Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-07 / 164. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 július 7, kedd 40 fillér VI. évfolyam, 164. szám c/t mai istámhan • Antonín Zápotocky köztársasági elnök meglátogatta a a brnói Állami Színházat (2 old.) Togliatti elvtárs beszámolója az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének ülésén (3. old.) Pártélet (4. old.) Előre a termén betakarítás győzelméért (5. old.) A vasárnap sportja OS. old.) Minden erővel az aratásba Az utóbbi napok meleg időjárása, a nyári nap éltető sugarai arany sárgára érlelték a dús gabonát. Ki. váltképpen a déli vidékeken már beérett a rozs, a búza és kasza alá érett a tavaszi árpa is. Dolgozó parasztjaink megkezdték a betakarítási harc döntő csatáját. Állami gazdaságaink, EFSz-eink határában zúg a kombájn, kerepel az aratőgép, az egyénileg gazdálkodók földjein peng a kasza. Az ' egész esztendő fáradságos munkájának gyümölcse, a bő termés a'szorgos kezek nyo. mán a dolgozó nép magtárába kerül. Ünnepnapnak számítanak a mostani napok falvainkon. Az év legszebb, de egyben a legnehezebb munkája az aratás, a cséplés. Dolgozó parasztságunknak tehát ereje teljes bevetésével hozzá kell látnia a munkához, hogy az új kenyérnekvalő minél előbb a dolgozók raktárá. ba kerüljön. A termés sikeres és veszteségnélküli betakarításáért folyó küzdelemben elsősorban is traktorállomásainkra hárul a legnagyobb feladat. Az esős időjárás, s a nagy meleg következtében nemcsak a rozs érett be, hanem gyönyörűen megérett már'a búza és aratni lehet általálett volna a földön és a terménynek legalábbis 50 százaléka tönkrement volna. Ez is bizonyítja, hogy kom bájnnal sokkal gyorsabb és bizto sabb az aratás. Egyes helyeken még a vezetők is „objektiv" okokat hoznak fel, hogy „a mi földjeinkre nem jó a kombájn, nehéz és mégnyomja a földet". Számos esetben arra hivatkoznak, hogy azért nem lehet kombájnnal aratni illetve csépelni, mert nincs „megfe lelő" hely a gabonák szárítására, nincs „elegendő ponyvápk, amivel letakarnánk a gabonát eső idején" Az efféle „objektív" okok sehogyse állnak a lábukon. Az ilyen érvelés mögött a megbújt reakciót találjuk Természetes, hogy a gabona szárításánál számítani kell az esős napokra és biztosítani k.ell azt, hogy a gabona ne ázzék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kombájnnal csak abban az esetben aratunk, ha annyi ponyva áll rendelkezésünkre amennyivel talán a fél határt is befödhetnénk eső idején. Még abban az esetben is, ha/ éppen szárítás idején jön a zápor,' könnyen védekez. hetünk ellene és nem megy tönkre gabonánk Ha idejében gúlába rakjuk, nem ázik be mélyebben 2>ban a tavaszi árpát is. Az aratás cm-nél. Hogy ez így van, erről megsürget. Nincs idő tehát késlekedés, re. A meleg állandóan fokozódik és ha nem igyekezünk a termés betakarításával, az a veszély fenyeget, hogy a gabona túlérik, jobban pereg a szem, s nagyobb a szemveszteség. Hogy ezt megakadályozzuk, kombájnvezetőinknek és önkötözögépkezelőinknek az aratási mun. kákban a nap minden percét, óráját a leggazdaságosabban ki kell használniok. Az idén kétszerannyi kombájn áll dolgozó parasztságunk segítségére a. mult esztendőhöz viszonyítva. Ezek szerint minden alapföltétel meg van arra, hogy ezzel a nagymérvű gépi segítséggel az aratást úgyszólván rajtaütésszerüen elvégezhessük. Az aratási munka sikeréért folyó harcban különösképpen nagy feladat vár a falusi pártszer. vezetekre, az állami gazdaságok és traktorállomások üzemi pártszervezeteire és a népnevelökre. Gépeinket gazdaságosan ki kell használni. Ezért a népnevelök legfontosabb feladata, hogy állandó felvilágosítással harcoljanak a reakció kombájnellenes hadjárata" ellen. Ismeretes, hogy az ellenség, a reakció mindaz ellen, ami új, s ami dolgozó parasztjaink munkáját köny. nyebbé teszi, elkeseredett harcot folytat. Több esetben a reakció azt hangoztatja, hogy nem „fizetődik" ki kombájnnal aratni, mert . nagy tarlót hagy, „nem üti ki a szemet" és ezért „nagy a szemveszteség". Ez ostoba hazugság. Számtalan példa tanúskodik