Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)
1953-08-28 / 209. szám, péntek
1953 augusztus 28 UJSZ0 Ottó Grotewohl elvtárs beszámolója a Német Demokratikus Köztársaság nép! kamarájában A Német Demokratikus Köztár. saság népi kamarája kedden délután rendkívüli ülést tartott, amelyen Ottó Grottwohl miniszterelnök, a Német Demokratikus Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttségének vezetője beszámolt a nagyjelentőségű szovjet-német tárgyalásokról éa azok eredményeiről. A népi kamara ülésén megjelentek : V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa, a Német Demokratikus Köztársaság kormányánál akkreditált nagykövetek és követek, a berlini üzemek dolgozóinak és Nyugat-Németország lakosságának képviselői. Grotewohl miniszterelnök bevezetőben köszönetét fejezt^ ki a Szovjetunió kormányának és népének azért a meleg és baráti fogadtatásért és vendéglátásért, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét részesítette. Ez a fogadtatás több volt formális udvariasságnál — hangoztatta a miniszterelnök — és azt jelképezte, hogy a hatalmai Szovjetunió vezetői teljesen egyenjogú és egyenrangú félnek tekintik a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét és tiszteletben tartják a német nép nemzeti méltóságát. A Moszkvában tartott valamennyi megbeszélésünket a Szovjetunió kormányának a béke fenntartására és a német nép nemzeti jogainak biztosítására irányuló törekvése jellemezte. A szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége teljesen egységes abban a felfogá. sában, hogy a német népnek joga van békeszerződésre, hazája demokratikus és békés újraegyesítésére és arra, hogy megszűnjék más nemzetekkel szembeni hátrányos helyzete. Senki, Adenauer sem mondhat le a német népnek erről az igazságos követeléséről. Ottó Grotewohl ezután arról beszélt, hogy a német népnek választania kell, hogy országa háborús tűzfészek lesz-e, vagy a béke bástyája, majd így folytatta: A Szovjetuniónak a német kérdés rendezésére tett javaslatai a nemzeti jogaink érvényesítéséhez vezető békés utat mutatják. — Az őszinte barátság szellemében folytak a moszkvai tárgyalások amelyeknek konkrét eredményei a sajtóban megjelent közlemények révén közismertek — hangoztatta Grotewohl, majd felvetette a kérdést: — Mi a magyarázata annak, hogy a Szovjetunió olyan széleskörű segítséget nyújt Németországnak, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságnak ? — Ezt elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikájának köszönhetjük — mondotta. — Az agresszorok összeesküvése nemcsák a német nép, hanem egész Európa békéje ellen irányul. A háborús kaland elhárításának leghatásosabb módja Németország békés és demokratikus úton történő újraegyesítése. — A szovjet kormánynak az a nézete, hogy'az újraegyesített Németország társadalmi és gazdasági rendjéről a német népnek minden külföldi beavatkozás nélkül magának kell döntenie. — Az a hatalmas gazdasági segít, ség, amelyet a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak nyuijt, összegszerűen kifejezve 13.480 millió márka. Ezenfelül 485 millió rubeles hitelt kapunk. Míg a Német Demokratikus Köztársaság további hatalmas gazdasági fellendülés előtt áll, Nyugat-Németország az amerikai monopóliumok és Adenauerék jóvoltából mind mélyebbre süllyed az államadósságok és a "megszállási költségek hínárjába. A Német Demokratikus Köztársaság 1954-ben állami költségvetése bevételeinek öt százalékával járul hozzá a szovjet megszálló csapatok költségeihez,, ezzel szemben Nyugat-Németország ugyanakkor állami bevételeinek 34.5 százalékát kénytelen megszállási költségekre fordítani. — Kérdezizük