Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-29 / 210. szám, szombat

1953 augusztus 29 ül SZO 3 Az ENSz politikai bizottságának augusztus 26-1 délelőtti üléséről Az ENSZ közgyűlésének politi­kai bizottsága augusztus 26-i dél­előtti ülésén megkezdte a koreai kérdésről szóló határozati javaslat megtárgyalását. A bizottság elé terjesztették a Szovjetunió küldöttségének hatá rozati javaslatát, 15 országnak a határozati javaslatát, élükön az USA-val, a Szovjetuniónak a kon ferencián valő részvételéről szóló határozati javaslatot, amelyet Ausztrália, Uj-Zéland, Dánia és Norvégia küldöttségei terjesztettek elő, Anglia, Ausztrália Kanada és Uj Zéland küldöttségeinek határo­zati javaslatát. Indiának a konfe reneián való részvételéről, valamint India. Indonézia. Burma és Libéria határozati javasalatait is, amelyek szerint az ENSZ főtitkára értesítse a Kínai Népköztársaság és a Ko reai Népi Demokratikus Köztársa ság kormányait a közgyűlés ülései nek javaslatairól és a megtárgyalt kérdéssel kapcsolatos jegyzőköny­vekről é s hogy a közgyűlés elé ter jesszen megfelelő jelentést erről a kérdésről. Az a határozati javaslat, ame lyet a Szovjetunió terjesztett elő, abból az elvből indul ki, hogy ke rek aszta] mellett tartott tanácsko­zás jellegű politikai konferenciát kell összehívni és követeli, hogy a konferencián a koreai háború rész­vevőin kívül vegyenek részt sem leges államok is, amelyeknek érdfj kükben áll a koreai kérdés sikéres megoldása és a távolkeleti béke kérdésének megoldása. A szovjet küldöttség számos küldöttség óha­jára való tekintettel módosította javaslatának eredeti szövegét abban az értelemben, hogy a Koreáról szó ló konferencia részvevői közé so­roljanak be néhány semleges álla­mot is. A 15 ország határozati javaslata a konferencia összetételét csupán a koreai háború részvevőire korlá­tozza. A szovjet küldöttség a 15 ország határozati javaslatával kapcsolat­ban módosító javaslatot terjesztett elfi Ez a módosító javaslat a kö vetkezőket mondja: »Hogy biztosítva legyenek a leg­kedvezőbb előfeltételek a politikai konferencia sikeres munkájára, a Koreáról szóló politikai konferen ciát a következő összetételben kell összehívni: Amerikai Egyesült Ál lamok, Anglia, Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kínai Népköztársaság, India, Lengyelország, Csehszlová­kia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Dél-Korea, Indonézia, Szíria, Egyiptom, Mexikó és Bur­ma. Emellett magától értetődik, hogy a konferencia határozatait akkor minősitik elfogadottnak, ha azzal egyetértenek azok a felek, amelyek aláírták a fegyverszüneti egyezményt., A szovjet küldöttség azt is java­solta, hogy Ausztráliának, Uj-Zé­landnak, Dániának és Norvégiának a Szovjetunió konferenciára való meghívásáról szóló határozati ja­vaslatából töröljék azt a kikötést, hogy a Szovjetuniót csak abban az esetben kell meghívni, ha ezt a »másik fél« óhajtani fogja. Peru küldötte India. Indonézia, Bur ma és Libéria határozati javaslatához módosító javaslatot nyújtott be, amelyben azt követeli, hogy* az em lített határozati javaslatból töröl­jék azt a részt, amely azt mond ja, hogy az ENSZ főtitkárának je­lentést kell terjesztenie a közgyü lés elé arról, hogy választ kapott a Kínai Népköztársaság és a Ko reai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányától. A perui küldött abban a törekvé íében, hogy megindokolja módosító javaslatát, azt javasolta, hogy a közgyűlés határozatait egyszerűen küldjék el a