Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-16 / 172. szám, csütörtök

1953 július 16. UJSľCf 5 A Koreai Néphadsereg tánc- és énekegyüttese Bratislavában Kedden este nagy esemény színhelye volt a bratislavai Várszínház. A Koreai Néphadsereg 171 tagü tánc- és énekegyüttese lépett fel az amfiteátrumot teljesen megtöltő közönség előtt, amely újra meg újra feldübörgő tapssal köszöntötte a kedves vendégeket. A bratislavai dolgozók ezreivel eljöttek üdvözölni az együttest. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tag. jai is, Pavel Dáviddal, Szlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága titkárával az élen, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai, a Megbízottak Testületének tagjai, Rudolf Strechajjal, a Megbízottak Testülete elnökével az élen, Va népi demokratikus államok konzuli testületének képviselői, I. F. Berjezinnel, a Szovjetunió fökonzulávai az élen. Az összes jelenlévők nevében dr. Ludovit Bakos, a szlovákiai müvészbizottság elnöke üdvözölte a koreai vendégeket, aki egyúttal magasan értékelte ezt a kedves látogatást a hősiesen harcoló Korea földjéről. „Tudományát és művészetét — mondotta dr. Ludovit Bakos, — a koreai nép abban az időben is fejleszti, amikor az amerikai imperialisták barbár módon pusztítják békeszerető hazájukat," És a dal- és táncegyüttes ugyanúgy, mint a dicső Alexandrov. együttes, lelkesedést hint szét új harci dicsőség elérésére. Nehéz leírni azt a hatást, amelyet az együttes szereplése keltett a közönségben, akár a színes népviseletekben fellépő táncosnők, akár pedig a régi hangszereken játszó zenészek számait nézzük. A kétezer évnél is régebbi hangszerek, a csillogó népviseletek, a fellobogó zászlók bizonyították egy nagy kultúrájú hősi nép hatalmas tudását, művészi ízlését, képzettségét és lelkes hazaszeretetét. A ha. zát minden poklon keresztül haláltmegvető bátorsággal védeni kész emberek érzéseit tükrözte például az a táncjelenet, amelyben a színészek bemutatták egy koreai hős történetét, aki saját testével fedte be az ellenséges gépfegyvert, hogy az megakadályozza társai rohamát. A hős Matroszov példája lelkesitet. te ezt a koreait, akinek holttestét társai a koreai zászlóba csavarták. A jelenet elején egy koreai család látható, amint a földeken dolgozik, látni, ahogy a fiatal szerelmesek találkoznak és igen szemléltetően mutatják be a hulló bombák pusztítását, amelynek hatása alatt a fiatal koreai földműves szívében izzó gyűlölettel elhatározza, hogy a honvédőkhöz csatlakozik és beáll kato. nának. Nagy hatást tett a közönségre a fiatal koreai leányok hálatánca a Szovjet Hadsereg katonáinak emelt* emlékmű előtt, amelyre virágokat helyeztek és amely körül kezükben koreai zászlókkal vidám táncot lejtettek, Az együttes tagjai szlovák és Cseh népdalokat is előadtak, — amelyekkel nagy sikert arattak. A közönség nagy taps és lelkes felkiáltások közben követelte a dalok megismétlését, amelyeket a koreai művészek olyan tökéletesen adtak elő, hogy a hallgatóságnak az volt az érzése, mintha ezek az énekesek nem is a messze Koreából jöttek volna. Valóban testvéreinak érezte őket, akikkel összeköt bennünket a közös nagy ügyért való harc és a törhetetlen hit a szebb és jobb jövőben. Általában meglepte a közönséget a férfi és női együttes tagjainak tökéletes énektudása. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen nehéz körülmények között, milyen áldozatok árán tudták ezek a művészek az állandó bombázásoktól és harcoktól szenvedő koreai földön a maguk művészetét tökéletesíteni és fejleszteni, akkor még magasabbra kell értékelnünk teljesítményüket. Közöttük számos olyan színész akad, aki feltűzött kitüntetéseinek tanúsága szerint tevékenyen részt vett a honvédő harcokban, de még e harcok közepette is volt ideje éa lelki, ereje ahhoz, hogy tánccal éš müvé. szettel foglalkozzék. A Koreai Néphadsereg tánc. és énekegyüttesének szereplése kétség, telenül hozzájárul ahhoz, hogy még szorosabbra fűződjék hazánk népe éö a hősi koreai nójwközötti testvéri