban gyakran ta­núi vagyunk annak, hogy milyen messze halad egymás mellett a gya­korlat és az elmélet. És így van ez a látszólag természetes és emellett alapvető kérdésekben is. Vegyük például a munkásosztálynak a dol­gozó parasztsággal való kapcsolata kérdését. A dolog elméletileg ismert, világos és éppen ebben a kérdésben esünk a gyakorlatban gyakran hagy hibákba. Észre sem vettük és a dolgozó parasztsággal való szövet­ség helyett csupán a szövetkezeti földmüvesekkel való szövetséget te­remtettük meg, politikai és gazda­sági gondoskodásunkban megfeled­keztünk az egyénileg gazdálkodó, a kis és középparasztokról Majdnem úgy tekintettünk rájuk, mint a szo­cializmus ellenségeire, nem pedig a munkásosztály szövetségeseire. És ezzel gyengítettük azt az alapot, amelyen egész rendszerünk áll, vagyis ST munkásosztály és a dolgo­zó parasztság szövetségét. És ugyanez a helyzet az értéktörvény­nyel és egyébbel is. Kell, hogy na­'ponta mélyebben tanulmányozzuk a marxizmust.leninizmust és helyesen, alkotóan kell alkalmaznunk a gya korlati harcban, az építésben, hogy a dolgokról ne csak helyesen beszél­jünk, hanem az életben helyesen is valósítsuk meg azokat. És így kell, hogy tanítson bennünket politikai iskolánk is. A gyakorlattól való elszakadással kéz a kézben halad a marxizmus­leninizmus merev, dogmatikus al­kalmazása. Tudjátok nagyon jól, hogy milyen nevetségesen hatnak azok az emberek, akik a legegysze­rűbb dolgot nem tudják megmagya­rázni, elmondani anélkül, hogy va. lakit tízszer ne idéznének. Egészen természetes dolgokról beszélnek és emellett a marxizmus-leninizmus klasszikusaira hivatkoznak. Beszé­deik és cikkeik gyakran csak az egymásba kapcsolt idézetek hosszú láncát képezik. Az ilyen idézetek­nek nincs semmi kapcsolatuk a marxizmus alkotó elsajátításával. Ez a dogmatizmus, az iskolaszerü­ség, a níarxista fejletlenség meg­nyilvánulása. A klasszikusokból va ló idézetek fontosak mindenütt, ahol például olyan dolgokat bizonyltunk be, amelyeket valaki kl akar for­gatni, olyan dolgokat, amelyek ke­vésbbé ismertek, amelyeknéi ellen­tétekről és hasonlókról van szó. De úgy nem szabad idéznünk, hogy vé­gül megszünjünk saját magunk ^gondolkozni, hogy féljünk szabadon, saját szavainkkal beszélni a dolgok­ról. Ez a mód nem természetes, ha­nem iskolaszerű, ellentmond a marx­izmusnak. A marxizmus-leninizmus tanítása azért hatalmas, legyőzhe­tetlen, mert igaz, az életet egysze­rűen magyarázza, úgy, amilyen az a valóságban, nem forgat ki sem­mit; és ezért a marxista beszéde is egyszerű, érthető, világos; nem kell kiforgatni, cifrázni és ezzel a dolgok lényegét homályba borítani." Pavlík elvtárs kiemelte, hogy úgy kell megtanulnunk a marxi lenini elmélet felhasználását, hogy a pár­tonkívüli tömegekhez olymódon be­széljünk, hogy jól megértsenek, hogy közel kerüljünk hozzájuk Beszédének befejező részében a következőket mondotta: „Az álta­lános politikai marxista műveltség­nek csak akkor mutatkozik meg a hatása, ha ki tudjuk egészíteni a párt által ránkbízott szakasz ügyei­nek részletes, szakszerű ismeretével. Azok az emberek, akik mindent ál­talánosan, „politikailag" a dolgok konkrét ismerete nélkül akarnak intézni, szocialista építésünkben ho­vatovább kevésbbé felelnek meg, gyakran üres szószátyárokká, az építés fékezöivé válnak. Az általá­nosnak és az egyedülállónak egysé­ge, amely megnyilvánul az elmélet­nek a gyakorlattal való összekap csolása