Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-29 / 236. szám, kedd

1953 szeptember 29 ÜIS2 ö Csehszlovákia küldöttének felszólalása az ENSz-ben Az ENSz 8. közgyűlésének vitája foJyamán beszédet mondott Václav Dávid miniszter. Beszédében a töb­bi között a következőket mondotta: »A nemzetközi feszültségben, amelyet szándékosan idéztek elő az elmúlt évek folyamán a támadó erők, a mult hónapokban bizonyos enyhülés mutatkozott, amelyet az egész világ közvéleménye a mély megkönnyebbülés és üj remény érzésével fogadott. Ez az egész vi­lág békeszerető erőinek és elsősor ban a Szovjetuniónak az érdeme, amely fennállásának első napjaitól fogva rendületlenül a nemzetközi béke és biztonság megszilárditásá nak politikáját folytatja és az ösz­szes vitás kérdések békés tár­gyalások útján való megoldására törekszik. A koreai fegyverszünet keresztülhúzza a háborút óhajtó imperialisták terveit. A csehszlovák küldöttség azon küldöttségek között volt, amelyek már a 7. közgyűlésen határozottan a kerekasztal mellett tartandó tár­gyalások elve mellett foglaltak ál lást, amely tárgyalásokon részt kell hogy vegyenek az ázsiai országok, mint az ENSz tagjai. A csehszlo­vák küldöttség már ezelőtt is hang súlyozta, hogy a politikai konferen ciáról, amelynek célja az ázsiai problémák megoldása, nem lehet kizárni Ázsiának nagy nemzeteit, amelyeknek ez életérdekük. Az a tény, hogy a közgyűlés él­utasitotta azt, hogy ezen az ülésen elsősorban a koreai és kínai félnek a politikai konferenciát illető javas­latait tárgyalja, nem járulhat hoz­zá a koreai kérdés kielégítő fejlő­déséhez. Ez az állapot az-ENSz.re komoly felelősséget ró. Az egész világ népei joggal elvárják, hogy az ENSz saját részéről hozzájárul­jon a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez és így a nemzetközi béke és biztonság megtartásának és meg. szilárdításának hatásos eszközévé váljék. Az ENSz háborús erői megta­gadják a Kínai Népköztársaságtól, hogy az ENSz-ben törvényes helyét elfoglalja. A Kínai Népköztársaság képviselőjének, a legnagyobb ázsiai hatalom képviselőjének részvétele nélkül nem lehet semilyen problé mát sem sikeresen megoldani a Távolkeleten és nem lehet a világ politika fő kérdésének megoldásá­hoz sem fogni. Dulles, az USA államtitkára a közgyűlés szeptember 17-1 ülésén mondott beszédében hazug állításo kat tett a Szovjetunióról és a né pi demokratikus országokról. E rá­galmaknak célja és értelme nem volt más, mint az, hogy az USÁ­ről levegye a fennálló nemzetközi feszültségért viselt felelősséget, és hogy elsősorban saját népe, vala mint a világ közvéleménye előtt igazolja a világbékét fenyegető úgynevezett »eröszakpolitikát«. A Szovjetunió és a béketábor többi országai már több ízben konkrét tettekkel bizonyították be abbeli készségüket és akaratukat, hogy megszilárdítsák a » népek kö­zötti barátságot és együttműködést. A világ közvéleménye azonban a mai napig hiába vár egyetlen konkrét cselekedetet az USA részé­ről, amely az USA kormá­nyának arról a konkrét szándékáról tanúskodna, hogy válóban hozzá akar iárulni a nemzetközi feszült­ség" enyhítéséhez, a népek baráti együttműködésének megszilárdítá sáho- a nemzetközi vitás kér­dések - tárgyalások útján való bé­kés megoldásához. A koreai fegyverszünet aláírása — mondotta a továbbiakban V. Dávid csehszlovák külügyminiszter — kilátást és reményt ad a vitás és megoldatlan kérdések megoldá sára. Az olyan fontos problémáknak megoldasa, mint a tömegpusztitó fegyverek feltétlen eltiltása, a leszerelés kérdése és idegen terüle­teken levő háborús támaszpontok felszámolása, a népek közötti ellen­ségeskedés és