Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-21 / 203. szám, péntek

•V*.* v - K> . 1953 augusztus 21 fii SZO Az ENSz politikai bizottsága megkezdte ,a koreai kérdés megvitatását Az ENSz-közgyülés augusztus 16-án összeült a koreai kérdés megvitatására. Lester Pearson, .a hetedik ülésszak elnöke a közgyűlés plenáris ülésének megnyitásakor rámutatott, hogy most a fegyverszüneti egyezmény aláírása után „áttérhetünk a békés és a helyreállítás következő fokozatára". Pearson kifejezte azt a reményét, hogy a küldöttek az egész világ népeivel együtt megkönnyeb. büléssel fogadták a hadmüveletek befejeződését. Pearson hangsúlyozta, hogy a Koreában aláírt fegyverszüneti egyezményt békévé' kell változtatni. Pearson a továbbiakban annak a reményének adott kifejezést, hogy a közgyűlés „minimális ellentétek és maximális egyetértés és jóakarat mellett" ki tudja dolgozni a feltételeket a politikai konferencia szá. mára. Pearson kifejtette, hogy a közgyűlésnek „nem kell megvitatnia a koreai kérdés békés rendezésének lényegét, csupán egy olyan apparátust kell biztosítani, amely meg valósítja a rendezést." Az ENSz-közgyülés elnöke befejezésül kijelentette, hogy amennyiben nincs ellenvetés, úgy megkéri a politikai bizottság ülését, hogy augusztus 18-án reggel megkezdjék e kérdés megvitatását. Pearson ezután kijelentette, hogy ellenvetés hiányában a javaslat elfogadottnak tekintendő, majd bezártnak nyilvánította az ENSzközgyülés plenáris ülését. * Augusztus 18-án a Szovjetunió küldöttsége az ENSz-közgyülés politikai bizottságában a Koreával foglalkozó politikai értekezlet összetételéről a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy biztosítsa a politikai értekez. let sikeres munkájának legkedvezőbb feltételeit és javasolja, hogy a Koreával foglalkozó politikai értekezletet a következő összetételben hiyják össze: i Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Szovjetunió. Kínai Népköztársaság, India. Lengyelország, Svédország, Burma, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és DélKorea. Ezzel kapcsolatban azt tartja szem előtt, hogy az értekezlet határozatai akkor számítanak elfogadottnak, ha a fegyverszüneti egyezményt aláíró felek beleegyezése megvan." i A politikai bizottság ülése Augusztus 18.án az ENSz-közgyülés politikai bizottságának délelőtti ülésén vita alá bocsátották a koreai Jegyverszüneti egyezmény bert szereplő javaslatot, amely szerint a fegyverszünet aláírása után 90 nappal politikai értekezlétet kell tartani a koreai kérdés békés megoldásáról. Muniz, a bizottság elnöke, az ülést megnyitva azt a reményét fejezte ki, hogy a koreai hadmüveletek beszüntetése a „békés együttműködés szellemében tartós rendezéssé vál. hat". Ezután Visinszkij elvtárs, szovjet küldött szólalt fel és javasolta, hogy a szóbanforgó kérdés megvitatására hívják meg az ülésre a Koreai Népi Demokratikus Köztarsaság és a Kínai Népköztársaság képviselőit. Kijelentette, hogy a szovjet küldött, ség szükségesnek tartja felhívni a figyelmet g.rra a rendellenes, a legnagyobb mértékben igazságtalan helyzetre, hogy a Kínai Népköztársaságnak nincsenek állandó képvi selői az ENSz-ben. A szovjet küldöttség most csak emlékeztet erre, de a közgyűlés nyolcadik ülésszakán felveti ezt a kérdést <— mondotta. Lodge, amerikai képviselő a szovjet küldöttség javaslata ellen szólalt fel. A bizottság rövid vita után 34 szavazattal 18 ellenében — heten tartózkodtak a szavazástól — eluta. sitotta Észak-Korea