Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-02 / 160. szám, csütörtök

UJSZÖ 1953 "július 2. P A H 1 Él K J A kommunisták ideológ ai színvonalának emelésével a X. kongresszus irányelveinek megvalósításáért A napokban folyik az 1952—1953. pártoktatási év kiértékelése. A pro­pagandisták a pároktatási körökben már elvégezték a kiértékelést és most a taggyűléseken javaslatokat adnak arra vonatkozólag, hogy az egyes hallgatókat milyen körökbe osszák be jövőre. A legszorgalma sabb és kellő ideológiai színvona Ion álló, fejlődőképes hallgatókat a pártba való felvételre javasolják. A propagandisták a hallgatókat el­méleti fejlettséglili alapján maga­sabb fokú pártoktatási körbe java­solják és a taggyűlés dönti el, hogy az egyes hallgatók milyen körben fognak tanulni a jövő párt­oktatási évben. Alapos vita után állapítják meg, méltó-e a javasolt hallgató arra, hogy a párt soraiba felvegyék tag jelöltnek. Az alapszervezetek veze­tőségei jól fontolják meg, hogy kit ajánlanak a pártba és mielőtt a taggyűlés elé vinnék a felvétel ügyét, beszéljenek azokkal a hallga tókkal, akiket a propagandista je­löltek a párt • soraiba, akarnak-e párttagok lenni. Senkit sem szabad pártoktabásra, vagy a pártba kény szeríteni. Siroky elvtárs pártunk X. kon­gresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy »a párt alap­szabályzatának szellemében az a feladat áll előttünk, biztosítsuk, hogy pártunk valóban az azonos elveket valló emberek, a kommu nisták igazi harci szövetségévé vál­jék. Ezért kell bővebben, és mé­lyebben foglalkozni a párttagság' ideológiai színvonala emelésének kérdésével és gondoskodni arról, hogy minden pártszervezetet az ideológiai egység harci szelleme hasson át.« Siroky elvtársnak ezt az útmutatá­sát tegye minden pártszervezet ma gáévá és ennek alapján végezze munkáját. Ha ezt meg akarjuk va­lósítani a gyakorlatban, szükséges, hogy minden pártszervezet a bol sevik éberség fokozásával tüzetesen vitassa meg, hogy kit vesz fel a pártba. Vegyük figyelembe a java­solt osztályszármazását és alaposan nézzük meg a múltban végzett munkáját, hogy a jövőben ne tör ténjenek olyan esetek, amint a já rási és kerületi pártkonferenciákon kitűnt, hogy a párt soraiba külön­féle reakciós elemek és falusi ku­lákok beférkőztek. A pártcktatási év sokoldalú volt és széles kereteket biztosított az iskolázásnál. De a pártoktatási év színvonala, amit ez az eddigi érté­kelésekből is kitűnik, nem volt elég magas színvonalon. Ennek oka, hogy egyes pártszervezetek lebecsülik a marxizmus-leninizmus tanulmányo­zásának jelentőségét és lebecsülik a kommunisták és pártonkivüliek iskolai nevelésének fontosságát. Pártszervezeteink még mindig nem gondoskodnak kellően a pro­pagandista káderekről és általában a szemináriumok előadásai nem voltak olyan színvonalon, hogy a propagandisták ideológiai tudását növelhették volna. Az ideológiai munka lebecsülésé­nek káros következménye, hogy a pártmunka színvonala súlyosan alatta maradt a szocialista építés követelményeinek. Pártoktatásunk egyik legnagyobb hiányossága, hogy elszakad a min dennapi élettől és az egyes tárgykö. röket több helyen úgy veszik át, hogy nem hczzák kapcsolatba az aktuális kérdésekkel és nem igye­keznek alakalmazni a gyakorlati .téren. A pártoktatás értékelésénél az egyes hallgatóknál figyelembe kell vennj azt is, hogy a pártokta tAs anyagát mennyiben alkalmazták a gyakorlati raunkában és hogy segített e nekik az egyes kérdések megoldásában. A pártoktatási év - értékeléséből láthatjuk, hogy ahol a pártoktatás jól folyt, a gazdasás:! munkákban is szép eredményeket értek el. Jói folyt a