Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-20 / 202. szám, csütörtök

ül sz

o 1953 augusztus 18 NÉPNEVELÓK SEGÍTSÉGÉRE Dolgozó parasztjaink élete a múltban és ma Pártunk és kormányunk egyre nagyob segítséget nyújt mezögaz daságunknak, hogy dolgozó paraszt jai.nk sikeresen teljesíthessék feladatukat. Ennek bizonyítéka a mezőgazdasági termelés gépesítésének állandó fejlődése. Gép. és traktorállomásainknak tizenegyszerte több traktoruk, hatszor több kombájnjuk. harmincnégyszer több önkötö zőgépllk, harminchatszor több cséplőgépük van, mint 1949-ben. Ezek a gépek a mezőgazdasági munkát könnyebbé, örömteljesebbé és főleg gazdaságosabbá teszik. A szovjet kombájnok az EFSz.ek legjobb segítőtársaivá váltak, a kézzel végzett munkához viszonyítva egyetlen kombájn 60—100 em ber munkáját és az önkötözőgépekkel végzett aratáshoz viszonyítva 18—24 ember munkáját végzi el. Ezek a gépek nemcsak megk'önynyitik a mezőgazdasági dolgozók munkáját, hanem emelik a jövedel mlYket ls. Más volt a helyzet az első köz társaság idején, amikor a gyárosok és földbirtokosok uralkodtak. A mezőgazdasági munkások, valamint kis./és középparasztok ezrei jutót tak koldusbotra. Erről tanúskodnak az első köztársaság idejéből szár mazó újságcikkek. Például a ..Munkás/ 1931. november 29 i számában a következőket olvashatjuk: »Csúz — a nagy nyomor f oly tán most már másodszor kiverekedtünk szükségmunkát. Az országúton 13 Kő-t fizettek, a köz ség meg csak 10 koronát fizet. De bizony ezzel a nyomoron még egyáltalán nincs segítve. A burzsujoknak egyáltalán nem tet szik, hogy a prolik megjelennek a községháza előtt. Persze, hisz nekik bőven van eledel, mig ml már csak kukoriíakásán tenget jilk az életünket, de már ez is 'kevés van. Nem . fogunk nyugodni addig, . míg összes követeléseink teljesítését nemcsak a. községben, de több község munkanélkülijeinek összefogásával a járásban is nem fogjuk valóra váltani.* Nem nyugodtak harcoltak, szem beszálltak a kapitalista rendszer bérencelvei és csendőreivel: a báró és papi birtok hajcsárat koldus, csőcseléknek, szolganépségnek és bandának nevezték azokat, akik csak a puszta létért harcoltak. Mi a helyzet ma Csúzon? Ma azé a föld, aki megműveli, nincg mun kanélkülisóg, nyomor a faluban. A falu dolgozó parasztjai mindnyájan az EFSz tagjai. Skodnár József elvtár, az EFSz egyik tehéngondozója azt mondja, hogy a múltban harcolni kellett a kollektív szerződés megkötéséért és a betartásáért. Ha sikerült neki egé9Z évet ledolgozni, mint urasági cselédnek, akkor kapott 800 koro nát A gabona nftgyobb részét — amit kapott — el kellett adnia, hogy kifizethesse az élelmiszert, amit hitelre kellett vásárolnia, hogy fenntarthasa családját. A té li hónapokban kukoricakásán ten gödtek. Most a szövetkezetben gond nélkül él. A mult évben kapott 26 mázsa gabonát és 50.000 koronát. Nincs hiány az élelmiszerben sem, jó ruhája, lábbelije van és 38.000 koronáért vett bútort. Ebben az évben is biztosítva van a megélhetése a szövetkezetben ledolgozott munka <