Képviselő j ének meghívásáról szóló javaslatot, 34 szavazattal 14 ellen — kilencen tar. tózkdatak a szavazástól •— elutasították a Kínai Népköztársaság képviselőjének meghívásáról szóló javaslatot is. A "vita Lódge-nak, az Egyesült Államok képviselőjének nyilatkozatával folytatódott. Lodge kijelen, tette': „Feladatunk itt az, hogy a fegyverszünet hatásosnak bizonyuljon." Ezután Schuman, Franciaország képviselője szólalt fel, kijelentve, hogy a fegyverszünetnek, első lépés nek kell lennie Korea egységének helyreállítása felé. ; Javasolta, hogy a értekezletet Genfben tartsák meg és kijelentet, te, hogy az értekezletnek magának kell meghatároznia napirendjét. Az ezután felszólaló Lloyd 'angol küldött kijelentette, hogy Anglia nem akarja örökössé tenni a két valamennyi „politikai Panmindzson"félét készítsenek elő. Lloyd helyeslőén nyilatkozott Ausz trália' és Ű j-Zéland közös határozati javaslatáról, amely szerint a politikai értekezletre meg kpll hívni a Szovjetuniót. Anglia — mondotta Lloyd — javasolja, hívják meg az értekezletre Indiát, mert hatalmas ázsiai ország é^/mert a koreai fegyverszünet elérésére törekedve, kezdeményezéseket tett. Spender, Ausztrália képviselője rámutatott, hogy a

z értekezletnek a megegyezés, szellemében kell lefolynia. Spender szavai szerint Ausztrália támogatja a Szovjetunió meghívásáról szóló javaslatot, mert az értekezlet nem vezethet sikerre a Szovjetunió részvétele nélkül. Üj-Zéland képviselője hasonló' álláspontot fejtett ki. Ezytán ismét Lodge, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel, aki rámutatott, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben kész „megengedni" a Szovjetunió „részvételét" az értekezleten. Ezzel a bizottság ülése véget ért. A szöv et kormány jelenese a hidio^éobombával folytatott kísérletekről a Szovjetunióban ' A szovjet lapok augusztus 20-án a következő kormányközleményt tették közzé a hidrogénbombával folytatott kísérletekről a Szovjetunióban : Ezekben a napokban a Szovjetunióban kísérleti célokból felrob. bántották a hidrogénbomba egyik típusát. A hidrogénbombában végbement hatalmas termonukleáris reakció következtében a robbanás nagyon erős volt. A kísérlet megmutatta, hogy a hidrogénbomba • sokszorta hatásosabb, mint az atombomba. Amint ismeretes, a Szovjetunió nak már néhány éve birtokában van az, atomfegyver és kísérleteket végzett, vele. Amint G. M. Malenkov. nak a Legfelső' Tanács V. ülésén, 1953. augusztus 8-án mondott nyilatkozatából kitűnik, a Szovjetunió ismeri a hidrogénbomba gyártásának titkát is. A szovjet kormánynak ez a bejelentése nagy visszhangot keltett külföldön. Bizonyos külföldi körök, amelyek azelőtt politikájukban az atombomba és később a hidrogénbomba ameÚfaHb feSíemérryek Teheránban szembenálló fél koncepcióját, hogy zett. Augusztus 19-én a teheráni rádió épületet az elmenekült sah katonai hívei megszállták, A rádió kö. zölte Zahedi tábornok nyilatkozatát, aki kijelentette, hogy az országban kezébe veszi a hatalmat. Augusztus 19-én este a teheráni rádió azt állította, hogy Moszadek miniszterelnök kormányának tagjait letartóztatták és hogy Teheránban künntartózkodási tilalmat hirdettek ki, mely este 20 órától reggel 5 óráig tart. A teheráni rádió állítása szerint Moszadik elmenekült székhelyéről. Teheránból érkező jelentéseik szerint augusztus 19-én az iráni sah hívei Zahedi tábornok vezetésével megszállták a kormányépületeket és a teheráni rádiót, 14 órakor a teheráni rádió