Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-18 / 200. szám, kedd

1953 augusztus 16 III SZO 261 Kim Ir Szen üzenete G. M. Malenkovhoz Georgij Malenkovnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé ge Minisztertanácsa elnökének. Tisztelt Malenkov elvtárs! Az egész koreai népr e mély be­nyomást tett az a hír, hogy a szov jet kormány elhatározta hogy a koreai népnek egymilliárd rubeles segítséget nyújt a koreai nemzet­gazdaság helyreállítására és fej­lesztésére. Ezzel kapcsolatban en gedje meg tisztelt elnök elvtárs, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának, az egész koreai népnek és saját nevemben önnek és az ön személyében a Szovjetunió kormányának és egész népének őszinte köszönetemet fe­jezzem ki. A nagy szovjet nép, amely fel­szabadította a koreai népet a japán imperializmus hosszú évekig tartó elnyomása alól, a felszabadítás első napjaitól kezdve minden téren se­gítette harcunkat a valóban demo­kratikus független állam felépítésé ért és ezzel lehetővé tette számunk ra, hogy hazánk északi részében hatalmas demokratikus támaszpon­tot alakítsunk. A koreai népnek a koreai nép honvédő felszabadító háborúja alatt nyújtott önzetlen anyagi segítség és erkölcsi támo. gatás lelkesít bennünket a végsfi győzelemre. A szovjet kormánynak az a ha tározata, hogy segély formájában egymilliárd rubelt adjon a koreai népnek, amely most megkezdte azt a feladatát, hogy a lehető leggyor­sabban helyreállítsa a háború által szétdúlt gazdaságát, nagyban lelke­sít bennünket és megszilárdítja az ország egységéért és függetlensé géért folytatott harc végső győzel mébe. vetett bizalmunkat. Az egész koreai nép szilárd el­szántsággal van telve, hogy minden téren megszilárdítsa hazánk demo­kratikus támaszpontját és ezt az összeget a lakosság életének stabi lizálására, a háború utáni nemzet­gazdaság újjáépítésére és hazánk iparosítására fordítsa. Teljes szívünkből kívánunk Ön nek, tisztelt elnök elvtárs, jó egész séget. Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mlniszterta.nácsá nak elnöke A népi erők képviselőinek tiltakozása a hadifoglyokkal való brutális bánásmód ellen Amint az Oj Kír.a sajtóiroda jelen­ti, a koreai és kínai fél képviselői a hadifoglyok hazatelepítési bizottságá­nak ülésén augusztus 14-én élesen til­takoztak az Egyesült Nemzetek pa­rancsnokságánál a koreai és kínai ha­difoglyokkal való rendszeres brutális bánásmód ellen. Ugyanezen az ülésen a koreai és kí­nai fél tiltakozott az ellen is, hogy az ENSZ parancsnoksága korlátozza és lehetetlenné teszi a koreai és kínai Vöröskereszt képviselőinek tevékeny­ségét, a koreai és kínai hadifoglyok meglátogatását. A koreai és kínai fél nyilatkozata a fegyverszüneti egyez­mény aláírása utáni üldöztetésről, amelyet az amerikai fél követ el a hadifoglyok ellen, a következőket mondja: „A fegyverszünet aláírása után erő­ink fogságbaesett tagjainak üldözte­tése nemcsak hogy nem szűnt meg, hanem ellenkezőleg, még jobban meg­erősödött és még szégyentelenebbé vált. A hadifoglyok hazaszállításának folyamán még a legkülönbözőbb mó­don kínozták és gyilkolták erőink fog­ságbaesett tagjait. Július 27-én a mi részünkről fog­ságbaesett harcosokat a Kocsedo-szi­geten levő 64-es számú kórházba he­lyezték el. Ezek a hadifoglyok ének­léssel fejezték ki örömüket a fegy­verszünet aláírása felett. Az önök fegyveres egységei betörtek a kórház­ba, a