Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-27 / 235. szám, vasárnap

UJ

SZG 1953 szeptember 20 Kim Ir Szennek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének beszéde a moszkvai repülőtéren Drága elvtársak! Engedjék meg, hogy ma, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének elutazása napján saját nevemben és a koreai nép nevében a szovjet kor mánynak és az egész szovjet népnek mély hálámat fejezzem ki azért a forró baráti fogadtatásért, amelyben küldöttségünknek moszkvai tartózkodása alatt része volt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége mély megelégedéssel értékeli a kor mányaink között lefolyt tárgyalá sokat, amelyek folyamán megvizsgáltuk a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok tovább fejlesztésének és megszilárdításé nak kérdéseit, a koreai kérdés bé kés megoldásával összefüggő kérdéseket, valamint a koreai népnek nyújtott gazdasági segítség kérdé seit is. Azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a Szovjetunió népünknek szánt, nagy ipari objektumok helyreállítására fordítjuk, amelyek or szágunk gazdaságainak alapjait fogják képezni, valamint a mezőgazdaság helyreállítására és fejlesz tésére és a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére fordítjuk. A Szovjetunió ezenkívül meghosz szabbította a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak azelőtt nyújtott összes hitelek visszafize tésének határidejét és kormányunk nak új, sokkal elönyösebb feltételeket nyújtott e hitelek részleteinek lefizetésére, ami jelentősen megkönnyíti országunk gazdasági helyzetét. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kormányai között Moszkvában lefolyt tárgyalások eredményei azt bizo nyitják, hogy a Szovjetunió népünknek nemcsak felszabadítója, hanem igazi barátja is. A tárgyalások eredményei még jobban hozzájárul nak a koreai és a szovjet nép közötti testvéri, baráti kapcsolatok további megszilárdításához és to vábbi hozzájárulást jelentenek a ko reai kérdés békés megoldásához és Ázsia, valamint az egész világ bé kéjének és biztonságának biztosításához. Küldöttségünk Szovjetuniói tartózkodása alatt megismerkedett az óriási méretű moszkvai építkezésekkel, meglátogatta a hős várost, Sztálingrádot is, amelyet a háború után újonnan felépítettek és meg tekintette a kommunizmus nagy építkezéseinek elsőszülöttét, a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don csatornát. N A Szovjetunió nagy sikerei megihletnek bennünket és értékes ismereteket és tapasztalatokat adnak nekünk háború utáni újjáépítésünkben. A koreai nép jól tudja, hogy a nemzetközi szolidaritás, valamint Kínának, a népi demokratikus or. szágoknak és az egész béketábornak — amelynek élén a nagy Szovjetunió nemzetei állanak — barát sága zászlaja alatt aratott győzelmet az intervenciósok felett, és csupán e zászló alatt ér el sikereket és győzelmet további harcában is. Ezért szemefényeként fogja őrizni a nemzetközi szolidaritást és a barátságot. A Koreai Népj Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Moszkvából valő távozásakor ismé telten az egész szovjet nép iránti szívből jövő hálájának és elismerésé nek ad kifejezést és további sike reket kíván nekik a kommunizmus felépítésének nemes müvében. Éljen a szovjet és koreai nép közötti felbonthatatlan barátság! Éljen a proletárinternacionaliz mus győzelmes zászlaja! Éljen a nagy szovjet nép! Ottó Grotewohl elvtárs a német egység helyreállításáért folytatott harcról --Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterei nöke szeptember 23-án meglátogatta a hirschfeldi barnaszén-iparvállalatot. (Zittau közelében, a lengyel határ mentén). A miniszterelnök a vállalat megtekintése után beszédet mondott Hirschfeld lakótelep dolgozóinak a gyűlésén, amelyen Turov határmenti lengyel lakótelep lengyel bányászai is részt vettek. Ottó Grotewohl az egybegyűlteknek a Német Demokratikus Köztársaság kormányának új iráaiyvonaláról, a német népnek nemzeti egységéért és a békeszerződés megkötéséért folytatott harcáról beszélt. A Német Demokratikus Köztársaságnak — jelentette ki — Németország egységének megteremtésében a zászlóvivő szerepét k

