Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-21 / 203. szám, péntek

•V*.* v - K> . ­1953 augusztus 21 fii SZO Az ENSz politikai bizottsága megkezdte ,a koreai kérdés megvitatását Az ENSz-közgyülés augusztus 16-án összeült a koreai kérdés meg­vitatására. Lester Pearson, .a hetedik ülésszak elnöke a közgyűlés plenáris ülésének megnyitásakor rámutatott, hogy most a fegyverszüneti egyezmény aláírása után „áttérhetünk a békés és a helyreállítás következő foko­zatára". Pearson kifejezte azt a reményét, hogy a küldöttek az egész világ népeivel együtt megkönnyeb. büléssel fogadták a hadmüveletek befejeződését. Pearson hangsúlyoz­ta, hogy a Koreában aláírt fegy­verszüneti egyezményt békévé' kell változtatni. Pearson a továbbiakban annak a reményének adott kifejezést, hogy a közgyűlés „minimális ellentétek és maximális egyetértés és jóakarat mellett" ki tudja dolgozni a felté­teleket a politikai konferencia szá. mára. Pearson kifejtette, hogy a közgyűlésnek „nem kell megvitat­nia a koreai kérdés békés rendezésé­nek lényegét, csupán egy olyan ap­parátust kell biztosítani, amely meg valósítja a rendezést." Az ENSz-közgyülés elnöke befe­jezésül kijelentette, hogy amennyi­ben nincs ellenvetés, úgy megkéri a politikai bizottság ülését, hogy augusztus 18-án reggel megkezdjék e kérdés megvitatását. Pearson ezután kijelentette, hogy ellenvetés hiányában a javaslat el­fogadottnak tekintendő, majd be­zártnak nyilvánította az ENSz­közgyülés plenáris ülését. * Augusztus 18-án a Szovjetunió küldöttsége az ENSz-közgyülés po­litikai bizottságában a Koreával foglalkozó politikai értekezlet össze­tételéről a következő határozati ja­vaslatot terjesztette elő: „A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy biztosítsa a politikai értekez. let sikeres munkájának legkedve­zőbb feltételeit és javasolja, hogy a Koreával foglalkozó politikai érte­kezletet a következő összetételben hiyják össze: i Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország, Szovjetunió. Kínai Nép­köztársaság, India. Lengyelország, Svédország, Burma, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél­Korea. Ezzel kapcsolatban azt tartja szem előtt, hogy az értekezlet ha­tározatai akkor számítanak elfoga­dottnak, ha a fegyverszüneti egyez­ményt aláíró felek beleegyezése megvan." i A politikai bizottság ülése Augusztus 18.án az ENSz-köz­gyülés politikai bizottságának dél­előtti ülésén vita alá bocsátották a koreai Jegyverszüneti egyezmény bert szereplő javaslatot, amely sze­rint a fegyverszünet aláírása után 90 nappal politikai értekezlétet kell tartani a koreai kérdés békés meg­oldásáról. Muniz, a bizottság elnöke, az ülést megnyitva azt a reményét fejezte ki, hogy a koreai hadmüveletek be­szüntetése a „békés együttműködés szellemében tartós rendezéssé vál. hat". Ezután Visinszkij elvtárs, szovjet küldött szólalt fel és javasolta, hogy a szóbanforgó kérdés megvitatásá­ra hívják meg az ülésre a Koreai Népi Demokratikus Köztarsaság és a Kínai Népköztársaság képviselőit. Kijelentette, hogy a szovjet küldött, ség szükségesnek tartja felhívni a figyelmet g.rra a rendellenes, a legnagyobb mértékben igazságtalan helyzetre, hogy a Kínai Népköztár­saságnak nincsenek állandó képvi selői az ENSz-ben. A szovjet kül­döttség most csak emlékeztet erre, de a közgyűlés nyolcadik üléssza­kán felveti ezt a kérdést <— mon­dotta. Lodge, amerikai képviselő a szov­jet küldöttség javaslata ellen szólalt fel. A bizottság rövid vita után 34 szavazattal 18 ellenében — heten