Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-21 / 203. szám, péntek

1953 augusztus 16 III SZO 281 j 5 A tapaszlalatok kicserélésévé J szilárdítsuk meg az EFSz-eket A duhaszerdahelyi járáshoz tartozó várkonyi EFSz tagjai áz alábbi levelet küldték a čáslávi járáshoz tartozó hoztovlici EFSz tagjainak. Drága elvtársak! v­E napokban éljük át a szövetke­zeti tagok életének legboldogabb ide­jét. Gazdag termést takarítottunk be, teljesítettük a köztársaság irán. ti kötelezettségünket és sok vagon gabonafeleslegünk maradt. Ötven­nyolc vagon gabonát szolgáltattunk be és EFSz-iink alapítása óta elő­ször fedezhettük az aratás után azonnal a vetőmagalp.pot. A szövet­kezeti tagoknak a ledolgozott mun­kaegység szerint gabonát osztottunk és 11 vagon gabonát terven felül szabadpiaci áron adhatunk át. A természetbeni juttatások szétosztása valamennyiünk számára valóságos ünnep volt. Szövetkezéti tagjaink házaiban új élet kezdődött, amely a jó munka jutalma. 1951 őszén 450 hektárt hatalmas szövetkezeti földekké egyesítettünk és az EFSz.ben attól az időtől kezdve 32 szövetkezeti tag dolgozott. A földművesek nagy része továbbra is egyénileg gazdálkodott és mi ak kor nem hittük, hogy a kisebb EFSz-ben a munka olyan nehéz len­ne. Csupán a mult évben, amikor nagy nehézségekkel kellett leküzde­nünk különféle akadályokat, — ér­tettük meg, hogy hibát követtünk el. A hiba abban rejlett, hogy a középparasztokat nem nyertük meg a közös munkának. Ez valőran ne­héz volt. Kevés munkaerőnk volt és mi nem létesítettünk állandó mun­kacsoportokat abban a tudatban, hogy ez felesleges eröpazarlás lenne, j Miközben a cukorrépával voltunk el. ' foglalva, a széna és a kukorica be­takarításánál nem volt elég munka­erőnk. A burgonyát kiszedtük, de nem jutott idő ugyanekkor a répa betakarítására. A pártszervezet és a népi igazgatás tanácsaival segíte­ni akart nekünk, hogyan távolítsuk el a nehézségeket a szövetkezetből, de az EFSz vezetősége ezt a jóindu­latú segítséget, mint „gyámságot" értelmezte és mindenféle együttmű­ködést elutasított. Be kellett volna látnia, hogy munkáját nem végzi jól. Ma már tudjuk, hogy a hibák mindig az emberekben rejlenek. A £0 hektár kukoricát nem voltunk képesek megkapálni és egy hektár­ról kevesebb termést takarítottunk be. mint az egyénileg gazdálkodók. A gép- és traktorállomás lekaszál, ta a szénát, de nem takarítottuk be és minden kint maradt. Télen nem volt mivel etetni a jószágot és ter­mészetesen ennek következménye a tejbeadásban mutatkozott A mun­kaegységeket nem fedezte a szövet­kezet jövedelme és így a következő évek számlájára éltünk. A mult év­ben 2 millió koronát éltünk fel az Idei üzemi hitelből. Ez az összeg so­káig fog hiányozni, annak ellenére, hogy az idei jövedelemből már meg. térítettük'. A párt látta a hiányokat és segít, séget nyújtott? nekünk. A közgyű­léseken, amelyeken részt vettek a község földrri(ivesei, a kommunisták megmagyarázták, hogy az EFSz rossz gazdálkodása semmikép sem bizonyítja, hogy a közös munka gon dolata helytelen lenne és vissza kel­lene térni a kis földeken való egyé­ni gazdálkodásra. Éppen ellenkező­leg. Nemcsak a szövetkezeti tago­kat. hanem a község többi paraszt­ját