Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-23 / 231. szám, szerda

ül SZÖ 1953 szeptember 23 A Kínai Népköztársaságban 135°|

0-kal több a tanulók száma, mint a felszabadulás előtt A Kínai Népköztársaság központi kormányának 27. ülésén Peng Csen, a népi közigazgatási tanács politikai és jogi bizottságának alelnöke arról számolt be, hogy országszerte minden színvonalon helyi népképviseleti testületeket hívtak össze. Az összes tartományi és városi népképviseleti testületek, valamint a megyei népképviseleti testületek több mint egyharmada a népi gyűlések hatáiskörét gyakorolja. Peng Csen a továbbiakban hangoztatta, hogy a legtöbb nemzetiségi területen is öszszehívták a helyi népképviseleti tes tületeket. Peng Csen bejelentette a központi népi kormánynak, hogy az ország minden részében folyamatban vannak a választások a legalsóbbfokú helyi népképviseleti szervek megalakítására. Kuo Mo Zso, a népi közigazgatási tanács alelnöke, a népi közigazga tási tanács kulturális és oktatási bizottságának elnöke, az ülésen bejelentette, hogy az ország felsőoktatási intézményeinek háromnegyed részét átszervezték és új tanítási módszereket alkalmaznak. Kinában — folytatta Kuo Mo Zso — ez idö szerint több mint 220 ezer főiskolai hallgató, több mint hárommillió középiskolás és több mint 55 millió elemi iskolai tanuló van, vagyis 135 százalékkal több, mint a felszabadulás előtti legmagasabb szám. (1946) Mintegy hárommilió gyári munkás tanul szabadidő iskolákban. Csupán 1952-ben 42 millió paraszt járt téli iskolába és mintegy 20 millió részesül egész éves oktatásban. Kulturális forradalmunk kérdéséi Kuo Mo Zso ezután az egészségügyi és testnevelési téren elért sike rekröl számolt be, majd a kultúra és a művészetek területén végzett munkáról szólva rámutatott, hogy az elmúlt három év alatt 38 játékfilmet és 83 dokumentumfilmet készítettek Kínában. A Szovjetunióból-, és a népi demokratikus országokból behozott több mint 100 filmet szinkronizálták kínai nyelvre. Megreformálták a régi kínai színdarabok tartalmát és előadási módját is. Kuo Mo Zso befejezésül hangsúlyozta, hogy ma a "legfontosabb fel adat az országos gazdasági építőmunkához szükséges káderek kiképzése. Felszólította az egész kínai értelmiséget, hogy politikai és szakmai színvonalának további emelésével csatlakozzék a gazdasági építőmunkához és ezzel is még jobban szolgálja hazáját. A központi népi kormány 28. ülé sén határozatot hozott az összkínai népi gyűlés és a helyi népi gyűlések összehívásának elhalasztásáról. A határozat értelmében a legalsóbbfokú helyi népképviseleti szervek megválasztását csak - 1954 január végére kell befejezni és az összes megyei gyűléseket 1954 február végére kell összehívni. A központi népi kormány mindkét ülésén részt vettek Mao Ce Tung, a központi népi kormány elnöke, Liu Sao-csi, Sung Csing-lin, Li Csi-sen, Csang Lan és Kao Kang, a központi népi kormány alelnökei, valamint a központi népi kormány 37 tagja. Az „európai hadsereg" ellen szavazott a Francia Rad'kális Szocialista Párt kongresszusa A Francia Radikális Szocialista Párt kongresszusának ülésén Herriot, a párt elnöke és a francia nemzetgyűlés elnöke ismét az „európai hadsereg" megalakítása ellen szólalt fel. „Ellenzen? az európai védelmi közösségről szóló szerződést, — jelentette ki. — Nem akarom látni ismét a Gestapot és az SS et!" Herriot — ki már a * Radikális Szocialista Párt multévi kongreszszusán is élesen elítélte a párizsi szerződést, — hangsúlyozta, hogy a szerződés fenyegeti Franciaország biztonságát, mert megteremti a német militarizmus feltámadásának minden feltételét. A többi között kijelentette: „Igen sokszor elolvastam az európai védelmi közösségről, szóló szerződést és meggyőződésem, hogy azok, akik helyeslik, nem olvasták el " Herriot követelte a négyhatalmi értekezlet összehívását, s utalt arra, hogy Churchill brit miniszterelnök május 11-én felvetette a négyhatalmi értekezlet összehívását. Herriot