Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-02 / 213. szám, szerda

1953 szeptember 4 UJ5Z0 3 Járási szövetkezeti vásár Léván A lévai piactér különösen mozgalmas kép'et nyújtott szombaton a kora reggeli órákban Már messziről ínycsiklandozó lacipecsenye-ülattal volt tele a levegő és zene hangjai mellett tolongtak a vásárlók a sátrak körül A piachoz vezető úton textilárukkal megrakott pultok előtt válogatták az anyagokat, a szocialista kereskedelem minden közszükségleti cikke bőségesen állt a vásárlóközönség rendelke. zésére. A bútorsátraknál különösen a konyhabútor iránt volt nagy az érdeklődés és a zománcedény togyott nagy mennyiségben. Feltűnő volt. hogv a modern konyhatüzhelyek egymásután kerültek a falusiak kocsijára A Zdroj" nemzeti vállalat bőségesen gondoskodott a vásárlókról üstökben főzték a virslit, valamint sajt, vaj túró nagy mennyiségben volt kapható. Az utca betorkollik a tulajdonképpeni piactérbe amely színpompás látványt nyújtott, óriási szekerek megtömve mezőgazdasági termékekkel valamint állványokon és a földön tömegekben feküdt a legszebb zöldség é.-- gyümölcsfajta Ha az ember végigtekintett a piacon, valóban értékelni tudta idei gazdag termésünk orcámé nyeit. ami itt nemcsak hatalmas menynyiségbeň mutatkozott meg. hanem a maoas minőségben is. A szombati vásárt a szövetkezetek látták el áruval, azok a jól dolgozó szövetkezetek, amelyek a beszolgáltatást teljesítették és megkapták az en. / gedélyt a szabadpiaci árusításra. A vámosladányi Egységes Földműves Szövetkezel paprikát paradicsomot •. dinnyét és zöldségfélét hozott Olyan fajtájú paprikákat vittek piacra, ame. lyek két tenyér közé nehezen. fértek el Egy sárgarépa súlya megközelítette a félkilogrammot. Egy másik kocsinál a bori Egységet Földműves Szövetkezet leghorn-fajtájú csirkéket árult, szép húsos, jóltápláh állatokat 40 koronáért párját. Nem messze tőlük az alsószecsi szövetkezet elnöke Sipos András és agronómusa Henzel elvtárs büszkén és lelkesen mérték kertészetük gyönyörű termékeit. Egy kelkáposzta súlya 7—8 kilogramm volt és az egyik görögdinnye 1Q kilogrammot nyomott. A piacon lévő "mészárszékekben a szövetkezetek mértek ezen a napon húst és zsírt A derzsenyei és a pecsenicei Egységes Földműves Szövetkezet disznóhúst és zsírt árult, természetesen ezek körül volt a legnagyobb tolongás A derzsenyeiek hat hatalmas sertést hoztak piacra* súlyuk 200 kilogrammon felül volt A járási szövetkezeti vásár nagy eseménye volt az egész járás dolgozó népének Mindenki látni akarta és mindenki vásárolni akart i szövetkezetek gazdag terméséből Ez csupán az indulás volt a jól dolgozó szövetkezetek, amelyek megkapták a szabadpiacon wló eladás jogát most már rendszeresen fogják felhozni termékeiket a piacra Az alsószecsi szövetkezet úgy tervezi hogy minden hetipiacra'felhozza termékeit, sőt büszkén állapították meg. hogy legközelebb ők fognak hat sertést vágni n dolgozók ellátására. Az élénk és vidám' vásár délben tizenkettőkor ért véget, amikor a szövetkezet tagjai boldogan számolták össze a befolyt pénzeket 's indultak vissza falujukba hogy folytassák becsületes és szép munkájukat a dolgozó nép ellátásáért. T. M. Tőrén két műszakban dolgoznak a traktorosok A zselizi gép és traktorállomás CsISz-tagjai Tőrén. Váradon és Tergenyén CsISz brigádot létesítet. tek, amely a gép és traktorállomás legjobb brigádjai közé tartozik. A szocialista verseny kiértékelésekor a tőrei CsISz-brlgád mutat kozott a gép és traktorállomás legjobb brigádjának, ugyanis 169 százalékra teljesíti a nyári munkák