Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-02 / 160. szám, csütörtök

1953 július 'i. m$m 5 Jó munkával népünk bőséges ellátásáért A lévai állami birtokhoz tartozó gazdaságok dolgozói a tejteimelés fokozásáért \ nyitrai kerület állami gazdaságai közül a lévai gazdaságban legszebb a tehenek fejés i átlaga. Ezt a gazdaságot még 1950-ben létesítették a nagybirtokosok elkobzott földjeiből. A gazdaság épületei és a jószág akkor siralmas állapotban voltak. Azóta három év telt el és ezalatt az idő alatt sokat változott minden. 1950-ben a napi tej. hozam Léván 7.1 liter volt, 1951-ben már 7.93 literre, 1952-ben 8.64 literre emelkedett. A tejhozam növelésével természe. tesen a közellátás számára beadott tejmennyiség is egyre jobban szaporodott. A gazdaságban 1950-ben egy tehéntől csupán 1671 liter tejet tudtak évente beadni. 1951-ben 1908 litert, 1952-ben 2115 litert. A tehéngondozók azonban nem elégedtek meg ezekkel az eredményeikkel. A párt X. kongresszusa tiszteletére nagyon szép és értékes felajánlást tettek, azt, hogy a napi tejhozamot átlag 9 literre emelik és a közellátás számára évente 2300 liter tejet adnak be. Ezekből az eredményekből látható, hogy felajánlásukat magasan túlteljesítették. Ma az átlagos tejhozam 10.3 liter. Versenyre hívták a köztársaság valamennyi állami gazdaságát A lévai állami birtok egyes gazdaságaiban még a 10 liternél is több a fejési átlag, a dobogói gazdaság, ban 12.8 liter, a lökin 12.6, a drzsenicein 11.8, a tégláéin 10.5 az átlagos napi tejhozam, egyedül a verebélyi és a szántói gazdaságban 10-en aluli az átlag. A napi tejhozam növelésében nagy része volt G e 11 e n Lászlónak, a löki gazdaság csapatvezetőjének, aki ebben az időben 14.5 literes átlagos tejhozamot ért el. Továbbá Balovits Gyula, a dobogói gazdaságban 14.2 liter, Szma Mihály szintén a dobogói gaz. daságban 13.8 liter, Szedliák János a drzsesnicei gazdaságban 13 liter napi átlagos tejhozamot ért el. A tehéngondozóknak a takarmányalap szélesítésével, jobb etetési technikával, a takarmányfélék minőségének javításával, az állatok fokozottabb gondozásával, Malinyinová elvtársnö módszerének alkalmazásával és pontos nyilvántartással sikerült nagyobb tejhozamot elérniök. A napi tejhozam fokozásában nagy szerepet játszik a borjak elválasztása. Mindenekelőtt nagy fon. tosságú a szocialista verseny, amelyet az egyes gazdaságok, csapatok és csoportok, állatgondozók folytatnak egymás közt. A lévai állatgondozókat az elvégzett munka és tel. jesítmény szerint jutalmazzák. \ z állami gazdaság műszaki dolgozói a párt üzemi szervezetének és a szakszervezeti tanácsnak segítségével már most előre terveznek és biztosítják a téli időszakra a takarmányt. Minden törekvésüket a zöldtakarmány és a takarmányalap bővítésére összpontosítják. Fel. ajánlást tettek, hogy még fokozottabb gondot fordítanak a szovjet mesterek tapasztalatainak alkalmazására, különösen a marhaállomány hasznosságának növelésénél. Dolezsál Vladimír, Nyitra. Teljesítették az egész évi sertés beadást és 50 mázsát adnak terven felül A dunatőkési szövetkezet tagjai megelégedéssel fogadták a pénzre formot, mert meggyőződtek arról, hogy az új pénzrendszer bevezeté se az életszínvonal emelkedését jelenti. A szövetkezet tagjai így a beadási kötelezettségen felüli termékeket is a közellátásnak juttat ják, ami az EFSz további kiépíté sét és a munkaegységek értékének emelését teszi lehetővé. A dunatö késj szövetkezet az idén búzából 4 vagont ad át a közellátásnak terven felül. A baromfifarm vezetője elmondotta, hogy az egész évre előirány zott 11.600 tojásból ezideig 11.280 adtak be. A sertésállomány is ál landóan gyarapodik, mert a dolgozók a sertéseket a nagyszerű szovjet tapasztalatok szerint nevelik. 