Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-28 / 209. szám, péntek

1953 augusztus 28 UJSZ0 Ottó Grotewohl elvtárs beszámolója a Német Demokratikus Köztársaság nép! kamarájában A Német Demokratikus Köztár. saság népi kamarája kedden délután rendkívüli ülést tartott, amelyen Ottó Grottwohl miniszterelnök, a Német Demokratikus Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttsé­gének vezetője beszámolt a nagyje­lentőségű szovjet-német tárgyalá­sokról éa azok eredményeiről. A népi kamara ülésén megjelen­tek : V. Sz. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiz­tosa, a Német Demokratikus Köz­társaság kormányánál akkreditált nagykövetek és követek, a berlini üzemek dolgozóinak és Nyugat-Né­metország lakosságának képviselői. Grotewohl miniszterelnök beveze­tőben köszönetét fejezt^ ki a Szov­jetunió kormányának és népének azért a meleg és baráti fogadtatá­sért és vendéglátásért, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét részesítette. Ez a fogadtatás több volt formális ud­variasságnál — hangoztatta a mi­niszterelnök — és azt jelképezte, hogy a hatalmai Szovjetunió veze­tői teljesen egyenjogú és egyenrangú félnek tekintik a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttségét és tiszteletben tartják a német nép nemzeti méltóságát. A Moszkvában tartott valamennyi megbeszélésün­ket a Szovjetunió kormányának a béke fenntartására és a német nép nemzeti jogainak biztosítására irá­nyuló törekvése jellemezte. A szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége teljesen egységes abban a felfogá. sában, hogy a német népnek joga van békeszerződésre, hazája demo­kratikus és békés újraegyesítésére és arra, hogy megszűnjék más nem­zetekkel szembeni hátrányos hely­zete. Senki, Adenauer sem mondhat le a német népnek erről az igaz­ságos követeléséről. Ottó Grotewohl ezután arról be­szélt, hogy a német népnek válasz­tania kell, hogy országa háborús tűzfészek lesz-e, vagy a béke bás­tyája, majd így folytatta: A Szovjetuniónak a német kérdés rendezésére tett javaslatai a nem­zeti jogaink érvényesítéséhez veze­tő békés utat mutatják. — Az őszinte barátság szellemé­ben folytak a moszkvai tárgyalások amelyeknek konkrét eredményei a sajtóban megjelent közlemények ré­vén közismertek — hangoztatta Gro­tewohl, majd felvetette a kérdést: — Mi a magyarázata annak, hogy a Szovjetunió olyan széleskörű segít­séget nyújt Németországnak, első­sorban a Német Demokratikus Köz­társaságnak ? — Ezt elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikájának kö­szönhetjük — mondotta. — Az ag­resszorok összeesküvése nemcsák a német nép, hanem egész Európa békéje ellen irányul. A háborús ka­land elhárításának leghatásosabb módja Németország békés és demo­kratikus úton történő újraegyesíté­se. — A szovjet kormánynak az a nézete, hogy'az újraegyesített Né­metország társadalmi és gazdasági rendjéről a német népnek minden külföldi beavatkozás nélkül magá­nak kell döntenie. — Az a hatalmas gazdasági segít, ség, amelyet a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak nyuijt, összegszerűen kifejezve 13.480 millió márka. Ezenfelül 485 millió rubeles hitelt kapunk. Míg a Német Demo­kratikus Köztársaság további hatal­mas gazdasági fellendülés előtt áll, Nyugat-Németország az amerikai monopóliumok és Adenauerék jóvol­tából mind mélyebbre süllyed az ál­lamadósságok és a "megszállási költ­ségek hínárjába. A Német Demokra­tikus Köztársaság 1954-ben állami költségvetése bevételeinek öt szá­zalékával járul hozzá a szovjet meg­szálló csapatok költségeihez,, ezzel szemben Nyugat-Németország ugyanakkor állami bevételeinek 34.5 százalékát kénytelen megszállási költségekre fordítani. — Kérdezizük