tervét, miközben 1700 liter üzem anyagot takarjtott meg, ami a gép- és tráktorállomás megtakarított kőolaj mennyiségének negyedrészét jelen, ti. Tőrén augusztus 21-én befejezték a cséplést s azóta 48 hektáron elvégezték a mélyszántást, 15 hektáron a középszántást, s az egész területet megboronálták Pusztai és Furinda traktorosok DT—54-es traktorukkal két műszakban váltják egymást, három nap alatt 29 hektáron elvégezték a mélyszántást és azonkívül 10.5 hektár rétet megboronáltak. A zselizi gép- és traktorállomás traktorosbrigádjai közti versenyben a második helyen a váradi CsISz brigád áll, amely hasonló sikereket el, mint a tőrei. Harcoljunk a babonák ellen A szocializmus felépítéséért csak az tud igazán küzdeni, aki meg van arról győződve, hogy a term'szet és a tár sadalom törvényeinek ismeretében módunkban áH sorsunkat, életünket irányítani. Ezeket a törvényeket azonban nem könnyű felismerni és megérteni. Ez az egyik oka annak, hogy még sokan vannak, akik nem értik, hogy a társadalom és-a. természet fejlődése is anyagi törvényszerűségeknek van alávetve. Az ilyen emberek azután titok zatos. természetfölötti okokkal próbálják megmagyarázni a világ különböző jelenségeit. j ' A babonák a régmúltban keletkeztek. amikor az ember tudatlanságban, a természet erőinek — viharnak, villámnak, földrengésnek, hidegnek, forróságnak, árvíznek, betegségnek — ki szolgáltatva élt és tehetetlen volt ezekkel szemben. Félt tőlük Mivel még nagyon keveset tudott, a maga módján igyekezett megmagyarázni a „félelmetes", „titokzatos" jelenségeket. Azt hitte, hogy hegyomláskor valamilyen titokzatos, emberi szemmel nem látha tó lény működik közre tgy a világot lassan benépesítette a saját képére formált jó és rossz szellemekkel, amelyeknek jóindulatát, szövetségét különböző szertartásokkal, varázslatokkal és rá olvasással igyekezett megnyerni. A rabszolgarendszer keletkezésévé! a természettől való függőség és kiszolgáltatottság mellé új Bizonytalanság és félelem forrása párosult- az osztály társadalom gazdasági és politikai elnyomása amely velejárójával és kö

: vetkezményével — a nyomorral és a hóditó háborúval együtt — a vállá? és a babona új forrásává vált így a babonák fenntartásában és terjesztésében döntő szerepe volt ez Hőtől kezdve a kizsákmányoló osztályoknak és hűséges kiszolgálóiknak a különféle vallásoknak, tévhiteknek. A kizsákmányoló osztályok elzárták a népet a tanulástól, a tudomány csak kia számú, kiváltságos réteg szamára volt hozzáférhető Tudták, hogy ha a nép szeme kinyüik. meg.atja azt is, hogy a szegénység és elnyomás nem olyan „isteni rendeltetés" amibe bele kell nyugodnia. Ezé:t igyekeztek a babonát is fenntartani és ehhez segítségül hív ták a kuruzslókat. jósokat, különböző szemfényvesztőket Ezek kihasználták a nép tudatlanságát, hiszekenységét hogy hasznot húzhassanak belőle. így hirdették ki „csodatevőknek" a köveket, — lásd a mohamedánok kába-kő tiszteletét — kutakat, fcr-á>okat, ahová a hívők ezrei zarándokú'

tak ej, bogy gyógyulást, vigasztalást nyerjenek Természetesen ezek nem hoztak a betegeknek gyógyulást de annál jobb üzletet jelentettek az uralkodó csztály számára. Elősegítették a kizsákmányolás fenntartását, elhitetve az emberekkel. hogy nem tehetnek .lemmit sorsuk megváltoztatásáért, ' a baj-jr a szegénység megszüntetését, betegségük gyógyulását csak „csodáktól" remélhetik Ma is vannak még emberek akik hisznek a babonában Pedig a babonás ember olyan, mint a leláncolt -al Egy/lépést sem tehet szabadon, állandóan akadályozza valam; ostoba hie delem „előjel" se'ekedeteiben. Van. aki komo'van hisz abban, hogy ha fekete macska keresztez; az útját az bajt jelent. Retteg i péntektől As a 13-as számtól. Ha kéményseprővel találkozik, görcsösen :n2ymdrkoija a ruhagombját, hogy szerencséje ne szálljon. Ha tenyere viszket, a'kkoi pénzkiadásra, vagy bevételre számít. Ha ballábbal kel fel az ágyból, egész nap rosszul érzi magát Reggele^kint azon töri a fejét, mi lehet annak a jelentőségé, aimit az éjjel álmodott. Ha kutya vonít, vagy a kuvik kuvikéi, várja a halálesetet Kiborul a só oszszetörik a tükör, mind csupa rossz előjel. Ha patkót talál, szerencsés lesz. Az újszülött haját vagy körmit nem vágják le vasollóval, stb., stb Mi ebben az igazság? Semmi De az emberek egy részét még mindig visszahúzza a mult, a maradiság, a babona. S mi nem mindig használjuk fel a babonák leküzdésére a tudás fegyverét. Pedig a babona, a tudatlanság, társadalmunk fejlődését, haladását gátolja. Felismerte ezt az ellenség is. Ezért igyekszik minden eszközzel fenntartani, szítani a babonát, megakadályozni az ismeretek elsajátítását. Tudja, hogy a hiszékeny, babonás embereket könynyebben tudja behálózni, megnyerni. Ennek számtalan példáját láthatjuk. Beszélnek „égi jelekről", „melyek közeli háborút jósolnak. Kinek'a műve az ilyen szóbeszédnek a terjesztése? A reakcióé, amely eszközéül gyakran becsületes embereket is felhasznál, olyanokat, akik még hisznek a babonában. Fel kell vennünk tehát a harcot a babona ellen, le kell lepleznünk, meg kell mutatnunk hogy milyen nevetséges és undorító A babona az ellenséget szolgálja, felemelkedésünket gátolja. Az ellene vívott harcban használjuk a tudás fegyverét, annak ismeretében, hogy politikai és gazdasági fejlődjünk, a kultúra széleskörű teriedése végképp kiveri a babona eszközét a sötétség erőinek kezéből. Zagyi Gyula. Ül KÖNYVEK SzkaHcky T Jónás -T.: A nemzeti biztosítás átszervezése — tapasztatatok az üzemekbe valí átvitelnél. A szlovákiai betegbiztosítás átszervezésénél szerzett tapasztalatokról számol be ez a füzet és gyakorlati példák alapján arra tanít, hogy miként kell alkalmazni és helyesen megszervezni a betegbiztosítás üzemekbe való átvitelét. Értékes segítséget nyújt a biz tosítás aktív tagjainak, a neinzeti biztosítás bizalmijainak, valamint a ROH funkcionáriusainak, akiknek a betegbiztosítás alkalmazásánál vezető szerepük van. 80 oldal, ára fűzve 3 korona. Kiadta a Práca könyvkiadó. Dr. Fr. Niederle: A közlakatmazotak és gazdasági dolgozók üti. és költözködés! költségeinek térítményei. Ez a kézikönyv azoknak a hirdetményeknek az Idézete és főleg az egyes szakaszok magyarázatait tar. talmazza, amely az utazásnál, költözködésnél, kirendelésnél, különélésnél, stb. felmerülő térítmények megadásának feltételeit szabályozzák. A kézikönyvet számos, a gyakorlati életből vett példa egészíti ki. E könyvnek jó hasznát veszik az utiszámlák számfejtői. 84 oldal, ára fűzve 4.80 korona. Kiadta a Práca. Példaképeink a szovjet szakszervezetek. A szovjet szakszervezetek történetéről szóló cikkek első gyűjteményének kiadásával, mely ismerteti az egész világ szakszervezeti tagjai előcsapatának tevékenységet, lehetővé tesszük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom (ROH) funkcionáriusainak, hogy tanulságot meríthessenek a szovjet szákszervezetek tapasztalataiból. A szocializmus építésének mai napjaiban sokat tanulhatunk a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokból. 128 oldal, ára fűzve 5.60 koronaKiadta a Práca. Megérdpmplt jutalom Az alsitáli EFSz tagjai becsületes I munkájukért méltó jutalomban ré- , szesültek. Rreznik elvtárs sertésgondozó, akinek 964.29 munkaegysége van eddig, 14.46 mázsa búzát, 4.28 mázsa rozsot, 4.73 mázsa ár.pát. é

