Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-02 / 160. szám, csütörtök

1953 július 2. III szo I Mire mutatott rá a francia kormányválság? Franciaországban több mint egy hónapon keresztül tartott a kormányválság. A nemzetgyűlés előtt nap-nap után folyt le a miniszter, elnökök bukása. Hét jelölt nem kapta meg az alkotmány értelmében a kormányalakításhoz szükséges szavazatok számát, illetve szavazták meg jelöltségüket, leiöpiek és átengedték helyüket a következő jelöltnek. Csak a nyolcadik jelöltnek, Josef Lantol, „'obioiciall politikusnak sikerült végre megalakítania kormányát. Mivel magyarázható ez a hosszú ideig tartó kormányválság? A francia lapok kiemelik, hogy a válság annak ellenére tört ki, hogy a parlamentben az abszolút többséggel rendelkező polgári pártok között az alapvető bel. és külpolitikai kérdésekben nem volt semilyen különösebb nézeteltérés. A jobboldali lapok igyekeznek elhitetni az olvasókkal, hogy a kormánypártok körében nem volt egyetértés az egyes jelöltek körüli szavazásokban. ,,Az a benyomásunk — írta a ,,Le Monde" cimű lap. — hogy minden csoport inkább a saját pozícióival törődik, mintsem azon fáradozna, hogy megtalálják a megegyezéshez vezető útat." Lecoure, az MRP parlamenti frak ciójának feje, magyarázatot fűzötl ahhoz, miért nem támogathatja pártja az egyik miniszterelnökjelölt, Antoin Pinay programmját és eközben kijelentette: „Társai.

m félnek, hogy kiéleződik a komoly szociális válság, valamint hogy erősödik a közgazdasági pangás é

s növekedni fog a munkanélküliség" Más polgári pártok képviselői is hasonló aggodalmuknak adtak kifejezést. Erre vezethető vissza, a jobboldali szocialisták oppozíciója is egyes miniszterelnökjelől'tekkel szemben. Jelenleg egyetlen burzsoá párt sem hajlandó nyíltan magára vállalni a felelősséget az előbbi politikai irány folytatásáért. A militarizálá

s és a vietnami háború folytatásának politikája telje

s csődöt mondott. Pénzügyi nehézségekbe sodorta az országot. Ma minden polgári párt tudatában van e nehézségek komolyságának. A békés célokat szolgáló ipar számos ága válságot él át. Franciaország költségvetésének vesztesége a hivatalos, feltétlenül csökkentett számadatok szerint eléri a 730 milliárd frankot És hónapról hónapra fokozódik. Franciaország vesztesége az európai fizetési szövetségben eléri a 750 millió dollárt. Franciaországban az életfenntartáshoz szükséges költségek 1938-hoz viszonyítva kétszeresükre emelkedtek. Franciaország évente több mint 600 milliárd frankot irányoz elő a vietnami háborúra. A népi tömegek egyre határozottabban síkra szállnak a vietnami háború folytatása ellen. Valamennyi miniszterelnökjelölt panaszkodott a pénzügyi nehézségekre. Az „európai hadsereg'' megszervezéséről szóló egyezmény, amelynek címkéje alatt Nyugat-Németország revansiszta fegyveres erőit tömörítik, ellenállásra talál a francia lakosság különféle rétegeiben. Ez az egyezmény — Franciaország előző kormányai külpolitikájának gyümölcse Belpolitikai téren a rendőri megtorlások hulláma mindeddig nem •udta ŕeä tartózta tni a demokratikus er&íi nevekedését és konszolidálódását. A reakció számításai füstbe mentek. Ansimt a miniszterelnökjelöltek programmbeszédei erre engednek következtetni, a parlament jobbol dali többség

e még sem akarja, hogy feladják az előző politikát. Természetesen szemmel láthatóan nem annyira a kormányválság, hanem a mély politikai válság az, amely elégedetlenséget okoz Franciaország lakosságának legszélesebb tömegeiben. Figyelemre méltó tény, hogy a legreakciósabb lapok még mindig a régi nótát fújják és fennhangon hirdetik, hogy el kell térni az alkotmánytól, amely mint ismeretes, a demokratikus szabadságjogok elemeit tartalmazza. A „Figaro" palástolatlan bosszúsággal írja, hogy a mai alkotmány — „a többség műve, amelybe a kommunisták is beletartoznak." Egy másik, ugyanolyan szellemű lap egyenesen küzdelmet indít „az alkotmány 45 cikkelye el len, amely a miniszterelnökjelölt számára kötelezővé teszi a szavaza tok abszolút többségének megszerzését teljhatalmának megerősítésé re." A reakciós sajtószerVfek felhí vást intéznek az alkotmány oly módosítására, hogy az egyes polgári pártok a parlamenti szavazatok egyszerű többségével kerülhessenek hatalomra. A lapok igyekszenek az olvasó figyelmét abba az irányba terelni, hogy a kormányválságokat az alkotmány idézi elő és ebből az egye. düli kiút, az alkotmány megváltozI tatása abból a célból, hogy lehetővé tegy