Adenauertől, haj­'landó-e elmenni amerikai barátaihoz és rávenni őket arra, hogy a Szov­jetunióhoz hasonlóan csökkentsék megszállási költségeiket? Persze jő lenne, ha az amerikai kormány erre minél előbb, még szeptember 6, a nyugatnémetországi választások napja' előtt érdemleges választ ad­na — jelentette ki a miniszterelnök. Ottó Grotewohl közölte, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya a szovjet kormány elhatározásához csatlakozva 1954 január elsejétől szintén felmentette a Német Demo­kratikus Köztársaságot a további jó­vátételi fizetések alól. Ottó Grote­wohl a német nép nevében hálás kö­szönetét fejezte ki a Lengyel Nép­köztársaság kormányának és népé­nek nagylelkű elhatározásáért. A továbbiakban kijelentette, hogy a népi demokratikus országok ebben az évben a külkereskedelmi egyez­ményekben megállapított mennyisé­gen felül 130 millió rube] ér+ékü árucikket szállítanak a Német De­mokratikus Köztársaságnak, hogy elősegítsék az új gazdaságpolitikai irányvonal megvalósítását. Ez. a tény éa a béketábor országai közti baráti viszony azt bizonyítja, hogyha Né­metország eltökélten a béke útjá­ra lép, nincs szüksége olyan meg­alázó szerződésekre, minit amilyene­ket Adenauer írt alá. Grotewohl miniszterelnök ezután a következőket mondotta: — A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya kijelenti, hogy magáévá teszi a Szovjetunió kor­mányának a német kérdés békés rendezésére tett javaslatait, ame­lyeket az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország kormá­nyaihoz intézett, augusztus 15-én kelt szovjet jegyzék tartalmaz. — Szívből jövő köszönetet mon­dok a Szovjetunió és a béketábor­j hoz tartozó országok vezetőinek és : minden lakosának azért a hatalmas ' segítségért, amelyben a német nép békeszerető, demokratikus erőit ré­szesítik, — fejezte be zúgó taps és éljenzés közepette beszámolóját a miniszterelnök. A CGT vasutasszervezeleinek központja a munka újrafei vételére, éberségre és a sztrájk harcban kikovácsolódott harcos szolidaritás megőrzésére hívta tel tagjait A CGT vasutasszervezeteinek köz­pontja felhívással fordult tagjaihoz, amelyben rámutat a sztrájkharc so­rán a szakadár szakszervezetek kör­mönfont mesterkedései és rosszindu­latú gáncsoskodásai. ellenére elért si­kerekre. Felszólítja tagjait hogy a harcos szolidaritás jegyében vegyék fel újra a munkát Hangsúlyozza, hogy a Laniel-kormány kénytelen volt meg­hátrálni és elfogadni azt a követelést, hogy a kollektív szerződések országos bizottságát még szeptember 30. előtt egybehívják tofcáMtf kénytelen volt ígéretet tenni a nagy garral meghir­detett szankciók hatálytalanítására. A vasutasoknak meg kell érteniök. — hangzik a felhívás — hogy még sokkal többet is el lehetett volna ér­ni. Ha ez nem sikerült, ez annak tu­lajdonítható. hogy a CFTC. a Force Ouvriere és az úgynevezett ..független ' szakszervezetek központja az augusz­tus 20-ra virradó éjjelen, amidőn a sztrájk az egész országban teljes harci egységben folyt minősíthetetlen mó­don lepaktált a kormánnyal. Ezt anél­kül tették, hogy a demokratikus eljá­rási szabályok szerint megkérdezték volna tagságukat Uymódon zűrzavart keltettek a vasutasok körében és meg­bontották azt a harcos szolidaritást, amelynek jegyében a vasutasok két hétig kitartottak -a milliókat mozgó­sító politikai tömegharcban Felhívja a vasutasokat, őrizzék meg öntudatos, harci egységüket és legyenek készen arra, hogy bármilyen adott pillanatban újra felvegyék a küzdelmet esetleges megtorlások alkalmazásának meghiú­sítására, a bérek felemelésére és a törvényerejű rendeletek hatályon kí­vül helyezésére. Egyedül a CGT tartott ki végig a vasutasok követeléseiért folyó harc­ban, mosť pedig