Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-21 / 203. szám, péntek

6 U J SZO 1953 augusztus 21 MORVAY GYULA (Császárkorié vajjal A fiatal tanító a vénséges vadgesz­tenyefa alatt leült, maga mellé tettŕ kis kofferjét és a keshedt. de virágba borult ágakat nézte, melyeken méhek, darazsak mászkáltak Elég is egy fa­latka pihenő Már megy is a falu felé. Teheneskocsi jön vele szemben, lát­szik. hogy a járomkészítő rövidre szabta az igát, a tehenek ide-oda dü­löngélnek gazdájuk meg pipaszóval megy a ganajos kocsi mellett és pipá­jával nyugodtan hátrabök, hdgy men jen csak kérem, ott abban a tornyos házban lakik a mester úr. Három vad kutya szaladt a kiskert­ajtóhoz, akkorák voltak, mint a je­gesmedvék. Három bestia pedig a kazlaknál hűsölt. „Sok a kutya", gon­dolta a tanító és ez azt jelenti, hogy a gazdának van mit féltenie és igaz is, van itt kazal, ól és csűr, hátul paj ták látszanak, nyitott ajtajukon be­látni: bent menyecskék dolgoznak. Elöl két kazal fa van összerakva Hó­napokig fűrészelték milliméter pon­tosan a fatörzseket gyökerekét is hetekig hasogatták, majd hosszú ide­ig pontosan megrakták ezt a fakazlat. d( olyan is. Pontos, egy fácska sem áll ki, mindegyik darabja a helyén van. Az éktelen csaholásra előjön a mes­ter úr. — Jónapot kívánok. Lojzi Alajos kántor urat keresem. — Én vagyok. Megnézik egymást. A fiatal tanító őszhajú, pirosarcú embert lát. kinek rezes az orra, lötyögős a lába és mi­kor jár, akkor nyikorognak a csuklói és recsegnek csontjai. Nyűtt a kabát­ja, cserzett a bőre. de állkapcsa most is jár, mivel hogy evésből kelt-fel. A káptor úr nyírozotthajú. zöm'jk embert lát maga előtt. Hamvas az arca, bajusza helyér már egesödtek a szálak, szeme fényes és mindenét belepte a por, olyan, akárcsak az út­széli fa gabonahordáskor. — Ágócs Bálint vagyok, az új taní­tó. — Á, örvendek. Tessék beljebb. Az öreg előre engedi a tanítót, de az nem fogadja el, ő a kántor, idősebb is. úgy dukál, hogy ô megy elől, no meg a kutyáktól is meg kell védeni ezt a jövevényt Mennek, lépéseik keményen kocog­nak. az öreg a konyhán keresztül a hűvös szobába vezeti Ágócs Bálint ta­nítót. Felesége felkel a karosszékből, letaszi kötését és megigazítja leomló, ősz haját. .Fiacskám" mondja a kán tor és az asszony eltűnik, ennivalót hoz. — ide, kartárs, ide ebbe a székbe Ügy tessék csak Noh. noh Hát most már maga is megérkezett, mivelhogy tegnap megjött a másik kartárs is, de mindjárt el is ment Megijedt szegény, azt mondta hogy ö ebben az isten­hátamögötti faluban egy birodalomért sem fog tanítani. Már nincs is itt. de maga még itt van. „És reméljük, hogy itt is marad", mondja az asszony, amint belép Nagy tálcát hoz. rajta egy kazal ennivaló. A tálca füleinél vajaskenyér mellette kávé. tea, sütemény kis üvegtálban befőtt kalács, beigli, aztán dió és ta­valyi alma valamint vaj és sajtdara­bok Nf> meg tegnapról két darab hal. de olyan, hogy nincs azokban egy szikrányi szálka sem. .Ugyanis ecetbe rakja a feleségem és az ecet feloldja a szálkát", mondja az öreg kántor, aki könyökkel, kézzel 'ábbal. szájjal és csárticsogással készül neki az újabb evésnek Mikor- a kutyák ugattak, fe­'lesége akkor vitte ki a tálcát, most hát újból behozta Ágócs Bálint hallgat, majd előveszi papirosait hogy öt ide választották tanítónak, de az öreg kántor csak fél­oldalró! sandít az írásokra, meg a ta­nítóra mivel már eszik, hányja ma­gába az ételt „Nem mondom- Ágócs . hm Furcsa név. Milyen szerzet is lé gyen. kolléga úr?" kérdi az öreg rá sem nézve. Az egyik bundáskutyát oldalba rúgja.'