1953 június 15-ig az egész évi be szolgáltatási kötelezettséget disznó húsból teljesítették és a szövetkezet tagjai terven felül 50 mázsát szándékoznak még beadni. A szövetkezet tagjai a takarmányalap biztosítása érdekében mái 250 mázsa öszibükkönyt sílózt^k A tanyi EFSz befejezte az őszi árpa aratását A tanyi EFSz-ben július 26-án megkezdték a bő termés betakarításáért folyó harcot. A nagy harc első csatájában Szép Sándor és Krastenic András nagy odaadással indultak. A jól megjavított önkötözőgépekkel két nap alatt 21 hektáron learatták az őszi árpát. Az EFSz állandó munkacsoportjainak tagjai a gépek után azonnal összehordták a kévéket és utána megindultak a traktorok hogy elvégezzék a tarlóhántást. A meleg, napos időjárás mind jobban érleli a gabonát. A tanyi EFSz tagjai most már készülnek a búza és a rozs aratására is. A terv szerint július 5-én kell megkezdeni az aratást. Egy nagy tábla tavaszi árpa már beérett és az igazi aratás első napját az árpa aratásával kezdik. A tervet részletesen kidolgozták úgy, hogy a csoport minden egyes tagja tisztában van azzal, melyik napon hol kell aratnia, milyen munkát kell elvégeznie. A kévék keresztberakásának meggyorsítását úgy biztosítják, hogy a tagsági gyűlésen alaposan átvették pártunk és kormányunk nyári* munkáról szóló határozatát és nyomban a gyűlés után minden tag vállalta, hogy 2.8 hektárnyi területen összehordja a kévéket. Az aratás megkezdése után négy nappal megkezdik a gabona cséplését. Három cséplőgép dolgozik majd a tanyi EFSz-ben amelyeken a Bredjuk-féle módszer óragrafikon szerint dolgoznak két váltásban, éspedig reggel 3-tól 12-ig, azután 15 órától 24 óráig. le és a szálastakarmányt is mind betakarították. A szövetkezet tag jai az aratási munkálatokra is felkészültek, A dunatőkési EFSz egyik legjobb dolgozója Seregi Antal tehénetetö, aki a tehenek háromszori fejését bevezette és helyes takarm^nyada golással az átlagos tejhozamot 4 literről 6 literre emelte. Seregi elv társ 16 tehenet gondoz. Cserge János szintén a legjobbak közé tar tozik. A mezei munkacsoportban példás munkája arra lelkesítette a csoport tagjait, hogy a mezei munkákat az agrotechnikai időben pontosan elvégezzék. A SzlKP X. kongresszusa tiszte t letére azt a kötelezettséget vállal ták a szövetkezet tagjai, hogy a búzatermést hektáronként 100 mázsával, a rozstermését 7 mázsával és a zabtermését 9 mázsával emelik Ezzel a szövetkezet tagjai 9100 korona jövedelemre tesznek szert. A termelés emelése érdekében felajánlották, hogy az ezévi tejbe, adás; kötelezettségüket szeptember végéig teljesítik és terven felül 8400 literrel többet adnak közellátásunknak. A sertésgondozók 15.75 mázsa súlygyarapodást érnek el, ami pénz összegben 10.080 koronát jelent. A dunatőkési szövetkezet tagjai örömmel fogadták a pénzreformot, mert tudják, hogy becsületes munkájuk eredménye is nagy lesz. Az ógyallai traktorosok már 400 hektár őszi árpát arattak le ' Az ógyallai