Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-16 / 199. szám, vasárnap

t 1953 augusztus 25 U J SZ0 5 ,Jobb agitációs munkát az alsószeli EFSz-ben címmel lapunk 1953, augusztus 5. számában Csandal István aláírással egy cikk jelent meg, amelyben levelezőnk alaptalanul vádolta meg Gyebnár Márton szövetkezeti parasztot Szerkesztőségünk hibát követett el, hogy a cikket közölte anélkül, hogy meggyőződött volna arról, megfelelnek-e a valóságnak a cikkben megjelentek. Amikor azután szerkesztőségünk munkatársa meglátogatta az alsószeli szövetkezetet megállapította hogy levelezőnk tévesen iniormált bennünket s ezért kötelességünknek tartjuk, hogy azt a tagot, aki már az első félévben 260 munkaegységet szerzett, a valóságnak megfelelően mutassuk be. Gyebnár Márton az idei nagy békearatásban megértette, hogy a földhözragadt négyhektáros kispa rasztnak nemcsak a »tűlvilágon« lehet jó sora, mint ahogy arra a papok okosították, hanem a szövet, kezetben is, csak egy kis igyekezet kell hozzá. Mert Gyebnár bácsi, míg a maga gazdája volt, az ara. tásban látta a munka legnehezebbjét. Meg a kasza járatásában. A kötözést és a kéve keresztbehordá sát már csak a munka könnyebb részének tekintette. Hogy az idei aratásnál is csak a kévék összehordása volt a gondja, hát nagy örömmel csinálta. Korán kelt, későn feküdt, a kévékkel mindig harmatfel szállta előtt bajlódott, amikor a szára sem volt törékeny és a szem sem hullott a kalászokból. No de alsószeli határában a rizsföld szomszédságában is vetettek búzát huszonkét hektárra valót. Az meg tudnivaló, hogy a rizs szomjas növény, csak akkor érzi jól magát, ha torkig állhat a vízben. Nem ls történt eddig semmi hiba, mert a vizet bátran ráengedhették a szövetkezet tagjai, a baj ott kezdődött, hogy az öntözéssel a szomszé do

s búzaföldre is került víz, úgy hogy az amúgy ls kövér búza megdőlt és földje még akkorra sem száradt ki, amikor levágására ke rült a sor. Gyebnár Mártonék akárhogy ls okoskodtak, az aratógépet nem vezethették a süppedős földre, mert ott megfeneklett, volna. Elővették hát a kézi kaszát Igen ám, de a sáros búza az alsószeliek szemében az istenhátamögött feküdt, 15 kilométerre a falutól. Az pedig elvitathatatlan, hogy harminc kilométert kerekezni nem éppen a legkellemesebb. Mivel Gyebnárék túl voltak már 'az aratási munkák n ehe zebbjén, hát egy este összegyűltek, hogy megbeszéljék, mit végeznek a sáros búzával. Ettől a munkától mindenki húzódozott, Gyebnár Már ton is, pedig ő igazán kitett magáért az eddigiek során. No de legvégső sorban is úgy határoztak az emberek ezen a holdvilágos estén, hogy nekiállnak a huszonkét hek tár búzának és levágják, le, ha az ég a földdel is érik is össze, mert az is az övék. azzal is több jut a részesedésből. Gyebnár Márton így szólt az emberekhez: — Ne fogjon ki rajtunk a sáros búza sem. Reggel Induljunk kifelé! \ é TJgy van, minek ls azt halasztgatni, — mondották többen ls. És a szép, derült reggelen Gyebnár Mártonék a süppedős búzatáblára indultak. Szépen sütött a nap, párolgatta a ' búzaföld nedvét. Az emberek hamar a táblára ér tek és ingre vetkőzve hozzáfogtak a munkához. Gyebnár Márton' egy tíztagú csoportnak állt az élére és negyedmagával vágta a ren det. Nehéz volt itt a munka, a ka sza nehezen fogott, minden harmadik lépésnél beleragadt a sárba. Ha Gyebnár egy-egy rendlábbal a föld végébe ért, hát azzal vigasztalta magát, hogy míg a másikért me gyen vissza, megpihenhet. Azonban a süppedő talajon való járás még az a

