Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-15 / 198. szám, szombat

1953 augusztus 12 U J SZO 3 A Koreai Nép; Demokratikus Köztársaság nvolc éve Ma nyolc éve annak, hogy a hös . Szovjet Hadsereg Korea területét | felszabadította a japán gyarmati uralom alól. Korea felszabadítása 8. évfordulójának ünnepségei az egész koreai nép hatalmas örömtüntetésének jegyében folynak le, azon öröm jegyében, amelyet a nemrégen megkötött fegyverszünet felett az új támadók és elrabszolgásítók, az amerikai beavatkozóik elleni védelmi háborúban elért gyözel. mek felett érez. A porrá és hamuvá rombolt utcák és terek közepén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság büszke és győzelmes városaiban és falvaiban ma a koreaiak törhetetlen akaratuk mellett tüntetnek, hogy a békében is győzni akarnak, megvalósítani azokat a fontos feladatokat, amelyeket a fegyverszünettel kapcsolatban tűztek ki: hazájuk békés egyesítését és a háború által elpusztult nemzetgazdaság lehető leggyorsabb helyreállítását. , Amikor a Szovjet Hadsereg nyolc évvel ezelőtt szétzúzta a japán megszállók hadseregét Észak-Kínában és ezáltal meghozta a szabadságot a koreai népnek is, a több mint fél évszázadig tartó japán gyarmati uralom után, megnyílt az út, hogy egész Korea számára független ko. reai kormányt alakítsanak. Azonban a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás jármát csupán Észak Korea népének sikerült leráznia a 38. szélességi körtől északra, ahol szovjet katonaság maradt, mig a szélességi körtől délre, ahová 1945 szeptemberében a japánok lefegyverzésének ürügye alatt amerikai csapatok hajóztak ki, a népnek továbbra is osztania kellett a kapitalista és gyarmati, országok népeinek sorsát. Észak-Koreában meg. alakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Koreában az amerikai monopolisták mindjárt megérkezésük után éles gyarmati rendszert vezettek be és helytartóul a koreai nép árulóját, Li Szin Mant helyezték. Li Szin Man rabszolgaszerződéseket irt alá, amelyek arra irányultak, hogy Dél-Korea az amerikai imperializmus ugródeszkájává váljék nemcsak Észak-Korea, hanem a Kínai Népköztársaság ellen is. Az amerikai monopolisták arra számítottak, hogy az. ifjú köztársaság gyenge láncszeme a szocializmus táborának, hogy élesebb katonai támadást nem bír ki és könnyen hatalmukba keríthetik. Ezért már megérkezésüktől fogva a liszinmanista fasisztákat támadásra ^s „villámháborúra" készítették elő a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. A támadók számításai azonban nem váltak be. Keservesen ráfizettek arra, hogy lebecsülték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozó népének erejét, amely a Koreai Munkapárt vezetése alatt demokratikus alapon rendezte be sza. bad életét, hála annak a szabadságnak, amelyet a dicsőséges Szovjet Hadseregtől kapott. Az amerí. kaiak „villámháborúja" hosszas, véres háború lett, amelyben az amerikai intervenciósok és „szövetségeseik" óriási ember- és anyagveszte, ségeket szenvedtek, elvesztették katonai presztízsüket és végül kénytelenek voltak aláírni a fegyverszünetet. Az agresszív erök a koreai fegyverszünet megkötése után is arra törekednek, hogy kiélezzék a „hidegháborút",, folytatják a kalandok és provokációk útját, és beszámít, hatatlan dühöngésükben vastag nyereséget szeretnének szerezni milliók véréből a szabadságszerető nemzetek elleni harcban. Ezek az erők csikorgó fogakkal tekintenek az elé, hogy a nemzetközi légkörben az enyhülés perspektívája rajzoló dik ki, amely a háború utáni években először válik érezhetővé. A nemzetközi feszültség fenntartását és kiéleződését szolgálja a nemrégen megkötött katonai egyezmény is, amelyet