napnál is világosabb, hogyha valamennyi vasutas a CGT-hez tartozna, ez lehetetlenné tette volna a szociálárulók részéről minden bom­lasztást és alkudozást Végül felhívja a tagságot, hogy a sztrájkbizottságo­kat mindenütt alakítsák át akicióegy­ség-bizottságokká. A vasutasok kedden újból munkába állottak. Ott azonban, ahol szankciók alkalmazására került sor a sztrájkban való részvétel miatt, a munkabeszün­tetés folytatódik. Georges Frischman. a CGT postai szakszervezeteinek főtitkára a rpunka úirafelvételére szólította fel a tagsá­got, mint a felhívás mondja „ugyan­abban az egységben, ahogy megkezdték a sztrájkharcot". Aíain Le Léap, André Stíl és fársaík szabadok! A tömegek nyomására a Laniel-kormány ismét meghátrálásra kényszerült A párizsi törvényszék vádtanácsa úgy' döntött, hogy ideiglenesen sza­badlábra helyezi Alain Le Léap-ot, a CGT főtitkárát, André Stil-t, a l'Humanité főszerkesztőjét. Lucien Molinot, a CGT titkárát, valamint a Köztársasági Ifjúsági Szövetség vezetőit: Guv Ducolonéť Paul Lau rent-t és Louis Baillot-t. André Stíl kivételével, aki »csak« öt hóna pig ült a francia burzsoázia osz­! tálybíróságának börtönében, a töb­biek már tíz hónapja sínylődnek ott. Ilymódon akarták ártalmat­lanná tenni az országvesztő hábo­rús politika ellen szegülőket. A népi tömegek egységes akciójának fo­kozódása miatt a Laniel-kormány most ismét meghátrálásra kénysze. rült és szabadonbocsátotta a béke ügyének e kemény és elszánt vé­delmezőit. vák nép fegyveres nemzeti felkelé se! ' Emellett általánosan ismert tény, milyen döntő hatással volt a nem zeti öntudat felemelésére és a par tizánmozgalom kibontakozására a szovjet partizánharcosok részvétele. Elég csak egy példát említeni. Jegorov kapitányt 1944. augusztus 7-ről 8-ra virradó éjjel 22 főnyi le génységgel dobták le Szlovákia te rületére. Jegorov osztagának már augusztus 15-én 850 tagja volt. akik túlnyomóan a podbrezovai, duvní. rózsahegyi, besztercebányai stb. munkásokból álltak. Brigádja rövid idő alatt. 3500, később pedig 5000 főre szaporodott. Mi minden tükröződik ebből az egyetlen példából! Mennyi szeretet és bizalom az orosz, harcos, a nagy Szovjetunió fia iránt! Mennyi har ci lelkesedés és törhetetlen akarat fegyverrel a kézben űzni a gyűlölt ellenséget! Mennyire összeolvad itt a nemzeti büszkeség a szovjet em­berekhez és hazájukhoz való oda adással! Harcosaink a szovjet partizánpa. rancsnokok vezetése alatt nemcsak a harcművészet nagy iskoláját jár. ták meg, hanem a politikai nevelés főiskoláján is átestek. Részvételük a Szlovák Nemzeti Felkelésben je­lentősen hatott arra, hogy a szlovák nép harcos felkelése széleskörű né­pi háború jellegét öltötte és nem v korlátozódott az Ingr és Csatlós féle magasrangú tisztek vezette felkelő hadsereg védekező hadmű veleteire. Jelenünkre nézve is sok értékes tanulságot vonhatunk le azokból az alapelvekből, amelyeket a felkelés idején a szovjet parti­zánparancsnokok ,_,követtek. Ez el sösorban a dolgozó nép iránti tisz telet, bizalom és figyelmesség, gon doskodás a partizánharcosok és a lakosság politikai neveléséről a hátországban. Ez az alapelv abból a tudatból eredt, hogy a népi tö megek hazafias és . politikai öntu datossága és áldozatkészsége a har ci sikerek első és alapvető előfel­tétele. A népi háború' vezetésének iskolája és általában a dolgozó tö­megek mozgósításának és gondos nevelésének iskolája volt ez. A benesek, lettrichek és nacio­nalistáit csődre vezető puccsista irányzataitól eltérő felszabadító háború mélyen demokratikus, mé­lyen népi értelmezésének köszönhe. tő, hogy a nemzeti-felszabadító harc folytatódott, sőt azután is, hogy a felkelő csapatokat a hegyek be szorították és annak