Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-04 / 188. szám, kedd

Vil ág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 augrusztus 4, kedd 40 fillér VI. évfolyam, 188. szám c/l mai számban Néhány tapasztalat a nánai állami gazdaság termésbetakarítási munkáiról (2. old.) Vörös zászlók adonmány ozás a az 1953 második negyedévi országos szocialista verseny győztes üzemeinek (3. old.) A Német Demokratikus Köztársaság népi kama­rájának nyilatkozata a lakosság ellátásának kérdéséről (4. old.) Bukarestben megnyílt a IV. Világifjúsági Talál­kozó (5- old.) A vasárnap sportja (6. old.) Trencsik Béla első akar lenni A gyiüamajori gazdaságban öt cséplőcsoportban javában folyik a cséplés. A cséplésnél megmutat­kozik a munka jó megszervezésének az eredménye. Az öt csoport kö­zül a bokrosi gazdaságban Tren­csik Béla csoportja halad az élen. A napi cséplési tervet 192 száza­lékra teljesítik, de nem sokkal ma­rad mögöttük a Gyulamajorban dolgozó Zsitva Albert csoportja sem, akik szintén 180—190 száza­iéikra teljesitik a napi normájukat. A versenytábla mellett Trencsik elvtárs örömmel mondja a munka­társaknak: „Ügy fogunk dolgozni tovább is, hogy a versenytáblán mindig az elsők között maradjunk." Ember elvtárs gépész még kibő­víti: „De nemcsak a munkában, hanem a minőségi versenyben is el­sők akarunk lenni és azon ipar­kodunk, hogy a lehető legtisztább gabonát adjuk az államnak és szemvesztesóg nélkül "csépeljünk." A gyulamajori dolgozók megér­tették pártunk és kormányunk ha­tározatát, ezt bizonyítja az is, hogy a bajcsi igazgatósághoz tartozó ál lami gazdaságok között a gyula majoriak elsőnek végezték el az aratást. A tervezett hektárhozamokat is magasan túlszárnyalták. Tavaszi árpából hektáronként 40.86 mázsás, rozsból 36.70 mázsás, búzából 42.20 mázsás hektárhozamokat értek el. E szép eredmény elérésében Szut ter Pál gazdaságvezetőnek és Iva csica János agronómusnak nagy részük van. Páradságot nem ismer ve kora reggeltől késő estig a dolgozókkal karöltve harcoltak azért, hogy ne csak a tervezett hektárhozamokat érjék el, hanem azt túl is lépjék. Kocka Géza, Izsa Arat és csépel a Csemadok füleki helyi csoportja Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde a klicsavai hatalmas vízierőmű építőihez Füleken 25 hektár föld maradt gazdátlanul, amivel most a HNB rendelkezik. Mult év őszén és idén tavasszal a Csemadok helyi szerve­zete elvégezte brigádban a vetés munkáját, most pedig ugyancsak brigádot szervezett és gépek segít­ségével nagy lelkesedéssel fogott hozzá a békearatáshoz. > mult vasárnap negyven Cse­madok tag vett részt a munkában. A határból szekerekkel szállították I a cséplőhöz a gabonát és estig 85 mázsa gabonát csépeltek ki. Munka után a vezetőség a tag sággal együtt határozatot hozott, hogy egy hét múlva szintén brigád­munkát vállal és segíteni fog a ter­mésbegyüjtés munkájában. A he­lyi szervezet vezetősége és tagsága ezzel igazolta, hogy megértette a békearatás nagy jelentőségét. Ráez Béla, Fülek A hidegvölgyi állami gazdaságban több mint 300 mázsát csépeltek egy nap alatt (m. í.) A hidegvölgyi gazdaság cséplőcsoportjának eredményeire felfigyelt a nánai állami birtok igazgatóságához tartozó gazdasá­gok minden dolgozója Két műszak ban dolgoznak a hidegvölgyi csép. lömunkások. Volt olyan nap, hogy 290—300 mázsát is kicsépeltek, de ezzel nem elégedtek meg. Elhatá­rozták, hogy túlszárnyalják a napi 300 mázsát. A mindig mosolygó, kerekded ar­cú csoportvezető, Kapuvári Mihály az egyik napon azon törte a fejét, hogyan lehetne még 300 mázsánál is többet kicsépelni egy nap alatt. Gondolatok kavarogtak a fejében — „eddig jól megy minden, csak a húzatással és a gép leállításával sok időt vesztünk. No de megold­juk ezt is." A terv sikerült. A cséplőgépet úgy helyezték el a táblán, hogy minél nagyobb területről