Li • Szin Man, a koreai nép árulója és J. F. Dulles, _ az USA külügyminisztere írtak alá. Dulles ismét megjelent Dél-Koreában, mint három évvel ezelőtt, kevéssel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni agresszió megindítása előtt, hogy az impe. rialisták kalandor összeesküvésének kalandját szője a béke ellen. A katonai egyezmény megkötésével kapcsolatos nyilatkozat többek között kimondja, hogy ha a Koreáról szóló politikai konferencián 90 napon belül nem sikerül megegyezést elérni Korea egyesítésével kapcsolatban, Dulles és Li Szin Man készek közösen elhagyni a konferenciát és azután „egymás között tárgyalni" Korea egyesítéséről. DélKorea állítólag egyetértett azzal, hogy csupán a politikai konferencia időtartama alatt (vagyis 90 napig) nem indit semilyen akciót „Korea egyesítésére katonai eszközökkel". A nyilatkozatból kitűnik az is, hogy Dulles és Li Szin Man „különféle problémákról tárgyal, ame. lyek a szárazföldi, légi és tengeré, szetl fegyveres erök Dél-Koreában való tartózkodására és kibővítésére vonatkoznak". Dulles és Li Szín Man azzal fenyegetődznek, hogy a politikai konferencia tárgyalásának „sikertelensége" esetén, kénytelenek lesznek „Koreát fegyveres erök segítségével egyesíteni". így kiáltoznak a háborús uszítók, akiknek céljuk a különféle provokációk és a nemzetközi feszültség fokozása. Ma a koreai fegyverszünet megkötése után, a sok emberéletet elpusztító vérontás megszüntetése után a koreai hazafiak egész lángoló hazaszeretetüket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság városainak és falvainak újjáépítésére fordítják, amelyek a pusztító háború után romokban hevernek. Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, akit a koreai nép imperializmus elleni harcában szerzett érdemeiért a Koreai Népi Demkoratikus Köztársaság hősének büszke címével tüntetett kí, a Koreai Munkapárt 6. plenáris ülésén kitűzte azokat a fő irányelveket, amelyek alapján újjáépítik és fejlesztik a köztársaság nemzetgazdaságát, megmutatta az ország iparosításának, a lakosság anyagi és kulturá. lis színvonala emelésének perspektiváit, valamint az ország békés egyesítése politikai és közgazdasági alapjai megteremtésének kilátá. sait. Koreának a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 8. évfordulójának napján az egész békeszerető emberiség baráti szeretettel, csodálattal és hálával tekint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hős népére. Népünk is, amely nagy rokonszenvvel követte a koreai népnek függetlenségért és békéért vívott harcát, teljes szívéből kiván a koreai népnek virágzó életet. Népünk a koreai békés erök győzelmétől fellelkesítve megkétszerezi ébersé. gét a háborús uszítók minden merényletével szemben és minden erőfeszítést megtesz arra, hogy az alá. irt fegyverszüneti egyezmény az összes koreai problémák megoldásához vezessen, a koreai nép békés felvirágzásának kezdete legyen. A bonni parlament külügyi bizottsága szembefordult Adenauerrel A bonni parlament külügyi bizottságának legutóbbi ülésén a koalíciós pártok képviselői élesen bírálták Adenauernek a nagyhatalmak megegyezése ellen irányuló mesterkedéseit, elsősorban a bonni kancellárnak a legutóbbi szovjet jegyzékkel kapcsolatban tett kijelentéseit. A Westdeutsche Neue Presse közlése szerint a bizottság tagjai többízben gúnyos megjegyzésekkel szakították félbe Hallstein külügyi államtitkár beszámolóját, amelyben Adenauer álláspontját ismertette. Tillmann, Adenauer pártjának nyugatberlini képviselője a bizottsági ülésén követelte, hogy a bonni kor mány tegyen meg mindent a német kérdés rendezésével foglalkozó négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívása érdekében. A külügyi bizottság tagjainak többsége csatlakozott Tillmann felszólalásához, A bukaresti VIT a világ ifjúságának mindeddig a legsokoldalúbb és legkifejezőbb demonstrációja Jacques Denis, a DIVSZ főtitká ra a VIT nemzetközi bizottságának ülésén beszédet mondott. — Immár kilencedik napja, hogy megnyílt a fesztivál — mondotta. — A fesztivál előkészítésének ide jén mi azt akartuk, hogy legyen az széleskörű, hatalmas tömegeket egybefogó. Most már nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezt a célt teljes mértékben elértük. Bukarestben jelenleg a világ 111 országából érkezett több mint 29.000 ifjú és leány van. A legnépesebb delegációk között kell megemlíteni Franciaországot, amely 3500 küldöttet, Finnországot, amely 2700 delegátust. Ausztriát, amely líOO részvevőt, Olaszországot, amely több mint 1500 fiatalt, Nagy-Britanniát, amely 1100 ifjút, Norvéglát, amely több mint 800 küldöttet, Svédországot, amely több mint 200 delegátust küldött a IV. VIT-re. India 150, Algir 190, Brazília 130, Chile 120, Egyiptom 140, Libanon 325 küldöttel képviseltette magát a VIT-en. Egész Észak- és Dél Amerika valamennyi országa képviselve A-an a fesztiválon, kivéve Portorico "szigetét. Vannak olyan országok, amelyek most vesznek részt először fesztiválon. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek a delegációk különböző meggyőződésű, politikai állásfoglalású, különböző szervezetekhez tartozó, különböző hitfelekezetü, különböző mesterségü fiatalokat foglalnak magukban, altkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a fesztivál a világ ifjúságának mindeddig a legsokoldalúbb és leg kifejezőbb demonstrációja. Az a hatalmas érdeklődés, amelyet a VIT előkészítő bizottságának felhívása világszerte kiváltott, tükröződik abban is, hogy a nemzetközi békemozgalom kiváló személyiségei szintén eljöttek Bukarestbe. Jelen volt a VIT-en Ikuo Ojama nemzetközi Sztálin-díjas japán professzor, Hewlett Johnson canterbury-i érseki helynök, Elisa Branco, a brazil nőszövetség elnöke, nem zetközi Sztálin.békedíjasok, Kafisi professzor Iránból és más ismert nemzetközi kiválóságok. Jelenleg Bukarestben több mint 700 újságíró, rádióriporter, filmri porter tartózkodik, akik körül több mint 250 a nyugati országokból jött a különféle hírügynökségek, újságok és rádiószervezetek képviseletében. Megállapíthatjuk, hogy az elért eredmények kivételes jelentőségűek és hogy ezek az egész világ előtt tükrözik az ifjúság és a népek legyőzhetetlen törekvését a békére és a népek közötti barátságra. Ezekben a napokban, amikor Koreában a fegyverszünet és más események új erőt adnak a bék

e barátainak, a fesztivál kifejezi az egész világ ifjúságának egyre növekvő békeakaratát és arra irányuló tö. rekvését, hogy egyesítse minden erejét az egész emberiség legszen tebb ügyének diadaláért. Jacques Denis beszédének további részében, kifejezte háláját a Román Népköztársaságnak és a ro mán ifjúságnak azért az áldozatos munkájáért, amellyel előkészítették és sikerre segítették a IV. Világifjúsági Találkozót. A továbbiakban beszámolt arról, hogy a fesztivál első nyolc napja alatt 232 nemzeti műsort, 35 nemzetközi műsort és 14 rendkívüli műsort adtak elő a fiatalok. A 281 programm, amelyen 1,368.510 néző vett részt, nagy sikert aratott. Ehhez hozzá kell még aďni a 201 filmbemutatót, amelyen 385.690 néző vett részt. Nagy sikerrel folytak le a nemzetközi mű. vészeti versenyek is. Jacques Denis beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy a IV. VIT megmozdulásai lehetőséget adnak arra, hogy a fesztivál min. den részvevője még elszántabb hl vévé váljék a béke és a népek közötti barátság ügyének