rységel< után. Oarai Mihály nőtlen- ember, az idén már az első félévre 10 mázsa 80 kiló gabonát és 2.788.— korona készpénzt kapott. Igy lehetne fel sorolni mindazok neveit, akik szor galmas munkájukkal nemcsak, sa ját életszínvonaluk emelkedését biztosítják, hanem hozzájárultak ahhoz ls, hogy a szövetkezet 12 vagon gabonát adjon be terven felül. A közös munkának az eredmé nye,. hogy a falu népének életszln vonala évről évre emelkedik. 1950 ben bevezették a faluban a villanyt és azóta 440 család vett magának rádiót. Minden családban van legalább egy kerékpár. A falu dolgozó parasztjainak vásárlóereje a pénzreform után egyre nő. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a Vesna textiláruüzlet forgalma márciusban régi pénzben 58.080 — korona, ezzel szemben július hónapban új pénzben 75.300 — korona volt. Ez azt jelenti, hogy' dolgozó parasztjainknak van módjuk arra, hogy rendesen ruházkodjanak. Az első köztársaság ideién hat cipész dolgozott a faluban. Mivel nem telt új lábbelire és így rossz, vagy olyan cipőben jártak a munkások, amelyen folt hátán folt volt. Ma Hindicki elvtárs, aki 1931 tői a Batya alkalmazottja volt, egye dül végzi ezt a munkát. Most sok. kai jobb dolga van, mint azelőtt, mert sohasem kapott szabadságot, most pedig minden évben háromheti szabadságot kap. Nincs koldus a faluban, mint a múltban. Nem kell az öregéknek faluról-falura' járni és alamizsnából tengődni. Gergő Gáspár bácsi hosz szú évek során mint kocsis' istál lókban, pajtákban fetrengett. Nem volt sem rendes téli ruhája se lábbelije. Már fiatalabb korában csont, betegséget kapott és mert munka képtelenné vált, kidobták az utcára. Ma Gergő bácsi 500 korona se gélyt kap haVpnta. A felesége nem fiatal már, de szívesen dolgozik az EFSz-ben és ezért megkapja a ren des 'jutalmat. Gergő- bácsi tehát jobban él, mint fiatal korában, ami kor dolgozott. Nem kell neki éhez ni. Három öltöny ruhája, huszonegy darab alsóruhája, téli ^ és nyári lábbelije van. Mindezt mondja Gergő bácsi — a kommunista párt nak és önfeláldozó harcosainak kö szönhetem. Igy élnek ma Csúz lakosai. Nem fenyegeti Víket munkanélküliség, nyomor és nem hajszolja őket a csendőrség puskatussal, mint régen, amikor gyerekeiknek nagyobb karéj kenyeret akartak kiharcolni, Ma a biztonsági szervek a dolgozók barft. tai, tanácsadói, védik a dolgozók érdekeit, szabadságát, örködnek a köztulajdon felett. Csúz lakosai nem felejtették el a multat, amikor a bárói és papi bir tokokon az állatnak nagyobb becsülete és értéke volt, mint az embernek. Ma ezek a volt nincstelenek 1800 hektár földdel, gazdasági épü letekkel és gépekkel rendelkeznek és évről évre emelekedik a falu dolgozólnak életszínvonala. A gyere keiket sem fenyegeti munkanélkü liség, meg van minden lehetőségük az iskolázásra. Skodnár elvtárs büszke legfiatalabb leányára, aki Selmecbányán négyéves bányászati felsőbb iskolát végez. Az EFSz-tagok örömmel bekap csolódnak a szocialista munkaver aenybe, örömmel alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat, mert ezek az előfeltételei a nagyobb termés biztosításának és a béke rryfgörzé séért folyó harcuk sikerének. Erdössl Ede Javítják a biztosítási szolgálatot A pénzügyminisztérium jóváhagyta ezekben a napokban a? egyesített biztosításra vonatkozó módosító javasla tokát A módosítás az újonnan kötött és az "Tvényben lévő régi biztosító sokra vonatkozik \ módosítás jp lentó- Kedvezményeket nvu.it a kelet kezett kár likvidálásánál. Egyrészt a biztosítási összegek 50 százalékkal magasabbak másrészt a megállapított kár fisszegét 20 százalékig anélkül likvt dálják. hogy ellenőriznék vájjon-a biztosítási öss2eg megfelel-e a biztosi tott tulajdon értékének. Az összes mó dúsításokat a biztosítási díjak emelése nélkül hajtották végre, Miért nem teljesítette az érsekújvári járás a megszabott határidőre a ga bona beadást ? A CsKP országos konferenciáján Klement Gottwald elvtárs 9. pont jában hangsúlyozza, hogy »nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden törekvésünk végcélja az ember, az ember javáról való gondoskodás^ Nagy tanítónk hagyatékát a mezőgazdaságban csak akkor teljesíthetjük, ha az idei gazdag termésből biztosítjuk a gyors begyűjtést, betartjuk a pártnak és a, kormánynak az aratási, cséplési. begyűjtési és az őszi munkákról szóló határozatát, valamint a be« gyűjtési miniszter, Krosná

