Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)
1953-08-18 / 200. szám, kedd
* ül szo 1953 augusztus 18 NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A VIT — az ifjúság nemzetközi békeszemléje Az elmúlt héten két nagy esemény foglalkoztatta a világ közvéleményét. Az egyik, a világ ifjúságának bukaresti nagy ünnepsége volt, amely a béke ifjú erőinek a barátság és a nemzetek közötti együttműködés szellemében való hatalmas kiállása volt a háború rémétől mentes életért és a békés alkotómunkáért. A különféle fajokhoz, nemzetekhez, felekezetekhez tartozó fiatalok jöttek össze a Román Nép. köztársaság fővárosában, mert egy szent cél vezérelte őket, amely minden erőnél hatalmasabb és mindenek felett diadalmaskodik, a népek annyira áhított vágyát fejezi ki — a Béke! A Szovjetunió, a népi Kína, a hős Korea és az NDK, valamint a népi demokratikus országok fiai találkoztak itt Franciaország, Olaszország, Argentína, Svájc és más országok ifjúságának képviselőivel. Baráti találkozójukat az jellemzi, hogy míg az előbbiek egyre örömteljesebb sikerekről, az ifjúság előtt álló kor. látlan érvényesülési lehetőségekről, az alkotómunka öröméről, addig az utóbbiak a militarizálódás következtében terjedő nyomorról, a tandíjak emelkedéséről, a tudomány militarizálódásáról, munkanélküliségről számoltak be egymásnak. A bukaresti Pionír-palota kedves látogatót kapott Viktória Vespales osztrák tanítónő személyében, aki csodálatát fejezte ki ama nagy gondoskodás felett, amellyel a Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya az ifjú nemzedéket körülveszik. Ezzel szemben szomorúan jegyezhette meg: „A mi gyermekeink, diákjaink, tanítóink csak irigyelhetnek benneteket. Ausztriában nincsenek ilyen kedvező feltételek a gyermekek nevelésére. Nemrégen egy 13 éves bécsi iskolásfiú a detektívfilm hatása alatt meggyilkolt egy gépkocsivezetőt. Sajnos ez nem egyedülálló eset. Harminchárom tanulóm közül 21.en az utcán töltik a délutánt, mivel a szüleik nem tudják őket hol elhelyezni. Ausztriában sok a munkanélküli tanító. Száz is. kolatársam közül csak 40-en tudtak elhelyezkedni a pedagógiai pályán. A többiek villamoskalauzok, stb. Az osztrák tanítónő átölelte a pionírlá. nyok vezetőjét és így folytatta: „Ne higgyjétek, hogy ezek a nehézségek letörnek bennünket. Ifjúságunkat nevelni akarjuk, mert a kultúra — a béke fegyvere. A szovjet ifjúság küldöttségét felkereste az USA ifjúságának küldöttsége — fehérek és négerek, mindnyájan. egy cél — a béke harcosai. Kocsemaszov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette: a szovjet ifjúság tiszteli az Egyesült Államok ifjúságát és kész a baráti kapcsolatok fejlesztésére. Tud juk, hogy sok nehézség áll előttünk ezen az úton. Azt hiszem, senki sincs tévhiten azt illetően, hogy ki okozza ezeket a nehézségeket. A szovjet emberekben az a mély meggyőződés él, hogy ezek a nehézsé. gek leküzdhetők és hogy barátságunk megszilárdulhat. Bízunk benne, hogy ez az igyekezetünk megfelelő visszhangra talál az amerikai ifjúság körében." Korunk győzelmes békeharcában a IV. VIT kétségtelenül nagyjelen tőségü esemény, amely kifejezésre juttatja a világ ifjúságának tettekkel alátámasztott békevágyát, manifesztálja azt a széles tömegek aen testet öltött követelést, hogy nagyhatalmak kormányai a Szovjetunió békés lépéseit viszonozva és békejavaslatait magukévá téve, járuljanak hozzá a világon még