Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-18 / 200. szám, kedd

* ül szo 1953 augusztus 18 NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A VIT — az ifjúság nemzetközi békeszemléje Az elmúlt héten két nagy ese­mény foglalkoztatta a világ közvé­leményét. Az egyik, a világ ifjúsá­gának bukaresti nagy ünnepsége volt, amely a béke ifjú erőinek a barátság és a nemzetek közötti együttműködés szellemében való ha­talmas kiállása volt a háború ré­métől mentes életért és a békés al­kotómunkáért. A különféle fajokhoz, nemzetekhez, felekezetekhez tartozó fiatalok jöttek össze a Román Nép. köztársaság fővárosában, mert egy szent cél vezérelte őket, amely min­den erőnél hatalmasabb és minde­nek felett diadalmaskodik, a népek annyira áhított vágyát fejezi ki — a Béke! A Szovjetunió, a népi Kína, a hős Korea és az NDK, valamint a népi demokratikus országok fiai talál­koztak itt Franciaország, Olaszor­szág, Argentína, Svájc és más orszá­gok ifjúságának képviselőivel. Bará­ti találkozójukat az jellemzi, hogy míg az előbbiek egyre örömteljesebb sikerekről, az ifjúság előtt álló kor. látlan érvényesülési lehetőségekről, az alkotómunka öröméről, addig az utóbbiak a militarizálódás következ­tében terjedő nyomorról, a tandíjak emelkedéséről, a tudomány milita­rizálódásáról, munkanélküliségről számoltak be egymásnak. A bukaresti Pionír-palota kedves látogatót kapott Viktória Vespales osztrák tanítónő személyében, aki csodálatát fejezte ki ama nagy gon­doskodás felett, amellyel a Munkás­párt és a Román Népköztársaság kormánya az ifjú nemzedéket körül­veszik. Ezzel szemben szomorúan jegyezhette meg: „A mi gyerme­keink, diákjaink, tanítóink csak irigyelhetnek benneteket. Ausztriá­ban nincsenek ilyen kedvező felté­telek a gyermekek nevelésére. Nem­régen egy 13 éves bécsi iskolásfiú a detektívfilm hatása alatt meggyil­kolt egy gépkocsivezetőt. Sajnos ez nem egyedülálló eset. Harminchárom tanulóm közül 21.en az utcán töltik a délutánt, mivel a szüleik nem tud­ják őket hol elhelyezni. Ausztriában sok a munkanélküli tanító. Száz is. kolatársam közül csak 40-en tudtak elhelyezkedni a pedagógiai pályán. A többiek villamoskalauzok, stb. Az osztrák tanítónő átölelte a pionírlá. nyok vezetőjét és így folytatta: „Ne higgyjétek, hogy ezek a nehézségek letörnek bennünket. Ifjúságunkat nevelni akarjuk, mert a kultúra — a béke fegyvere. A szovjet ifjúság küldöttségét felkereste az USA ifjúságának kül­döttsége — fehérek és négerek, mindnyájan. egy cél — a béke har­cosai. Kocsemaszov elvtárs, a szov­jet küldöttség vezetője kijelentette: a szovjet ifjúság tiszteli az Egye­sült Államok ifjúságát és kész a ba­ráti kapcsolatok fejlesztésére. Tud juk, hogy sok nehézség áll előttünk ezen az úton. Azt hiszem, senki sincs tévhiten azt illetően, hogy ki okozza ezeket a nehézségeket. A szovjet emberekben az a mély meg­győződés él, hogy ezek a nehézsé. gek leküzdhetők és hogy barátsá­gunk megszilárdulhat. Bízunk ben­ne, hogy ez az igyekezetünk meg­felelő visszhangra talál az amerikai ifjúság körében." Korunk győzelmes békeharcában a IV. VIT kétségtelenül nagyjelen tőségü esemény, amely kifejezésre juttatja a világ ifjúságának tettek­kel alátámasztott békevágyát, ma­nifesztálja azt a széles tömegek aen testet öltött követelést, hogy nagyhatalmak kormányai a Szov­jetunió békés lépéseit viszonozva és békejavaslatait magukévá téve, já­ruljanak hozzá a világon még sür­gős, elintézésre váró, megoldatlan