hozzáfűzte, méltó lenne Franciaíor. szághoz, hogy fontos szerepet játszék egy ilyen találkozó előkészítésében. A pártkongresszuson Daladier volt francia miniszterelnök is ellenezte a párizsi háborús szerződést és nyugtalanságát fejezte ki az úgvnevezett európai védelmi közösség megalakítására vonatkozó tervek miatt. További ok a nyugtalanságra a nyugati hatalmak javaslata a korlátozott napirendü külügymi. niszteri értekezletről. Daladier ezzel szemben legmagasabb vonalú négyhatalmi értekezletet követelt, hangoztatva, hogy ennek napirendjét nem szabad korlátozni a Szovjet uniótól követelt biztosítékokkal. Daladier a minden megkötöttségtől mentes francia külpolitika mellett szállt síkra. Az európai védelmi közösségről szóló szerződés kérdéséhez Daladier hozzáfűzte, hogy az európai védelmi közösségről szóló szerződés „spanyolfal" lesz, amely mögött Nyugat-Németország hódító hadjáratot készít elő Kelet ellen. Az európai hadsereggel szemben a kongresszuson egyértelmüleg kifejezésre jutott ellenzés mellett egyes küldöttek, mint például Yvon Delbos volt külügyminiszter, René Mayer volt miniszterelnök és Edgár Faure jelenlegi pénzügyminiszter, helyeselték az európai védelmi közösség tervét Faure azonban kije lentésében kénytelen volt beismerni hogy a francia pénzügyekre igen károsan hatnak a katonai kiadások. A katonai kiadások ugyanis 1949 óta 440 milliárd frankról 1267 mü liárd frankra emelkedtek. Amint egy szombaton elfogadott politikai határozatból kitűnik kongresszuson a legfontosabb kérdésekben az európai hadsereg ellenfeleinek sikerült álláspontjukat ér. vényesíteni. A«t!ee rádióbeszédben foglalt állást a Kinai Népköztársaság ENSz-tagsága mellett Attlee, a brit munkáspárt vezetője szeptember 19-én rádióbeszédben emlékeztetett Churchill május 11-i alsóházi beszédére és a többi között kijelentette: „Szomorú, hogy ezt a kezdeményezést nem kapták fel. Ehelyett Washingtonban megszervezték Sa lisbury, Dulles és Bidault találkozóját. Nem reménykedtem túlságosan abban, hogy ez a találkozó bármilyen hasznos eredményre vezet. így is történt." Attlee ezután India részvételével foglalkozott a koreai politikai értekezleten. Attlee elítélőleg nyilatkozott az Egyesült Államok Indiával kapcsolatos álláspontjáról. „Igen veszélyesnek tartom ezt az irányzatot — mondotta Attlee. — Amerika gyanúsan tekint mindenkire, aki nem osztja teljesen az amerikai szempontokat Ügy gondolom, hogy ezt tükrözi a külpolitika terén bizo nyos türelmetlenségi irányzat, amely sok ember értelmét megzavarja. „Ezenkívül — folytatta Attlee az Egyesült Államok még fokozottabban kezdte ellenezni, hogv a kínai népi kormány elfoglalja helyét biztonsági tanácsban, azt a helyet, amely joggal Kínáé. Az a tény, 'hogy ezt a helyet továbbra is a hitelét vesztett Csang Kai-sek maradvány foglalja el, aka dály a béke sikeréhez vezető úton. Attlee kiemelte, hogy a „tényle ges kínai kormánynak el kell fog lalnia helyét az ENSz-ben." Gazdasági viszonyaink megváltozásával megváltozik szellemi életünk is. Ugyanígy van ez a béketábor minden országában, ahol felszámolták a régi rendet, hogy helyébe újat, haladóbbat építsenek. A mi kultúránk tehát ma már más, mint a kapitalizmus idején volt és más a szellemi életünk is, mint a nyugaté, ahol még kapitalista viszonyok uralkodnak. Ahogy azonban a gazdasági viszonyok megváltoztatása Sem ment simán, ugyanúgy újonnan kibontakozó kulturális életünknek is vannak akadályozói mind nálunk, mind a többi népi demokráciában. A népi demokratikus Magyarország kulturális életéről nagyon hü képet kapunk Révai Józsefnek a Szikra" kiadásában megjelent: Kulturális forradalmunk kérdései" cimü müvéből. A kötet — mely Révai elvtárs 1951 tavaszától 1952 őszéig elmondott, vagy megírt váló gatott kultúrpolitikai beszédeit, Uletve tanulmányait tartalmazza — megvilágítja a népi demokratikus Magyarország kulturális életét és egész sor tisztázatlan, irodalmi és művészeti kérdésre