s 2.41 mázsa zabot kapott. Nem sokkal maradt mögötte Kris tófik István sem, aki szintén 920.89 munkaegységet szerzett. Kosár Ferenc tehenész, aki feleségével együtt dolgozott, 19.47 mázsa búzát, 14.17 mázsa rozsot, 6.25 mázsa árpát és 2.08 mázsa zabot kapott becsületes munkájáért. Felső tolhatnánk még tovább azok neveit is, akik hasonló szép jutalomban ré szesültek. Bngár László, Alistál Tovább nem mehet ez így A vágai szövetkezetben is mindenki megkapta a munkaegységek után járó jutalmát. így Bakó István családjával az első félévben összesen 616.90 munkaegységet szerzett. A pénzj

utalmazáson kivül 3085 kg gabonát kapott. Práger István családjával 762 egység után 3814 kg szemesgabonát vitt haza magtárjába. A sok gabona kiosztása után nagy bizalommal tekint minden dolgozó paraszt a szövetkezet felé. Rácáfoltak a kulákok fecsegéseire is, akik igyekeztek azt híresztelni, hogy hiába jobb a termés, mégsem kapnak majd a tagok több gabonát. Igaz, voltak olyan tagok is, akik most kevés ga bonát kaptak, na de hát a sült galamb nem repülhet senki szájába Nem dolgoztak. így nem is kerestek. Voltak azonban egyes csoportve zetők, akik nem a végzett munkák után írták a munkaegységeket, hanem az egész csoport munkateljesítménye szerint osztották szét átlagszámítással. így nem csoda, ha a becsületesen dolgozó tagok is elégedetlenkedtek, hisz több lógós, akik késve jártak ki a földre, ugyanolyan munkaegységeket kerestek, mint azok, akik becsületesen dolgoztak. I Ezen a tarthatatlan állapoton változtatni kell, mégpedig úgy, hogy a jövőben mindenki a munkája után kapja a jutalmát. Ez egyben az állásidő munkacsoportok megszilárdí tását hozza magával. Az ellenőrző bizottság elnöke rájött, hogy a „sok munkától elfelej tette" az ellenőrzőbizottság minden hónapban a maga kötelességét elvégezni, ellenőrizni mind a pénzbeli gazdálkodást, mind a munkaegységek rendszeres és igaz. ságos beírásának ellenőrzését. Ugyancsak megfeledkezett az állam iránti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről. így történhetett meg, hogy az állattenyésztésben dolgozók megkapták teljes jutalmukat, habár az év elejétől egész május végéig nem választottak el egy malacot sem az anyadisznóktól és az elhullás a malacok hathetes korában történt. Részben az állatgondozót is terheli felelősség ezért. Tovább nem mehet ez így. Szükséges, hogy a vágai szövetkezet vezetősége hozzálásson a hibák kiküszöböléséhez, hogy az őszi munkák idejében minden csoport és minden tag a ledől gozott munkamennyiség után kapja meg jutalmát. M. L. A SELMEC1 DIÁK Ti, selmeci tanulók, akik reggelenként .könyvekkel a hónotok alatt siettek iskoláitokba, tudjátok-e. hogy száz és egynéhány évvel ezelőtt ugyanezen kővel kirakott utcák során szaporázta lépteit a „felgymnázium" felé egy nyurga, beesettmellű diák, az „alumneum" ingyenebédek kosztosa, akit ma a világirodalom legnagyobbjai között emlegetnek? Bizonyára kicsiny azoknak' a felnőtteknek száma is, akiknek ha van is tudomásuk a szabadság halhatatlan költőjének: Petőfi Sándornak selmeci tartózkodásáról, de nem is sejtik, hogy ez a bányaváros fordulópontot jelentett a hányt-vetett életű költő életében. A mult század első felében a habsburgi politika írott szabálya volt: szítani a monarchia különböző nyelvű népei között az ellenségeskedéseket s ez, az ember s ember között különbséget tevő politika az iskolákban is éreztette