Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-28 / 209. szám, péntek

ül SZÖ 1953 augusztus 28 Az amerikai kormánytisztviselők Imnak az új iráni miniszterelnökben Mint a »Reuter« jelenti, Mosza dikot, a letartóztatott iráni minisz terelnököt a teheráni tisztiklubböl elszállították és bötrönbe vetették A rendőrség nem hajlandó közölni, melyik börtönbe vitték Moszadikot. Zahedi tábornok kijelentette, hogy Moszadikot rövidesen törvényszék elé állítják. Mint Zahedi mondotta, azzal fogják vádolni, hogy »fellázadt a törvényes kormány ellen«. A helyzet bizonytalanságára jel. lemzö az »AFP« teheráni jelentése, amely szerint a sahpártiak »a vidéki helyőrségekhez tartozó 16 zászlóalj . Teheránba irányítását rendelték el. Az intézkedés célja, hogy megerősítse a teheráni hely örséget.« A jelentés hozzáfűzi, hogy ilyen jelentős létszámú katonai erök még eddig sohasem gyűltek össze a fővárosban. A »Reuter« jelentése szerint Te heránban további letartóztatások történtek. Hírügynökségek jelentése szerint nem erősítették meg azt a korábban elterjedt hírt, hogy Fatemi volt külügyminisztert meggyil kolták. Ujabb hírek arról számol nak be, hogy a rendőrség nagy raz ziát indított, hogy kézrekerítse Fa temit és legbizalmasabb tanácsadó it. A rendőrség a Teherántól észak ra lévő hegyeket is átkutatja. Fa temi fejére 100.000 rial vérdíjat tűztek ki. Az amerikai kormánytisztviselők -+- mint a »Reuter« írja — Zahedit »eszes embernek® tartják és remé lik, hogy »észszerü rendezésben« állapodik meg az olajkérdésben. A jelentés hozzáfűzi: »Az amerikai tisztviselők is belátják azonban, hogy Zahedi az olajkérdésben nem tehet gyors lépéseket, mert a nép nyomása e tekintetben túl erős Iránban.« Az amerikaiak ismét elismerték, hogy két ízben megsértették a fegyverszüneti egyezményt A katonai fegyverszüneti bizott ság titkárainak ülésén az amerika iak elismerték, hogy két ízben \is mét megsértették a fegyverszüneti egyezményt. A két egyezményszegés a követ kezö volt: 1. Augusztus 16-án az ENSZ-parancsnokság négy árkásza Kaesilbongtól nyugatra, az 1052 es számú magaslatnál átlépte a de markációs vonalat. 2. Augusztus 20-án az ENSZ-parancsnoksághoz tartozó kilenc katonai személy át lépte a katonai demarkációs vona lat Koniszol közelében. Az amerikaiak sajnálkozásukat fejezték ki és közölték, hogy fe gyelmí intézkedéseket foganatosítottak a felelős személyekkel szem ben. A koreai-kínai fél kedden 400 hadifoglyot felepített haza A koreai-kínai fél kedden 400 ha difoglyot — 150 nemkoreai és 250 koreait — telepített haza. A másik fél kedden a koreai nép hadsereg 2397 fogságbaesett tag ját telepítette haza. Az amerikai ak egyik tolmácsa bántalmazta a hazatelepülő koreai foglyokat, ami kor azok a teherautókról leszálltak. Ez a második eset, amikor a koreai.kínai' fél fogságból hazatérő harcosait a cserehelyen megalázta tás érte. A koreai.kínai fél szolgá latban lévő tisztje haladéktalanul tiltakozott a másik félnél. A hazatelepített koreai foglyok közül kettőt az amerikai katonák augusztus 24-én Incsonban szuronyukkal megsebesítettek. HÍREK A SZOVIETUNIÖBÓL • * RÁDIÓSLTJÁK A VOLGÁN TŰLI FALVAKAT A Szaratov közelében fekvő Kanajevka és Csernav falvakban hatalmas rádióközpontot létesítettek. Többszáz kolhozparasztházat rádió sítottak. Ezen a vidéken ez évben több mint harminc hatalmas kolhoz dolgozói hallgatják a helyi és központi rádióleadókat. ÜJ GÉPEK A KOLHOZOK FÖLDJÉN A moszkvai terület kolhozaiban az idén több mint