Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-23 / 231. szám, szerda

1953 szeptember 23 i Ul SZO 5 A galántai járás szövetkezetei sikeresen végzik a kapásnövények betakarítását és az őszi vetést Ä galántai járás EFSz-ei részié, tesen kidolgozott tervek alapján fogtak hozzá az őszi munkák elvég, zéséhez. Ezeket a terveket a munka jó megszervezésével, a szociális, ta munkaverseny elmélyítésével és a mezőgazdasági gépek kihasználásával valósíthatják meg. EFSzeink terveikben megszabták, hogy melyik munkát meddig végzik el, hogy kihasználhassák a rendelkezésükre álló emberi és gépi erőket, hogy az egyes munkák ne keresztezzék egymást és az esetleges hiányokat gyorsan eltávolíthassák. Az őszi munkák sikeres elvégzése mindent átfogó terv nélkül el sem képzelhető. Az EFSz-ek terveik felállításakor számoltak a munkaerőkkel és az időjárás viszontagságaival is, Szövetkezeteink egyik legfontosabb feladata ' a kapásnövények, köztük a cukorrépa termésének betakarítása 1485 hektár területről. A munka meggyorsítása érdekében a cukorrépát lófogatos ekékkel vagy traktorhoz kapcsolt hármas ekék. kel szántják ki. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a galántai gép. állomás nem készült el megfelelően a cukorrépa kiszántására, mert nincs elegendő ekéjük. A terv szerint az EFSz-ek a cukorrépát október 20-ig kiszedik, s november 15-ig beszállítják a diószegi cukorgyárba. A cukorgyárral megegyezést kötöttek, hogy egyes helyeken megkönnyítik a cukorrépa átvételét, így pl. Nádszegröl a cukorrépát a zsigárdi állomáson vészig át, s a gyár ugyanott adja ki a> répaszeletet azért, hogy egyrészt kihasználhassák a vagonokat, másrészt a traktorok a cukorrépa átadása után répaszelettel térhessenek vissza Nádszegre. A többi szövetkezet autókon és traktorokkal közvetlenül a gyárba szállítja a cukorrépát. Alsószeliről és Felsőszeliről teherautókkal a szered! cukorgyárba szállítják a répát. A gyárak szeptember 21-től kezdik átvenni minőségi osztályozás szerint a cukorrépát és nagy gondot fordítanak a lemérésre, hogy a termelési terv mielőbbi teljesi'ése és túlteljesítése esetén pártunk és kormányunk határozata értelmében termelőink megkaphassák a magasabb jutalmat. A cukoi a mi fehér aranyunk, mindent meg teszünk annak érdekében, hogy az dei gazdag -jukorrépatermést mielőbb a feldolgozó helyekre szállít, hassuk. Lassan halad a dohányszedés Kiräiýréven, Hódiban, Nagymátsédon, s gyenge a munkafegyelem Hidaskürtön. Ezekben a községekben bri. gádok segítenek az EFSz-nek, hogy az őszi fagyok beállta előtt a dohány a szárítóba kerülhessen. Jól halad a munka Kismácsédon, Felső szelin és Alsószelin. Galántán kettős váltással szedik a dohányt. A terv szerint október 30-ig kell betakarítani a dohányt, s mivel ez a nap rohamosan közeledik és az időjárás is sürget, ézért a járási nemzeti bizottságnak és a helyi lemzeti bi zottságok mezőgazdasági osztályainak, valamint az EFSz-ek vezetőségének mindent el kell követniök, hogy kárba ne menjen szövetkezeti tagjaink szorgalmas munkájának gyümölcse. A határidők betartásához azonban megvannak az előfeltételek. A burgonya szedését és beadását szeptember 30-ig kell megvalósítani. Ezen a téren szövetkezeteink teljesítik a tervet, de a szedést meg kell gyorsí. tani Gányon, Nagymácsédon és Hidaskürtön A kukorica törése is megkezdődött már; a terv szerint november 15-ig 1925 hektárról k

