Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-24 / 232. szám, csütörtök

1953 szeptember 24 U J SZO PÁRTÉLET A kollektív vezetés érvényesítésével a pártszervezetek aktivitásáért A galántai járási pártbizottság és majdnem valamennyi alapszer­vezete munkájában a mult évben a legfőbb hiba az volt, hogy a ta­gok eszmei színvonalának emelését, a tanulás kérdését a háttérbe szorí­tottuk, lebecsültük ennek fontossá­gát, nagy jelentőségét a mindennap felvetődő gazdasági és termelési problémák megoldásáríál. Egyes szervezeteink bizottságai a politikai nevelőmunkát szívesen he­lyettesítették parancsolgatással, ahelyett, hogy a személyes agitá­ciót és a népnevelő munka bevált módszeréit alkalmazták volna. Mások pedig, mint például a fel­söszeli pártszet-vezet elnöke, Nagy elvtárs, aki igazán becsületes dol. gozó — helytelenül töltötték be funkciójukat, ö is egyedül vezetett és csinált meg mindent, ami pedig a pártonbeltili demokráciába, pár­tunk alapszabályzatába ütközik. Pe. dig csupán a pártonbelüli demokrá­cia alapján szilárdulhat meg a párt­fegyelem, a pártonbelüli demokrá­cia a biztositéka a párttagság aktivi­zálásának, annak, hogy a tagságot bevonjuk a párt ügyeinek Imegtár. gyalásába, a párt politikájának és határozatainak megvalósításába. Ha a párt előtt álló feladatokat a párt tagsága elé tárjuk és a párt­tagsággal megvitatjuk, elérjük azt, hogy a pártban cselekvési egység alakul ki. Divicsán és Lachata elvtársnak több ízben rámutattak, hogy a pártszer­vezet munkaterv nélkül nem döl. gozhat és a taggyűléseket is az egész helyi pártvezetöségnek kell közösen előkészítenie. Nem helyesel, ték, hogy Nagy elvtárs előkészít 10—15 pontot és ezeket rá e rős za kolja a párt vezetőségére, mint na­pirendi pontokat. Még csak arra sem volt lehetőség, hogy a bizott­sági tagok a kérdéseket alaposan áttanulmányozzák és úgy döntse, nek felőle. A járási pártszervezet aktíváján a járási pártbizottság rámutatott Nagy elvtárs helytelen túlbuzgósá gára, bizalmatlanságára a párttá gokkal szemben, a személyes veze tés káros hatására a tagok aktivi. zálásában, ami meglazította a párt tagság és a pártonkívüli tömegek kapcsolatát 'és az önálló gondolko­zás és véleményalkotás helyett tét­lenségre nevelt. Ez meg is mutat, kozott a helyi pártszervezet életé­nek hanyatlásában, a tagság aktivi­tásának visszaesésében: Nagy elvtárs a járási pártbizott­ság jogos megalapozott bírálatát magáévá tette és önbírálatával rá­mutatott, hogy nem ismerte a kol­lektív vezetés nagy jelentőségét, nem ismerte a pártonbelüli demo­krácia lényegét, ami valóságban a pártszervezet tagjainak aktivizálá­sát, tudatosságának emelését., a párttagok rendszeres bevonását je­lenti nemcsak a kérdések megvita­tásába, hanem a munka vezetésé­be is. Beismerte, hogy helytelenül cselekedett, mikor azt gondolta, hogy csak az ö javaslatai lehetnek jók, vagy csak az a helyes, amit ő végez el. A párt tagjai a munkás­osztály, a dolgozó nép legjobbjaiból kerülnek ki. azokból, akik 'maguk kai hozzák a pártba a munkásosz­tály,. a dolgozó nép legjobb tulaj­donságait, a proletariátus ügyéért való odaadást, a szocializmus győ­zelméért fáradhatatlan küzdeniaka rást, a legkülönbözőbb helyeken dolgoznak, s kiváló tapasztalatokkal rendelkeznek. Ismerik a munkás­osztály, a dolgozó nép minden ré. tegének életviszonyait. Már ez is szükségessé teszi, hogy a pártszer­vezet bevonja tagjait a kérdések helyesen való bírálásába és ezek