Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-11 / 168. szám, szombat

Világ prol etá rjai eg yes üljete k! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 július 11, szombat 40 fillér VI. évfolyam, 168. szám c/l tttni t&ánihan : Duvanov módszerével dolgoznak a keletszlovákiai téglaüzemekbcn (2. old.) A párt, a kormány és a szovjet nép győzhetetlen egysége (A moszkvai Pravda, 1953. júliu s 10-i vezércikke) (3. old.) A koreai-kínai fél hozzájárult ahhoz hogy a két fél küldöttségei megvitassák a fegyverszüneti egyezmény gyakorlati megvalósításával kapcsola­tos kérdéseket (4. old.) A burzsoá-nációnálizmusról (5. old.) Ma kezdődik Prágában a nyolcadik csehszlovák— magyar atlétikai viadal (6. old.) Gondoskodjunk a dolgozó emberről Pártunk és kormányunk minden tevékenysége a dolgozóink jóléte, boldog és örömteli élete biztosításá­nak érdekeiből indul ki. Pártunk és kormányunk a háború utáni néhány év alatt folytatott politikájának eredményei, amikor megkezdtük né­pi demokratikus köztársaságunk épí­tését, nem kicsinyek. Hogy növeljük országunk gazdasági erejét és meg­teremtsük a dolgozók anyagi és kul­turális színvonala emelkedésének alapjait, iparunk átépítésén és épí­tésén dolgozunk, meggyőzzük dol­gozó parasztjainkat, hogy az ö gaz­dagabb élethez vezető útjuk is a kö­zös szocialista nagytermelésre való áttérésben van. Szocialista építésünk sikerei dol­gozóink jelentősen magasabb élet­színvonalában mutatkoznak meg a legkifejezőbben a münclien-elötti köztársaság idejéhez viszonyítva. A mai átlagos munkásbérek és fizeté­sek a kapitalista köztársaságéval összehasonlítva több mint felével emelkedtek. A közszükségleti cik­kek árai e^zel szemben alig egyhar­maddal magasabbak, a szolgáltatá­sok díjai pedig a felével alacso­nyabbak, mint a háború előtt. A reális- bér tehát több mint egyne­gyedével magasabb, mint a kapita­lizmus idején. Dolgozóink életszínvonalának je­lentős emelkedése nemcsak abban rejlik, hogy 'ma többet vásárolhat­nak. mint a kapitalista köztársaság­ban. Népi demokratikus köztársasá­gunkban ma minden embernek biz­tosítva van a munkához való joga, mentes a munkanélküliség veszélyé­től. az öregség és a betegségből származó félelemtől. Ma nincsenek százezrgs munkanélküli tömegek, ma minden évben az emberek száz­ezrei utaznak rekreációra, a volt gyárosok, pénzmágnások és nagy­birtokosok palotáiba. Számos lakó­házat, gyermekotthont, iskolát, szá­mos szociális és egészségügyi be­rendezést építettünk, olyanokat, amilyeneket a Szovjetunión kívül nem találunk meg sehol másutt a világon. Államunk jelentős összege­ket fordít új értelmiségünk nevelé­sére, milliárdokat fizet a szociális biztosítására, a gyermekes családok és hasonlók támogatására. Ezeket a vívmányokat és számos X>-egyéb vívmányt egyedül csak azért lehetett megvalósítani, mert népünk áldozatkészséggel végzi azokat a fel­adatokat. amelyek biztosítják anya­gi és kulturális színvonalának emel­kedését. mert minden évben több szenet fejtünk, több vasat és acélt olvasztunk, több gépet és berende­zést, több napi szükségleti cikket gyártunk, mert földművelési terme­lésünk is sokat fejlődött, főként a gabona termelésben és állattenyész­tésben. Mindazok a sikerek, amelyeket a kizsákmányolók hatalmának