és felhívja erre saját népének figyelmét ls, Ezekben a napokban — mondotta — tlz és tízezer új barátság szővödött, amelyek hosszú évekig élnek és szolgálják a béke nemes ügyét. Már 4 millió dolgozó sztrájkol Franciaországban A kormány könyörög és fenyegetőzik: sikertelenül A mind szélesebb foglalkozási körökre kiterjedő és lendületéber) növekvő francia sztrájkharcról a következő újabb jelentések érkeztek: A sztrájkban mintegy négymillió dolgozó vesz már részt. Posta, távíró és távbeszélő: a postai alkalma, zottak Párizsban és az egész országban csütörtökön már kilencedik napja folytatják a sztrájkot, amely most már úgyszólván az összes falusi postahivatalokra is kiterjed. Jellemző a mozgalom szélességére és átütüerejére, csaknem mindenütt a magasabb állású hivatalnokok is csatlakoznak a sztrájkhoz. A CGT postai szervezete közleményt bocsátott ki, amelyben ajánlja tagjainak, hogy vonják vissza a sztrájkőrségeket ott, ahol a kormány a karhatalmi szervezetek tag. jait, vagy a munkanélkülieket használja fel a küldemények szétosztására és begyűjtésére. Javasolja továbbá, hogy a sztrájkolók --öp,gyűléseken hozzanak határozatokat, amelyekben követelik, a nemzetgyűlés egybehívását, a hatóságok által törvénytelenül bebörtönzött postások szabadlábra helyezését. Ain megyében az egységes fellépésre a rendőrség kénytelen volt szabadonbocsátani egy bebörtönzött postást. PárizsMetro és autóbusz: valamennyi szakszervezeti szövetség felhívásra csütörtökön is teljes akció egységben folyt a tiltakozó sztrájk. A kormány katonai jármüvek beállításával próbálja megtörni a sztrájkot. Az igazgatási szolgálat, ban foglalkoztatott tisztviselők sem tettek eleget a behívóparancsnak. Vasutak: A francia vasúthálózat forgalma továbbra is szünetel. A helyi alapszervezetek által létesített akcióegység-bizottságok még tovább szélesítették a sztrájkmozgalmat. Gázmüvek és villany telepek: a sztrájkharc változatlanul tovább tart. Állami fegyvergyárak és arzenálok: Limogesben az arzenál mun. kásái már augusztus 11e óta sztrájkolnak. Augusztus 12-e óta sztrájkban állnak az arzenál mun. kásái Toulon, Brest, Cherbourg és Lorient haditengerészeti támaszpontokon. Más arzenálok és fegyvergyárak munkásai csütörtökön csatlakoztak a sztrájkhoz. Bányászat: A sztrájkmozgalom tegnap kiterjedt Nord és Pas-de Calais megyék összes aknáira. Gard megyében v a vasércbányászok is sztrájkba léptek. Mulhouse vidékén sztrájkolnak a kálibányák munkásai. Aveyron megyéből a szénbányászok sztrájkja átterjedt a Loire megyei bányákra is. Építőmunkások: a dolgozók az egész országban sztrájkba léptek. A párizsi körzet egész területén szünetel a munka. Fémmunkások: a Hispano Suizamüvekben újabb gyárrészlegek csatlakoztak a sztrájkmozgalomhoz. Csaknem minden részlegben akcióegység-bizottságok alakultak. A Párizs környékén lévő Wagon Lits dolgozói St. Denisben szintén sztrájkba léptek. Huszonnégy órára szüneteltetik a munkát a SNCAN repülőgépgyár munkásai is. A keresztény CFTC szakszervezeti szövetség értesítette tagjait az egész országban, hogy csatlakozhatnak minden más szakszervezeti szövetség által rendezett sztrájkmozgalomhoz, amennyiben ez nem lépi túl a 48 órát. • A külföldi turisták sorbanállnak a oarizsi konzulátusok előtt... Laniel miniszterelnök tegnap este rádióbeszédet mondott. A miniszterelnök rendkívül fáradtan mondta el részben könyörgő,, részben fenyegető beszédét. Kérte a dolgozókat, vegyék fel a munkát, azután majd: „teljesíti követeléseiket". Rögtön ezután kijelentette. hogy a behívóparancsot nem teljesítő dolgozókat kivétel nélkül bíróság elé állítja. (Mint a beszéd óta érkezett jelentések tanúsítják. a dolgozókat nem