Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-29 / 236. szám, kedd

I UIS7Q 1953 szeptember 29 Biztosítsuk mindéi] módon a mezőgazdasági termelés fejlődését ÍFolytatás 9 3 oldalról.) és tudta-e a tagokat a közös gaz­dálkodásra átnevelni? A szövetkezetek alapítása és a me­zőgazdasági termelésnek magasabb színvonalra emelése nem jelenti pusztán csak a földek gazdaság­technikai rendezését, nem elégséges pusztán a mezsgyék felszántása, ha nem előre ki kell dolgozni rendes tervet arról, hogy az újonnan ala­kított szövetkezet miként fog gaz­dálkodni, miként fogja a termelést megszervezni, hogyan fogja a mun­kaerőket felosztani, milyen úlj mód­szereket fog alkalmazni és hogyan fog a tagság az új módszerek hasz nálaiával megismerkedni, hogy így biztositva legyen a szövetkezeti gazdálkodás felvirágzása, hogy meg­hozza a megfelelő hasznot, hogy a tagok elégedettek legyenek és ne meneküljenek el a szövetkezetből. Elvtársak, ez a fő cél, ez a fő fel­adat. mindezt el lehet érni. A mező­gazdasági szövetkezeti mozgalom* és mai gazdag tapasztalatai erre az összes lehetőségeket biztosítják. Ám helyesen kell ezeket felfogni, ki­használni és meggondoltan kell be­vezetni. A sietség, a nemtörődöm­ség, a felületesség beláthatatlan ká­rokat okoznak és aztán nem ér sem­mit azzal kérkedni, hogy száz meg ezer egységes földmüvesszövetke zetet alapítottunk. Ha nem tudtunk gondoskodni prosperitásukról, ak­kor bizony kevesebb többet ért vol­na. Kevesebb lenne a gondunk, kisebb lenne a földművesek sorában az elé­gedetlenség és a kiábrándultság és mindannyiunknak több haszna lett volna a dologból. A szövetkezetek megalapításánál állandóan hangsú­lyozták a jelszót: a Szovjetunió és a kolhozok példájára. Szükségesnek-tartom tehát néhány szót szólni a szovjet tapasztalatok és módszerek kihasználásáról mező­gazdasági termelésünk új szervezé • sében. Miben követnek el nálunk hibá­kat? A szovjet tapasztalatokat gyakorta csak propagandisztikusan, sablónosan és nagyon kevéssé gya­korlatilag veszik át. Nem elégsé­ges pusztán egyszerűen kijelenteni: a Szovjetunió a mi példánk. Rende­sen tanulmányozni kell a szovjet agronómia alapelveit, tanulni belő­lük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető irányvonalai alapján dolgozni. Gon­dosan vizsgálat és tanulmány tár­gyává tennünk, hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat és módszereket a mi feltételeink és körülményeink között alkalmazni, hogyan lehet a mí viszonyaink közt felhasználni. Az új szovjet agronómiai tudo­mány a marx-lenini tanításból indul ki. amelyre a micsurini materialis­ta biológia is támaszkodik. Mi ennek a fő alapelve? Fő alap­elve az, hogy a környezet változta­tásával és szabályozásával a termé­szetben jobb és hasznothaijtóbb or­ganizmusokat lehet alakítani és ki. termelni. A szovjet tapasztalatok továbbá arra tanítanak, hogy a nagyüzemi termelésre átalakított mezőgazdál­kodás haladóbb mezőgazdálkodás, nagyobb lehetőségeket ad korunk modern vívmányainak jobb alkal­mazására, azaz a gépesítésre, az agrotechnikára, a munka megszer­vezésére és a termelés tudományo­san irányított tervezésére, a föld és az állattenyésztés termelékenységé­nek fokozására, a vesződségek kikü­szöbölésére. jobb eredmények és jobb termések biztosítására, kisebb­számú munkaerő alkalmazásával. Ha összehasonlítjuk a szovjet mező­gazdálkodás elért eredményeit, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a cári mezőgazdálkodás a vi­lág egVik legelmaradottabb mező­gazdálkodása volt. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szovjet mezőgazdálkodásnak kezdet­ben fel kellett használnia azokat a földterületeket, amelyeket a kapita lista gazdálkodás értéktelenné tett. A régi Oroszország feudális me rőgazdálkodása során mondhatnánk egyáltalában nem használtak trá­gyát, mindent a földre bíztak, amelyről elmondhatjuk, hogy a végsőkig ki volt uzsorázva. A cári Oroszország hatalmas mezőgazdasá­gi területein éppen ezért következ­tek be periódikusan terméketlen évek, amelyek az elképzelhetetlen muzsiknyomort okozták és amelyek, nek gyakorta az emberek millió es­tek áldozatul. A Szovjetunió új niezögazdálko­dási rendszerével az ilyen terméket­len évek, amelyek nyomat, éhséget és milliók éhhaiálát jelentették, már régen és véglegesen eltűntek. A Szovjetunió a régi feudális cári Oroszországot az éhség országából egyre növekvő mezőgazdasági ter­melés országává alakította, amely ma egész Európa gabonaraktárává válik. Mi is kenyérellátásban nagy­ban a Szovjetunióra vagyunk utal­va, a Szovjetunióból való gabona­behozatalra. Ezeket a sikereket sohasem lehe­tett volna elérni, ha a Szovjetunió a régi muzsik, vagy feudális mező­gazdasági módszer mellett maradt volna. E gazdálkodási mód elmara­dottságát és a falvaiknak a belőle fakadó kizsaroltságát, nyomorát és éhségét a szovjet nép csakis az új szocialista mezőgazdasági termelés­sel szüntethette meg. E tekintetben példát ad nekünk a Szovjetunió. Tudományos ismeretei­nek és mócszereinek felhasználása figyelembevéve azt, hogy a mi me­zögazdálkodási módszerünk már ré­gi időktől fogva sokkal magasabb színvonalon állott, mint a cári Oroszország mezőgazdasága, mesz­szemenő kilátásokat és lehetőségeket biztosít számunkra. » Ha az adott példákat helyesen fogjuk kihasználni, akkor mezőgaz 'dálkodásunkat rövid pár év lefor­gása alatt rá kell, hogy vezessük a szocialista gazdálkodás útjára, amely a modern agronómia segítségével soha nem remélt felvirágzással ke­csegtet. Csakis ilyen módon tudjuk telje­sen a város és a falu kulturális színvonala közötti különbséget ki­egyenlíteni. Ha az egyéni, a felap­rózott mezőgazdálkodás mellett ma radnánk. akkor nem szűnne még az ifjúság menekülése a faluról. Ha lehetőséget adunk a mezőgaz­dasági ifjúságnak megfelelő agronó­miai művelődésre és tanulmányokra, csakis ezzel nyitjuk meg neki az utat a természet átalakításához, ta­nítjuk meg az ifjúságot arra, hogy öröme teljék a növényi és állati termelés terén elért felfedezések­ben és büszke legyen rájuk és ezzel a mezőgazdasági munka éppen olyan vonzó legyen számukra, mint ami­lyen vonzó ma a falusi ifjúság több­sége számára az ipari és az irodai munka. Nekünk szükségünk van új, fiatal erőkre mezőgazdaságunkban. Hogy­ha a mezőgazdasági gazdálkodást nem emeltük volna új korszerű szín­vonalra, és ez csakis új, szövetkeze­ti nagytermelés útján érhető el — nem akadályozhattuk volna meg a vidék elnéptelenedését. És hogyha nem akadályoztuk volna meg a vi­dék elnéptelenedését, hogyan akar­hatjuk megjavítani közellátásunkat, hogyan akarhatjuk azután biztosi­tani egész népünk anyagi és kultu­rális színvonalának állandó emelke­dését? A kormánynyilatkozat és minden intézkedés, melyet ennek alapján teszünk és tenni fogunk a jövőben, egyetlen célja, még fokozottabb mértékben megszilárdítani a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetséget, mely egyedüli szilárd biztosítéka a szocializmus felépítésének a mi csehszlovák köz­társaságunkban. Ezért minden eszközzel támogatni fogjuk mezőgazdasági termelésünk fejlődését, nemcsak a szövetkezetek­ben, hanem a magánszektorban is. Most a legfontosabb feladat meg­szilárdítani a létező mezőgazdasági