„Nem mész te dög!", de nem vet semmit az állatnak. — Magyar vagyok — mondja a ta­nító. — Azt tudom De milyen eredet a neve? Ez kell nekem, kolléga úr. — Fene tudja. Magyar vagy kún vagy mifene. Soha se kutattam Ágócs és kész Igv van beírva apám öreg apám. meg annak az öregapja Na és itt vannak tessék a papírok. Ez a vizsga, ez a választás... ez itt a ki­nevezés ... — A kántor oda se néz. A tanító keze megáll eszketni kezd. Mi ez? Lenézi őt ez a vénséges csont? így fogadják itt a fiatal tanítót hogy rá se pök az ö okmányaira? — No és hogySn állunk azzal a hí­res csehszlovák nyelvvel? Csehül tud maga, kolléga úr vagy szlovákul? Avag> „csehszlovák" nyelv is legyen? Mert itt aztán nem sokra megy vele. mi még a régi emberek vagyunk. Nem mondom, nem mondom, hiszenhát pél­dának okáért, hogy többet ne mond­jak, én is tanítom a szlovák nyelvet, kedves kolléga úr de erről majd ké­sőbb. No és ... mi újság? A tanító elhűlve rakosgatja vissza okmányait és nem tudja, mit feleijen: mi újság? Hát mi újság lenne? Mond ja el, hogy hogyan nőtt fel, mennyit küzködött, mennyit kínlódott a falu­szélen, a kertekalján, a gyomok kö­zött. hogy nyersparadicsomot regge lizett és rojtos volt a kabátja? El kell most mondania, hogy apjának Zsellér volt a neve és még a templomba sem nsgyon volt hely a számukra, mivel hogy a falusi kereskedők, a segédjegy­zők, a 70 holdas nagygazdák, meg -i gróf <ir külön padokat csináltattak maguknak, ők meg be se szorulhattak? Mondja el az egész megalázott életét elejétől a végéig? Mintha ezt várná ez az öreg kántor, aki nekikönyökölt az evésnek és egy­más után tüntetett el kolbászt, citro­mot, teát, kávét, szalonnát, befőttet, kalácsot és gyümölcsöt Egész kazal nyit. A tanító merevedett szemmel nézte ezt a falást, ezt a végefogyha­tatlan rágcsálást. „Mint az ökör a já­szol előtt", gondolta Ágócs. de nem szólt. Fészkelődött, menni akart, a kántor észrevette, hogy készül, rsáa hajított egy kérdést, felelni kellett rá, maradni kellett. — Ne siessen. Mind­járt bejön a lányom. Be is jött. Bárcsak ne jött volna be, gondolta Agócs. mivel múmia jött be: sovány­ság volt az egész, csontjai zörögtek olyan volt, mint egy csprtkollekció. Golyvája oldalt fordult, sremei majd kiugrottak helyükből, de negédesen mosolygott, bemutatkozott és merev derékkal ült a széken. — Anyukám, folytathatom a kötésedet? — kérdezte kappanhangon. Anyja bólintott, ked­veskedett neki: — Igen hogyne, fiacs­kám. csak parancsolj, tessék szívem. A kántor nagy feje meg-meglódult, amint evett. Egyszer aztán felkelt, oda­ment az ablakhoz, a tanító karját megfogta, odahúzta őt és kimutatott az udvarra, hogy nézze meg, mi min­den van ott — Látja, kolléga úr? Nem mondom, szerencsés voltam az életbent Csak almából 12 ezer csehkoronát árultam