ezer új négysoros »SzKG—4« típusú gépet alkalmaztak a burgonya négyzetes-fész kes módszerrel való - ültetésére. Az új gép lehetővé tette a sorközi no vények emberi munka nélkül, kultivátorok által történő megművelését. HANGVERSENYEK A KOLHOZOK FÖLDJÉN A novoszibirszki állami filmhar mónia hangversenybrigádja a falvakban és a mezei brigádok köré ben több mint 100 hangversenyt rendezett. A hangversenyek műsorán az orosz klasszikusok és a szovjet zeneszerzők müvei, valamint a szov jet föld népeinek dalai és táncai szerepeltek. KIADJÁK V. VISNYEVSZKIJ MÜVEIT Az Állami Politikai Irodalmi Könyvkiadó sajtó alá bocsátotta Vszevolod Visnyevszkij neves drámaíró müveinek ötkötetes gyűjteményét. A gyűjtemény magában foglalja az író legjelentősebb színdarabjait, prózai alkotásait, közírói és irodalomkritikai cikkeit, amelyeket még az író életében kö zöltek. Visriyevszkij müveit idősze rü sorrendben állították össze. Visnyevszkij legjobb darabjai a szovjet színművészet kincsei. Müvei gyűjteményes kiadásának első kötete »Az I. lovasezred;;, „Optimista tragédia«. . »Leningrád falainál;;, »Feledhetetlen 1919«, stb. című müveit tartalmazza. HATEZER GYORSOLVASZTÁS EGY FÉLÉV ALATT A magnitogorszki Sztálinról elnevezett kohászati kombinátban Grecsiskin, Goncsarov és Szergyitov elvtársak elsőnek teljesítették nyolchavi termelési feladatukat. Az év eleje óta több mint hatezer gyorsolvasztást végeztek, ezenkívül több ezer tonna fűtőanyagot takarítottak meg. A nagyolvasztók dolgozói sikeresen működtek. Cserkaszov elvtárs, a hármas számú nagyol vasztó mestere saját, valamint Dus kin és Fecfanov elvtársak brigádjá val együtt legjobban használták ki a nagyolvasztók termelőképességét. A nagyolvasztó térfogatának min den Vgyes 0.65 köbméterén 'l tonna öntvényt termeltek ki. AZ OLCSÓBB KŐOLAJFÜRÁSÉRT A napokban Hadzsi Mamed bakui köolajfúrómester brigádja harminckét és félezer rubel jutalmat kapott a vállalat igazgatóságától két köolajforrás gyors és gazdaságos megnyitásáért. Sarif Fatkuliev mester rekordgyorsasággal 5430 méter gyorsfúrást végzett egy hó nap alatt, emellett 132 ezer rubelt takarított meg az államnak. A kitüntetett Handzsi Hamed mester 146 ezer rubel megtakarítást ért el. A kőolajforrások önköltsége a kutatófúrásoknál minden egyes méteren 83 rubellel, a termelési fúrásoknál pedig 14 rubellel csökkent a tervhez viszonyítva. Ennek eredményeképpen másfélmillió rubel megtakarításhoz jutottak. HOSSZÜLEJÁRATÜ ÁLLAMI KÖLCSÖN A KOLHOZOKNAK A Cseljabinszk melletti »Haladás-< kolhozban hatalmas építkezés folyik. Öt istálló, baromfitelep, víz medence, magtárak és egyéb berendezések épülnek. Az állam félmillió rubel hosszúlejáratú hitelt nyújtott a kolhozparasztoknak. A »Győzelem«-kolhoz dolgozói szintén állami támogatással, valamint a rendelkezésükre álló saját forrásokból újjáépítették klubhelyiségüket és háromezer juh elhelyezésére alkalmas 2 juhistállót, egy autőgarázst építettek. A szovjet kormány az idén 23 millió rubel hosszúlejáratú hitel, kölcsönt nyújtott a cseljabinszki kerület kolhozainak, amit állattenyésztő farmok és kulturális intézmények építésére, igavonó és hasznos háziállatok vásárlására, mezőgazdasági gépek és felszerelések beszerzésére fordítanak. A VILÁG LEGNAGYOBB TRANSZFORMÁTORA A leningrádi »Elektroapparat«iizem dolgozói a kujbisevi vízierőmü építéséről szóló kormányhatározat kiadásának 3. évfordulója alkalmából egy 400 ezer volt feszült, ségü mintatranszformátort állítottak elő, amelyet a Kujbisev— Moszkva hálózatban szerelnek fel. A világ em