szövetkezeteket, kiküszöbölni hibái­1cat és elégtelenségeiket, hogy tel­jesíthessék a közösséggel szemben fennálló feladatokat ée biztosítani kell tagjaik számára a rendes mun­káért a rendes megélhetést. További szövetkezeteket is fogunk alapítani. De csakis meggyőzés út­ján és csak azokon a helyeken, ahol valóban biztosítva látjuk életképes­ségüket. A szövetkezetek megala­pításának üteme összhangban kell, hogy legyen a mezőgazdasági gépek és traktorok, kombájnok fejlődésé­nek ütemével, valamint építőiparunk fejlődésének ütemével, hogy így biz­tosíthassunk megfelelő gazdasági épületeket és lakásokat, ami fontos előfeltétele és biztosítéka a szocia­lista mezőgazdasági termelés helyes fejlődésének. Nem teljesíthetjük egyszerre mindezeket a feladatokat. Csakis fokozatosan teljesíthetjük őket, ezért minden elhamarkodottság és meg­gpňdolatlanság nem használ az ügy­nek, hanem árt. Éppen ezért nem lehet számunkra közömbös a mezőgazdasági terme lés magánszektora sean. Az egyéni­leg gazdálkodókat, akik nem tagjai a, szövetkezetnek, ugyancsak támo­gatnunk kell és segítségükre kell lennünk gazdaságuk termelékeny­ségének fokozásában a közösség ér­dekében, egész közellátásunk érdeké­ben. Ahogyan nem engedjük meg a szövetkezetek erőszakos és felelőtlen megalakítását. úgy nem engedjük meg az eddigi f öl d m ü ve s s zöve tk eze tek felelőtlen megkárosítását és szétzüllesztését sem. Az a kijelentésem, melyet Kliőa­ván tettem, érvényben marad. Sen­kit sem fogunk erőszakkal kénysze­ríteni a szövetkezetbe való belépés­re, sem arra, hogy a szövetkezetek­ben maradjon. Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a szövet­kezet nem galambdúc, melyből bár­ki és bármikor tetszése szerint ki­repülhet. A szövetkezeteknek meg vannak az alapszabályaik és a szö­vetkezeti tagok belépésükkel bizo­nyos kötelezettségeket vettek ma­gukra. Az alapszabályokat betarta­ni és a kötelezettségeket teljesíteni kell. ) Be kell tartani az alapszabályok által elért határidőket és követke­zetesen kell teljesíteni a kötelezett­ségeket. Sehol és senkitől sem lehet megtűrni a szövetkezeti vagyon tet­szés szerinti tékozlását, sőt szétlop­kodását. A mi kormánynyilatkoza­taink nemcsak üres ígéretek. Erről már mindenki meggyőződött "és a jövőben is meg fog győződni. Az utóbbi időben több olyan határozatot hoztunk, melyek előnyöket, kedvez ményeket és hathatós segítséget biz­tosítottak mind az egységes föld­müvesszövetkezeteknek, mind az egyénileg gazdálkodóknak. Ezen az úton fogunk továbbra is haladni. A kötöttpiac megszüntetésével, va­lamint a pénzreformmal megterem­tettük ennek előfeltételeit. Szocialista politikánknak célja: minden tekintetben emelni egész népünk anyagi és kulturális színvo­nalát. Jobban ellátni népünket köz szükségleti cikkekkel és leszállítani az árakat. Hogy milyen gyorsan fogunk ha­ladni ezen az úton, az nem függ a kormány jóakaratától. Az árak leszállítása több terme­lést, jobb és olcsóbb termelést je­lent. Ebből ki kell. hogy vegyék ré­szüket az üzemek munkásai, a szö­vetkezeti dolgozók és parasztok a földeken, valamint a hivatalok dol­gozói. Hiszem, hogy közös munkával és közös törekvéssel elérjük ezt. Ehhez N egyre van szükségünk: hogy a béke táborára támaszkod­junk, melyet a Szovjetunió vezet, hogy megtartsuk és t^g védjük a békét, hogy elhárítsuk a háborút. Szükségünk van ehhez arra, hogy hűek legyünk felejthetetlen Gott­wald elvtársunk örökéhez és hogy még inkább megszilárdítsuk a mun­kások és parasztok szövetségét. Elszántan tovább kell haladnunk előre a szocializmus felépítése felé, hazánk minden dolgozójának mind a