Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-07 / 191. szám, péntek

2 UJSZÖ 1953 augusztus 7 A bratislavai dolgozók béke-manifesztációja A bratislavai dolgozók szerda délután zsúfolásig megtöltötték a Vár szabadtéri színpadát, hogy együttesen kifejezésre juttassák örömüket és lelkesedésüket a koreai harcmezőkön megkötött fegyver szüneten, amely oly jelentősen megerősítette a béke erőit világszerte. A manifesztáclón résztvettek Szlo. vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének, a Megbízottak Testületének tagjai, a népi demokratikus és baráti országok konzuli testületének, a Nemze ti Arcvonal összes szervezeteinek képviselői, az akadémikusok, az érdemrendek tulajdonosai, az államdíjasok, a hadsereg, a nemzetbiz tonsági testület, a népi milícia kép. viselői, az ifjúság és a pionírok, az üzemek, a hivatalok és az EFSz.ek dolgozói. A" vörös zászlók özönében hangzott fel népünk békehangja és eltökéltsége, hogy még szilárdabban helyt áll a tartós békéért vívott harcban és hazánk építésében végzett munkájában. A békejelszavak, a lelkes éljenzések minden egyes megnyilvánulásából mély tisztelet áradt a hös koreai nép Iránt, amely három évig védelmezte szabadságát és függetlenségét. Szívből jövő hála áradt a kínai önkéntesek iránt, akik hősies segítségükkel a koreai né pet harcában támogatták, hűség áradt a világbéke védőpajzsa — a Szovjetunió felé. A csehszlovák, szovjet és a koreai himnusz elhangzása után Jozef Švirec megnyitotta a manifesztációi. Ezután dr. h. c. Alexander Horák távösszekötetésügyi megbízott, a Szlovákiai Béke védelmi Bizottság elnöke, a Béke Viiágtanács tagja mondott beszédet a koreai fegyverszünet megkötésének jelentőségéről és többek között a következőket mondotta: — Számunkra, Csehszlovákia dol. gozói számára a koreai nép és a kínai önkéntesek hároméves hősi küzdelme, a koreai fegyverszünetnek, mint a koreai nép ezen törekvése koronájának — aláírása nagy felhívás arra, hogy kétszerezzük meg igyekezetünket szebb szocia

1 lista jövőnk építésére. Tudatában kell lennünk annak, hogy a hazánk szocialista építésében végzett becsületes munkánkkal kötelesek vagyunk tovább erősíteni a világbéke tábort. Ezért azok a szocialista felajánlások, amelyeket a koreai nép győzelmének tiszteletére azzal a szándékkal tettek dolgozóink, hogy a munka terén kövessék a koreai harcosok lelkesedését, számunkra ötéves tervünk ötödik éve győzel. mes befejezésének, e fegyverszünet tartóssága biztosításának és a tartós világbékének, az egész emberiség gyönyörű, boldog jövöjévé való átalakulásának útját jelentik." A dolgozók lelkes tapssal fogadták el a határozatot, amelyben azt az elhatározásukat fejezik ki, hogy még aktívabban fognak küzdeni a béke ügyéért. A határozat kifejez te végtelen szeretetünket a világbéke védőpajzsa — a Szovjetunió iránt. A békemanifesztáció minden egyes résztvevője tudatosította e pillanatokban, hogy csak szorgalmas munkával, az agresszív terveikkel még mindig fel nem hagyó ellenségeinkkel szemben való fokozott éberséggel, közös erővel vivhatjuk ki és védhetjük meg a békét. A Szövetségi Vasútvonal dolgozói versenyben dolgoznak felajánlásaik teljesítésén Új tanterv a/ 1953—54. iskolai évre A prágai J. A. Komensky-ról elnevezett pedagógiai kutató intézet mellett felállított tantervbizottság az új iskolatörvény Jóváhagyása után nyomban megkezdte az új tanterv kidolgozását. Az általános oktatást nyújtó iskolák végleges országos tantervét már júniusban kidolgozták. A szlovákiai bizottság, melynek munkáját a bratislavai Állami Pedagógiai Intézet irányította, elkészítette a tanterv szlovák nyelvű szövegét és a