r

atásnál is nehezebbnek bizonyult. A gumicsizma minduntalan lekívánkozott a lábáról, a rend kivágása után jól esett pihenni egy cigaretta erejéig. És ő pihent a. többiekkel. Dél felé ellankadtak az emberek, mert akkorra már a nap is perzselőbben tűzött, a hőség is fullasztóbb volt. Gyebnárék azonban mit sem törödtek ezzel. Szorították a munkát, mert valamennyien megérez ték, hogy a huszonkéthektáros sá ros búza rendrefektetése nagy próbatételük Itt mutatkozik meg kitartóak-e a közös ügye mellett, le tudják e küzdeni a munkában felmerülő nehézségeket Biztosra vet ték, hogy ebben az erös próbában is helytállnak. Gyebnár Mártont lelkesítette vol na, ha egy arra menőnek elmondhatta volna: — Nézd, elvtárs, ilyen sárban vágjuk a búzát, mégis szépen haladunk előre. De mivel erre nem kerülhetett hor, hát csak azzal enyhítette ma gát, hogy csuromvizes arcát néha megtörölgette. Késő äélután, ne

m sokkal a ha zaindulás előtt, kisebb vihar keletkezett a búzaföldön. Azzal kez dödött, hogy Csandal Istvánt bosz szantotta az emberek pihenője. Mert ő úgy gondolkodott, hogy ha ő a párnapos brigád munkát pihenés nélkül bírja, akkor azoknak ne essék jól az 1—2 perces cigarettaszünet, akik az idei aratás sikeréért éjt nappallá tettek. Nem is áll hatta meg, hogy rá ne szóljon a füstöt eregetőkre: — Hely, de szeretnek időzgetni, mintha osak unnák a munkát. — Azt éppen nem unjuk, — jegyezte meg Gyebnár Márton, mert sose szerette, ha semmiségen akadt föl valaki. De Csandal tovább folytatta: — Látom én, hogy únják! Erre megint csak Gyebnár válaszolt: — Sose okosíts te így benniinket! Aztán több _ sző nem is esett, Csandál epés megjegyzése megmérgezte a levegőt. Gyebnár Márton amúgy nyugodt természetű ember, de Csandal csipkelődése őt is ingerel tté tette. Hogy is ne! Nem a napot nézni jött ö a sáros búzába, hanem dolgozni. A többszöri csipkelődést rossz szemmel nézték az emberek. No de másnap felejtettek belőle, har madnapra eszükb

e se tartották. Hajtották a munkát, a sáros búzá ból alig hagytak valamit. í. másfél hektárt is azért hagyták, mert a cséplés megkezdődött ős a vezetőség az aratókat oda irányította. Gyebnár Márton a cséplőgépnél is derekasan dolgozott. Ott is a legnehezebb munkát vállalta, az éhes gép etetését Oka volt az örömre. Januártól 267 munkaegységet ledolgozott, az aratásban pedig úgy megszorította a munkát, hogy naponta 3—4 munkegységet írtak a javára. És jól dolgozó Gyehnárt olyan hír érte a cséplőgép etetésnél, amely egyszerre elvette a kedvét. Az új ságban azt irta róla Csandal Ist ván, hogy ő az alsószeli szövetkezet lógósa. Nem olvastak még any nyian sohasem újságot, mint akkor. Kézről kézre járt az emberek ke zében és Gyehnár nagyon szégyen lette. Az alaptalan vád haragpírjá val borította el az arcát, de azért csak dolgozott tovább. Mikor késő este fáradtan, leverten tért