szükségességében is, úgy­szintén megköveteli, hogy minden kommunista szakemberré váljon a rábízott szakaszon, hogy a dolgokat nemcsak megközelítőleg, általánosan tudja megoldani, hanem konkréten, a dolgok teljes ismeretével. A tanu­lás utáni vágy, az általános politi­kai műveltség mellett a szakisme­retek elmélyítése, a ránkbízott sza­kaszon előforduló konkrét kérdések megoldása és mindezek mellett a politikai irányvonal szem elöl való nem tévesztése jellemzi az igazi kommunistát. A politikai iskolának is úgy kell nevelnie bennünket, hogy e politikai iskola elvégzésében ne művelődésünk befejezését lássuk, hanem kell. hogy tanulásunk to­vábbfolytatására és szakismereteink bővítésére irányítson bennünket." Jelentős segítség földműveseinknek (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyon sok olyan szövetkezeti tag és földműves van, aki már az év első felében és a nyári hónapokban teljesítette harmadik negyedévi be­adását. Sőt vannak olyanok is, akik már egész évi feladatukat teljesítet ték a hús- és tejbeadás terén. Hogy ezek a szövetkezeti tagok és föld­művesek ne károsodjanak, a kor mány elhatározta, hogy visszamenő hatállyal kifizeti a felemelt begyűj­tési árakat a terven felül beadott jóminöségü sertéshúsért és tejért. A kedvező magasabb begyűjtési árakkal főleg azokat a szövetkezeti tagokat és földműveseket jutalmaz­ták, akik nem törődtek az ellenség suttogó propagandájával és példá­san teljesítették és túlteljesítették állami beadásaikat. Láthatjuk te­hát, hogy a kormány intézkedései egy célt követnek: a mezőgazdasági termékek emelésének és a városok és falvak dolgozói életszínvonala ál­landó emelésének célját A kormány igazságosan értékeli a szövetkezeti tagok és a többi földművesek szor galmas munkájának eredményeit és elvárja, hogy a szövetkezeti tagok és a földművesek a kormány új in­tézkedéseire az állammal szemben fennálló kötelességeiket . még na­gyobb igyekezettel teljesítik, hogy minden téren fejleszteni fogják a piacra kerülő mezőgazdasági termé­kek termelését saját és egész' né­pünk érdekében. Hasonlítsuk össze kormányunk intézkedéseit a nyugati kapitalista államokban lévő földművesek hely­zetével. Míg nálunk a kormány eme li a begyűjtési árakat és gondosko­dik arról, hogy emelkedjék a föld­művesek életszínvonala, a nyugati kapitalista államokból naponta kap­juk a híreket a földművesek nyp­morbadöntéséröl. így például az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi időben a tej begyűjtési ára 11 százalékkal csök­kent és a Journal of Commerce cimü folyóirat kiszámította, hogy a farmerek jövedelmei az 1953. évben körülbelül 10—20 százalékkal ala csonyabbak lesznek, mint a mult évben. Az amerikai farmereknek nagy gondot okoz termékeiknek el­adása, mivel gyűlnek az úgynevezett el nem adható készletek — amelyek csupán azért nem adhatók el, mert a kapitalista rendszer a munkanél­küliek millióit szüli akik mér>' ele­gendő kenyeret sem tudnak "isá­rolni maguk és családjuk részére. Egészen más a földművesek hely­zete nálunk és a béketábor orszá­gaiban, ahol a földművesek munká­ját nagyra becsülik és a Szovjet­unió, valamint a népi demokratikus országok kormányai a mezőgazda­sági termelés fejlődésének határta­lan távlatait nyitják meg a földmű­vesek előtt. Az egyes mezőgazdasági alapter­mékek begyűjtési árainak feleme­lése a munkásosztálynak a dolgozó földmüvesekkel való szövetsége to­vábbi megszilárdításához