r elvtárs rendeletét. Mindezt megtárgyalta az érsekújvári járási pártszervezet és a já rási nemzeti bizottság tanácsa és határozatot fogadott el, — hogy minden községbe oktatókat külde nek, akik a helyi nemzeti bizottságok titkáraival és a begyűjtési ap parátus dolgozóival biztosítják az aratás, cséplés ée begyűjtés sike rét és a hibákat azonnal eltávolít ják. A párt és a kormány felhivásá val és a begyűjtési miniszte

r ren deletével részletesen foglalkoztak a járási begyűjtési apparátus dolgo zól is. Konkrét feladatokat dolgoz tak ki a gabona begyűjtésére. A beg5'üjt.ésl minisztérium dolgozói politikai téren, a begyűjtési üzemek dolgozói pedig műszakilag biztosi tották a begyűjtést. Népszerüsitet ték a szocialista munkaversenyt és az egyéni felajánlásokat. Ezekután jól felkészülten megkezdték a fel vásárlást, amelyet a népi igazga tással és a járási pártbizottság segítségével' végeztek el. Mancsik elvtárs, a járási párt bizottság titkára, Hanzlik elvtárs, a járási begyűjtési meghatalmazott. Duben elvtárs, a begyűjtési üzem dolgozója és Liker elvtárs, a gépés traktorállomás igazgatója, napon, ta reggel 5 órakor összejöttek. Az üléseken ugyan megbeszélték a hlányosságokat, de keveset tettek annak érdekében, hogy bonnal kikü. szöböljék őket. Az érsekújvári járás augusztus 15-én 100.26 százalékra teljesítette a gabonabeadási tervet és ezzel második lett a nyitrai kerületben. Az érsekújvári járásban az EFSz.ek 100 százalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket. Legjobban dolgozott az andódi EFSz, amely 132 százaléft'ra adta be a gabonát, annak ellenére, hogy 25 hektáron jégverés pusztított. Azért tudták teljesíteni és túltelje sitenl beadási kötelezettségüket, mert a földet jól megművelték, elöhántós ekével szántották, keresztsorosan vetettek, szemcséstrá gyávái trágyáztak. Ott, ahol alkal mázták az új módszereket, 39 mázsás hektárhozamot, a többi földterületen csupán 18 mázsás hek tárhozamot értek el. A kis. és középparasztok a be adási kötelezettségek teljesítése után előnyös árakért szerződésen felül adnak be gabonát az állam nak. Az udvardi kis., és középpa rasztok terven felül 16.42 mázsa búzát, 13.30 mázsa rozsot adtak be. Legtöbbet Balog Kálmán adott be: 500 kg búzát, 500 kg rozsot, Mi zera Mátyás 300 kg búzát és 105 kg rozsot, Lebo Ferenc 258 kg bú zát, Salgó Károly 200 kg búzát, Gerhardt József 200 kg rozsot, Ml zer

a Béla 235 kg rozsot adott az államnak terven felül. Hasonlóképpen a többi községek ben is a kis- és középparasztok, mi után eleget tettek hazafias köte lességilknek, felesleges gabonáju kat az államnak adják. A begyűjtésben a legjobb raktárosok közé tartozik Vajda elvtárs Kamocsáról. Munkáját példásan és lelkiismeretesen végzi. Eddig ő gyűjtöttek be a legtöbb szerződéses és szerződésen felüli gabonát. A begyűjtési apparátus dolgozói közül Chovan József került az első hely re, aki Kürt. Csúz és Baromlak községekben végezte a begyűjtési munkát. • Az érsekújvári járásban minden lehetőség meg volt arra, hogy a járás a gabonabeadási tervet a megszabott