Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)
1953-08-04 / 188. szám, kedd
Vil ág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 augrusztus 4, kedd 40 fillér VI. évfolyam, 188. szám c/l mai számban Néhány tapasztalat a nánai állami gazdaság termésbetakarítási munkáiról (2. old.) Vörös zászlók adonmány ozás a az 1953 második negyedévi országos szocialista verseny győztes üzemeinek (3. old.) A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának nyilatkozata a lakosság ellátásának kérdéséről (4. old.) Bukarestben megnyílt a IV. Világifjúsági Találkozó (5- old.) A vasárnap sportja (6. old.) Trencsik Béla első akar lenni A gyiüamajori gazdaságban öt cséplőcsoportban javában folyik a cséplés. A cséplésnél megmutatkozik a munka jó megszervezésének az eredménye. Az öt csoport közül a bokrosi gazdaságban Trencsik Béla csoportja halad az élen. A napi cséplési tervet 192 százalékra teljesítik, de nem sokkal marad mögöttük a Gyulamajorban dolgozó Zsitva Albert csoportja sem, akik szintén 180—190 százaiéikra teljesitik a napi normájukat. A versenytábla mellett Trencsik elvtárs örömmel mondja a munkatársaknak: „Ügy fogunk dolgozni tovább is, hogy a versenytáblán mindig az elsők között maradjunk." Ember elvtárs gépész még kibővíti: „De nemcsak a munkában, hanem a minőségi versenyben is elsők akarunk lenni és azon iparkodunk, hogy a lehető legtisztább gabonát adjuk az államnak és szemvesztesóg nélkül "csépeljünk." A gyulamajori dolgozók megértették pártunk és kormányunk határozatát, ezt bizonyítja az is, hogy a bajcsi igazgatósághoz tartozó ál lami gazdaságok között a gyula majoriak elsőnek végezték el az aratást. A tervezett hektárhozamokat is magasan túlszárnyalták. Tavaszi árpából hektáronként 40.86 mázsás, rozsból 36.70 mázsás, búzából 42.20 mázsás hektárhozamokat értek el. E szép eredmény elérésében Szut ter Pál gazdaságvezetőnek és Iva csica János agronómusnak nagy részük van. Páradságot nem ismer ve kora reggeltől késő estig a dolgozókkal karöltve harcoltak azért, hogy ne csak a tervezett hektárhozamokat érjék el, hanem azt túl is lépjék. Kocka Géza, Izsa Arat és csépel a Csemadok füleki helyi csoportja Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde a klicsavai hatalmas vízierőmű építőihez Füleken 25 hektár föld maradt gazdátlanul, amivel most a HNB rendelkezik. Mult év őszén és idén tavasszal a Csemadok helyi szervezete elvégezte brigádban a vetés munkáját, most pedig ugyancsak brigádot szervezett és gépek segítségével nagy lelkesedéssel fogott hozzá a békearatáshoz. > mult vasárnap negyven Csemadok tag vett részt a munkában. A határból szekerekkel szállították I a cséplőhöz a gabonát és estig 85 mázsa gabonát csépeltek ki. Munka után a vezetőség a tag sággal együtt határozatot hozott, hogy egy hét múlva szintén brigádmunkát vállal és segíteni fog a termésbegyüjtés munkájában. A helyi szervezet vezetősége és tagsága ezzel igazolta, hogy megértette a békearatás nagy jelentőségét. Ráez Béla, Fülek A hidegvölgyi állami gazdaságban több mint 300 mázsát csépeltek egy nap alatt (m. í.) A hidegvölgyi gazdaság cséplőcsoportjának eredményeire felfigyelt a nánai állami birtok igazgatóságához tartozó gazdaságok minden dolgozója Két műszak ban dolgoznak a hidegvölgyi csép. lömunkások. Volt olyan nap, hogy 290—300 mázsát is kicsépeltek, de ezzel nem elégedtek meg. Elhatározták, hogy túlszárnyalják a napi 300 mázsát. A mindig mosolygó, kerekded arcú csoportvezető, Kapuvári Mihály az egyik napon azon törte a fejét, hogyan lehetne még 300 mázsánál is többet kicsépelni egy nap alatt. Gondolatok kavarogtak a fejében — „eddig jól megy minden, csak a húzatással és a gép leállításával sok időt vesztünk. No de megoldjuk ezt is." A terv sikerült. A cséplőgépet úgy helyezték el a táblán, hogy