ad feleletet. Mivel kulturális életünk nálunk sem mentes az ellenséges befolyástól, így a mü alapos tanulmányozása nekünk is tanácsos. •» Mi épp úgy, mint a népi demokratikus Magyarország a szocializmust építjük. A szocializmus építésének pedig egyik legfontosabb feladata a néptömegek műveltségének, kulturális színvonalának állandó emelése. A cél tehát ezen a téren mind nálunk, mind a népi demokratikus Magyarországon azonos. Ezért a kötetből mi is sokat tanulhatunk ós szempontjait sikerrel használhatjuk har cunkban, melyet kultúrforradalmunk egyre szélesebb kibontakozásáért vívunk. Révai elvtárs a kötetben felvett egyik beszédjében részletesen elemzi azt a szívós és engesztelhetetlen harcot, amelyet a kultúrforradalom terén az ellenséges befolyások ellen kellett vívniok. Rámutat az eredményekre is, amelyeket a felszabadulás óta eltelt néhány év alatt elértek, ugyanakkor feltárja a ma még megmutatkozó fogyatékosságokat és a kulturális élet valamennyi területére megszabja a jövőbeni feladatokat. A szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen a kultúrforrada lom feladatainak megoldása nélkül. Mit jelent a kultúrforradalom?" — veti fel a kérdést Révai elvtárs és többek között így válaszol: „Jelenti azt, hogy tanulatlan munkások százezreiből kell szakmunkásokat nevelni, jelent tíz- és tízezer új, magasan kvalifikált szakembert. JelenRévai József könyve ti azt, hogy emelni kell dolgozóink általános műveltségét. Jelenti azt, hogy népünk szocialista átnevelésének szolgálatába kell állítanunk minden eszközt: az iskolát, az agitációt és a propagandát, a művésze tet, a filmet, az irodalmat, a töme gek kulturális mozgalmának minden formáját. A kultúrforradalom nem szakképzés csupán, nem iskolai tanulás csupán, nem polititéii nevelés csupán, hanem mindez együttvéve " A kötetben: „A Magyar irodalom feladatai", „Irodalmunk, egyes kérdéseiről", „Színház és filmművészetünk kérdéseiről", „Az új magyar építészet kérdései", stb. — című beszédek, illetve cikkek mellett megtaláljuk: „Megjegyzések egy regényhez" című tanulmányt, amely ben Révai elvtárs élesen bírálja Déry Tibor „Felelet" című regényciklusának második kötetét — amelynek Révai elvtárs szavai szerint: — „Döntö hibája a hamis pártábrázolás". •A mai irodalom a nép életéről szól és különösen nagy szerepet tölt be a széles néptömegek nevelésében. Küldetését azonban csak úgy töltheti be és csak úgy válhat valóban a nép irodalmává, ha magasszínvonalú. pártos és a nép ügyét tudatosan szolgálja. Az ilyen irodalom segíthet a haza és a nép új arculatának kialakulásában. Déry könyve azonban nem mondható az említett szempontokat betöltő könyvnek és nem az, amit a magyar nép Déry Tibortól, egyik nagy élő írójától elvár. Hibái miatt a „Felelet" második kötete éles vitát váltott ki irodalmi körökben. Ezt a vitát élénk figyelemmel kisérték a csehszlovákiai magyar dolgozók is. Az irodalmi vitát Révai elvtárs terelte helyes irányba a „Megjegyzések egy regényhez' című tanulmányával. A „Kulturális forradalmunk kérdései" cimü kötet segítségünkre van abban is, hogy világosan lássuk az irodalom terén eddig még tisztázatlan kérdéseket. Révai elvtárs könyve nagy segít, séget jelent kultúrforradalmunk minden egyes harcosának és hozzásegít mindannyiunkat kritikai készségünk helyes irányba való fejlesztéséhez. Balázs Béla. VOJTECH MIHALIK: Puszta Az égbolton szikrákat szórt a nap, szinte égni látszott minden. Vad iramban rohant velünk a gyorsvonat. Napraforgók között vitt épp a derűs délutánban. Lelkem is derűs színben: / ' varázsodtól hiivölten ott száguldozott rajtad szőlő, kukorica, gémeskutak tája. Mintha régismert rónát üdvözöltem volna, hol jóllakott csordák ballagnak este haza, az út fölött por száll, a tücsök ciripel, s a kéményen tanyáz, majd fent szárnyal a gólya — mint mikor régi emlék az embert megrohanja, oly forró volt szívem. Te betyár — nagy róna, ki gémeskuta-dból csak egyszer vizet húzott, ki