meg­döntésében elértünk, természetes, hogy szálka ellenségeink szeméiben. Több tonna papírt telenyomtattak és az izgató beszédek ezreit mond­ták és mondják, hogv dolgozó né­pünk szemében csökkentsék és be­feketítsék annak a műnek nagysá­gát. amelyet építünk, hogy elhomá­lyosítsák azt a valóságot, milyen nagy tettekre képes az a nép, mely megszabadult a kizsákmányolóktól, amely hazájában jobban betölti a gazda szerepét, mint a kapitalisták. A pártszervezeteknek ezeket a vi­lágos és meggyőző tényeket meg kell magyarázniok az embereknek, hogy teljes mértékben tudatára éb­redjenek azoknak a sikereknek, amelyeket elértünk, hogy lássák az örömtelibb és gazdagabb élet felé vezető útunk jó eredményeit és táv­latait és ezeket a mindennapi mun­kában annál inkább valóra váltsák. Gazdasági téren további sikereket elérni annyit jelent, hogy meg kell nyernünk minden dolgozót arra, hogy sajátmaga javítsa meg mun­kához és közös müvünkhöz való vi­szonyát és saját erejéből a lehető legnagyobb mértékben járuljon hoz­zá egész társadalmunk gazdagságá­nak gyarapításához. Pártunk és Kormányunk igyeke­zete arra irányul, hogy egész gaz­daságunkat magasabb -színvonalra emeljük, hogy a Szovjetunió példá­jára mi is megvalósíthassuk dolgo­zóink legszélesebb rétegei életszín­vonalának emelkedését, hogy rátér­hessünk a legszükségesebb árucik­kek fokozatos árcsökkentésének út­jára és ezzel a munkások reálbérei­nek és a többi dolgozók jövedelmé­nek emelésére is. Ezen az úton akkor haladunk majd biztosan és egyenesen, ha szo­cialista építésünk minden szakaszán teljesíteni fogjuk az ötéves terv fel­adatait e s mindennap jobban fogunk gazdálkodni. Az egész probléma ab­ban rejlik, hogy pártunk és kormá­nyunk politikáját aktívabban való­sítsuk meg, hogy dolgozóink minden igyekezete hazánk gazdasági és kul­turális építésének sikeres megvaló­sítására irányuljon. Ez mindenek­előtt megköveteli, hogy a pártszer­vezetek fokozzák a termelési tervek teljesítésével kapcsolatban a dolgo­zók nevelésére fordított minden­napos gondoskodást, hogy az embe­rek figyelmét türelmes meggyőzés­sel, hatalmas, örömteli feladataink megvalósítására irányítsák. Minél jobban fogják érteni dolgozóink pártunk és kormányunk politikáját, annál aktívabban váltják ezt valóra mindenütt és annál hamarább élvez­zük majd munkánk gazdag gyümöl­cseit. Ez egyúttal megköveteli, hogy pártszervezeteink építésünk és to­vábbi feladataink pozitív oldalainak megvilágításánál ne feledkezzenek meg az égető kérdésekről és problé­mákról, hogy gondosan figyeljék a dolgozók hangját, hogy beszéljenek az emberekkel a gondjaikról és ne­hézségeikről és hathatós intézkedé­seket tegyenek a különféle hiányos­ságok kiküszöbölésére Embereink állandóan a látszóla­gos kicsiségek helytelen bürokrata megoldásának eseteivel találkoznak, amelyek a dolgozókat fölöslegesen elkeserítik. A nehézgépipari és a kohó- és ércbányaiparügyi miniszté­riumok üzemei képesek az olyan észszerű gépek és berendezések egész sorát gyártani, amilyeneket sohasem gyártottak, iparunkat el­látják a legkülönbözőbb fajtájú ter­melési eszközök hatalmas mennyi­ségével. De ezek a minisztériumok mostanáig nem voltak képesek biz-' tosítani a megfelelő mennyiségű borotvapenge gyártását. Tanácsko­zás tanácskozást