arról, hogy a kombájnnal aratott gabonánál jelentősen kisebb a szemveszteség, mint az önkötözögéppel, vagy kézzel történő aratásnál. Az elmúlt esztendőben és az idei őszi árpa aratásánál szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a kombájnnal learatott és kicsépelt terményeknél lényegesen kisebb volt a szemveszteség.. Az érsekújvári já. rásban lévő andódi EFSz-ben az őszi árpát az idén kombájnnal aratták le és csépelték el. Áz EFSz tagjai -úgy beszélnek a kombájnról, mint a leghűségesebb segítőtársukról. — Ha nem kombájnnal vágtuk volna le az őszt árpát, — mondotta Szőke Ferenc szövetkezeti tag — bizony nagy kár érte volna szövetkezetünket. Éppen azon a napon, amikor befejeztük az őszi árpa ara. tását. pásztás jégeső vonult végig azon a határrészen. Kiszámítottuk hogyha az öszi árpánkat önkötözövel aratjuk, minden kéve szanaszét győződtek már az idén az andódi EFSz tagjai. Több mint két órahosszat esett az eső, s annyi ponyvájuk nem volt, hogy letakarhatták volna a kicsépelt gabonát, mégis 3—4 óra múlva úgy megszáradt "a gúlákba rakott öszi árpa felső réte ge is, hogy zsákokba mérhették és elszállíthatták Az EFSz-ek vezetői, agronómusai előtt most az a feladat áll, hogy állandóan szemmel kísérjék a gabona érését. Nem szabad megengedni, hogy a gabona túlérjen, mert ilyen esetben növekszik a szemveszteség. Tehát mindent el kell követni, hogy idejében arassunk, mert országunk kenyérről, a dolgozó nép életszínvonala emelésének nagy ügyéről van szó. Lássunk tehát teljes lendülettel munkához! Vessünk be min. den erőt az aratásba. Ott, ahol a gabona túlságosan megdőlt, kézi kaszával vágjuk le. Az önkötözőgépek után biztosítani kell a kévehordókat. Ezért vonjunk be a termés betakarításába mi. nél több nőt és családtagot, akik jelenfős segítséget nyújtanak ebben a munkában. Komoly gondot kell fordítani EFSz-einkben arra is, hogy a kombájnnal való aratásnál biztosítva le. gyen a gabona elszállítása. Elma. radhatatlanul szükséges, hogy anynyi pótkocsit állítsunk munkába, hogy ne kelljen a kombájnoknak sokszor órák hosszat várni, amíg kiürítik a gabontartályt. A perbetei EFSz-ben az öszi' árpa aratásánál a rossz szervezés miatt egy-egy ürítésnél több esetben órákig vártak a kombájnok. Nagy hiba ez, mert az őszi árpa már annyira érett volt, hogy nem órák, de még a percek is kárt jelentettek. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy ha minden ürítésnél csak 5 percet késik a fogat, tizen, kétszeri ürítésnél ez annyit jelent, hogy egy hektárral kevesebbet vág le a kombájn. Sok kicsi sokra megy. Naponta 3—4 hektárral kisebb lesz a kombájn teljesítménye, ha az ürítésnél zavarok állnak be. Ahogy minden munkánál elmaradhatatlan a jó szervezés, az aratásban kétszeresen fontos, hogy minden és mindenki a helyén legyen és minden dolgozó észszerűen végezze feladatát. Tehát, ha jól bánunk a gépekkel, s ha minden dolgozó paraszt becsű, lettel megállja a helyét az aratási munka dandárján sikeresen befejezzük az orszáf.' Kenyerének beta-,, karításáért folyó harcot. .. >Iéry Ferenc. Zengjen, ujjongjon mindenütt a teremtő munka dala! A Brnóban rendezett első országos népművészeti fesztivál ünnepélyes befejezése A brnói dolgozók ezrei lelkesen üdvökölték vasárnap körtikben Antonín Zápotocky köztársasági elnököt, aki résztvett a brnói téli stadionban rendezett első országos népművészeti fesztivál zárónapján. Zápotocky elvtárs jelenlétével hangsúlyozta a népi művészetek nagyszerű, örömteli szemléjének jelentőségét, amely az „Örömmel dolgozni és boldogan élni" jelszó szellemében folyt le. A dísztribünön tapsvihar közepette foglalták el helyeiket dr. A. Čepička hadseregtábornok, miniszterei, nökhelvettes, V. Kopecky és R. Baj-ák miniszterelnökhelyettesek. L. Lis, a CsISz Központi Bizottságának titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának, a kerületi nemzeti bizottságok, a Nemzeti Arcvonal kerületi akcióbizottságának képviselő) és az üzemek és falvak legjobb dolgozói. A vendégeket Podaný elvtárs képviselő, a Nemzeti Arcvonal kerületi akcióbizottságának elnöke