Kinai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak. Szem­behelyezkedett azzal, hogy bármi­lyen megegyezést érjenek el a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá nyával a politikai konferencia ösz­sze tételéről. Egyiptom, Szíria és Indonézia küldöttei, akik a határozati javas­latokról szóló vita során felszólal, tak, köszönetüket fejezték ki a szovjet küldöttségnek azért a biza­lomért. amelyben ezeket az orszá. gokat részesítette azáltal, hogy ha­tározati javaslatában a politikai konferencia részvevőinek javasolta őket. Kijelentették. hogy részt vesznek a politikai konferencián, ha a közgyűlés ilyen határozatot hoz. Az iraki küldött is köszönetet mondott a szovjet küldöttségnek azért, hogy a politikai konferencia részvevőjeként javasolta Szíriát, In­diát, Indonéziát, valamint az arab és ázsiai országok más közeli bará­tait. Kijelentette, hogy az iráki küldöttségnek szándékában volt a Szovjetunió eredeti határozati ja­vaslata elleh szavazni és megje­gyezte, hogy küldöttsége tartózko­dik a módosított szovjet határozati javaslatról szóló szavazástól, amely javaslat azt követeli, hogy a kon­ferencia részvevőinek számát bő­vítsék ki az arab és ázsiai orszá. gokkal. Lengyelország és Csehszlovákia képviselői támogatták a szovjet határozati javaslatot s kijelentették, hogy azon államok csoportjának ja vaslata ellen fognak szavazni, amelynek élén az Egyesült Államok áll. Lengyelország és Csehszlovákia képviselői támogatták a 15 ország határozatával kapcsolatos módosító javaslatot is. Az USA, Anglia és néhány más ország küldöttei a Szovjetunió mó dosító határozati javaslatával szem­ben és a szovjet küldöttségnek a 15 ország határozati javaslatával kapcsolatos módosító javaslatával szemben foglaltak állást. Lodge amerikai küldött továbbra is védelmezte az amerikai küldött­ségnek a »két fél« konferenciájának összehívásáról szóló állásfoglalását és szembehelyezkedett azzal, hogy a konferencia részvevői közé felve­gyenek olyan államokat, mint In­donézia, Burma. Szíria. Mexikó és más semleges államot, amelyeket a szovjet határozati javaslat ajánlott. Lodge így a módosított határozati javaslattal szemben foglalt állást, valamint a szovjet küldöttségnek a 15 ország határozati javaslatá val kapcsolatos módosító javaslatá­val szemben is. A küldöttek túlnyomó többsége, akik felszólaltak az augusztus 26-i ülésen, közöttük Libéria. Guatema­la és Jugoszlávia küldöttei is, tá. mogatták azt a határozati javasla tot, amely követeli, hogy a Szov­jetuniót és Indiát hívják meg a politikai konferenciára. Az ülés végén A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője szó lalt fel. Részletesen elemezte a kü lönféle küldöttségeknek a megtár gyalt határozati javaslatokkal kap­csolatos álláspontját és érvekkel alátámasztott beszédében bebizonyí­totta mind a 15 ország határozati javaslatának, mind pedig a szovjet javaslatokkal szemben emelt összes ellenvetések tarthatatlanságát. Varsóban megkezdődött a diákság' III. világkongresszusa Varsóban a lelkes, építő munka városában, csütörtökön, augusztus 27-én megnyílt a diákság III. vi­lágkongresszusa. A testnevelési aka­démia épületét azon országok zász­lai diszitik, amelyeknek küldöttei részt vesznek a kongresszuson. A te­rem homlokzatán a varsói diákkon. gresszus nagy jelvénye látható. Tizenkét órakor a kongresszus termébe érkeztek a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtő bizottsá­gának tagjai, a lengyel kormány és a lengyel közélet képviselői. A kon­gresszuson 99 ország