határidőre, sőt egykét nappal a határidő előtt teljesít se. Miért maradt le mégis a járás? A megelégedettség és a sikereken való megmámorosocfes ütötte fel a fejét. »Minek sietni a begyűjtéssel, hisz van elegendő gabona« — mondották a népnevelők. A begyűjtést hátráltatta az is, hogy a cséplögé. pek üzemképtelenek voltak és az a tény, hogy az érsekújvári begyüjté si üzem helytelenül szervezte meg munkáját. Ebben nagy része van Duben igazgató elvtársnak. Mondhatnánk, hogy mint a mult évekbon, úgy idén sem készültek fel eléggé a begyűjtés; üzemek dolgod zói a gabonabegyüjtésre. Duben igazgató elvtársat naponta bírál ták apparátusa, különösen a rak tárosok rossz munkája miatt és föladatul tűzték ki, hogy' javítson a helyzeten. Ennek ellenére sem az igazgatónak, sem az üzemvezetőnek nem sikerült aktívabbá tenni a dol gozókat, hogy a pártnak és a kormánynak az aratással, csépléssel, begyűjtéssel és az öszi munkákkal kapcsolatos felhívása, valamint Krosnár elvtárs begyűjtési minisz ter rendelete alapján dolgozzanak. Helytelenül járt el Polák elvtárs, az érsekújvári főraktár raktárosa, •mikor augusztus 8-án az andódi EFSzítŐl nem akart 11 vagón ga bonát átvenni, és e helytelen magatartással hátráltatta a gabonabe gyűjtés tervének teljesítését. Csúty Imre, a füri raktáros Viszont a szerződésen felül beadott gabona árát nem fizette ki. Igy augusztus 10-én Juhász Lajos 1.57 hektáros kisparasztnak sem fizetett felárt, fis mindaddig nem tette jóvá hibáját, amig Hanzlik elvUlrs, a járási begyűjtési meghatalmazott nem lépett közbe. Csúty elvtárs igy nyugtalanságot teremtett' a parasztok között, akik erre nem is adtak terven felül több gabonát. Tardoskedden Habány elvtárs raktáros az esti órákban beszálli tott gabonát nem akarta átvenni. Durván" viselkedett a parasztokkal szemben, kiabált velük, miért nerti hozzák a nap folyamán. Természe lesen az a paraszt, aki nappal csépel, csupán este szállíthatja be a gabonát. Habány elvtárs viselke dése miatt a tardoskeddiek kényte lenek voltak a gabonát csak akkor beadni, miután már mindent kiesé peltek és ezzel megszegték az el vet »az első gabonát a cséplőgéptől az államnak«. Ebben a községben Német Mihály, a HNB titkára sem végzi jól munkáját, ugyanis a kis é

s középparasztokat is a kuláklistára tette, mint például Pál Vince 0.24 hektáros parasztot, viszont Szödenyi Józsefet, akinek 20.73 hektára van, csak spekulánsnak minősítette. Továbbá kulákoknak és spekulánsoknak minősített 43 parasztot, akiknek nagy része csak 3—6 hektáros és nem engedi azok nal kifizetni a gabona árát, amivel további nagy hibát követett el. A helyi nemzeti bizottság titkára Borbélyi Károly 3.20 hektáros gaz dát is a spekulánsok listájára ve zette. Az emiitett beadási kötele zettségét becsületesen, azonnal a cséplőgéptől teljesítette. Terven fe lül még 2 mázsa gabonát akart beszolgáltatni, de ezt nem valósította meg, mert a HNB titkárának utasítása szerint az árát nem fizetnék ki. Osztályharcot a kulákok ellen kell folytatni, nem pedig a kis és középparasztok ellen. Itt is be kell tartani Lenin elvtárs hármas jelszavát: támaszkodjunk a szegényparasztra, lépjünk szövetségbe a középparaszttal és egy pillanatra sem szüntessük meg a harcot a kulák ellen. Lenin elvtársnak e mondását Német Mihály elvtárs ié megszívlelhetné. Koltán lassan folyik a begyűjtés, Bakó raktáros ugyanis az adminisztratív munkaerővel egyszerre megy ebédre és így a földműveseknek hosszabb ideig várniok kell, míg átveszik