szövetfcég. V, I. Örömteljes szünidő a nemzetközi pionírtáborokban A Pocsuvadion és a magaetátraí gyermekparadicsomban lévő nemzetközi pionír táborok újra hangosak a pionírok vidám hangjától. Lengyelországból 40, Magyarországból 24, Csehszlovákiából pedig 169 pionír tölti itt örömteljes szünidejét. A közös munka, az egyes osztagok közötti versenyek, sport versenyek, közös kirándulások és este a tábortüzek mind alkalom ar ra, hogy elmélyítsék a barátságot. Munkájukban és az iskolákban nyert tapasztalataikat kicserélik és kölcsönösen megismerkednek a pionírok életével hazájukban. A pionírosztagok napi programmja nagyon gazdag. Sok a sport, szórakozás és dal. D

e Pocsuvadlom a pionírok örömmel veszik programmba a közeli EFSznek nyújtott segítséget is. A gyermekparadicsom pionírjai szép munkát végeztek az ótátrafüredi szabadtéri színpad építésénél, A pionírok vldáni dalait naponta visszhangozzák a Szitno é

a a Magas-Tátra mesébe Illő tájai, az örömteli beszéd elvész a vidám csónakázók evezőcsapásai hangjában. Augusztusban a nemzetközi pionír tábornak újabb vendégei lesznek Bulgáriából ée a Német Demokratikus Köztársaságból. Megjelent a ,,Fáklya" júliusi-augusztusi kettős száma A „Fáklya" most megjelent új száma közli Antonín Zápotocky elv. társ köztársasági elnöknek Szlovákia Kommunista Pártja X. kongreszszusán tartott beszédét, valamint Viliam Siroky elvtársnak „Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának - munkájáról és a párt további feladatairól" címmel a X. kongresszuson tartott be szédét. Varga Jáno

s „A Csemadok tudományos előadásai", Gál László „Vasútat kap Bodva-völgye", Méry Fe . renc ,,Az államdíjjal kitüntetett rizstermelő csoport" címmel írtak cikket, illetve riportot a „Fáklya" új szálmába. Kollár Jánosról, születésének 160. évfordulója alkalmából Kovács Endre, Vlagyimir Majakovszkij születésének 60. évfordulójáról pedig Sztajni szláv Neumann emlékezik meg. Ebben a számban jelent meg Arató Endre ..A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1949-ben" című tanulmányának II. része. Tith Tibor fordításában közli a „Fáklya" Ján Drda „Vörös Tortiza" című államdíjjal kitüntetett elbeszélését, valamint Mács József „Végén csattan az ostor" című szatirikus elbeszélését. A „Szemle"-rovfttban Jankovich Imre Borúth Andor festőművésznél tett látogatásáról számol be. Sas Andor pedig Kotuzov nagy orosz hadvezér szlovákiai útját eleveníti fel. Beszámol a rovat még Diepminh-Chau vietnami festő bratislavai kiállításáról,^ A „Nemzetközi kérdések" rovat I. Podkopavej „A Patet -Lao-1 eseményekről" című cdkkét közli, A „Folyói ratismertetés" rovatban Lőrinc z László, a „Ko>mmunyiszt" 1953. évi 7. számát Ismerteti. A koreai együttes fellépésének befejező részében gyönyörű koreai népviseletben bemutattft a „paraszttáncot'S amely különböző koreai tartományok népi táncaiból tevődik össze. A gazdag színpompa még jobban kitűnt az élénk táncritmusban, amelyben teljes mértékben érvényesült a koreai nép szépsége és tehetsége. Alsósajó egyenletesen teljesíti tervét. még minden nap 100 százalékra teljesítették. A tervnek további egyenletes teljesítését a fokozott felvilágosító munkával és a szocialista munkaverseny elmélyítésével akarják biz. tositani. ) Az alsósajói bányaüzem előirány. zott tervét a mult hónapban 100.78 százalékban teljesítette. Ebben a hónapban arra törekednek, hogy előirányzott tervüket a hónap elejétől- egyenletesen teljesíthessék. Törekvésüket siker koronázza. Elő irányzatukat a hónap elejétől eddig Az értelmiséghez való viszonyunk kérdése nagy fontosságú. Ismert tény, hogy Szlánszky emberei kártevő módszereinek egyike az volt, hogy a munkásradikalizmus leple alatt szakadékot akartak teremteni a munkásosztály és az értelmiség között, a munkásokat szembe akarták állítani az értelmiségiekkel. Ez goromba kártevő sárbatipráaa volt azoknak az elveknek, amelyeket a munkásosztály mindig hirdetett. A múltban sohasem történt meg, hogy a forradalmi munkásság el akarta volna magától különíteni az értelmiséget, vagy hogy