félemlítette meg a fenvegetődzés.) A kormány kétségbeesett eszközöket vesz igénybe, hogy némi forgalmat fenn tudjon tartani Miután egyetlen menetrendszerű vonatot sem sikerült elindítani, ahhoz a módszerhez folyamodott, amelyet az 1947. évi sztrájkmozgalom idején Jules Moch agyalt ki. Az Invalidusok Dómja előtti téren gépkocsipályaudvart rendeztek be és Innen igyekeznek autóbuszokat vidékre indítani. így tegnap összesen háromezer embert sikerült elszállítani, azaz annyit, mint egyetlen egy vonaton. A postaalkalmazottak nagyszerű sztrájkját is hasonló eszközökkel szeretnék letörni. A párizsi rádió szinte óránként sugároz rimánkodó kommünikéket, amelyekben a kormány önkénteseket kér a levelek kihordására De a hatóságok kénytelenek voltak hevallani, hogy mindössze négyszáz személy jelentkezett erre a munkára. A francia főváros rendkívül szokatlan képet mutat ezekben a meleg augusztus) napokban. Ilyenkor a fővárosban rengeteg külföldi turista tartózkodik. Most az amerikai, angol, skandináv, svájci és nyugatnémet turisták sorbanállnak konzulátusaik előtt és kérik, hogy valamilyen úton-módon szállítsák őket liaza, addig is kölcsönözzenek nekik pénzt. A hazaszállítás persze nem megy: nincs vasút, 24 óra óta repülőgép sincs és most már a két legnagyobb hajóstársaság alkalmazottai is sztrájkba léptek. Pénzhez sem tudnak jutni, mert postán nem le. het pénzt átutalni, mától kezdve pedig a banktisztviselők ts sztrájkba léptek. A párizsi utcákon egyébként hatalmas szemétkupacok halmozódtak fel, miután a köztisztasági alkalmazottak is beszüntették a munkát. A nagv erővel és egyre szélesedő egységben folytatott politikai harc a háborús gyujtogatők összeesküvésének meghiúsítására és a béke politikájának kikényszerítésére összefonódik azzal a küzdelemmel, amelyet a francia dolgozók folytatnak a kormány nyomorpolitikája ellen. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának / teljes ülése A „Nodon Szinmun" jelenti, hogy augusztus 5-től 9-ig tartotta a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának hatodik teljes ülését. A teljes ülés a következő kér. déseket vizsgálta meg: 1. Harc a népgazdaság háború utáni újjáépítéséért és fejlesztéséért, valamint a párt további feladatai a fegyver, szünet! egyezmény megkötésével kapcsolatban. 2. Li Szin Jub és mások nemrégen leleplezett pártellenes és államellenes bandájáról és Ha Ge Ja (a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának volt elnökhelyettese) öngyilkossági, ról. 3. Szervezési kérdések. Az első napirendi pontról Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munka, párt Központi Bizottságának elnöke tartott beszámolót. Rámutatott a köztársaság népgazdasága háború utáni újjáépítésének és fejlesztésé, nek fő irányaira, az ország iparosi, tása és a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala emelésének táv. lataira, valamint az ország békés egyesítése politikai és gazdasági alapjai megteremtésének távlataira. Felhívta a párt minden tagját ée az egész népet, hogy minden erejét fordítsa a köztársaság népgazdasá. ga újjáépítésére és fejlesztésére, a demokratikus rend még fokozottabb megszilárdítása érdekében A teljes ülés megfelelő határozatot fogadott el ebben a kérdésben, A második napirendi pontról Pak Ue

n Aj elvtárs tartott beszámolót. Pak Den Aj kiemelte, hogy to. vább kell fokozni a forradalmi éber. séget, nagyobb igényességet és fe. lelősséget kell tanúsítani a párt szer. vezeti és eszmei megerősítésének munkájában. A teljes ülés elhatározta, hogy Li Szin Jub bandájának támogatása miatt Pak Hen En-t ki. zárja a párt soraiból és bírósá? elé állítja. A teljes ülés megtárgyalt több szervezési kérdést is.