e diktátori teljhatalommal felruházott kormány megalakítását. Az egyes legreakciósabb lapok még tovább mennek. Az „erős pénzröl" sóhajtoznak. Az „Express" o. jobboldali hetilap például azt jósolgatja, hogy a képviselőháznak egy szép és nyilvánvalóan már nem sokára bekövetkező napon meg kell hajolnia a kívüle álló erő előtt." A reakció mai erőit felbecsülve, a demokratikus sajtó megjegyzi, hogy a nemrégen lezajlott helyi képviseleti választások alkalmával a De Gaulle-párt vereséget szenvedett és a kommunisták az összes szavazatok több mint egynegyed részét szerezték meg és így az első helyre kerültek Ez a népi tömegek állásfoglalásának ékesen szóló bizonyítéka. A „Le Monde" című lap nemrégen azt írta, hogy most „közgazdaságunk és diplomáciánk problémája egy és ugyanaz a probléma. A szociális biztositás és Indokína, az adó és a hadihitel... mindezeket a kér! .léseket nem lehet egymástól elvá. i lasztani és egymástól függetlenül szemlélni." Más szóval a mai Franciaország gazdasági és szociális nehézségeit egy bizonyos politikai irányzat idézte elő és ennek az irányzatnak megváltoztatása nélkül ezek a nehézségek kiküszöbölhetetlenek. (A moszkvai „Pravda" cikke | nyomán.) Á khmer! helyzetről Az indokínai francia katonai hatóságok Khmer (Kambodzsa) fővá rosában rendkívüli intézkedéseket tettek. Katonaság szállta meg a város stratégiai pontjait és katonai egységek őrzik az összes kormány épületeket. A francia gyarmatosí tók azzal magyarázkodnak, hogy esetleges zavarok elkerülése végett tették meg ezeket az »óvatossági« intézkedéseket. A khmeri kormány provokációnak, jogtalan megfélemlítő rendszabály nak minősítette a francia eljárást és bejelentette, hogy khmeri fegyveres erőket vezényel a franciák álltai megszállt kormányépületek megvédésére. A delhi rádió közli, hogy Khmer (Kambodzsa) kormánya tiltakozó jegyzéket nyújtott át a khmeri francia főbiztosnak a francia hatóságok intézkedései ellen. A jegyzék rámutat arra, hogy a francia katonai hatóságok hadállásokat építettek ki a pnompeni repülőtér körül és tüzérségi lövege ket irányítottak erre a városra. A jegyzék tiltakozik az ellen is, hogy újabb francia csapaterősításeket készülnek küldeni Khmerbe. A jegyzék a francia katonai hatóságok intézkedéseit »prqvokációs jellegüeknek« minősiti. A bonni szövetségi gyűlés elfogadta az új mandáfumrabló törvényjavaslatot A bonni szövetségi gyűlés reakciós többsége elfogadta a választójogi törvényjavaslatot. Eszerint a választókerületekben a legtöbb szavazatot kapott képviselőjelöltet tekintenék megválasztottnak, függetlenül attól, hogy a reá esett szavazatok száma meghaladja-e a kerületben összesen leadott szavazatok ötven százalékát. A törvényjavaslat kimondja, hogy a mandátumok elosztásánál csak olyan pártot vesznek figyelembe, amelyre az egész országban leadott szavazatok legalább öt százaléka esett. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának újabb intézkedései A demokratikus sajtó közli a Német Demokratikus Köztársaság kormányának új, fontos intézkedé-^ seit a dolgozók életszínvonalának megjavítására. A minisztertanács többek között elrendelte, hogy fizessék meg a fasiszta provokációk miatt elvesztett munkaidőt. A helyi ipar és a kisipar fejlesztéséről szóló kormány rendelet felszólít minden népi üzemet. hogy segítse anyaggal a kisiparosokat és a magánvállalkozókat. A Német Demokratikus Köztársaságban folyó lakásépítés gyors fejlesztése érdekében a miniszter tanács rendeletet adott ki a lakos ság épitőanyagellátásának megjavítására Az építtetők széleskörű pénzügyi segítségben részesülnek. Az NDK kormányának határo zatai haladéktalanul érvénybe lépwek. Gyors ütemben javulnak a Német Demokratikus Köztársaság lakosainak életviszonyai Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának legutóbbi nagyjelentőségű határozatai nyomán gyors ütemben javulnak a lakosság életviszonyai. Az állami, szövetkezeti és magánkézben levő áruházakban