üdvözölte. Köszönetét fejezte ki a kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a brnói fesztivál megrendezéséért. _ Antonín Zápotocky köztársasági elnök elvtárs szün. ni nem akaró lelkesedés közepette kezdte meg beszédét. Beszédét többször viharos tapssal és Csehszlovákia Kommunista Pártját éltető éljenzésekkel szakították félbe. Befejező szavai — hogy még szilárdabban kell felsorakoznunk a világbéke táborába, amelyet a Szovjetunió vezet. — népünk a Szovjetunió, a béke szilárd védőbástyája iránti hűségének és odaadásának manifesztációs megnyilvánulásává váltak. A vasárnapi fesztiválon bemutatkozott a bukaresti IV. világifjúsági fesztiválra indulása előtt a brnói kerület CsISz küldöttsége, amelyben az üzemek példás dolgozói és a CsISz érdemes funkcionáriusai vannak képviselve. A küldöttség nevében annak vezetője, Hrazdira elvtárs, a CsISz kerületi bizottságának tit. kára, ígéretet tett, hogv Zápotocky elvtárs szavainak szellemében állandóan javítani fogják munkájukat és megfelelnek a beléjük vetett bizalomnak. „A bukaresti fesztiválon még jobban megerősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunió ifjúságával. A derék komszomolosoktól a lehető legtöbb tapasztalatot sajátítjuk el. Egyedül a Komszomol tapasztalatainak következetes érvényesítése segít ahhoz, hogy az ifjúság sokkal mélyrehatóbban vegye ki részét a szocializmus építésében, hogy drága kommunista pártunk utánpótlásává váljék" — szögezte le Hrazdira elvtárs. Ezután teljes színpompájában kibontakozott a fesztivál utolsó napjának műsora. Az előző napok legsikereseb| be

n szereplő együttesei léptek fel és népünk és ifjúságunk müvésztehetségének gazdag csokrával ajándé! kozták meg a fesztivál lelkes közönségét. Antonín Zápotocky köztársasági elnök beszéde Tisztelt jelenlevők, elvtársnök és elvtársak, CsilSz-tagok, ifjú barátaim! Befejezzük ma a • népművészeti fesztivált. Brno egész héten az uj jongó dalnak, az örömteli táncnak és vigságnak volt tanúja. A fesztivál jelszava: »örömmel dolgozni és boldogan élni« volt. Ez bizony szép és nagyon helyes jelszó. De nem elég csak helyes jelszavakat kitűzni. Szükséges, hogy ezeket helyesen is értelmezzük, helyesen magyarázzuk és a gyakor latban valóra váltsuk. Hiba lenne, ha ifjúságunk a népművészetben csak dalt, táncot és más művészi teljesítményt látna és ez lenne egyetlen életcélja. Ezért világosan meg kell mondanunk, hogyha dallal és tánccal teli boldog életet akarunk élni, elsősorban örömmel, szorgalmasan és becsületesen kell dolgoznunk. Ezt újból és \njinden beszédemben hangsúlyozom és felhívom rá a fi gyeimet. A szocialista társadalomban az öröm és- a boldogság a szor galmas, becsületes alkotó munka eredményei. Ezért szabadítottuk fel a munkát, Ezért küszöböltük ki az embernek ember által való kapi talista kizsákmányolását. Korlátoz tuk és tovább korlátozzuk annak lehetőségét, hogy egyesek vagy a nemzet bizonyos szük rétegei örömüket és boldogságukat mások nyomorára építsék, hogy mag-uk, noha nem dolgoznak, mások munkájának eredményén gazdagodjanak és jólétben éljenek. Ma, amikor minden dolgozót üzemében és munkahelyén gazdává teszünk, - tudatára kell ébrednünk annak, hogy csak a jól dolgozó gazda tölti be helyesen a jó gazda szerepét. Ki mint vet, úgy arat — mondja régi közmondásunk. Valahol vannak olyan tudálékosok, olyan gaz dák, akik azt gondolják, hogy lehet lustálkodni és elhanyagolni a munkát, ahogy azt mondani szokás, rábízhatják a gazdaságot az úristenre és mégis minden kizöldül. Az a zöld, ami a hanyagság és lustaság következtében kihajt a mezőn, nem hoz örömteli és értékes termést, hanem kártévő, értéktelen gyomot. Ez egy gazdaságot sem vezet örömteli virágzáshoz. Ez csak hiányossághoz és csődhöz vezet. De fai nem akarunk csődbe jut ni, mi szocialista gazdaságunkat évről-évre tökéletesíteni és fejlesz. teni akarjuk úgy, hogy szilárd biztosítékul szolgáljon egész társadálmunk állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségletei maximális kielégítésének biztosítására, a szo cialista termelés tökéletesítésével a