sürgős, elintézésre váró, megoldatlan problémák békés úton, tárgyalások útján való rendezéséhez. PARTÉLET Küszöböljük ki a propagandisták nyári iskolázásánál előforduló hiányosságokat A francia dolgozók sztrájkja Az elmúlt héten az óriási arányokat öltő franciaországi sztrájkra a világ nagy nyilvánossága is felfigyelt. Rasszagyin, a moszkvai „Pravda" párizsi levelezője tudósításában a terjedő sztrájkmozgalom okait keresve, rámutat: „Mint ismeretes, a képviselőház nyári szünidei feloszlatása előtt a Laniel.kormány keresztülvitte, hogy különleges teljhatalommal ruházzák fel rendkívüli rendeletek kiadására, amelyek „a takarékosság bevezetését és a pénzügyek rendbehozását" céloznák. A valóságban arról volt szó, hogy némiképpen befedjék azokat a réseket, amelyeket a súlyos haditételek ütnek Franciaország állami költségvetésében." A francia kormány nagyon merészet gondolt, midőn a nyári szabadságok idején ilyen rendkívüli törvények kiadásával akarta megnyír, bálni a francia munkások és dolgozók szociális és gazdasági jogait, hogy a nyári szabadságok elmultával a képviselőház reakciós többsége által jóváhagyott népellenes intézkedések befejezett ténye elé állítsa őket. A francia kormány azonban elszámította magát. A francia dolgozók sztrájkkai válaszoltak. A tiltakozó sztrájk első napjaiban körülbelül 2—3 millió ember csatlakozott a sztrájkolókhoz, közöttük 400.000 vasutas és 110.000 gázgyári munkás. A sztrájk szempontjából legjellemzőbb az, hogy a sztrájkban részt vesznek és egyesülnek a különféle szakszervezetekhez, Általános Munkaszövetséghez, a „Forcet Ouvrier"-hez, a katolikus és önálló szakszervezetekhez tartozó munkások. , „A Dániel-kormány első 19 rendelete komoly csapást mért a fran. cia dolgozók gazdasági és szociális jogaira. A polgári sajtó sem titkolja a rendeletek igazi jellegét, — írja Rasszagyin. A „Combat" című lap megjegyezte: „Pátosz nélkül tudtul adták, hogy minden franciának áldozatokat kell hoznia, amelyek a lakosság valamennyi rétegét érinteni fogják. Mindjárt kiderült azonban, hpgy ezekből az áldozatokból egyesek csak „pehelysúlyt", má. sok pedig súlyos „tölgyfabot" csa pását fogják érezni." A lap azután hozzáfűzi, hogy az említett „tölgy, fabotnak" éppen a legrosszabbul fizetett alkalmazottakat kellene érintenie." A kormány megtorlásokkal válaszolt a dolgozók sztrájkmozgalmára. Rendőrség járta a sztrájkolók házait és erőszakkal hurcolta őket munkába. Ennek következtében a sztrájk óriási méreteket öltött. A rendőrség fokozta megtorlásait, Aug. 14-én öt postaalkalmazottat letartóztattak. Nagy arányban terjedt a villamosipari és gázipari dolgozók tiltakozó sztrájkja. „A sztrájk folyamán szükségessé vált a képviselőház rendkívüli ülé. sének összehívása, hogy megvitassák a helyzetet A Francia Kommunista Párt vezetősége javaslattal fordult a szocialista párthoz, hogy közösen lépjenek fel a képviselőház összehívásáért — folytatta Rasszagyin — a 205 kommunista és szocialista képviselőn kívül még további 4, más párthoz tartozó képviselő követelte a képviselőház ösz. szehívását, amihez a Nemzetgyűlés képviselői egyharmadának (209 képviselőnek) — kifejezett akarata szükséges." » A moszkvai „Pravda" párizsi tudósítójának jelentése szerint Dániel, a francia minisztertanács elnö. ke felhívással fordult a sztrájkolókhoz, „hagyjanak időt a kormánynak egy, a gazdasági nehézségek leküzdését célzó programm