megoldásába. Nagy elvtárs meg­ígérte, hogy hamarosan megtalálja a szervezet pártélete javulásának útját, elsősorban az ideológiai téren lévő fogyatékosságait igyekszik majd kiküszöbölni a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének tanulmányozásával, hogy így meg­ismerkedjen a kollektív vezetés módszerével. Az alapszervezetek és az egész pártmunka megjavításának elöfel tétele a kritikához és önkritikához való helyes viszony. A kritika és önkritika csakis a pártonbelüli de­mokrácia széles érvényesítésével fejlö'dhet, amely megköveteli, hogy a párttagoknak lehetőségük legyen a pártgyűléseken bírálni a pártszer. vezet és az egyes funkcionáriusok tevékenységét is. Ez azt Jelenti, hogy csak gondo­san előkészített taggyűlések — amelyeken kritikailag és önkritikái­lag értékelik a szervezet és minden egyes tag munkáját — jelentik a kommunista nevelés iskoláját, akti. vizáinak minden tagot a párt- és kormányhatározatok teljesítésére és erősítik a kommunisták pártfe. gyeimét. A felsőszeli pártszervezetben rö­vid időn belül megmutatkozott a javulás. A pártbizottság minden tagja részt vesz a bizottsági gyűlé­seken. a taggyűléseket és beszámo lókat közösen dolgozzák ki, a tag gyűlés helyiségét ünnepélyessé te. szik. zászlókban és jelszavakban sincs hiány. A gyűlés napját idejé ben tudatják a tagsággal. A párt­bizottság a taggyűlésen figyelembe veszi azokat a javaslatokat és ész revételeket, amelyek ott elhangza­nak. A hozzászólásokból látszik, hogv a párttagság jobban ki akarja venni részét a munkából Most már csak a bizottság feladata, hogy az eddiginél jobban építsen, a kommu. nisták megnövpkedett felelősségér zetére. munkakedvére, aktivitására A pártmunka megjavulásának az eredménye az is, hogv a földműves szövetkezet tizenhárom fiatal dol gozója — akik mint pártonkívü­liek a mult évben a pártoktatáson részt vettek ' és megismerkedtek pártunk új alapszabályzatával — kérte á pártba való felvételét A pártba való felvételüket a járási pártbizottság is jóváhagyta és ta­náccsal látta el a helyi pártszerve­zet bizottságát arról, hogy ezek rö­vid- idő alatt akkor válhatnak ve. zetökké, ha a kollektíva segíti őket, ha egyenrangú félként kezelik őket, fea ellátják őket kellő útbaigazítás­sal, meghallgatják, esetleges hi. báikért nem dorongolják te, nem nevetik ki őket, hanem elvtársias módon segítenek .nekik, magatar tásukat, munkájukat pártszerüen bírálják. Az ilyen kollektívában a fiatal káderek és álta'ában a veze­tésben még tapasztalatlan káderek gyorsan fejlődnek. De ahol a ta­pasztalatlan kádereket nem veszik figyelembe, véleményüket nem hall­gatják meg, tévedéseikért ledoron­golják. kinevetik őket, , ott a fiatal káderek visszahúzódnak, passzí. vakká válnak, fejlődésük megáll. Az ilyen pártszervezetben azután nem nőnek az új káderek. A felsöszell pártbizottság okulva a mult évi hibákból, nagy gondot fordít a pártoktatási év előkészíté­sére ls, politikailag és elméletileg fejlett propagandistákat választott és hogy hivatásuknak eleget tehes senék, nem terheli meg őket funk­ciókkal. Járásunkban vannak még párt. szervezetek, ahol nem gondoskod. nak arról, hogy minden párttag fe­lelős munkát végezzen, konkrét megbízást kapjon. A hiba főleg ab­ban rejlik, hogy pártszervezeteink bizottságai még nem értették meg a pártcsoportok szervezésének nagv jelentőségét és szerepét a tagok aktivizálásában Azokban a párt­szervezetekben. ahol az alapszabály, zat szerint