haza, a felesége csodálkozott a rossz ked vén. Meg is kérdezte tőle: — Mi történt Márton? — a macska lopta el a jókedvedet? — Éj, dehogy! — felelte Márton és kelletlenül helyet foglalva, két tenyerébe temette' az arcát. De az asszonyt nem hagyta nyűg ton a kíváncsisága csak faggatta az embert: — Mondd, mi fúrja az oldaladat? — Kiújságoltak! — Aztán kicsoda? — Csandal Pista! Az asszony összekulcsolta a kezét, aztán megeredt ,a nyelve, mit akar Csandal az ő urával, miért az ellensége, hagyjon békét neki. Gyebnár meg csak hallgatott Szót lanul mosakodott és evett Mikor bebújt az ágyba, sokáig torgoló dott álmatlanul. Egyet nem értett! Igyekvő embernek tartotta magát és ha a szövetkezet érdekéről volt szó, mindenütt ott volt, az aratás ból is példásan kivette a részét. Csandal mégis lógósnak nevezte. Ha pedig ezt állítja róla, járt egyre az eszében — akkor bizonyára ki akarja túrni a szövetkezetből. Ha pedig így van, ha nem nézi jó szemmel a munkáját, kilép ő ma ga is. Reggel az asszony már siránkozott az elhatározásán, rimánkodott, hogy ne tegye meg, ne hagyja ott á szövetkezetet, ahol kétévi mun kájának oly szép eredménye van De Gyebnár nem hallgalott a jó szóra, megkötötte magát és ment a szövetkezet irodája felé. Tudta, hogv az emberek ott gyülekeznek. Ugy is volt. A szövetkezeti tagok félkörben álltak és a Csandal István cikkéről beszélgettek. Sen ki se szólt vádaskodása mellett, mert Gyebnárt az alsószeliek jó, dolgos embernek ismerik. Mikor észrevették, hogy Gyebnár feléjük tart, nem hallgattak el, hanem így szóltak hozzá: — Hallode Márton, sohse búsulj azon a cikken. — Ne bántson az téged, mert én csak azt mondom, hogy ha minden ki úgy lógna a szövetkezetben mint te, hát sorsunk is jobban menne. Gyebnár Mártonban ezek a szavak egyszerre megdöntötték hirte len elhatározását. A közösség meg mutatta ezen a pirkadó reggelen, hogy becsületesen dolgozó tagjáért bármikor kiáll és megvédelmezi az alaptalan vádaskodástól. Az emberek nem ácsorogtak so ká, széjjelnéztek és Mézes elvtárs belekarolt Gyebnárba. — Gyere no, — mondta neki, — mert későn érünk ki a gépihez. — Megyek én, megyek, pedig azzal jöttem el hazulról, hogy kilé pek a szövetkezetből. — Ugyan, — legyintett Mézes, — azért mert Csandal melléfogott azzal a cikkel, neked nem muszáj utánoznod, mert abból még nagyobb ostobaság keletkezne. Mács József Hektáronként 49 mázsa búzatermés A keddről szerdára virradó éjjel, augusztus 12-én elcsendesedtek a krumviri, veiké palovicei állami gazdaságokon is a gépek. Csupán néhány órán belül Valtice után, a velké-paloviceiek is befejezték az idei gabona betakarítását amely jó munkájuk bizonyítéka volt A hektáronkénti 31.4 mázsás hozam a velké-palovicei állami gazdaságot az élenjáró szocialista mező. gazdasági üzemek soraiba segítette. A szovjet mesterek tapasztalatai alapján az állami gazdaság dolgozói az egyes majorokban eddig nem látott eredményeket értek el. 20 hektár búzával bevetett földön 49 és fél mázsa hozamot értek el hektáronként, a 6 hektár tavaszi árpából a krumviri gazdaságon 240 mázsa gabonát takarítottak be. A velké-paloviceiek bebizonyították, hogy a szovjet munkamódszerek érvényesítésével sokkal jobb munkaeredményeket érhetnek el és így emelhetik a dolgozó nép élet. színvonalát K.