Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-05 / 189. szám, szerda

1953 augusztus 11 U J SZÖ 195 Homolya Irén: versen y fel hí ivas A bűzös, füstös kocsmahelyiségben ember ember hátán tolongott. A fia tálság javarésze is itt verődött össze, vasárnap délután lévén nem találtak maguknak jobb szórakozást. Egy pá ran már jól beszeszelt állapotban kurjogattak. Az asztalokat kártyázók Ülték köriíl. Leghangosabb volt az összes között Gágycr Feri. Nagy hangon, de akadozó nyelvvel szórakoztatta társait. Hangos röhögés kisérte szavait minduntalan. — Jaj, de jó pofa ez a Feri — rikoltja el magát Pista, — olyan jókat tud mondani, hogy meg kell pukkadni a nevetéstől! — Majd Ferihez fordulva kérdezi: ' / — Mondd te Feri, miért hagytad ott a Varga Julit? — Ajaj — hunyorog Feri. — Tudod, amióta belépett a CslSz-be, nem lehetett vele bírni. Állandóan azt prédikálta, hogy lépjek be én is, hagyjam abba a mulatozást. De már én még az ö szép szeméért sem hagyom abba. Hát mit is ér az élet egy kis ivás nélkül?l S mintha csak szavait akarná igazolni. egyhajtásra kihörpíntette a pohár bort. — Igaz is, — mondja Dudás Misi, =t eb, aki bánja. — És ő is követte példáját. Az asztalon már jónéhány üres üveg állt. Feri intett a kocsmárosnak, aki újabb teli üveggel toldotta meg a létszámot. — Aztán tudjátok-e, hogy ki bíztatta fel ellenünk a leányokat? — folytatja Misi. — Hát az a híres Mészáros Lali. Amióta a CsISz elnöke lett, nagyon fönn hordja az orrát. Olyan görbe szemmel néz ránk, mintha legalább is loptunk volna. A munkában is állandóan parancsolgatni akar. Semmi sem tetszik neki, ami azelőtt jó volt. A múltkor is rám ripakodott, hogy kicsurgatom az olajat. Hát tehetek én róla, ha rossz az olajtartály a traktoromon? Meg is mondtam neki magamét, csinálja meg, ha nem tetszik neki. Ekkor se szó, se beszéd, fogja a szerszámot és kezdi leszerelni a 'tartályt. Erre aztán megharagudtam, elpenderítettem a traktortól és megcsináltam egyedid. Hát képzeljétek, még neki állt feljebb. Azt mondta: „nö látod Misi, ügyes gyerek vagy te, ha akarsz, mindent meg tudsz csinálni" — Hát velem aztán ki ne kezdjen, annyit mondok, — mérgeskedik Sós Imre. — Én is tartozom neki a múltkori megszégyenítésért. Lépten-nyomon Hgyeli az embert, mint valami kopó. Tudjátok, úgy volt, hogy egy kis petróleumot akartam hazavinni Már tele is öntöttem egy literes üveget. Egyszer csak odalép hozzám és ki akarja venni a kezemből. Azt mondja, hogy ez a nép vagyona. Hát, mondom arra én, akkor az enyém is és hazaviketek belőle. Erre elkezd nekem magyarázgatni, hogy ez mindnyájunké, és nem külön az enyém Én pedig mérgemben a földhöz vág tam a petróleumot. Akkor nagyképűen rámfogta, hogy fel akarom gyújtani a traktorállomdst. Hej, csak kerüljön a kezembe, nem viszi el szárazon. annyit mondok. — Ne legyen Dudás Mihály a nevem, — rikolt közbe Misi, — ha én is le nem számolok vele hamarosan. A Török Bözsit is ellenem uszította. Szóba sem akar állni velem, mióta Mészáros Lali elbolondította azzal a CsISz-szel. Ügy kinyílt a szeme minduntalan azt hajtogatja, hogy nem vagyok rendes fiú, mert csak a kocsmát bújom. Még hogy én, aki oly traktoros vagyok hogy még a szomszéd faluban is emlegetnek! Nyikorogva nyttt a kocsmaajtó és a végszóra Mészáros Lali lépett be A fiúk elhallgattak. Minden szem a belépő felé fordult. Dudás Misi oldalba lökte a mellette iilö Ferit. — No látod, itt van