küldöttei és megfigyelői vesznek részt. Az ülést Bemard Bereanu, a Nem. zetközi Diákszövetség elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte az egész viliág többmillió diákjának képviselőit és felhívta őket, hogy nagyon komo­lyan foglalkozzanak mindazokkal a problémákkal, amelyek a diáksá­got érdeklik, a kölcsönös megértés szellemében tárgyaljanak a béke és a nemzetek közötti barátság meg­szilárdítása érdekében. Köszönetét fejezte ki a lengyel kormánynak és ifjúságnak azért a segítségért és vendéglátásért, amely­ben a kongresszus részvevőit része­sítette. Üdvözölte Jozef Cirankie­wicz lengyel kormányelnökhelyettest. Jerzy Albrechtet, a varsói népta­nács elnökét, és a lengyel közélet többi képviselőit Beszéde végén ér­tékelte a Nemzetközi Diákszövet­ség eddigi tevékenységét és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a kongresszus hozzájárul ahhoz, hogy az egész világ diákjainak egy­sége még jobban megszilárduljon és a diákság még szorosabban együttműködjék. Jerzy Albrecht, a varsói nép ta­nács elnöke, a varsói nép nevében sok sikert kívánt a kongresszusnak. „A varsóiak — jelentette ki J. Albrecht — akik oly nagy lelkese, déssel építik fővárosukat, akik la­kónegyedeket, gyárakat, színháza­kat, iskolákat építettek fel, szilár­dan hisznek a béke győzelmében és elvárják, hogy a diákoknak ez a nagyjelentöségrü kongresszusa is megmutatja, hogy minden vitás kérdést meg lehet oldani tárgyalá­sok útján, a kölcsönös megértés szellemében." Jerzy Albrecht beszéde után az elnökségbe beválasztottak minden egyes olyan országból egy képvise­lőt, amely képviseltetve van a kongresszusom. Ezután egyhangúlag megválasztották a jelölőbizottsá­got Az ülés délutáni részében jóvá­hagyták a kongresszus napirendjét és ezután Giovanni Berlinguer (Olaszország), a Nemzetközi Diák­szövetség főtitkára emelkedett szó­lásra és beszámolt a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtóbizottsá­gának tevékenységéről. G. Berlinguer ' hangsúlyozta, hogy a mostani nemzetközi enyhült lég­körben a diákok sikerrel megoldhat­ják kérdésedet, olyan tanulási és életfeltételekre törekedhetnek, ame­lyek biztosítanák a világ egész gaz. dagságának kihasználását, amelyek elősegítenék a tudomány haladását i és fokoznák az egész emberiség jó­létét. A beszámoló második pontjával kapcsolatban G. Berlinguer rámuta­tott arra, hogy az ENSz által elfo­gadott, emberi jogokról szóló dekla­ráció alapján „mindenkinek joga< van a művelődésre". A valóságban azonban számos országban a tények azt mutatják, hogy az ifjúságtól megvonják ezt a jogot. Franciaor­szágban például a diákoknak csupán 1 százaléka származik munkáscsa­ládból. A kapitalista országok diák­jai nem kapnak ösztöndíjat és kény­telenek a szünidőkön át és tanulmá­nyaik mellett is keresni A statisz­tika megmutatja, hogy e körülmé­nyek miatt Olaszországiban például az utóbbi öt év alatt a diákok szá­ma 50.000-el csökkent. A gyarmati országok iskoláinak helyzetéről G, Berlinguer kijelentet­te, hogy Kéniában például 94 szá­zalék az írástudatlan, Marokkóban 93 százalék stb. Hangsúlyozta, hogy a diákszövetség támogatni fogja a gyarmati diákokat és szer­vezeteiket. Ma a Nemzetközi Diák­szövetségbe 17 szervezet van be­szervezve 15 ázsiai országból és 16 szervezet 14 afrikai országból. Végezetül G. Berlinguer kijelen­tette, hogy a bukaresti Világif júsá­gi Találkozó azt bizonyította, hogy a fiatal emberek nemzetiségükre és nézeteikre való tekintet nélkül ta­lálkozni és tárgyalni akarnak egy. mással, versenyezni akarnak a sportban és meg akarják ismerni kölcsönösen egymás kultúrájának a legjavát. Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Diákszövetség minden erőfeszítést megtesz, hogy azokat a diákszerve­zeteket is megnyerje, amelyek még a szövetségen kívül állanak. Fel­hívta az összes küldötteket, hogy a vitában javaslatokat nyújtsanak be, amelyek hozzájárulnak a diákság egységének és legszélesebbkörü együttműködésének megszilárdítá­sához. Öt év telt el Pavel Szemjonovics Ribalko halála óta Öt évvel ezelőtt, 1948 agusztus 28-án halt meg a Szovjet Hadse­reg harckocai- és gépesített erői­nek főparancsnoka, a harckocsizó csapatok marsallja, Pavel Szemjo­notics Ribalko. Nevével elválaszthatatlanul ösz­szefügg Prágának a hitleri meg­szállók alól való felszabadítása. 1945 május 9-ének hajnalán, az akkor még tábornok P. Sz. Ribalko veze­tése alatt álló harckocsiegységek ha­toltak be elsőneik hallatlanul gyors hadmozdulatok után Prága határá­ba és dicsőséges győzelmet arattak a második világháború utolsó har­caiban. Pavel Szemjonovics Ribalko hü fia volt szocialista hazájának. Már 1919 óta odaadó tagja volt a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a sztálini iskola tehetséges és de­rék hadvezére volt. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom első napjaiban és később a polgárhábo­rúban is a Vörös Hadsereg alakula­taiban harcolt. Egész életén át ál­landóan fokozta szakbeli és politi­kai ismereteit, elvégezte a Frunze katonai akadémiát és minden ké­pességét és energiáját a Szovjet Hadsereg harcképessége és öntuda­tossága megerősítésének szentelte. A Nagy Honvédő Háborúban kü­lönösen érvényre jut P Sz. Ribalko műveltsége, szivóssága. határozott­sága és személyes bátorsága. Az ő parancsnoksága alatt a katonaság óriási, kemény harci utat tett meg. A Volgától, Dontól és Dnyepertől az Oderán keresetül egészen Berli­nig útjukat győzelmes harcok jel-, zik. Harcoltak a kurszki kanyarban, Charkov, Kiev és Lwov felszabadí­tásáért és részesei a Berlin elleni támadásban kivívott győzelemnek. Utolsó menetelésük Prága felé ve­zetett, amely során éjjeli harcokat vívtak az erősen megerősített cseh határmenti hegyekben. Prága fáradtan, de az egyenlőtlen harctól meg nem törve nagy lelke-, sedéssel és boldogan fogadta Ribal­ko harckocsiegységeit. „Idejében jöttek, mint a régi krónikák legen­dáris csapatai" — írta Vitezslav Nezval költő a felejthetetlen 1945 május 9-ének reggeléről. Idejében jöttek a hős szovjet csapatok, élü­kön Pavel Szemjonovics Ribalkőval A prágaiak hálával és szeretettel halmozták el őt. Szívesen emlékezett vissza arra a fogadtatásra, amely­ben ő és katonái Prágában része­sültek. Prága azzal fejezte ki hálá­ját iránta, hogry tiszteletbeli polgá­rává választotta. P. Sz. Ribalkót győzelmes hazája is megbecsüléssel és dicsőséggél halmozta el. A Szovjetunió kétsze­res hőse két Lenin-rend, a Vörös Zászló két rendjelének kitüntetettje és még számos rendjel és éirdemjel viselője volt. Azonban a legnagyobb tisztelettel a szovjet emberek és mi, csehszlo­vákiai barátai adózunk felejthetet­len emlékének. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarába nyilatkozatban üdvözölte a moszkvai megállapodásokat A Német Demokratikus Köztár: ság népi kamarája szerdán délután befe­jezte a Grotewohl miniszterelnök be­számolójáról tartott kétnapos vitát. Szerdai ülésén a többi között felszó­lalt Walter Ulbricht miniszterelnökhe­lyettes. Németország Szocialista Egy­ségpártja központi bizottságának első titkára. A népi kamara a vita berekesztése után egyhangúlag nyilatkozatot fo­gadott el, amely megelegedéssel álla­pította meg, hogy a Szovjetunió kor­mányának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a német nem" zet alapvető problémáival kapcsolatos nézetei azonosak. A német nemzet véget akar vetni Németország szétszakított­ságának. egységes, független, demo­kratikus és békeszeret'" Németország megteremtésére törekszik és azt kí­vánja hogy ezzel a Németországgal kössenek békeszerződést. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája forró, őszinte köszö­netét fejezi ki a Szovjetunió kormá­nyának az egész Németország iránt tanúsított nagylelkű jóindulatáért. A népi kamara őszinte köszönetet mond a Lengyel Népköztársaság kormánvá­nak is. amely szintén lemondott a Németországgal szemben fennálló jó­vátételi követelések hátralévő részéről, i Köszönetét fejezi ki a nemzetközi bé­ketábor többi országának a Német Demokratikus Köztársaságnak most nyújtott pótlólagos áruszállítmányo­kért. A nyilatkozat ezután rámutat, hogy Adenauer politikája Hitler politikájá­nak folytatása, amely új katasztrófá­val fenyegeti Németországot. Nyugat­Németország népének történelmi fel­iadata hogy a szeptember 6-i választá­son megbuktassa Adenauert és felszá­molja Adenauer politikáját hogy el­érje a németek egymásközti megegye­zését a Németország békés és demo­kratikus újraegyesítésével összefüggő valamennyi kérdésben és hogy ez a megegyezés a német békeszerződés mielőbbi megkötésére vezessen. A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája, utalva arra a ja­vaslatára. amelyet küldöttei 1952, szeptember 19-én nyújtottak át a bonni parlament képviselőinek kije' nti," ogy kész a Nyugatnémet Szövetségi Köz­társaság parlamentjével együtt ideiglenes össznémet kormányt ala­kítani. Ez az ideiglenes kormány azonnal megkezdené az általános, szabad össz­német választások végrehajtásának előkészítését — állapítja meg a nyilat­kozat. Adenauer bukása esetén a főbiztosok és a megszálló csapatok parancsnokai akarják átvenni a kormányhatalmat Nyugat-Németországban Tájékozott bonni körök közlése szerint Mehlem-ben, az Egyesült Ál­lamok nyugatnémetországi főbiztos­ságának székhelyén, Conant ameri­kai főbiztos kezdeményezésére az elmúlt napokban bizalmas értekez­letet tartottak a nyugati megszál­ló hatóságok, az Adenauer-kormnáy, valamint a rajna. és ruhrvidékil vállalkozók képviselői. Az értekezlet részvevői helyeslés­sel fogadták azt a tervet, amelyet az amerikai főbiztos ismertetett. Eszerint az esetben, ha a e Aden­auer kormány a szeptember 6-i vá­lasztásokon megbukik és az űj kor­mány elveti a háborús szerződése­ket, s hajlandó lesz a Német De­mokratikus Köztársaság kormányá­val együtt a szovjet javaslatoknak megfelelően ideiglenes össznémet kormányt alakítani, a nyugati meg-. szálló hatóságok — tehát a főbizto­sok és a megszálló csapatok pa­rancsnokai — „törvényes joguk alapján" átveszik a kormányhatal­mat Nyugat-Németországban és új választásokat írnak ki. A kínai népi önkéntesek segítsége a koreai lakosságnak Az Űj Kína sajtóügynökség je­lentette, hogy a kínaj népi önkén­tesek főparancsnoksága elhatároz­ta, hogy a volt harctértől nem messze lakó lakosságnak 500 ton­na gabonasegélyt nyújt. A kínai népi önkéntesek alaku­latai parancsot kaptak, hogy segít­sék a helyi igazgatás szerveit a ga­bona 'szétosztásánál a lakosság számára, amely ezeken a háború által súlyosan érintett vidékeken lakik.

Next

/
Thumbnails
Contents