övessük a komáromi és az ógyallai traktorállomások példáját Az utolsó öt nap folyamán, azaz augusztus 6-tól augusztus 11-ig, a gép- és traktorállomások főigazgatóságának jelentése szerint a gépés traktorállomások a nyári munkák tervét most sem teljesítik jobban. A kerületek szerint az augusztus ll-iki jelentés alapján a következőképpen teljesítették a nyári munkák tervét: A terv teljesítése százalékokban: nyári munkák kaszálás Kerület cséplés '4> • C w 1 tn ü kombájnnal Bratislava 66.8 77.2 66.8 Nyitra 72 4 76.1 62.7 Besztercebánya 39.8 65-2 41.— Zsolna 8.8 17.— 53.— Kassa 20.2 34.2 56.1 Eperjes 13.3 25.4 26. S Szlovákia •47.4 59.6 61.2 . E. Pbr =0 :C C. :C 113. 113.7 92.0 18.2 52.7 42.8 g w QJ N m CO :0 tarlóhántás a learatott földterületen elvégzett tarlóhántás 104.5 66.5 64.— 104.3 62.7 58.7 S9.4 35.1 32.4 19.5 8.— 33.2 52.9 15.5 30.5 42.2 9.6 25.5 83.3 43.8 51.9 II d •4J m M S !, I či 5Í 51.1 68.5 16.3 3.— 6.2 3.3 A gép. és traktorállomások szlovákiai méretben a tervtelj esi tésben jelentősen lemaradtak. A cséplést és a tarlóhántást sem végezték el kiaiégítöen. Az utolsó 5 nap folyamán a nyitrai kerületen kívül mindenütt csökkentett teljesítményt mutattak fel. A nyitrai kerületben ez alatt az idő alatt- 11.8 százalék gyarapodás észlelhető, mégpedig azokban a napokban, amikor nagy esőzések voltak. Az utolsó 5 nap alatt Szlovákiában a kihasználatlan traktorok 9.4 százalékot tettek ki, a bratislavai kerületben 3.6 százalékot. a nyitrai kerületben 1.7 százalékot. a besztercebányai kerület ben 4 százalékot, a zsolnii területben 18 százalékot, a kassaiban 23 százalékot, az eperjesiben 25.6 százalékot. A cséplőgépek naponta csu. pán 54 százalékban dolgoztak A csépléssel legjobban halad a nyitrai kerület, ahol a cséplőgépek 86—92 százalékra dolgoznak £s egyegy cséplőgép napi teljesítménye az utolsó 5 napban 81—90 mázsa gabona volt. A kétmüszakos mun. ka nem jól halad A kétmüszakos traktorok a bratislavai kerületben 11.2 százalékban, a nyitrai kerületben 11.5 százalékban, a kassai kerületben 2.5 százalékban, az eperjesi kerületben 4.3 százalékban vesznek részt a munkában, a besztercebányai és zsolnai kerületben az uitolsó 5 nap folyamán egy traktor sem dolgozott a második mü. szakban. Ez a helyzet megköveteli, hogy a traktorosok és a gép- és traktorállomások dolgozói minél eiőbb megtalálják azokat a munkamódszereket amelyek lehetővé teszik. hogy a hiányokat pótolják Tanulnunk kellene a komáromi gép. és traktorállomás iolgozóitól akik e hó tl-ig 101.9 százalékra teljesítették a tervet. Augusztus 12.én az ógyallai gépés traktorállomás dolgozói is teljesítették feladataikat, ögyallán egyegy traktoregység 125 hektárt jelent. miközben 15 685 liter üzemanyagot megtakarítottak. Ez a gépés traktorállomás önkötöző gépekkel a7 aratási tervet 1S4 százalékra. kombájnokkal 75 százalékra, a tarlóhántást 103.9 százalékra, a cséplést 90 százalékra végezte el. Ezt a sikert széles alapokra he. iyezett szocialista munkaversennyel, s a legjobb dolgozók munkájának kiértékelésével, valamint a komáromi gép. és traktorállomással