járás szövetkezeti földjein mindjobban szőkül már a dús gabona. A kalászok szinte meghajlanak a nehéz gabonaszemek súlyától. Ezek a jelek azt mutatják, hogy az idén az ógyallai já rásban is bő termést takarítanak majd be dolgozó parasztjaink. De mivel több a termés, több munka vár mind EFSz tagjainkra, mind traktorállomásaink dolgozóira, azok élharcosaira, a kombájnosokra. Az ógyallai kombájnosok jól fel. készültek erre a nagy feladatra. A kombájnok kifogástalanul dolgoznak. Dicséretet érdemelnek az önkötözőgépkezelök is, akik az aratás első napjaiban már kimagasló eredménýeket értek el. Eddig az EFSz-ek földjein több mint 400 hektárnyi területen végezték el az őszi-árpa aratását, s ebből 51 hektárnyi területen kombájnnal aratták és csépel, ték el az árpát. Az aratásban élenjárnak a komáromszentpéteri EFSz tagjai, ahol eddig 124 hektárt arattak le. Jól halad az aratás az ógyallai EFSz-ben, amelyben 45 hektárt, a hetényiben 38 hektárt és Marcelházán 31 hektárt arattak le. Az idei bő termés betakarításá ban szép sikereket ért el Kondrlik András kombájnos, aki elfogadta Loukota Lászlónak, hazánk munkaérdemrenddel kitüntetett legjobb .traktorosának a versenyfelhívását. Vállalta, hogy 162 hektárnyi gabona helyett 500 hektár területen végzi el az aratást és a cséplést. Kondrlik András a zelené háj-i EFSz-ben kezdett dolgozni kombájnjával. A szövetkezet tagjai kissé idegenkedve nézték a kombájn munkáját, mert idén aratnak először kombájnnal. De a nagyteljesítményű szovjet kombájn első napi- munkája arra késztette a szövetkezet tagjait, hogy minden gabonájukat kombájnnal arassák le. Kondrlik András 2.5 nap alatt 17 hektárnyi területen végezte el az aratást és ezzel egyidöben kicsépelt 678 mázsa őszi árpát. Zachar László kombájnos, aki szintén a zelené háj-i EFSz-ben arat 2.5 nap alatt 12 hektárnyi területet aratott le. Mind a kőt élenjáró kombájnos jó mujikát végzett és a fő dolog az, hogy a szövetkezet tagjai megszerették a kombájnt, azzal fognak aratni. így a nehéz fáradságos mun. kától megmenekülve könnyen betakaríthatják az idei gazdag termést. Csilizközben, a Nagy-Duna partjától néhány kilométerre húzódik meg kedves, kis parasztházaival Nyárad község. Nagy munkában van most a falu népe. Amilyen nagy lelkesedéssel tekint az aratás elé országunk minden dolgozója, olyan határtalan munkakedvvel készül Nyárad község fiatalja, öregje, asszonya, férfia a nagy munkára, a termés betakarítására. A község kellős közepén van a szövetkezet irodája. A ház formája arra mutat, hogy valami kuláké lehetett. A nagy tornác és a tágas udvar adja meg kulákház jellegét, no meg az, hogy a melléképületeket, a magtárt, az istállót meglehetősen nagyra szabták a lakóházhoz viszonyítva. A nagylevelü szőlővel befutott tornác kellemes látványt nyújt. Ilyenkor bizony az aratás előtti napokban alig találunk a faluban tétlen embert. Javában tart még á növényápolás is, így minden dolgos paraszti kézre sok tennivaló vár a határban. Nem maradt más hátra, be kellett, hogy tekintsünk