már a híres! Lali észrevette a borozgató fiúkat kedvesen intett nekik, majd a pulthoz lépett és egy kispohár sört kért Nyugodtan megitta kifizette majd hozzá jük lépve, barátságosan Misi vállára tette a kezét. — Szabadság fiúk' Nagy a jókedv fogy a bor. Látom, alaposan az üvtg jenekére néztetek. — Engem csak ne lökdöss, — ugrik fel Dudás Misi — Törődj a ma gad dolgával. Nem a te pénzeden mulatunk. Már itt is parancsolgathi akarsz? Tűnj el, amíg szépen mon doml A többiek is mozgolódtak, különösen Sós Imre ágaskodott látszott rajta. hogy bele akar kötni Laliba — Mi az fiúk. paprika van a bor ban, hogy ilyen mérgesen néztek rám? — kérdezi mosolyogva Lali — Paprika az eszed tokja — ugrik fel dühösen Sós Imre. — Mit háborgatsz már megint bennünket? Hordd el magad, mert mindjárt neki szaladsz a kezemnek! Itt nem vagyunk ám a traktorállomáson. Menj a CstSz otthonba, ott bolondítsd a' lányokat úgyis csak arra váló vagyI Mészáros Lali szemrebbenés nél kül hallgatta végig Sós Imre kitöré sét. Ügy tett, mintha nem is hallotta volna a sértést. Zsebéből egy össze hajtott papírlapot vett elő és csillogó szemmel nyújtotta oda a fiúknak. - Éppen onnan jövök. Itt ez az írás. A szomszéd faluból hozták CsISz-traktorosok. Versenyre hívnak ki bennünket a nyári munkák elvégzésére. A verseny feltétele: 5 nappal előbb elvégezni az aratást, cséplést és a tarlóhántást. Sajnos, a lányokon kívül csak Kovács Pista és én voltunk a CsISz-otthonban. Reátok is szükség van, meri mindnyájunk becsületéről van szó. Bereg falu traktorosai mind kitűnő munkások és CsISz-tagok. Azért jöttem, hogy gyertek vélem a CsISz-otthonba. Ott nyugodtan megbeszéljük a teendőnket. Gágyor Feri bosszúson közbe szólt — Menj a pokolba a versenyeddel együtt! Majd bolondok leszünk agyon dolgozni magunkat. Elég nekünk így is a munka. • Még csak az hiányzik, hogy megint éjjel is dolgozzunk, — toldja meg Misi. — Kinek van abból haszna, ha 5 nappal hamarabb végzünk? Azt csak mi szenvedjük meg. Elfogadjuk a versenyfelhívást-és-ha-lemaradunk, kinevetnek bennünket! Hát kell ez nekünk? Menj a fenébe és hagyj minket békén! Erre a kitörésre Mészáros Lali is izgatottabb lett. — Még, hogy kinek van abból haszna, ha öt nappal előbb fejezzük be a munkát?! Hát neked is, Dudás Misi, meg a szüleidnek, a klstestvé reidnek, az egész országnak. Gondoljatok arra, hogy az egész országban folyik a verseny. Mi, traktorosok azért versenyezünk, hogy a nyári munkákat idö előtt elvégezzük, a gabona mielőbb a raktárba kerüljön Versenyeznek az EFSz dolgozói c nagyobb terméshozamért, aminek eredménye mindannyiunk jobbléte Vájjon te, Misi, kinek köszönheted, hogy ma már többfajta lábbelid, két rend ünneplőruhád, nyári és téli traktorosgúnyád van, édesanyád minden nap jó ebédet és vacsorát ad neked amilyenről a múltban csak álmodhattál. Mindezt a városi és falusi dolgo zóknak köszönheted, akik tervüket idö előtt teljesítik. Lali szavait néma csend követte. Még a kártyázók te felfigyeltek és egy páran körülfogták. Meg is szólalt valaki: . — Hát ez meg hol tanulta ezeket? A traktorosok fészkelődni kezdtek. Közben Sós Imre újabb liter bort rendelt, szinte kérkedön hívta a kocsmárost, úgy tett. mintha Lali beszéde nem érdekelte volna. Gondolkozzatok fiúk a versenykihíváson! Szégyen lenne, ha a mi falunk kimaradna, mert a x győztes megkapja ám a járási CsISz-zászlót. Majd Gágyor Ferihez fordult: — Várlak benneteket Feri. Tudom nem fogok csalódni tibennetek —Majd lassú léptekkel indult az ajtó felé, mintha arra várna, hogy máris követni fogják. Az ajtóból mosolyogve visszaintett a fiúknak, Gágyor Feri zavartan nézett körül és eltolta magától a poharat. Megbl rik bennünk, futott át a fején —

1 pedig mi igazán nem szolgáltunk rá a bizalmára. Erre a gondolatra fejé be szállt a vére és a füle tövéig elvörösödött. A többiek észrevették hallgatását és elpkulását. — Ni csak, a Ferinek megártott bor, — nevetett fel Galambos Pista A többiek is nevettek. — Feri, mi történt veled? — nem szoktál te ennyire becsípni. — (cídl tott Misi és körülfogták Ferit — Hagyjatok engem békén — ran tott egyet magán Feri és indulatosan szétütött a kezeivél. Társai álmélkodva és kérdően néztek Ferire és egymásra. Sós Imre bosszúsan csapott az asztalra. — No mit bámultok, nem láttatok még részeg szamarat? Erre aztán űjr$ kitört a nevetés. Egyesek újra inni kezdtek, de han gulatokat megzavarta Feri visélkedé se, aki közben otthagyta őket. Lassan esteledni kezdett. Gágyor Feri a kocsma előtt álldogált A kora esti levegőben lassan elpárolgott fejéből a bor gőz. Erősen gondolkodott — Mit is mondott az a Lali? — mo tyogta maga elé. — Igaza van. Ahe lyett, hogy vele tartanánk, ellene va gyünk. Nagyon szégyélte magát. Eszébe jutott, hogy egyszer, amikor ő még nem volt traktoros, Lali szombaton munkaidő után felszántotta a földjüket. Nem fogadott el munkadíjat csak a traktorért kellett fizetni az állomásnak. És most ez a verseny felhívás. Már az előbb is izgatta azért hagyta abba az ivást. — A beregi traktorosok talán különbek, mint mi vagyunk? — tépelődött. — Miért ne legyünk mi < győztesek? Itt az aratás, cséplés, tarló hántás. Hát nem rakhatjuk ölbe i kezünket. Nosza gyerünk a CsISz otthonba. Bekiáltott a kocsmába. — Fiúk, Pista, Imre, Misi gyertek kü — No mi az Feri, mi történt? — kérdezték szinte egyszerre. — Gyertek csak kl. Feri újabb sürgetésére kitódultak az ajtón. — Elfogadjuk a beregiek versenyfelhívását. Gondolkozzunk csak fiúk. Igaza van Lalinak. Társai csodálkozására szinte vádas kodva folytatta. — Csak öntjük magunkba az italt és nincs bennünk egy csöpp önérzet. — Hát ezt meg honnét a csodából veszed? — horkant fel Imre. — Figyeljetek rám. Hát tálán engedjük, hogy alul maradjunk? Hogy nevessenek rajtunk a lányok.., hogy olyan semmirevaló legények vagyunk?! — Mi, hogy semmireválók! Miket beszélsz?! — tüzeskedett Misi, akinek még nem párolgott el fejéből borgőz. A többiek már sejtették, hogy mit forgat Feri a fejében, hogy n versenyfelhívás furdalja önérzetét. — Te Misi, — fogta át örömmel a berzenkedő fiút Feri, — az előbb azt mondtad, hogy olyan traktoros vagy, hogy még a szomszéd faluban is emlegetnek. No, most itt az alkalom, hogy megmutasd, mit tudsz. Versenyezni fogunk, nemcsak a beregiekkel, hanem egymásközt is. Majd a lányok is más szejnmel néznek ránk. Misinek eszébe jutott Török Böske. Biztosan örülne, ha ~az elsők között lenne. Hirtelen elhatározással Ferihez fordult. n — Feri, én téged hívlak ki versenyre! Elfogadod? Feri szája örömében a füléig húzodott. Misikém. hajnalban kezdjük a versenyt. 