mézből pedig háromszor annyit Süket hely, nem mondom de hát 49 hold a kántori föld, no még csordul-cseppen, meg aztán elődöm nem is értett a gazdasághoz, de én csak a szorzást tartottam szem előtt, kollega úr. És most láthatja, hogy „kijött" az ered­mény. így kell szorozni. A tanító szótlanul nézte az udvart, a lovakat, ökröket, a csűröket és paj­tákat. kazlakat a nagy galambdúcot, amelyből valami 200 galamb rajzott elő, látta a sárga, kék. és zöld méh kaptárakat, a virágbaborult gyümölcs­fákat, az istállót, amelynek ajtajában, a kis fejőszéken ült a béres felesége és kistermekét etette. A kazalnál állt a pirostarka tehén, a béres körül­nézett az udvaron, megtapogatta a te­henet és hirtelen leguggolt, majd a kis bögrébe sebesen kifejt egy kis te­jet és megint körülnézett, azzal vitte feleségének, aki a kisgyerek szájához vitte a csészét. A kántor leült, böffögött. de min­den úgy mutatkozott, hogy folytatni fogja az evést előbb azonban elmond­ja. hogyan is tanítja ő a szlovák nyel vet. — Tudja, kol'éga úr. van itt egy­két szlovák család a faluban hát kér­ték. hogy szlovákot is tanítsunk. No jó mondom magamnak hát majd én megtanítom ezeket a magyar gyere­keket a szlovák nyelvre. — De hiszen szlovákok. — Eh, mit — legyint a kántor és mérgesen sújt ökle a levegőbe' foga is csikordult. — Mit szlovákok kolle­ga úr. Dehátha muszáj, hát akkor muszáj, no és hallgassa meg a mód­szeremet. Bemegyek az osztályba, elő­veszkődöm a képekkel (,— „elővesz­kődöm" — tűnődött a szón a tanító), azzal rábökök az egyikre, hogy no. mi ez, lurkók? Mondják hogy ez-galamb­ház. Galambház az eszetek tokja, ti mamlaszok. Ez nem más mint egy rángatós kút. Ki nem látott még rán gatós kutat? Hát, kolléga úr. kézerdőt látok az osztályban. No, mondok ez nem lesz így jó, megmagyarázom ne­kik, milyen is a rángatós kút. No meg­értették. Azzal folytatom, hogy itt ez a gyerek mit csinál? „Ez e?" mond­ja a kis Balogh Vica lányka ez rán­gatja a kutat. Helyes, mondom Vicá­nak. helyes. Rángatja a kutat, az meg nem adna vizet, ha „tudná". Ha „tud ná", d<> nem tud adni. mert rossz a kút. Tehát a „tudna" — „sztudnya" majdnem egy szó, igaz? Mondjuk csak ki: tudna — sztudnya. Hát. gyerekek a „sztudnya" szó. magyarul azt jelenti, hogy kút... így tanítom én. kedves kolléga úr a szlovák nyelvet. No, mit szól hozzá? — Kérem ... -mit szóljak. — moso­lyog, vállát nyugodtan megrándítva a tanító. — Kérem, lehet, hogy helyes ez a módszer, ámbár nem biztos, hogy ilyen módon . egy órán hány szlo­vák szót tetszik megtanítani? — Hogy hányat? — húzta fel szem­öldökét a vénember. Hát minek néz maga engemet, kedves jó kolléga úr. hát egyetlen egy nem elég ma gának? Van fogalma magának meg az inspektornak, hogy micsoda nehéz dolog megtanítani a szlovák nyelvet? Hihetetlen, kollégám, hihetetlen ne­héz! — Erősen megnyomta a két hh-t Lánya, felesége eltűntek az öreg neki-neki támadt az éte Viazal nak. de még sem kínálta a tanítót, aki most már enni al^ôrt. — De nyugtalan féreg maga, kollé­ga úr! Hát hová készül, no mondja igaz szívére, hová készül? Közelebb hajolt a fiatalemberhez és lehalkított szóval mondta: — No. hogy tetszik a kislány? Látta, amit