gyűlölet propagandá jának korlátozására irányuló intéz kedések, nagy jelentőséggel bírná nak a tartós béke és a nemzetközi biztonság biztosítására. Ezek a kérdések állnak a köz­gyűlés napirendjén, első ülésének napjától fogva. Az USA vezetése alatt álló nyugati hatalmak eluta sitó állásfoglalása következtében azonban ezen a téren nem ért el igazi sikert. A csehszlovák küldött­ség úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésének és népek közötti bizalom helyreállitá sának érdekében, gyorsan és kése­delem nélkül hatásos határozatokat keli hozni, amelyek biztosítják az általános rendezés megvalósítását, a fegyverkezés csökkentését, valamint az atom. és egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltását. A Szovjetunió küldöttségének ja­vaslatai jelentős hozzájárulást je­lentenek a béke és biztonság ügyé­hez. A csehszlovák küldöttség eze ket a javaslatokat teljesen támo­gatja, mert az ENSz-nek megmu­tatják az utat, amelyen haladnia kell, ha a béke és biztonság hatá­sos eszközévé akar válni. Ezek a javadatok kifejezik a csehszlovák nép és az, összes békeszerető emberek békevágyát. A Szovjetunió javasla­tainak elfogadásával a közgyűlés hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, az emberiség bol­dog, békés jövőjének biztosításá­hoz. A csehszlovák küldöttség a maga részéről minden erőfeszítést megtesz, hogy a közgyűlést ezen az útján segítse.« • ' Az ENSz közgyűlésének teljes üléséről:. Szeptember 25-én a közgyűlés teljes ülésének délutáni szakaszán elsőnek K. V. Kiszelev, a Bjélo russz SZSZK küldöttségének veze­tője szólalt fel. »Kiszelev rámutatott arra, hogy az ENSz gyakorlati tevékenységé­nek első napjaitól kezdve észreve­hető volt, hogy az amerikai kép­viselők nem akarják teljesíteni az alapokmány azon cikkelyeit, amelyek a béke és a biztonság vé­delmére és megszilárdítására irá nyúlnak az egész világon. Az ENSz-ben az amerikai küldöttség gépies többségének segítségével számos fontos javaslatot hiúsított még, amelyek a béke megszilárdí­tására irányulnak, sőt gondoskodott arról is, hogy Korea békeszerető lakossága ellen indított agresszív háborút az ENSz zászlajába bur­kolják Ha az Egyesült Nemzetek Szerve­zete történetét nézzük — folytatja Kiszelev — látjuk, hogy szó sze­rint már az alapokmány aláirásá nak második napján támadásokat indítottak az öt nagyhatalom egy­hangúságának elve ellen a Bizton sági Tanácsban. Az amerikai dip lomácia most nyíltan szembehelyez kedik az ENSz-alapokmánya felül vizsgálásának kérdésével. Erre azért került sor, mert az öt nagy hatalom egyhangúságának elve a Biztonsági Tanácsban nem válhat az egyik hatalom politikájának fegyverévé a másik hatalom ellen. Az ENSz története megmutatja, hogy az ENSz nem kielégítő mun­kájának valódi oka nem a nagyha talmak egyenhangúságának elve. hanem némelyik hatalomnak, főleg az USA-nak az a törekvése, hogy megkerülje az alapokmány érthető és világos értelmét.* Ezután Babavi, az egyiptomi kül döttség vezetője szólalt fel. Hang súlyozta, hogy Egyiptom »reméli«, hogy a legközelebbi jövőben a nem zetközi kapcsolatokban olyan hely­zet alakul ki, arriely a barátságon, kölcsönös megértésen és együttmü ködésen fog alapulni. »Egyiptom meg van győződve ar­ról — mondotta Babavi, — hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai közötti megértés, szervezetünk tag jainak együttműködése, az Egyesült Nemzetek Szervezete különböző szervei határozatainak lelkiismere­tes teljesítése a kis. és nagy álla mok jogainak tiszteletbentartása és az igazságosság, valamint a jog győzelme nélkülözhetetlen előfelté­telei a tartós béke, valamint az ENSz tagállamai egyéni és kollek­tív biztonsága tartós biztosításé nak.