ért, jegyzőkönyv jegyzökönyvet, de eredmény sehol. Ugylátszik, hogy a borotvapengék gyártása az állandóan tárgyaló bürokraták kezébe került, akik tel­jesen érzéketlenek az emberek köz­szükségletei iránt. Ezt a nemkívá­natos állapotot energikusan meg kell változtatni. Dolgozóink állandóan panaszkod­nak az élelmezésben előforduló kü­lönféle rendetlenségekre. Kell, hogy kereskedelmünk dolgozói sokkal ér­zékenyebben reagáljanak a vásárló közönség követelményeire és sokkal készségesebben kell keresniök meg­oldást a termeléssel együttműködve, nagyobb mértékben kell hatniolt az iparra, hogy fejlessze, kiszélesítse az árucikkek fajtáit, javítsa a ter­mékek minőségét és fordítson több gondot az árucikkek csomagolására és külső formájára. Elsősorban üzemi szakszerveze­teinknek kell jelentősebb szerepet betölteni a dolgozó emberről való gondoskodásban. A szakszervezetek funkcionáriusai gyakran leegyszerű­sítik a szakszervezetek feladatát — a dolgozók érdekeit képviselő szer­vezetek feladatát — és a dolgozók panaszait, a hiányosságokat a rossz munkakömyezstre, a helytelen mun­kaszervezésre, a nem megfelelő szo­ciális berendezésre hárítják. Ezek­nek a hiányosságoknak a megjaví­tása nem járna nagy költségekkel. A szakszervezetek kötelessége az, hogy az üzem vezetőségével -együtt törődjenek azzal, hogy a dolgozók­nak meg legyenek a kedvező felté­teleik feladataik teljesítésére. Ve­gyük például a libereci textilüze­met. Itt néhány év óta a nyári hó­napokban csökken a termelés. Az üzem élmunkásai rámutatnak arra, hogy az eredmény csökkenésére és­(Folytatás a 2. oldalról.) Harcban a dús termés betakarításáért Az aratási munka dandárjában vagyunk. Dolgozó parasztjaink örömmel takarítják be a dús termést. Ha­zánkban mindenütt szívós harc folyik minden szem gabonáért. Az aratás és cséplés eddigi eredményei azt mutatják, hogy dolgozó parasztjaink egész évi fárad­ságos munkájának gazdag a gyümölcse. Ilyen jó ter­mést mint az idén, évtizedek óta nem takarított be dolgozó parasztságunk. Az eddigi jelentések alapján nem megy ritkaság számba az átlagos 30—35 mázsás őszi árpa, 30—40 mázsás búzatermés. A csúzi állami gazdaságban hektáronként 49 mázsa búza termett. A gazdaság dolgozói büszkén !>eszélnek arról, hogy az új módszerek alkalmazása a kercsztsoros vetés, a szem­cséstrágyázás nem volt, hiábavaló- Látják azt, hogy a haladó mezőgazdasági tudomány nagyban segíti mun­kájukat. Ezért dolgoznak az aratásban is határtalan lelkesedéssel. A kombájn és az önkötözögépkezelük ki­magasló eredményei még serényebb munkára ösztönzik a dolgozó parasztokat. Büszkék arra i s. hogy a hatal­mas kombájn egy nap alatt 8—10 hektárnyi területen levágja és elcsépeli a gabonát és nehéz, fáradságos munkától menti meg őket. Kiváltképpen kimagasló eredményt ért el kombájnjával Szeifert Ferenc, aki egy nap alatt 11 hektárnyi területen végezte az aratást és a cséplést. .