Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-16 / 199. szám, vasárnap

t 1953 augusztus 25 U J SZ0 5 ,Jobb agitációs munkát az alsószeli EFSz-ben címmel lapunk 1953, augusztus 5. számában Csandal István alá­írással egy cikk jelent meg, amelyben levelezőnk alaptala­nul vádolta meg Gyebnár Már­ton szövetkezeti parasztot Szer­kesztőségünk hibát követett el, hogy a cikket közölte anélkül, hogy meggyőződött volna arról, megfelelnek-e a valóságnak a cikkben megjelentek. Amikor azután szerkesztőségünk mun­katársa meglátogatta az alsó­szeli szövetkezetet megállapí­totta hogy levelezőnk tévesen iniormált bennünket s ezért kötelességünknek tartjuk, hogy azt a tagot, aki már az első félévben 260 munkaegységet szerzett, a valóságnak megfele­lően mutassuk be. Gyebnár Márton az idei nagy bé­kearatásban megértette, hogy a földhözragadt négyhektáros kispa rasztnak nemcsak a »tűlvilágon« lehet jó sora, mint ahogy arra a papok okosították, hanem a szövet, kezetben is, csak egy kis igyekezet kell hozzá. Mert Gyebnár bácsi, míg a maga gazdája volt, az ara. tásban látta a munka legnehezebb­jét. Meg a kasza járatásában. A kötözést és a kéve keresztbehordá sát már csak a munka könnyebb részének tekintette. Hogy az idei aratásnál is csak a kévék összehor­dása volt a gondja, hát nagy öröm­mel csinálta. Korán kelt, későn fe­küdt, a kévékkel mindig harmatfel szállta előtt bajlódott, amikor a szára sem volt törékeny és a szem sem hullott a kalászokból. No de alsószeli határában a rizs­föld szomszédságában is vetettek búzát huszonkét hektárra valót. Az meg tudnivaló, hogy a rizs szomjas növény, csak akkor érzi jól magát, ha torkig állhat a vízben. Nem ls történt eddig semmi hiba, mert a vizet bátran ráengedhették a szö­vetkezet tagjai, a baj ott kezdő­dött, hogy az öntözéssel a szomszé do s búzaföldre is került víz, úgy hogy az amúgy ls kövér búza meg­dőlt és földje még akkorra sem száradt ki, amikor levágására ke rült a sor. Gyebnár Mártonék akárhogy ls okoskodtak, az aratógépet nem ve­zethették a süppedős földre, mert ott megfeneklett, volna. Elővették hát a kézi kaszát Igen ám, de a sá­ros búza az alsószeliek szemében az istenhátamögött feküdt, 15 kilo­méterre a falutól. Az pedig elvi­tathatatlan, hogy harminc kilomé­tert kerekezni nem éppen a legkel­lemesebb. Mivel Gyebnárék túl vol­tak már 'az aratási munkák n ehe zebbjén, hát egy este összegyűltek, hogy megbeszéljék, mit végeznek a sáros búzával. Ettől a munkától mindenki húzódozott, Gyebnár Már ton is, pedig ő igazán kitett ma­gáért az eddigiek során. No de leg­végső sorban is úgy határoztak az emberek ezen a holdvilágos estén, hogy nekiállnak a huszonkét hek tár búzának és levágják, le, ha az ég a földdel is érik is össze, mert az is az övék. azzal is több jut a részesedésből. Gyebnár Márton így szólt az emberekhez: — Ne fogjon ki rajtunk a sáros búza sem. Reggel Induljunk kife­lé! \ é TJgy van, minek ls azt ha­lasztgatni, — mondották többen ls. És a szép, derült reggelen Gyeb­nár Mártonék a süppedős búzatáb­lára indultak. Szépen sütött a nap, párolgatta a ' búzaföld nedvét. Az emberek hamar a táblára ér tek és ingre vetkőzve hozzáfog­tak a munkához. Gyebnár Márton' egy tíztagú csoportnak