hatását. így a selmeci gimnázium egyes tanárai is — mint konkolyt a búzába — nemzetiségi kérdéseket dobtak a fogékonylelkű gyermekifjak közé. Szították a nyelvi ellentéteket s mindegyik a maga „aklába" szerette volna terelni a juhocskákát Egyik magyarosítani akar. a másik szlovákom tani. Selmecen két pártra szakad a diákság: egyazon intézet keretén belül két önképzőkör alakul, egy szlovák és egy magyar nyelvű. S mivel a kis volt szlovák cselédlánykának, Hrúz Máriának fia, Sándorka nem a szlovák, hanem a másik körnek a tagja, magára vonja a soviniszta lelkésztanár haragját s szekundét kap magyar történelemből. Az ingyenes ebédeknek ezzel végeszakad s az apja aki a tönk szélén áll, büntetésből, vagy mert neim tud a fiá(Petőfi szlovákiai emlékei) ért fizetni — megvonja az anyagi támogatást. Ehhez járult még az a kellemetlen körülmény, hogy a fiú szállásadója, egy durvalelkű, iszákos hajdú is gorombáskodik az érzékenylelkű fejlődő kórban lévő ifjúval. így az elkeseredett diák 1839 február 15-én, egy hózivataros éjjelen búcsút vesz barátjától, Szeberényitől, aki most látta először sírni Sándort — elhagyja Selmecet s nekivág a bizonytalanságnak. „Tarisznyámban, mit hátamon vivék, Nem mondhatnám, hogy sok volt a teher, De a nyomor, mint ólom megnyomott..." Nem szükséges lélekelemzéshez fordulnunk, enélküi is megértjük, hogy ez a lelki „sokk", mely Selmecen érte, egész életére kihatott. Több, mint valószínű, hogy felfokozott hazafiassága a selmeci eseményekben gyökeredzik... A kibuktatott diák életében ezután a gyötrelmek és nyomorúságok esztendei következnek. De mint a kagyló, mely szenvedéssel formálja testébsn a porszemet szivárványos gyönggyéő is szenvedései árán gyúlt költővé Pár évi vándorlás, koplalás, vért köhögés után már országszerte ismerik dalait s versei a dalok szárnyán szállnak szájról szájra. Báj az emlékek e vidékkel kapcsolatban kínosak, Petőfi megszerette ezt a bús-borongós tájat s később ;smátelten visszatért a felhőket pipáló magaslatok alá. És ahol megfordult: verseket hagyott emlékül, a költészet drága gyöngyszemeit. így Pozsonyban írta egyik legszebb elégiáját: „Távolból", továbbá „Ki vagyok én", „Lánggal égő teremtette", „Érik a gabona" ... i Iglón szerezte': „Paripámnak az Ö színe fakó' című versét. Eperjesen részt vesz a hármas költőversenybsn az „Erdei lak"-kal, ugyancsak itt írta „Magyarország" című versét Beién, a vendéglátó barát emlékére írta a ,',Tompa Mihálynál". Komáromban ,A Dunán" címűt... S ki tudja még hány remekművel gazdagította volna szlovákiai emlékeinket, ha a sors be nem teljesíti — alig 27 éves koraca.n — költői megálmodását: „Ha majd minden rabszolga nép Jármát megunva síkra lép, Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!" S ezt harsogják, Elharsogják kelettől nyugatig S a zsarnokság velük megütközik: Ott essem el én, y A harc mezején ... Vágya teljesült... A szabadságharcban esett el, a harcmezőn, száznégy évvel ezelőtt... A dzsida, amely mellét keresztüldöfte, — élettelen tárgy lévén — nem tudhatta, kineik testét semmisíti meg mint ahogy a császár kérésére kivezényelt cári katona sem sejthette, hogy egy évszázad múlva hazájának iskoláiban tanítják majd annak a költőnek alkotásait, akit — engedelmeskedve a kiadott parancsnak — irgalmatlanul leszúrt... A költő meghalt, s a császár — ha ugyan tudomására hozták ezt az „epizódot", mosolyoghatott rőt bajusza alatt: ime, elpusztult az a rebellis, aki azt merészelte verselni a katonai tekintélyre épített Monarchiában, hogy „Akasszátok fel a királyokat!"... Dr. L. Kiss Ibolya.