Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-18 / 174. szám, szombat

1953 július 18. UJSZ0 3 Jelentés a Szovjetunió 1953 I. félévi gazdasági tervteljesítéséről A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió nemzetgazdasága fejlesztése állami tervének 1953 I. félévi teljesítésének eredményeiről Az ipar, mezőgazdaság, közieke. dés fejlesztésébe a beruházási épít­kezés növelésében, a kereskedelem kibővítésében, a munkások és többi alkalmazottak számának emelésében és a kulturális építésben az 1953 év első félévének tervét a kővetkező­képpen teljesítették: 1. AZ IPARI TERMELÉS TERVÉNEK TELJESÍTÉSE Az ipari brutto termelés első fél­évi tervét 100 százalékra teljesítet­ték. Az egyes minisztériumok a ter­melési és össztervet az iparban 1953. I, félévében a következőképpen tel­jesítették: kohóipar! minisztérium 99% szénipari minisztérium 1004% kőolajipari minisztérium 100.3% vegyiipari minisztérium 102% villany- és elektrotechnikaipari minisztérium 101% gépipari minisztérium 100.2% közlekedési- és nehézipari mi­nisztérium 99% a Szovjetunió építkezési anyag­ipari minisztériuma 97% a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma 93% a Szovjetunió könnyű- és élel­miszeripari minisztériuma 101% a Szovjetunió földmüvelésügyi­és begyűjtési minisztériumá­nak ipari vállalatai 106.6% a távösszeköttetési minisztérium ipari vállalatai 100.4% a kultuszminisztérium ipari vál­lalatai 103% az egészségügyi minisztérium ipari vállalatai 95% a helyi ipar minisztériumai és a szövetségi köztársaságok he­lyi- és fütőanyagügyi minisz­tériumai 107% a termelő szövetkezetek 99.3% 1953 első félévében túlteljesítet­ték a széntermelés, az égetett pala, a kőolaj, a természetes gázok, a benzin, petróleum, villanyenergia, vízigenerátorok, a fagáz hajtású mo­torok, a fémmegmunkáló nagy, ne. héz gépek, az automobil, trollej­busz, körúti vasüti kocsik, a lenté­pő kombájnok, a kombinált cséplő­gépek, színelö gépek, traktorszkar­perek és budozerek, csapágyak, a szintétikus fenol, az ásványi trá­gyák, a mezőgazdasági növények kártevői elleni harchoz szükséges mérges vegyianyagok, festékek és egyéb vegyszerek, a szintétikus kaucsuk, a gumiabroncs, hajtószij, szállítószalag valamint papír, szesz és egyéb Ipari készítmények terme­lését. Az első félévi tervet túlteljesítet­ték a gyapot, len gyapjú és selyem­szövetek, a bőr. és gumicipők, a hús és növényi zsiradékok, a cuk­rászkészítmények, fagylalt, kon-\ zerv, a tea a szőlő- és gyümölcs­bor, a szappan, cigaretta és egyéb fogyasztási árucikkek termelésében. A tervben kitűzött feladatokat azonban nem teljesítették teljesen az összes iparágazatokban. így a kohászati minisztérium nem telje­sítette a tervet a hengerelt vasanyag némely fajtájában, a szénipari mi­nisztérium a kokszolt szén néhány fajtájában, a kőolajipari miniszté­rium nem teljesítette a naftakészlt­mények néhány fajtájának termelési tervét, a villanyerőmüvek és az elektrotechnikai ipar minisztériuma nem teljesítette a villanyos beren­dezések egyes fajtái termelésének tervét, a gépipari minisztérium az egyes kovács, préselő és vegyi be­rendezések egyes fajtáinak, valamint az egyes mezőgazdasági gépfajták­nak termelési tervét, a közlekedés és nehéz gépipari minisztérium az egyes katlan, turbina és hengerelő berendezések fajtáinak termelési tervét, a Szovjetunió építkezési anyagipari minisztériuma nem tel­jesítette a téglatermelés tervét, a fedőanyagok és csatornacsövezetek némelyik fajtájának tervét, a fa, és papír ipari minisztérium nem teljesítette az építkezési fa, a vágottfa, valamint a talpfa ter­melésének tervét. 2. AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE A legfontosabb ipari termékek fajtáinak termelése 1953. I. félévé­ben az 1952. év I. félévével össze hasonlítva a következőképpen emel­kedett (az 1953 első féléve %-ban kifejezve az 1952 első félévéhez vi­szonyítva) : nyervas 112, acél Í09, hengerelt anyag 109, kőolaj Diesel­motorok számára 113, természetes gáz 106, villanyenergia 114, távolsá­gi gőzmozdonyok 163, távolsági vil­lanymozdonyok 117, trollejbuszok 152, automobilok 113, motorbiciklik 121, golyós és hengercsapágyak 112, berendezések a kőolajipar számára 27, kohászati berendezések 111, kot. rógépek 106, gőzturbinák 130, nagy vízi turbinák 111, turbogenerátorok 162, vízi generátorok 187, nagy vil­lanygépek 133, villanymotorok 112, villanyégők 106, fémmegmunkáló gépek 115, vegyiipari berendezések 125, fonógépek 102, szövőszékek 120, számológépek 108, traktorok 107, répakombájnok 122, marószó­da 113, kalciumos szóda 120, ás­ványi trágyák 107, mérges vegysze­rek a mezőgazdaságok kártevői ellen 130, szintétikus festékek 107, szinté­tikus kaucsuk 113, gumiabroncs 102, papír 111, cement 115, táblaüveg 117, fedélpala 122, puhapala 113, tégla 117, típusházak 116, kerékpá. rok 108, grammofonok 125, varró­gépek 126, órák 116, fényképezd gé­pek 107, rövid és szárnyas zongo­rák 124, gyapotszövetek 106, gyap­júszövetek 109, selyemszövetek 152, hús- és füstöltáru 105, hal 98, vaj 101, tejtermékek 100, kondenzált tej 119, növényi zsiradékok 122, sajt 112, cukrászkészítmények 109, kon­zervek 114, tea 108, szappan 113, szesz 119, szőlőbor 128, sör 106, ci­garetta 116. A Szovjetunió iparának nyers ter. melése 1953 első félévében az 1952­es év első félévével szemben 10 szá­zalékkal emelkedett. 1953 első félévében az 1952-es év első félévével szemben az ipari be. rendezések kihasználása megjavult. A kohóipari minisztérium üzemeiben megjavult a nagyolsztók és Martin­kemencék kihasználása. A kőolajipa­ri minisztérium vállalataiban foko­zódott a kitermelési és kutató fú­rások gyorsasága és a nyersanyag­ból magasabb százalékú könnyű naftatermékeket készítettek. A vil­lanymüvek és villanyipari miniszté­rium járási villanymüveiben a vil­lanyenergia termeléséhez saükséges átlagos tüzelőfogyasztás csökkent. Megjavult a müszalmiák, a kalciu. mos és a marószóda termelési ka­pacitásának kihasználása. Megjavult a cementmüvek kapacitásának, vala. mint a gyapot-, gyapjú, és selyem­ipari berendezéseknek kihasználá­sa. Az ipari termelés önköltségei 1953 első félévében mintegy 4 százalékkal csökkentek. 3. MEZŐGAZDASÁG A kolhozok, gép- és traktorállomá­sok és a szovhozok sikeresen elvégez­ték a tavaszi vetést és teljesítették a tavaszi gabonafélék vetéstervét. Az 1953. évi vetési tervek az előző évekhez viszonyítva bővültek. Jelen­tősen bővült a legértékesebb gabona­növény, a búza vetési terve. Bővült a cukorrépa és az olaj neműek vetési területe. Növekedett az évelő és egy­évig hajtó fűvesnövényekkel, takar­mányozási célokra szolgáló kapásnö­vényekkel és s^jlázstermékekkel be­vetett területek terjedelme. A len és a burgonya ültetésében nem teljesí­tették a tervfeladatokat. A traktorállomások, szovhozok és kolhozok az idei begyűjtésre techni­kailag sokkal tökéletesebben vannak ellátva, mint 1952-ben. A gabonaarató kombájnok' száma 1953 július l-ig 1952 július l-hez vi­szonyítva 10 