állt az élé­re és negyedmagával vágta a ren det. Nehéz volt itt a munka, a ka sza nehezen fogott, minden harma­dik lépésnél beleragadt a sárba. Ha Gyebnár egy-egy rendlábbal a föld végébe ért, hát azzal vigasztalta magát, hogy míg a másikért me gyen vissza, megpihenhet. Azonban a süppedő talajon való járás még az a r atásnál is nehezebbnek bizo­nyult. A gumicsizma minduntalan lekívánkozott a lábáról, a rend ki­vágása után jól esett pihenni egy cigaretta erejéig. És ő pihent a. többiekkel. Dél felé ellankadtak az emberek, mert akkorra már a nap is perzse­lőbben tűzött, a hőség is fullasztóbb volt. Gyebnárék azonban mit sem törödtek ezzel. Szorították a mun­kát, mert valamennyien megérez ték, hogy a huszonkéthektáros sá ros búza rendrefektetése nagy pró­batételük Itt mutatkozik meg ki­tartóak-e a közös ügye mellett, le tudják e küzdeni a munkában fel­merülő nehézségeket Biztosra vet ték, hogy ebben az erös próbában is helytállnak. Gyebnár Mártont lelkesítette vol na, ha egy arra menőnek elmond­hatta volna: — Nézd, elvtárs, ilyen sárban vágjuk a búzát, mégis szépen ha­ladunk előre. De mivel erre nem kerülhetett hor, hát csak azzal enyhítette ma gát, hogy csuromvizes arcát néha megtörölgette. Késő äélután, ne m sokkal a ha zaindulás előtt, kisebb vihar ke­letkezett a búzaföldön. Azzal kez dödött, hogy Csandal Istvánt bosz szantotta az emberek pihenője. Mert ő úgy gondolkodott, hogy ha ő a párnapos brigád munkát pihe­nés nélkül bírja, akkor azoknak ne essék jól az 1—2 perces cigaretta­szünet, akik az idei aratás sikeré­ért éjt nappallá tettek. Nem is áll hatta meg, hogy rá ne szóljon a füstöt eregetőkre: — Hely, de szeretnek időzgetni, mintha osak unnák a munkát. — Azt éppen nem unjuk, — je­gyezte meg Gyebnár Márton, mert sose szerette, ha semmiségen akadt föl valaki. De Csandal tovább folytatta: — Látom én, hogy únják! Erre megint csak Gyebnár vála­szolt: — Sose okosíts te így benniin­ket! Aztán több _ sző nem is esett, Csandál epés megjegyzése megmér­gezte a levegőt. Gyebnár Márton amúgy nyugodt természetű ember, de Csandal csipkelődése őt is in­gerel tté tette. Hogy is ne! Nem a napot nézni jött ö a sáros búzá­ba, hanem dolgozni. A többszöri csipkelődést rossz szemmel nézték az emberek. No de másnap felejtettek belőle, har madnapra eszükb e se tartották. Hajtották a munkát, a sáros búzá ból alig hagytak valamit. í. másfél hektárt is azért hagyták, mert a cséplés megkezdődött ős a vezető­ség az aratókat oda irányította. Gyebnár Márton a cséplőgépnél is derekasan dolgozott. Ott is a legnehezebb munkát vállalta, az éhes gép etetését Oka volt az örömre. Januártól 267 munkaegysé­get ledolgozott, az aratásban pedig úgy megszorította a munkát, hogy naponta 3—4 munkegységet írtak a javára. És jól dolgozó Gyehnárt olyan hír érte a cséplőgép etetésnél, amely egyszerre elvette a kedvét. Az új ságban azt irta róla Csandal Ist ván, hogy ő az alsószeli szövetke­zet lógósa. Nem olvastak még any nyian sohasem újságot, mint akkor. Kézről kézre járt az emberek ke zében és Gyehnár nagyon szégyen lette. Az alaptalan vád haragpírjá val borította el az arcát, de azért csak dolgozott tovább. Mikor késő este fáradtan, leverten tért haza, a felesége