ell letörni a kukoricát. A repcét szeptember l-ig mindenütt elvetették. Az őszi árpa vetése is folyamatban van. Folyik a napraforgó betakarítása is. Ezt szeptember 30-ig kell betakarítani batáridő szerint. Gyors ütemben folyik a középszántás, amiit szövetkezeteinkben ok. tóber 30-ig 4873 hektár területen kell a gépállomásnak elvégeznie. Csakhogy ezen a téren bizonyos nehézségek mutatkoznak. A gépállo. más nem javította ki határidőre a szükséges gépeket, nem gondoskodott a hiányzó alkatrészek beszerzéséről és ezért egyes gépek hoszszabb időre maradnak a javítóműhelyben. így történhetett meg, hogy Tósnyárasdon és Vezekényen nem szántottak, mert nem volt traktoruk. EFSz-eink október 2-ig 2138 hektár őszi búzát és 537 hektáron öszi takarmányféléket vetnek el. Az öszi búzát 90 százalékban keresztsorosan /vetik el. Szövetkezeteink a gazdag termés elérése érdekében szemcsés szuperfoszfátot szórnak el. Elkészítéséhez a gépállomás három cséplőgépet alakított át, s ezek 1150 mázsa műtrágyát állítottak elő. 2000 hektár terü. letet istállótrágyával, 4873 hektár területet műtrágyával trágyáznak meg. Az istállót/ágyát november 30-ig hordják ki. A mélyszántást 10.873 hektáron decembe

r 5-ig végzi el a gépállomás. Szövetkezeteink az őszi munkákhoz 49 állandó munkacsoportot terveztek, s ezeknek a megfelelő gépállományon kívül 479 pár lófogat is rendelkezésükre áll. Az őszi munkák tervét megtárgyalták a JNB, HNB, az EFSz-ek vezetőségei és tagjai. Széles alapon folyik a szocialista munkaverseny az egyes szövetkezetek között. A versenybizottság szombatonként értékeli a heti eredményeket és hétfőn átadja a JNB vándorzászlaját a legjobb EFSz-eknek. Az eredményeket a helyi hangszórón és a faliújságokon keresztül is lehet ismertetni. A járási hetilapban s a nemzeti bizottságokban foglalkozni kell nemcsak a jó eredményekkel, hanem a hiányokkal is. Főleg Tósnyárasdon, Vezekényen, Királyréven, Nagymácsédon és Hidaskürtön kell a munka jó megszervezésével a hiányosságokat kiküszöbölni. A gépállomáson is sürgősen meg kell javítani a munkát, hogy az öszi munkákat idejében elvégezhessük. A munkaverseny eredményeit közöljük majd a járási versenytáblán is. Takács János, Galánta. A gombai állami gazdaság dolgozói kötelezettségvállalásokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára A gombai állami gazdaságban már hetek óta teljes erővel folynak az őszi munkálatok. A gazdaság dolgozóinak igyekezete most arra irányul, hogy az őszi szántási, vetési és betakarítási munkálatokat idejében és rendesen elvégezzék, hogy így megalapozzák a jövő évi gazdag termés elérését és magasabb színvonalra emeljék gazdálkodásukat. Az őszi gabonanemüek vetésével jól haladnak. Az ősziek alá a földet gözekékkel szántották meg. Harminckét hektárt jó érett istállótrágyával trágyáztak meg. A szerves trágya mellett műtrágyát és szemcsés műtrágyát is használnak, amiből már 80 mázsát készítettek. A mai napig az őszi gabonanemüek 70 százalékát már el is vetették. Ezenkívül már befejezték négy hektáron az őszi borsj és nyolc hektáron a takarmánykeverék vetését is. Eddig minden gabonát keresztsorosan vetettek el. „Már csak a búza vetésével vagyunk hátra" — mondja Máriás Márton, a mezei, munkacsoport vezetője, majd így folytatja: „Bú zából 74 hektárt vetünk, amit ugyancsak teljes egészébe* kereszt- vagy szfiksorosan vetünk el. A talajt a búza alá is jól előkészítettük". A vetési munkákkal egyidöben a burgonyaszedést is végzik. A 12 hektáros burgonyaföldön Lengyei Vince 24 főből álló munkacsoportja szorgoskodik. A munkát úgy szervezték meg, hogy két pár lóval