eU magára vállalnia. Bármilyen arra irányuló kísérlet, hogy Németország egyesítésének problémáját egyoldalú diktátum útján oldják meg, a német nép ellen elkövetett bűn lenne és kudarcra lenne kárhoztatva. Grotewohl a továbbiakban rámutatott: okvetlenül fel kell számolni a Nyugat-Németországban létesí tett amerikai haditámaszpontokat és vissza kell adni a parasztoknak a megszálló hatóságok által kisajátított földeket. Éppen Így NyugatNémetország dolgozóinak kezébe kell adni azokat az üzemeket is, amelyek jelenleg a nyugatnémetor szági monopolisták birtokában van nak. A bonni szövetségi gyűlésbe való választások kimenetelével foglalkoz va, Ottó Grotewohl kijelentette: »Adenauer természetesen tudja, hogy háborús tervei a nyugatnémet lakosság részéről és különösképpen a munkásosztály részéről a legerösebb ellenállásba ütköznek, ezért nyílt támadásba megy át a nyugat, német lakosság demokratikus és szabadságjogai ellen". Ottó Grotewohl befejezésül a német-lengyel barátság nagy jelentőségét hangsúlyozta. A gyűlés rész vevőinek viharos tapsa között ki jelentette: ,,Az Odera és a Neisse mentén nem háborút, hanem békét." Jelszavak a Kínai Népköztársaság megalapításának 4. évfordulóiára A kínai központi lapok közölték az összkinai bizottság népi politikai gyűlésének jelszavait a Kínai Népköztársaság 4. évfordulójának közelgő napja alkalmával. A jelszavak üdvözlik a Kínai Népköztársaság megalapításának 4. évfordulóját és az összes békéért és népi demokráciáért harcoló népeket. A jelszavakban, amelyek a nagy szovjet népet üdvözlik, a követke zőket olvashatjuk: „Üdvözöljük a nagy szovjet népet, amely győzedelmesen valósítja meg a felépítést!" „Éljen a Szovjetunió, építésünk példaképe, az egész világ békéjének hatalmas védőpajzsa!" „Köszönjük a Szovjetuniónak a nagy, sokoldalú állandó és önzetlen segítséget, amelyben országunkat részesíti a gazdasági újjáépítésben!" A bizottság jókívánságait fejezi ki a koreai népnek nagy győzelme alkalmából, amelyet az amerikai agresszió elleni harcban, hazája függetlenségének védelmében folytatott harcban ért el és új győzelmeket kiván a nemzetgazdaság helyreállításában és fejlesztésében, hazája békés egyesítésének elérésében. A bizottság üdvözli a vietnami népet is, amely hősiesen harcol az imperialista agresszió ellen, az amerikai megszállás ellen harcoló japán népet, a német népet, amely az egységes, független, demokratikus és békeszerető Németországért harcol, a gyarmati országok népeit, amelyek nemzeti függetlenségükért és szabadságukért harcolnak. Az ENSz közgyűléséről Amint már jelentettük, az ENSzközgyülés főbizottsága szeptember 22-i ülésén egyhangúlag elfogadták a Szovjetunió küldöttségének azt a javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés 8. ülésszakának napirendjére „Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről" szóló kérdést. * Az ENSz-közgyülés szeptember 23-i délelőtti teljes ülésén folytatódott az általános vita, Pearson, Kanada képviselője rávilágított arra a tényre, hogy az ENSz különféle szerveinek munkájában gyakran előadódnak olyan esetek, amikor országok „egy tömbje

1' vagy „csoportja" előzetes értekezleteket tart és ezek következtében „az Egyesült Nemzetek Szer vezete elveszti az olyan szervezet tekintélyét, amelyben az egymással szemben álló nézeteket építő módon lehet megvizsgálni" és ahol kísérletet lehet tenni e nézetek „tárgyi és hathatós" összehangolására. Pearson ezután ismertette a kanadai kormány állásfoglalását a koreai kérdésben: „Ami a kanadai kormányt, illeti, nem támogatunk semmiféle olyan hadműveletet Koreában, amely nem az Egyesült Nemzetek akciója és szembehelyezkedünk minden olyan kísérlettel, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének célkitűzéseit úgy értelmezzék, mintha azok magukban foglalnák Korea erőszakos egyesítését. Másfelöl szá mot adunk magunknak arról, hogy a fegyverszünet