kidolgozására." Ugyanekkor Laniel a sztrájkolóknak , .figyelmeztetésül" szánva, kijelentette: „Midőn sztrájkról van szó, — én nem.et mondok!" A francia dolgozók sztrájkmozgalma az elmúlt napokban nemcsak az állami, de a magánvállalatokra is kiterjedt és ma már több mint 4 millió ember sztrájkol. A kormány börtönnel és különféle rendőri megtorlásokkal felel a dolgozók igazságos követeléseire. A francia dolgozók öntudatosságán áll most, hogy mindvégig kitartsanak és a Laniel-kormányt népellenes rendkí. vüli rendeleteinek visszavonására vagy lemondásra kényszerítsék. Lőrincz László. A SzlKP X. kongresszusa a CsKP mult évi országos konferenciájának határozata alapján nagy figyelmet fordítottak pártunk tagjainak és jelöltjeinek ideológiai fejlődésére. A SzlKP X. kongresszu. sának határozatai rámutatnak arra, hogy »pártoktatásunkban még sok a tudálékosság. Elszakadt a mindennapi élettől. Az egyes tárgyköröket anélkül veszik át, hogy konkrét kapcsolatban hoznák az aktuális kérdésekkel.« Ezek a szavak pártszervezeteink elé felelősségteljes feladatokat állítanak: a párt új alapszabályzatának értelmében még szorgalmasabban és alaposabban keli fejlesztenünk pártunk ideológiai munkáját a legfontosabb szakaszon, a pártpropaganda szakaszán. A kommunistáknak végleg le kell számolniok a pártpropaganda lebecsülésével és kérlelhetetlen harcot kell folytatniok a propagandista munkában előforduló hiányosságok kiküszöböléséért. Tudnunk kell, hogy ahol a pártpropagandát lebecsülik, ahol a marxizmus-leninizmus tanulmányozását kevéssé értékelik, ott virágzik a burzsoá ideológia maradványa, amely gátolja hazánk szocialista építését. A pártoktatási év az ideológiai színvonal emelésének Iegtömegesebb formája. A pártoktatási év sikeré, nek első feltétele a propagandista káderek helyes ideológiai felkészültsége. Elméleti és politikai tehetségüktől é s fejlettségüktől függ a pártoktatási év színvonala. E hő elején megkezdődött a propagandisták nyári iskolázása, amelynek meg kell teremtenie az 1953—1954-es pártoktatási év magas elméleti színvonalát. A járási pártbizottságok többsége ezt tudja és ezért nagy figyelmet fordított a propagandisták kiválasztására é« felkészültségére. Példának hozhatjuk fel a nagyszombati és a rimaszombati járási pártbizottságot. Az iskolázásra olyan elvtársakat választottak ki, akik alkalmasak arra, hogy fejlettségüket állandóan növeljék és a propagandista munkamódszert elsajátítsák. Vannak azonban olyan pártszervezetek is, amelyek az elökészüle tekkei elmaradtak. Például a besz tercebányai városi pártbizottság nem tárgyalta meg és nem hagyta jóvá idejében a nyári iskolázás tervét és a tervezett 160 propagandista helyett csak néhányat ajánlottak. Az egyes szervezetek nagy hibákat követtek el aü iskolázáson való részvétel biztosításánál, mert adminisztratív módszereket alkalmaz tak. A nyári iskolázásra kiválasztott elvtársakkal nem beszélték és nem állapították meg, hogy az illetőket nélkülözhetike a munka helyükről. Csupán meghívókat küld tek és azokat is némely esetben későn. Szükség van arra, hogy a választott szervek figyelemmel kisérjék a nyári iskolázások folyamatát, különösen a szemináriumok és az előforduló hibákat azonnal kiküszöböl jék. Azonban meg kell állapítanunk, hogy a múltban számos kerületi és járási pártbizottság kevés figyelmet fordított az iskolázá. sok és előadások tartalmára és színvonalára. Siroky elvtárs a