négy ember a burgonya kiszántását végzi, húszan pedig utánuk rakásokba hordják a burgonyát. Mivel a burgonyából már száz,sÄázalékra teljesítették beadási kötelezettségüket, a dolgozóknak azonnal a burgonyaföldről szétmérik a nekik járó részt, a többit pedig vetőmag és takarmány céljára elraktározzák. A tervezett hektárhozamokat burgonyatermésből is elérték, sőt túl is haladták. A gombai gazdaság dolgozói szeptember 21-én megkezdték a kukorica törését. Ezt a munkált a már régóta jól bevált módszerrel végzik. Vagyis a kukoricacsöveket mindjárt a száron megtisztítják a levelektől, kosarakba rakják, majd rakásokba öntögetik. Innen aztán szekerekkel a szárítóba szállítják. Kulcsár Béla munkacsoportja a kukorica törését végzi. A másik munkacsoport pedig a napokban befejezi a burgonyaszedést s mindjárt megkezdi a kukoricaszár vágását, s annak silózását. Silótakarmányt már eddig iš készítettek, g arra törekednek, hogy a téli hónapokra még nagyobb menynyiségű silótakarmányt biztosítsanak. A gazdaság dolgozóira nagy hatással volt kormányunk határozata dolgozó népünk életszínvonalának emeléséről. A kormánynyilatkozatot saj-tótízperceken vitatták meg és megfogadták, hogy jobb munkával segítik elő a határozat - megvalósítását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére felajátnlották, hogy az őszi munkák befejezésének határidejét jelentősen lerövidítik^. A búza vetését pl. október 10. helyett október 8-ig elvégzik. A kukorica és egyéb kapásnövények betakarítását október 30. helyett október 25-ig teljes egészében befejezik. A silózás tervét is öt nappal lerövidítik. A gazdaság traktorosai felajánlották, hogy á mélyszántás tervét november 23-ig százszáEalékra teljesítik. Farkas Kálmán Szovjet kombájnok aratják a rizst a gútai határban A gútai EFSz a napokban 90 hektáron kezdte meg a rizs aratását, amelyet Mrška Mihály államdíjas rizstermelő csoportja termelt. Míg a mult évben kézzel aratták a rizst, ez idén a komáromi gép- és traktorállomás segítségével, két kombájnnal kezdték meg az aratást. Az egyik kombájnt Kondér Péter a gép. és traktorállomás legjobb kombájnosa kezelte. Egy műszak alatt az S 4 e

s kambájnnal 2.5 hektáron learatja és kicsépeli a rizst, ami azelőtt naponta legalább 150 ember munkája volt. A szovjet kombájnok Mrška Mihály szavai szerint nemcsak meggyorsítják az aratást és cséplést,' hanem csökkentik a magveszteséget, amely a kézikaszálásnál igen nagy volt, míg a kombájnnal való aratásnál 2—3 kg a veszteség hektáronként. A rizstermés a jól megművelt, kigyomlált földeken 45—50 mázsa hektáronként, az elhanyagolt földeken sokkal kisebb. A rizs hektárhozamáít a vetésforgó betartása is befolyásolja. A rizst 2—3 évig egymásután ugyanazon a földön kell termelni, majd négy évig takarmányfélékkel kell a földterületet bevetni, így kipusztul a vizigyom, amely elnyomná a rizst A következő évben a gútaiak előre megállapított vetésforgó szerint fogják termelni a rizst és a földtérületet már most felmérik. A rizsföldeken a gútai szövetkezeti tagok az idén 40 -mázsa halat tenyésztettek ki, s körülbelül 100.000 fiaital halat adnak el az állami haltenyésztőknek további nevelésre. PÁRTÉLET Pártszervezeteink a népnevelők segítségével a kormány határozatainak végrehajtásáért győző agitációs munkájának ered. mény'e az, hogy az első félévben a tervet 128 százalékra teljesítették, és ma, mikor a kormányhatározat azt mondja, hogy minden téren meg kell javítani az emberről való gondoskodást és nagyobb gondot