pártoktatás Palócon, afcol a propagandisták a pártokta tks anyagát igyekeztek összekötni . a gyakorlattal és ez meg is látszik ft szövetkezeti tagok jó munkaié gyeimén és abban, hogy az EFSz be­adási kötelezettségét túlteljesítette. Elhanyagolták a pártoktatást Ki­rályréven és így a kommunisták nem tudták mozgósitani a dolgozó parasztokat a tervfeladatok telje­sítésére és az EFSz csak 62 szá­zalékra teljesítette beadási kötele zettségét és a növényápolási mun­kákban is elmaradt. A somorjai járásban is megmu­tatkozik, hogy ahol a pártoktatási év jól folyt, szép eredményeket ér tek el. Például Üszoron nagy súlyt fektettek a pártoktatás megszerve zésére és 'ezért a kommunisták mozgósítani tudták a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére. A mar­hahús beadását 142, a disznóhúsét pedig 145 százalékra teljesítették és a növényápolási munkálatokat is idejében elvégezték. Elmaradtak a növényápolási mun­kálatokkal Misérden, ahol csak 20 százalékos volt a pártoktatási év látogatása. A somorjai járásban még el vannak maradva 100 hektár kapásnövény munkálataival és ezek éppen azok az EFSz-ek, ahol a pártoktatási óv a leggyengébben folyt. Pártunk X. kongresszusa kitűzi falusi pártszervezeteink elé, mint fő feladatot, hogy törekedjenek az EFSz-ek politikai és gazdasági megszilárdítására. Ezt is csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha ál. landóan emeljük a párttagok ideoló­giai színvonalát és ezzel fokozzuk a kommunisták harci aktivitását, akik mozgósítani tudják a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére. Egyik jó példa erre a bősi szövetkezet. A bősi szövetkezet a mult évben rogz­szul dolgozott. A munkafegyelem is rossz volt, mert a pártszervezet is gyengén működött. Előfordultak olyan esetek is, hogy például a szö­vetkezeti tagok a szénát sem ka­szálták le és tavasszal kellett a száraz füvet lekaszálni, mert nem tudtak mit etetni a marhaállomány: nyal. Ebben az évben a bősi szövet­kezetben a helyzet tökéletesen meg­változott. A pártszervezet megjaví­totta munkáját, átszervezték az EFSz vezetőségét és a pártbizottság nagy súlyt fektetett a pártoktatás megszervezésére. A pártoktatási év­be bevontak a kommunistákon kívül 50 pártonkíviilit, akikből most új, fiatal, aktív párttagokat nevelnek. Az elméleti munka megmutatkozott a gyakorlatban. A kommunisták a pártoktatás anyagát fel tudták haszmálni az agitációs munkában és a munkafegyelem teljesen megja­vult és a bősi EFSz-bem minden da­rabka föld be van dolgozva. Hatal­mas, bő termést ígérő gabona­táblák mutatják az EFSz.tagok odaadó munkájának eredményét. A növényápolási munkálatokat is Ide­jében elvégezték és a térdig érőre nőtt cukorrépa táblái biztosítékai annak, hogy jövőre több cukor jut minden dolgozónak. A pártszervezet a pártoktatási év értékelése után a jó tanulókat pártfeladatokkal bízta meg. Minden brigádba és munka­csoportba beosztottak egy vagy több kommunista agitátort, akik felelősök az aratási munkálatok le­folyásáért. Aratási tervük konkré­ten ki van dolgozva és minden cso portba szétosztották a gépeket és a többi felszerelést. Azokat a hallga­tókat, akik a pártoktatás alatt leg­jobban tanultak és aktivan vitáztak, valamint elméletileg elég magas színvonalon állnak, propagandista munkával bízták meg. így biztosítva van, hogy a jövő évben a pártok­tatási évet még sikeresebben fejezik be. Az elért eredményekből és hiá­nyosságokból látható, hogy további sikeres munkánk egyik előfeltétele a kommunisták i<Ssológiaí színvona. Iának állandló emelése. Ezért párt­szervezeteink fektessenek nagy súlyt a pártoktmtási év értékelésére. A