vezet, és új, jelentős lépés népünk életszín­vonalának állandó emeléséhez veze­tő úton. Ebben az időszakban éri el a termésbegyüjtés befejező szaka­szát. Arról van most szó, hogy ösz. szes földműveseink beadási felada­taik teljesítésével szemestermény­ben, húsban és tejben kihasználják azt « segítséget, amelyben a kor­mány részesíti őket, mivel ez meg­bízható út a jövedelmek emelésére és az élet további megjavítására. Ennek előfeltétele a cséplés befeje­zése, a begyűjtés meggyorsítása és az, hogy nem szabad megfeledkezni a jó előkészítő munkáról és az őszi munkálatok végrehajtásáról sem, ami a jövő évi jó termés alapja. A kormány .elvárja, hogy a .szö­vetkezeti tagokban és a többi föld­művesekben most sem csalatkoz­nak a dolgozók és hogy a felemelt begyűjtési árak minden földművest arra fogynak serkenteni, hogy min­den erejével igyekezni fog a köztár­sasággal szemben fennálló köteles­ségeit teljesiteni. így hozzájárul ha­zánkban az egyre gazdagabb és bol­dogabb élet előfeltételeinek megte­remtéséhez. A Csehszlovák Köztársaság támogatja a Koreni Népi Demokratikus Köztársaságot A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ezekben a napokban megtár­gyalta a koreai népnek nyújtandó segítség kérdését, amely nép az ag resszorok visszaverése és a fegyver, szüneti egyezmény megkötése után új, hatalmas erővel kezdte meg gyö­nyörű hazájának újraépítését. A Csehszlovák Köztársaság kormánya Korea boldog, békés felvirágzásának közős érdekéből és abból az őszinte barátságból kiindulva, amely össze­kapcsolja nemzeteinket, elhatároz­ta, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot hathatós segít­ségben részesíti nemzetgazdaságá­nak felépítése és megújítása terén, mégpedig anyagi és tudományos­technikai segítség nyújtásával. A magyar tannyelvű pedagógiai iskola, igazgatósága értesíti azokat a dolgozókat, alkdk látogatni akar­ják a Dolgozók Esti Iskoláját, hogy a beiratkozások szept. 15-ig tarta­nak, délelőtt 8—10 óráig a Pedagó­giai Iskolában, Bratislava, Dunaj­ská 33. sz. Ugyanitt és ugyanebben az idő­ben a dolgozók beiratkozhatnak a távtanulásra is. Elhalasztják a vasműszakot A kohóipari és ércbányaügyi minisz­térium a Nemzeti Arcvonal Akció ­bizottságával és a népi igazgatással együttműködve szeptemberre terve­zett országos vashulladékgyűjtési akcióját, az „öszí vasműszakot" technikai-szervezési okokból későb­bi időszakra elhalasztja. A Csemadok IV. országos konfe­renciájának tiszteletére egyre több helyi csoport kapcsolódott be a pel­söci ós a felsőszeli versenyíelhí vásba: „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért" jel­szó alatt. A Csemadok kezdeménye zésére a tömegszervezetekkel együtt falvainkban értékes kötelezettség­vállalásokat tesznek annak érdeké­ben. hogy falvaink és városaink külső képe is méltóképpen tükröz ze szocialista életünk örömét, vi­dámságát és tiszta utcáival hozzá­járuljon a dolgozók egészségének megvédéséhez. Helyi csoportjaink közül újabban Rimaszécs, Migléc, Dacsókeszi, Ko vá, Terbegec, Nagyszellö, Ipolyke­szi, Slrak, Bény, Szögyén, Mada r és Tornóc fogadta el a versenykihívást, melyet kiegészítettek több értékes kötelezettségvállalással is. Példájul Rimaszécsen az egyes versenyponto kat a tömegszervezetek s a közigaz gatási szervezetek Vezetői helyeser megosztották egymás közt. A HNB r A z emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért vállalta, hogy a község közepén