csodálkozott a rossz ked vén. Meg is kérdezte tőle: — Mi történt Márton? — a macs­ka lopta el a jókedvedet? — Éj, dehogy! — felelte Márton és kelletlenül helyet foglalva, két tenyerébe temette' az arcát. De az asszonyt nem hagyta nyűg ton a kíváncsisága csak faggatta az embert: — Mondd, mi fúrja az oldaladat? — Kiújságoltak! — Aztán kicsoda? — Csandal Pista! Az asszony összekulcsolta a ke­zét, aztán megeredt ,a nyelve, mit akar Csandal az ő urával, miért az ellensége, hagyjon békét neki. Gyebnár meg csak hallgatott Szót lanul mosakodott és evett Mikor bebújt az ágyba, sokáig torgoló dott álmatlanul. Egyet nem értett! Igyekvő embernek tartotta magát és ha a szövetkezet érdekéről volt szó, mindenütt ott volt, az aratás ból is példásan kivette a részét. Csandal mégis lógósnak nevezte. Ha pedig ezt állítja róla, járt egy­re az eszében — akkor bizonyára ki akarja túrni a szövetkezetből. Ha pedig így van, ha nem nézi jó szemmel a munkáját, kilép ő ma ga is. Reggel az asszony már siránko­zott az elhatározásán, rimánkodott, hogy ne tegye meg, ne hagyja ott á szövetkezetet, ahol kétévi mun kájának oly szép eredménye van De Gyebnár nem hallgalott a jó szóra, megkötötte magát és ment a szövetkezet irodája felé. Tudta, hogv az emberek ott gyülekeznek. Ugy is volt. A szövetkezeti ta­gok félkörben álltak és a Csandal István cikkéről beszélgettek. Sen ki se szólt vádaskodása mellett, mert Gyebnárt az alsószeliek jó, dolgos embernek ismerik. Mikor észrevették, hogy Gyebnár feléjük tart, nem hallgattak el, hanem így szóltak hozzá: — Hallod­e Márton, sohse búsulj azon a cikken. — Ne bántson az téged, mert én csak azt mondom, hogy ha minden ki úgy lógna a szövetkezetben mint te, hát sorsunk is jobban menne. Gyebnár Mártonban ezek a sza­vak egyszerre megdöntötték hirte len elhatározását. A közösség meg mutatta ezen a pirkadó reggelen, hogy becsületesen dolgozó tagjáért bármikor kiáll és megvédelmezi az alaptalan vádaskodástól. Az emberek nem ácsorogtak so ká, széjjelnéztek és Mézes elvtárs belekarolt Gyebnárba. — Gyere no, — mondta neki, — mert későn érünk ki a gépihez. — Megyek én, megyek, pedig az­zal jöttem el hazulról, hogy kilé pek a szövetkezetből. — Ugyan, — legyintett Mézes, — azért mert Csandal melléfogott azzal a cikkel, neked nem muszáj utánoznod, mert abból még nagyobb ostobaság keletkezne. Mács József Hektáronként 49 mázsa búzatermés A keddről szerdára virradó éjjel, augusztus 12-én elcsendesedtek a krumviri, veiké palovicei állami gaz­daságokon is a gépek. Csupán né­hány órán belül Valtice után, a velké-paloviceiek is befejezték az idei gabona betakarítását amely jó munkájuk bizonyítéka volt A hektáronkénti 31.4 mázsás ho­zam a velké-palovicei állami gazda­ságot az élenjáró szocialista mező. gazdasági üzemek soraiba segítette. A szovjet mesterek tapasztalatai alapján az állami gazdaság dolgo­zói az egyes majorokban eddig nem látott eredményeket értek el. 20 hektár búzával bevetett földön 49 és fél mázsa hozamot értek el hek­táronként, a 6 hektár tavaszi árpá­ból a krumviri gazdaságon 240 má­zsa gabonát takarítottak be. A velké-paloviceiek bebizonyítot­ták, hogy a szovjet munkamódsze­rek érvényesítésével sokkal jobb munkaeredményeket érhetnek el és így emelhetik a dolgozó nép élet. színvonalát K.