Adenauertől, haj'landó-e elmenni amerikai barátaihoz és rávenni őket arra, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan csökkentsék megszállási költségeiket? Persze jő lenne, ha az amerikai kormány erre minél előbb, még szeptember 6, a nyugatnémetországi választások napja' előtt érdemleges választ adna — jelentette ki a miniszterelnök. Ottó Grotewohl közölte, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya a szovjet kormány elhatározásához csatlakozva 1954 január elsejétől szintén felmentette a Német Demokratikus Köztársaságot a további jóvátételi fizetések alól. Ottó Grotewohl a német nép nevében hálás köszönetét fejezte ki a Lengyel Népköztársaság kormányának és népének nagylelkű elhatározásáért. A továbbiakban kijelentette, hogy a népi demokratikus országok ebben az évben a külkereskedelmi egyezményekben megállapított mennyiségen felül 130 millió rube] ér+ékü árucikket szállítanak a Német Demokratikus Köztársaságnak, hogy elősegítsék az új gazdaságpolitikai irányvonal megvalósítását. Ez. a tény éa a béketábor országai közti baráti viszony azt bizonyítja, hogyha Németország eltökélten a béke útjára lép, nincs szüksége olyan megalázó szerződésekre, minit amilyeneket Adenauer írt alá. Grotewohl miniszterelnök ezután a következőket mondotta: — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kijelenti, hogy magáévá teszi a Szovjetunió kormányának a német kérdés békés rendezésére tett javaslatait, amelyeket az Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország kormányaihoz intézett, augusztus 15-én kelt szovjet jegyzék tartalmaz. — Szívből jövő köszönetet mondok a Szovjetunió és a béketáborj hoz tartozó országok vezetőinek és : minden lakosának azért a hatalmas ' segítségért, amelyben a német nép békeszerető, demokratikus erőit részesítik, — fejezte be zúgó taps és éljenzés közepette beszámolóját a miniszterelnök. A CGT vasutasszervezeleinek központja a munka újrafei vételére, éberségre és a sztrájk harcban kikovácsolódott harcos szolidaritás megőrzésére hívta tel tagjait A CGT vasutasszervezeteinek központja felhívással fordult tagjaihoz, amelyben rámutat a sztrájkharc során a szakadár szakszervezetek körmönfont mesterkedései és rosszindulatú gáncsoskodásai. ellenére elért sikerekre. Felszólítja tagjait hogy a harcos szolidaritás jegyében vegyék fel újra a munkát Hangsúlyozza, hogy a Laniel-kormány kénytelen volt meghátrálni és elfogadni azt a követelést, hogy a kollektív szerződések országos bizottságát még szeptember 30. előtt egybehívják tofcáMtf kénytelen volt ígéretet tenni a nagy garral meghirdetett szankciók hatálytalanítására. A vasutasoknak meg kell érteniök. — hangzik a felhívás — hogy még sokkal többet is el lehetett volna érni. Ha ez nem sikerült, ez annak tulajdonítható. hogy a CFTC. a Force Ouvriere és az úgynevezett ..független ' szakszervezetek központja az augusztus 20-ra virradó éjjelen, amidőn a sztrájk az egész országban teljes harci egységben folyt minősíthetetlen módon lepaktált a kormánnyal. Ezt anélkül tették, hogy a demokratikus eljárási szabályok szerint megkérdezték volna tagságukat Uymódon zűrzavart keltettek a vasutasok körében és megbontották azt a harcos szolidaritást, amelynek jegyében a vasutasok két hétig kitartottak -a milliókat mozgósító politikai tömegharcban Felhívja a vasutasokat, őrizzék meg öntudatos, harci egységüket és legyenek készen arra, hogy bármilyen adott pillanatban újra felvegyék a küzdelmet esetleges megtorlások alkalmazásának meghiúsítására, a bérek felemelésére és a törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezésére. Egyedül a CGT tartott ki végig a vasutasok követeléseiért