minél nagyobb területről odahord hassák a kévéket. így van ez rend. jén. Akkor halad jól a munka, ha a cséplőgép 2—3 nap egyhelyben dolgozik. Kapuvári Mihály pontosan beosztotta a csapatokat és mindenki nek meghatározta a tennivalóját. Az egyik csoport reggel 4-kor, a másik csoport déli 12-kor látott munkához. A kazán fűtője Pintés Gyula már három órakor talpon volt Egész nap szívósan dolgozik és nem Ismer fáradságot, pedig a nagy kazánnak két műszak alatt pontosan meg kell adni a szén és vízadagot, hogy állandóan teljes gőzzel hajthassa az 1500-as csép lőt. Alighogy pirkadni kezdett, a csoport tagjaj egymásután szállíngóz tak a cséplőgéphez. Négy órára a kazán „feszméröje'- azt mutatta, hogy a gép annyi erőt gyűjtött magának, hogy készen áll az indu lásra. A csoport tagjai nagy odaadással munkához láttak. A cséplőgép dobja egymásután falta a súlyos búzakévéket. Vastagon és gyorsan csurgott a zsákba a búza. Tíz perc alatt tíz zsákot kellett a mázsáról a pótkocsira rakni. Délig több mint 150 mázsát csépeltek. A csoport tagjai büszkén adták át a helyet a másik csoportnak és türelmetlenül várták már az estét, hogy mennyi lesz a végső eredmény. Mindenkit fűtött az a tudat, hogy a mai napon, ha törik, ha szakad, többet kell csépelni 300 mázsánál Váltás után a másik csoport az előbbiek sikerein felbátorodva teljes erőbedobással dolgozott. Kiváltképp derekasan megálltak helyüket azon a napon a csoport nőtagjai. Nem kis részben a nők ügyes kezének köszönhető, hogy Kapuvári Mihály csoportja egyre nagyobb sikereket ért el. Ezt bátran mondhatjuk, mert a délutáni műszakban dolgozó csoport tagjai közül több mint a fele nő. Minden munkát jól elvégeznek, még a kazalrakásban is derekasan helytállanak. Di cséretet érdemelnek Varga Eszter és Kunyics Ilona, akik talán a legfiatalabbak, de határtalan lelkese déssel dolgoznak. Varga Eszter meg is mondta, hogy érdemes most becsülettel, dolgozni, mert jól ke resnek, ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a több termésből több kenyér jusson a dolgozók asztalá ra Erős elhatározása, hogy a csép'és után gyárba megy dolgozni. KI akarja venni részét a boldog jövő megvalósításáért folyó munkából. Estefelé a munkacsoport tagjai boldogan beszélgettek az aznapi eredményekről. Egész nap több mint 318 mázsát csépeltek ki. Ke resetük pedig fejenként meghal art ta a 35.— koronát. Munkakedvük továbbra is határ talan. Elhatározták, hogy augus? tus á-re befedezik a csépig Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a klicsavai duzzasztógát befe jezése alkalmával beszédet intézett e hatalmas vízierőmü építőihez, melyben többek között a következő ket mondotta: „Ez a duzzasztógát minden bizonnyal méltó emlékmüve lesz azoknak a hosszú és nehéz, néha súlyos, de végül is győzelmes harcoknak, amelyeket a munkásosztály a kapitalizmus megsemmisíté. séért és az új szocialista társadalom felépítéséért vívott. Kladnónak vízzel való ellátása hosszú harcok kérdése. Az az ötlet, hogy Klicsaván duzzasztógátat építsünk és Kladnót vízzel lássuk el, már 50 évvel ezelőtt felmerült. A kladnói járási képviselőtestület, amelyben a munkásság akkor többséget szer zett, mindjárt az 1919. évi fordulat után elhatározta, hogy hárommillió koronát irányoz elő és vesz be a költségvetésbe a Klicsavából kiinduló vízvezeték és a hozzá szükséges berendezés tervének megvalósítására. JP prágai országos nemzeti bizottság és a München előtti köztársaság kormánya akkor a prágai vasipari társaság és a Poldi-kohó tiltakozására elutasították a kladnói járási képviselő testület említett határozatát. Nem engedték meg, hogy ezt az összeget bevegyék a költségvetésbe, nem engedték meg, hogy egyáltalában hozzáfogjanak a klicsavai duzzasztógát tervezéséhez és Kladnónak vízzel való ellátásához. Nem engedték meg