problémák békés úton, tárgyalások útján való rendezéséhez. PARTÉLET Küszöböljük ki a propagandisták nyári iskolázásánál előforduló hiányosságokat A francia dolgozók sztrájkja Az elmúlt héten az óriási arányo­kat öltő franciaországi sztrájkra a világ nagy nyilvánossága is felfi­gyelt. Rasszagyin, a moszkvai „Pravda" párizsi levelezője tudósításában a terjedő sztrájkmozgalom okait ke­resve, rámutat: „Mint ismeretes, a képviselőház nyári szünidei felosz­latása előtt a Laniel.kormány ke­resztülvitte, hogy különleges teljha­talommal ruházzák fel rendkívüli rendeletek kiadására, amelyek „a takarékosság bevezetését és a pénz­ügyek rendbehozását" céloznák. A valóságban arról volt szó, hogy né­miképpen befedjék azokat a rése­ket, amelyeket a súlyos haditételek ütnek Franciaország állami költség­vetésében." A francia kormány nagyon me­részet gondolt, midőn a nyári sza­badságok idején ilyen rendkívüli tör­vények kiadásával akarta megnyír, bálni a francia munkások és dolgo­zók szociális és gazdasági jogait, hogy a nyári szabadságok elmultá­val a képviselőház reakciós többsé­ge által jóváhagyott népellenes in­tézkedések befejezett ténye elé ál­lítsa őket. A francia kormány azon­ban elszámította magát. A francia dolgozók sztrájkkai válaszoltak. A tiltakozó sztrájk első napjaiban kö­rülbelül 2—3 millió ember csatlako­zott a sztrájkolókhoz, közöttük 400.000 vasutas és 110.000 gázgyári munkás. A sztrájk szempontjából legjellemzőbb az, hogy a sztrájkban részt vesznek és egyesülnek a kü­lönféle szakszervezetekhez, Általános Munkaszövetséghez, a „Forcet Ouv­rier"-hez, a katolikus és önálló szakszervezetekhez tartozó munká­sok. , „A Dániel-kormány első 19 ren­delete komoly csapást mért a fran. cia dolgozók gazdasági és szociális jogaira. A polgári sajtó sem titkol­ja a rendeletek igazi jellegét, — írja Rasszagyin. A „Combat" című lap megjegyezte: „Pátosz nélkül tudtul adták, hogy minden franciá­nak áldozatokat kell hoznia, ame­lyek a lakosság valamennyi rétegét érinteni fogják. Mindjárt kiderült azonban, hpgy ezekből az áldozatok­ból egyesek csak „pehelysúlyt", má. sok pedig súlyos „tölgyfabot" csa pását fogják érezni." A lap azután hozzáfűzi, hogy az említett „tölgy, fabotnak" éppen a legrosszabbul fi­zetett alkalmazottakat kellene érin­tenie." A kormány megtorlásokkal vála­szolt a dolgozók sztrájkmozgalmá­ra. Rendőrség járta a sztrájkolók házait és erőszakkal hurcolta őket munkába. Ennek következtében a sztrájk óriási méreteket öltött. A rendőrség fokozta megtorlásait, Aug. 14-én öt postaalkalmazottat letartóztattak. Nagy arányban ter­jedt a villamosipari és gázipari dol­gozók tiltakozó sztrájkja. „A sztrájk folyamán szükségessé vált a képviselőház rendkívüli ülé. sének összehívása, hogy megvitas­sák a helyzetet A Francia Kommu­nista Párt vezetősége javaslattal fordult a szocialista párthoz, hogy közösen lépjenek fel a képviselőház összehívásáért — folytatta Rassza­gyin — a 205 kommunista és szo­cialista képviselőn kívül még to­vábbi 4, más párthoz tartozó kép­viselő követelte a képviselőház ösz. szehívását, amihez a Nemzetgyűlés képviselői egyharmadának (209 képviselőnek) — kifejezett akarata szükséges." » A moszkvai „Pravda" párizsi tu­dósítójának jelentése szerint Dá­niel, a francia minisztertanács elnö. ke felhívással fordult a sztrájko­lókhoz, „hagyjanak időt a kormány­nak egy, a gazdasági nehézségek leküzdését célzó programm kidolgo­zására." Ugyanekkor Laniel a