odahord hassák a kévéket. így van ez rend. jén. Akkor halad jól a munka, ha a cséplőgép 2—3 nap egyhelyben dolgozik. Kapuvári Mihály pontosan be­osztotta a csapatokat és mindenki nek meghatározta a tennivalóját. Az egyik csoport reggel 4-kor, a másik csoport déli 12-kor látott munkához. A kazán fűtője Pintés Gyula már három órakor talpon volt Egész nap szívósan dolgozik és nem Ismer fáradságot, pedig a nagy kazánnak két műszak alatt pontosan meg kell adni a szén és vízadagot, hogy állandóan teljes gőzzel hajthassa az 1500-as csép lőt. Alighogy pirkadni kezdett, a cso­port tagjaj egymásután szállíngóz tak a cséplőgéphez. Négy órára a kazán „feszméröje'- azt mutatta, hogy a gép annyi erőt gyűjtött magának, hogy készen áll az indu lásra. A csoport tagjai nagy oda­adással munkához láttak. A csép­lőgép dobja egymásután falta a súlyos búzakévéket. Vastagon és gyorsan csurgott a zsákba a búza. Tíz perc alatt tíz zsákot kellett a mázsáról a pótkocsira rakni. Dé­lig több mint 150 mázsát csépeltek. A csoport tagjai büszkén adták át a helyet a másik csoportnak és türelmetlenül várták már az estét, hogy mennyi lesz a végső ered­mény. Mindenkit fűtött az a tudat, hogy a mai napon, ha törik, ha szakad, többet kell csépelni 300 mázsánál Váltás után a másik csoport az előbbiek sikerein felbátorodva tel­jes erőbedobással dolgozott. Kivált­képp derekasan megálltak helyüket azon a napon a csoport nőtagjai. Nem kis részben a nők ügyes kezé­nek köszönhető, hogy Kapuvári Mi­hály csoportja egyre nagyobb sike­reket ért el. Ezt bátran mondhat­juk, mert a délutáni műszakban dolgozó csoport tagjai közül több mint a fele nő. Minden munkát jól elvégeznek, még a kazalrakás­ban is derekasan helytállanak. Di cséretet érdemelnek Varga Eszter és Kunyics Ilona, akik talán a leg­fiatalabbak, de határtalan lelkese déssel dolgoznak. Varga Eszter meg is mondta, hogy érdemes most becsülettel, dolgozni, mert jól ke resnek, ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a több termésből több kenyér jusson a dolgozók asztalá ra Erős elhatározása, hogy a csép­'és után gyárba megy dolgozni. KI akarja venni részét a boldog jövő megvalósításáért folyó munkából. Estefelé a munkacsoport tagjai boldogan beszélgettek az aznapi eredményekről. Egész nap több mint 318 mázsát csépeltek ki. Ke resetük pedig fejenként meghal art ta a 35.— koronát. Munkakedvük továbbra is határ talan. Elhatározták, hogy augus? tus á-re befedezik a csépig Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a klicsavai duzzasztógát befe jezése alkalmával beszédet intézett e hatalmas vízierőmü építőihez, melyben többek között a következő ket mondotta: „Ez a duzzasztógát minden bi­zonnyal méltó emlékmüve lesz azoknak a hosszú és nehéz, néha súlyos, de végül is győzelmes har­coknak, amelyeket a munkásosz­tály a kapitalizmus megsemmisíté. séért és az új szocialista társada­lom felépítéséért vívott. Kladnónak vízzel való ellátása hosszú harcok kérdése. Az az ötlet, hogy Klicsa­ván duzzasztógátat építsünk és Kladnót vízzel lássuk el, már 50 évvel ezelőtt felmerült. A kladnói járási képviselőtestület, amelyben a munkásság akkor többséget szer zett, mindjárt az 1919. évi fordulat után elhatározta, hogy hárommillió koronát irányoz elő és vesz be a költségvetésbe a Klicsavából kiin­duló vízvezeték és a hozzá szüksé­ges berendezés tervének megvalósí­tására. JP prágai országos nemzeti bizottság és a München előtti köz­társaság kormánya akkor a prágai vasipari társaság és a Poldi-kohó tiltakozására elutasították a klad­nói járási képviselő testület emlí­tett határozatát. Nem engedték meg, hogy ezt az összeget beve­gyék a költségvetésbe, nem enged­ték meg, hogy egyáltalában hozzá­fogjanak a klicsavai duzzasztógát tervezéséhez és Kladnónak vízzel való ellátásához. Nem engedték meg az akkori idegen, még