legmagasabb technika alapján. Erre tanít minket Sztálin elvtárs. E cél elérésében ifjúságunknak, munkás, ipari és tanulóutánpótlásunknak nagy jelentősége és fontos feladata van. Ifjúságunknak el kell sajátítania olyan szaktechnikai és tudomámányos isméreteket, hogy képes legyen a hatalmas, néha nehéz, de egyúttal nagyvonalú, határtalan fejlődést és áldásos hasznot hozó jelenlegi és jövőbeni szocialista építkezéseinket sikeresen megvalósítania. Ezért dolgozó ifjúságunkat örömteli optimizmusban kell nevel nünk, meg kell tanítanunk őket ar ra, hogy ifjú életüket örömben éljék le és meg kell győznünk őket arról, hogy milyen fontos és szükséges tanulni, szaktudásunkat tökéletesíteni, élmunkáseredményeket fokozni és a szocialista építés terveit következetesen és pontosan teljesiteni Az 'ifjúság népi alkotó művészete tehát nem öncélú, nem a feladata és célja, hogy hivatásos művészeket és hivatásos művészegyütteseket neveljen, mint ahogy ezt sokan tévesen képzelik. A népj alkotás célja, hogy az ipari termelésben, a .mezőgazdaságban, a hivatalokban, a tanulásban, a közigazgatásban az ifjúság napi rendszeres munkáját kiegészítse a népi alkotó művészettel. A népművészetnek az a célja, hogy a pihenés perceit örömteli szórakozásai töltse ki, hogy egész életünket új kultúrélményekkel gazdagítsa és felfrissitse és a feledés homályából kiemelje a vá rosok és falvak dolgozó népe szé les rétegeinek nemzeti alkotó művészete kimeríthetetlen kincsét, amelyet a kapitalista tárasadalom ban lenéztek, •lebecsültek és amely elkerülhetetlenül pusztulásra volt ítélve és hanyatlófélben volt. A népi alkotóművészet akciójának és ennek a mai fesztiválnak, amely az elért eredmények szem. léje volt, biztosan nagy jelentősége van új életünk építésében. A népi alkotóművészet nagy jelentősége és az, hogy fejlődése- szolgálatába el sösorban ifjúságunkat állítjuk, még sürgetőbben követeli, hogy a nép' alkotóművészetét helyesen értei.mezaik. és helyesen irányítsuk. Helytelen értelmezése határtalan károkat okozhatna. Hiszen yannak példáink arra, hogy a rosszakaratú emberek és az ellenség kezében számos akció egész má

s értelmet nyer. Vannak példáink arra is, hogyan lehet ifjúságunkat szocialista építésünk jövő feladataira vonatkozó helyes neveléstől eltéríteni és helytelenül irányítani. Visszaemlékszem »Az ifjúság vezeti Brnot« akcióra. Látjátok, hogy ugyanannak az akciónak hányféle értelmezése lehet. Négy évvel ezelőtt itt a stadionban mondott beszédemben, ame. lyet »Az ifjúság vezeti Brnot« akció alkalmából mondottam, többek között kijelentettem: »Az akciónak nem az a jelentősége, hogy a fiatalok három napra elfoglalják a gyárakban, a hivatalokban és másutt az öregek helyét. Az akció lényege abban van, hogy fiatalságunk mennyi türelemmel és milyen lelkiismeretességgel készül fel arra, hogy ezeket a helyeket a jövőben felelősségteljesen végérvényesen elfoglalhassa.* Slingnek, Szlánszkynak és ezek kiszolgálóinak az volt a célja hogy ifjúságunkban azt a látszatot keltsék, hogy irányítani, vezetni, bármilyen felelősségteljes funkciót betölteni nagyon könnyű és egyszerű feladat, amelyet mindenki elvégezhet bármilyen hosszabb tanulás és előkészület nélkül, szóval, hogy elég csak fiatalnak lenni, telve élet. kedvvel és lelkesedéssel, s mindenre, ami régi fölényesen nézni s aztán kedvük szerint határozni, intézkedni és kormányozni. Ez első pillanatban szép, csábító, és népszerű politiká. De ezzel a politikávai Szlánszky és áruló bandája nemcsak a munkásifjúságot rontotta el, hanem a régi munkáskádert is. Ez a felületesség és felelőtlenség politikája volt. A mun. kásoknak és az ifjúságnak hízelgő politika, amelynek célja, hogy elárulja az egész munkásosztályt és ártson neki. Tény, hogy a munkásosztály az új szocialista társadalomban uralkodó osztály és döntő tényező. De ez nem jelenti azt, hogy minden munkás és minden úgynevezett munkáskáder« képes helyesen kormányozni, határozni és irányítani, hogy a felelősségteljes funkciókat bárkire rábízhatjuk, ha munkás vagy ha CsISz-tag. Ha a munkás (Folytatás aa 1, é