százalékkal növekedett. Ebből az önműködő kombájnok száma 33 százalékkal, a traktorok és önmű­ködő fűkaszáló gépek száma 42 szá­zalékkal növekedett. Ezenkívül a me­zőgazdaság nagyszámú lóvontatású fűkaszálógépet, valamint más arató­és begyűjtő gépet kapott. A mező­gazdasági tehergépkocsik parkja ugyanezen idő alatt 6 százalékkal bő­vült. A kolhozok állatállományának szá­ma 1953 július l-ig, 1951 július 1-éhez viszonyítva a következőképpen növe­kedett: tehenek 4 százalékkal, serté­sek 2 százalékkal, juhok 15 százalék­kal, lovak 4 százalékkal. A kolhozok baromfiállománya 22 százalékkal gya­rapodott. A kolhozok gazdasági állat­állományának és baromfiállományá­nak teljes szaporodása azonban a tervhez viszonyítva visszamaradt. A szovhozok gazdasági állatállománya ebben az időszakban következőképpen szaporodott: tehenek 8 százalékkal, sertések 6 százalékkal, juhok 12 szá­zalékkal, lovak 2 százalékkal, barom fik 15 százalékkal. 4. A VASÜTI- ÉS HAJÓSZÁLLITAS FEJLŐDÉSE Az átlagos napi teherszállítás teljes tervét 1953 első felében a vasúti for­galomban 100.8 százalékra teljesítet ték, egyes vasútvonalak azonban nem teljesítették az előírt teherszállítási terveket. Az átlagos napi teherszállítás teljes terve, valamennyi vasúton szállított árufajtában 1953 első felében 1952 első feléhez viszonyítva 6 százalékkal pmelkedett. Ebből a szénszállítás 4 százalékkal, a kokszszállítás 12 szá> zalékkal, a kőolaj és kőolajtermékek szállítása 10 százalékkal, az ércszállí­tás 12 százalékkal, a vasszállítás 8 százalékkal, természeti építőanyagok szállítása 11 százalékkal, gabonaszál­lítás 8 százalékkal, vízszállítás 14 szá­zalékkal, cukorszállítás 12 százalék­kal növekedett. Egy teherkocsi menetének átlagos ideje 1953 első felében, 1952 első felé­hez viszonyítva 3 százalékkal csök­kent. A teherszállítás tervét a tengeri és folyami forgalomban 1953 első felében egészben véve 102 százalékra teljesí­tették, emellett azonban egyes teher­szállítások tervét nem teljesítették. A tengeri teherszállítás 1953 első felében, 1952 első feléhez viszonyítva 14 százalékkal, a folyami teherszállí­tás 22 százalékkal emelkedett. A tehergépkocsikon lebonyolított teherszállítás 1953 első felében, 1952 első feléhez viszonyítva több mint 15 százalékkal emelkedett. 5. A BERUHÁZÁSI ÉPÍTÉS FEJLŐDÉSE Az állami beruházási építés térfo­gata 1953 első felében, 1952 első felé­hez viszonyítva elérte a 104 százalé­kot. Ebből a kohászati iparban elérte a 108, a fűtőanyag iparban a 102, a villamos- és elektrotechnikai iparban a 105, a gépiparban a 108, az építő­anyagiparban a 108, fa- és papíripar­ban 109, a könnyű és élelmiszeripar­ban a 108, a vasúti forgalomban pedig a 113 százalékot. A beruházási épít­kezés 1953 első félévi tervét azonban a minisztériumok nem teljesítették. 1953 első felében nagy méretben épültek új lakóházak, iskolák, hivata­lok, egészségügyi intézetek, óvodák és gyermekbölcsődék, pionírtáborok, mo­zik. stb. A beruházási munkálatok térfogata 1953 első felében, 1952 első feléhez viszonyítva a lakóházépítke­zésben elérte a 107, 'iskolák építésében a 117, a kórházak és poliklinikák épí­tésében a 116, óvodák és gyermek­bölcsődék építésében pedig a 130 szá­zalékot. Az építésügyi minisztérium 1953 első felében 10 százalékkal több épí­tészeti és szerelői munkálatot hajtott végre, mint 1952 első felében, az 1953 első félévi egész tervet azonban nem teljesítették. 6. A KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE A szovjet kereskedelem 1953 első felében tovább fejlődött. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésé­nek és az önköltségek csökkentése új sikereinek alapján a kormány 1953 április 1-én további, — jegyrend­szer megszüntetése óta — már hatod­szor csökkentette az élelmiszer és iparcikkek állami kiskereskedelmi árait. Ez az árcsökkentés hozzájárult a szpvjet rubel további megszilárdu­lásához, vásárló erejének növekedésé­hez és a kiskereskedelmi áruforgalom további fejlődéséhez.­A kormány 1953-ban több mint 20 milliárd rubel összegben szabta meg a fogyasztási cikkek további termelési és eladási feladatait. 1953 első felében az állami szövet­kezeti kereskedelemben 15 százalékkal több árucikket adtak a lakosságnak, mint 1952 első felében. Emellett 1953 a fogyasztási árucikkek termelésének növekedése és más a piaci alapok nö­velésére tett kormányintézkedések következtében 23 százalékkal több élelmiszer- és iparcikket adtak a la­kosságnak, mint 1952 második ne­gyedévében. 1953 első felében 1952 első feléhez viszonyítva az egyes élel­miszercikkek eladása a következőkép­pen növekedett: a hús és hústermékek eladása 30 százalékkal, a hal és hal­termékek eladása 2 százalékkal, vaj 26 százalékkal, növényi és más étmű­zsiradékok 14 százalékkal, sajt 23 százalékkal, tojás 18 százalékkal, cu­kor 25 százalékkal, cukrászdái süte­ményfélék 18 százalékkal, tea 18 szá­zalékkal. ' Az ipari termékek közül a legjob­ban a következő termékek eladása emelkedett: a gyapotszöveteké 14 szá­zalékkal, selyemszöveteké 34 száza­lékkal, készruhák 29 százalékkal, kö­töttárú 24 százalékkal, harisnya és rövidharisnya 27 százalékkal, bőrcipő második negyedében az árcsökkentés, 24 százalékkal, az óraeladás 28 szá­zalékkal, a varrógép 32 százalékkal, a bútor 34 százalékkal, porszívó 32 százalékkal, grammofon 22 százalék­kal, a televíziós készülékek eladása háromszorosára emelkedett, személy­autókat a lakosságnak 72 százalékkal adtak el többet, mint 1952 első fél­évében, motorbiciklit 33 százalékkal, kerékpárt 13 százalékkal. Azonban számos téren a lakosság kereslete né­hány árufajtában nincs.. teljesen ki­elégítve. A mezőgazdasági termékek eladásá­nak növekedése mellett 1953 első fe­lében az állami és szövetkezeti keres­kedésekben növekedett ezen élelmi­szerek eladása a kolhozpiacokon is, főleg a búzaliszt, geistli és dara, a tojás, burgonya, zöldség, baromfi és méz eladása. A kolhozpiac árai 1953 első félévében csökkentek. 7. A MUNKÁSOK ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE ÉS A MUNKA­TERMELÉKENYSÉG EMEL. KEDÉSE Szovjetunió nemzetgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 1953 I. félévének végéig 1952 I. félévével összehasonlítva 1,150.000 személlyel emelkedett. Az iparban, mezőgazdaságban, az építkezésben és közlekedésben a munkások és ' egyéb alkalmazottak száma 1 millió 30.000 személlyel és az iskolákban, kutatóintézetekben és gyógyintéze­tekben 120.000 személlyel nőtt. 1953-ban éppúgy, mint az előző években is az országban nem volt munkanélküliség. Több mint 100.000 ifjú szakkép, zett munkás hagyta el az üzemi és bányásziskolákat és 1953 első fél­évében bekapcsolódott a munkába az iparban, építkezésben és közleke­désben. Az ipari munkások munkaterme­lékenysége 1953 első félévében 1952 első félévével szemben 5 százalékkal emelkedett. 