Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-18 / 174. szám, szombat

4 tflS 20 1953 iúlius 18. Szemfonov nagykövet ievele a nyugati hatalmak németországi főbiztosaihoz a nyugatberlini felforgató szervezetek felszámolásáról Június 27-én az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország németországi főbiztosai levélben fordultak V. Sz. Szemjonov nagykövethez, a Szovjetunió németországi főbiztosához a normális berlini helyzet helyreállításának kérdésében, amely — mint ismeretes — a június

v 17-én Kelet-Berlinben elkövetett fasiszta provokáció következtében borult fel. A berlini sajtó július 15-én közölte V. Sz. Szemjonov nagykövetnek Conanthoz, az Egyesült Államok németországi főbiztosához intézett válaszlevelét. A levél így hangzik: „Főbiztos úr! Június 27-i levelével kapcsolatban szükségesnek tartom felhívni figyelmét arra, hogy a három nyugati hatalom megszálló hatóságai mindezideig nem tettek intézkedéseket a Nyugat-Berlinben működő és a Német Demokratikus Köztársaság ellen felforgató tevékenységet kifejtő bűnös szervezetek, mégpedig az úgynevezett „Embertelenség ellen küzdő harci csoport", a fasiszta „Német Ifjúsági Szövetség", az „SzDP keleti irodája", a „Kereszténydemokrata Unió keleti irodája" és más szervezetek felszámolására, amire vonatkozólag a szovj^ katonai hatóságok kérdést tettek fel az 1952. október 1-én és december 30-án az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország főbiztosaihoz intézett levelükben. Ismét kénytelen vagyok ezt a kérdést önhöz intézni, mert — mint megállapítást nyert — a június 17-én Kelet-Berlinben történt gyújtogatásokat, fosztogatásokat és egyéb gonosz tetteket a provokátorok és közönséges bűnözők olyan csoportjai követték el, amelyek éppen az említett szervezetekhez tartoznak. Amikor felhívom figyelmét erre a körülményre — szem előtt tartva, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya Berlin lakossága érdekében intézkedést tett az övezethatáron való közlekedés korlátozásának megszüntetésére — ragaszkodom hozzá, hogy hatásos intézkedéseket tegyenek az említett bűnös szervezetek felszámolására és annak megakadályozására, hogy Nyugat-Berlinből provokátorokat és fasiszta ügynököket küldjenek Kelet-Berlinbe." V. Sz. Szemjonov hasonló levelet küldött Kirkpatrick németországi angol főbiztosnak és Francois Poncét francia főbiztosnak is. Az amerikai külügyminisz'érium katonai államcsínyt készít elő Iránban Á „New York Post" szemleírója, Állán írja: „A Moszadik-kormány még ebben az évben megbukik, Iránban gyorsan erősödik a politikai és gazdasági válság, az öreg és beteg miniszterelnök közeledik hatalma nyugtalan korszakának vége felé". A lap szerint Moszadik hatalmát „valószínűleg a hadsereg fogja megdönteni, amint ez Egyiptomban történt a mult évben, amikor Faruk királyt elűzték. Az iráni hadsereg dicső hadsereg — írja a lap, — amelynek különösen szoros kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal. Az Egyesült Államok látják el modern fegyverekkel és képezik ki Személyi állományát". A lap a továbbiakban hangsúlyozza, hogy „ezek az igen fontos következtetések voltak az elsők, amelyeket Washingtonban határozottan levontak a „három nagy" külügyminisztereinek értekezletén. Ez a következtetés Iránban lévő amerikai és angol forrásokból származó értesüléseken alapul. A középkeleti, robbanással fenyegető helyzet főprobléma Washington és London számára Moszadik nyugtalan uralmának kezdete óta. Az amerikai hatóságok többször megpróbálták rendezni Moszadik vad ellenségeskedését