lé­vő teret bef ásítja és rendbentartlja. Az EFSz a község belterületén lévő rossz utakhoz az anyagot odafuva­rozza. A helyi pártszervezet a rossz utak rendbehozásához a szükséges kavicsot kitermeli. A Szokol és a CsISz a futballpálya útmenti olda lát kiárkolja és az átfolyó csöveket lefekteti. A nöbizottság az utak tisztántartását és a községháza előtt létesülő park rendben tartását vál lalja. A Cseszlovákiai Szovjetbará tok Szövetsége szintén az útjavítá­soknál segédkezik. A Csemadok a kultúrház munkálatait befejezi, he tenként Csemadok-félórákat, havon ként pedig népnevelő előadásoka' tart. Negyedévenként egy szociális ta színdarabot rendez. A Tüzvédel mi Szövetség a község rossz kútjai' kitisztítja és a rossz épületeket le bontja Az egyes pontok végrehaj tásáért a tömegszervezetek vezetői i felelősek. Dacsókeszin a Csemadok és a tömegszervezetek havonta egy tudo­mányos előadás megszervezését vál lalták, melyen a lakosság legalább 10 százalékának részvételét biztosít­! ják. Gondoskodnak a helyi iskolák épületeinek és környékének megja­vításáról, amit augusztus végéig úgy akarnak befejezni, hogy szep­| tember 1-én a tanítás zavartalanul í megkezdődhessen. A mozielöadások 1 előtt havonta egy rövid ismerettel iesztő előadást tart a Csemadok. Kőváron a HNB és a Csemadok a község tereit körülkeriti, rendbe hozza és az utcasorokat kétoldalt Gyümölcs, vagy hársfákkal ülteti be Nagyszellön a HNB és a Csema dok vállalta, hogy a helyi EFSz ré szére egy silógödröt ásnak ki és egy istállót elkészítenek. Bényen a HNB-vel közösen még ez év i szén az Allomás-utca mindkét oldalán lévő csatornát J rendbehozzák, Bevezetik a Csema­dok-félórákat, amelyekein rendszere­sen tájékoztatják a lakosságot a kül. és belpolitikai eseményekről, valamint az EFSz munkájáról. A szögyéni helyi csoport a HNB­vel közösen szintén értékes kötele zettségeket vállalt és az egyes pon­tok elvégzéséért a vezetőség tagjai egyénenként felelősek. Pl. az autó­busz részére a garázst teljesen rendbehozzák és a soffőr részére a 1 garázsban egy fülkét építenek. Még ebben az évben elkészítenek két ku­j tat, hogy a dolgozók jó vízzel való ellátását biztosítsák. Ezért felelős Sipos István. Az autógarázstól a mozihelyiségig kövezett utat építe­nek, amely munkába az összes tö­megszervezetek brigádmunkával be | kapcsolódnak, ezért felelős: Cagány Tános és Psenák Ferenc. A CsISz és • Csemadok ifjúsága a kultúrotthon uJvarám közösen felépíti a röplab­dapályát. j A madari helyi csoport a többi tömegszervezetekkel együtt beszál­lítja az állomásról a villanypózná­kat brigádmunkával és otthon az egész faluban kellő helyen lerakja, hogy hamarabb legyen fény a ma. dari dolgozók otthonaiban. Tornóoon az utcákon a kiszáradt fákat újakkal pótolják, hogy egész­ségesebb legyen a levegő. Az állo­mástól a faluiba vezető út járdáit kaviccsal töltik fél, hogy esős idő­járás esetén sármentes legyen. Ezek az értékes kötelezettségvál­lalások azt mutatják, hogy a helyi csoportok nagy része — különösen a kassai és besztercebányai kerü­letben — jő munkával készül a Csemadok IV. országos konferenciá­jára. Csemadok helyi csoportok! Le­gyetek kezdeményezői: „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért" jelszó alatt indított ver­'enymozgalomnak! Tegyétek szebbé falvaitokat, hogy még örömteljesebb és boldogabb legyen a dolgozók éle­te a szocializmust építő hazánkban!

Next

/
Thumbnails
Contents