látott az udva ron. igaz? — Hát az mind a magáé lehet, kedves kollégám mind-mind ' Kint tisztaszínű felhők szedelőd/ ködtek Vihar, vagy orkán fenyegetett minden elborult. Az ablakra sötétség vetődött. A- kántort semmi sem za­varta mondta a magáét, hogy ez az egy lánya -van, karcsú, amint ezt a kolléga úr is látta, szegényke kicsit köhögött,, de ez a nyár majd. meggyó­gyítja. mivel szanatóriumba üdülőbe küldöm az én kis bogaramat. Ügy bi­zony! — No és maga . Hogy is mondjam csak . Szóval megválasztották és most tanítani jött, ugyebár.af z nagyon helyes, nagyon helyes és ha éntőlem elmegy, menjen el a plébános úrhoz is. Igazában legeslegelőször őhozzá kel­lett volna mennie és én azt is mon­dom majd neki. hogy nálam maga nem járt, először a plébániára ment így kell ezt csinálni, kedves kollégám Azt mondom magának, hogy a tanító első látásra ragadja meg a szerencsét Házasodjon meg az első héten. A többi már megy. Nézze: én a leányommá 1 az egész gazdaságot adom. Meg még ebben is valamicske leveles dohány — mondta az öreg és köszvényes új jávai megkopogtatta a fenyőfaszek rényt. — Tudja, én már öreg va­gyok, ámbár még vizsgára küldtek hogy szlovákból tegyem le a vizsgát El is mentem. Az egyik állomáson kint állnak a tanító kartársak, közöttük a szlovák tanfelügyelő, aki alá mi is tartozunk, beszélget, nevetgél a kar­'társakkal, azzal az egýik ismerősöm felkiált a vonatra nekem, hogy hová. hová. cimbora? Mondok, megyek szlo­vák vizsgára. ,,Tudsz-e már szlovákul?" kérdi a kolléga. Lekiáltom neki. hogy „tudok." Jól?. „Elég jól", felelem ne­ki. hiszen ott volt az inspektor is. „No akkor mondd azt, hogy j.hová mész" de szlovákul mondd. Mondom neki nagy bátran, hogy „Kam vápno"? Er­re éktelen nevetés tört ki a kellégák között. Legjobban a tanfelügyelő ne­vetett Kam, az annyi mint: hová? Ez rendbe van. Vápno szlovákul azt je­lenti. hogy „mész", de nem mész ha nem ,mész". Hogyan is magyarázzam meg. Amivel meszelnek, az a mész érti, kolléga úr? (Folytatás következik) Érdekes harrok 1 a II. nyári Hadsere^-spartakiáHán A prágai Spartak Sztálingrád vi­nohradi tornacsarnokában kedden, augusztus 18-án délelőtt tovább folyt a H. nyári Hadsereg­spartakiáda a n. osztályú férfi sporttornában, összesen 39 versenyző rajtolt, akik hatos tusában mérkőztek. A verseny szép színvonalon folyt le. Legtöbb sikert Jindrich Stepánik, a trencsé­ni ODA tagja érte el. Az összmi­nösítésben 57.50 ponttal győzött, legjobb volt a gyűrűn és lovon vég­zett gyakorlatokban és a talajtorná­ban. Stepánik az előző fordulókban is győzött. A n. férfi osztály ered­ménye: 1. Stepánik (ODA Trencsén) 57.50 pont, 2. Pšenčik (V IVO) 57.20 porit, 3—4. Kebort (Tankista) és Kolár (V 2VO) mindketten 56.65 ponttal, 5. Porriházka (V IVO) 56.50 ponttal. Az egyes szereken legjobbak a következők voltak: lógyakorlatokban Stepánik 9.65 pont; talajtorna Ste­pánik 9.60 pont; gyűrű Stepánik 9.70 pont; korlát Tavery (Tankffeta) és Dávid (SVS) mindketten 90.45 pont; nyújtó Pkenőík 9.70 porit; lo­von átugrás Procházka, Kebort és Vojtásek (Tankista) mindhárman 9.60 ponttal. trszAs A barandovi stadionban tovább folytak az úszóversenyek, amelyek ben