foglyok közé gázgránátokat dob­tak. puskatussal verték és szuronyok­kai sebesítették meg őket. Jóllehet számos hadifogoly megsebesült, a kór­ház nem volt hajlandó ápolásban ré­szesíteni őket. Ugyanezen a napon az önök fegyveres egységei még egyszer behatoltak ebbe a kórházba és pus­kákból lőttek a hadifoglyokra. Két hadifogoly a helyszínen meghalt és további kettő súlyossan és két hadi­fogoly könnyebben megsebesült. A 64-es számú kórházból útrakel­tek a beteg és sebesült hadifoglyok. A teherautókon, amelyen szállították őket. öt különböző fajtájú gázbombát helyeztek el. E bombák közül hármat az út folyamán használtak, aminek következtében a hadifoglyok többsége elájult vagy megsebesült. A kikötőbe való megérkezésük után arra kénysze rítették önök a hadifoglyokat, hogy hajóra szálljanak amelynek kabinjai mérges gázokkal voltak telítve, ennek következtében az összes hadifoglyok gázmérgezést szenvedtek. Augusztus 7-én reggel az önök ka­tonái egy és félórán keresztül gáz­bombákkal támadtak a puszani 2-es számú táborban lev* hadifoglyok el­len Az összes hadifoglyok elájultak és számosan közülük komolyan meg­sebesültek. A kínai népi önkéntesek szállítása folyamán önök mérgezett ételeket ad­tak nekik 178 hadifogoly szenvedett mérgezést és súlyossan megbetegedett Rá kell mutatnunk arra is, hogy önök-még abban az időben is, amikor a hadifoglyok hazatelepítésének meg kell valósulnia, a ! adifoglyokat erő­szakosan visszatartják. Így például július 27-én erőszakka' elhurcolták a Kocsedo-szigetén levő 64-es sz. kór­házból 150 hadifoglyot. Ugyanezen a napon délután négy gyalogszakaszt küldtek ki 11 tankkal Csedzu-szigetén levő 8-as számú táborb és minden indoklás nélkül a népi erők 102 tag­ját hurcolták el. Bzenkívül a népi erők két egészséges tagját kórházba küldték és elutasították szabadonbo­csátásuk^t. Nem tűrhetjük ezeket a brutális gaztetteket, amelyeket fogságbaesett harcosaink ellen követnek el, ezért követeljük, hogy azonnal szüntesse­nek be minden embertelenséget és büntessék meg azokat a gonosztevő ket. akik részt vettek a hadifoglvok bántalmazásában. Követeljük önöktől, hogy azonnal telepítsék haza az ;isz­szes erőszakosan visszatartott hadifog­lyot." A francia gyarmatosítók puccsot készítenek elő Marokkóban Pénteken délelőtt Marakesben összegyűltek Glaui marakesi pa. sa hívei: a pasák és a kaidok. ösz­szejövetelükön Mulai Mohammed Ben Aarafat kiáltották ki marokkói szultánnak Szidi Mohammed Ben Jusszef, a jelenlegi szultán helyébe. A marokkói francia főhelytartó hi­vatala azonban még nem hozta nyil­vánosságra a hírt, mert állítólag kész arra, hogy megmásítsa ezt a döntést, amennyiben a jelenlegi szul­tán 24 órán belül „felülvizsgálja magatartását". Csütörtökön este Guillaume tábor­nok, francia főhelytartó a szultáni palotába ment, miután előzőleg olyan intézkedéseket hozott, ame­lyek látogatását ultimátum jellegű­nek tüntették fel. A szultáni palo­tát ugyanis fegyveres rendőrcsapa­tok vették körül és megszakítottak minden összeköttetést a külvilág és a palota között. Még a telefont is kikapcsolták. A rendőrség feltartóz­tatott mindenkit, aki távozni akart a palotából és még a szultán idő­sebb fiát is visszatérésre kényszerí­tette. Meg nem erősített hírek sze­rint Guillaume tábornok e „közveti. tő" intézkedések segítségével kierő­szakolta a szultántól több rendelet aláírását. Guillaume tábornok pénteken