kell fordítani arra városainkban, falvainkban és üzemeinkben hogy mind kellemesebbé és örömteübbé váljék az élet, nagy feladat hárul élelmiszeriparra is és így az ő üzemükre is. Nemcsak az a fontos, hogy még nagyobb mennyirégben gyártsanak élelmiszereket, nancm az is, hogy az élelmiszerek kiváló minőségűek, táplálók, ízletesek, étVágygerjesztők legyenek, hogy az emberek igazán élvezette) fogyaszszák otthonukban, a vendéglökben, a közös étkezdékben. A kormányhatározat célja, hogy az élelmiszerek és iparcikkek árának rendszeres és tervszerű csökkentésével fokozza a bérek és fizetések értékét, növelje a korona értékét, vásárlóerejét. Ez azt jelenti, hogy minden dolgozónak be kell látnia az önköltség csökkentésének nagy jelentőségét E osökkentést pedig a munkához való viszony megjavításával, a nyersés más anyagokkal való takarékossággal, a gépek teljes kihasználásával, jó kezelésével és módosításával lehet elérni. Minél alacsonyabb lesz az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a nép életszínvonala. Patasi elvtárs népnevelő, az üzemi pártszervezet bizottságának tagja, fontosnak látja, hogy a pártbizottság ülése után egy jól előkészített tagyülésen tárgyalják meg a kormányhatározatot, amely gyűlés kell, hogy fokozza a kommunisták felelősségérzetét, hogy minden párttag népnevelővé váljon munkahelyén és a kormány határozatának alapos ismeretével és érvekkel felszerelve a dolgozók kérdéseire meggyőző választ tudjon adni. A jó népnevelő nem éri be azzal, hogy a munkahelyén a terv teljesítésére mozgósít, hanem fokozott figyelmet fordít a termelés előtérben álló fontos kérdéseire, a minőség megjavítására, a munkafegyelem megszilárdítására. Különösen fontos az, hogy a népnevelők a kormányhatározatot konkretizálják, hogy megtudják mondani, mit adott már eddig is és mit ad majd a jövőben az Üzemüknek vagy a földművesszövetkezeteknek és ezzel a népnek, a kormányhatározat. A párt és a kormány határozatát az egész népről, minden dolgozó emberről való figyelmes gondoskodás jellemzi. Munkálok, parasztok és értelmiségiek az elmúlt évben odaadóan teljesítették, a kommunistákkal az élükön, pártunk és kor. mányunk határozatait, lelkesítve attól a tudattól, hogy társadalmi rendszerünkben a munka gyümölcsét maguk a dolgozók élvezhetik, fáradhatatlanul harcoltak az ötéves terv ikeréért. A falu népe áldozatkészen küzdött s fáradságot nem ismerve dolgozott az idei bő termés betakarításán, mert az életszínvonal sorsa a dolgozók kezébe van let-ve és ennek további fokozása attól függ, milyen ütemben és milyen mértékben fokozódik a munka termelékenysége. A kormányhatározat egyik fontos része, mezőgazdaságunk további gépesítése a traktor, és gépállomások hernyótalpas traktorokkal és kombájnokkal, trágyaszórókkal. kultivátor okkal, traktorhoz kapcsolható berendezésekkel való ellátását jelenti. A dunaszerdahelyi traktor- és gépállomás politikai vezetője, Horváth Vince elvtárs, nagyon fontosnak látja a kormányhatározatot és főként a beruházási eszközök növelését az üzemi célokat szolgáló épületek építésére, "mert egyes traktorbrigádokon a gazdasági gépek ki vannak téve esőnek és fagynak, mert nincsenek fedél alatt. Ez pedig rövidíti az üzemképességüket, ami jelentős károkat okoz népgazdaságunknak. Urlánné elvtársnö, a dunaszerdalicly' földüvessziHetkezet volt sertésgjJidozója, most a munkaegységek könyvelője. A rádióközvetítést a kormányhatározatról nagy érdeklődéssel hallgatta meg. Nagyjelentőségű határozatnak tekinti