tartózkodtak a szavazástól — eluta. sitotta Észak-Korea Képviselő j ének meghívásáról szóló javaslatot, 34 szavazattal 14 ellen — kilencen tar. tózkdatak a szavazástól •— elutasí­tották a Kínai Népköztársaság kép­viselőjének meghívásáról szóló ja­vaslatot is. A "vita Lódge-nak, az Egyesült Államok képviselőjének nyilatkoza­tával folytatódott. Lodge kijelen, tette': „Feladatunk itt az, hogy a fegyverszünet hatásosnak bizonyul­jon." Ezután Schuman, Franciaország képviselője szólalt fel, kijelentve, hogy a fegyverszünetnek, első lépés nek kell lennie Korea egységének helyreállítása felé. ; Javasolta, hogy a értekezletet Genfben tartsák meg és kijelentet, te, hogy az értekezletnek magának kell meghatároznia napirendjét. Az ezután felszólaló Lloyd 'angol küldött kijelentette, hogy Anglia nem akarja örökössé tenni a két valamennyi „politikai Panmindzson"­félét készítsenek elő. Lloyd helyeslőén nyilatkozott Ausz trália' és Ű j-Zéland közös határozati javaslatáról, amely szerint a politi­kai értekezletre meg kpll hívni a Szovjetuniót. Anglia — mondotta Lloyd — javasolja, hívják meg az értekezletre Indiát, mert hatalmas ázsiai ország é^/mert a koreai fegy­verszünet elérésére törekedve, kez­deményezéseket tett. Spender, Ausztrália képviselője rámutatott, hogy a z értekezletnek a megegyezés, szellemében kell le­folynia. Spender szavai szerint Ausztrália támogatja a Szovjetunió meghívásáról szóló javaslatot, mert az értekezlet nem vezethet sikerre a Szovjetunió részvétele nélkül. Üj-Zéland képviselője hasonló' ál­láspontot fejtett ki. Ezytán ismét Lodge, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel, aki rámutatott, hogy az Egyesült Álla­mok teljes mértékben kész „megen­gedni" a Szovjetunió „részvételét" az értekezleten. Ezzel a bizottság ülése véget ért. A szöv et kormány jelenese a hidio^éobombával folytatott kísérletekről a Szovjetunióban ' A szovjet lapok augusztus 20-án a következő kormányközleményt tették közzé a hidrogénbombával folytatott kísérletekről a Szovjet­unióban : Ezekben a napokban a Szovjet­unióban kísérleti célokból felrob. bántották a hidrogénbomba egyik típusát. A hidrogénbombában végbement hatalmas termonukleáris reakció kö­vetkeztében a robbanás nagyon erős volt. A kísérlet megmutatta, hogy a hidrogénbomba • sokszorta hatáso­sabb, mint az atombomba. Amint ismeretes, a Szovjetunió nak már néhány éve birtokában van az, atomfegyver és kísérleteket vég­zett, vele. Amint G. M. Malenkov. nak a Legfelső' Tanács V. ülésén, 1953. augusztus 8-án mondott nyi­latkozatából kitűnik, a Szovjetunió ismeri a hidrogénbomba gyártásá­nak titkát is. A szovjet kormánynak ez a beje­lentése nagy visszhangot keltett külföldön. Bizonyos külföldi körök, amelyek azelőtt politikájukban az atombom­ba és később a hidrogénbomba ame­ÚfaHb feSíemérryek Teheránban szembenálló fél koncepcióját, hogy zett. Augusztus 19-én a teheráni rá­dió épületet az elmenekült sah ka­tonai hívei megszállták, A rádió kö. zölte Zahedi tábornok nyilatkozatát, aki kijelentette, hogy az országban kezébe veszi a hatalmat. Augusztus 19-én este a teheráni rádió azt állította, hogy Moszadek miniszterelnök kormányának tagjait letartóztatták és hogy Teheránban künntartózkodási tilalmat hirdettek ki, mely este 20 órától reggel 5 óráig tart. A teheráni rádió állítása szerint Moszadik elmenekült székhelyéről. Teheránból érkező jelentéseik sze­rint augusztus 19-én az iráni sah hívei Zahedi tábornok vezetésével megszállták a kormányépületeket és a teheráni rádiót, 14 órakor