az akkori idegen, még német tőkés társaságok érdekében, mivel a prágai vasipari társaság és a Poldi-kohó arra számítottak, hogy ha Kladnót vízzel kellene ellátni, ha duzzasztógátakat kellene építeni, ez a járási adóilletékek emelkedését jelentené és hogy a prágai vas. ipari társaságnak és a Poldi.kohónak szintén hozzá kellene járulnia ehhez, ami pedig megnyirbálná kapitalista nyereségeiket. Ezért az akkori kormány az idegen kapitalisták érdekében nem engedte meg, hogy ilyen müvekbe fogjanak, mivel ez megkárosította volna a tőkéseket, Mai korszakunkat dicséri az, hogy mindjárt a győzelem után, 1948-ban, a februári győzelem után, hozzáfogtunk e vízierőmü tervéhez és megvalósításához, és hogy ma megállapíthatjuk, hogy a tervek be. fejezésük előtt állanak. Amint már hallottátok, nem volt ez kis munka. E munkában nem tudtunk kibújni a nehézségek leküzdése, sem pedig a k hibák kiküszözölése elöl. Elvtársak. nyíltan beismerjük, hogy ma új szocialista társadalmunk építésében sok akadályt kell leküzdenünk és ebben az építésben sok hibát is elkövettünk, melyekre magunk fizettünk rá, és amelyeket helyre kell hoznunk, amelyektől meg kell szabadulnunk. Ki dicsekedhetik azonban azzal, barátaim, hogy életében soha semilyen hibát el nem követett? Csak az, aki semmit sem csinál, aki semmiben sem vesz részt, aki semmi újra nem törekszik — az nem követ el hibákat! Elődeink, országunk és államunk kapitalista igazgatói talán eldicsekedhetnek azzal, hogy nem követtek el olyan hibákat, amilyeneket mi követünk el ma, például a klitesavai duzzasztógát tervezésében és építésében. Á.m a klicsavai duzzasztógát sem állott ma pedig áll. Ha tehát attól félve, hogy valamilyen hibákat követünk el, nem terveztünk volna ilyen nagy müveket akkor Kladnó lakóinak még 50 svíg nem lenne vizük és állandóan kannákkal várakozhatnánk a vízvezetékeknél, órákat j»a zarolnának el hiábavaló várakozással. Éppen azért mert nem fé lünk a hibáktól és ha hibákat kö vetünk el, helyre tudjuk őket hozni, és mert le tudjuk ezeket a hibákat küzdeni, — ezért építhetjük nagy alkotásainkat. Ezért haladhatunk előre. Hiszem, hogy előre fogunk haladni. A klicsavai duzzasztógát is ennek a bizonyítéka. Amint már mondottam, sokat tanultatok Itt mindnyájan, munkások is, mesterek is, mérnökök, technikusok és tervezők is egyaránt és sok tapasztalatra tettetek szert. Ezeket a tapasztalatokat felhasználjuk és dol. gozóink további alkotások építésében fogják felhasználni őket, mert nem állhatunk meg a klicsavai duzzasztógátnál. Ha valóban emelni akarjuk az életszínvonalat, tovább kell haladnunk a szocializmus épi tésének útján. Ez nemcsak a víz kérdése. Az ivóvíz minden bizonnyal fontos életkérdés és nagy szerepet játszik az életszínvonal emelésé, ben, azonban más kérdések is vannak. Tudjátok ti is, hol szorít a cipő, mi mindent nem tudunk még megszerezni. Ezek a mi közellátási, élelmiszer, hús stb. kérdéseink. Hiábavaló lenne leplezgetni ezeket, mert mindezeket még nem küzdőt, tűk le, mert még nem tudtunk gondoskodni mindenről, ami szükséges lenne a lakosság összes szükségleteinek teljes kielégítéséhez. Elvtársak, bármennyire is siránkoznánk azonban, hogy egyik vagy másik cikket nem tudjuk megsze rezni, siránkozással nem oldunk meg semmit. Munkába kell fogni, körül kell nézni, hol van a hiba gyökere, mi ennek az oka, emelnünk kell az életszinvonalat.. Az életszínvonalat azonban csak akkor emelhetjük, ha emeljük a munka termelékenységét. Nem ülhetünk a teli fazékhoz, és nem várhatjuk, hogy számunkra majd minden jő az ég. bői pottyanjon. Elsősorban minden alkalmas embert be kell vonnunk a közös munkába, ki kel! küszöbölnünk mindazokat a hiányosságokat, amelyek nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági vállalkozásainkban is felmerülnek. Hogy milyen