falvakban, mind a városokban boldog és örömteljes jövője félé Tisztelet mindazoknak, akik e be­csületbeli feladatok teljesítésében részt vesznek falun és városon és tisztelet közös iparkodásuknak és munkájuknak! A Csehszlovák Hadsereg l\apja előtt! dás katonai-mozgalmat. Jelentős helyet foglal el az idei ünnepsé­gekben az újoncok előkészítése a katonai szolgálatra és ünnepélyes bevonulásuk is. A Csehszlovák Hadsereg Napjá­nak és az újoncok idei bevonulásá­nak szervezője a népi közigazgatás; feladatát szoros együttműködésben látja el a Nemzeti Arcvonal minden tagjával, különösen a Hadsereggel való Együttműködés Szövetségével, a helyi katonai parancsnokságokkal és a* egyes helyőrségekkel. A nem­zeti bizottságok mellett a Csehszlo­vák Hadsereg Napja ünnepségeit előkészítő bizottságok működnek Az előkészítő munkák a köztár­saság minden egyes kerületében fo­lyamatban vannak. A nemzeti bi­zottságok és a népi közigazgatás szervei által rendezendő üzemi és falusi gyűléseken részt vesznek a hadsereg fegyveres alakulatainak és a Hadsereggel való Együttmű­ködés Szövetségének tagjai. A gyü­lésen megtárgyalják a gottwaidi ötéves terv utolsó évének még fennálló feladatait és azok teljesí­tését. Hat prágai kerületben a mai na­pig már 41 összüzemi gyűlést tar­tottak a Csehszlovák Hadsereg Napja tiszteletére. Gyűlések voltak már a libeni Sverma-müvekben, a holešovicei »Orbis 03«-üzemben, a Csehszlovák Állami Film barran­dovi üzemében, a zábehliced Chira­na nemzeti vállalatban, Prága 8. kerületének remizében és másutt Az egyes katonai alakulatok gyűlé­sein a patronátusi hivatalok képvi­selői is részt vesznek. Ostravában már október 3-án es­te megkezdődnek az ünnepségek. A Sztálin téren népi művészegyüt­tesek lépnek fel. Az Állami Szín­házban Burjakovszkij „Prága az enyém marad« c. színdarabját mu­tatják be. Vasárnap a Nemzeti Arcvonal tömegszervezeteinek kép­viselői megkoszorúzzák a Szovjet Hadsereg emlékmüvét a Komen­sky-parkban. A nagyobb tereken katonazenakarok és üzemi klubok zenekarai fognak játszani. Az ün­nepségek vasárnap délután a vít­kovicei stadionban érik el csúcs­pontjukat: fellépnek a csehszlovák hadsereg, a Hadsereggel való Együttműködés Szövetségének tag jai és más kitűnő sportolók. Lab­darúgómérközésre és harci gyakor latok bemutatására is sor kerül. Este a bratislavai katonai művész­együttes lép fel. Az ünnepségeket tűzijátékkal és népünnepéllyel feje­zik be. A Dukla.szorosért folytatott harcok évfordulóján ünnepeljük a Csehszlovák Hadsereg Napját. Amint hadseregünk fokozatosan az egész dolgozó nép hadseregévé lett, úgy szerettük meg mind jobban és jobban. Csak nemrég, 1950 óta ün neplik a dolgozók müliói közösen néphadseregünk ' tagjaival ennek a jelentős hadászati és politikai ese­ménynek évfordulóját. A Csehszlo vák Hadsereg Napjával kapcsolatos ünnepségek tulajdonképpen részei a Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom- évfordulóján tartott állami ünnepségeknek. Ezekben a napok ban emlékezünk meg a Szovjetunió­ban létesített csehszlovák egysé geknek a felszabadító Szovjet Hadsereg oldalán folytatott közös harcairól. Ezek az egységek képez­ték alapját új, népi demokratikus hadseregünknek. Soha el nem múló hálánkat fe­jezzük ki a Szovjet Hadseregnek nemcsak a nemzeteink szabadságá­ért és állami függetlenségéért foly tátott hősi harcért, hanem azért a rendszeres, mindennapos segítsé gért, amit a népi demokratikus Csehszlovákia új, fegyveres erejé nek kiépítése terén nyílj t. Védel­münk kiépítésében a szovjet ta pasztalatoknak ugyanaz a jelentő ségük és feladatuk, mint népünk életének bármely