folyó harcban, mosť pedig napnál is világosabb, hogyha valamennyi vasutas a CGT-hez tartozna, ez lehetetlenné tette volna a szociálárulók részéről minden bomlasztást és alkudozást Végül felhívja a tagságot, hogy a sztrájkbizottságokat mindenütt alakítsák át akicióegység-bizottságokká. A vasutasok kedden újból munkába állottak. Ott azonban, ahol szankciók alkalmazására került sor a sztrájkban való részvétel miatt, a munkabeszüntetés folytatódik. Georges Frischman. a CGT postai szakszervezeteinek főtitkára a rpunka úirafelvételére szólította fel a tagságot, mint a felhívás mondja „ugyanabban az egységben, ahogy megkezdték a sztrájkharcot". Aíain Le Léap, André Stíl és fársaík szabadok! A tömegek nyomására a Laniel-kormány ismét meghátrálásra kényszerült A párizsi törvényszék vádtanácsa úgy' döntött, hogy ideiglenesen szabadlábra helyezi Alain Le Léap-ot, a CGT főtitkárát, André Stil-t, a l'Humanité főszerkesztőjét. Lucien Molinot, a CGT titkárát, valamint a Köztársasági Ifjúsági Szövetség vezetőit: Guv Ducolonéť Paul Lau rent-t és Louis Baillot-t. André Stíl kivételével, aki »csak« öt hóna pig ült a francia burzsoázia osz! tálybíróságának börtönében, a többiek már tíz hónapja sínylődnek ott. Ilymódon akarták ártalmatlanná tenni az országvesztő háborús politika ellen szegülőket. A népi tömegek egységes akciójának fokozódása miatt a Laniel-kormány most ismét meghátrálásra kénysze. rült és szabadonbocsátotta a béke ügyének e kemény és elszánt védelmezőit. vák nép fegyveres nemzeti felkelé se! ' Emellett általánosan ismert tény, milyen döntő hatással volt a nem zeti öntudat felemelésére és a par tizánmozgalom kibontakozására a szovjet partizánharcosok részvétele. Elég csak egy példát említeni. Jegorov kapitányt 1944. augusztus 7-ről 8-ra virradó éjjel 22 főnyi le génységgel dobták le Szlovákia te rületére. Jegorov osztagának már augusztus 15-én 850 tagja volt. akik túlnyomóan a podbrezovai, duvní. rózsahegyi, besztercebányai stb. munkásokból álltak. Brigádja rövid idő alatt. 3500, később pedig 5000 főre szaporodott. Mi minden tükröződik ebből az egyetlen példából! Mennyi szeretet és bizalom az orosz, harcos, a nagy Szovjetunió fia iránt! Mennyi har ci lelkesedés és törhetetlen akarat fegyverrel a kézben űzni a gyűlölt ellenséget! Mennyire összeolvad itt a nemzeti büszkeség a szovjet emberekhez és hazájukhoz való oda adással! Harcosaink a szovjet partizánpa. rancsnokok vezetése alatt nemcsak a harcművészet nagy iskoláját jár. ták meg, hanem a politikai nevelés főiskoláján is átestek. Részvételük a Szlovák Nemzeti Felkelésben jelentősen hatott arra, hogy a szlovák nép harcos felkelése széleskörű népi háború jellegét öltötte és nem v korlátozódott az Ingr és Csatlós féle magasrangú tisztek vezette felkelő hadsereg védekező hadmű veleteire. Jelenünkre nézve is sok értékes tanulságot vonhatunk le azokból az alapelvekből, amelyeket a felkelés idején a szovjet partizánparancsnokok ,_,követtek. Ez el sösorban a dolgozó nép iránti tisz telet, bizalom és figyelmesség, gon doskodás a partizánharcosok és a lakosság politikai neveléséről a hátországban. Ez az alapelv abból a tudatból eredt, hogy a népi tö megek hazafias és . politikai öntu datossága és áldozatkészsége a har ci sikerek első és alapvető előfeltétele. A népi háború' vezetésének iskolája és általában a dolgozó tömegek mozgósításának és gondos nevelésének iskolája volt ez. A benesek, lettrichek és nacionalistáit csődre vezető puccsista irányzataitól eltérő felszabadító háború mélyen demokratikus, mélyen népi értelmezésének köszönhe. tő, hogy a nemzeti-felszabadító harc folytatódott, sőt azután is, hogy a felkelő