is meggyőzték arról, hogy az EFSz munkájában előforduló hiá­nyokat a helytelen vezetés, a mun­ka rossz megszervezése, a szövet kezet funkcionáriusainak felelőtlen­sége okozta, — akik szemet huny­tak a szövetkezeti vagyon szétlopá­sa felett, főleg azért, hogy senki se mutasson rá hibájukra. A közgyűlések és a kommunis­ták személyes agitációjának ered­ménye az volt, hogy a mult évi ara­tás után a parasztok nagy része belépett a szövetkezetbe. Természe­tesen ezzel még nem távolítottuk el a nehézségeket. A földeken még kint volt a kukorica, a répa, a bur gonva és ezért a mezsgyéket csak ott szánthattuk fel, ahol a termést már betakarították. Tavasszal osztottuk csak szét a fennmaradt földterületet egyes ré­szekre. A vetési tervet azonban nem dolgoztuk ki és ezért azt' vetettünk, ami a terv szerint feleslegben ma. radt. A vetésnél nagy segítséget nyújtott a gép- és traktorállomás és ezért a tavasai munkák első szaka szát sikerrel végeztük Tudtuk azonban és a pártszervezet a népi .igazgatással figyelmeztetett bennün­ket arra. hőgv a fő feladatok most, következnek A mi EFSz-iink ibban az időben 1000 hektárnál több szántófölddel rendelkezett, ebből 170 hektár cukor répafölddel, 50 hektár takarmányrépa-, és 40 hektár bur­gonyafölddel. Mindez nagyon sok kézimunkát igényelt, csak a munka új és jobb megszervezése biztosít­hatta e nagy feladat elvégzését. Hogy a mult év hibáit elkerüljük, állandó munkacsoportokat létesítet. tünk, a földeket szétosztottuk köz­tük, gazdasági épületekkel, fogatok­kai, élő és holt leltárral éspedig egyelőre a gazdasági év végéig, — azaz a vetéstől a betakarításig. Az idén már szétbsztottuk a földet a csoportoknak a vetésforgó terve szerint — amelynek alapján dolgo­zunk. A munkacsoportok tevékenységé­ről az eredmények, tanúskodtak. Két hét alatt 400 hektáron elvetettük a tavasziakat. A kukorica, cukorrépa és a burgonya gondozását az agro­technikai határidőn belül végeztük el. A kapásnövényeket 20 árnyi ta­gozatokra osztottuk szét, amelyeket a szövetkezeti tagok gondjáira bíz. tunk. Azelőtt sohasem láttuk, hogy a szövetkezeti földeken reggel 3 vagy 4 órakor kapálták volna a ku­koricát és a répát. Ez idén szorgal­masan dolgoztak a földeken a szö­vetkezeti tagok családjai, mert tud­ták, hogy a hozam szerint része­sülnek- jutalmazásban. A tavaszi munkáknak ez a sza­kasza. mutatta meg nekünk, milyen fontos az elvégzett munka szerinti jutalmazás. A mult évben egyfor­mán jutalmaztunk meg mindenkit, áenki sem ellenőrizte, ki, 5 hol és mennyit dolgozott. Ezért az embe­reket nem érdekelte munkájuk ered­ménye s mivel nem volt érdeklődés, jutaiom sem volt A „biztos" jöve. delem csak az volt, hogy ki mit „hordott" el a szövetkezetből. „Hisz ez a mienk, nincs abban semmi, ha valamit elviszünk belőle, ha szüksé­günk van rá" ment^getödztek az egyes szövetkezeti tagok. Nem ér tették meg, hogy saját magukat károsítják meg. Áz évzáró gyűlésen, amikor új vezetőséget választot­tunk és elfogadtuk az EFSz minta­szabályzatát — leszámoltunk ezzel a káros jelenséggel. A csökönyöse­ket kizártuk a szövetkezetből. A többieknek, akik megígérték, hogy becsületesen fognak' dolgozni, alkal­mat adtunk erre. Ma már nem