más szakaszán, mint népgazdaságunk bármely ágá­ban. A csehszlovák hadsereg idei ün­nepén látható lesz mindaz az ered­mény,. amit hadseregünk, a legyőz hetetlen Szovjet Hadsereg példájá ból tanulva, eddig elért. Az ünnep­ségek célja az, hogy bemutassa a csehszlovák hadsereg jelentőségét, erejét, békeakaratát és emelje álla munk minden- polgárának személyes felelősségérzetét népi demokratikus hazánk védelmének állandó megszi­lárdításáért. A Csehszlovák Hadsereg Napjá­nak megünneplése megszüárdítja és elmélyíti a hadsereg kapcsolatát a néppel, emeli a dolgozók bizal­mát a Szovjetunió vezette béketá­bor legyőzhetetlen erejében és mozgósítja a dolgozókat ötéves ter­vünk Utolsó évi feladatainak még szorgalmasabb és felelősségteljesebb teljesítésére és túlteljesítésére. A dolgozók még inkább bekapcsolód nak a polgári védelem és honvédel­mi nevelés szerveibe. A had s ere gen belül arra szolgál az ünnepség, hogy a hadsereg tagjai példásan teljesítsék a katonai eskü és szol gálati szabályzat követelményeit és magasabb fokra emeljék a »pél­Katonák a dolgozók között A csehszlovák hadsereg közelgő napja előtt hadseregünk tagjai sza bad idejükben egyre több dolgozót látogatnak meg az üzemekben, az EFSz ékben, meglátogatják az ifjú­ságot az iskolákban és ismertetik előttük életüket. Az elmúlt napok ban a »Palcák« katonai együttes meglátogatta a Moravia-üzem dol­gozóit. A katonák az üzem dolgozói közé, egyenesen a munkahelyükre mentek. Megismerkedtek a terme lési folyamattal és azokkal az em berekkel, akik az állandóan foko­zódó termelés és jobbminőségü ter mékek biztosítói. Az üzem dolgozói lelkesen üd­vözölték hadseregünk tagjait. A kétórás kultúrműsor, amelyet a ka­tonák előadtak, katonáink fejlett kultúrtevékenységéröl tett tanúsá got. A műsor után a katonák elbe­szélgettek a dolgozókkal. A válla­lat vezetője s a ROH elnöke ismer­tették a katonák előtt a tervteljesi­tést, a sikereket és hiányosságokat. A Moravda-üzem dolgozói az elmúlt hónapban 110 százalékra teljesítet­ték a tervet és ezt a számot a hé­ten gyakran túlteljesítik. A Mora­via-üzem dolgozói a katonák jelen­létében kötelezték^ magukat, hogy a helyi EFSz-nek Segíteni fognak a burgonya betakarításában. Bratislava ban megnyitották Martin Benka műveinek kiállítását Vasárnap, szeptember 27-én a bra­tislavai Szlovák egyetem aulájában megnyitották Martin Benkának, a kiváló szlovák képzőművésznek, aka démikus festőművész eddigi müvei­nek kiállítását. A kiállítást a művész hatvanötödik születésnapja alkalmá ból rendezte a Csehszlovák Képző művészek Központi Szövetségének szlovákiai szekciója A kiállítás ün­nepi megnyitásán, amely fölött a Szlovák Nemzeti Tanács és a Meg bízottak Testülete vállalt védnöksé get, részt vettek Anton Nedved, a Megbízottak Testületének alelnöke, Ondrej Klokoč ' közmüvelődésügyi megbízott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának dol­gozói, a Szlovák Tudományos Aka­démia elnöke, Ondrej Pavlik, állam díjasok, szlovák politikusok, művé­szeti és kulturális dolgozók, a brati slavai üzemek, egységes föidmüves szövetkezetek dolgozói és az ifjúság. A kiállítás megnyitásán Ondrej Klokoč közmüvelődésügyi megbízott mondott ünnepi beszédet. Majd pedig dr. Marian Váross képzőművészeti kritikus és történész, a SzTA dolgo­zója értékelte Martin Benka munkás­ságát. Marti n Benka akadémikus festőt ezután Karol Stránik építész, a Cseh­szlovák Képzőművészek Központi ' Szövetségének elnöke üdvözölte. Az ünnepeltet továbbá üdvözölte egy pionír-küldöttség. szülőfalujának küldöttsége, munkatársai és barátai.

Next

/
Thumbnails
Contents