az angolokkal, de annak szélsőséges követelései minden erőfesztíést meghiúsítottak." A „New York Post" a továbbiakban így ír: „Közben a politikai és gazdasági helyzet annyira romlott, hogy az államcsínyt és Moszadik megbuktatását elkerülhetetlennek tartják ... Moszadikra súlyos csapást mért a kőolaj világpiaci árának esése. Tekintélyes pénzügyi körökből származó értesülések szerint a Moszadik-kormány valósággal csődbe jutott." Ezt Dulles külügyminiszter jelentette ki az amerikai képviselőház költségelőirányzatokkal foglalkozó bizottságának ülésén, amelyen a más országoknak nyújtandó segélyekkel foglalkoztak. Dulles, aki nemrégi közelkeleti utazása során nem látogatott el Iránba, kijelentette, hogy ö tanácsolta Eisenliower' elnöknek, tartózkodjék Irán további gazdasági megsegítéséről, amíg nem rendezik a hosszú ideje folyó olajvitát Angliával. Arra a kérdésre, hogy Moszadik bukása hogyan hatna az amerikaiiráni kapcsolatokra, Dulles a következő sokatielentő választ adta: „Bármely iráni kormány, ha nem kommunista. számunkra jobb lesz a jelenlegi kormánynál. Lehetetlennek tartjuk a kapcsolatot Moszadikkal." Záréközleményt adtak ki a nyugati külügyminiszterek washingtoni tanácskozásáról Július 10—14-ig tartott Washingtonban az a tanácskozás, amelyben Bidault francia külügyminiszter, Lord Salisbury brit helyettes-külügyminiszter és Dulles amerikai külügyminiszter vett részt. A tanácskozás után közleményt adtak ki, amelyből kitűnik, hogy a tanácskozáson „különféle, a három kormányt közösen érdeklő kérdéseket" tárgyalták, meg. Megvitatták többek között az európai kérdéseket, közöttük „az európai védelmi közösség" kérdését, a német kérdést és az osztrák kérdést. A tanácskozáson megtárgyalták a távolkeleti kérdéseket is: a koreai helyzetet, a három hatalom Kínával kapcsolatban elfoglalt álláspontját. Megvitatták a jelenlegi indokínai helyzetet is. A tanácskozás résztvevői határozatot fogadtak el. hogy javasolják Franciaország, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek találkozóját a német kérdés és az osztrák államszerződés megkötése kérdésének megvitatására. Németország Szocialista Egységpártja az Odera-Neisse határról Németország Szocialista Egységpártjának sajtószolgálata közli: — A nyugati hazug rádióadók a napokban olyan jelentéseket terjesztettek, amelyek szerint Németország Szocialista Egységpártja utasítást adott arra, hogy az Odera-Neisse határt ne nevezzék többé békehatárnak. — Németország Szocialista Egységpártjának sajtószolgálatát felhatalmazták annak kijelentésére, hogy ez a híresztelés teljesen légbőlkapott. Az Odera-Neisse határ minden békeszerető német, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai tzámára a Németország és Lengyelország közötti békehatárt jelenti. Minden értelmes német ember tisztában van vele, hogy az a revansuszítás, amelyet az amerikai agresszorok és a szolgálatukban álló német fasiszta provokátorok folytatnak és június 17-i kalandjuk kudarca után fokoznak, csak a háború előkészítését szolgálja. A Német Demokratikus Köztársaság alkotmánya ugyanakkor megtilt minden háborús uszítást. A Német Demokratikus Köztársaság békeszerető lakossága nem fogja tűrni, hogy a béke ellenségei az Odera-Neisse békehatár ellen uszítsanak. A legszigorúbban tartsuk meg a vezetés kollektivitásának alapelvét (A moszkvai „Pravda" vezércikke) A moszkvai „Pravda" vezércikke' „A legszigorúbban tartsuk meg a vezetés kollektivitásának alapelvét" címmel a következőket írja: „A kommunista párt a szovjet társadalom szervező és