ta­lálkozunk olyan esetekkel, amikor a szövetkezeti vagyont szétlopkod., ják, mert a szövetkezeti tagok tud­ják, hogy minden hónapban rend szeresen kapnak előleget a ledolgo­zott munkaegységekre és hogy jő gazdálkodással növelhetik a, munka­egységek értékét és a természetbe­ni juttatást. Már nem fordulnak elő esetek, hogy vitás lenne, ki mennyit dolgozott és mit kap azért. Részle­tesen megtárgyaltuk a munkaegy­ségeket és az értük járó jutalmat, beszéltünk a pótjutalom jelentősé­géről és bevezettük a munka pon­tos ellenőrzését és nyilvántartását Minden szövetkezeti tagnak meg­van a maga munkakönyve, amely ben naponta feljegyzi, hogy mit végzett el. A csoportvezető este el­lenőrzi az elvégzett munkát és a könyvecskében aláírásával nyugtáz­za, hogy a szövetkezeti tag aznap mennyit és mit végzett el. A be­jegyzések szerint minden szövetke­zeti tag tudja, hogy mennyit kap előlegként, vagy pedig pótlékokban. Az idén a munkaegységek szerinti terv alapján 1,600.000 koronát fi­zettünk ki. A mult évivel szemben a szövetkezet jövedelméből fizet­tük ezt ki, nem pedig bankköl. csönböl. Ez nagy változást jelent szövetkezetünk gazdaságában s ez megnyilvánult a szövetkezeti tagok munkaerkölcsében is. Már hogy is ne, mikor például Gutay csoportjá­nak dolgozója, Fodor Lajos elvtárs a növénytermelésben a mult évben természetben 11 mázsa gabonát ka. pott egész évi munkájáért, az idén pedig 13 mázsát félévi munkájáért. Sokan természetben annyi gabonát kapnak, — mint például Nagy János, az állattenyésztés dolgozója, — hogy nagy részét szabadpiaci áron elad hatja. Ezért nem csoda, hogy a szö­vetkezeti tagokat nem kell sokáig meggyőznünk arról, hogy a gabonát minél előbb be kell takarítani és ki kell csépelni, hogy az éjjeli műsza­kokat meg kell szervezni és, néha éjjel-nappal kell dolgozni, hogy a termés idejében tető alá kerüljön, hogy beadási kötelezettségünknek eleget tehessünk és így szép jövedel­met biztosíthassunk. A szövetkeze­ti tagok megélhetésük nagy részét még a félhektárnyi háztáji gazdál­kodásból is megszerzik', amelyeken nagyrészt vasárnap dolgoznak, hogy a fenmaradó további időt a szövet­kezetnek áldozhassák A rr^lt év­"ben, amikor a szövetkezeti tagok­nak két és félhektáros háztáji gaz­dálkodásuk "olt, nem - Szövetkezet­ben. hanem a háztáji gazdálkodás, ban látták megélhetésük és jövedel­Űjabb három iárás teljesítette a gabonabeadást / mük_fő biztosítékát. E szerint is dolgoztak. A szövetkezeti tagok az eddig el­ért sikerek alapján megértették, hogy csupán az EFSz jól megszer­vezett munkájával biztosíthatnak maguknak magas jövedelmet. Ez megnyilvánult az idei aratás folya­mán tanúsított áldozatkészségük­ben. 650 hektár gabonát 6 önkötöző­gép és a szovjet S-4.es kombájn segítségével 12 nap alatt learattak. Mivel az állandó munkacsoportok előre ismerték az aratás során reá­juk váró feladatot, a szövetkezet vezetősége általában csak hetenként egyszer ellenőrizte a munkát és csak szükség esetén szólt bele az egyes csoportok gazdálkodásába vágy munkájába Ezzel a csoportve­zetők tekinjélve növekedett és az egész csoport teljesen felelőssége "tudatában volt. Egyik csoport sem akart okot adni a bírálatra. A szö­vetkezeti