SzlKP X. kongresszusán a pártpropagandával kapcsolatban a következőket mondotta: »A marxista-leninista ideológia harcos ideológia, kérhetetlen az idegen, ellenséges ideológiák kai szemben. A marxista-leninista ideológiának ilyen értelmezése nem férhet össze a durva ideológiai elhajlások iránt tanúsított közömbösséggel és nemtörődömséggel, nem férhet össze Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításának elferdítésével és vulgarizálásával, reakciós nézetek becsempészésével a sajtóba, az előadásokba, az iskolákba és a közéletbe.« Ezeket a szavakat el kell sajátitaniok az összes pártszerveknek és pártszervezeteknek és naponta figyelmet kell forditaniok a propagandisták nyári iskolázásának tartalmára. Egyidejűleg szükség van arra, hogy könyörtelen harcot folytassanak a marxista-leninista alap bárminemű átforgatása, téves magyarázása ellen, s a propagan. dista munka magate színvonaláért. A propagandisták nyári iskolázásainak tapasztalatai során ismét kiemeljük Siroky elvtárs szavainak mély igazságát. Az egyes előadók nincsenek elméletileg eléggé felkészülve és ezért gyakran helytelenül magyarázzák az egyes dolgokat. A bratisiavai iskolázáson Korbei elvtárs arr a a helytelen következtetésre jutott, hogy a NEP a Szovjetunióban csupán egy évig tartott és nálunk ez a kétéves terv ideje alatt volt. Az előadó elvtárs egyáltalán nem értette meg a problémát, ugyanis a Szovjetunióban ez az átmeneti időszak (NEP) egész addig tartott, ameddig a kapitalista elemeket a városban és a falvakon nem likvidálták teljesen és míg a kistermelésfői nem tértek át a szocialista nagytermelésre. Ez az időszak körülbelül 1920-tól 1934—36-ig tartott. Ugyanígy nem szoríthatjuk az átmeneti időszak politikáját nálunk a kétéves terv idejére, amely alapjában a nemzetgazdaság újjáépítése volt. A átmeneti idfiszak politikája nálunk állandóan tart és a szocializmus teljes győzelméig fog tartani. A propagandisták losonci nyári iskolázásán az előadó elvtárs bár szépen megmagyarázta az anyagot, súlyos hibát követett el, mikor a termelöerőket, mint technikát magyarázta, amely ezer év óta fejlődik. Egyáltalán nem törekedett arra, hogy Sztálin elvtársnak a termelőerőkre vonatkozó világos meghatározását alkalmazza, amely nagy segítséget nyújtott volna neki a magyarázatnál és amelyet a hallgatók bizonyára megértettek volna. A marxista-leninista ideológia ilyen félremagyarázásáért nemcsak az előadó elvtársak, hanem maguk a pártszervezetek is felelősek azért, mert nem fektetnek elég súlyt arra, hogy az előadások anyagát az előadás előtt alaposan és együttesen megtárgyalják. Gyakran azért fordulnak elő hlbák, mert az előadók csak későn kapják meg a témát és nincs elég idejük az előadás alapos kidolgozására. Például Panová elvtársnő Bratislavából, az előadás témáját 5 nappal határidő előtt kapta meg. Ennek következtében előadását nem vitatták meg és hiányzott belőle a jó előadás egyik legfontosabb tulajdonsága — az előadás anyagénak gyakorlati alkalmazása az időszerű kérdésekre. , A X. kongresszus határozatának értelmében szervezeteink előtt e hibák gyors eltávolításának felelősségteljes feladata áll. Le kell számolnunk az iskolázás színvonala iránti közömbösséggel és nemtörődömséggel és harcolnunk kell a marxista-leninista tanítás elsekélyesítése ellen. Szükség van a propa gandisták gondos nevelésére és tanítására, hogy alkotó módszerrel propagálhassák a