'Megmutatjuk, hogy nem sak a lányok de az egész falu büsz ke lesz ránk. A csendes nyári estében tisztáv hallatszottak Feri szavai, A fiúk mái sillogó szemekkel hallgatták Ferii mindegyikük a győzelemre gondolt .elkesgdw indultak a C&lSz-otthtm ba, hogy elfogadják a versenyfelhívást. Jobb agitációs munkát az alsószeli EFSz-ben Az alsószell EFSz-nek közel 1000 De annak ellenére, hogy jól megy ha aratnivaló gabonája volt, amely aratást némi késéssé] július 20.ig befejezték. De az akadályok nem voltak olyan nagyok, hogy le ne lehetett volna küzdeniök és az ara tást Idejére, vagy határidő előtt befejezni. Hogy ez nem így történt, annak oka a tagok rossz munkafegyelme és a munkák helytelen megszerve zése. Példa erre az is, hogy volt a szövetkezetnek 22 ha olya* búzája, amelyet csak kézi kaszával lehetett learatni, mivel közvetlen a rizsföld mellett volt és így a puha ta> laj miatt nem mehettek a gépek a földre, sőt sok helyen vizenyős volt a talaj. A tagok tehát kézi kaszá val láttak hozzá a munkához. Eddig rendjén is volna a dolog. A hiba azonban abban volt, hogy a szö. vetkezet vezetősége nem a ledolgozott munkamennyiség után számi totta a munkaegységet, hanem átlagosan mindenkinek egyformán. Ezért történt az, hogy 5—6 órai munka után egyesek abbahagy' ták a munkát, és mivel egyforma volt a jutalmazás, követte őket a többi is. Már pedig nem helyénvaló aratás alatt B órát dolgozni. Ezek után hiába dolgoznak a szö vetkezetben a becsületes tagok, mint pl. Panca Gyula és még többen, mert az egyenlősdl jutalmazással nekik is elveszik a munkaked. vüket, hisz őket is egy sorba veszik a munka utáni díjazásban a Gyebnár Marcihoz hasonló lőgósokkal. akik már délután 4 órakor leteszik a kaszát és mennek haza. Azután pedig azt híresztelik, hogy aratás kor nem lehet „keresni", hogy ez még sohse volt. De arról megfeledkeznek a? Ilyenek, hogy azelőtt, ha aratáskor 5 vagy 6 órát dolgoztak volna, éhen haltak volna. A múltban húzták a kaszát látástői vaku láslg és csak így kerestek pár mázsa gabonát. Megmutatta a Váczl-csoport, hogy keresni a szövetkezetben is lehet, ha becsületesen dolgoznak mind. nyájan. Váezi csoportjának tagjai pl. a cséplésnél egy-egy nap több mint 4 munkaegységet is szereztek Egy munkaegység után 10 korona készpénzt és még természetbeni jutalmat is kapnak. Annak ellenére, hogy az aratás gyengén ment, a cséplésnél már jobban halad a munka. A szövetke zet tagjai 4 csoportban 4 gépnél dolgoznak és állandó versenyben vannak egymással és mindegyik csoport naponta 200 mázsán felül csépel, de van olyan nap, hogy 260 mázsát is csépel egy csoport. Ha ilyen szépen versenyeztek volna a csoportok az aratás Ideje alatt Is és így dolgoztak volna, akkor tudtak volna elérni szép eredményeket és megrövidítették volna az aratás határidejét. a cséplés, ez nem jelenti azt, hogy most már vasárnap nem le kell csépelni, hanem karbatett kézzel ülni és este szórakozni menni, mind aki jól végezte a dolgát. Szombat este a csoportok úgy határoztak, hogy legalább vasárnap délig csépelnek. Ez helyes is, mert így a 16 Időjárást kihasználva, a gazdag ter. mést minél előbb a magtárba tehetjük, ahol már nem fenyegeti semmiféle veszély. Csakhogy a vasárnapi cséplésnek a sorsa már na. pókkal előbb eldőlt, akkor, amikor a község vezetősége megengedte, de a szövetkezet vezetősége sem szólt ellene, hogy éppen ezen a vasárnapon rendeztek, több község bevonásával, egész délutánt betöltö sportműsort. Igy azután a vasárnap délelőtti cséplés is elmaradt, mert már napokkal előbb arról folyt a vita, hogy vasárnap megyünk a futballmecsre, akárki akarja is, nem dolgozunk, tehát nem a munka megszervezése