tagok nem akarják, hogy — mint Szenoszecs községében tör­tént — a mi versenytársaink figyel­meztessenek bennünket arra, hogy lemaradtunk a kaszálással és így sok jóminőségű takarmányt veszí­tünk. Egyik csoport sem szerette volna, hogy a szégyentáblára kerül, jön, ahová a munkacsoportok és egyének hibáit jegyzik fel. A cso­portok, csapatok és az egyének kö­zötti verseny segített bennünket az aratásban és a cséplésben, hogy ide. jében elvégezhessük és az állam iránti kötelezettségünknek eleget te­hessünk. A munka jobb megszervezésé le­hetővé tette, hogy a legsürgősebb aratási munkák folyamán állandó munkacsoport folytathassa a tehén­istálló és két sertésól felépítését, hogy minél előbb megteremthessük szövetkezetünkben az állattenyész­tés fejlődésének feltételeit. Amikor az aratási tervet meg­tárgyaltuk, hogy megismerkedjen vele minden szövetkezeti tag, egye­sek ki akartak lépni a szövetkezet­ből. Ez a kulákok és spekulánsok felforgató munkájának volt az ered­ménye, akiket a szövetkezetbe nem vettünk fel és ezért igyekeztek a szövetkezeti tagok soraiban nyug­talanságot szítani. Nem gördítet­tünk akadályt azok útjába, akik azt kívánták hogy az aratás után, amikpr a közös munka eredményé­nek jutalmában részesülnek, újból önállóan gazdálkodhassanak. De most, amikor az aratás után látták a gabonahalmazokat, amelyeket a következetnek a beadási kötelezett, ségek teljesítése és minden alap fedezése .után megmaradtak, ami­kor a természetbeni félévi jutalma­zást megkapták, felismerték, hogy ez több, mint máskor egy egész évi munka jutalma, megértették tehát, hogy helyük a szövetkezetben van. Most már nem is akarnak hallani a szövetkezetből való kilépésről. Kü lönösen azok után nem, amikor megállapították, hogv a szövetke­zeti földeken az átlagos hektárho­zam 28 máz^a, míg az egyénileg gazdálkodóké 20 mázsa.­Az ' idei aratás eredményei szö­vetkezetünk számára újabb lépést jelentenek a további sikerek felé. A sikerek felé, amelyekhez nagyban hozzájárultak szovjet testvéreink tapasztalatai. A szovjet kolhozpa­rasztok példájára keresztsorosan vetettünk és egy hektárról 5—6 mázsával többet arattunk le, mint a többi földeken. A szovjet kombájn segített bennünket -az aratásban és cséplésben és a magveszteség elleni harcban. Malinyinova szovjet fejő. nő módszere segített bennünket a tejhozam napi átlagos 2 literes nö­vekedésében. A Bredjuk-féle mód szer meggyorsította a cséplést és az állam iránti gabonabeadás teljesíté­sét. Nem kevésbbé segítettek ben­nünket a munka megszervezésében a szovjet koíhozparasztok tapaszta­latai. Azért írunk nektek, drága elvtár­sak, hogy kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat és hogy a többi szövetkezeteket is buzdítsuk a saj­tó, rádió és kölcsönös látogatások útján a tapasztalatok ilyen széles­körű kicserélésére. —-Talán a mi munkatapasztalataink segítenek benneteket is szövetkeze­tetek egynémely problémájának meg­oldásában. Meg vagyunk győződve arról, hogy tapasztalataitok segíte­nének nekünk. írjatok róluk, adja­tok tanácsot azoknak a hibáknak eltávolítására, amelvčk nálunk még most is vannak. Örülnénk leve­leteknek és sok sikert kívánunk szövetkezetetek-, megszilá rdításához