ellenére, hogy a fővezérkar magasrangú tisztjei bűnös és kapituláló paran­csot adtak ki, egyre nagyobb mé­reteket öltött. A csehszlovák nép tudatába mélyen bevésődött az 1938—39-es évek eseményeinek tanulsága, mi­dőn egyedül a Szovjetunió szállt megalkuvást nem ismerve síkra a saját burzsoáziája által elárult, az imperialista „szövetségesek" és „ba­rátok" által elhagyott és megalá­zott, a hitlerista hódítók által meg. szállott, szétforgácsolt és megnyo­morított Csehszlovákia igazságos ügyéért. A második világháború elő­estéjének eme tapasztalataihoz szer­vesen illeszkednek a csehszlovák nép ama tapasztalatai, amelyeket a há­ború utolsó fázisában szerzett. Arra az álláspontra gondolunk, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés sorsá­val, majd a harcoló és vérző Prága sorsával kapcsolatban egyrészt a nyugati hatalmak, másrészt pedig a Szovjetunió elfoglaltak. Idézzük emlékezetünkbe ezeket a megdönthetetlen tényeket. A Szovjetunió állandóan minden lehető eszközzel maximális segítsé­get nyújtott a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. Éjjelenként partizán­harcosok érkeztek, akik nehéz re. pűlöutat tettek meg a Kárpátokon és a tüzvonalon keresztül. A tri-du­bi repülőtéren szovjet repülőgépek értek földet, amelyek fegyvert — puskákat, géppisztolyokat, páncétörő fegyvereket, könnyű- és nehézgép­fegyvereket és egyéb fegyverzetet szállítottak. Nem szükséges magya. rázgatni, mily nagy jelentőséggel bírt ez a fegyverszállítás a gyen­gén felfegyverzett felkelő egységek számára, amelyek az állig felfegy­veraebt, hat-nyolcszoros technikai fölényben álló hitlerista hadosztá­lyok ellen harcoltak. E segítség ke­retében szeptember végén a felkelő Szlovákia területére a teljes és tö­kéletes felszerelésű első csehszlo­vák ejtőernyősbrigádot szállítot­ták, amely azonnal hatékonyan beavatkozott a harcokba és tagjai azután is hősiesen küzdöttek, miután a felkelést már- a hegyekbe szorították. A legjelentősebb aktus s egyúttal a nagy Szovjetunió és kormánya e kis harcoló néphez va­ló testvéri viszonyának és tisztele. Jtének legragyogóbb bizonyítéka az volt, amikor a szovjet parancsnok­ság elhatározta, hogy megváltoztat­ja hadműveleti terveit, világosan megszervezi csapatainak bonyolult átcsoportositását és Sztálin genera­lisszimusz személyes parancsára ne­héz és áldozatteljes támadást indít a Dukla-szoros ellen, hogy segítsé­get vigyen a harcoló Szlovákiának. A Szovjetunió és hadserege az utolsó betűig teljesítette a szovjet kormány hivatalos nyilatkozatát, amelyben a Szlovák Nemzeti Felke­lésről a következők állanak: „A szovjet kormány a szövetsé. geseknek a közös ellenség ellen folytatott felszabadító harcában ér­tékes hozzájárulásnak tekinti a szlovák nép kibontakozódott harcát a hitleri megszállók ellen és meg­tette a megfelelő intézkedéseket a szlovák partizánoknak és katonák­nak, s a hozzájuk csatlakozott tisz­teknek való segítségnyújtásra. ." Ezzel szemben az angol-amerikai katonai körök a londoni rádióból adott számos hangzatos ígéret elle­nére fegyverek helyett „megfigyelő­ket" küldtek a felkelőknek a felke. lés színhelyére. Ez azonban még nem volt minden: közvetlenül a fel­kelés előtt bombázták Dubovát, ha­bár, — vagy talán pontosabban így — mert tájékoztatva lettek arról, hogy itt van a felkelő csapatok üzemanyaggal való ellátásának fő központja. A felkelés idején meg. szűntek a német összeköttetési vo­nalak, építmények és csapatszállítá­sok ellen intézett angol-amerikai repülötámadások a felkelés terüle­tén. Az angol.amerikai imperialis­táknak egyáltalában nem volt érde­kük a Szlovák Nemzeti Felkelés el­terjedése, amély népi, harcos antk fasiszta jellegével keresztülhúzta Közép-Európa