felperzselt ösvényeiden valaha is járt, ki csak egyszer hallott csárdádból muzsikát, a szabadsággal találkozott! Hosszan, hosszan a távolba meredtem, hol csaplárosné, betyár és pásztorember, gabona aratója, szőlőknek vincellére verejtékes évszázadok után végre ismerős hangot hallott. De szép percek! Vígabb lett a táj is s a piros tetők máris piros zászlót lengettek. S úgy tűnt nekem, hogy a távolban egészen, hol virágzó tengernek vélni már a pusztát, golyóknak záporában, lángpallossal kezében Petőfi Sándor ment át Fordította: Fügedi Elek. A Csemadok somorjai színját szócsoportja operettbemut ató j a A napokban mutatták be a somorjai Csemadok színjátszói az „Állami Áruház" című operettet. Ez az operett is, mint mindegyik, a vidámság, jókedv jegyében született. Mulattató szándéka mellett azonban a mai ember számára is sok mondanivalója van. Az Állami Áruház szövegírói: Barabás Tibor, Gábor Béla és Darvas Szilárd megtalálták a módját annak, hogyan mutassák be darabjukban mai rendszerünk lelkes dolgozóit, a szocialista munkaverseny hőseit; ugyanúgy a letűnt idők örökségét, a dologkerülők, feketéző henyélők alakjait. Az állami áruház, melyben a darab eseménye játszódik le, egy nagyüzem belső életét tárja elénk. A színészek mai életünk jól ismert figuráit elevenítik meg. Felsorakozik előttünk az áruház személyzetének sokféle alakja. Ott látjuk közöttük Kocsis vezérigazgatót, az öntudatos, fejlett politikai érzékkel biró vezetőt, aki biztos kézzel irányítja az áruházat s egyénisége rokonszenves az áruház minden dolgozójának. Kocsis szerepében Lipka István jó alakítást nyújtott. Dánielt, áz emberi gyöngeségei mellett is értékes, rokonszenves figurát Vizi László, a Humora sokban hozzájárult az előadás sikeréhez. Az üzlet érdekeiért aggódó, lírai szerepében is jó Vörös Erzsébet Ilonkát, a hü és öreg könyvelöt, Sipos Emö pedig Glau ziust alakította. Jók voltak Meixner Béla Klinko, Vörös Magda Boriska szerepében. Jól hatottak Bezzegh, a tüzoltóházaspár, a süket úV és felesége, s elérték a kellő hatást a reakció sötét alakjainak, Dancsnak és társainak alakítói is. A rendezői munkát a Balhéim-házaspár végezte. A rendezés és a szereplők játéka megteremtette a valóság életritmusa mellett a jó színpadi hangulatot. Ezt - az operettet fővárosi forgószínpadra írták, így előadása vidéki színpadok technikai berendezésének fogyatékosságait figyelembe véve, merész vállalkozás volt. Hogy a darabot három előadáson át nagyszá. mú hallgatóság nézte végig és a jeleneteket a műkedvelő színészek játékával együtt lelkesen élte át a közönség, — mindez a somorjaiak színjátszó kollektívájának alapos felkészültségét, hozzáértését igazolja. Az előadás tanulságos tapasztalatokkal is gazdagította műkedvelő színjátszásunk fejlődését tőle megszokott rutinnal játszotta.! Az alakításokban még gyakran hiányzik a teljes átélés, őszinteség. A játék csak akkor éri el célját, ha valósággá válik, s a nézőközönséget magával ragadja. Több erőnek kell lenni a beszédben, több szenvedélyességnek a nagy pillanatokban. Nagyobb súlyt kell helyezni a színpadi' nyelvezetre. Színjátszóink között még mincjig sokan vannak, akik rosszul hangsúlyoznak, hangsúlytalan, éneklő beszédmódjukkal rontanak az előadáson. A játékban mindig legyen benne az igazi élet ritmusa. Törekedni kell az egyszerű és életszerű játékra. Szakítani kell végleg a letűnt társa, dalom polgári ízlésével, amely ezen az előadáson a táncokban mutatkozott meg. Keresni kell azt a táncformát, amely mai ízlésünknek megfelel. Mai egyéniségünket népi táncainkban csillogtathatjuk meg legjobban. Ha újabb formát is keresünk, mindig maradjunk meg a jő. ízlés határán A jánoshegyi táncos jelenetben a somorjai lányok megmutatták tehetségüket, kár, hogy a „Ritka búza, ritka árpa" műmagyar csárdás helyett nem népi táncaink közül választottak. A zenekart Melicher Sándor vezette, feladatát az együttes a nehézségek ellenére is jól teljesítette. Mészáros Gyula. S