övessük a komáromi és az ógyallai traktorállomások példáját Az utolsó öt nap folyamán, azaz augusztus 6-tól augusztus 11-ig, a gép- és traktorállomások főigazga­tóságának jelentése szerint a gép­és traktorállomások a nyári munkák tervét most sem teljesítik jobban. A kerületek szerint az augusztus ll-iki jelentés alapján a következő­képpen teljesítették a nyári munkák tervét: A terv teljesítése százalékokban: nyári munkák kaszálás Kerület cséplés '4> • C w 1 tn ü kombájnnal Bratislava 66.8 77.2 66.8 Nyitra 72 4 76.1 62.7 Besztercebánya 39.8 65-2 41.— Zsolna 8.8 17.— 53.— Kassa 20.2 34.2 56.1 Eperjes 13.3 25.4 26. S Szlovákia •47.4 59.6 61.2 . E. P­br =0 :C C. :C 113. 113.7 92.0 18.2 52.7 42.8 g w QJ N m CO :0 tarlóhántás a learatott földterületen elvégzett tarlóhántás 104.5 66.5 64.— 104.3 62.7 58.7 S9.4 35.1 32.4 19.5 8.— 33.2 52.9 15.5 30.5 42.2 9.6 25.5 83.3 43.8 51.9 II d •4J m M S !, I či 5Í 51.1 68.5 16.3 3.— 6.2 3.3 A gép. és traktorállomások szlo­vákiai méretben a tervtelj esi tésben jelentősen lemaradtak. A cséplést és a tarlóhántást sem végezték el kiaiégítöen. Az utolsó 5 nap folya­mán a nyitrai kerületen kívül min­denütt csökkentett teljesítményt mutattak fel. A nyitrai kerületben ez alatt az idő alatt- 11.8 százalék gyarapodás észlelhető, mégpedig azokban a napokban, amikor nagy esőzések voltak. Az utolsó 5 nap alatt Szlovákiában a kihasználatlan traktorok 9.4 százalékot tettek ki, a bratislavai kerületben 3.6 száza­lékot. a nyitrai kerületben 1.7 szá­zalékot. a besztercebányai kerület ben 4 százalékot, a zsolnii terület­ben 18 százalékot, a kassaiban 23 százalékot, az eperjesiben 25.6 száza­lékot. A cséplőgépek naponta csu. pán 54 százalékban dolgoztak A csépléssel legjobban halad a nyitrai kerület, ahol a cséplőgépek 86—92 százalékra dolgoznak £s egy­egy cséplőgép napi teljesítménye az utolsó 5 napban 81—90 mázsa gabona volt. A kétmüszakos mun. ka nem jól halad A kétmüszakos traktorok a bratislavai kerületben 11.2 százalékban, a nyitrai kerület­ben 11.5 százalékban, a kassai ke­rületben 2.5 százalékban, az eper­jesi kerületben 4.3 százalékban vesznek részt a munkában, a besz­tercebányai és zsolnai kerületben az uitolsó 5 nap folyamán egy trak­tor sem dolgozott a második mü. szakban. Ez a helyzet megköveteli, hogy a traktorosok és a gép- és traktorállomások dolgozói minél eiőbb megtalálják azokat a munka­módszereket amelyek lehetővé te­szik. hogy a hiányokat pótolják Ta­nulnunk kellene a komáromi gép. és traktorállomás iolgozóitól akik e hó tl-ig 101.9 százalékra teljesí­tették a tervet. Augusztus 12.én az ógyallai gép­és traktorállomás dolgozói is telje­sítették feladataikat, ögyallán egy­egy traktoregység 125 hektárt je­lent. miközben 15 685 liter üzem­anyagot megtakarítottak. Ez a gép­és traktorállomás önkötöző gépek­kel a7 aratási tervet 1S4 százalék­ra. kombájnokkal 75 százalékra, a tarlóhántást 103.9 százalékra, a cséplést 90 százalékra végezte el. Ezt a sikert széles alapokra he. iyezett szocialista munkaversennyel, s a legjobb dolgozók munkájának kiértékelésével, valamint a komá­romi gép. és traktorállomással foly­tatott versennyel érték el. Az