a tehe­ráni rádió bejelentette, hogy Mosza­dek kormányát megdöntötték és Fa. temi külügyminisztert a sah hívei meggyilkolták. A rádió továbbá je­lentette, hogy Zahedi tábornok, aki az utóbbi napokban a déliráni he­gyekben bujdosott, Teheránba érke­A Francé Presse ügynökség tudó­sítójának jelentése szerint augusz­tus 19-én, kora reggel a sah néhány­száz híve a kormány lapjainak épü­leteit kezdte rombolni. A rendőrség és a hadsereg ebben nem akadá­lyozták — mivel a" tudósító szavai .szerint — a teheráni helyőrség pa­rancsnoka, Teherán katonai kor­mányzója és a rendőrigazgatóság fönöke nyilvánvalóan elárulták a Moszadek-kormányt. A Francé Presse tudósítója jelen, ti, hogy Teheránban a legnagyobb összeütközések Moszadek háza előtt folytak le. amelyet néhányszáz, a kormányhoz hü katona védelme­zett. A Reuteriügynökség tudósítója jelentette augusztus 19-én este Te­heránból, hogy a város középső ré­szében a sah.ot támogató rendőrök és katonák a rendörigazgatóság épü­letének megszállására törekednek és harcban állanak a Moszadekot támogató katonákkal és rendörök­kel. rikai monopóliumára támaszkodtak, most a népeket azzal akarják meg­félemlíteni. hogy a Szovjetunió bir­tokában van a hidrogénfegyver gyártási titka és így zavart akar­nak kelterii a lázas fegyverkezés fo­kozásának érdekében. A szovjet kormány szükséges­nek tartja kijelenteni, hogy épp úgy, mint azelőtt, most sincs sem­mi .ok nyugtalanságra. A szovjet kormány a Szovjetunió változatlan politikájával összhang­ban. amely a béke és a népek biz­tonságának ' megszilárdítására irá­nyul, nem egyszer javasolta más or­szágok kormányainak a fegyverze­tek lényeges csökkentését, az atom­fegyverek és más tömegirtó fegy­verek alkalmazásának eltiltását és é tilalom felett szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében. A szovjet kormány ma is szilár­dan kitart ezen álláspontja mellett. X Koreában járt amerikai katona felszólalása egy newyorki bókegyfílésen A newyorki „Daily Worker" je­lentése szerint a koreai háború egyik amerikai veteránja, Paul Ba. ker felszólította az amerikai népet, hogy támogassa azokat a hazatért hadifoglyokat, akiket megbüntet­nek, mert nem titkolják békeakarai tukat. * Paul Baker egy, a koreai fegyver­szünet megünneplésére rendezett newyorki gyűlésen kijelentette: „A hazatért hadifoglyoknak feltétlenül joguk van arra, hogy nyíltan állást foglaljanak a béke mellett." Baker a hallgatóság lelkes éljen­zése ' közepette hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák haza akarnak térni Koreából, békében és bizton­ságban akarnak élni. Felszólította az amerikai népet, éberen álljon őrt, nehogy bármi Is megzavarja a békét. Sztrájkok Latin-Amerikában A „Deriiokrácia" elmü argentin lap közli, hogy Ohile két legnagyobb salétromipari vállalatának munkásai augusztus 12-én általános sztrájk­ba kezdtek. Az El Lider című argen­tin lap közlése szerint, augusztus 12-töl Peruban a bankalkalmazot­tak sztrájkba léptek. de nem sorakoztatták fel agitáci ónk. felvilágosító munkánk érveit, amelyek nemcsak halomra döntik a reakció hazugságait, hanem bebi­zonyítják. letagadhatatianul bizo­nyítják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Erre annál is nagyobb szükség van, mert az ellenség ha­zug propagandája nemcsak a szö vetkezetek tagságának férgesét, ha­nem a becsületes, de még nem ön­tudatos, az ingadozó tagok egy részét is magával sodorta. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy szövetkezeteink tag­ságának döntő többségét olyan ta­gok képezik, akik még csak tavaly nyáron és össze] léptek be a szö­vetkezetekbe, a így még nem isme­rik, nem ismerhetik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, mert hiszen mindez ideit még csak dolgoztak a szövetkezetben, de jutalmazásban — a munkaegységekre kapott pénz beni előlegeken kívül — nem része­sültek. Ezek a szövetkezeti tagok még nem tudnak számvetést csinál ni, nem tudják, mit hozott szá­mukra a szövetkezeti gazdálkodás a bő esztendő. Az ellenség éppen ezeknek a tagoknak a* bizonytalan ságából, ingadozásából akar magá nak tökét kovácsolni, ebből H tény bői akay zavart kelteni. Az ellen­ségnek az a célja, hogy most, a terméselosztás Ideje alatt, — aml­ko r a tagokat egész eddigi munká^ juknak megfelelően, munkájuk ará nyában természetbeni jutalmazás ban részesitik. — robbantsa a szö vetkezeteket. Azért támaszkodik és azért épít az ^lenség a szövetkeze tekben megbújt ingyenélökre, azok ra, akinek ntnes több, csak 20—30 munkaegységük ledolgozva, s erre vajmi kevés jutalmazás jár nekik, hogy most, a terméselosztás alatt, a terméselosztás idején a szövetkezetek szétbomlasztásával, a »mindnyájan szövetkezeti ta gok vagyunk« jelszó alatt, az egyenlőség zászlaja alatt a mun­kakerülőké legyen az. amiért más dolgozott meg. Azt szeretné az el­lenség elérni, hogy most azok is tarthassák a zsákot, akik a kasza­kapa nyelét nem fogták. Jól szá­mít a reakció, mert mi más lenne az ilyen osztozkodásnak az eredmé nye, mint az, hogy azok a • tagok, akik egész éven át húzták a mun. kát, szívügyüknek tekintették a közös gazdálkodás ügyét, s most látva, hogy a naplopók, a munka­kerülők is ugyanúgy részesülnének a közös haszonból, mint ök, kedvű ket, reményüket veszítenék a szö­vetkezeti gazdálkodás iránt. Ez volna a reakció és az ellenség szekerét toló ingyenélők célja, csak hát nem lesz Budán kutyavásár. Maguk az öntudatos szövetkezeti tagok ismerik fel az ellenség álcá zott szándékait, és maguk a z öntu datos szövetkezeti tagok döbbennek rá az igazságra, amikor az olyan szövetkezeti dísztag, akinek csak 20—30 munkaegysége van és mél tatlankodik, hogy még csak a »ke nyerem sem lesz meg á szövetke. zetben«, hogy mit ls akar az ellen­ség ezzel elérni: a becsületesen dol gozó tagok munkájának gyümöl csét ellopni, szétherdálnl a közös vagyont, halászni a - - zavarosban Ezt pedig nem engedik meg a szö vetkezeti tagok, nem engedik meg, hogy több évi kemény munkájuk, a boldog jövöt jelentő közös gazda ság az ellenség munkája nyomán szétzüljön, szabad préda, Csáky szalmája legyen, Az elhatározásuk­ban még meg nem győződött, ho vatartozásukat még pontosan meg határozni nem tudó ingadózó, de becsületes szándékú tagok is az el­lenség ellen fordulnak, ha pártszer­vezeteink és a sok harcot kiállt öntudatos szövetkezeti tagok meg világítják nekik, hogy mi is az el­lenség célja. Pártszervezeteink előtt most döntö feladatként áll^ hogy egyrészt az öntudtaos szövetkezeti tagokból széles aktívahálózatot építsenek ki maguk köré, másrészt, hogy ezzel az aktivistahálózattal együtt, annak segítségével teljes fronton ellentámadásba menjenek az ellenség ellen, aminek elsősorban is abban kell megmutatkozni, hogy az ellenségtől leszakítsák és a szövet­kezeti mozgalom oldalára állítsák az ingadozókat. Nem. tehetik ezt meg azonban pártszervezeteink, ha nem szakita nak eddigi munkamódszereikkel, ha nem ismerik fel a munkájukban el­követett hiibág módszereket és hi­báikat. A legfontosabb tennivaló, hogy pártszervezeteink a legna gyobb figyelemmel