a pártcsoportok már rneg vannak szervezve, a pártbizott­ság nem fordít kellő gondot a cso­portvezetők irányítására hogy ezek konkrét feladatokkal bizzák meg tagjaikat. Ez az oka annak is. hogy szervezeteinkben a népnevelő munka nincs megszervezve és irá­nyítva. az elvtársak ösztönszerűen végzik agitációs, népnevelő munká. jukat. Már pedig szocialista építő'­munkánik eredményesebb lesz. ha népnevelőink a nép öntudatának emelőivé válnak, ha munkahelyei­ken meggyőzik munkatársaikat pár. tunk helyes politikájáról, a kor­mányrendeletek megvalósításának fontosságáról, mert osak a terv tel­jesitésével "biztosíthatjuk a dolgo­zók életszínvonalának emelkedését. A népnevelő legyen fáradhatatlan lelkesítő a szocialista munkaver­senyben, a munka gyors és jó el­végzésében, a beadás pontos telje, sítésében. A járási pártszervezet aktivisták segítségével meggyőzi a pártbi ­zottságo'kat- a pártcsoportok előnyé, ről az EFSz-ek termelési, állatte­nyésztési. építkezési, zöldségterme, lési és más munkáscsoportban, ugyanígy az üzemek valamennyi műhelyében vagy munkaszakaszain. Pártunk új alapszabályzatának megvalósításával biztosítjuk a min­dennapi munkában pártszerveze­teink aktivitását és ezzel földmű­vesszövetkezeteink megszilárdulá­sát. Nagy József, a galántai járási pártbizottság munkatársa. Az Uj Szó postájából Több figyelmet az egységes földműves szövetkezet iránt A napokban levelet kaptunk az ipolyhidvégi EFSz vezetőségétől, amelyben a következőket írják „Az itteni EFSz tulajdonában van egy homokbánya. A homokot a Szlo­vákiában lévő különféle építkezési üzemeknek adjuk el Ezt az ú. n. futóhomokot helyben áruljuk, ameny­nyiben a kitermelése semmiféle ne­hézségbe nem ütközik. A futóhomok eladási árában az említett üzemekkel megegyezni nem tudtunk, é: ezért ármegállapítás végett a belkereske­delmi megbízotti hivatalhoz fordul­tunk még 1953. VI 24 én A bel­kereskedelmi megbízotti hivataltól 1953. július 7-én azt a feleletet kap­tuk, hogy az ügy a belügyi meg­bízotti hivatal hatáskörébe tartozik. Mivel hosszabb ideig nem kaptunk kérvényünkre semmiféle választ. 1953 augusztus 24-én kérdéssel fordultunk a belügyi megbízotti hivatalhoz. Azonban szomorúan kell megállapí­tanunk, hogy a belügyi megb zotti hivatal mindez ideig nem adott vá­laszt. A homok eladásából származó jö­vedelem szintén be van számítva a szövetkezetünk pénzügyi tervébe. Te­kintettel arra. hogy a '-elügyi meg­bízotti hivatal a futóhomok árát mindez ideig nem állapította meg, a már eladott homokot mindez ideig nem tudtuk kiszámlázni, ezért szö­vetkezetünk jelentős pénzügyi nehéz­ségekkel küzd Ebből a levélből megállapíthatjuk, hogy az egyes vezetőszerveink nem fordítanak elég figyelmet az egysé­ges földmüvesszövetkezetekre. A negyedi iskola pionírjainak felajánlásai Az iskolai- év kezdete nálunk a jól kidolgozott terv szerinti munka meg­kezdése volt Tanítóink szeretettel fogadták az iskolába érkező új ta­nulókat. Az új iskolatörvény fokozott feladatokat tűz ki a tanítók és a tanulók elé egyaránt. A szocialista tanító nem választja külön az iskolát a mindennapi élet­től. hanem ebben az értelemben ta­nít és nevel. Ebben segítségükre van a kommunista sajtó, amely hathatós fegyver a nép kezében a kitűzött fel­adatok teljesítésében és a mutatko­zó nehézségek leküzdésében. A negyedi iskoja pionírjai is tuda­tában vannak a kommunista sajtó fontosságának, és ezért a Csehszlovák Sajtónap tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a pártisajtónak húsz új előfizetőt szereznek. Drinóczy István tanító leveléből. só hetében megkezdjük 17 hektáron a takarmányrépa betakarítását, úgy­hogy ezt október 28-án befejezhes­, sük. A búza vetési határidejét 15 nap­pal megrövidítjük Mind a 49 hek­tárt szeptember 20 tói október 20-ig bevetjük. Közben felszántjuk a tar­lót, elvégezzük a középszántást, hogy a talajt ideiében előkészíthes­sük a vetésre. Tizenhét hektáron már elvégeztük a tarlóhántást és a töbhjt a közeljövőben felszántjuk. Saját istállótrágyánkon kívül a föld megtrágyázására a búzánál 170 kg ssuperfoszfátot, 150 kg salétromsót használunk Tavasszal 50 kg sa­létromsót szórunk ki kétszeri ada­golásban hektáronként. Ez idén megkezdhetjük a szemcsés műtrágya gyártását is. amit 30 hektár búza­földön hektáronként 300 kg os ada­golásban szórunk szét. Eddig még nincsenek tapasztalataink a szem­csés műtrágya készítésével kapcso : latban, de a kővetkező évben el­i mondhatjuk, hogyan sikerült ez a 'trágyázás Még az ősszel elvetjük a takarmánykeveréket 25 hektár bur­gonyaföldön és 18 hektár takar­mányrépaföldön, hogy tavasszal mindjárt a burgonya és a répa elve tése után gyorsan fejlődhessenek azok a növények, amelyeket ősszel elvetettünk. A mélyszántást előhántős ekével 60 hektáron október 30-ig 131 hek. táron november végéig elvégezzük. Igv legteremtjük a tavaszi vetésből való gazdag termés feltételeit. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE A nagy és felelősségteljes felada tokát a munka helyes megszervező se nélkül nem teljesíthetnénk. A me­zei munkákat eddig egy állandó. 12 férfiből és 30 nőből álló munkacso porttal végeztük. A cspportnak 5 pár ló állott rendekezésére, gondos­kodott 423 hektáron a növényterme­lésről, amelyből 400 hektár szántó­föld volt, 9 hektár pedig zöldségfé­lékkel volt beültetve. Minden este összejöttek a csoportvezetők, Antos elvtárs, Vrka agronómus és az EFSz elnöke, tanácskoztak a kővetkező napi munka megszervezéséről. Kü­lönböző szakaszokon dolgoztak és egy csoportvezető nem volt elég minden munka vezetéséhez Ebben segítette öt az agronómus is. Ezzel két funkcionáriust ls el kellett von­nunk saját munkájától, az EFSz vezetésétől. Az agronómus nem szen­telhette minden idejét teljesén az agrotechnikának és így munkája a véletlenre támaszkodott. Nem ellen­őrizhette a traktorosokat és az egyes növények fejlődését így kár esett a gabonafélék és zöldségfélék gondozásában. Igv természetesen nem értünk el Jobb eredményeket a növénytermelésben. Bár az EFSz szép eredményeket ért el és a hostini EFSz-el folyta­tott versenyben mindig az első he lyen állt, mégis szervezési hibákat találunk a munkában. Az EFSz-tagok Jó munkaerkölcsét csak azzal ma­gyarázhatjuk, hogy Igazságos volt a jutalmazás és mindenki felelős volt az évi termelési terv teljesítéséért. Mivel az eddigi munkaszervezés nem megfelelő, elhatároztuk, hogy az ősszel két állandó munkacsopor­tot létesítünk, amelyeknek az egész vetési, időtartamra földet, szükséges felszerelést, fogatokat és gépeket Juttatunk. így megteremtjük az EFSz keretében a munkacsoportok között indítandó szocialista verseny feltételeit. Egyidejűleg bevezetjük a szövetkezeti tagok pótjutalmazá­sát, azokét, akik hozzájárultak a magasabb termés és a szövetkezett tagok magasabb jövedelme elérésé­hez. A jobb munkamegszervezés csökkenti az egy egy hektárra eső munkaegységek számát. Ez idén 100 munkaegység