a döntő küzdelmek eredménye: 200 m férfi szabadstílusú úszás: 1. Preissler (V IVO) 5:31 perc, 2. Tep lý (V 2 VO) 5:44.5 perc, 3. Stojka (repülő) 6:02.4 perc. 100 méteres női mellúszás: 1. Tschornova (PDA) 1:37.5 perc, 2. Sekvancová (PDA) 1:44.2 perc, 3. Kratochvílová (re­pülő) 1:44.5 perc. 100 méter férfi mellúszás: 1. Rozum (V IVO) 1:20.5 perc, 2. Vopravil (V IVO) 1:22.9 perc, 3. Dvorák (műszaki katona) 1:26.1 perc, 100 méter férfi hát­úszás: 1. Daáek (repülő) 1:13.8 po, 2. Háj (V IVO) 1:19.5 p, 3. Purš (műszaki katona) 1:22.3 p. 50 méte. res női szabadstílusú úszás: 1. Ma. zalová (ÜDA) 36.5 mp, 2. Hlináko­vá (PĎA) 41 mp, 3. Trenčínová (re­pülő) 45.1 mp, 100 méteres férfi pillangóúszás: 1. Weber (repülő) 1:18.2 p, 2. Rozum (V IVO) 1:21.1 p, 3. Krajöik (SVŠ) 1:22.7 p. 100 méteres női oldalúszás: 1. Zeidová (repülő) 1:46.4 p, 2. Nemcová (re­pülő) 1:46.8 p, 3. Koáacká 1:54.8 p, 100 méteres férfi oldalűszás: 1. Le­yý (Tankista) 1:15.7 p, 2. Teplý (V 2VO) 1:19 p, 3. Koniöek (repü­lő) 1:19.6 p. Kedden délután megkezdődött a férfi és női röplabdaverseny éa délután folytatódott a kosáWabda­toma. Két férfi és egy női röplabda verseny volt. A Krídla vlasti—PDA Ges. Budejovice mérkőzés 3:2 (15:11, 15:3, 12:15, 8:15, 15:11) arányban végződött. A játék szép színvonalon folyt. A győztes csapat jobb össz­játékot mutatott és a hálónál eré­lyesebben játszott. A mérkőzés két óránál tovább tartott és végülis a Krídla vlasti győzött nagyobb gya­korlata folytán. A másik férfi mér­kőzés a PDA Sušiče—PDA Byst­rice közt 3:1 (15:11, 14:16. 15:8, 15:13) eredménnyel zárult. Mindkét csapat átlagos színvonalon játszott, de a háló előtt nem voltak elég ha­tározottak. A PDA> Olomouc és PDA Brno női csapatok mérkőzése 3:0 (15:10, 15:7, 15:13) eredménnyel végződött. Mindkét csapaton meglát­szott, hogy nincs elég tapasztalatuk. Délután a kosárlabdaversenyek a PDA Bratislava—PDA Plzeň mér^ közéssel kezdődtek, amelyben Bra­tislava 45:42-re (27:15) győzött. A találkozó kiegyenlített erők küzdel­me volt. A bratislavai csapat gyors kezdettel megszerezte a vezetést 14:0 -ra. Ekkor azonban a plzeni csapat belemelegedett és messziről intézett kitűnő lövésekkel 27:15-re javított, sőt a játék második felé­ben már 42:42-re kiegyenlített, vé­gül azonban mégis a PDA Bratisla­va győzött. A bratislavai csapatból Simek 14, Kalina és Nevečeral 8—8, Siegel 7, Čery és Zemanik 4—4 pontot, a pilzeniek közül Beneš 11, Picék 13, Novabilsky 11, Tesca 4. és Michálek 3 pontot szerzett. A második mérkőzés az ÜDA ég' a PDA Písek közt folyt le 64:19 (39:9) eredménnyel az ÜDA javára. Az ÜDA játékosai az egész mér­kőzésen nagy fölényben voltak. A csehszlovákiai úszóbajnokság első napja A csehszlovák úszósport történe­tében most történt először, hogy a köztársasági úszóbajnokság meg­rendezését a keletszlovákiai sporto lókra bízták. A kassai kerületi testnevelési és sportbizottság úszó szakosztálya úszősportunknak ezt a nagyfontosságú rendezését példás gonddal készítette elő. Már a baj noki versenyek első napja után lát ható volt, hogy a versenyek simán és jó sportszínvonalon fognak le­folyni. Az 100 méteres szabadstílusú női versenyben Majeciková