1 a szö. vetkezet irodájába. Ezekben a lázas napokban az irodában is temérdek a munka. Ez érthető is, hisz jórészt az elnök, az agronómus, a csoportvezetők és a traktorosbrigádvezető jó tervezésétől és a szövetkezeti tagok jó felkészültségétől függ, hogy a bő termés hozta meg. sokszorozódott munkát, a termés betakarítását idejében és annak rendje-módja szerint elvégezhessék . .. Barnára sült arcú, feketeszemű ember áll az iroda előtt. Fürkészve néz rám, s tréfás mosollyal szól hozzám: — Aratni jöttek az elvtársak?! — Ha szükség lesz ránk ... — Hát most éppen még nem, de ha majd megkezdjük az „igazit" elkelne egy kis segítség. Most még csak az őszi árpákat Aratás előtti gondok régen és ma aratják, s azután kezdik vágni az acélos búzát és a nagykalászú rozsokat. Ezt a munkát nevezik „iga. zi" aratásnak. Ez a napbarnított arcú, mosolygós férfi Vida Lajos, az EFSz egyik kiváló tagja. Kurtar volt az ismerkedés. De Vida bácsi most már nagy komolysággal kezd beszélni az EFSz-röl, s a növényápolásról, s az állatállomány, ró. Meghánytuk-vetettük az EFSz ügyes-bajos dolgait, de a beszélgetés fő témája a betakarítási munkára való felkészültség lett. — Tudja.e az elvtárs, hogy az előbb miért fogadtam ilyen tréfásan? — kérdi elkomolyodva Vida. — Ha megmondja, eltalálom. — Hát az előbb a régi világ jutott az eszembe. Arra gondoltam, hogyan nézett ki falum akkor aratás előtt. Igaz, ezt mi most már tréfának tartjuk, de kutya dolog volt akkor. Kissé elgondolkozik, ökölbeszorltja a kezét és fogcsikorgatva mond. ja: — Az áldóját annak a keserves világnak, hogy a csillagos ég .. . Talán folytatta volna tovább is és eljutott volna talán a keserves istenfájáig, úgy belejött. De közbevágtam : — Vida bácsi! Mondja csak miért szitkozódik ? — Nem szitkozódom éin, öcsém. Csak elfut még a méreg, ha arra a régi világra gondolok. Ügy jöttek akkor, még nyolc évvel ezelőtt is, tarisznyával a vállukon a „zarándokok". De nem istencsudájára jártak a falunkba az emberek, mert csuda ugyan nem akadt, hanem kenyeret kerestek. Ügy bizony, kenyeret. Aratást, részesaratást. Tizedi. kért, tizenkettedikért, de sokszor még tizennegyedikért is elvállalták, hogy learassák a kulák gabonáját. És jutott mindenkinek? — Eh, — legyintett a kezével — száz közül talán egy, ha jó szerencséje volt, arathatott valamelyik kuláknál. Kis szünetet tart és folytatja. — Ügy volt az abban az időben, ha a kulákok megtudták, hogy sok az ígérkező, fitymálkodva válogattak a munkásban. Az aratást keresők pedig, a kenyérért folyó eszeveszett küzdelemben sokszor a ma. guk kárára a tizennegyedik mázsáért is elszegődtek. ... Ilyen volt a világ akkor. A szegény emberek, mivel segítséget nem kaptaJk, tehetetlenségükben úgyszólván egymásra licitáltak, mint a kupec a vásáron. Kovács tekintetes úr! Adja nekem, én learatom a tizenkettedikért — így az egyik. Inkább nekem adja Kovács úr, — vágott közbe a másik. — Sok a gyerek, legyen tekintettel a családomra ... Azután jöttek azok, akik már sehol se tudtak elszegődni, s előálltak azzal, hogy akár tizennegyedikért is levágják a gabonát. Ráadásul segítenek a hordásban is, csakhogy az egész évi kenyeret ma. guk és családjuk részére biztosítsák. Keserves élet volt ez. A földnélküli proletároknak, meg sok kis parasztnak, ilyenkor aratás előtt a legtöbb gondja volt. Mi lesz akkor a családdal? Honnan lesz kenyér, ha nem juthatunk aratáshoz? Jól emlékszik ezekre az időkre még Vida Lajos, Csicsai Ferenc, vagy Csicsai Benedek is. Bizony, kevés öröme volt aratás előtt Nyáradon a falu túlnyomó részének. Még ha jobb termés is volt, nehezen jutott i mindenkinek az acélos búzából, i Most is sok gondja van a