­A lendületes munka és az óriási gépi segítség ered­ményeképpen számos helyen a napokban már végez­nek is az aratással. Még örvendetesebb, hog v sok­helyütt már befejezték a z aratást. így pl. a balázstagi állami gazdaságcui csütörtökön estére, a csúzi állami gazdaságon pedig |iéntekre a zabon kívül már learat­ták a gabonaféléket. Muzslaiak járnak az élen a párkányi járásban Az idén a muzslaiak eddig so­ha nem látott lendülettel fogtak az aratáshoz. Már jőelőre megcsinál­ták az aratási tervet és megszer­vezték az aratócsoportokat. A ter­més betakarításában nagy segítsé­gükre vannak a köbölkúti traktor­állomás dolgozói. Az aratási tervet eddig a szövetkezet 20 százalékra teljesítette. Nagy segítséget nyújt a muzs­laiaknak Lipták Ferenc kombájnos. Lipták Ferenc a muzslai szövetke­zet tagja. Most ö a legboldogabb ember Muzslán, mert. kombájnjával azt a szövetkezetet segítheti az ara­tásban. amelynek ő is tagja. Leg­büszkébb azonban akkor, amikor látja, hogy a szövetkezet tagjai meg vannak elégedve munkájával. Ha valaki érdeklődik a kombájn iránt, szívesen ad felvilágosítást a kérdezőnek. A végén aztán mindig hozzáteszi, a Szovjetuniónak kö­szönhetjük azt, hogy kombájnok segítségével egyszerre végezhetjük el az aratást és, a cséplést. Az aratógépkezelők is becsülete sen megállják helyüket. Már eddig learattak 156 hektárt és a cséplést is megkezdték. A tarlóhántással is jól haladnak. Sokkal előbbre vannak mint a bú csiak. Két Skoda és egy Zetor traktorral végzik a tarlóhántást. Már eddig 68 hektárt, szántottak föl. A három traktoros közül, akik a tarlóhántást végzik, eddig Jenei Sándor érte el a legszebb ered­ményt. A hidegvölgyi ga/daságban július 12 ig befejezik az aratást A gazdaság dolgozóinak 218 hek­táron -kell elvégezniök az aratást. Július 6-án kezdték meg a munkát és 12-re már be is fejezik. A mun kák gyors elvégzésében nagy ér deme van a gazdaságban dolgozó traktorosoknak. Munkaversenyben állnak egymással. A versenyt min­dennap értékelik, így minden egyes traktoros tudja, milyen eredmény­nyel zárta a napot. A traktorosok úgylátszik egyformán felkészültek az aratásra, mert az egyik a má­sikat nem tudja megelőzni. A leg­utóbbi megállapítás szerint átla gosan naponta 9 hektárt aratnak. Mezei Ferenc kombájnos eddig 33 hektárt aratott le A búcsi szövetkezet földjein 3 kombájn dolgozik. A kombájnok munkájával meg vannak elégedv e a búcsiak. Különösen Mezei Ferenc tett ki magáért. Már eddig 33 hek­tárt aratott le és 211 mázsa gabo­nát csépelt ki. Ezt a teljesítményt öt nap alatt érte el. Az öt nap alatt 51 órát dolgozott. Mezei Ferenc ezzel a teljesítmé­nyével nemcsak a búcsi szövetkezet kombájnosai köZül került az első helyre, hanem a köbölkúti traktor­állomás összes kombájnosai közül ö ért© el eddig a legszebb eredményt. Aratási tervét már eddig 20 száza­lékra teljesítette. Az aratógépek is szépen dolgoz­nak a búcsi szövetkezetben, A szö­vetkezet földjein 9 aratógép közül Pál Vilmos traktoros érte el eddig a legszebb eredményt. Már eddig 40 hektárt aratott le. A napi teljesít­ménye 6 hektár volt eddig. Az ara­tási tervét már 50 százalékra telje­sítette. Az aratógépkezelök eddig összesen 114 hektárt arattak le. Az aratási munkáik mellett a cséplést is megkezdték. M'cst még csak egy cséplővel csépelnek, mivel a gabona még nem eléggé száraz és az aratás mellett egyelőre nem tud­nak a géphez több munkaerőt bizto­sítani. A tarlóhántással azonban lema­radtak. A tarlóhántást eddig a 114 hektár learatott területen csak 30 hektár&n végezték el. Ezzel az ered­ménnyel nem lehetnek megelégedve sem a búcsiak, sem a köbölkúti