tervezetet a szlovák nyelv tantervével, valamint a magyar. ukrán, orosz és lengyel tan nyelvű iskolák tantervével egészítette ki. Az új tanterv az 1953/54. iskolai év elejétől a 11 éves iskoláknak csupán első, hatodik és kilencedik évfolyamában lesz érvényes A töb bi évfolyamokban az Idén még nem vezetik be az új tantervet, hogy a tantervek megváltoztatásának következtében ne hagyjanak ki egyes tananyagot, más tananyagokat vi. szont feleslegesen ne ismételjenek. Az említett évfolyamok számára átmeneti tanterveket dolgoztak ki, amelyek a tananyagot úgy szabályozzák hogy az 1954/55. tanév elejétől folyamatosan áttérhessenek az új tantervre A Szlovákiai Pedagógiai Könyvkiadó bizottságának tagjai és szerkesztői már sajtó alá bocsátották az ideiglenes tanterveket. Augusztus 20 körül az iskolák már megkapják a tanterveket, hogy a tanítók és tankönyvek szerzői áttanulmányozhassák és mindjárt a tanév eleién megvitathassák őket. Az új tanterv a szovjet minta szerint való kidolgozásában, a tananyag feldolgozásában, módszertani megjegyzéseiben, valamint a legfontosabb módszertani és kézi. segédkönyvek megjelölésében eltér az eddig érvényben lévő tantervtől és a tanítók jelentős segítségére lesz az új, szocialista ember nevelésében. A7 El Sz-ek fiü.ye^mébe A Szövetségi Vasútvonal dolgozói lelkes munkával dolgoznak azon, hogy Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára tett felajánlásuknak eleget tegyenek. Szocialista kötelezettségvállalást tettek, hogy az év végéig folyamatosan 51 kilométer hosszúságú hálózatot készítenek el, valamint a bujanovi alagút fömunkálatalt ls befejezik. Hogy a Szövetségi Vasútvonal dolgozói milyen eredményes munkát végeznek, azt megmutatja a második negyedévi terv teljesítése. A korompai üzemrész például 102 szá. zalékra teljesítette tervét. Az építkezésen Jó politikai munkával elérték, hogy a bágerosok és a buldozerkezelök gépüket szocialista megőrzésbe vették. Nagy se. gltségükre van bágerosainknak és_ buldozérkezelöinknek f eladat&ik megoldásában a szocialista munkaverseny. A versenyben a második negyedévben élen halad Stubnya István bágeres, aki ,017. számú mun. kahelyen dolgozik. A mult hónapban tervét 210 százalékra teljesítette. Az 500-as mozgalom a Szövetségi Vasútvonal építkezésén annyira meghonosodott, hogy az építkezés minden szakaszán versenyeznek a bágeresek egymás között, hogy ki lesz az 500-as mozgalom győztese. Az 500-as mozgalom a krompachi szakasz 36 os munkaszakaszáról indult el hódító útjára. Ezen a sza. kaszon jó példával jámak elől az építkezés bágerosa^ Hroncsek Martin a mult hónapban 284 százalékra teljesítette normáját. Ezzel a teljesítményével jó példát adott mun. katársainak. •4r A bárcai építkezés dolgozói a második negyedévi tervet 104.6 százalékra teljesítették. Ezt azzal érték el, hogy jól megszervezték a munkaversenyt és így sikerült leküzdeni a helyenként mutatkozó munka, eröhiányt. A műszaki dolgozók mindjobban megértették, milyen felelősség hárul rájuk a munka jó megszervezésével kapcsolatban. A bárcai építkezési szakaszon az állandó munkások mellett kiveszik részüket a munkából az ifjú brigádosok is, akik a martini és mikulási gimnáziumból jöttek a Szövetségi Vasútvonal építésére. Amikor a bárcai szakaszhoz érünk, vidám énekszótól hangos a vidék. Fegyelmezett sorban indultak éppen a martini gimnázium fiataljai a munkahelyre. Bulynák Anton, brigád vezetőtől megtudjuk, hogy a marti, ni gimnázium tanulói állandóan 100 százalékon felül teljesítik tervüket. A roloval és ruzsinai alagút aknászai között szép számban akadnak élmunkások. De nagyon sokan vannak olyanok is, ajcik minden