taggyűléseken a propagandisták az idén szerzett tapasztalataikat adják át egymásnak, hogy ezeknek átvé­telével megjavítsák a jövő évi párt­oktatás színvonalát. BaJUa József. Hírek a népi demokráciákból A SZÓFIAI EGYETEMEN Bulgária fővárosának központjá­ban hatalmas épület áll, a szófiai Állami Egyetem. Oldalszárnyait csak nemrég építették, az építőáll­ványok még el sem tűntek. D e bent már élénken pezseg az élet. Ifjak és lányok ezrei töltik meg a tágas előadótermeket, laboratóriu­mokat és olvasótermeket A népi uralom megteremtéséig az egyetemet csak kiváltságos fiatal­ság látogathatta — a földbirtokosok, gyárosok, bankárok csemetéi. Itt nevelték a monaroho- fasiszta rend­szer h<í szolgáit. Dolgozók gyerme­kei nem léphették át az egyetem kü­szöb"" A ali.jr azonban a bolgár nép le­rázta umarcho-fasizmus gyűlöle­tes igáját, a dolgozó ifjúság előtt is megnyílt a tanulás korlátlan lehető­sége. A tegnap munkásai, a mezők dolgozói ma teljes mértékben élnek a párt, s a kormány teremtette ta­nulási lehetőségekkel. Az egyetemi hallgatók száma a népi uralom éveiben az 1944. évhez viszonyítva négyszeresre emelkedett. Az egyetemeken gyökeresen meg­változott az oktatási rendszer is. — Mjg azelőtt tudományellenes nézeteket oltottak a diákokba — mondja Vladimír Georgijev akadé­mikus, az egyetem rektora — addig ma az előadások tudományos alapon folynak, szocialista hazánk gyakor. lati szükségleteinek megfelelően Magas felkészültségű, élenjáró is­meretekkel felfegyverzett szakem­berek kiképzésére törekszünk. Az összeg egyetemi karokon bevezettük a marxizmus-leninizmus, a dialekti­kus és történelmi materializmus, va_ iamint a politikai gazdaságtan okta­tását. Az egyetemi könyvtár, több mint félmillió kötetet számláló állomá­nyában Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin müvei és számos orosz klasszikus és a szovjet írók könyvei szerepel­nek. 1948-ban a szófiai egyetemen szovjet mintára bevezették az asz­piran túrát. — Egész munkásságunk átépíté ­sében nagy segítségünkre voltak, — folytatta Georgijev akadémikus — Sztálin elvtár s zseniális munkái. „A marxizmus é s a nyelvtudomány kérdései" és ,,A szocializmus gazda­sági problémái a Szovjetunióban" című műveket a tanári kar és a diá­kok egyaránt elmélyült érdeklődés­sel tanulmányozzák. Tekintettel az állandóan növekvő szakkáderszük­ségletre, megalapították a Georgij Dimitrov Mezőgazdasági Akadémiát és a Vlko Gservenkovról elnevezett Orvosi Akadémiát. Alig egy évvel ezelőtt — 1952 februárjában — az egyetem gazdasági fakultását át­szervezték felsőfokú gazdasági fő­iskolává. Megalapították a Sztálin nevét viselő műegyetemet, ahol BuL gária elektro- és vízépítészeti mér. nők, műépítész, vegyész és más ká­dereit nevelik. A szófiai egyetem hathatós gya. korlati és tudományos támogatás­ban részesíti a néhány év előtt ala­kított sztálinvárosi állami egyete­met. P. Golubejev GYÜMÖLCS ARATÁS A KlNAl NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Kina 15 vidékén teljes iramban folyik a narancs és mandarin ara­tása. E vidékek narancs és manda­rinültetvényei a vidék egész föld­területének egyharmadát teszik ki. Kína híres gyümölcstermelő helyei­ről. A Lautung és Shantung félszi­geteken nagy mennyiségben termel­nek almát, Kvantung vidékén pedig banánt, ananászt, grape-fruitot, Észak-Kínában szőlőt termelnek. Messziföldon híres a turfai dinnye é s szőlő. A gyümölcsaratás terméshozama évről évre emelkedik. Például Kvan­tung vidékén két és félszer több ba­nánt termeinek, mint 1936-ban Az 1949-es évhez viszonyítva 1952-ben az almatermés eredménye négysze­res. Kínáinak fontos kiviteli cikke a gyümölcs, A következő évben a mult évhez viszonyítva háromszorannyi almát és egy és félszer annyi naran. csot fognak kiszállítani a külföldi piacokra. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL A fellendülés évei Irta: Szergej Korotkov, a Sztálin-kolhoz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője. Zelyonovka és Kolcovka falvak Szovjet-Csuvásiában fekszenek, igen távol Moszkvától. A két falut a nagry és gazdag Sztálin.kolhoz egyesíti. Itt születtem és jól ismertem en­nek a helynek a régi életét is. A forradalom előtt Kolcovka paraszt­ságának nagyon kevés földje volt. A föld nagy részét a földesurak birtokolták. Százhatvan parasztudvar közül 68-nak nem volt se tehene, se lova. 20 gazdaságban pedig nem volt ló és csak egy tehenet tartottak. Sok parasztnak nem volt elég gabonája, ennélfogva az év nagy részében nélkülözött. Csak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szabadította fel a népet a cári rabság alól, a földes, úri és kulák kizsákmányolás alól. A szovjethatalom földet adott a pa­rasztoknak, a szegényparasztot köl­csönnel támogatta, saját gazdaság­hoz segítette. Az apró, elszigetelt parasztgazdaságok csak nehezen álltak talpra és jutottak ki a nyo­morból. Mivel saját termésüket majdnem teljesen maguk fogyasz. tották ei, nem adhattak az ország­nak árugabonát, állati termékeket és nyersanyagot az iparnak. A szükségből kivezető utat a kol­hozban találtuk meg. A mi Sztálin-kolhozunk 1929-ben alakult meg. Több mint 3200 hek: tár földet kapott az államtól örök és ingyenes használatra. Ebből 2080 hektár szántóföld. 426 hektár lege­lő, 374 hektár erdő, a többi cserjés és egyéb. Kolhozunk biztos támasza a vur­nari gép- és traktorállomás. Szer­ződésünk alapján traktorokkal dol­gozza meg földünket, kombájnok­kal takarítja be a termést és agro­nómiai segítséget nyújt. A gép. és traktorállomás agro­nómusai tanították meg kolhozpa­rasztjainkat jó trágyázásra, mély­szántásra, eredményes gazirtásra, haladó agrotechnikára és a vetés­forgó helyes alkalmazására. A kol­hoz állattenyésztői fajállatokat sze­reznek be s így javítják állatállo­mányukat. Ez a célja a változatos takarmányellátásnak is. Mindez hozzájárult a mezőgazda­ság és állattenyésztés fejlődéséhez' és növelte a kolhoz jövedelmét, amely már a háború előtt mégha, ladta az egymillió rubelt. A' kolhoz megalakulása előtt a parasztudvarok termése évente át­lag nem haladta meg a 10 mázsát. 1945-ben kolhozunkban a termés családonként már több, mint har­minchat mázsa, 1950-ben pedig 58 mázsa volt. így tehát a közös gaz. dálkodás gabonatermése az egyéni gazdálkodáséhoz viszonyítva több, mint ötszörösére növekedett. A háború után a kolhoz öt teher­és egy személyautót vett, villany­telepet, vízimalmot, két lóistállót, két tehén- és egy borjúistállót, ga­bonaraktárt és zöldségtárolót épí. tett. A kolhoz felvirágzásáért "vivott harcban fejlődtek az emberek is. Kiváló terméseredményeikéri 13 kolhoztagot tüntettek ki a ..Szocia­lista Munka Hőse" címével A kolhozban végzett munkákkal aktívan hozzájárulnak ötödik ötéves tervünk teljesítéséhez. A szövetkezet évi jövedelme el­érte a kétmillió rubelt. Hosszú utat tettünk meg a sze­génységtől a »bőségig Kolhozéle. tünkben minden év még nagyobb jólétet, még fejlettebb kulturális életet hoz. A forradalom előtt Kolcovka is, akárcsak az egész elmaradt, jog­fosztott Csuvásiánk nyomorban és sötétségben tengődött, A lakosság 75 százaléka trachomában szenve­dett. Nem volt orvos. A hajdani jadrani járásban egy kórház volt. Az orvos és a felcser csak ritkán látogattak el a távoli Kolcovkába. A szegényparasztok akkoriban nem