és boltokban nagymennyiségű, ki váló minőségű közszükségleti cikk áll a fogyasztók rendelkezésére. A közellátási és a belkereskedelmi minisztérium a minisztertanács határozata alapján hatalmas árumennyiséget juttat az állami tartalékokból az elosztószerveknek. A párt, a kormány és a szabad német szakszervezetek megbízottai mindenütt gondosan ellenőrzik a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló határozatok gyors végrehajtását. Tömegesen térnek vissza a Német Demokratikus Köztársaságba az eltávozott személyek A Német Demokratikus Köztársaság kormánya — mint ismeretes — teljes büntetlenséget és minden tulajdon visszadását biztosította mindazok számára, akik a tévesnek bizonyult intézkedések miatt Nyugat-Németországba vagy NyugatBerlinbe szöktek és most visszatérnek a Német Demokratikus Köztársaságba. Az eltávozott személyek nagy számban élnek ezzel a lehetőséggel. A legutóbbi napokban igen sok kiskereskedő, kisiparos és egyénileg gazdálkodó paraszt tért vissza a Német Demokratikus Köztársaság ba. Az olasz köztársasági einök megkezdte az új kormány alakításával kapcsolatos tárgyalásokat A »Fteuter« jelentése szerint hi vatalosan közölték, hogy a De Gas j peri-kormány lemondott. De Gasperi lemondása után az ' olasz köztársasági elnök hétfőn dél után megkezdte az új kormány megalakitásával kapcsolatos tárgyalásokat. Elsőnél^ Enrico De Nicola, volt köztársasági elnök ke reste fel Einaudi köztársasági elnököt. A kormányalakítással kapcsolatos tanácskozások kedden folytatód tak. Reggel 9 órakor Gronchi és Merzagoro a képviselőház, illetve a szenátus új elnöke, valamint az alkotmányozó nemzetgyűlés két volt elnöke, Saragat és Terracinj keres ték fel a köztársasági elnököt. Kedden délután Einaudi a parlamenti csoportok vezetőivel kezdte meg tárgyalásait. Ezeket pártjuk és nevük betűrendi sorrendjében hívták össze. Ennek megfelelően először Mauro Scoccimarro, az Olasz Kommunista Párt szenátusi csoportjának vezetője, majd közvet. lenül utána Togliatti, mint a kom ihunista parlamenti képviselők csoportjának vezetője tárgyal Einaudival. A CGIL vezetőségének határozata az olasz kormány politikájának megváltoztatását követeli A CGIL (az olasz általános szak szervezeti szövetség) vezetősége közzétette a legutóbbi ülésszakon elfogadtott határozat szövegét. A határozat többi között így hangzik: »A CGIL vezetősége jóváhagyta Di Vittoriónak, a CGIL főtitkárá nak és Novellának, a CGIL szervezőtitkárának beszámolóját. A bi zottság kijelenti, hogy a június 7 én lefolyt parlamenti választások a munkásosztály és az ország haladó erőinek lényeges elörehaladá sáról, a CGIL azon politikájának diadaláról tanúskodtak, amely a munkásosztály és a dolgozók egységén és a középrétegekkel való szoros szövetségen alapul. A dolgozók győzelme arról is tanúskodott, hogy az országban és a parlamentben az erőviszonyok jelentős mértékben Xnegváltoztak. Az erőviszonyok e megváltozásának megfele löen, meg kell változnia a kormány politikájának és az általános helyzetnek is.« A határozat ezután felsorolja a munkásosztály és a néptömegek érdekében végrehajtandó politikai és szociális követeléseket, így a többi között a nemzetközi jövedelem igazságosabb elosztását, a <iernokratikus szabadságjogok biztosítását, Olaszország tevékeny bekapcsolódását a béke megvédéséért folyó széleskörű, világméretű mozgalomba. Követeli a jelenlegi politikának, a gazdasági elnyomorodás politikájának elvetését, azaz: az olasz mezőgazdaság elmaradottságának leküzdését, földreform és az alkotmányban előirányzott kollektív • megállapodások módosítása útján. Követeli az olasz iparnak a nép szolgálatába való állítását, valamint a keleteurópai országokkal, Kínával és általában Kelettel a gazdaságilag előnyös kerekedeimi kapcsolatok felvételét. Az' a tény, hogy a dolgozó tömegek egyhangúlag helyeslik a CGIL politikáját — hangoztatja befejezésül a nyilatkozat — arról tanúskodik, hogy a CGIL.