lelkesítő ereje, Bölcs vezetése alapján a szov. jet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott a kommunizmus építésében. Az SzKP XIX. kon. gresszusának határozatait megvalósítva a párt biztosítja a további hatalmas fellenüdést a népgazdaság és a kultúra minden területén. A szovjet nép építőmunkájának a kommunista párt részéről történő vezetése azért bír olyan hatalmas erővel, mert a párt hosszú évek alatt kidolgozott politikájának alapját Marx-Engels-Lenin-Sztálin for. radalmi elmélete alkotja. A párt óriási jelentőséget tulajdonított és tulajdonít ma is a szervező munkának, a párton belüli vezetés, az állami munka, a gazdasági és kulturális építés vezetése módszerei tökéletesítésének. A szövetséges köztársaságok kom munista pártjai központi bizottságainak teljes ülései, a területi, városi és kerületi pártbizottságoknak a pártaktívával együtt, megtartott teljes ülései, amelyeken megvitatták az SzKP központi bizottsága teljes ülésének a legutóbbi határozatait, hatalmas erővel kifejezésre juttatták a párt sorainak acé'.os egységét, a párt szoros tömöríllésít, központi bizottsága körül. A teljes ülések részvevői kifejezésre juttatva az egész párt, az egész szovjet nép akaratát, izzó haraggal bélyegzik meg Berijának, a párt és a nép átkos ellenségének, a nemzetközi impe. rializmus ügynökének bűnös cséle. kedeteit. A teljes ülések egyedül helyes, időszerű és határozott intézkedésként teljes mértékben helyeslik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt központi bizottsága hozott Berija pártellenes és államellenes üzelmeinek felszámolására. Az SzKP központi bizottsága rámutatott arra, hogy le kell vonni Berija ügyéből a politikai tanulságokat és a szükséges következtetéseket a párt további munkája szempontjából. Ezeket az útmutatásokat követve a pártbizottságok teljes ülései bírálatnak vetik alá a pártszervezetek munkájának hiányosságait, kijelölik a központi bizottság állal kitűzött feladatok megvalósítására irányuló intézkedéseket, nagy figyelmet fordítanak a párt szervezeti és politikai munkája színvonalának emelésére, a párt vezetésének erősítésére, a párt és az állami apparátus minden tagozatában, a pártvezetés elveinek és a pártélet szabályainak pontos végrehajtására. Pártunkban a pártvezetés legfőbb elve a kollektív yezetés. Az egyéni határozatok mindig, vagy majdnem mindig egyoldalú határozatok. A párt azt tanítja, hogy csak a kommunista párt központi bizottságának a marxista-leninista elmélet tudományos alapjaira támaszkodó kollektív tapasztalata, kollektív bölcsessége biztosítja a párt és az állam vezetésének helyességét, a párt sorainak megingathatatlanságát és összeforrottságát, a kommunizmus sikeres építését országunkban. A legszigorúbban meg kell tartanunk minden pártszervezetben a vezetés kollektivitásának alapelveit. A legnagyobb pártszervezetek a moszkvai, leningrádi, kievi, minszki, stb. pártszervezetek — teljes ülésein rámutattak arra, hogy gyakran megszegik a kollektivitás elvét, a pártvezetés legfontosabb ' alapelvét. Egyes pártszervezetekben nem teljesítik az SzKP szervezeti szabályzatának azt a követelményét, hogy a pártszerveket választani kell, nem tartják meg a pártbizottságok tel jes ülései összehívásának határidejét, nem hívják össze rendszeresen a pártaktíva üléseket, nem biztosít ják az önkritika és különösen az alulról kiinduló kritika kibontakozását. Egyes pártvezetők azt gondolják, hogy különösebb károkozás nélkül meg lehet lenni teljes ülések és pártaktíva ülések nélkül, s egyik időpontról a másikra