traktorosok. Reméljük, hogy a le­maradást rövidesen behozzák. Negyvenegy mázsás átlagos hektáiiiozam a libádi állami gazdaságban A nánai állami birtok igazgató­ságához tartozó gazdaságokban az aratási tervet 60 százalékra telje­sítették. Az őszi árpa aratásával és cséplésével már végeztek. Az őszi árpánál eddig a legszebb ered­ményeket a libádi gazdaság dolgo­zói érték el. A gazdaságnak 12.5 hektár őszi árpája volt. Az átlagos hektárhozanrmal meg vannak elé­gedve, mert hektáronként 41 má­zsa őszi árpájuk termett. Az aratási munkákkal egyidőben megkezdték a dohánytörést. A gaz­daságnak 5 hektár dohánya , van. A dohánymunkákat Hrusnyák József családja végzi. A dohány olyan gyönyörű, hogy hektáronként meg lesz a 24 mázsá^ átlagos termés. Bátran mondhatjuk, hogy tőle a többi asszonyok is tanulhatnak. Rusnyák Józsefék a dohánytörést július 26-án kezdték meg. Eddig már 1.600 zsinór dohányt fűztek fel. Iparkodnak minél előbb végez, ni a dohánytöréssel, hogy egyetlen levél dohány se vesszen kárba. Hamar József az elsők között a csallóközcsütörtöki traktor­állomáson Szlovákiában az aratási munkál* tervét a csallóközcsütörtöki gép­és traktorállomás június 9-ig 14.5 százalékra teljesítette. A szocialis­ta versenyt. amelyben az összes kombájnosok és traktorosok részt­vesznek, —- munkateljesítményük fokozására használják fel. A 15 ló­erős traktorosegységre eSö átlagos teljesítmény 23 hektár. A kombáj­nosok 385 liter üzemanyagot taka­ritottak meg és 1.352 tonna gabo­nát csépeltek ki. A traktorosok összesen 674 liter üzemanyagot ta­karítottak meg. A csallóközcsütör­töki gép. és traktorállomás leg­jobb kombájnosa , Hamar József CsISz.tag, aki Sz. 4-es kombájnnal 107 óra alatt 57 hektár gabonát aratott le, 115 tonnát csépelt ki, 80 liter üzemanyag megtakarításá­val. Negy kombájn arat a szögyéni EFSz határában Tizennégy önkötözőgéppel indul­tak a szögyéni EFSz tagjai az idei dús termés betakarításának harcá­ba. Mindenki örömmel dolgozik, mert tudja, hogy az egész évi fá­radságos munkája nem volt hiába­való. Jó termést ígér az árpa, a búza, a rozs, egyszóval minden ter­ményből bőven csurog majd a zsák­ba a szem. A határban serény munka folyik A falu apraja-nagyja a tewnés be takarításán szorgoskodik. Az ara tás második napján megjelent a szögyéni négy kombájn is. Az EFSz tagjai csodálkozva nézték ezt a hatalmas gépet, amely alig 2—3 emberi munkaerő igénybevételével egyszerre arat és csépéi is. No, de jól megy a munka az aratógépek kel is. Háromszáz azoknak a szá­ma, akik a gépek után összehord­ják és keresztbe rakják a kévéket. A közös munkának már az első napokban megmutatkozott az ered ménye. Mind az önkötözőgépveze tők, mind a kombájn vezető k kim,) gasló eredményeket érnek el. Nem maradnak le a munkákban a ké­vehordók sem.. Dicséretet érdemel­nek Koncser András és Borsányi János. A szögyéni EFSz páros verseny­ben áll a bátorkeszi EFSz.el az aratás gyors és veszteség nélküli elvégzéséért. Azonkívül elhatároz­ták, hogy a gabonabeadást jóval a határidő előtt teljesítik. Az aratással egyidőben elvégzik a tarlóhántást is és nyomban vetik a másodnövényeket. Eddig a leka­>zált terület 75 százalékát megszán, tották és elvetették a másodnövé­nyek magvát. ' t i

Next

/
Thumbnails
Contents