dél­után Glaui pasával tárgyalt. A pa­lota közelében továbbra is jelentős rendőrségi erők tartózkodnak, ugyanakkor a palota előtt nagyszá­mú marokkói gyülekezett össze, hogy kifejezze együttérzését az uralkodó iránt. A szultán detronizálása teljesen törvénytelen. Szidi Mohammed Ben Jusszefet 1927-ben választotta meg Marokkó szultánjává Pezben az Ulemák Tanácsa. A szultánt a pa­sák és kaidok gyülekezete nem foszthatja meg trónjától, hiszen a pasák és kaidok csupán a francia főhelytartó szolgálatában álló tiszt­viselők. Glaui híveinek e törvény­telen határozata ellentétben áll a marokkói nép akaratával is, ugyan­is Szidi Mohammed Ben Jusszef szultán, aki bizonyos mértékig igye­kezdett ellenállást tanúsítani a gyar­matosítók követeléseivel szemben, a marokkói nép bizalmát élvezi. A francia kormány azzal, hogy a tör­vényes szultán detronizálására bíz. tatta fel ügynökét, Gaui pasát, meg. sértette az 1912-ben kötött fezi egyezményt is, amely a jelenlegi szultán elődje és a francia kormány között jött létre. A marokkói helyzet rendkívül fe­szült. A francia gyarmatosítók puccsot készítenek elő Marokkóban. Glaui pasa hívei — 12 pasa és kaid — szombaton délután Mullai Mohammed Ben Arafát kiáltották ki Marokkó nagy imámjává. A nagy imám a legmagasabb rangú muzul­mán főpap Marokkóban és ezt a tisztet eddig a hagyományok sze. rint mindig a szultán töltötte be. Éppen ezért Glaui pasa híveinek e döntését a hagyományokkal ellen­tétben állónak és törvénytelennek te­kinti a marokkói közvélemény. A marokkói francia főhelytartói hivatal több képviselője ismét ta­nácskozást folytatott Glaui pasával. Bár az újságíróknak hivatalos he­lyen semmiféle információt nem ad­nak, kitudódott, hogy a megbeszé. lések során megállapodás jött létre Glaui pasa és a francia gyarmato­sítók között. E "megállapodás hír szerint abból áll, hogy a jelenlegi szultánt, Szidi Mohammed Ben Jusszefet lemondatják és fiatalabbik fiát ültetik helyébe. A francia fő­helytartó hivatala cáfolatot adott ki, amelyben azt igyekszik bizony, gatni, hogy a szultánra semmiféle nyomást nem gyakoroltak, s hogy nem csorbították törvényes jogkö­rét. Hangoztatják, hogy csupán egyetlen nyomásról lehet szó, arról, amit az „események" gyakoroltak a szultánra. Rabatban többezer marokkói gyűlt össze a szultán palotája előtt, hogy együttérzésükről biztosítsák a szul­tánt és kifejezésre juttassák a ma­rokkói nép függetlenségi akaratát. A sXultán nevében a rabati pasa szólott az egybegyűlt tömeghez és felszólította őket, hogy őrizzék meg nyugalmukat és maradjanak tovább­ra is éberek. Yves Moreau, a „ľHumanité" szombati számában a legújabb ma­rokkói eseményekkel foglalkozva a következőket 'írja: Bár a Guilleaume tábornok, fran. cla főhelytartó által elrendelt cen­zúra miatt csak hézagos és sokszor egymásnak ellentmondó hírek érkez­nek Párizsba, bizonyos, hogy a fran. cia gyarmatosítók aljas puccsot ké­szítenek elő Marokkóban. Nem csu­pán a szultáni trónról van itt szó — írja Moreau — hanem az egész marokkói nép nemzeti függetlenségi és önrendelkezési jogáról. A Marok, kóban most folytatott francia poli­tika értelmi szerzője maga Guilleau­me tábornok, aki — saját szavai szerint — „móresre akarja tanítani" a marokkói népet. A marokkói nép és a francia munkások szolidáris küzdelme azon­ban meghátrálásra kényszerítheti és arra is fogja kényszeríteni a gyarmatosítókat. Kj fogja