lehet ezeket halogatni. Ilyen hibás álláspontra helyezkedik például Onucsin elvtárs, a Primonje terület mihajlovi kerületi bizottságának titkára. Ebben a kerületben csak minden harmadik hónapban tartanak egy teljes ülést. A tádzsik SZSZK kirovabádi és kuj bisevi kerületeiben rendkívül ritkán hívják össze a pártaktíva gyűléseket. Ez azt jelenti, hogy az említett kerületi pártbizottságok e bizottságok tagjainak és a pártaktívának széleskörű részvétele nélkül oldják meg a kérdéseket, nem használják fel ezek tapasztalatait és tudását a munka javításához, a gazdasági és kulturális építés vezetésének magasabb színvonalra való emeléséhez. A vezetés kollektivitása azt jelenti, hogy minden elvi döntés mélyreható tanulmányozás és minden oldalról való megvitatás alapján történik. A kollektivitásban rejlik a pártvezetés legnagyobb ereje. Bármilyen tapasztaltak is a vezetőknem tudják felfogni a kollektíva tapasztalatait ég ismereteit. Minden vezető szervben vannak emberek, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és ezek felhasználása elősegíti, hogy helyes határozatokat hozzanak, emeljék a vezetés színvonalát. A kollektív vezetés elvének megszegése gyakran abban jut kifejezésre, hogy a vezető pártszervek üléseit a tanácskozáshoz szükséges létszám nélkül és kellő előkészítés nélkül tartják meg. Igy például a habarovszki terület pártbizottságának üléseit nem ritkán sebtében hív. ]ák össze. A bizottság tagjai nem kapják

( meg előre az anyagot, a határozati javaslatokkal csak az üléseken ismerkednek meg. Ilyen körülmények között nem várható a kérdések aktív megvitatása. Világos, hogy az ilyen eljárás megakadályozza az igazi kollektív vezetés megvalósítását. Sok helyütt a munka legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban néha a vezető pártszervekben való előzetes tanulmányozás és kollektív megvi. tatás nélkül, körkérdés alapján hoznak határozatot. Ilyen helytelen, hibás módszert alkalmaz például Za. maletdinov elvtárs, a Tatár .V8ZSZK A Szovjetunió Legfelső Tanácsának E'nöksége Lenin-renddel tüntette ki F. V. Gladkov elvtársat A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége F. V. Gladkov elvtársat a szépirodalom terén szerzett érdemeiért 70. születése napja alkalmából Lenin-renddel tüntette ki. A koreai kultúr- és propagandaügyi minisztérium ajándéka a Csehszlovák Tudományos Akadémia keleti intézetének Pak Kii Jon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai követe szerdán, július 15-én átadta a keleti intézet képviselőinek a koreai kultúr- és propagandaügyi iminisz. térium ajándékát, a koreai népi hangszerek kollekcióját. Az ünnepélyes átadásnál dr. Jozef Urbán, a külfölddel való kultúrkapcsolatok bizottságának elnöke és a koreai követség tagjai is részt vettek. A kollekció értékes régi koreai népi hangszereket tartalmaz, amelyek jelentős hozzájárulást jelentenek a koreai zenekultúra megismeréséhez és egyúttal kibővítik hangszergyüjteményünket. A hangszerek a legkiválóbb koreai hangszergyártjk készítményei, amelyeket az idegen betolakodók elleni hősi védelmi harcok idején nehéz körülmények között készítettek. A keleti intézet képviselői ebből az alkalomból a koreai kultúr- és propagandaügyi minisztériumnak csehszlovák harmonikagyüjteményt ajándékoztak. drozsánovi kerületi pártbizottságá. nak első titkára. Nem gondoskodik arról, hogy a kerületi pártbizottság irodája rendszeresen működjék, nem ritkán saját maga old meg elvi kérdéseket, nem mindig tartja szükségesnek még azt sem, hogy megismerkedjék az iroda tagjainak, a