« Áz egyiptomi küldött rámutatott arra, hogy az angol megszálló csa­patok jelenléte a Szuezi-csatorna körzetében semmiképpen sem in­dokolt és hogy ezt a katonaságot itt »az egész egyiptomi nép aka­rata ellenére* tartják. A burmai kíildöttség vezetője kijelentette, hogy a skoreai fegy­verszünet nemcsak a Távolkelet, hanem az egész világ szempontjá­ból mérföldkövet jelentett.« Ezután hangsúlyozta, hogy a kuomintangisták agressziója Bur­ma ellen tovább folyik és hogy to­vábbra is Taivanból indul ki. A kuomintangisták nem hajlandók teljesíteni a közgyűlés 7. üléssza kának Burma panaszával kapcsola tos határozatait és egy kuomin­tangista sem hagyta el Burma te­rületét. Burma küldötte követelte az összes kuomintang-csapatok visszahívását Burma területéről. A koreai-kínai fél már nem fart hadifoglyot őrizetben Li Szan Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság rangidős tag­ja a koreai-kínai fél részéről szeptem­ber 25-én közölte Bryannali, a bizott­ság rangidős amerikai tagjával, hogy az amerikai félnek összes fogságba­esett, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek által őrzött katonáit vagy közvetlenül hazatelepítették, vagy a semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság őri­zetébe adták át. Li Szan Csu tábornok levelében ki­jelenti: „Az önök nem közvetlenül hazatelepítendőnek minősülő összes fogságbaesett katonáit, akik eddig a koreai-kínai fél őrizetében voltak, 1953 szeptember 24-én átadtuk a sem­leges nemzetek képviselőiből álló ha­zatelepítési bizottság alá tartozó indiai őralakulatok őrizetébe. Ezek szerint a koreai-kínai fél az önök fpgságbaesett katonái közül senkit sem tart őrizet­ben," Fegyveres blokád alá vették az aogolok a Buraimi-oázist Mint a „Reuter" jelenti, az elmúlt két hét folyamán Szaúd-Arábia és An­glia között újból kiéleződött a Burai­mi-oázis miatti konfliktus. Buraimi­oázis az arab félszigeten, a Perzsaöböl vidékén fekszik. Az oázis határait nem állapították meg pontosan, Jelen­leg igényt tart rá egyrészt Szaúd-Ará­bia, másrészt az oázissal határos Masz­kat Abu-Dabi szultánság, amely angol fennhatóság alatt áll 1953. augusztu sában szaudarábiai katonák egy csa pata elfoglalta az oázisban Namasza falut. Az angolok az oázist teljesen elvágták utánpótlási forrásaitól és je­lenleg fegyveres blokád alatt tartják. Az oázis területéről különféle módo­kon igyekeznek elűzni a szaudarábiai katonákat. Szaúd-Arábia londoni követségének szeptember 2-án közzétett nyilatkozata szerint szeptember 15-én angol csapatok páncélautók beveté­sével tizenhárom környező oázisból támadást intéztek Buraimi ellen. A nyilatkozatban rámutatnak, hogy ez csak egy a „Buraimi közelében lévő angol tisztviselők és katonák részéről intézett Számos inicidens és támadás közül". Mint a sajtó közleményeiből kide­rül, a Buraimi-oázis körüli viták igazi oka az angol-amerikai harc az arab félsziget új olaj forrásaiért. A Reuter hírügynökség jelentette, hogy az oázis földje gazdag kőolajban. Mint a „Petroleum Press Service" cílnű lap megállapítja, a Szaúd-Arábiában működő „Aranco" (Arabian-American Oil Company) részvénytársaság, amely­nek részvényei négy amerikai mono­pólium kezében vannak, nagy ér­deklődést tanúsít a konfliktus iránt, mert úgy tudja, hogy az oázis terü­letén nagy olajlelöhelyeii találhatók. A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata az állattenyésztés továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről \A szombat reggeli moszkvai lapok közölték a Szovjetunió Miniszterta­nácsának éa a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának határozatát a soovjeit állatitenyész tés továbbfejlesztését és a kálihoz parasztok, munkások és alkalmazót tak gazdasága részéről az államnak történő kötelező állattenyésztési ter­mékbeadás nórmájának csökkenté­sét célzó intézkedésekről. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1953. szeptem­ber 7­i határozatával Összhangban, az állattenyésztés tűrhetetlen elmara­dásának felszámolása, a hús, tej, vaj, gyapjú és más állattenyésztési ter­mékek termelésének fokozása érde­kében a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága az intézkedések egész rendszerét jelölte ki az állat­állomány szaporítása és hozamának növelése érdekében.-A miniszterta­nács és a központi bizottság az állat, állomány szaporítása és hozamának növelése terén végrehajtandó felada­tok meghatározásával egyidejűleg intézkedéseket hozott abból a célból, hogy megjavítsa az állattenyésztési termékek beadásánál követett gya korlatot, a kolhozokat és kolhozpa­rasztokat fokozottabban érdekeltté tegye az állattenyésztés fejlesztésé ben és megerősítse e mezőgazdasági ág anyagi-teohnikai alapját. Az ál­lattenyésztés fellendülése szempont­jából rendkívül jelentősek lesznek az állattenyésztési termékek új, maga­sabb beadási árai. A kolhozok és kol­hozparasztok az államnak beadott húsért, tejért és gyapjúért most jóval többet kapnak majd, mint azelőtt, ami lehetővé teszi az állattenyésztés jövedelmezőségének jelentős emelke­dését. A lapok vezércikkeikben kommen­tárokat fűznek a Szovjetunió Minisz­tertanácsa és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága határozatához. Megállapítják, hogy a határozat fontos szerepre hivatott az állattenyésztés fejlesztésében. A minisztertanács és az SzKP Központi Bizottsága a határozatban részletes cselekvési programmot adott az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére — írja a „Pravda" A határozatban megjelölt feladatok si­keres megoldása nagy lépéssel viszi előre az állattenyésztés fejlődését és lehetővé teszi, hogy már 1954-ben jelentősen növekedjék a szarvasmar­hák, sertések, juhok és kecskék szá­ma és az állattenyésztés hozama. Ez lehetőséget ad arra, hogy növeljék az állattenyésztési termékek beadásá­nak és az állattenyésztési termékek állami felvásárlásának volumenét és 1954-ben húsból élősúlyban 4,100 000 tonnára, tejből 4,300.000 tonnára, to­jásból 4.260,000.000 darabra és gyap. júból 230.000 tonnára emeljék a be­adásból és állami felvásárlásból szár­mazó mennyiséget. Az SzKP Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott ha­tározatok hatalmas fellendülést von­tak maguk után a tömegek politi­kai é s mUTikaaktivitása terén és még jobban megerősítették a tömegek el­határozását, hogy biztosítsák a me­zőgazdaságnak, és mindenekelőtt olyan fontos ágának továbbfejlődé­sét, mint az állattenyésztés. Most az a legfontosabb, — hangsúlyozza a ,,Pravda", — hogy lendületes szer­vezőmunkával segítsék elő a párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítését és biztosítsák a mező­gazdaság fejlesztését célzó halaszt­hatatlan feladatok gyakorlati meg­valósítását. Most erre kell összpon. tosítani a helyi pártszervezetek, a szovjet szervek, a mezőgazdasági szervek és az összes mezőgazdasági dolgozók erőfeszítéseit. A Szovjetunió Minisztertanácsának és a párt központi bizottságának az állattenyésztés továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről szóló hatá­rozata — írja az „Izvesatyija" — lelkeg helyesléssel találkozik a kol­hozparasztság és az egész szovjet nép körében, mert a párt és a kormány mezőgazdasági intézkedéseiben a z élelmiszerbőség megteremtésének he. lyes útját látják. Az angol Munkáspárt végrehaifó bizottságának külpolitikai határozattervezete Szépt. 