és termeléstek bővítéséhez. A várkonyi EFSz tagjainak nevé ben: Tóth Károly, az EFSz-elnöke (A „Rudu Právo" augusztus 19-i számából.) A kedvező időjárás, a cséplőgé pek jobb elosztása és kihasználása a bratislavai és a nyitrai kerület minden járásában meggyorsította a cséplést, s megteremtette a ga bonabegyüjtés jobb feltételeit. Az eddigi hét járáshoz újabb három csatlakozott, amelyek szintén telje sítették a gabonabegyüjtési tervet. Ezek a vágsellyei, nyitrai és a bra tislavai járásban egy nap alatt sokban szép eredményeket érnek el a napi begyűjtésben. Például a bra tisalavai járásban egy nap alatt hét százalékkal, a nyitrai járásban két nap alatt 17 százalékkal többet vásároltak fel, mint tervezték. A nyitrai járás volt a mult évben Szlovákiában a leggyengébb. Ez idén az elvtársak jobban szervez­ték meg a munkát és így a gabo nábegyűjtésben jelentősen nagyobb sikereket értek el. Mi segített a ,gabonabegyüjtés teljesítésében a nyitrai járásban? Mindenekelőtt a pártmunka jobb megszervezése. A nyitrai járás kommunistái helyesen vezették a földműveseket és a járás többi dol gozóit, 'hogy minél előbb elvégez, hessék a nyári munkákat, ötven nyitrai üzem kommunistája a töb bi öntudatos munkással együtt a mult héten falvakba ment. hogy a gabonabeszállitás, cséplés megszer vezésében segítsenek és meggyőz Kerület Bratislava Nyitra B. Bánya Zsolna Kassa Eperjes zék a gázdákat a korai gabonabe.­adás teljesítésének fontosságáról. A nyitrai üzemek több mint 40 te. herautója és traktora nyújtott se­gítséget a szövetkezeti tagoknak és földműveseknek a gabona Össze­hordásánál és a kicsépelt gaboná. nak a begyűjtési üzemekbe való szállításánál. A begyűjtési üzemek dolgozói éjjel-nappal vásárolták a gabonát. A nyitrai járásban tovább folytatják a begyűjtést, mert az elvtársak a tervet legalább 10 szá­zalékkal túl akarják teljesíteni. A begyűjtés eddigi eredményei­vél azonban nem elégedhetünk meg. Számtalan járásban, mint például az őgyallai, érsekújvári, párkányi, surányi, malackai, pöstyéni, lévai, verebélyi, zselízi járásokban nem teljesítették a kitűzött határidőn belül a begyűjtést. Számos járás­ban már nagyon is közel állnak a határidő végéhez. A tapolcsányi, galgőci, aranyosmaróti, nagyszom­bati, bazini, skalicai és ipolysági "já­rásokban már augusztus 20-án be kellett volna fejezniök a begyüj­tést, azonban, még mindig nagyon el vannak maradva a munkában. A dolgozóknak és a beadóknak .ezekben a járásokban példát kelle­ne venniök azoktól, akik már fel J adatukat teljesítették. A gabonabegyüjtés Szlovákia ke­rületeiben az augusztus 18-i jelentés szerint "a következő: búza százalékban rozs százalékban árpa százalékban egyéb gabonafélék százalékban 84.60 82.30 91.60 30.40 83.97 96.18 86.92 21.98 30.67 27.57 22.57 7.41 83.50 222.20 151.30 0.29 14.42 13.99 17.44 14.18 7:61 5.40 11.50 0.51 x •3 e § a Ja Si S 03 ŰJ W Ä N ci :o w 62.16 22.37 8.90 12.49 5.33 « 5 H N >tS =§ g 31;­23.20 16.33 25.21 Szlovákia 62.20% 47.90% 69.47«/ 0 4.740/ 0 52.92«/o 24.910/ 0 Túlteljesítették a koreai fegyverszünet tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat A mohovcei EFSz-ben Hamanai cso­portja kötelezte magát, hogy a koreai