aláírása nem mentesít bennünket azoktól a kötelezettségektől, amelyeket mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja magunkra vállaltunk Koreában." Pearson beszédében különféle ellenséges kirohanásokat intézett a demokratikus tábor ellen és sok vonatkozásban megismételte Dullesnak azokat a megállapításait, amelyeket a közgyűlés teljes ülésén, szeptember 17-én mondott beszédében tett. Az ezután felszólaló M. Naszkowski lengyel külügyminiszterhelyettes, a lengyel küldöttség vezetője megjegyezte, hogy a békeszerető államok és elsősorban a Szovjetunió lépéseinek eredményeként a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése tapasztalható. Ez a körülmény szélesebb alapon nyugvó együttmükö dést tesz lehetővé valamennyi vitás probléma tárgyalásos megoldására. „A koreai fegyverszünet — mondotta M. Naszkowski — felébresztette a világ népeiben más vitás problémák sikeres megoldásának reményét is. Az ENSz azonban a fegyverszünet megkötése nyomán kialakult távlatokat mindezideig nem használta ki." M. Naszkowski a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az agresszív erök igyekeznek megakadályozni a nemzetközi feszültség enyhítését. Sőt, mi több — mondotta — ezek az erök a koreai fegyverszünet felborítására és a háború felújítására irányuló számos provokációs cselekedettel igyekszenek kiélezni a nemzetközi helyzetet. Lengyelország küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a béke megszilárdítását célzó feladat végrehajtása érdekében az ENSz-nek fel kell számolnia azt a jelenlegi tűrhetetlen helyzetet, hogy hiányzik az ENSz-böl a nagy kínai nép képviselője. Ez a körülmény nemcsak az ENSz alapokmányát sérti és a kínai nép elvitathatatlan jogait veszi semmibe, hanem emellett a világpolitika legfontosabb problémáinak megoldásánál is nehézségeket támaszt, mert a világpolitikának a kínai nép döntő jelentőségű tényezője. A Német Béketanács felhívása minden némethez A Német Béketanács szeptember 23-i teljes ülésén felhívást intézett minden némethez. Ha a német nép — mondja a felhívás — fokozza harcát a kölcsönös megértés eléréséért, akkor semilyen erő sem gátolhatja meg a német kérdés békés megoldását. Aki ezt az utat elutasítja és a Kelet elleni hadjáratra hív azzal a céllal, hogy ,,felszabadítsa" a Keletet, az Hitler útján jár, nem pedig a béke útján. A felhívás rámutat, hogy a szovjet kormánynak a német probléma rendezésére irányuló javaslata óriási jelentőségű és hogy az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati államok konokul megtagadják a megegyezést a vitás kérdésekben. A sikeres tárgyalások — mondja a fel. hívás — nemcsak szükségesek, hanem lehetségesek is. Németországban nagy a békeakarat. Ha a német nép együttesen minden erejét megfeszíti ezen cél elérése érdekében, akkor semmi sem akadályozhatja meg ebben Csak a németek és a nagyhatalmak közötti tárgyalások és a megegyezés vezethet a német kérdés békés megoldásálhoz — mondja végül a felhívás. Munkanélküliek milliói, koldusok, árva gyerekek Dél-Koreában A. Mihajlov a „Krasznaja Zvjezdá"-ban Dél-Korea lakosságának nyomorúságos helyzetről ir. Az amerikai imperialisták háborús kalandja — írja — teljes gazdasági pusztulásra, az Ipar össze, omlására, a mezőgazdaság hanyatlására, valamint a dolgozók katasztrofális elszegényedésére és tönkretételére vezetett Dél-Koreában. Az Egyesült Államok, abban a törekvésében, hogy Dél-Koreát gazdasága gyarmati függvényévé tegye, birtokába kerítette Dél-Korea legfontosabb nyersanyag kincseit. Az amerikai részvénytársaságok tulajdonában lévő bányákban sokezer délkoreai munkást foglalkoztatnak. Sokan közülük éhenhalnak. Ezek a bányák szöges dróttal vannak körülvéve és az amerikai rendőrség felügyelete alatt állnak, valóságos koncentrációs táborok. Az amerikai imperialisták és cinkosaik önkényének eredményeként Dél-Korea ipara teljesen elsorvadt. Az amerikai gyarmatosítók sok vállalatot szándékosan bezártak, Ihogy megfosszák Dél-Koreát saját ipari gazdasági bázisától és az országot az eladatlan