bejelentés nélkül igazolatlanul műszakokat mulasztanak. Itt érezhető, hogy a munkarészleg pártszerveze tének fokoznia kell a meggyőző munkát a dolgozók között. Kelemen Béla Több EFSz ama kérdésére, hogy meg lehet-e változtatni az év folyamán a megszabott beadási kötele zettségeket, a földmüvelésügyi megbízotti hivatal közli, hogy az Ilyen változásokra a növényi termékekben legkésőbb folyó év június 10-ig kerülhet sor. Az 57/1952. számú kormányrendelet 24 §.a szerint a beadási kötelezettségeket a kővetkező esetekben változtathatják meg: a) ha a Járási nemzeti bizottság engedélyével elvégezték a kártszen vedett ipari, vagy olajtartalmú növénykultúrák beszántását; b) ha a vetés alkalmával több mint 10%-kai csökkent vagy nagyobbodott az a terület, amelyet a kötelező beadás kivetésére mérvadó terület összmennyiségéből levon, tak; c) ha a földművelésügyi minisztérium, vagy az általa megbízott szervek jóváhagyásával csökkentet ték a mezőgazdasági vagy szántóterület terjedelmét; d) ha az év folyamán megállapítást nyert, hogy eltitkolták a mezőgazdasági vagy szántóterületet; e) ha hibán kívül pusztulás tör. tént a marhaállományban, amenynyiben a beadási kötelezettséget a szarvasmarhák számához mérten vetették ki; f) ha növekedett a juhok és bá. rányok száma, amelyekre a kötelező gyapjúbeszolgáltatást előírták. A változtatást 14 nappal azután kell végrehajtani, ahogy felmerült, vagy megállapítást nyert a vátoztatást indokoló tény, a növényi termékekben azonban legkésőbb a folyó év június 10-ig. (Az 1952. no vember 4-én kelt, a Törvénytár (Sbierka zákonov) 1952. november 15-1 számának , 33. részében megjelent 57. számú kormányrendelet.) A csehszlovák és magyar vasutasok párosverseny-szerződése A miskolci vasúti dolgozók, a vontatás, a forgalom és a kereske. delem dolgozóinak küldöttei a bánrévei határállomáson versenyszerző, dést kötöttek a pelsőci csehszlovák vasúti gócpont dolgozóival. A versenyben első feladatként a vonatok késésének további csökkentését tűzték ki célul. A balesetmentep szol gálát a verseny másik feltétele. Mindkét állomás dolgozói vállalták az egy mozdonyra eső átlagos javítási költségek csökkentését. A takarékosság a gazdálkodás szocialista módszere % A szocialista termelés mindig saját erőforrásai, a gazdaságon belüli felhalmozások révén fejlődött. Éppen ez a magyarázata annak, hogy a legszigorúbb takarékosság következetes szem előtt tartása állandóan időszerű. A Kommunista Párt fáradhatatla. nul arra tanítja a szovjet embereket, hogy mindenben takarékoskodjanak, ne tűrjék a pazarlást és gondosan bánjanak a nép filléreivel. A párt és a szovjet kormány a következetes takarékoskodással, a munka termelékenységének szaka, datlan emelésével és a termelés önköltségének rendszeres csökkentésével biztosította a háború előtti ötéves tervek éveiben az ország ipa. rosításához, az egész népgazdaság átszervezéséhez, a mezőgazdaság gépesítéséhez és szocialista átalakításához szükséges felhalmozást. Lenin és Sztálin nem egyszer mu tátott rá a takarékosságra, mint az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatra, melynek teljesítésétől függ a szocialista építés sikere országunkban. A takarékosságnak ez az értékelése a jelenre is teljes mértékben érvényes A taka rékosság továbbra ls a népgazdaság fellendítésének, a Szovjetunióban fo. lyó kommunista építés terén kitü zött nagyszabású feladatok teljes! tésének legfontosabb emelője. A takarékosság nem valami rövid ideig tartó kampány, hanem a párt gazdasági politikájának egyik ál landó feladata. A takarékosság az i?azi jó gazda gondosságát jelenti a szocialista tulajdon irányában Jelenti