8. A KULTURÁLIS FELÉPÍTÉS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY Ebben az évben a hétéves és a kö­zépiskolákat beleszámítva a munkás* és mezőgazdasági ifjúság számára szolgáló speciális- iskolákat 18 száza­lékkal több tanuló látogatta, mint ta­valy. Ebből azon diákoknak száma, akik elvégezték a középiskolát és érettségi vizsgát tettek, 37 százalék­kal emelkedett. A főiskolákról és ipariskolákról eb­ben az évben, beleszámítva a távhall­gatókat, több mint 500.000 ifjú szak­ember kerül ki. Az 1953. első félévben kiadott köny­vek példányszáma 1952 első félévével szemben 20 százalékkal emelkedett. Emellett az alaphétéves és középisko­lák számára kiadott tankönyvek pél­dányszáma 58 százalékkal emelkedett. 1953 első felében tovább javult és bő­vült a lakosságról való orvosi gondos­kodás, amely, amint ismeretes, a Szovjetunióban ingyenes. Kibővült a kórházak, szülészetek, szanatóriumok és üdülők hálózata. Megjavult ezen intézmények gyógy- és kivizsgáló ké­szűlékkkel való ellátása. A gyógyszer, gyógyberendezés, gyógykészülékek termelése 1953 első félévében a mult év első fglével szemben 14 százalékkal emelkedett. Ez év első félévében mintegy 20 millió személynek volt rendes fizetett szabadsága, ami évente minden mun­kásnak és egyéb alkalmazottnak meg­van. A nemzetgazdaság és a kultúra fejlődése 1953 első felében éppen úgy, mint az 1951. és az 1952. évi tervtel­jesítés eredményei is arrll tanúskod­nak, hogy a Szovjetunió fejlesztése ötödik ötéves tervével kapcsolatos irányelvek által kitűzött feladatokat, amelyet a XIX. pártkongresszus tű­zött ki az 1951/55-ös évekre, sikere­sen teljesítjük. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az NDK Minisztertanácsának nyilatkozata A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya 1953. július 15-én megtartott rendkívüli miniszterta­nácsán nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat leszögezi, hogy a Nyugat-Németországban folyó vá­lasztási hadjárat során Adenauer több nyilatkozatot tett, amelyben úgy próbálja beállítani a dolgokat, mintha Németország újraegyesíté­sének híve lenne, Adenauer emellett most képmutató módon kerüli a rabszolgasággal fenyegető bonni és párizsi szerződések tartalmának is­mertetését, mert a német nép ellen­zi ezeket a szerződéseket és azért is, mert a németek többsége tisztá­ban van azzal, hogy e szerződések megvalósítása összeegyeztethetetlen Németország újraegyesítésével és a német nép nemzeti érdekeivel. Ade­nauer azonban egyáltalán nem haj­landó lemondani a bonni és párizsi háborús szerződésekről és továbbra i s végrehajtásukra törekszik. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza: Németország békés úton történő egyesítése kizárólag a kelet- és nyugatnémetországi németek meg. állapodása alapján valósítható meg. Kelet- és Nyugat-Németország együttes és egységes eljárása egy­úttal meggyorsíthatja a négy nagy­hatalom megegyezését a német kér­dés rendezésében. Adenauer azonban egész erejével arra törekszik, hogy megakadályoz­za a keleti és nyugati németek megegyezését a német egység hely­reállítására, valamint a négy nagy­hatalom megállapodását a német kérdés békés rendezésére. . „500 millió dolláros" törvényjavaslat Washingtonban a felforgató tevékenység pénzelésére Az United Press hírügynökség jelenti, hogy Kersten, Visconsín ál­lambeli köztársaságipárti képviselő törvényjavaslatot terjesztett az amerikai kongresszus elé. Ebben ja­vasolja, hogy 500 millió dollárt bo­csássanak a kormány rendelkezésére a Szovjetunióban és a népi demokra. tikus országokban kifejtendő felfor, gató tevékenység céljaira.

Next

/
Thumbnails
Contents