csapatokat a hegyek be szorították és annak ellenére, hogy a fővezérkar magasrangú tisztjei bűnös és kapituláló parancsot adtak ki, egyre nagyobb méreteket öltött. A csehszlovák nép tudatába mélyen bevésődött az 1938—39-es évek eseményeinek tanulsága, midőn egyedül a Szovjetunió szállt megalkuvást nem ismerve síkra a saját burzsoáziája által elárult, az imperialista „szövetségesek" és „barátok" által elhagyott és megalázott, a hitlerista hódítók által meg. szállott, szétforgácsolt és megnyomorított Csehszlovákia igazságos ügyéért. A második világháború előestéjének eme tapasztalataihoz szervesen illeszkednek a csehszlovák nép ama tapasztalatai, amelyeket a háború utolsó fázisában szerzett. Arra az álláspontra gondolunk, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés sorsával, majd a harcoló és vérző Prága sorsával kapcsolatban egyrészt a nyugati hatalmak, másrészt pedig a Szovjetunió elfoglaltak. Idézzük emlékezetünkbe ezeket a megdönthetetlen tényeket. A Szovjetunió állandóan minden lehető eszközzel maximális segítséget nyújtott a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. Éjjelenként partizánharcosok érkeztek, akik nehéz re. pűlöutat tettek meg a Kárpátokon és a tüzvonalon keresztül. A tri-dubi repülőtéren szovjet repülőgépek értek földet, amelyek fegyvert — puskákat, géppisztolyokat, páncétörő fegyvereket, könnyű- és nehézgépfegyvereket és egyéb fegyverzetet szállítottak. Nem szükséges magya. rázgatni, mily nagy jelentőséggel bírt ez a fegyverszállítás a gyengén felfegyverzett felkelő egységek számára, amelyek az állig felfegyveraebt, hat-nyolcszoros technikai fölényben álló hitlerista hadosztályok ellen harcoltak. E segítség keretében szeptember végén a felkelő Szlovákia területére a teljes és tökéletes felszerelésű első csehszlovák ejtőernyősbrigádot szállították, amely azonnal hatékonyan beavatkozott a harcokba és tagjai azután is hősiesen küzdöttek, miután a felkelést már- a hegyekbe szorították. A legjelentősebb aktus s egyúttal a nagy Szovjetunió és kormánya e kis harcoló néphez való testvéri viszonyának és tisztele. Jtének legragyogóbb bizonyítéka az volt, amikor a szovjet parancsnokság elhatározta, hogy megváltoztatja hadműveleti terveit, világosan megszervezi csapatainak bonyolult átcsoportositását és Sztálin generalisszimusz személyes parancsára nehéz és áldozatteljes támadást indít a Dukla-szoros ellen, hogy segítséget vigyen a harcoló Szlovákiának. A Szovjetunió és hadserege az utolsó betűig teljesítette a szovjet kormány hivatalos nyilatkozatát, amelyben a Szlovák Nemzeti Felkelésről a következők állanak: „A szovjet kormány a szövetsé. geseknek a közös ellenség ellen folytatott felszabadító harcában értékes hozzájárulásnak tekinti a szlovák nép kibontakozódott harcát a hitleri megszállók ellen és megtette a megfelelő intézkedéseket a szlovák partizánoknak és katonáknak, s a hozzájuk csatlakozott tiszteknek való segítségnyújtásra. ." Ezzel szemben az angol-amerikai katonai körök a londoni rádióból adott számos hangzatos ígéret ellenére fegyverek helyett „megfigyelőket" küldtek a felkelőknek a felke. lés színhelyére. Ez azonban még nem volt minden: közvetlenül a felkelés előtt bombázták Dubovát, habár, — vagy talán pontosabban így — mert tájékoztatva lettek arról, hogy itt van a felkelő csapatok üzemanyaggal való ellátásának fő központja. A felkelés idején meg. szűntek a német összeköttetési vonalak, építmények és csapatszállítások ellen intézett angol-amerikai repülötámadások a felkelés területén. Az angol.amerikai imperialistáknak egyáltalában nem volt érdekük a Szlovák Nemzeti Felkelés elterjedése, amély népi, harcos antk fasiszta