amerikai áruk piacává tegyék. Dél-Koreának nem csupán az ipara, hanem a mezőgazdasága is lehanyatlott. A Li Szín Mann-féle „kormány" által kirótt adóterhek elérik a termés 82 százalékát, a megmaradó gabonát a parasztoknak igen alacsony áron kell eladniok a hatóságoknak. Mihajlov a továbbiakban azt írja, hogy az élelmiszerhiány és a nyomasztó drágaság miatt többszázezer munkás éhezik. A parasztok munkaalkalom és élelmiszer keresése vé-, gett a falvakból a városokba özön, lenek, ahol már amúgyis sok millió a munkanélküliek száma. Szöul, Puszán és Tegu utcáit koldusok lepték el. A szemetes ládák mellett csaknem mindennap éhenhalt emberek holttestét lelhet találni. Különösen súlyos az árva gyermekek sorsa. Egyedül Puszanban mintegy tízezer a felügyelet nélkül álló gyermekek száma. Megkezdődött a választási küzdelem Norvégiában Október 12-én parlamenti választásokat tartanak Norvégiában. A megelőző választások 1949 októberében zajlottak le. Az országban már kibontakozott a választás előtti hadjárat. Az a körülmény, hogy Norvégia csatlakozott az észak-atlanti katonai tömbhöz, a kötelezettségek egész láncolatát vonta maga után. Mindez visszatükröződik a választási hadjárat menetében ls. Vita tárgya többek között a veze. tö pártok által tervezett alkotmány, módosítás is, az „atlanti politika" javára. Arról a javaslatról van itt szó, hogy iktassák be az alkotmányba az antidemokratikus 93. paragrafust, amely a többi között így szól: ,,A Storting (norvég képviselőház) teljhatalmat kap eldönteni, hogy az a nemzetközi szervezet, amelyhez Norvégia csatlakozott ... teljesítheti-e azokat a funk. ciókat, amelyek az alkotmány értelmében általában az állámi hatóságokra hárulnak." Ennek a paragrafusnak az elfogadása azt jelentené, hogy egy a „nemzetek feletti" Szervezet nyíltan beavatkozhatna Norvégia belügyeibe, Az ország nemzeti függetlenségének kérdése a norvég közvélemény figyelmének középpontjában áll. A „Dagbladet" című burzsoá lap felháborodással írta, hogy „a nemzetek feletti" szó ezt is jelentheti: „nem nemzeti" és „nemzetellenes". A másik kérdés, amely a választók széles köreit foglalkoztatja — az ország militarizálása és a fegyverkezési hajsza, amely súlyos terheket ró a nép vállára. Széleskörű katonai építkezés folyik Norvégiában azoknak a kötelezettségeknek megfelelően, amelyek, kel az atlanti paktumhoz való csatlakozással róttak az országra. Csupán az Andöv szigeten lévő nagy légi támaszpont építése több m'nt százmillió koronába kerül Norvégiának. Jellemző, hogy a burzsoá pártok, mivel kénytelenek számolni a norvég nép hangulatával, gondosan elkerülik az éles külpolitikai kérdések érintését. így a kormányon lévő munkáspárt választási programmjában egyetlen sző sem esik a Norvégiában lévő külföldi támaszpontokról. A Kommunista Párt Norvégiának az atlanti paktumból valő kilépése, a 93. paragrafus elutasítása, a dolgozők életkörülményeinek megjavítása, a kereskedelmi kapcsolatoknak a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kibővítése, a béke és a szocializmus mellett szál! síkra. A CGT közleménye: a dolgozók követeljék a bérek felemelését Az Általános Szakszervezeti Szövetség (CGT) vezetősége közleményt bocsátott ki, amelyben helyesléssel veszi tudomásul, hogy a kollektív szerződések főbizottságain részt vett küldöttek a bizottságban erélyesen képviselték a CGT követeléseit, de egyben megbélyegzi a kormány és a munkáltatók képviselőinek a tárgyaláson tanúsított magatartását, amellyel a bérek és fizetések mindennemű emelése ellen nyilatkoztak. A közlemény fontos és pozitív eredménynek minősíti a kollektív szerződések főbizottsága többségi határozatát, amely a garantált minimális bért havi 23.000 frankra emelte fel. A CGT vezetősége felhívja a dolgozókat, hogy munkahelyükön — minden üzemben — követeljék a munkáltatótól a bérek általános felemelését, erősítsék meg a gyárakban és az üzemekben az akcióegységet mindenütt és gondoskodjanak arról, hogy szeptember 1-től viszszamenöleg fizessék ki a felemelt minimális béreket.