továbbá a társadalmi eszközök olyan észszerű és körültekinti felhasználását, amely megfelel a szocialista állam létérdekeinek * kommunista építés érdekelnék. A takarékosság tehát a gazdái kodás szocialista .módszere. Lénye ge és legfontosabb követelménye írta: M. Szakov • •• abban foglalható össze, hogy a termelés egész irányítását és szerve, zését, valamint az összes műszaki, gazdasági rendszabályokat a ter. melés belső tartalékainak mozgósí. tására kell irányítani, s a népgaz. dasági tervek teljesítése és túlteljesítése céljából biztosítani kell e tartalékok szakavatott felhasználását. Ennélfogva a következetes takarékosság a termelésben annyit jelent, hogy minél kevesebb eszköz ráfordításával a lehető legnagyobb mennyiségű teljes értékű termék előállítására törekszünk a terv által előírt választék szerint. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye meghatározza, hogy a tőkések miként használják fel a termelési eszközöket: a termelési költségek terén megvalósított takarékosságra a tőkéseknek elsősorban azért van szükségük, hogy növeljék a profitrátát. Tehát a ljapltalista takarékosságot a tőkés termelés célja diktálja. A tőkések a legnagyobb profitot kegyetlen konkur. renoia harcban biztosítják maguknak; a konkurrencia-harc ezenkívül maximális takarékosságra is kényszeríti őket a termelési kiadások terén A tőkések a termelési kiadások csökkentésével olcsóbbá teszik áruikat, s ezzel tönkreteszik konkurrenseiket a piacokon és biz tosítják maguknak a legnagyobb profitot. A kapitalista takarékosság céljai meghatározzák a takarékosság módjait és eszközeit. E takarékosság jellegzetes sajátossága, hogy élé vei a közvetlen termelők, a bérmun kások ellen irányul. H

a a tőkés ta karékoskodik a termelési költsége ken, ez elsősorban azt jelenti, hogy fokozza a bérmunkások kizsákmányolását Mint Marx megállapítot ta, a tőkés termelés „ . rendkívül takarékosan bánik a megvalósított, árukban megtestesült munkával. Ez. zel szemben minden más termelési módnál sokkal nagyobb mértékben tékozolja az embereket, az eleven munkát, tékozolja nemcsak a húst és a vért, han^m az idegeket és az agyvelőt is" (A Töke, III. köt. Szikra 1951. 118. old.). A szocialista takarékosság célja és ösztönző erői gyökeresen külön, böznek a tőkés takarékosság cél. jától és ösztönző erőitől, minthogy azokat a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményei határozzák meg. A szocialista termelés célja nem a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel, vagyis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése. E cél, elérésének eszköze a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése. A szocializmus gazdasági alaptörvénye maguknak a közvetlen termelöknek nyilvánvaló érdekévé teszi, hogy a termelésben a legkisebb költséggel a legjobb eredményt érjék el. A szocializmusban a termelési eszközök és az összes termékek tulajdonosai maguk a dolgozók. Ezért van az, hogy a történelem fo. lyamán nem volt még olyan társadalom, amely annyira takarékos lett volna, mint a ml társadalmunk. Amikor a Szovjetunió dolgozói takarékoskodnak a társadalmi tulajdonnal és gyarapítják azt, nem ide gen javakról, hanem saját létérdekeikről gondoskodnak. A társadalmi tulajdon a szovjet rend megingathatatlan alapja. A társadalmi tulajdon a szocialista állam gazdagságának és hatalmának forrása, a dolgozók jómódú és kulturált életének forrása. A társadal ml tulajdon védelme és gyarapítá sa a szocialista társadalom elsőrendű feladata. E feladat megoldására irá nyul a szovjet állam tevékenysége A szovjet állam gazdasági szerve zfl és kulturális nevelőmunkát végez és