folytatott versennyel érték el. Az ógyallai gép- és traktorállomáson a nyári munkák tervét 18 traktoros és 5 brigádközpont túlteljesítette. Az érsekújvári és a szenei gépés traktorállomások is teljesítették a nyári" munkák tervét Az érsek, újvári gép- és traktorállomás dolgozói feladataikat 101.4 százalékra teljesítették, egy traktorosegység 120 hektár megművelését jelentette. A szenei gép- és traktorállomás a bratislavai kerületben elsőnek tel. jesítette 100.2 százalékra a nyári munkák tervét, 152 normálhektár megművelésével. Letörték a kulákok szarvat Terbegec dolgozó parasztjai, akik az idei aratásból nagyszerűen kivették részüket, a cséplés alkalmával összetűztek a kulákokkal és pedig azért, mert népünk kérlelhetetlen ellenségei azt akarták, hogy a cséplőgép nekik csépeljen először. Úgy gondolkoztak, hogy még manapság is megtehetik amit a múltban megtettek, hogy maguknak tartották meg az elsőbbséget és a falu kisparasztjaink sokszor kicsirázott a búzája. Ezt akarták most is ezek a diszes gazdák. Azonban nem sikerült nekik, mert az öntudatos dolgozó parasztok ma már nem hajtanak fejet a kulákok előtt. Gyűlölik őket, tervüket szétzúzták és a kis. és középparasztok csépeltek elsőnek. Levelezőnktől. Fontos figyelmeztetés a lentermelők és a juhtenyésztők részére 1. Azokban az esetekben, ha a járási nemzeti bizottság áprilisban vagy májusban a lentermelőknek (kender) nem adták ki az „L" pontokat, illetve a juhtenyésztőknek az „OV" pontokat amelyekre a termelőknek (tenyésztőknek) a felvásár, lási levél szerint Joguk volt a járási nemzeti bizottságok 10. ügyosztálya a termelőknek (tenyésztőknek) a begyűjtési levél bemutatása után igazolást ad, hogy az illető nem kapta meg a pontokat. Ezt az „L" vagy „OV" pontokat helyettesítő igazolást legkésőbb agusztus 31-ig át kell adni a begyűjtési üzemnek vagy a lentiloló üzemnek, hogy az utalványokat cseréljék ki utólagos szükségleti árura. E határidő után semilyen igazolást sem adnak a ki nem adott „L" vagy „OV" pontokért. 2. Az állami gazdaságok dolgozói és brigádosai, valamint az EFSz-ek és lentilolók áUandó, vagy átmeneti alkalmazottai — a len áztatására is (azok, akik a lengyárakban áztatják a lent), visszamenőleg utalványokat kapnak szükségleti áruk vásárlására, csökkentett árakon, saját választásuk szerint pontonként: a) 0.5 m ágyhuzatra, 30 százalékos engedménnyel vagy pedig b) egyéb textilárura olyan engedménnyel, amely nem lehet nagyobb, mint az ágyhuzatra adott engedmény. c) három kg búzalisztre (t-450 fajtájúra!, kilónként 4.— koronáért, d) vagy pedig 3 kg sima búzalisztre t-650-es jelzésű, 3 koronáért kilónként, a beadott áztatott len minden mázsájáért. 3. Ha az „L" pontokat a tavaszi harmatosításért áprilisban vagy májusban kiadták és ezekre a pontokra még árut nem vásároltak, ez év augusztus végéig kicserélik őket. A kicserélést az illetékes felvásárlók végzik el, akiknek a lent beadták, még pedig oly módon, hogy a viszszaadott „L" pontokat kicserélik az utólagos textil vagy liszt vásárlásra szóló utalványra, asszerint, áogy az „Ľ pont tulajdonosa engedményezett áron kívánja-e. egy „L" pont=0.60 Kč.- utólagos szükségleti áru eladási engedménnyel. \