és megértéssel forduljanak a szövetkezetek ingadozó­tagjai felé. Ne csak népgyülésekkel, ne hangzatos /szónoklatokkal, hanem egyéni beszélgetéssel, felvilágosító és meggyőző munkával. Ez annál ls fontosabb, mert helyes meggyőző és felvilágosító munkával a bizony­talanságban élő tagokat a szövet kezetl \ gondolat odaadó híveivé te hetik, s azonkívül rajtuk keresztül felfedhetik, megtalálhatják azokat a szálakat, amelyek az ellenség barlangjába vezetnek. S meg kell i hallgatni és szívlelni minden sza­vukat! Panaszaik vannak és lesz­nek, észrevételeik a szövetkezet eddigi munkájáról és azokat figye­lembe kell verni^. Nem szabad ab ban ringatni magunkat, hogy szö vetkezeteinkben nincsenek hibák és helytelenségek. Vannak és ezeket meg kell szüntetni. További fontos dolog, hogy párt­szervezeteink szakítsanak azzal az elmélettel, hogy a szövetkezetek eredményei önmagukról beszélnek. A jó eredmények csak akkor lesz­nek beszédesek, ha azokról beszé lünk is. Fontos ezért, hogy a fa­lusi pártszervezetek, a kommunis­ták és a népnevelők konkrét érvek­kel fegyverezzék fel magukat, s ne általánosságban beszéljenek, agitál janak a szövetkezeti gazdálkodás előnyei mellett és az ellenség uszí­tásai ellen. Ezeket az érveket nö­velni kell, és növelni ig lehet. A módok, amelyekkel ezt elérhetjük, nemcsak agitációs célt szolgálnak, hanem azok valóraváltása nagyon fontos politikai és gazdasági kér­dés. Elsősorban is a lehető legnagyobb ütemben meg kell gyorsítani a szö vetkezetekben az eddig ledolgozott munkaegységekre a természetbenlek szétosztását. Meg kell gyorsítani a cséplést, ahol még nem fejezték be, teljesíteni az > állammal szembeni kötelezettségéket, biztosítani a ve­tőmag- és a takarmányalapot, s a fennmaradó részt szétosztani a munkaegységek arányában. Kiven ni a szelet az ellenség vitorlájából, amely azt híreszteli, azzal lázltja a szövetkezeti tagokat, hogy »hiá ba volt a jó termés, az állam viszi el a gabonát és nektek még csak kenyeretek sem lesz«. További fontos feladat, hogy a szövetkezetek a terven felüli ter­més arányában emeljék a munka­egységek értékét. Ne várjanak ve­le az évvégl elszámolásig, hanem, ha teljesítették a beadási ' kötele­zettséget, biztosították a külön, böző alapokat és megállapították, hogy a munkaegységek tervezett értékén felül még mindig maradt gabonájuk, akkor ezt egyrészt akár természetben, aká r pénzben osszák szét a munkaegységekre, másrészt azoknál a munkacsoportoknál, ame­lyeknek állandó megművelésre földterület volt kijelölve, az erről a földterületről nyert termésfeles, légből adjanak pótjutalmazást, pré­miumot. Pártszervezeteink, a szö­vetkezetek vezetőségei ne elégedje­nek meg azzal, hogy biztosítják, hogy most, a félévi elszámolásnál a tagok maradéktalanul megkapják eddigi járandóságukat, hanem egyé­ni beszélgetések alkalmával világo­sítsák fel a tagokat, számítsák ki nekik, hogy ez még csak félévi jö­vedelem, ez is csak előleg, 8 az évi elszámolásnál még mennyi pénzt, gabonát és más természetbe­nit kapnak. A mostani félévi jutal- . mazás eredményei alapján magya­rázzák meg: a tagok szorgalmas, becsületes munkájától függ, hogy a második félévben, az év végén milyen és mekkora jövedelmen osz­tozkodhatnak. A gabona betakar!, tásával, szétosztásával még nem zárult le az esztendő! Hátra vannak még a kapások, amikből szintén kiváló termés- ígérkezik. Érdemes jól és becsületesen dolgozni, mert ktki annak arányában látja hasz. nát a közös gazdálkodásnak. Bátky László L

Next

/
Thumbnails
Contents