hiányos ságaink vannak még a mezőgazda sági vállalkozásokban, azt hiszem, nem kell messzire mennünk példákért. Nézzétek csak, hogyan gazdálkodik sok egységes földműves szövetkezetünk. Nézzétek meg például a sykoricei szövetkezet répa. földjeit, ahol sok hektár területet egyáltalában nem gyomláltak ki. Akarhatják-e a szövetkezeti dolgozók, hogy a munkaegységekért járó fizetés magasabb legyen? Mit nyerne a sykoricei szövetkezet, ha ezt a sok hektár répafőidet, ame lyet a gyomnövények úgyszólván teljesen elpusztítottak, kigyomlál nák? Hogyan növekedne cukortermelésünk, mit jelentene ez piacunk számára? Tudjátok, hogyan küzdünk ma cukorhiánnyal, de hogyan küzdhetjük ezt le? Csak azzal, ha több cukorrépa fog teremni. Ahhoz pedig, hogy több cukorrépa teremjen, többet kell dolgoznunk és min_ dent meg kell adni, amit a répa megkíván. Ez az év egyenesen pompás volt arra, hogy kellő mennyiségű cukorrépát termeljünk ki. Ha pedig ezután a termőföldek egész során nem nőtt ki a répa mert a gyomnövények elfojtották, hiábavaló a siránkozás, hogy kevés a cu. kor. Azért van kevés cukor, mert ott, ahol dolgozni kellett volna, nem dolgoztak. így kell ezt felfogni. Sok hiányosságunk van, van még miért siránkoznunk. Amint mondottam. mindnyájan tudjuk, hol szorít a cipő. E hiányosságok azonban csak egyetlenegy úton küszöbölhetők ki? Újra meg újra meg kell szervezni a munkát mindenütt <hol a munka nincs megszervezve ihol a munka gyönge lábakon áll, nem siránkozni és nem csupán mondo. gatni: nincs munkaerő. Természetesen földműves szövetkezeteket alapítani meggondolás nélkül, tekintet nélkül arra, meggyőztük-e e gondolat szükségességéről azokat, akiket a szövetkezetnek megnyerünk, — nagy kérdés. Elvtársak, ezért szövetkezetek alapítása adminisztratív úton, rendele. tek útján, esetleg erőszakos úton, mit sem segít. Az Ilyen szövetkezetek csak sínylődni fognak. Az emberek nem fognak ott rendesen dolgozni. sohasem fogják ott jól érez. ni magukat. Ezért nem fog ez nekünk semmit sem érni. Ezért nekünk, a földműves szövetkezet kérdését felül fog kelleni vizsgálnunk, meg kell a szövetkezeteket szilárdí. tanunk, segítenünk kell rajtuk. Azoknak pedig, akik azt hiszik, hogy segítenek magukon azzal, hogy kilépnek a szövetkezetekből, ezúttal nyíltan megmondhatjuk: mit sem segittek magatokon. Néhány év múlva újra kell építenetek azokat a szövetkezeteket, amelyekből ma elinaltok. Nem fogunk viszszatartani benneteket, de vegyétek tudomásul, hogy növelni kell a mezőgazdasági termelést. Ügy. ahogyan nagyipari alkotásokat építünk, ugyanúgy növeljük és kiépítjük a korszerű mezőgazdasági termelést Korszerű mezőgazdasági termelés pedig csak kétféle úton építhető fel: vagy a hatalmas mezőgazdasá. gi latifundiumok kapitalista útján, ahol pár koronáért a mezőgazdasági dolgozók egész hada görnyedezik, mint ahogy ez a München előtti köztársaságban volt, vagy pedig a helyesen megszervezett, minden korszerű eszközzel ellátott egysé ges földmüvesszövetkezetek útján, amelyek a korszerű gépi eszközök, kel az összes agrotechnikai segédeszközök felhasznlásával valóban nagy terméshozamokat érnek el, emellett emelik egész lakosságunk életszínvonalát és egyúttal saját életszínvonalukat, mert ott, ahol nagy a termés, az EFSz-tagok ts jól élnek. Elvtársak így kell néznetek feladataitokra! A felépített duz. zasztógát legyen győzelmünk elérésének útmutatója. Közös munkátoknak: Üdv!" \ galántai járás teljesítette a gabonabegyűjtési tervet Augusztus 1-én 2? órakor a ga- i més gabonabegyüjtési tervét. A já. ,ántai járás, mint a bratislavai kerület ötödik járása és Szlovákia hatodik járása, határidő előtt 100.15 ázalékra teljesítette az idei terrás dolgozói, akik részt vettek a begyűjtésben, a kormány által meghatározott határidőt négy natxuaj rövidítették meg.