bejelentette, hogy Moszadek kormányát megdöntötték és Fa. temi külügyminisztert a sah hívei meggyilkolták. A rádió továbbá jelentette, hogy Zahedi tábornok, aki az utóbbi napokban a déliráni hegyekben bujdosott, Teheránba érkeA Francé Presse ügynökség tudósítójának jelentése szerint augusztus 19-én, kora reggel a sah néhányszáz híve a kormány lapjainak épületeit kezdte rombolni. A rendőrség és a hadsereg ebben nem akadályozták — mivel a" tudósító szavai .szerint — a teheráni helyőrség parancsnoka, Teherán katonai kormányzója és a rendőrigazgatóság fönöke nyilvánvalóan elárulták a Moszadek-kormányt. A Francé Presse tudósítója jelen, ti, hogy Teheránban a legnagyobb összeütközések Moszadek háza előtt folytak le. amelyet néhányszáz, a kormányhoz hü katona védelmezett. A Reuteriügynökség tudósítója jelentette augusztus 19-én este Teheránból, hogy a város középső részében a sah.ot támogató rendőrök és katonák a rendörigazgatóság épületének megszállására törekednek és harcban állanak a Moszadekot támogató katonákkal és rendörökkel. rikai monopóliumára támaszkodtak, most a népeket azzal akarják megfélemlíteni. hogy a Szovjetunió birtokában van a hidrogénfegyver gyártási titka és így zavart akarnak kelterii a lázas fegyverkezés fokozásának érdekében. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy épp úgy, mint azelőtt, most sincs semmi .ok nyugtalanságra. A szovjet kormány a Szovjetunió változatlan politikájával összhangban. amely a béke és a népek biztonságának ' megszilárdítására irányul, nem egyszer javasolta más országok kormányainak a fegyverzetek lényeges csökkentését, az atomfegyverek és más tömegirtó fegyverek alkalmazásának eltiltását és é tilalom felett szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében. A szovjet kormány ma is szilárdan kitart ezen álláspontja mellett. X Koreában járt amerikai katona felszólalása egy newyorki bókegyfílésen A newyorki „Daily Worker" jelentése szerint a koreai háború egyik amerikai veteránja, Paul Ba. ker felszólította az amerikai népet, hogy támogassa azokat a hazatért hadifoglyokat, akiket megbüntetnek, mert nem titkolják békeakarai tukat. * Paul Baker egy, a koreai fegyverszünet megünneplésére rendezett newyorki gyűlésen kijelentette: „A hazatért hadifoglyoknak feltétlenül joguk van arra, hogy nyíltan állást foglaljanak a béke mellett." Baker a hallgatóság lelkes éljenzése ' közepette hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák haza akarnak térni Koreából, békében és biztonságban akarnak élni. Felszólította az amerikai népet, éberen álljon őrt, nehogy bármi Is megzavarja a békét. Sztrájkok Latin-Amerikában A „Deriiokrácia" elmü argentin lap közli, hogy Ohile két legnagyobb salétromipari vállalatának munkásai augusztus 12-én általános sztrájkba kezdtek. Az El Lider című argentin lap közlése szerint, augusztus 12-töl Peruban a bankalkalmazottak sztrájkba léptek. de nem sorakoztatták fel agitáci ónk. felvilágosító munkánk érveit, amelyek nemcsak halomra döntik a reakció hazugságait, hanem bebizonyítják. letagadhatatianul bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Erre annál is nagyobb szükség van, mert az ellenség hazug propagandája nemcsak a szö vetkezetek tagságának férgesét, hanem a becsületes, de még nem öntudatos, az ingadozó tagok egy részét is magával sodorta. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy szövetkezeteink tagságának döntő többségét olyan tagok képezik, akik még csak tavaly nyáron és össze] léptek be a szövetkezetekbe, a így még nem ismerik, nem ismerhetik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, mert hiszen mindez ideit még csak dolgoztak a szövetkezetben, de jutalmazásban — a munkaegységekre kapott pénz beni előlegeken kívül — nem részesültek. Ezek a szövetkezeti tagok még nem tudnak számvetést csinál ni, nem tudják, mit hozott számukra a szövetkezeti gazdálkodás a bő esztendő. Az ellenség éppen ezeknek a tagoknak a* bizonytalan ságából, ingadozásából akar magá nak tökét kovácsolni, ebből H tény bői akay zavart kelteni. Az ellenségnek az a célja, hogy most, a terméselosztás Ideje alatt, — amlko

r a tagokat egész eddigi munká^ juknak megfelelően, munkájuk ará nyában természetbeni jutalmazás ban részesitik. — robbantsa a szö vetkezeteket. Azért támaszkodik és azért épít az ^lenség a szövetkeze tekben megbújt ingyenélökre, azok ra, akinek ntnes több, csak 20—30 munkaegységük ledolgozva, s erre vajmi kevés jutalmazás jár nekik, hogy most, a terméselosztás alatt, a terméselosztás idején a szövetkezetek szétbomlasztásával, a »mindnyájan szövetkezeti ta gok vagyunk« jelszó alatt, az egyenlőség zászlaja alatt a munkakerülőké legyen az. amiért más dolgozott meg. Azt szeretné az ellenség elérni, hogy most azok is tarthassák a zsákot, akik a kaszakapa nyelét nem fogták. Jól számít a reakció, mert mi más lenne az ilyen osztozkodásnak az eredmé nye, mint az, hogy azok a • tagok, akik egész éven át húzták a mun. kát, szívügyüknek tekintették a közös gazdálkodás ügyét, s most látva, hogy a naplopók, a munkakerülők is ugyanúgy részesülnének a közös haszonból, mint ök, kedvű ket, reményüket veszítenék a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Ez volna a reakció és az ellenség szekerét toló ingyenélők célja, csak hát nem lesz Budán kutyavásár. Maguk az öntudatos szövetkezeti tagok ismerik fel az ellenség álcá zott szándékait, és maguk a

z öntu datos szövetkezeti tagok döbbennek rá az igazságra, amikor az olyan szövetkezeti dísztag, akinek csak 20—30 munkaegysége van és mél tatlankodik, hogy még csak a »ke nyerem sem lesz meg á szövetke. zetben«, hogy mit ls akar az ellenség ezzel elérni: a becsületesen dol gozó tagok munkájának gyümöl csét ellopni, szétherdálnl a közös vagyont, halászni a - - zavarosban Ezt pedig nem engedik meg a szö vetkezeti tagok, nem engedik meg, hogy több évi kemény munkájuk, a boldog jövöt jelentő közös gazda ság az ellenség munkája nyomán szétzüljön, szabad préda, Csáky szalmája legyen, Az elhatározásukban még meg nem győződött, ho vatartozásukat még pontosan meg határozni nem tudó ingadózó, de becsületes szándékú tagok is az ellenség ellen fordulnak, ha pártszervezeteink és a sok harcot kiállt öntudatos szövetkezeti tagok meg világítják nekik, hogy mi is az ellenség célja. Pártszervezeteink előtt most döntö feladatként áll^ hogy egyrészt az öntudtaos szövetkezeti tagokból széles aktívahálózatot építsenek ki maguk köré, másrészt, hogy ezzel az aktivistahálózattal együtt, annak segítségével teljes fronton ellentámadásba menjenek az ellenség ellen, aminek elsősorban is abban kell megmutatkozni, hogy az ellenségtől leszakítsák és a szövetkezeti mozgalom oldalára állítsák az ingadozókat. Nem. tehetik ezt meg azonban pártszervezeteink, ha nem szakita nak eddigi munkamódszereikkel, ha nem ismerik fel a munkájukban elkövetett hiibág módszereket és hibáikat. A legfontosabb tennivaló, hogy pártszervezeteink a legna gyobb