kitűnő 15:51.2 perces idő alatt biztosan győzött. Második Korbelová 16:33.4 p. alatt (mindketten Bratislava) harmadik pedig Krištufková (Pra ha UNV) lett 15:56.5 p alatt, ne gyedik a bratislavai Muková 17:32.2 p, és ötödik a brnói Nejedia 19:34.4 p alatt. Az 1500 méteres szabadstílusú férfi úszásban a versenyzők két csoportban úsztak. A körülmények véletlen összejátszása folytán az el ső csoportban került össze a háron(i legjobb úszó, Kopriva, Kutil és Mu sil. A férfi maratonús/Asbiin eleinte szép küzdelem folyt Kopriva és Ku­til közt. Kutil az első 100 métert 1:10.4 p. alatt úszta és még 200, sőt 300 méternél is előnyben volt Kopriva előtt, aki azonban ezután átvette a vezetést és azt állandóan növelte. Kopriva a 400 métert 5:07:6 perc alatt úszta és további közbeeső idő 7—12 másodperccel jobbak voltak, mint Bukarestben elért csúcsteljesítményeinek közbe­eső idői, azonban a szabályok ér­telmében új csehszlovák csúcsról nem lehetett szó, mert a medencé­nek nem volt meg az előírt 50 mé­teres hosszúsága. A nagyobb szá­mú' fordulás következtében Kopriva több másodpercet nyert és a ver senyt 19:47.2 perces kitűnő idővel nyerte meg. Kutil majdnem az egész versenyben Musii előtt volt, azonban a verseny végén ellankadt és csak nagy erőfeszítéssel tudta a második helyet megnyerni. Az 1500 méteres szabadstílusú férfiverseny végeredménye: 1. Kopriva (UDA) 19:47.2 p, Kutil (XJDA) 20:57.6 p, 3. Musil (Brno) '20:59.4 p. ÚDČH Bratislava-Slávia Bratislava 3:0(0:0) A szerdán Bratislavában a Slovan ÜNV stadionjában megtartott köz­társasági bajnoksági labdarúgómér. közés az első perctől kezdve nagy lendülettel folyt és különösen a Slávia csapatának voltak kitűnő pillanatai. Később azonban a Slávia egyes játékosai többet törődtek el. lenfeleik , lábával, mint a labdával. A játék szükségtelenül keménnyé vált, ami egyébként nem használt a Slávia csapatának, sőt inkább ár­tott. Ez különösen a második félidő­ben tűnt ki, amikor a Vörös Csil­lag csapata a Slávia hátsó sorainak jkeménjc játéka ellenére is a saját. nyugodt és átgondolt játékával fö lénybe került és végül is megérde­melten győzött. Az első gólt Hlavatý szerezte a n. félidő első percé­ben, a második gólt a huszonnégyé dik percben Kosnár, a harmadikat pedig a Slávia kapusának, Bellusnak köszönhették, akinek kirúgása Sa­muelčik hátáról a Slávia saját ka­pujába pattant vissza. Nagy hiba volt Kozok gyenge já­tékvezetése, aki nem büntette kellő szigorúsággal a Slávia egyes já­tékosainak veszélyes játékát, külö. nősen Sousedik játékát, akit okvet­lenül ki kellett volna zárni. OJ SZO' Kiadja a Szlováki.. Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszt) a szerkesztőbizottság Felelős Lőrlncj Gytila főszerkesztő Szerkesztőség Bratislava Jese- íitéhi u i—10. teletoo Stí—18. <53—10. Kiadóhivatal Pravda lapterlésztővállalat, Bratislava. Gorkého a 8. teletor >74—74 Előfizetést dl.1 havonta Kis 8 - Megrendelhető a postai Kézbesítőknél vagy a postahivatalokon Ellenőrző postahivatal Bratislava X A 53104 A postailletékek készpénzzel való fizetése engedélyezve Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava. «

Next

/
Thumbnails
Contents