kénysze­ríteni az egyenlőségen alapuló tár­gyalásokat, hogy új, a két nép lét­érdekeinek megfelelő alapokra le. hessen helyezni a Franciaország és Marokkó közötti kapcsolatokat — írja befejezésül a „ľHumanité". A Szovjetunió képviselőiének javaslatára mától kezdve megszüntetik Ausztriában a postai cenzúrát Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács augusztus 14-én ülést tartott L I. Iljicsovnak, a Szovjetunió ausztriai főbiztosának elnöklete alatt. A tanács megvitatta az ausztriai négyoldalú cenzúra eltörlésének kér­dését. Iljicsov javaslatára augusztus 15-től egész Ausztriában megszüntetik az érvényben levő négyoldalú postai cenzúrát. A Szovjetunió főbiztosa ezután ja­vasolta, hogy töröljék el azokat a korlátozásokat, amelyek a szövetséges bizottságok személyzetének és a sze­mélyzet családtagjainak, valamint a négy hatalom nagykövetségi személy­zetének az egész ország területén való közlekedését akadályozzák. A tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak a tanács elé terjesztették Anglia képviselőjének azt a javasla­tát, hogy töröljék Hl* az Ausztria meg­szállásában részt nem vevő államok polgári repülőgépeinek Bécsbe repü­lését akadályozó korlátozásokat. A javaslat megvitatása során a Szovjet­unió főbiztosa felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a szovjet hatóságok saját övezetükben már meg­engedték a szóbanforgó polgári repü­lőgépek Bécs érintésével való cend­szeres közlekedését, a megállapított menetrend szerint. Ennélfogva tehát a korábbi polgári légiforgalmi korlá­tozások tulajdonképpen már meg is szűntek és így felesleges megvitatni az angol részről előterjesztett javasla­tot. A kérdéssel kapcsolatban nem jött létre megállapodás. A népi Korea minisztertanácsának határozata a Szovjetunió nyuitotta egymilliárdos segély felhasználásáról A „Koreai Központi Távirati Iroda" közölte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának ha­tározatát a szovjet kormánynak azzal a döntésével kapcsolatban, hogy egy­milliárd rubeles segítséget nyújt a koreai népnek az ország népgazdasá­gának helyreállításához és fejleszté­séhez. Ma, amikor halaszthatatlan felada­tok állnak a koreai nép előtt: a hábo­rú által tönkretett népgazdaság gyors helyreállítása és fejlesztése, saját anya­gi és kulturális életviszonyainak meg­javítása — mondja a határozat — az a hatalmas segítség, amelyet a szovjet kormány nyújt népünknek, újabb erőforrás számunkra • és újabb sike­rekre lelkesíti népünket. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya az egész koreai néppel együtt, határtalan háláját nyil­vánítja a nagy szovjet népnek az egymülárd rubeles segítségért és le­szögezi, hogy ezt az összeget a le­rombolt népgazdaság Helyreállítására, a köztársaság további iparosítása alap­jainak lerakására, a koreai nép anya­gi és kulturális életszínvonalának emelésére kell fordítani. A koreai nép még szorosabbra fűzi a szovjet néppel kiépített testvéri ba­rátságát. Eredményesen oldja meg népgazdasága háború utáni helyre­állításának és fejlesztésének nagysze­rű feladatait. A határozatot Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke írta alá 1953. augusztus 12-én. Lenin-renddel tüntették ki M. Skirjatovoi A Szovjetunió Legfelső Tánácsá­nak Elnöksége Matvej Skirjatovot 70. születésnapja alkalmából a Szov. jetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül Lenin-renddel tüntette