sztrájkolóknak , .figyelmeztetésül" szánva, kijelentette: „Midőn sztrájk­ról van szó, — én nem.et mon­dok!" A francia dolgozók sztrájkmoz­galma az elmúlt napokban nemcsak az állami, de a magánvállalatokra is kiterjedt és ma már több mint 4 millió ember sztrájkol. A kor­mány börtönnel és különféle rend­őri megtorlásokkal felel a dolgozók igazságos követeléseire. A francia dolgozók öntudatosságán áll most, hogy mindvégig kitartsanak és a Laniel-kormányt népellenes rendkí. vüli rendeleteinek visszavonására vagy lemondásra kényszerítsék. Lőrincz László. A SzlKP X. kongresszusa a CsKP mult évi országos konferen­ciájának határozata alapján nagy figyelmet fordítottak pártunk tag­jainak és jelöltjeinek ideológiai fej­lődésére. A SzlKP X. kongresszu. sának határozatai rámutatnak arra, hogy »pártoktatásunkban még sok a tudálékosság. Elszakadt a min­dennapi élettől. Az egyes tárgykö­röket anélkül veszik át, hogy kon­krét kapcsolatban hoznák az aktuá­lis kérdésekkel.« Ezek a szavak pártszervezeteink elé felelősségtel­jes feladatokat állítanak: a párt új alapszabályzatának értelmében még szorgalmasabban és alaposabban keli fejlesztenünk pártunk ideológiai munkáját a legfontosabb szakaszon, a pártpropaganda szakaszán. A kommunistáknak végleg le kell számolniok a pártpropaganda lebe­csülésével és kérlelhetetlen harcot kell folytatniok a propagandista munkában előforduló hiányosságok kiküszöböléséért. Tudnunk kell, hogy ahol a pártpropagandát lebecsülik, ahol a marxizmus-leninizmus tanul­mányozását kevéssé értékelik, ott virágzik a burzsoá ideológia ma­radványa, amely gátolja hazánk szocialista építését. A pártoktatási év az ideológiai színvonal emelésének Iegtömegesebb formája. A pártoktatási év sikeré, nek első feltétele a propagandista káderek helyes ideológiai felkészült­sége. Elméleti és politikai tehetsé­güktől é s fejlettségüktől függ a pártoktatási év színvonala. E hő elején megkezdődött a pro­pagandisták nyári iskolázása, amelynek meg kell teremtenie az 1953—1954-es pártoktatási év ma­gas elméleti színvonalát. A járási pártbizottságok többsége ezt tudja és ezért nagy figyelmet fordított a propagandisták kiválasztására é« felkészültségére. Példának hozhat­juk fel a nagyszombati és a rima­szombati járási pártbizottságot. Az iskolázásra olyan elvtársakat vá­lasztottak ki, akik alkalmasak arra, hogy fejlettségüket állandóan nö­veljék és a propagandista munka­módszert elsajátítsák. Vannak azonban olyan pártszer­vezetek is, amelyek az elökészüle tekkei elmaradtak. Például a besz tercebányai városi pártbizottság nem tárgyalta meg és nem hagyta jóvá idejében a nyári iskolázás tervét és a tervezett 160 propagan­dista helyett csak néhányat aján­lottak. Az egyes szervezetek nagy hibá­kat követtek el aü iskolázáson va­ló részvétel biztosításánál, mert ad­minisztratív módszereket alkalmaz tak. A nyári iskolázásra kiválasz­tott elvtársakkal nem beszélték és nem állapították meg, hogy az illetőket nélkülözhetik­e a munka helyükről. Csupán meghívókat küld tek és azokat is némely esetben ké­sőn. Szükség van arra, hogy a válasz­tott szervek figyelemmel kisérjék a nyári iskolázások folyamatát, kü­lönösen a szemináriumok és az elő­forduló hibákat azonnal kiküszöböl jék. Azonban meg kell állapíta­nunk, hogy a múltban számos ke­rületi és járási pártbizottság ke­vés figyelmet fordított az iskolázá. sok és előadások tartalmára és színvonalára. Siroky elvtárs a SzlKP X. kon­gresszusán a pártpropagandával kapcsolatban a következőket mon­dotta: »A marxista-leninista ideo­lógia harcos ideológia, kérhetet­len az idegen, ellenséges ideológiák kai szemben. A marxista-leninista ideológiának ilyen értelmezése nem férhet össze a durva ideológiai el­hajlások iránt tanúsított közömbös­séggel és nemtörődömséggel, nem férhet össze Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításának elferdítésé­vel és vulgarizálásával, reakciós nézetek becsempészésével a sajtó­ba, az előadásokba, az iskolákba és a közéletbe.« Ezeket a szavakat el kell sajáti­taniok az összes pártszerveknek és pártszervezeteknek és naponta figyelmet kell forditaniok a propa­gandisták nyári iskolázásának tar­talmára. Egyidejűleg szükség van arra, hogy könyörtelen harcot folytassanak a marxista-leninista alap bárminemű átforgatása, téves magyarázása ellen, s a propagan. dista munka magate színvonaláért. A propagandisták nyári iskolázá­sainak tapasztalatai során ismét kiemeljük Siroky elvtárs szavai­nak mély igazságát. Az egyes elő­adók nincsenek elméletileg eléggé felkészülve és ezért gyakran hely­telenül magyarázzák az egyes dol­gokat. A bratisiavai iskolázáson Korbei elvtárs arr a a helytelen kö­vetkeztetésre jutott, hogy a NEP a Szovjetunióban csupán egy évig tartott és nálunk ez a kétéves terv ideje alatt volt. Az előadó elvtárs egyáltalán nem értette meg a prob­lémát, ugyanis a Szovjetunióban ez az átmeneti időszak (NEP) egész addig tartott, ameddig a ka­pitalista elemeket a városban és a falvakon nem likvidálták teljesen és míg a kistermelésfői nem tértek át a szocialista nagytermelésre. Ez az időszak körülbelül 1920-tól 1934—36-ig tartott. Ugyanígy nem szoríthatjuk az átmeneti időszak politikáját nálunk a kétéves terv idejére, amely alapjában a nemzet­gazdaság újjáépítése volt. A átme­neti idfiszak politikája nálunk ál­landóan tart és a szocializmus tel­jes győzelméig fog tartani. A pro­pagandisták losonci nyári iskolá­zásán az előadó elvtárs bár szépen megmagyarázta az anyagot, sú­lyos hibát követett el, mikor a ter­melöerőket, mint technikát magya­rázta, amely ezer év óta fejlődik. Egyáltalán nem törekedett arra, hogy Sztálin elvtársnak a termelő­erőkre vonatkozó világos meghatá­rozását alkalmazza, amely nagy segítséget nyújtott volna neki a magyarázatnál és amelyet a hall­gatók bizonyára megértettek volna. A marxista-leninista ideológia ilyen félremagyarázásáért nemcsak az előadó elvtársak, hanem maguk a pártszervezetek is felelősek azért, mert nem fektetnek elég súlyt ar­ra, hogy az előadások anyagát az előadás előtt alaposan és együtte­sen megtárgyalják. Gyakran azért fordulnak elő hl­bák, mert az előadók csak későn kapják meg a témát és nincs elég idejük az előadás alapos kidolgozá­sára. Például Panová elvtársnő Bratislavából, az előadás témáját 5 nappal határidő előtt kapta meg. Ennek következtében előadását nem vitatták meg és hiányzott belőle a jó előadás egyik legfontosabb tu­lajdonsága — az előadás anyagé­nak gyakorlati alkalmazása az idő­szerű kérdésekre. , A X. kongresszus határozatának értelmében szervezeteink előtt e hi­bák gyors eltávolításának felelős­ségteljes feladata áll. Le kell szá­molnunk az iskolázás színvonala iránti közömbösséggel és nemtörő­dömséggel és harcolnunk kell a marxista-leninista tanítás elsekélye­sítése ellen. Szükség van a propa gandisták gondos nevelésére és ta­nítására, hogy alkotó módszerrel propagálhassák a marxista-leninista ideológiáját, elválaszthatatlanul a szocializmus építésének feladatairól. Zoltán Hrasko HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Fejlődnek a népi Kína kereske­delmi kapcsolatai Évről évre szilárdulnak és terjednek a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kapcsolatai a demokratikus tábor töb­bi országaival. Különösképpen gyorsan bontakozódnak ki a Kína és a Szov­jetunió közötti külkereskedelmi kap­csolatok. A Szovjetunió része Kína külkereskedelmében 1952-ben 53.42 százalékot tett ki. Kína felszabadulása után felvette a kereskedelmi kapcsolatokat Lengyel­országgal, Csehszlovákiával, Romániá­val, Magyarországgal, Bulgáriával és az NDK-val. Kína áruforgalma az el­múlt évekhez viszonyítva az idén 37.42 százalékkal növekedett. Kína eszterga­gépeket, motorokat. emelődarukat, traktorokat, építészeti felszereléseket, teherkocsikat importál, a testvéri or­szágokat pedig wolframm-érccel. hi­gannyal, azbeszttal. ólommal, kobalt­érccel, öntvénnyel és vasérccel látja el Lengyelországban növekszik az ipari cikkek iránti kereslet A lengyel sajtó jelentése szerint a parasztok kölcsönös segítséget nyújtó szövetsége szövetkezeteinek kereske delmi hálózata egyre fokozottabb mértékben látja el a falusi lakosságot ipari árucikkekkel. A szövekezetek ez év első felében 106.3 százalékra tel­jesítették az áruforgalom tervét. Ti­zenkét százalékkal több textilárut, 38.4 százalékkal több bútort és 10—20 szá­zalékkal több kaszát, sarlót és más mezőgazdasági szerszámot adtak el a szövetkezetek, mint a mult év ugyan, azon időszakában. A cukor, szappan és más élelmiszer s gazdasági árucik­kek eladása is növekedett. Testvéri segítség a hős koreai népnek A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa határozatot hozott a hős koreai népnek való segélynyújtásról. A határozat tervbe veszi gépek, ipari berendezések és közszükségleti cikkek szállítását Koreának. A kormányha­tározat meleg támogatásra talált a magyar nép legszélesebb rétegeiben. A dolgozók élénken megvitatják, ho­gyan segíthetnek koreai barátjaikon. Az egyik budapesti városépítészeti tervezőhivatalban különleges brigád alakult, amely kötelezettséget vállalt hogy tervet dolgoz ki az egyik elpusz­tított koreai város újjáépítésére. A tervezőhivatal dolgozói kétszobás fa­lusi házak, iskolák, bölcsődék és más intézmények típustervét küldik Ko­reába. Az albán mezőgazdasági termelőszövetkezetek sikerei Albánia mezőgazdasági termelőszö­vetkezetei további fejlődést értek el az idei mezőgazdasági évben és jelentő­sen megszilárdultak. Az őszi termé­nyekben bö termést arattak. Az albán földművelésügyi minisztérium adatai szerint a búza közepes terméshozama a szövetkezetekben eléri a hektáron­kénti 16 mázsát, azaz 1950-hez viszo­nyítva 3 mázsával többet. A szövet­kezeti dolgozók másfélszeresen—két­szeresen több gabonát kapnak a mun­kaegységek után, mint 1952-ben. Kínában folyik a tudományos káderek képzése Kína népi kormánya óriási összege­ket irányoz elő a tudományos kuta­tómunka fejlesztésére és a fiatal tu­dományos káderek nevelésére, amivel mind a főiskolák, mind a Tudományos Akadémia tudományos kutatóintézetei foglalkoznak. Dalnyij város politechni­kai intézetének első aszpiránsai három évi tanulás után most hagyták el az intézetet. Körülbelül 30 fiatal tudós­kezdte meg működését az ország kü­lönböző főiskolai intézeteiben ahol előadói tevékenységüket kutatómun­kával kapcsolhatják össze.

Next

/
Thumbnails
Contents