óvja a szocialista tulajdont a tolvajoktól és a nép vagyonának fosztogatóitól. A társadalmi tulaj, don védelme és gyarapítása a szovjet ország minden polgárának ha zafias kötelessége. Ebben a tekintetben is a kommunistáknak kel! példát mutatniuk az összes dolgo. zóknak, A Szovjetunió Kommunista Pártjának Szervezeti Szabályzata arra kötelezi a párt minden tagját, hogy ,,.,. minden módon óvja és szilárdítsa a szocialista társadalmi tulajdont, mint a szovjet rend szent és sérthetetlen alapját". A takarékosságban valósul meg gyakorlatilag a szovjet emberek szo. cialista gondossága, , az a jó gazdá hoz Illő magatartása, amelyet a szocializmus gazdasági törvényeire támaszkodó mindennapi termelőtevé. kenységükben a társadalmi tulajdon iránt tanúsítanak. Ott, ahol az anyagi-műszaki ellá tás nincs rendben, elkerülhetetlenül zökkenők következnek be a vállalatok munkájában, s ennek folytán vesztegelnek a gépek és a munkaerő, nem használják ki eléggé a termelési kapacitásokat Előfordulnak olyan esetek, hogy egyes ipar vállalatok és építkezések azért nem teljesítették a tervet, mert nem látták el öke' idejében anyagokkal és gépekkel vagy ha igen. akkor nem kaptak meg mindent, amire szükségük volt. Hangsúlyoznunk kell, hogy az ellátás terén a zök kenők rendszerint nem az anyag, vagy nyersanyaghiány miatt fordulnak elö, hanem éppen azért, mert rosszul tervezték és rosszul szervezték meg az ellátást. Az anyagi-műszaki ellátás helyes megszervezése nemcsak abban áll, hogy az iparvállalatokat zökkenésmentesen és időben ellássuk a szük séges nyersanyagokkal és egyéb anyagokkal, hanem abban ts, hogy ne tűrjük meg, hogy az üzemel? felesleges tartalékokat halmozzanak fel ezekből az anyagokból. A gazdasági és tervező szervek a dolognak erre az oldalára nem figyelnek fel kellőképpen, néha pedig ahelyett, hog

v erélyesen harcolnának az alájuk rendelt vállalatoknál az anyagi értékek „befagyasztása" ellen, maguk i

8 elősegítik ezt a „befagyasztást", tgy például a likinói gépgyárban, amelyet élenjáró gyárnak tekintenek és amely nem egyszer kapott lutalmat a minisztériumtól és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsától — 1953 január l én kétszerannyi termelési anyagot, nyersanyagot és félgyártmányt, valamint készgyártmány, tartalékot leltároztak, mint ameny. nyit az előírás megenged. A gyár felettes hatóságai nemcsak hogy nem intézkedtek a rendellenes helyzet megszüntetése érdekében, hanem még elö is segítették a felesleges tartalékok növekedését. A ükinói gyárnak például egy évre 1900 rú góra van szüksége. Az lparigazgatóság tájékozatlansága folytán 2000 darabra adott kiutalást, noha a vál lalat raktáraiban a mult évről még 880 rúgó maradt. Mindez szükségszerűen kihatott a gyár gazdálkodására, amely a gyárat súlyos pénzügyi helyzetbe luttatta. Az ilyen helyzet, amely meghiúsít ja a takarékosságot, nem objektív okokból, hanem kizárólag a rossz tervezés, a rossz gazdasági vezetés és a gazdasági kérdések megoldásá nak szűk hivatali szempontból való felfogása következtében áU elő. Már pedig a szocialista vállalatok vagy közhivatalok nem különálló, autonóm gazdasági egységek, hanem az egységes állami terv alapján veze. tett egységes szocialista népgazda, ság elválaszthatatlan részecskéi. Ez pedig összes gazdasági yezetöínket arra kötelezi, hogy minden egves konkrét kérdés megoldásánál ne szük hivatali érdekből, hanem elsősorban az egyetemes népi, állami érdekekből induljanak ki. Éppen ez a helyes gazdasági vezetés fö Ismérve a szocialista társadalom ban. A takarékosság helyes megvalósítása céljából fontos, hogy valamenynyi vezető gazdasági és tervező szer.