ki. A franciaországi dolgozók sztrájk harcé lendületesen tovább folyik A francia milliós tömegek sztrájkharcáról, amely egységbe ko­vácsolja össze a legkülönbözőbb foglalkozású dolgozókat és amely­nek lendülete a harc 11. napján sem csökkent, a következő jelenté­sek számolnak be: A OGT központi intézőbizottsága nyilatkozatban határozta meg a sztrájkmozgalom célkitűzéseit. Ezek a következők: a népellenes törvény­erejű rendeletek hatályon kívül he­lyezése, a bérek, fizetések és nyűg díjak felemelése, a kollektív szerző­dések ügyeivel foglalkozó főbizott ság egybehívása, a szakszervezeti jogok tiszteletbentartása és a sztrájkolók ellen elrendelt megtör ló intézkedések érvénytelenítése. A CGT — hangzik a nyilatkozat — hajlandó a kormánnyal tárgyalá sokba bocsátkozni mindezekről a kérdésekről és felhívja a többi szakszervezeti központokat, hogy ők ls vegyenek részt vele együtt, a kormánnyal folytatandó tárgyalá­sokban. " Követeli továbbá a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának azonnali egybehívását és figyelmezteti tag­jait, hogy addig is álljanak helyt a sztrájkharcban. Párizsi metro, és autóbuszfor galom dolgozói elhatározták, hogy szombat éjfélig folytatják a sztráj kot. A keresztény CFTC nem csat­lakozott ugyan a CGT és a Force Ouviére kiküldötteinek ehhez a dön téséhez, azonban tagjainak szabad kezet adott a csatlakozásra. Gázmüvek és villanytelepek: a sztrájkharc országszerte folytató dik. Pénteken a kormány utasításá­ra karhatalmi erők szállták meg a gázmüveket Párizs körzetében. A peremváros! La Vilette-ben a rendőrség letartóztatta az ottani gázmüvek szakszervezeti bizottsá gának több vezető tagját, akik a sztrájkharc élén jártak és akiket a gázmüvek vezetősége már régen ártalmatlanná kívánt tenni. A ren­dőri »kiszállást« maga a »szocia­lista« Baylot párizsi rendőrfőnök irányította. Ugyancsak a peremvi­déken lévő Gennevillers-ben a kar­hatalom, amelynek soraiban ktllönö­sen nagyszámmal volt képviselve a hírhedt rohamrendőrség, brutális erőszakkal eltávolította a gázmü­vet megszállva tartó sztrájkolókat. A sztrájkolók, a lakosság lelkes rokonszenv tüntetésétől kísérve és a Marseillaise-t énekelve felvonulást rendeztek az utcákon. A gázmüvek biztonsági karban­tartó személyzete a rendőrségi be­avatkozás után elhatározta, hogy a CRS a rohamrendőrség „oltal­ma® alatt nem hajlandó tovább el­látni a szolgálatot. Guadeioupe, Guyana, Martinique és Réunion tengerentúli francia gyarmatblrtokokon a francia közal­kalmazottak különböző irányzatú szakszervezeti együttes nyijatko zatot tettek közzé, amelyben köve­telik a Laniel-kormány által kibo­csátott törvényszerű rendeletek ha­tályon kívül helyezését és tiltakoz­nak az ellen, hogy a kormány, elő­dei ígéretét megszegve, vonakodik teljesíteni a közalkalmazottak kí­vánságát. Megszakadt a vasúti összeköttetés Belgium és Franciaország között A francia dolgozók általános sztrájkja megbénította a vasúti, a postai és távirdai kapcsolatot Bel­gium és Franciaország között. Franciaországból késéssel érkeznek az újságok, levelek és táviratok. A telefonösszeköttetésben is fennaka­dások vannak. Brüsszel déli pá­lyaudvarán hirdetmény olvasható: »Párizs felé nincs vonal. Augusz­tus 14-én hivatalosan bejelentették, hogy augusztus 13-án a Párizs­Brüsszel és a Párizs—Liége vona­lakon megbénult a forgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents