Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-05 / 163. szám, vasárnap

1953 július 5. UJ SZO 3 Wíihelm Pick elvtárs cikke a Német Demokratikus Köztársaság w politika" irányvonalának megvalósításáról A „Neues Deutschland" és a „Tägliche Rundschau" csütörtökön vezető helyen közölte a betegsége után a Szovjetunióban üdülő Wilhelm Pieck köztársasági. elnök cikkét a Német Demokratikus Köztársaság új politikai irányvonalának megvalósításáról. A köztársaság elnöke cikkében a többi között ezeket írja: Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte óta folytatott békés épitömunkánk, amelyet a munkásosztály pártjának vezetése alatt végzünk, minden téren örvendetesen gyorsütemü előrehaladást ért el. Ez a lakosság széles tömegei életszínvonalának állandó növekedésében, a néptulajdonban lévő ipar rendkívüli eredményes fejlődésében, a mezőgazdaság területén

1 a háború előtti évek termésének elérésében, a lakosság általános optimizmusában és örömteli munkalendületében nyilvánult meg. A mult év folyamán változások álltak be ebben a fejlődésben, kiderült, hogy rosszabbodott köztársaságunkban a helyzet és kimélyült a szakadék hazánk keleti és nyugati része között. A köztársaság dolgozó lakossága köréből jött pzámos figyelmeztetés és a német kérdés békés megoldásáért vívott küzdelemben mutatkozó fokozott nehézségek ez év májusában a párt- és a kormány politikájának komoly felülvizsgálatára késztették pártunk Politikai Bizottságát. A tudtommal folytatott tanácskozások és vizsgálatok eredménye volt a Politikai Bizottság június 9-i közleménye, ami a párt és a kormány politikájában szükségessé vált fordula. tot jelezte. Az új irányvonal célja az egész lakosság életviszonyainak alapvető megjavítása és a jogbiztonság megszilárdítása a Német Demokratikus Köztársaságban. — A nemzetközi békeerők gyors gyarapodása miatt nyugtalankodó nyugatnémet és amerikai háborús gyújtogatok pártunk és kormányunk új irányvonalában további súlyos veszélyt láttak a maguk politikája számára, amelynek az a célja, hogy a hidegháború melegháborúvá alakuljon át. Az imperialista uszítók, nak szükségük van a szétszakított Németországra, amely Európa szivében a nyugtalanság és a provokációk melegágya. A nyugatnémet és amerikai imperialisták kalandorokhoz méltó fasiszta provokáció szervezésével próbálták új politi. kánkat elgáncsolni. — A német népnek, elsősorban a német munkásosztálynak soha nem szabad megfeledkeznie a mult tanulságairól. Németország Szocialista Egységpártja és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya levonta a kellő következtetéseket a mult keserű tapasztalataiból. E tapasztalatokból okulva az a feladatunk, hogy a fasiszták próbálkozásait minden rendelkezésünkre álló eszközzel letörjük. Ezért mozgósítottuk a dolgozókat, ezért vetettük be a népi rendőrséget és egyéb kar. hatalmi alakulatainkat és a szovjet csapatok tevékeny segítségével ezért zúztuk szét a fasiszta puccskísérletet. Ez a tett a német nép és Európa békéjét szolgálta. — Ügyünk igazsága azonban nem feledtetheti el a tényt, hogy a fasiszta ügynököknek és provokátoroknak átmenetileg sikerült céljaikra felhasználniok a dolgozók bizonyos csoportjait. Erre csak ezért kerülhetett sor, mert pártunk túlságosan előreszaladt, mert a szak. szervezetek elszakadtak a tömegektől és végül azért, mert a dolgozó tömegeknek nem magyarázták meg kellőképpen a lakosság életviszonyainak megjavítására, köztársaságunk megerősítésére és Németor. szág békés újraegyesitésére irányuló új politikai irányvonalunk jelentőségét. A pártnak, valamint a köztársaság minden haladószellemü és minden békeszerető lakosának most az a legfőbb feladata, hogy a tömegek előtt megvilágítsa a fasiszta puccskísérlet hátterét és mozgósítsa népünk egészséges erőit a párt és a kormány új irányvonalának megvalósítására. — A munkásosztály pártjával és a kormányba vetett szilárd bizalommal, egész erőnket megfeszítve, előre! Valósítsuk meg Németország Szocialista Egységpártjának és a Né. met Demokratikus Köztársaság kormányának új célkitűzéseit! Nem kétséges, hogy nagy és igazságos nemzeti ügyünk győzni fog, mert velünk vannak a béke. a demokrácia és a szocializmus mérhetetlen erői, élükön a szocialista Szovjetunióval. Dührohamot kapott a börtönben a Rosenberg-ügy koronatanúja A »National Gurladian« közli az egyik rab nyilatkozatát, aki együtt volt bezárva Greenglassal a Rosenberg-pör fő terhelő tanújával. »Egy este Greenglass az ebédlő ben dührohamot kapott — mondot ta a rab, — Tányérját a földhöz csapta és ezt ordította: »Miért nem álltok szóba velem, hiszen osak azért tettem, hogy életemet és feleségtem életét mentsem.« A többi rab egy szót sem szól hozzá. Megvető hallgatással kezelik. A rab egyébként elmondotta azt is, hogy a börtönőrök is gyűlölik Greenglasst és pokollá teszik számára az életet. Kétnapos sztrájkba kezdtek a görög állami tisztviselők A »Hellas Press* közli, hogy a görögországi állami tisztviselők pártállásuktól függetlenül július 2 ától egységesen kétnapos sztrájk ba kezdtek. Az állami tisztviselők fizetésük emeléséért és a tervbe vett tömeges elbocsátások ellen küzdenek. Papagosz monarchofasiszta kormánya mindent elkövet, hogy elgáncsolja az állami tisztviselők har. cát. Maga Papagosz — mint az athéni rádió jelenti — táviratilag körrendeletet küldött valamennyi tartomány vezetőségének és rendőrfőnökének, amelyben elrendelte, hogy tegyenek különleges rendőri intézkedéseket. Nehru leánya a Szovjetunióban Egy hete a Szovjetunióban tartózkodik Indira Gandhi, Nehru indiai miniszterelnök 'leánya. Indira Gandhi moszkvai tartózkodása során megismerkedett a szovjet fővárossal, iskolákkal, gyárakkal, több színházi előadáson is résztvett. Július 2 án Indira Gandhi Üzbekisztánba utazptt. Vele együtt utazott Menőn, India rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. Kekkonen kapott megbízást az új finn kormány megalakítására A »Pinn Távirati Iroda« jelentése szerint Kekkonen miniszterelnök július másodikán meglátogatta Paasikivi köztársasági elnököt és beszámolt neki azokról a tárgyalá sokról, amelyeket a kormányvál/ ság megoldása érdekében folyta, tott. A köztársasági elnök megbízta Kekkonen miniszterelnököt az új kormány megalakításával. Kekkonen elfogadta a megbízatást. Egyiptomi miniszter nyilatkozata a köztársaság külpolitikájáról Az egyiptomi lapok közlik annak a beszédnek szövegét, amelyet Sza lah Szelim egyiptomi irányítási (pro pagandaügyi) miniszter tartott jú nius 30-án az alexandriai egyete men. A miniszter ebben a beszéd ben Egyiptom külpolitikájának kér déseivel foglalkozott. Szalem Egyiptomnak a jövőben folytatandó külpolitikáját fejtegetve, India politikájára hivatkozott és rámutatott arra, hogy India kijelentette, nem küldi hadseregét az indiai félsziget határain túlra, nem fog harcolni és ellenségeskedni senkivel, hacsak nem éri támadás. » N ekünk — jelentette ki Szalem —

1 ugyanebben az irányban kell folytatnunk külpolitikánkat.* A négyhatalmi légi biztonsági értekezlet ülése Berlinben Július 1-én Berlinben a brit katonai közigazgatás helyiségében rendes ülést tartottak a négy hatalom megszálló hatóságainak képviselői, hogy megvitassák a légibiztonság kérdéseit. A brit küldöttséget J. H. Edwards.Jones repülőaltábomagy, a francia küldötséget L. Montrelais repülőtábornok, a szovjet küldöttséget, I. D. Podgornij repülőaltábornagy, az amerikai küldöttséget R. P. Tate vezérőrnagy vezette. Az ülésen folytatódott az eszmecsere a légibiztonság biztosítására irányuló konkrét intézkedések ki. dolgozása céljából. Elhatározták, hogy a technikai szakértők munkacsoportja folytatni fogja a repülőgépek közötti jelzésrendszer kidolgozását. A következő ülést a francia kato. nai közigazgatás helyiségében tartják. Az ülés idejét később állapítják meg. A jelenlegi kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének érvényesülése arra vezet, hogy a monopoltöke képviselői, — akik számára a háború és a népgazdaság militarizálása jő üzletet jelent maximális profitjuk növelésére — a ludomány és tech. nika összes vívmányait igyekszenek a háború előkészítésének, a termelőerők megsemmisítésének és az emberek tömeges gyilkolásának eszközévé változtatni. Ez igen kézzelfoghatóan megnyil. vánul például a jelenlegi kapitalizmus egyik legfőbb országában — az Amerikai Egyesült Államokban a tudományos-kutató munkák finanszírozására előirányzott tételekben. A kormány „nemzeti tudományos alapja" által 1953 elején összeáll!, tott kimutatás hivatalosan igazolja, hogy az USA-ban a tudományos kutatások és tökéletesítések céljára fordított összegeket főleg katonai jellegű kutatásokra használják fel. A kimutatás szerint 1952-ben az ál. lami hivatalok által a tudományoskutatómunkálatokra és tökéletesítésekre előirányzott 1,839,000.000 dollár összegből a hadügyminisztérium 1,315.000.000 dollárt, az atomerő bizottság, 292 millió dollárt, a nemzeti légügyi bizottság pedig 67 millió dollárt használt fel. Ilymódon annak az összegnek 91 százalékát, amelyét az állam 1952ben tudományos kutatásokra irányzott elő, katonai jellegű kutatások, ra fordították és csak 9 százalékát használták fel a katonai előkészületekkel közvetlen kapcsolatban nem álló kutatómunkálatokra. A monopóliumok lapja, a „Bussines Week" szerint az USA-ban „a tudomány felöltötte az egyenruhát". Emellett tekintetbe kell vennünk, hogy a tu. dományos kutatásokra előirányzott állami költségvetés nagy részét az USA-ban nem harmadrendű szerepet játszó állami tudományos intézetek, hanem az ipari trösztök és egyetemek magánkutató intézetei' és laboratóriumai használják fel. Elsősorban azok a legnagyobb A tudomány militärizálódása az USA-ban monopóliumok -kötnek szerződéseket tudományos kutatómunkálatokra, — mint a második világháború idején — melyek a katonai megrendelések oroszlánrészét kapják és amelyeknek kezében összpontosul a drá. ga tudományos berendezések és kutatókáderek jelentős része. Ilymódon a katonai célú kutató munkákra kötött állami szerződések elősegítik a monopóliumok ellenőrzésének még nagyobb méretű megerősödését. Különösen szembetűnő ez a jelen, ség az atomerő terén végzett tudományos kutatómunkálatokban. Az atomerő az USA legnagyobb monopóliumainak töbh milliárdos összegeket jövedelme^ üzletévé vált. A természettani kutatások legjelentő. sebb központjaivá az USA atomerőügyi bizottságának úgynevezett nemzeti laboratóriumai váltak, melyeknek felszerelése és ellátása az adófizetők rovására történik. A legnagyobb ipari trösztök, mint pél. dául a „Generál Motors", (Dupont tulajdona), a „General Electric" (Morgan tulajdona), — melyek az atomfegyver gyártásával foglalkoznak — és más, az említett monopóliumoktól függő egyetemek irányítják e laboratóriumok működését. A második világháború után egy. re jobban kiterjedt az amerikai monopóliumok uralma az amerikai egyetemek és kollégiumok felett. Az USA legmagasabb tudományos intézetei teljesen „támogatóiktól" függnek, akik nem mások, mint a legerősebb ipari és pénzügyi monopóliumok. így például a Harward és a Columbia egyetem Morgan tói, a chicagói egyetem Rockefellertől, a Yale-egyetem Morgantól és Rocké, fellertől függ. A pittsburgi egyetem és technológiai intézet teljesen Mellontól függ, .a rochester egyetem pedig a valóságban az Kast. man Kodak" cég tulajdona. A Harward-egyetem több mint í 300 millió dollár tökével rendelkezik. E töke kétharmad része részvénypapirokból, ingatlanban, stb., fekszik és 30 millió dollár kamatot hoz. Ugyanilyen nagy a newyorki Columbia-egyetem tőkéje és nyeresége is. Az • egyetemek rektoraivá egyre gyakrabban nyugalmazott tábornokokat és tengernagyokat neveznek ki, akik „tanári" működésüket egybekötik az ipari és pénzügyi szervezetek igazgatóságaiban betöl. tött, jól jövedelmező igazgatói és tagsági funkciókkal. A legutóbbi évek folyamán az USA közgazdasága egyre jobban növekvő militarizálódásával párhuzamosan az egyetemek egész tevékenysége is a szerződések értelmében a fegyvergyártással kapcsola. tos kutatómunkákra előirányzott eszközöktől függ. Ez azt jelenti, hogy az egyetemek tanító és tudományos munkásságát teljesen militarista céloknak, a reakció soha nem látott méretű terjeszkedésének és a szabad tudományos kutatás összes kísérletei elfojtásának rendelik alá. Százszámra bocsátják el a haladószellemü tudósokat az egyetemekről. A természettani és vegytani tudományok fejlődése az USA-ban a hadiipari monopóliumok és a katonai szervek erős ellenőrzése alatt megy végbe. A természettani tudományok doktori címének megszerzésére előírt értekezés tervét is az atomfegyver-szakemberek képzésé, vei kapcsolatban dolgozták ki. Az élettan és orvostudományok terén is egyre jobban fokozódik a kutató munkálatok katonai ellenőrzése. A katonai szervek és az atomeröbizottság évente többszáz Szerződést köt ilyen célú munkálatokra az egyetemek illető ágazataival, a magán, kutató intézetekkel és a legnevezetesebb klinikákkal. Az USA monopoltőkéje jelenleg arra törekszik, hogy népellenes érdekeinek szolgálatába állítsa az or. vostudományt, az élettant és kellő. képpen alkalmassá tegye ezeket a háborús előkészületekre. Theodor Rosbery amerikai tudós könyvében kifejtette, hogy az előbb említett célok érdekében az orvostudomány a maga lényegében „teljesen ellentétes célokat szolgáló tudománnyá" változik. A tudomány militarizálásának jelentős csatornája az USA-ban a milliárdosok (Rockefeller, Carnegie, Ford és mások) „jóléti alapja", mely nagy szerepet játszik főleg az élettani, orvostani és szociális tanok területén végzett tudományos kuta. tómunkák pénzelésében. Az említett alapok összegét a monopóliumok ideológiai védelmére, terjeszkedésük megalapozására irányozzák elő. A „jóléti alapok" öszszegéböl nagyszámú expedíciókat indítanak és „kutatóalapokat" létesítenek Latin-Amerika, Ázsia és Afrika országaiban, melyeknek feladata : széleskörű gazdasági kutatás, nyersanyagforrások tanulmányozása, főleg a hadicélokat szol. gáló nyersanyag feltárása, amit a monopóliumok Igyekszenek megkaparintani. A Rockefeller-alap is egyik eszköze, hogy a tudományt és a főiskolai oktatást az USA.ban a monopol töke érdekeinek vessék alá. Az ipari monopóliumok és pénzmágnások irányítása alatt ez az alap azt a célt szolgálja, hogy a tudományos kutatóintézeteket -és egyetemeket ered. ményes munkára vonja be új fegyvertípusok tökéletesítésében. Ford tömeges „jóléti alapját" a második világháború idején és előtte a hitlerista propaganda finanszírozására használták fel az USA.ban. Hitler ezért Henry Fordot (az idősebbe^) vaskereszttel tüntette ki. Ford alapítványát jelenleg katonai kutatómunkálatok és különféle reakciós szervezetek finanszírozására fordítják. A „New York Times Magazin" című lap szavaival élve, az alapítvány fő célja az, hogy „minden esz. közzel megszilárdítsa azokat a tartalékokat, amelyeket bevethetnek a kommunizmus és az ázsiai forradalmi mozgalom ellen". így az amerikai monopolisták a „tudomány jótevőinek" álarca alatt profitjuk egy részét mentesítik a megadóztatástól és háborús előkészületek céljára használják fel. A tudomány militarizálódása az USA.ban a kapitalizmus második világháború után beállott általános válsága elmélyülésének egyik jellegzetes megnyilvánulása. A tudo. mány és a technika hatalmas erőit a kapitalista monopóliumok aljas érdekeinek szolgálatában, a háború előkészítésének érdekében, a termelőerők pusztítása és az emberek tömeges gyilkolása céljára használják fel. Ez teljesen kiforgatja igazi értelméből a tudományos kutatás célját, megbolygatja a tudományos ágazatok egész sorának munkáját és ez az amerikai tudósok szavaival élve, a „tudomány invertálására", azaz a tudomány kiforgatására vezet. Az USA haladószellemü tudó. sai és az értelmiség széles rétegei az akadályok és üldöztetések ellenére szembeszállnak a tudományos kutatómunkák megmásítására- irányuló tettekkel. A kapitalista és szocialista termelés céljának gyökeres ellentéte határozza meg a tudomány sorsa közötti mély különbséget a Szovjet, unióban és a tőkés országokban. A szocialista közgazdaság, melynek célja nem a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel, minden akadályt eltávolít a tudomány felvirágzásának útjából A Szovjetunió a technikai haladás zászlóvivője. a népet szolgáló élenjáró tudomány általános fejlesztésének központja, melynek célja a természet erőinek a népi tömegék jóléte, az egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének érdekében történő uralása. (M. Rubinstein cikkéből. Megjelent a moszkvai „Pra». dá"-ban.)