esett egy-egy hektár­ra. A MEZEI MUNKÁK GÉPESÍTÉSE A szövetkezet nagymértékben al­kalmazza a gép- és traktorállomás gépeit a mezei munkáknál. Szerző­dést kötöttünk a szántóföld' hoza­mára. A gép. és traktorállomások nélkül nem végezhettük volna el ide. jében a munkákat. Van azonban egy­két megjegyzésünk a gép. és trak. torállomással kapcsolatban. Mindé, nekelőtt a tarlóhántásról. A föld nálunk nehezen művelhető. Ha tár­csával végezzük el a tarlóhántást, amellyel csak a föld felszínét -lazít, hatjuk meg, nehezen végezhető el a középszántás és nagyon sok a rög. Legjobb, ha ekével végezzük a szán tást. További hiányosság az is, hogy a gép- és traktorállomásnak kevés a kapcsolható berendezése, mint a nehéz borona és a hengerezö. Köny­nyű boronával és hengerezővel a trak ­torosok nem készíthetik elő — külö­nösen szárazság idején — vetésre a talajt, hanem többször kell henge rezniök. Sok a por ahelyett, hogy a -föld apró darabokra lazulna meg, s mindez i^m gazdaságos. Földjeink nem mind síkságon terülnek el, és ezért nem vethettünl' keresztsoro­san az egész területen. Az idén csak 30 hektár búzát és 29 hektár rozsot vetünk el keresztsorosan. Szűksoros vetés jobb volna, de a gép- és trak­torállomásnak nincs ilyen vetögépje. Ezért nem növelhetjük a hektárhoza. mokat olyan ütemben mint szeret nénk. A szüksoros vetés a hektárho. zám növelésén kívül még sok Időt Is megtakarít. A burgonya felszedőgép a 60 hektáron elültetett burgonya betakarítását is meggyorsítaná, saj. nos a gép. és traktorállomásnak nincs ilyen gépje.. Az elmúlt napokban közzétett kor mányhatározatot örömmel fogadjuk, mert ennek teljesítése a földmüvelés gépesítésében és különCöző hiányok eltávolításában nagy lépést jelent. A SZÖVETKEZETI TAGOK POLITIKAI ÉS SZAKTUDAS1 FEJLŐDÉSE A szovjet földművesektől tanuljuk a föld újszerű megművelését, a ter. més növelését és tanulunk a legjobb szövetkezetektől és állami gazdasá goktól ls. E tapasztalatok segítenek a termelés növelésében és a szövetke. zet Jövedelmének fokozásában. így pl. alkalmazzuk a keresztsoros ve­tést, a burgonya fészkes ültetését, előhántós ekével szántunk és az idén megkezdjük a szemcséstrágya készí­tését is. Az állattenyésztésben sem maradunk el. Az idén megnyitjuk a községben a szövetkezeti iskolát és gondot for­dítunk arra, hogy minden szövetke­zeti tag látogassa Számítunk arra is. hogy az EFSz elnökét. Fiala Hu­bertet hathónapos iskolázásra küld­jük, Antos Józsefet pedig a csoport­vezetők iskolázására. A téli hónapok folyamán a járási nemzeti bizottság segítségével és a szövetkezeti munkaiskola keretében előadásokat tartunk a gépek kihasz­nálásáról, a munka megszervezésé­ről, a szovjet tapasztalatok útján való termelés növeléséről Ezenkivtil egy két előadást ls tartunk a vető­mag nemesítéséről, megvitatjuk az EFSz alapszabályzatait, hogy min­denki jól megismerkedjék velük A községben saját mozink és könyvtá­runk van, amely szövetkezeti tag­jaink tudásának állandó növelését segíti. Az EFSz termelésének állandó nö­velése a több gabona, hús, tej és to­jás mindannyiunk kívánsága Ezért tanulni fogunk, hogy kívánságunk valóra váljon. Üdvözlünk benneteket, sok sikert kívánunk munkátokhoz és örülnénk, ha a szövetkezet) nagyüzemi terme­lés terén szerzett tapasztalataitokról írnátok nekünk. A szövetkezeti tagok nevében: Jozef Viströll a „Győzelmes Február EFSz" elnöke, Slatina, moravsko budejovicei járás. \ /

Next

/
Thumbnails
Contents