figyelemmel és megértéssel forduljanak a szövetkezetek ingadozótagjai felé. Ne csak népgyülésekkel, ne hangzatos /szónoklatokkal, hanem egyéni beszélgetéssel, felvilágosító és meggyőző munkával. Ez annál ls fontosabb, mert helyes meggyőző és felvilágosító munkával a bizonytalanságban élő tagokat a szövet kezetl \ gondolat odaadó híveivé te hetik, s azonkívül rajtuk keresztül felfedhetik, megtalálhatják azokat a szálakat, amelyek az ellenség barlangjába vezetnek. S meg kell i hallgatni és szívlelni minden szavukat! Panaszaik vannak és lesznek, észrevételeik a szövetkezet eddigi munkájáról és azokat figyelembe kell verni^. Nem szabad ab ban ringatni magunkat, hogy szö vetkezeteinkben nincsenek hibák és helytelenségek. Vannak és ezeket meg kell szüntetni. További fontos dolog, hogy pártszervezeteink szakítsanak azzal az elmélettel, hogy a szövetkezetek eredményei önmagukról beszélnek. A jó eredmények csak akkor lesznek beszédesek, ha azokról beszé lünk is. Fontos ezért, hogy a falusi pártszervezetek, a kommunisták és a népnevelők konkrét érvekkel fegyverezzék fel magukat, s ne általánosságban beszéljenek, agitál janak a szövetkezeti gazdálkodás előnyei mellett és az ellenség uszításai ellen. Ezeket az érveket növelni kell, és növelni ig lehet. A módok, amelyekkel ezt elérhetjük, nemcsak agitációs célt szolgálnak, hanem azok valóraváltása nagyon fontos politikai és gazdasági kérdés. Elsősorban is a lehető legnagyobb ütemben meg kell gyorsítani a szö vetkezetekben az eddig ledolgozott munkaegységekre a természetbenlek szétosztását. Meg kell gyorsítani a cséplést, ahol még nem fejezték be, teljesíteni az > állammal szembeni kötelezettségéket, biztosítani a vetőmag- és a takarmányalapot, s a fennmaradó részt szétosztani a munkaegységek arányában. Kiven ni a szelet az ellenség vitorlájából, amely azt híreszteli, azzal lázltja a szövetkezeti tagokat, hogy »hiá ba volt a jó termés, az állam viszi el a gabonát és nektek még csak kenyeretek sem lesz«. További fontos feladat, hogy a szövetkezetek a terven felüli termés arányában emeljék a munkaegységek értékét. Ne várjanak vele az évvégl elszámolásig, hanem, ha teljesítették a beadási ' kötelezettséget, biztosították a külön, böző alapokat és megállapították, hogy a munkaegységek tervezett értékén felül még mindig maradt gabonájuk, akkor ezt egyrészt akár természetben, aká

r pénzben osszák szét a munkaegységekre, másrészt azoknál a munkacsoportoknál, amelyeknek állandó megművelésre földterület volt kijelölve, az erről a földterületről nyert termésfeles, légből adjanak pótjutalmazást, prémiumot. Pártszervezeteink, a szövetkezetek vezetőségei ne elégedjenek meg azzal, hogy biztosítják, hogy most, a félévi elszámolásnál a tagok maradéktalanul megkapják eddigi járandóságukat, hanem egyéni beszélgetések alkalmával világosítsák fel a tagokat, számítsák ki nekik, hogy ez még csak félévi jövedelem, ez is csak előleg, 8 az évi elszámolásnál még mennyi pénzt, gabonát és más természetbenit kapnak. A mostani félévi jutal- . mazás eredményei alapján magyarázzák meg: a tagok szorgalmas, becsületes munkájától függ, hogy a második félévben, az év végén milyen és mekkora jövedelmen osztozkodhatnak. A gabona betakar!, tásával, szétosztásával még nem zárult le az esztendő! Hátra vannak még a kapások, amikből szintén kiváló termés- ígérkezik. Érdemes jól és becsületesen dolgozni, mert ktki annak arányában látja hasz. nát a közös gazdálkodásnak. Bátky László L