kerületi pártbizottság többi titkárának döntéseivel. A kerületi pártbizottság egyik teljes ülését anélkül tartották meg, hogy az iroda ezt elhatározta volna, a kerületi pártbizottság titkárai — Zamaletdinov elvtárs kivételével — mindössze az ülés előtt fél órával értesültek a plénum összehívásáról. Az ilyen munkamódszerek csökkentik a pártbizottság tagjainak jogait, aláássák felelősségüket, lealacsonyítják a ^vezető pártszerv szerepét. Ez a pártonbelüli demokrácia durva megsértése. Az ilyen helytelen dolgok arra vezetnek, hogy egyes pártbizottságok néha nem eléggé megalapozott határozatokat hoznak. A kollektivitás elvének megszegése következtében nincs biztosítva á kel. lő kritika és önkritika, a hiányosságok és egészségtelen jelenségek elleni harc főmődszere. A vezetés kollektivitásának elve megköveteli, hogy a pártszervek vezetői megbeszéljék az ügyeket a pártbizottságok tagjaival, a pártaktívával, a kommunistákkal, meghallgassák véleményüket, figyelembe vegyék bíráló megjegyzéseiket' és javaslataikat. Tűrhetetlen, hogy Sztecenko elvtárs, a csernovici városi pártbizottság titkára például szívesebben old meg sok kérdést saját maga, nem számol az aktíva és a kommunisták tanácsaival, nem fogadja helyesen a kritikát, saját tekintélyének aláásását látja a bírálatban. Sztecenko elvtárs, amikor a városi pártbizottság egyik teljes ülését vezette, durván félbeszakította a pártbizottság egyik- funkciomáriusát, aki bírálattal illette Gztecenkót. Sajnos vannak még má3 olyan vezetők is, akik igyekeznek elhárítani magukról a bírálatot, kitérni a bírálat elől. Ezek a vezetők nem veszik tudomásul, hogy a pártban nem lehetnek kényurak, akik be vannak biztosítva a kritikával szemben. A vezető kötelessége, hogy példát mutasson arra, hogyan kell pártszerűen fogadni a bírálatot, önkritikusan látni saját munkáját, mindenképpen elősegíteni a bírálat és önbírálat kifejlődését,' nemcsak tanítani a tömegeket, hanem állandóan tanúim is a tömegektől. Nem szabad, hogy a vezetők bármilyen tisztséget töltsenek is be, sértődéssel fogadják a bírálatot, hiúságukat az ügy, a párt és a

z állam érdekei fölé helyezzék. A pártfunkcionárius kötelessége, hogy kezdeményező legyen a bírálat kifejlesztésében, helyesen fogadja a bírálatot, elfogadjon minden értéke

3 bíráló megjegyzést és vonja le belőlük a szükséges következtetéseket. A kommunista párt a magas elvszerűség, a kollektív vezetés szellemében nevel; kádereit, abban a szel. lemben, hogy az egyes vezetők alá tudják rendelni akaratukat a kollektíva akaratának. J. V. Sztálin rámutatott, hogy nálunk éppen azt nevezik igazi, pártszerű, bátor magatartásnak, hogyha tudunk kollektíven cselekedni, ha az egyes elvtársak készek alárendelni akaratukat a kollektíva akaratának. Ha nincs meg ez a magatartás, ha nem tudjuk alárendelni akaratunkat a kollektíva akaratának, ha nincsenek meg ezek a. tulajdonságok, akkor nincs kollektíva, nincs kollektív vezető. A pártszervezetek kötelessége, hogy a legszigorúbban tartsák meg a kollektív vezetés alapelvét az SzKP szervezeti szabályzatának a pártbizottsági teljes ülések, a pártaktíva gyűlések összehívásának határidejéről, valamennyi pártszerv rendszeres munkájáról szóló előírásait. A párton belüli demokrácia következetes megvalósításában a párt. vezetésre és a pártéletre vonatkozólag, a kommunista párt által kidolgozott elvek és szabályok megtartásában rejlik az egész pártmunka, további fellendülésének záloga, annak biztosítéka, hogy országunk keresen halad előre a kommunizm.ua építésének út j ín. V