28-án, hétfőn kezdődött meg a Mafgate-ben az angol Munkás­párt országos évi konferenciája. A kon­ferencia előtt a Munkáspárt végrehaj­tó bizottsága külpolitikai határozatter­vezetet hozott nyilvánosságra. A ha­táipzattervezetet jóváhagyás végett az évi konferencia küldöttei elé ter­jesztik. A Munkáspárt végrehajtó bizottsá. gának külpolitikai határozattervezete több pontban még mindig fenntartja azt a korábbi politikát, amely a nem­zetközi kapcsolatokban feszültséghez vezetett és hozzájárult a „hideghábo­rú" fenntartásához. A határozatterve­zet alapgondolata Anglia „szövetségé­nek" fenntartása az amerikai uralko­dó körökkel. A határozattervezet tá­mogatja a brit birodalom közreműkö­dését az agresszív Atlanti Szövetség­ben, támogatja a kenyai és malájföldi nemzeti függetlenségért küzdő erők elleni terrort. Ugyanakkor a Munkáspárt végre, hajtó bizottsága — a munkáspárti vá­lasztók és a párt egyszerű tagjainak nyomására — több olyan pontot is felvett a külpolitikai határozatterve­zetbe, amelyek haladást jelentenek a végrehajtó bizottság korábbi álláspont­jához képest. így a határozattervezet követeli, hogy tegyenek újabb erőfe­szítéseket a nagyhatalmak közötti leg­magasabb színvonalú tárgyalások lét­rehozására és ezeket a tárgyalásokat a lehető legkorábbi időpontra tűzzék ki. A határozattervezet kijelenti, hogy „nem lehet szó a német újrafelfegy­verzésrő] addig, amíg nem történtek újabb erőfeszítések Németország békés újraegyesítésére". A külpolitikai határozattervezet el­utasítja a „Kelet-Európa kényszer út­ján való felszabadítására irányuló poli­tikát". Egy másik pont szerint a Munkás­párt „sajnálatosnak tartja azt a kárt, amelyet az Egyesült Államokban fo­lyó politikai boszorkányüldözés az angol-amerikai kapcsolatok terérf*bko­zott". A határozattervezet elveti a faji felsőbbrendűség elvét. A végrehajtó bizottság által kiadott külpolitikai határozattervezet végül kimondja, hogy a Munkáspárt „támo­gatja- a tárgyalások folytatását a vi­lágméretű hatékony leszerelési rend­szer kidolgozása érdekében és ezt a leszerelési rendszert nemzetközi ellen­őrzés alá kell helyezni". A MUNKÁSPÁRTI KÉPVISELŐK ' CSOPORTJÁNAK MÓDOSÍTÓ JAVASLATAI Munkáspárti képviselők egy cso­portja nyilatkozatot adott ki, amely több kiegészítést és módosítást java­sol a végrehajtó bizottság külpolitikai határozattervezetéhez. ^ A képviselők javasolják, hogy a margatei konferencia vegye fel a kül­politikai határozatba: Tavian-szigeté. nek kérdését úgy oldják meg, hogy Csang Kai-seket és koumintangista klikkjét távolítsák el Taivanról és bíz­zák a sziget lakosságára saját sorsá­nak eldöntését. Egy másik módosító javaslat köve­teli, hogy Malájföldön hirdessenek amnesztiát és kezdjenek tárgyalásokat a népi mozgalom vezetőivel. Követeli Németország egyesítését és azt, hogy 1 „a Nyugat mondjon le Nyugat-Német­ország felfegyverzésének tervéről". A munkáspárti képviselők csoport­ja végül javasolja, hogy vegyék fel a külpolitikai határozattervezetbe a négyhatalmi konferencia haladéktalan összehívására irányuló követelést. A négyhatalmi értekezlet napirend­jét ne szabják meg előzetesen, így megoldhatókká válnának a nemzetkö­zi helyzet jelenlegi problémáid "> A módosítást követelő nyüatkozatot szétosztották a margatei konferencia' küldöttei között. A nyilatkozat aláírói: Cyril Bence, Archibald Brockway, George Cradock, Harold Daviés, Fre­derick Messer, Leslie Plummer, Geor­ge Rankin és Stephen Swingler. L

Next

/
Thumbnails
Contents