jellegével keresztülhúzta Közép-Európa háború utáni viszonyainak rendezésére tervbevett kombinációikat — mind a tőkés, nyugattól függő benesi köztársaság megújítása, mind a szovjetellenes Duna-völgyi szövetség tekintetében. Ugyanez ismétlődött meg 1945 májusában Prágával, amelyet Patton amerikai tábornok Prága közvetlen közelében álló csapatai cinikusan a hitlerista vandálok karmai között hagytak. Konyev marsall csapatainak diadalmas felvonulásavolt az, ami köztársaságunk fővárosát, a szláv és az európai kultúra büszkeségét és gyöngyét a pusztulástól megmentette. Ezen különben nincs mit csodálkozni. Ma ugyanazok a fasiszta vandálok, akik 1945 májusában Prágának már a földdel való egyenlövétételéhez fogtak, az „európai kultúra" amerikai védelmezőinek legfőbb szövetségesei! • A Szlovák Nemzeti Felkelés öröke a szlovákok szabad nemzeti életének védelméért, a Csehszlovák Köztársaság függetlenségének és szuverenitásának, szocialista vívmányainak védelméért, az amerikai imperializmus leigázó és vüáguralmi terveinek szolgálatában álló újfasiszta germán militarizmus újjáélesztése ellen vívott mai nagy küzdelemben is él és mozgósít, mert amint a napokban G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette: „A kérdés most az: Németország az európai béke és biztonság megszilárdítása rendkívül fontos tényezőinek egyikévé vagy egy újabb agresszió európai fő tűzfészkévé válik-e?" Köztársaságunk népeinek, amelyek átélték a német fasiszta agresszió és uralom poklát és megaláztatását, életérdeke, hogy Németország az európai béke és biztonság tényezőjévé, s ne pedig új agresszió fészkévé váljon. Ezért még szorosabban felzárkózunk a hatalmas Szovjetunióhoz, amely a né-: pek harcát vezeti' és szervezi az újabb agresszió eme tűzfészkének felszámolásáért, a német kérdés demokratikus és békés megoldásáért a Szovjetunió kormánya és az NDK kormányküldöttsége között nemrégen folytatott történelmi jelentőségű moszkvai tárgyalások szellemében, " amelyek valamennyi európai nép érdekeit és vágyát kifejezik. Udalcov szovjet történész a Szlovák Nemzeti Felkelésről írt kiváló értekezésében a felkelés jelentőségét és vívmányait értékelve, főleg három momentumot emel ki: A felkelés idején kibontakozódtak a szlovák dolgozó nép szabadságszerető erői, teljesen kitűnt a munkásosztály vezető szerepe a nem-/ zetben, bebizonyosodott, hogy a kommunisták a demokrácia és a szocializmus győzelmének következetes harcosai. A felkelés kikiáltotta a Csehszlovák Köztársaság mindkét egyenjogú testvérnemzet közös államának újjászületését és lerakta a népi demokratikus állami és- társadalmi rendszer alapjait Csehszlovákiában. A felkelés megszilárdította a csehszlovák-szovjet barátságot, amelyet a Csehszlovák Köztársaság szabadságáért és függetlenségéért vívott közös küzdelemben a szovjet, szlovák és cseh harcosok vére pecsételt meg. Igen, a Szlovák Nemzeti Felkelés éppen ezen momentumai miatt jelentett alapvető fordulatot a szlovák nemzet történelmi fejlődésében, ezért jelentette új korszak, a szabad nemzeti élet, a szocialista építés korszakának kezdetét. A Szovjetunió nagy példája • és testvéri segítsége a háború idején lehetővé tette a szlovák és cseh népnek, hogy Csehszlovákia történelmében megkezdhesse ezt az új korszakot. A Szovjetunió nagy példája és testvéri segítsége v a háború után lehetővé tette a • cseh és szlovák népnek, hogy jelentősen előrehaladjon a szocialista Csehszlovákia épí' tésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés ezért Csehszlovákia népe számára hatalmas lelkesítő forrás a köztársaságnak a szocializmusért és a béke feľ. virágzásáért vívott mai dicső küzdelmében. ŕ /