mellett folyt az agitálás, hanem ellene. Sokkal Jobban tette volna és szebb munkát is végzett volna a Szokol vezetősége a munkásság érdekében a szocializmus építésében, ha a vasárnapi brigádot, amit összetoboroztak, nem a pályára rendezkedni vitték volna, hanem legalább egy cséplőgéppel csépeltek volna. Ez a brigád a másik elrontőja volt a vasárnapi cséplésnek. Népi demokráciánk támogatja a sportot, de a sportvezetőknek tudniok kell, hogy elöbbrevaló az ország kenyere és csak azután jöhet a mérkőzés. Eszerint Joggal mondhatjuk, hogy Alsószelin sepi az EFSz, sem a helyi Nemzeti Bizottság, sem pedig a Szokol vezetősége nem értette meg a Pártunk és Kormányunk által kiadott rendeletet az aratás és cséplés meggyorsításáért, mert akkor inkább ezt szervezték volna meg. Vasárnap már korán reggel szól a helyi hangszóró, beszélnek, zenélnek, de egy szóval se említik, hogy a szép időjárást ki kell használni és csépelni kell. A brigádot ugyan toborozták, de nem a csép« lögépekhez, hanem a pályára. Pedig ha nem hagytak volna te. ret az ellenpropagandának. 8 ha jól agitáltak volna a község kommunistái, a község, az EFSz vezetősége, a tömegszervezetek vezetőségei, ezen a napon legalább ía 300 mázsa gabonát a raktárba lehetett volna szállítani. Nem voltak tudatában a helyi funkcionáriusok annak, hogy ha rossz idő talál Jönni és a gabona kárbavész, a felelősség elsősorban a vezetőséget terheli. Ezért ebből okulniok kell, hogy máskor Ilyesmit ne engedjenek meg és teljesítsék következetesén pár. tunk és kormányunk határozatait, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. Csandal István. Jó a versenyszellem a bálványi /állami gazdaságban A c*allóközaranyosi állami gazdaságokban az egyes munkacsopor tok egymással versenyeznek, szorgalmasan dolgoznak, hogy a gaz dag termés mielőbb raktárba kerül,'őn. Az a tény, hogy a mult évben minden darab földön gondosan el végezték a mélyszántást és trágyázást és hogy a vetést keresztsoro san végezték el, szép terméshozamot biztosított a gazdaságnak. Az ©keli gazdaságban például ogy 87 hektáros táblán elérték ár pábói az átlagos 36 mázsás hektárhozamot. A cséplés is Javában folyik a gazdaságban. Az állami gazdaság han Füri elvtárs csoportja július 29-én 186 mázsa búzát csépelt ki 5 hektáron Parkó elvtárs csoportja pedig az ekeli gazdaságban 22.1 mázna árpát csépelt kl 29-én. Kur4y elvtárs csoportja a nagléri íazdanágban 161 mázsás napi tel iesítmőnyt ért el a cséplésben. Az állami gazdaság dolgozói nagy srondot fordítanak a szocialista munkaverseny értékelésére ia. A cséplőgépeknél verseny táblák vannak és erre van felírva a két egymással versenyző csoport napi teljesítménye. Az igazgatóság minden nap villámújságban közli a dolgo. zókkal a verseny eredményeit ég kéthetenként vándorzászlóvai tűnte, tl kl a versenyben élenjáró dolgo. zókat és csoportokat. Az aratási és cséplési munkákban jelenleg a bálványi gazdaság halad az élen, ahol egy nappal a tervezett határidő előtt végezték el az aratást. A legjobb csoport Kurdy csoportja a nagyléli gazdaságban, ahol a leg. több gabonát kaszálták le kézierő. vei és normájukat minden nap túlteljesítik. A legjobb traktorosok Benko Imre a királyréti gazdaságban és Kri. vánek Mihály a nagléri gazdaságban, akik a ledőlt gabonából naponta átlag 7—8 hektárt arattak le. Legmagasabb teljesítményük azonban 14 hektár volt. Nőmet András, £» Csallóközaranyos