és kifizetik a gabo. nát. Sok paraszt elégedetlen emiatt a begyűjtési dolgozók munkájával. Balcó elvtársnak úgy kellene munkáját megszerv^pnie, hogy a begyüj. tés simán menjen és ne várakoztassák a koltai, szemerédi és a c&ehl parasztokat. Egyes, begyűjtési dolgozók, mint Kostyál elvtárs, akire Kolta, Szemeréd, Csehi és Jászó községet bízták, hátráltatják a begyűjtést. Kostyál elvtárs többet ül a kocsmában, mint amennyi figyelmet a munkára fordít. Ennek következménye aztán az, hogy az összes dolgozók közül ő végzi a legroszszabbul a begyűjtést a körzetben. A begyűjtést a kulákok nagyban hátráltatják, akik augusztus 14-ig több vagon gabonával maradtak adósak az államnak. Udvardon 19 kulák 6 vagon gabonával maradt adós. Kovács és Lengyel kulákok 56.90 mázsa búzát, 10.10 mázsa rozsot és 29.10 mázsa árpát nem adtak be. Galla Ignác 40.20 mázsa búzával, 7.5 mázsa *ozzsal. 20.10 mázsa árpával tartozik az állam-" nak. Csíkos István 62.10 mázsa búzával, 11.5 mázsa rozzsal és 31.75 mázsa árpával adott be kevesebbet. Lengyel András 24.30 mázsa búzával, 10.75 mázsa árpával tartozik. A kürti kulákok 578.65 mázsával maradtak adósak. Szántó Béla 29.60 mázsa búzával, 4.60 mázsa rozsj zsal, 15.70 mázsa árpával és Kovács Béla 28.8 mázsa búzával, 4 mázsa rozzsal és 15 mázsa árpával tartozik. Hasonló a helyzet a többi községben is. A kulákok és spekulánsok hátráltatják a begyűjtést. Ezért kell az osztályellenség elle,n kíméletlenül harcolnunk. 1 Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy eldugják a kicsépelt gabonát. Követke. zetesen harcolnunk kell azért, hogy a falu kulákjai azonnal a cséplőgéptől teljesítsék beadási kötélézettségüket s addig ne szállíthassanak egy- szem gabonát haza, amíg nem teljesítették beadási kötelezettségüket. Jaroslav Dusek Mindenki derekasan dolgozik Az idei békearafás és cséplés mielőbbi elvégzéséhez a málasi ál iami birtok tehenészei is hozzájárultak. Augusztus 2-án brigádot szerveztek a cséplési munkák idő előtti elvégzése érdekében. Reggel 7 órakor már, a gépnél voltak az emberek és ki a lovasfogatokhoz, ki pedig az asztagra ment, senkit sem kellett noszogatni, mindenki örömmel dolgozott, úgyhogy brigád reggeli félnyolc órától 11 óráig 78 mázsa árpát kicsépelt. A munka égett a kezükben. Brzaia raktáros és Rubec gazda alig győz. ték elhordani a zsákokat a cséplőgép alól. Rubec Béla, Málas A jövö évi jó termésért A sztárzskei állami gazdaságban most fejezik be a cséplést. Kettő, sőt helyenkint öt mázsával nagyobb hektárhozamokat értek el, mint tervezték, ami » ta'aj helyes elő készítésének, az agrotechnikai ha .tárldők betartásának ég a szovjet tapasztalatok alkalmazásának ered ménye.-Ez idén is biztosítják az állami gazdaságok dolgozói a jövö évi gazdag termést. Az aratás után mindenütt elvégezték a tarlóhántást és az eddig learatott földterü let 95 százalékát már felszántották Azokat a földterületeket, ahol öszi repcét, árpát, rozsot vetnek, gon dosan megboronálták, hogy a meg állapított agrotechnikai határidőn belül megkezdhessék a vetést. Az őszieket kereszt és gzüksorosar ve fik. Elegenáő mennyiségű oiütrá gyát készítettek elő. Az egyes gazdaságokban két vetögépet és boronából agregátot állítanak össze, hogy az fszl vetést minél előbb elvégezhessék Hogy a jószág, nak elegendő mennyiségű takar mányt biztosítsanak télire, „ takar roánykeverék vetésén kivü) r lóhere füvesterü leteket mégt.rágyáz zák, — amelyekről ebben az évben még egy termést akarnak betaka. ritani.