német tőkés társaságok érdekében, mivel a prágai vasipari társaság és a Poldi-kohó arra számítottak, hogy ha Kladnót vízzel kellene ellátni, ha duzzasztógátakat kellene építeni, ez a járási adóilletékek emelkedé­sét jelentené és hogy a prágai vas. ipari társaságnak és a Poldi.kohó­nak szintén hozzá kellene járulnia ehhez, ami pedig megnyirbálná ka­pitalista nyereségeiket. Ezért az akkori kormány az idegen kapitalis­ták érdekében nem engedte meg, hogy ilyen müvekbe fogjanak, mi­vel ez megkárosította volna a tőké­seket, Mai korszakunkat dicséri az, hogy mindjárt a győzelem után, 1948-ban, a februári győzelem után, hozzáfogtunk e vízierőmü tervéhez és megvalósításához, és hogy ma megállapíthatjuk, hogy a tervek be. fejezésük előtt állanak. Amint már hallottátok, nem volt ez kis mun­ka. E munkában nem tudtunk kibújni a nehézségek leküzdése, sem pedig a k hibák kiküszö­zölése elöl. Elvtársak. nyíltan beismerjük, hogy ma új szocialista társadalmunk építésében sok aka­dályt kell leküzdenünk és ebben az építésben sok hibát is elkövettünk, melyekre magunk fizettünk rá, és amelyeket helyre kell hoznunk, amelyektől meg kell szabadulnunk. Ki dicsekedhetik azonban azzal, barátaim, hogy életében soha se­milyen hibát el nem követett? Csak az, aki semmit sem csinál, aki sem­miben sem vesz részt, aki semmi újra nem törekszik — az nem kö­vet el hibákat! Elődeink, országunk és államunk kapitalista igazgatói talán eldicsekedhetnek azzal, hogy nem követtek el olyan hibákat, amilyeneket mi követünk el ma, például a klitesavai duzzasztógát tervezésében és építésében. Á.m a klicsavai duzzasztógát sem állott ma pedig áll. Ha tehát attól félve, hogy valamilyen hibákat követünk el, nem terveztünk volna ilyen nagy müveket akkor Kladnó lakóinak még 50 svíg nem lenne vizük és állandóan kannákkal várakozhatná­nk a vízvezetékeknél, órákat j»a zarolnának el hiábavaló várako­zással. Éppen azért mert nem fé lünk a hibáktól és ha hibákat kö vetünk el, helyre tudjuk őket hozni, és mert le tudjuk ezeket a hibákat küzdeni, — ezért építhetjük nagy alkotásainkat. Ezért haladhatunk előre. Hiszem, hogy előre fogunk haladni. A klicsavai duzzasztógát is ennek a bizonyítéka. Amint már mondottam, sokat tanultatok Itt mindnyájan, munkások is, mesterek is, mérnökök, technikusok és ter­vezők is egyaránt és sok tapaszta­latra tettetek szert. Ezeket a ta­pasztalatokat felhasználjuk és dol. gozóink további alkotások építésé­ben fogják felhasználni őket, mert nem állhatunk meg a klicsavai duz­zasztógátnál. Ha valóban emelni akarjuk az életszínvonalat, tovább kell haladnunk a szocializmus épi tésének útján. Ez nemcsak a víz kérdése. Az ivóvíz minden bizonnyal fontos életkérdés és nagy szerepet játszik az életszínvonal emelésé, ben, azonban más kérdések is van­nak. Tudjátok ti is, hol szorít a ci­pő, mi mindent nem tudunk még megszerezni. Ezek a mi közellátási, élelmiszer, hús stb. kérdéseink. Hiá­bavaló lenne leplezgetni ezeket, mert mindezeket még nem küzdőt, tűk le, mert még nem tudtunk gon­doskodni mindenről, ami szükséges lenne a lakosság összes szükségle­teinek teljes kielégítéséhez. Elvtársak, bármennyire is sirán­koznánk azonban, hogy egyik vagy másik cikket nem tudjuk megsze rezni, siránkozással nem oldunk meg semmit. Munkába kell fogni, körül kell nézni, hol van a hiba gyökere, mi ennek az oka, emelnünk kell az életszinvonalat.. Az életszín­vonalat azonban csak akkor emel­hetjük, ha emeljük a munka ter­melékenységét. Nem ülhetünk a teli fazékhoz, és nem várhatjuk, hogy számunkra majd minden jő az ég. bői pottyanjon. Elsősorban minden alkalmas embert be kell vonnunk a közös munkába, ki kel! küszöböl­nünk mindazokat a hiányosságokat, amelyek nemcsak ipari, hanem me­zőgazdasági vállalkozásainkban is felmerülnek. Hogy milyen hiányos ságaink vannak még a mezőgazda sági