ógyal­lai gép- és traktorállomáson a nyá­ri munkák tervét 18 traktoros és 5 brigádközpont túlteljesítette. Az érsekújvári és a szenei gép­és traktorállomások is teljesítették a nyári" munkák tervét Az érsek, újvári gép- és traktorállomás dol­gozói feladataikat 101.4 százalékra teljesítették, egy traktorosegység 120 hektár megművelését jelentet­te. A szenei gép- és traktorállomás a bratislavai kerületben elsőnek tel. jesítette 100.2 százalékra a nyári munkák tervét, 152 normálhektár megművelésével. Letörték a kulákok szarvat Terbegec dolgozó parasztjai, akik az idei aratásból nagyszerűen kivet­ték részüket, a cséplés alkalmával összetűztek a kulákokkal és pedig azért, mert népünk kérlelhetetlen ellenségei azt akarták, hogy a csép­lőgép nekik csépeljen először. Úgy gondolkoztak, hogy még manapság is megtehetik amit a múltban meg­tettek, hogy maguknak tartották meg az elsőbbséget és a falu kis­parasztjaink sokszor kicsirázott a búzája. Ezt akarták most is ezek a diszes gazdák. Azonban nem sike­rült nekik, mert az öntudatos dol­gozó parasztok ma már nem haj­tanak fejet a kulákok előtt. Gyű­lölik őket, tervüket szétzúzták és a kis. és középparasztok csépeltek elsőnek. Levelezőnktől. Fontos figyelmeztetés a lentermelők és a juhtenyésztők részére 1. Azokban az esetekben, ha a járási nemzeti bizottság áprilisban vagy májusban a lentermelőknek (kender) nem adták ki az „L" pon­tokat, illetve a juhtenyésztőknek az „OV" pontokat amelyekre a terme­lőknek (tenyésztőknek) a felvásár, lási levél szerint Joguk volt a já­rási nemzeti bizottságok 10. ügyosz­tálya a termelőknek (tenyésztőknek) a begyűjtési levél bemutatása után igazolást ad, hogy az illető nem kapta meg a pontokat. Ezt az „L" vagy „OV" pontokat helyettesítő igazolást legkésőbb agusztus 31-ig át kell adni a begyűjtési üzemnek vagy a lentiloló üzemnek, hogy az utalványokat cseréljék ki utólagos szükségleti árura. E határidő után semilyen igazolást sem adnak a ki nem adott „L" vagy „OV" pon­tokért. 2. Az állami gazdaságok dolgozói és brigádosai, valamint az EFSz-ek és lentilolók áUandó, vagy átmeneti alkalmazottai — a len áztatására is (azok, akik a lengyárakban áz­tatják a lent), visszamenőleg utal­ványokat kapnak szükségleti áruk vásárlására, csökkentett árakon, sa­ját választásuk szerint pontonként: a) 0.5 m ágyhuzatra, 30 százalé­kos engedménnyel vagy pedig b) egyéb textilárura olyan enged­ménnyel, amely nem lehet nagyobb, mint az ágyhuzatra adott enged­mény. c) három kg búzalisztre (t-450 fajtájúra!, kilónként 4.— koronáért, d) vagy pedig 3 kg sima búza­lisztre t-650-es jelzésű, 3 koro­náért kilónként, a beadott ázta­tott len minden mázsájáért. 3. Ha az „L" pontokat a tavaszi harmatosításért áprilisban vagy má­jusban kiadták és ezekre a pontok­ra még árut nem vásároltak, ez év augusztus végéig kicserélik őket. A kicserélést az illetékes felvásárlók végzik el, akiknek a lent beadták, még pedig oly módon, hogy a visz­szaadott „L" pontokat kicserélik az utólagos textil vagy liszt vá­sárlásra szóló utalványra, asszerint, áogy az „Ľ pont tulajdonosa en­gedményezett áron kívánja-e. egy „L" pont=0.60 Kč.- utólagos szük­ségleti áru eladási engedménnyel. \

Next

/
Thumbnails
Contents