e legnagyobb transzformátorát a leningrádi és moszkvai mérnökök a Kalinylnról elnevezett Politechnikai Intézet és a Kábelipari Össz-szövetségi Kutatóintézet munkatársaival együtt állított ták össze. Rövidesen megkezdik a transzformátor szériagyártását. A BÁNYÁSZNAP TISZTELETÉRE A kuzbasszi bányászok a Bányásznap méltó megünneplésére készülnek. Nyolchavi tervfeladataik idő előtti teljesítésében kitűntek a »Bjelovugol« tröszt bányászai. A Bacsatszkij -tárna az év eleje óta több mint 33 ezer tonna szenet termelt ki terven felül. A szénmedence 45 helyén bányászkombájnokkal végzik a fejtést. A »Pionyerka«-bánya komfoájnosai augusztus 20 napja alatt kétszer annyi szenet fejtettek, mint amennyit a norm

a előír. Ismeretes, hogy a második világháborúnak és gazdasági következményeinek legkomolyabb gazdasági eredménye az egységes, mindent átfogó világpiac szétesése. A . háború utáni időszakban a világpiac a kapitalista tábor országainak piacára, valamint a demokrácia és a szocializmus tábora országainak piacára bomlott fel. Az új világpiac feltűnése komoly szerepet játszik a szocialista gazdasági rendszer fejlődésében,' a demokrácia és a szocializmus táborának megszilárdulásában. A kapitalizmus már az Októberi Forradalom után, amikor létrejött és örvendetes fejlődésnek indult a szocialista gazdasági rendszer, meg. szűnt a világgazdaság egységes, mindent átfogó rendszerét képezni. Országunk kiesése az imperializmus rendszeréből a kapitalista világpiac komoly összezsugorodását jelentette. Mégis ebben az időszakban még fennállt az egységes világpiac, amellyel a Szovjetunió is gazdasági kapcsolatban állott. A szovjet állam külkereskedelme monopóliumának megteremtése útján biztosította a szocialista gazdaság szilárd védelmét az imperialista államok gazdasági beavatkozásával szemben. A Szovjetunió a kapitalista világpiacon fellépve gazdasági önállósága és függetlensége megszilárdításának következetes politikáját folytatta és folytatja. A második világháború utáni időszakban az európai és ázsiai népi demokratikus országok elszakadtak a kapitalista tábortól és a Szovjetunióval együtt a demokrácia és a szocializmus egységes és hatalmas táborát teremtették meg E tábor országai. — mutat rá J. V. Sztálin ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvében — gazdaságilag tömörültek és felvették egymás között a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítség kapcsolatait. Ebben az együttműködésben gyökereznek az összes népek egyenjogúságának, nemzeti szuverénitása és függetlensége tiszteletbentartásának alapelvei, az a forró vágy. hogy az új társadalom építésének müvében egymásnak segítsenek és gazdasági felemelkedést érjenek el. A demokratikus országok közötti AZ ÚJ VILÁGPIACRÓL r Irta: I. Dugyinszkij és V. Alchimov szoros gazdasági kapcsolat kialakulását, az új világpiac megterem tését, ezen államoknak az USA, Anglia és Franciaország által való blokád alá vétele gyorsította meg. Ezek az államok igyekeztek megzavarni a demokratikus tábor országainak gazdasági fejlődését. A demokratikus világpiac jelenleg a szoros barátság és testvériség szálaival egymáshoz fűzött államokat — a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Albániát, a Német Demokratikus Köztársaságot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és a Mongol Népköztársaságot öleli fel. Az új világpiac alapjában különbözik a kapitalista világpiactól. Ha a