vállalkozásokban, azt hiszem, nem kell messzire mennünk pél­dákért. Nézzétek csak, hogyan gaz­dálkodik sok egységes földműves szövetkezetünk. Nézzétek meg pél­dául a sykoricei szövetkezet répa. földjeit, ahol sok hektár területet egyáltalában nem gyomláltak ki. Akarhatják-e a szövetkezeti dol­gozók, hogy a munkaegységekért járó fizetés magasabb legyen? Mit nyerne a sykoricei szövetkezet, ha ezt a sok hektár répafőidet, ame lyet a gyomnövények úgyszólván teljesen elpusztítottak, kigyomlál nák? Hogyan növekedne cukorter­melésünk, mit jelentene ez piacunk számára? Tudjátok, hogyan küz­dünk ma cukorhiánnyal, de hogyan küzdhetjük ezt le? Csak azzal, ha több cukorrépa fog teremni. Ahhoz pedig, hogy több cukorrépa terem­jen, többet kell dolgoznunk és min_ dent meg kell adni, amit a répa megkíván. Ez az év egyenesen pom­pás volt arra, hogy kellő mennyisé­gű cukorrépát termeljünk ki. Ha pedig ezután a termőföldek egész során nem nőtt ki a répa mert a gyomnövények elfojtották, hiábava­ló a siránkozás, hogy kevés a cu. kor. Azért van kevés cukor, mert ott, ahol dolgozni kellett volna, nem dolgoztak. így kell ezt felfogni. Sok hiányosságunk van, van még miért siránkoznunk. Amint mon­dottam. mindnyájan tudjuk, hol szo­rít a cipő. E hiányosságok azonban csak egyetlenegy úton küszöbölhe­tők ki? Újra meg újra meg kell szervezni a munkát mindenütt <hol a munka nincs megszervezve ihol a munka gyönge lábakon áll, nem siránkozni és nem csupán mondo. gatni: nincs munkaerő. Természetesen földműves szövet­kezeteket alapítani meggondolás nélkül, tekintet nélkül arra, meg­győztük-e e gondolat szükségessé­géről azokat, akiket a szövetkezet­nek megnyerünk, — nagy kérdés. Elvtársak, ezért szövetkezetek ala­pítása adminisztratív úton, rendele. tek útján, esetleg erőszakos úton, mit sem segít. Az Ilyen szövetkeze­tek csak sínylődni fognak. Az em­berek nem fognak ott rendesen dol­gozni. sohasem fogják ott jól érez. ni magukat. Ezért nem fog ez ne­künk semmit sem érni. Ezért ne­künk, a földműves szövetkezet kér­dését felül fog kelleni vizsgálnunk, meg kell a szövetkezeteket szilárdí. tanunk, segítenünk kell rajtuk. Azoknak pedig, akik azt hiszik, hogy segítenek magukon azzal, hogy kilépnek a szövetkezetekből, ezúttal nyíltan megmondhatjuk: mit sem segittek magatokon. Né­hány év múlva újra kell építenetek azokat a szövetkezeteket, amelyek­ből ma elinaltok. Nem fogunk visz­szatartani benneteket, de vegyétek tudomásul, hogy növelni kell a me­zőgazdasági termelést. Ügy. aho­gyan nagyipari alkotásokat építünk, ugyanúgy növeljük és kiépítjük a korszerű mezőgazdasági termelést Korszerű mezőgazdasági termelés pedig csak kétféle úton építhető fel: vagy a hatalmas mezőgazdasá. gi latifundiumok kapitalista útján, ahol pár koronáért a mezőgazdasá­gi dolgozók egész hada görnyede­zik, mint ahogy ez a München előt­ti köztársaságban volt, vagy pedig a helyesen megszervezett, minden korszerű eszközzel ellátott egysé ges földmüvesszövetkezetek útján, amelyek a korszerű gépi eszközök, kel az összes agrotechnikai segéd­eszközök felhasznlásával valóban nagy terméshozamokat érnek el, emellett emelik egész lakosságunk életszínvonalát és egyúttal saját életszínvonalukat, mert ott, ahol nagy a termés, az EFSz-tagok ts jól élnek. Elvtársak így kell nézne­tek feladataitokra! A felépített duz. zasztógát legyen győzelmünk eléré­sének útmutatója. Közös munká­toknak: Üdv!" \ galántai járás teljesítette a gabona­begyűjtési tervet Augusztus 1-én 2? órakor a ga- i més gabonabegyüjtési tervét. A já. ,ántai járás, mint a bratislavai ke­rület ötödik járása és Szlovákia ha­todik járása, határidő előtt 100.15 ázalékra teljesítette az idei ter­rás dolgozói, akik részt vettek a begyűjtésben, a kormány által meg­határozott határidőt négy natxuaj rövidítették meg.

Next

/
Thumbnails
Contents