előítéleteket táplált volna Irányában. Ellenkezőleg, a munkásság minden harcias május elseje alkalmából közös csatasorba szólította a kéz és szellem dolgozóit. A munkásmozgalom mindig értékelte az értelmiségleket és a szocializmus győzelmének elképzelésénél a munkások mindig arra gondoltak, hogy művelt, tanult emberekre fognak támaszkodni. A szocializmus és a műveltség, a szocializmus és a tudomány egybefonódó fogalmak. Mi ennek tudatá. ban vagyunk. Mindenki látja, hogy a pártvezetés, a kormány és a köztársasági elnök minden lehetőt megtesznek, hogy a lehető legjobb viszonyt, tiszteletet és elismerést mutassák fel az értelmiségiek, tudósok és kultúrmunkások értékes munkája iránt. És pártunk új alapszabályzata értelmében is — amelynek alapját az SzKP új 'szervezeti szabályzatának elvei képezik — az értelmiséget a dolgozó nép alkotó részének tart. juk. Vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy ml az értelmiség? A marxi, lenini tudományos meghatározás szerint az értelmiség osztályok közötti réteg, amely műveltségénél fogva fontos Irányító szerepet visz a termelésben és egyben, fontos tár sadalml szerepet tölt be. Az értelmiség nem osztály; nem olyan osztály, amely anyagi javakat termel. A párt és az értelmiség viszonyáról ne és önönmaga fenn tudná magát tartani, mint az anyagi javakat termelő munkások, parasztok és iparosok. Az értelmiség hivatása szolgálni azokat az osztályokat, amelyek uralják a termelőeszközöket. A társadalomnak nyújtott szolgálataiért, eszmei értékeiért pedig az értelmiséget a társadalmi munkából eredő anyagi javakkal jutalmazzák. Nem ritkán a mi elvtársaink so. raiban is hajlandóság mutatkozik arra, hogy pl. a tanítókban, 'híva. talnokokban, orvosokban és mérnökökben Is, valamint más értelmiségiekben a burzsoáziát lássák. Ez rendkívül helytelen, mivel az értei, miség senkit sem zsákmányol ki, ellenkezőleg, munkája a társadalom szempontjából igen hasznos. A tökésrend idején az értelmiség többnyire rosszul fizetett és lényegében nyomorúságos helyzetben lévő réteget képviselt. Az értemiségi ré. teg egy része azonban a kapitalista rendszerben a burzsoázia felé hajlott, azokban az esetekben, amelyekben azt lehetővé tették a burzsoázia által nyújtott kivételes keresetek, ahol az értelmiség műveltségénél fogva a nép fölé emelkedhetett és ahol a szellemi és fizikai munka ellentételből nyerhetett, ahogy erre rávilágít Sztálin müve: ,,A szocializmus közgazdasági problémái .a Szovjetunióban". A kapitalista rendszer értelmiségének gondolkodásmódja ismert. Az indivídua llzmus, a zárt magánélet müvelése, a politikától való elzárkózás jellemezte. Azonban már a kapitalista Csehszlovákiában az értelmiség nagy része haladószellemü volt és leg. jobb elemei, színe-java becsületesen velünk, kommunistákkal haladt. ' Feladatunk: az értelmiséget, be. leértve a régit is, megnyerni a szocializmus építésének éš nem ma gunkkal szembeállítani. Lenin mond ta, hogy naiv dolog lenne azt gonIrta: Václav Kopecký dőlni, hogy a munkásosztály meg. kezdhetné a szocializmus építését anélkül, hogy felhasználná a burzsoá műveltség eredményeit. A szo. cializmusnak sokszorosan nagyobb szüksége van az értelmiségre, mint a kapitalizmusnak. Egy szovjet elvtárs az értelmiség kérdésével kapcsolatban nemrégen azt mondta nekem, hogy állást foglalni az értelmiséggel szemben „ártalmas bárgyúság" és hogy Lenin és Sztálin már a Szovjetunió fejlődésének kezdetén könyörtelenül szétverték „a tudatlanság kultuszának", az • értelmiség elleni állásfoglalásnak és hajlamok, nak megnyilvánulásalt. A fent említett szovjet elvtárs hozzátette: „Ököllel le lehet győzni a burzsoáziát, de nem lehet felépíteni a szocializmust; a szocializmust munkával és aggyal lehet felépíteni". Igaz, hogy néhányan az értelmiség köréből, tekintettel a múlthoz való viszonyukra, amikor társadalmi előnyökben részesültek, rávezethetök a szabotázsra és kártevésre és kétszínű álláspontot foglalhatnak el rendszerünkkel szemben. Ebből azon. ban nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy értelmiségellenes ál. láspontra kell helyezkednünk, épp. úgy mint a parasztság egy részének EFSz-ellenes magatartása nem késztethet minket parasztságellenes beállítottságra. Az értelmiséget is szorgalmasan meg kell győznünk, meg kell nyernünk, hogy a munkás, ság és az értelmiség jelenlegi viszonyára vonatkozzon Sztálin elvtársnak ezzel kapcsolatos megállapítása, melyet müvében „A szoclallzmus közgazdasági kérdései a Szovjetunióban" úgy fejtett kl, hogy a szocializmus körülményei között a munkásságot és az- értelmiséget elvtársi viszony kapcsolja össze, amely a társadalom jóléte fokozásának közös érdekéből fakad Ezért döntő fontosságú: új, szocialista értelmiséget kinevelni a dol. gozó nép soraiból, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiéit fiatal, tehetséges fiaiból', lányaiból, Erre a célra törekszünk, Megváltoztatjuk a diákság szociális össze, tételét és valamennyi fajtájú iskolánknak, a közép- és főiskoláknak kapuit elsősorban a dolgozó embe. rek családjából származó diákok előtt nyitjuk meg. Mind nagyobb mértékben tesszük lehetővé, hogy a munkások, dolgozó emberek, a közép. és főiskolákon foglalkozásuk megszakítása nélkül tanulhassanak, ígénybevéve a tanulás rendkívüli módszereit. Az új, szocialista értelmiség neve lésének feladatával kapcsolatban azonban legnagyobb jelentősége az új iskolai rendszernek van, amelyet törvénybe iktattak és amely az 1953—

1954.es iskolai év elején érvénybe lép. Ennek az új Iskolai rendszernek megvalósításával nemcsak a műveltség nagy általános emelkedését biztosítjuk országunk, ban, hanem egyben kialakítjuk a közép- és főiskolai képzettségű ká derek nagy méretekben történő nevelésének alapját is. Ezeknek a kádereknek, különösen a műszaki ér telmiség kádereinek szüksége mind sürgetőbb iparunk óriási fejlődése miatt. Olyan helyzetbe kerültünk ugyanis, hogy nlnes elég középiskolai képzettségű emberünk és érett, ségizett tanulónk a főiskolák, kiváltkép az új műszaki főiskolák számára. Ez szintén a Szlánszky.féle kártevés hagyatéka. Szlánszky bandájának tagjai abban az igyekezetükben, hogy ártsanak a szociallz. mus építésének, örömüket lelték ab ban, ha minél kevesebb ember tanulj Emellett á főiskolai képzett ségü, különösen mérnöki káderek szükségessége sokszorta nagyobb, mint azelőtt volt. Hogy ezt a helyzetet, a képzett káderek sürgető I szükségét megoldjuk és hogy a jövőben biztosítsuk a közép, és főiskolai képzettségű emberek nagyobb számát, kénytelenek vagyunk az 1963—-1954-es Iskolai év elején a már Ismert különleges Intézkedések egész sorát végrehajtani. Mindezt annak bizonyítására hozom fel, hogy mily nagyon értékelnünk kell az értelmiséget és hogy teljes következetességgel ki kell küszöbölnünk azokat az ártalmas irányzatokat az értelmiséghez való vi. szonyból, amelyeket Szlánszky bandájának tagjai tápláltak a munkásradikalizmus leple alatt. Ök alakították kl azt az állapotot, hogy a pártunk soraiban lévő értelmiségiek tagadni kezdték azt, hogy értelmiséglek, doktorok, képzett emberek, stb. A becsületes értelmiségi azonban csak büszke lehet arra, hogy mint értelmiségi a munkásosztály elvi alapján áll, hogy gondolatai, érzései és erkölcse egy a munkásokéval és hogy tagja lehet - kommunista pártunknak. Pártunk alapszabályzata értelmé, ben, a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség pártja. Az értelmiséginek nincs oka tagadni a párt előtt, hogy értelmiségi. Végeredményben, nézzük meg a „Sztá. lin képekben" c. könyvet. Egy 1931ben Sztálin elvtárs által személyesen kitöltött kérdőív fényképe található itt. Arra a kérdésre, hogy mi a szociális helyzete, Sztálin elv. társ így felelt: „értelmiségi". Valamennyi kommunista feladata állandóan szilárdítani a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, harcolni az értelmiséggel szemben megnyilvánuló minden ártalmas irányzat ellen, mivel csak egész dolgozó népünk közös igyekezetével érjük el célunkat — a szocializmus felépítését hazánkban. (A OsKP Központi politikai iskoláján elhangzott előadásból.)