háború utáni viszo­nyainak rendezésére tervbevett kom­binációikat — mind a tőkés, nyu­gattól függő benesi köztársaság megújítása, mind a szovjetellenes Duna-völgyi szövetség tekintetében. Ugyanez ismétlődött meg 1945 májusában Prágával, amelyet Pat­ton amerikai tábornok Prága köz­vetlen közelében álló csapatai cini­kusan a hitlerista vandálok karmai között hagytak. Konyev marsall csapatainak diadalmas felvonulása­volt az, ami köztársaságunk főváro­sát, a szláv és az európai kultúra büszkeségét és gyöngyét a pusztu­lástól megmentette. Ezen különben nincs mit csodálkozni. Ma ugyan­azok a fasiszta vandálok, akik 1945 májusában Prágának már a földdel való egyenlövétételéhez fogtak, az „európai kultúra" amerikai védel­mezőinek legfőbb szövetségesei! • A Szlovák Nemzeti Felkelés öröke a szlovákok szabad nemzeti életének védelméért, a Csehszlovák Köztár­saság függetlenségének és szuvere­nitásának, szocialista vívmányainak védelméért, az amerikai imperializ­mus leigázó és vüáguralmi tervei­nek szolgálatában álló újfasiszta germán militarizmus újjáélesztése ellen vívott mai nagy küzdelemben is él és mozgósít, mert amint a napokban G. M. Malenkov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette: „A kérdés most az: Németország az európai béke és biz­tonság megszilárdítása rendkívül fontos tényezőinek egyikévé vagy egy újabb agresszió európai fő tűz­fészkévé válik-e?" Köztársaságunk népeinek, amelyek átélték a német fasiszta agresszió és uralom poklát és megaláztatását, életérdeke, hogy Németország az európai béke és biztonság tényezőjévé, s ne pedig új agresszió fészkévé váljon. Ezért még szorosabban felzárkózunk a ha­talmas Szovjetunióhoz, amely a né-: pek harcát vezeti' és szervezi az újabb agresszió eme tűzfészkének felszámolásáért, a német kérdés demokratikus és békés megoldásá­ért a Szovjetunió kormánya és az NDK kormányküldöttsége között nemrégen folytatott történelmi je­lentőségű moszkvai tárgyalások szellemében, " amelyek valamennyi európai nép érdekeit és vágyát ki­fejezik. Udalcov szovjet történész a Szlo­vák Nemzeti Felkelésről írt kiváló értekezésében a felkelés jelentőségét és vívmányait értékelve, főleg há­rom momentumot emel ki: A felkelés idején kibontakozódtak a szlovák dolgozó nép szabadság­szerető erői, teljesen kitűnt a mun­kásosztály vezető szerepe a nem-/ zetben, bebizonyosodott, hogy a kommunisták a demokrácia és a szocializmus győzelmének követke­zetes harcosai. A felkelés kikiáltotta a Csehszlo­vák Köztársaság mindkét egyenjo­gú testvérnemzet közös államának újjászületését és lerakta a népi de­mokratikus állami és- társadalmi rendszer alapjait Csehszlovákiában. A felkelés megszilárdította a csehszlovák-szovjet barátságot, amelyet a Csehszlovák Köztársaság szabadságáért és függetlenségéért vívott közös küzdelemben a szovjet, szlovák és cseh harcosok vére pe­csételt meg. Igen, a Szlovák Nemzeti Felkelés éppen ezen momentumai miatt je­lentett alapvető fordulatot a szlo­vák nemzet történelmi fejlődésében, ezért jelentette új korszak, a szabad nemzeti élet, a szocialista építés korszakának kezdetét. A Szovjetunió nagy példája • és testvéri segítsége a háború idején lehetővé tette a szlovák és cseh népnek, hogy Csehszlovákia törté­nelmében megkezdhesse ezt az új korszakot. A Szovjetunió nagy példája és testvéri segítsége v a háború után lehetővé tette a • cseh és szlovák népnek, hogy jelentősen előrehalad­jon a szocialista Csehszlovákia épí' tésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés ezért Csehszlovákia népe számára hatal­mas lelkesítő forrás a köztársaság­nak a szocializmusért és a béke feľ. virágzásáért vívott mai dicső küz­delmében. ŕ /

Next

/
Thumbnails
Contents