vehettek jó ruhát, durva háziszőt­tesben jártak. Legnagyobbrészt írástudatlanok voltak. Csak a jó­módú szülök gyermekei tanulhat­tak. Milyen más ma a kaleovkai kol­hozparasztok élete! A forradalom után járásunkban új iskolákat és kórházakat nyitottak meg. Kolcov­ka új épületben elhelyezett és kibő­vített iskolájába minden iskolaköte­les gyermeket felvettek. Felszámol, ták a felnőttek írástudatlanságát is. Feltűnt a faluban a könyv és az újság. A kultúra hozzáférhetővé vált minden dolgozó paraszt számá­ra. Kolhoztagjaink tágas, új házak­ban laknak. Számos házat a háború után újjáépítettek. Minden házban villany, rádió, sok könyv és újság van. Falunkban 114 helyi és közpon­ti újságra és folyóiratra fizettek elő. Ezenkívül van saját lapunk is, a hetenként megjelenő „Sztálinee". Klubunknak szép. nagy nézőtere van és saját vetítőgépe. Gyakran láttunk itt új filmeket, színdarabo­kat, hallgatjuk a városból érkezett színészek előadásait. Az olvasóte. remben friss újságok, folyóiratok, szépirodalmi, politikai és mezőgaz­dasági újdonságok várnak. Könyv­tárunk több mint kétezer kötetből áll. A szövetkezetben is árulnak könyveket. Külön könyvtárunk van a gyermekek számára. Kolhozpa­rasztjainik büszkék újonnan épült 10 osztályos iskolánkra, melyet Kol­covkából és a környékbeli orosz és csuvás falvakból 448 tanuló láto­gat; 22 tanítónk és tanárunk van. Az iskola igazgatója a csuvas nem­zetiségű Grigorij Nariskin, szám­tantanár, aki négy nyelvet beszél. Az iskola a felnőtt kolhoztagok szá­mára is a művelődés központja. A tanítók előadásokat tartanak és a tanítványokkal együtt színielőadá­sokat rendeznek. Nyoma sincs a hajdani falusi el. maradottságnak. A kolhozfalu ed­dig sohasem látott gazdasári és kul­turális felvirágzást ért el. A közoktatás nagyarány<í fejlődése Szovjet-Moldvában A moldvai SZSZK tíznapos ün­nepsége kitűnő alkalom volt arra, hogy dolgozó népünk ismét kifejezze iga? szeretetét és barátságát a nagy Szov­jetunió népei iránt, s arra is, hogy alaposabban megismerjük Szovjet Moldvai népének boldog életét, nagy alkotásait. Szovjet-Moldva népe a nagy orosz nép testvéri segítségével sokat fejlő­dött gazdaságilag. Formájában nem­zeti tartalmában szocialista kultúrája is fellendült a szovjet hatalom évei­ben. Nagy fejlődést ért el a közoktatás is A szovjet kormány évről évre egyre nagyobb összegeket irányoz elő a közoktatásra. 1952-ben majdnem ki­lencszer annyit költöttek erre a cél­ra. mint 1944-ben. A moldvai SZSZK egész terüle­tén bevezették a kötelező hétéves, ingyenes oktatást A köztársaságban mintegy 2.000 hétosztályos és tíz osztályos iskola van. amelyekben több mint 400 ezer gyermek tanul anya­nyelvén A nagyobb városokban foko­zatosan áttérnek a tízéves kötelező oktatásra A középiskolák ^záma a háború után hatszorosára a felső osztályokat látogató tanulók száma pedig huszonötszörösére emelkedett. A szovjethatalom íveiben az írástu­datlanságot teljesen megszüntették. Szovjet-Moldvában rohamléptekkel fejlődik a felsőoktatás és a szakokta­tás is. A nyolc évvel ezelőtt létesített kísinyovi egyetemen, az ország nyolc főiskoláján és 38 középfokú szakis­kolájában több mint 17.500 fiatal ta­nul. Ezeket az intézeteket minden évben rengeteg szakképzett tanító, tanár, mérnök, orvos, vegyész, agro­nómus, gépész stb. hagyja el A Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának szovjetmoldvai fiókja értékes tudósnemzedéket nevel. A köztársaság területén csaknem 100 ezer munkás és falus fju láto­gatja a? esti tanfolyamokat - emellett tovább folytatja teimelnmunkôját is. Ezek a tanfolyamok is ingyenesek. \

Next

/
Thumbnails
Contents