kapitalizmus feltételei között a külkereskedelem a monopolisták érdekeit szolgálja a maximális profit elérésében, a demokrácia és a szocializmus táborának országai* közötti kereskedelem a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítség legko. molyabb formáját kéoezi a demokratikus tábor országai népgazdaságának sikeres fejlesztésében. Az új világpiac jellegzetes vonása felvevőképességének állandó növekedése. Ez annak az egyenes következménye, hogy a demokratikus tábor országainak népgazdasága a társadalom anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének érdekében fejlődik és ezért mentes a válságoktói és a termelés hanyatlásától. A demokratikus világpiac kereskedelme évről évre hatalmasabb méreteket ölt. így például a demok-ácía és a szocializmus táborának országai közötti áruforga. lom 1948-tól 1952-ig több, mint háromszorosára emelkedett 3 tovább bővül. Az új világpiac komoly sajátossága a demokratikus tábor országai közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű jellege. Míg a kapitalista világpiacon anarchia és konkurrencia uralkodik, az úi világpiacon tervszerűen valósul meg- az áruforgalom. A demokrácia és a szocializmus táborába tartozó országok népgazdaságának fejlődéséhez és megszilárdulásához mérten ezen országok mindegyike egyre nagyobb •ennyiségü árut termel kölcsönös árucsere céljából és növekvő keresletet tanúsít más országok termékei iránt. Ezzel kapcsolatban felmerült a kölcsönös szükségletek alapos tekintetbevételének a gazdasági fejlődést célzó tervek még szorosabb egybehangolásának elengedhetetlen szükségessége. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok egymás között jelenleg hosszúlejáratú gazdasági szerződéseket kötnek, amelyek a népi demokratikus országok számára hosszú időre biztosítják gyári berendezések, nyersanyag és más árúcikkek behozatalát, valamint saját termékeik kivitelét, fényes távlatot és biztonságot nyújtanak a népgazdaság és a dolgozók jóléte további fellendülésében. A demokratikus világpiacon nem létezik és nem létezhet egyik országnak más orszáfi-ok által való kifosztása, ami a kapitalista világpiacra jellemző. Az új világpiacon az árucsere terén az igazságosság alapelve uralkodik. E világpiac árai, mint közgazdasági kategória, alapvetőerv különböznek a kapitalista vilá^mac áraitól. A demokratikus országok világpiacának árai nem az egyik országnak más ország által való kifosztásának eszközét szolgálják egyenlőtlen árucsere útján, hanem a testvéri országok gazdasági együttműködése egyik eszközének szerepét töltik be. A Szovjetunió igazságos árakon szállítja a népi demokratikus országoknak a legújabb gyári berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, mütrágyafajtákat, érceket, élelmiszert, és más árucikkeket. A Szovjetunióból a népi demokratikus országokba érkező gép- és gyáriberendezés-szállítmányok 1952-ben 1948hoz viszonyítva tízszeresére emelkedtek. A Szovjetunió az ipari objektumok teljes berendezését szállítja, szabadalmakat, gyártási engedélyeket és termelési technológiákat ad át a népi demokratikus országok, nak, elősegíti ezen országok nyersanyag-, fűtőanyag- és energetikai alapjának fejlesztését, kádereinek képzését. A Szovjetuniónak a lehető legolcsóbb, elsőrendű technikai segítsége lehetővé teszi a népi demokratikus országoknak új ipari ágak megteremtését, óriási anyagi eszközök és építési költségek megtakarítását. A Szovjetunió viszont különféle berendezéseket, egyes nyersanyagokat