falu , dolgozó parasztjainak, de ezejc már | más gondok. Gyönyörű termés ígérkezik és magától értetődő, ha jobb a termés, több munkáskézre is van szükség. És éppen a termés betakarításának sikere nagy gondok elé állítja most a szövetkezet tagjait. Sok búza lesz, hát jól fel kell készülni a betakarítására. Jut abból bőven az államnak, no meg az EFSz tagjainak is. Az agronómus és az EFSz elnöke már most találgatják: — Búzából 24—25 mázsás lesz az átlagos hozam, a rozs is szép, csaknem két méter magas, a szemek rendkívül fejlettek, duzzadtak, valósággal kinőnek a toklászból. Ezek szerint becsülettel teljesíthe. tik, sőt, túlteljesíthetik a beadást, s még bőven jut minden ta'gnak belőle. Emellett minden mázsa terven felül beadott búzáért 282 koronát kapnak. Szép összeg ez! Tíz mázsánál 2820 koronát tesz ki. Tíz mázsát pedig biztosan tudnak terven felül adni. Ilyen örömteli gondok előtt állnak ma a nyáradi dolgozók. Nem azon törik a fejüket, hogyan lehetne a kevés gabonát úgy megosztani, hogy mindenkinek jusson a faluban, — mert ezt a szövetkezet a tervezésben már előre biztosítja, — hanem arra irányul a sok gond, hogy a bő termést gyorsan és veszteség nélkül betakarítsák. No, de ahol szervezetten, közösen dolgoznak, ott könnyen megoldják a problémákat. így van ez Nyára. don is. Ha most az EFSz irodájába mégy, láthatod a jó felkészültség eredményét. Minden tag megnézheti a falon kifüggesztett táblán, hogy az aratási és cséplési munkában milyen munka vár rá. A betakarítási előkészület azonban még ennél is többet követel. Nem könnyű az aratási munka biztosítása ebben a faluban, mert nagyon sokan üzemekbe járnak dolgozni, a | termés pedig háromszor annyi, mint régen volt. Ma már itt van a paraszt leghűségesebb segítőtársa, a kombájn. Ördöngös egy szerkezet. Hetven ember munkáját végzi el. A szemveszteség pedig nem 10—12 százalékos, mint a kézi aratásnál, hanem 3—4 százaléknál is kevesebb. Hát még a sok őnkötözőgép, amelyekből 1949-hez viszonyítva az idén 34-szer több segít a dolgozó pa. rasztoknak az aratásban. Ezért olyan büszke Horváth Géza, a nyáradi traktorosbrigád vezetője örömmel mondja az agronómusnak: — Tegnap átestek gépeink a seregszemlén. Kifogástalan állapotban vannak. Hat önkötözögép áll rendelkezésre az aratásban. Két agregát ot állítunk össze önkötözögépekből, így a felszabadult traktorosokkal mindjárt a kasza után elvégezzük a tarlóhántást. A fiúk kötelezettséget vállaltak, hogy az aratási tervet 113 százalékra teljesítik, s elvetnek 22 hektár másodnövényt. A cséplőgépkezelők pedig elhatározták, hogy naponta 150 mázsa gabo. na cséplésével készülnek el. Az EFSz csoportjai is készen állnak a nagy harcra. Csicsai Benedek csoportja 113 hektárt arat le. Nem kis terület ez, de minden előfeltétel meg van arra, hogy győzik a munkát, mert 25 erős, dolgos paraszt, tíz ügyeskezű asszony van a csoportban. A másik mezei csoportra is ekkora terület learatása vár. Nincs már kenyérgond Nyáradon. Nem kell a kulákoknak könyörögni, hogy tizenkettedik részért arathasson szegény ember. Népi demokrá. ciánk mindenkinek munkát biztosít. Mint hazánk minden földművesének, ma már a nyáradi parasztoknak is egy a gondjuk: gyorsan és veszteségmentesen betakarítani az új kenyérnek valót, hogy a" sikeres munkával megtetézzék az eddig jónak mutatkozó termés eredményeit. Méry Fereno.