t szervezetileg meg lehet erősíteni a különböző politikai és szakszervezeti irányvonalakat követő dolgozóknak a CGIL kötelékébe tartozó szakszervezetekhez való csatlakozás útján. Erre azért van szükség, hogy a CGIL még nyomatékosabban léphessen fel az olasz dolgozók kenyerének és jogainak védelmében. Az Egyesült Államok löszereket rendelt Jugoszláviában A londoni rádió és az AFP jelentése szerint az Egyesült Államok és Jugoszlávia képviselői Heidelbergben egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében az úgynevezett off shore megrendelések keretében az Egyesült Államok lőszereket gyártat Jugoszláviában. A jelentés hang. súlyozza, hogy a megrendelt lőszer valószínűleg a jugoszláv hadsereg tulajdonában marad. Li Szín Man leguíabb terve a kínai népi önkéntesekkel kapcsolatban Az Tíj Kína hírügynökség külön tudósítjója írja: Miután Li Szin.man a koreai néphadsereg fogságba esett harcosai közül az amerikaiak hallgatólagos beleegyezésével sokakat erőszakkal visszatartott, most újabb terv készült a kínai népi önkéntesek fogságba esett harcosai nagy részének visszatartására. Li Szin-man, aki az amerikaiak magatartásán felbátorodva, nem elégszik meg a koreai hadifoglyok tömeges elhurcolásával, összejátszik a Csang-Kai-sek-klikkel, hogy együttesen megkíséreljék „szabadonbocsátani", majd erőszakkal Taívanra hurcolni a kínai népi önkén, tea egységek fogságba esett és DélKorea területén őrzött harcosait. A liszinmanista ég csangkaisekista banditák már meg is kezdték ennek a sötét tervnek keresztülvitelét. Az Associated Press jelentette, hogy a liszinmanista banditák június 20-án, a kizárólag amerikai katonák által őrzött 2-es számú puszani hadifogolytáborból 107 kínai népi önkéntest elraboltak. Ezek közül 57-et az amerikaiak később visszaszereztek a liszinmanista rendőrségtől, a többi 50 azonban még mindig Li Szin-man kezén van. Egy amerikai tiszt állítása szerint ennek az ötven elhurcolt kínai hadifogolynak visszaszerzésére nincs lehetőség. Közben a moszulpói táborban (Csezsu szigetén), ahol a nem közvetlenül hazatelepítendönek minősülő kínai hadifoglyokat őrzik, kuomintangista ügynökök ismételt tüntetéseken követelték a hadifoglyok „szabadonbocsátását". Az Egyesült Államok hallgatóla gos beleegyzésével és bátorításával egyre szorosabb együttműködés jön létre a hadifoglyok visszatartása terén a liszinmanista és a kuomintangista banditák között. Amerikai hírügynökségek ismételten olyan jelentéseket közöltek Taivanról, hogy a Kuomintang-banditák örömmel üdvözölnék, ha a „szabadonbocsátott" kínai hadifoglyok Taivan szigetére mennének. Az Internacionál News Service jelentése arról számol be, hogy a Kuomintang-bandi. ták javaslatot tettek az Egyesült Államok kormányának a hadifog, lyok erőszakos visszatartására. Keszoni megfigyelők hangsúlyozzák, hogy az USA Li Szinman provokációja óta mindezideig semmiféle eredményes intézkedést sem tettek e provokáció megfékezésére. Li Szin-man folytatja a hadifog, lyok elhurcolását, annak ellenére, hogy a hadifogolytáborok teljes ellenőrzését amerikai csapatok vették át. Az Egyesült Államok azt sem követelték, hogy Li Szin-man szol. gáltassa vissza az elhurcolt hadifoglyokat. Az a tény, hogy Lj Szin-man együttműködik a Csang Kaisek bandával a kínai népi önkéntesek fogságba esett harcosainak erőszakos visszatartásában és ezzel a fegyverszünet további aláaknázásában, komoly figyelmet érdemel a világ részéről. Clark beismerte, hogy az összes hadifogolytáborok ellenőrzése alatt állanak. Ezért semmiképpen sem bűjhat ki a súlyos felelősség alól, amely azért terheli, hogy Li Szinman erőszakkal visszatart több mint 27.000 hadifoglyot. Az Egyesült Államokat teljes és közvetlen felelősség terheli a hadifogolytáborokban bekövetkező bármilyen inoi. densért.