fegyverszünet tiszteletére augusztus 15-én 1200-as cséplőgéppel 350 mázsa árpát csépel kí A mintacséplést Jobik Pál, a z EFSz elnöke szervezte meg. A szövetkezeti tagok reggel 6 órakor kezdték meg a cséplést. Mivel a mun­kát jól szervezték meg, 28 ember min­den órában 30 mázsát kicsépelt. Az első csoport már 18 órakor teljesítette felajánlását. A csoport tagjai azonban a késő esti órákban is csépeltek. A ter­vet 50 mázsával túlteljesítették. Aznap tehát 400 mázsa árpát kicsépeltek A cséplés e csúcsteljesítményében nagy része van Jobik elvtársnak, az EFSz elnökének. Trungel János mele­ki cséplőgépkezelőnek és Nyurcik Fe­renc zsitavai traktorosnak, aki eddig 62 vagon gabonát csépelt ki. A gépe­ket jól gondozták és nagy figyelmet fordítottak arra. hogy a traktor erősen bc ne melegedjék és hogy nyugodtan' dolgozhassanak. Nyurcik/elvtárs a hű­tőben a vizet mindé;. 15 percben ki­cserélte. Ez a csúcsteljesítmény az egész kollektív munkájának az ered­ménye, mert valamennyien becsüle­tesen dolgoztak Ezt a példát érdemes követni, mert így meggyorsul a Csép­lés és a gabonabegyűjtés. Terven felül 8 vagon kenyérgabonát adtak be A búsai III típusú szövetkezetben a cséplés vége felé közeledik. A szö­vetkezet tagjai ez ideig 12 vagon ga­bonát adtak be a cséplőgéptől az állam­nak. Az őszi árpa hektárhozama 30.9 mázsa volt. Az idén a gazdag termés megengedte, hogy terven felül 8 va­gon kenyérgabonát adjanak be. A szövetkezeti alan biztosítása után kimérték a természetbeni járulékokat is. Azok a tagok, akik egész évben be­csületesen dolgoztak, gazdagon része­sednek. Lesznek elégedetlenkedők is, de azok a munkához való rossz vi­szonyuk számlájára írhatják, hogy ke­veset kaptak. A búsai traktorosbrigád Elek elv­társ vezetésével megkezdte a tarlóhán­tást. A traktorosok éjt nappallá té­ve, tarvüket 150 százalékra teljesítik. Ez ideig a tarlóhéntást 200 hektáron végezték el. Mindjárt a tarlóhántás után 10 hektár őszi takarmányt elvetettek és megtették a szükséges intézkedéseket az őszi munkák meg- . kezdésére is A búsai dohánvszárítóban teljes ütemben folyik a munka. Hetenként 15—16 mázsa dohányt szárítanak, ami­ért' szép jutalomban részesülnek. Egy kilogramm dohányért 20—22 koronát kapnak. A három dohánycsoport igyek­szik a dohány törését határidő előtt befejezni. A zöldségtermelőcsoport is segítségükre sietett, mert megértette, hogv a dohánylevelek idejében való felfűzése éitékes pénzösszeghez juttat­ja a szövetkezet tagjait. Egy szem gabonával sem maradtak adósai az államnak A perbenyiki szövetkezet tagjai ga­bonabeadási kötelezettségüknek 100 százalékban eleget tettek Nemrégen a dolgozók ünnepélyesen szervezték meg a termény összehordását és átadá sát államunknak. A falu apraja nagy ja jól kivette részét 9 munkából Bri gádokat szerveztek a munka zökkt nomenteí folyás;, érdekében. Loskár Margit, a helyi Nemzeti Bi­zottság titkárnője és Borszky Mihály elnök Tóth János pártelnökkel példát mutattak a munkában Mindenütt ott voltak, ahol szükség volt rájuk. De igyekezetükkel nem maradtak el a flfivetkezet tagjai sem Már az \idei tai^óhántást is 50 -izázalékra elvégez- • ték. Zelenak Ist\án. Perbenyik. 7

Next

/
Thumbnails
Contents