a dolgozók életszínvonalának emeléséhen. Ezért kötelességének tartja, hogy •"ínég jobban fokozza agitációs munkáját az asszonyok között, hogy megnyerje tke.t az EFSz rendszeres támogatására. Népnevelő munkájában nem elégszik meg csak azzal, hogy rámutasson a múltra, a falusi dolgozók nélkülözésére a kapitalista rendszer alatt és arra, hogy ma már jobban élünk, hanem megmagyarázza dolgozó társainak, hogyan érhetjük el, hogy még jobban élhessünk. A dunaszerdahelyi EFSz tagjai 220 mázsáit mint felesleget adtak be az államnak. Ez mutatja a közös munka ereményeit és előnyeit, ami a leghitétlenebbeket is meggyőzte arról, hogy a kommunistáknak igazuk Mit, a közös gazdálkodás nem c^ak emberséges megélhetést jfelent, hanem fokozza igényeik kielégítését is. Urbánné elvtársnö népnevelő munkájával törekszik meggyőzni a falu dolgozóit, hogy a kormányhatározat célkitűzéseinek valóra váltása, minden egyes dolgozó szorgalmától, a termelés növekedésétől függ és ez mindenekelőtt a gazdag szovjet tapazstalatok népszerűsítésével, a mezőgazdaságban és állattenyésztésben valő alkalmazásával érhető el. Az életszínvonal emelése elké-p. zelhetetlen a munkatermelékenység állandó fokozása nélkül. A bősi földműves szövetkezet tagjai is nagy megelégedéssel vették tudomásul a kormány nagyjelentőségű intézkedését a gabonaárak emeléséről, ami részükre 250.000 korona bevételt jelentett és még nagyobb örömmel olvasták a kormány ha r'.>zatát, ami mindenekelőtt a mezi gazdaság gépesítésével foglalkozik, melynek segítségével meg. gyorsul, könnyebbé és olcsóbbá válik a .termelés, megnövekedik a hek. tárhozam és a munkaegység értéke. A dunaszerdahelyi „Dunostrov" zöldség, és gyümölcsfeldolgozó-üzem pártszervezetének elnöke Nagy I. elvtárs, Horváth Gusztáv igazgató elvtárs és Patasi István kommunista népnevelő, eftnélyülve, nagy érdeklődéssel tanulmányozták a kormányhatározatot. Hogyisne, hiszen üzemük a dolgozók kezdeményezésének alapján minden anyagi támogatás nélkül fontos, életképes üzemmé fejlődött. A pártszervezet megSzükséges, hogy minden kortjmunista népnevelő rámutasson arra, hogy az állandóan növekvő jövedelem nem szolgálja többé a kizsákmányolók gazdagodását, hanem telje® egészében a dolgozók szükségleteinek fedezésére szolgál Ez lehetővé teszi, hogy a kormány óriási összegeket fordítson a nép gyorsan emelkedő igényeinek kielégítésére Például a családi pótlék az 1950-es évhez viszonyítva 1953-ban megkétszereződött. Az egészségügyi kiadások az 1950-es év majdnem négyszeresét teszik ki 1953-ban. A gyermekhalandóság évről-évre csökken. 1937-ben ezer élveszületett gyerek közül 117 halt meg, 1952-ben már asak 52. Az állam az öregek és munkaképtelenek gondozásáról sem feledkezik meg. Ezek járadéka az 1949es évhez viszonyítva 1953-ban 48 százalékkal emelkedett. Kormányunk célja, hogy az ifjúság teljes középiskolai képzettséget kapjon. A főiskolák száma egyre növekszik, a főiskolai hallgatók száma 1936—1937-es létszámnak ma két és félszerese, és ez a nagy szám sem képes kielégíteni szocialista országépítésünk szükségleteit, amely egyre több fösikolai képzettségű értelmiséget igényel életünk minden szakaszán. Az első Csehszlovákiában viszont 900.000 munkanélküli volt és százezrekre menő alkalmi' munkás, ezek között számtalan értelmiségi. Mindezek a tények arról beszélnek, milyen jelentős mértékben emelkedett népi demokratikus államunkban a kommunista párt vezetésével a dolgozók életszínvonala a volt kapitalista rendszerhez hasonlítva.