marxista-leninista ideológiáját, elválaszthatatlanul a szocializmus építésének feladatairól. Zoltán Hrasko HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Fejlődnek a népi Kína kereskedelmi kapcsolatai Évről évre szilárdulnak és terjednek a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kapcsolatai a demokratikus tábor többi országaival. Különösképpen gyorsan bontakozódnak ki a Kína és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi kapcsolatok. A Szovjetunió része Kína külkereskedelmében 1952-ben 53.42 százalékot tett ki. Kína felszabadulása után felvette a kereskedelmi kapcsolatokat Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és az NDK-val. Kína áruforgalma az elmúlt évekhez viszonyítva az idén 37.42 százalékkal növekedett. Kína esztergagépeket, motorokat. emelődarukat, traktorokat, építészeti felszereléseket, teherkocsikat importál, a testvéri országokat pedig wolframm-érccel. higannyal, azbeszttal. ólommal, kobaltérccel, öntvénnyel és vasérccel látja el Lengyelországban növekszik az ipari cikkek iránti kereslet A lengyel sajtó jelentése szerint a parasztok kölcsönös segítséget nyújtó szövetsége szövetkezeteinek kereske delmi hálózata egyre fokozottabb mértékben látja el a falusi lakosságot ipari árucikkekkel. A szövekezetek ez év első felében 106.3 százalékra teljesítették az áruforgalom tervét. Tizenkét százalékkal több textilárut, 38.4 százalékkal több bútort és 10—20 százalékkal több kaszát, sarlót és más mezőgazdasági szerszámot adtak el a szövetkezetek, mint a mult év ugyan, azon időszakában. A cukor, szappan és más élelmiszer s gazdasági árucikkek eladása is növekedett. Testvéri segítség a hős koreai népnek A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa határozatot hozott a hős koreai népnek való segélynyújtásról. A határozat tervbe veszi gépek, ipari berendezések és közszükségleti cikkek szállítását Koreának. A kormányhatározat meleg támogatásra talált a magyar nép legszélesebb rétegeiben. A dolgozók élénken megvitatják, hogyan segíthetnek koreai barátjaikon. Az egyik budapesti városépítészeti tervezőhivatalban különleges brigád alakult, amely kötelezettséget vállalt hogy tervet dolgoz ki az egyik elpusztított koreai város újjáépítésére. A tervezőhivatal dolgozói kétszobás falusi házak, iskolák, bölcsődék és más intézmények típustervét küldik Koreába. Az albán mezőgazdasági termelőszövetkezetek sikerei Albánia mezőgazdasági termelőszövetkezetei további fejlődést értek el az idei mezőgazdasági évben és jelentősen megszilárdultak. Az őszi terményekben bö termést arattak. Az albán földművelésügyi minisztérium adatai szerint a búza közepes terméshozama a szövetkezetekben eléri a hektáronkénti 16 mázsát, azaz 1950-hez viszonyítva 3 mázsával többet. A szövetkezeti dolgozók másfélszeresen—kétszeresen több gabonát kapnak a munkaegységek után, mint 1952-ben. Kínában folyik a tudományos káderek képzése Kína népi kormánya óriási összegeket irányoz elő a tudományos kutatómunka fejlesztésére és a fiatal tudományos káderek nevelésére, amivel mind a főiskolák, mind a Tudományos Akadémia tudományos kutatóintézetei foglalkoznak. Dalnyij város politechnikai intézetének első aszpiránsai három évi tanulás után most hagyták el az intézetet. Körülbelül 30 fiatal tudóskezdte meg működését az ország különböző főiskolai intézeteiben ahol előadói tevékenységüket kutatómunkával kapcsolhatják össze.