és különféle közszükségleti árucikkeket kap a népi demokratikus országoktól. A Szovjetunió árubehozatala a népi demokratikus országokból biztosítja a szovjet népgazdaság fejlesztésének és belső áruforgalma bővítésének póteröforrásait. Az új világpiac a demokrácia és a szocializmus táborába tartozó országok gazdasági fejlődésének legkomolyabb tényezője. A demokratikus világpiac rendelkezésére álló erőforrások olyan jelentősek, hogy minden népi demokratikus országnak lehetővé teszik, hogy megtalálja a saját népgazdasága szükségleteinek kielégítésére elengedhetetlenül szükséges termékeket. Az új világpiac, biztosítva ezen országok belpiacainak kölcsönös kapcsolatát, elősegiti a termelőerők fejlődését, komoly segítséget nyújt a népek jólétének emelésében, mentesíti a népi demokratikus országokat az imperializmus által való gazdasági

1 és politikai leigázás veszélyétől. A demokrácia és a szocializmus táborába tartozó országok szoros gazdasági kapcsolatai, a Szovjetunió sokoldalú segítsége a népi demokratikus országok számára megkönynyítik az ipari fejlődés feladatainak megoldását. Minden egyes szuverén gazdasággal rendelkező népi demokratikus ország nem egyedülállóan, hanem a szocialista tábor gazdaságának közös medrében fejleszti népgazdaságát. Ez minden népi demokratikus országnak lehetővé teszi, hogyakapitalista világ részéről való gazdasági leigázás veszélyétől mentesülten erejét azon iparágak fejlesztésére fordítsa, amelyek számára a legkedvezőbbek. Jelenleg, amikor a' népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai fokozták harcukat a dolgozók életszínvonalának további emeléséért, még jobban növekszik az új világpiac jelentősége az említett országok népgazdaságában. Minden népi demokratikus ország a testvérállamok külkereskedelme segítségével teljesítve a hazai termelés egyre növekvő feladatait, egyre több anyagi értéket — ipari berendezést, nyersanyagot, élelmiszert és más árucikket ad és kap. A népi demokratikus országok a hatalmas szovjet népgazdaságra és a kölcsönös együttműködésre támaszkodva gyors ütemben fejlesztik népgazdaságukat Lengyelország' pl. 1952-ben ipari termelését a háborúelötti színvonalhoz viszonyítva három és félszeresen, Csehszlovákia kétszeresen, Magyarország több, mint háromszorosan, Románia 2.3szeresen, Bulgária 4.3-szeresen, Albánia pedig 7 és félszeresen növelte. A népi Kína, amely nemcsak elérte, de több termékfajtában túlszárnyalta az ipari és mezőgazdasági termelés háborúelőtti színvonalát, az első ötéves terv alapján most nagymértékű gazdasági építésbe fogott. A szocialista tábor országai közötti szoros gazdasági kapcsolatok egyáltalában nem akadályozzák ezen országoknak a kapitalista országokkal való normális kereskedelmi kapcsolataik megteremtését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok következetes békepolitikájukkal kiállanak a kapitalista országokkal való széleskörű kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének elengedhetetlen szükségessége mellett, a kölcsönös tiszteletbentartás és előnynyújtás alapján. Az ilyen kapcsolatokat helyesnek és a különböző társadalmi és állami berendezésű országok békés együttműködése alapjának tartják. Az új világpiac szüntelenül erősödik és fejlődik. Az országok között ezen a piacon kialakult kapcsolatok az országok egyenjogúságának és kölcsönös segítségének példáját mutatják ez országok nép-, gazdaságának fejlesztésében és jó. létének emelésében. (Megjelent a moszkvai Pravdában)'