Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-04 / 162. szám, szombat

I 1953 július 4. UISZ0 A MASARYK-LEGENDA 3. Masaryk államelnöki tevékenysége A nyugati imperializmus szolgálatában Masarylk a Csehszlovák Köztársaságot a nyugati imperialistákkal kötött szerződésekre alapozta; és miuitán Amerika és Anglia az európai politikától egyidőre visszavonul! tak, praktikusarf^Franciaországnak rendelte alá ma^K. A francia nagytöke és diplomácia utasításai neki parancsnak \számltottak. A francia ipari és banktöke Masaryk hozzájárulásával legnagyobb Ipari vállalatainkat magához ragadta és a francia diplomácia szolgálatában ö vezette a „kis ántánt"-nak nevezett szovjetellenes védőgát megteremté. sére irányuló tárgyalásokat. Francia tábornokok vezették a hadsereget és nyugalmazott francia miniszterek és diplomaták, Masaryk utasítására munka nélkül busás tiszteletdíjakat és tantiémeket zsebéltek be a csehszlovák iparvállala. tok pénztáraiból. (Okmánytár 50-es szám.) Masaryk államelnöki minőségében hivatalosan Is szembefordult a Szovjetunióval. 1918-ig titokban tartott tevékenységét most már nyíltan folytatta. 1919-ben, amikor a győzedelmes Vörös Hadsereg szétverte Kolcsak hordáit, a nyugati Imperialisták az Oroszországban visszatartott cseh léglókat akarták felhasználni az ellenforradalom támogatására. Masaryk ezzel egyetértett és tárgyalásokba bocsátkozott Churchillel, hogy ,a légiókat fondorlatos úton megtéveszthessék. A légionisták ugyanis nem akartak harcolni a szovjetek ellen. Ezért Masaryk, Churchill és Benes úgy állapodtak meg, hogy elhallgatják támadási céljaikat és a csapatokat a „hazatérés" ürügye alatt fogják harcba vetni a bolsevikok ellen. Az okmánytár 12-es szám alatt közli Benesnek Masarykhoz intézett 1919. június 23-án kelt levelét, melyben Churchill elképzelése részletezve van. Masaryk államelnöki minőségében sem szakította meg kapcsolatalt az ellenforradalmárokkal és terroristák, kai. Sőt, ellenkezőleg, megnyitotta az országot a fehérgárdista emigráció számára. Iskolákat, egyetemet adott nekik, anyagilag támogatta őket és gondoskodott elhelyezkedésükről. (Lásd okmánytár 17-es számi, Wrangel sürgönye, stb.) Prá. gában szovjetellenes ügynököket kiképző központ alakult az amerikai kormány tudtával és pártfogásával, mint azt az okmánytár 30-as számú, Masaryknak H. Hooverhez intézett 1922 szeptember 21-i levele igazolja. Masaryk sokáig hallani sem akart a Szovjetunió nemzetközi elismeréséről, sőt akkor is ellenezte, ami. kor már Anglia és a fasiszta Olaszország is elismerték. Az okmánytár 25. szám alatt közli Masaryknak Beneshez intézett két levelét 1922ből, melyek tartalma teljesen leleplezi Masaryk szovjetellenes beállítottságát és gyűlöletét. Csehszlová. kia csak 1934-ben ismerte el a Szovjetuniót, amikor erre Franciaországtól engedélyt kapott. Masaryk nyíltan is fellépett a Szovjetunió ellen: néha diplomatikus formában nemzetgyűlési beszédeiben, melyekben a szovjet rend. szer „közeli végét" jósolta, gyakran piszkolódó újságcikkekben támadta az orosz viszonyokat, hogy népeinket a szocializmustól elidegenítse. Masaryk a köztársaság politikai jellegéért folytatott'harc idején Masaryk belpolitikai tevékenysége — külpolitikájának megfelelően — népellenes volt. A dolgozó nép keserű csalódások és szomorú tapasztalatok útján jött rá -erre az igazságra Masarykot, mint elnököt, a dolgozó nép is örömmel üdvözölte, abban a hiszemben, hogy ő is népi, demokratikus, szocialista köztársaságot akar. Ellenforradalmi tevékenységéről akkor még idehaza csak kevesen tudtak és a közvélemény csak a haladószellemű tudóst látta benne, aki pártolja a munkásosztály követeléseit és a szo ciáldemokrata kormánnval egyetemben melyet a dolgozó nét^millióinak aka rata állított az állam élére = megvalósítja a népi demokratikus rendszert. Ezekben a kapitalizmus számára oly kritikus hónapokban Masaryk teljes politikai és erkölcsi súllyal lépett fel a forradalmi megmozdulások ellen és a kapitalista rendszer védel mére. A reakciós burzsoázia, mely a háború előtt lenézte és gyűlölte öt most Masaryk tekintélye mögött húzódott meg, és nem is csalódott ben ne. A jobboldali szociáldemokraták ideológiai vezetés hiányában ugyancsak Masaryk államelnöki tekintélyével indultak harcba a forradalmi munkásság ellen, a gyárak, bányák szocializálására, földbirtokok felosztására irányuló követelések elszabotál ására. Masaryk 1919—1920-ban mint a marxizmus elméleti magyarázója lépett fel, s előadásaiban, beszédeiben újságcikkeiben azt akaita bizonyítani, hogy a szocializmust csak lassú foko zatos. erőszaknélküli fejlődés útján lehet nálunk felépíteni. 1919 októbei 28-i nemzetgyűlési üzenetében példá ul többek között ezt mondotta , Mindnyájan a szocializálásról beszé lünk. Szocializálás hosszú háború által előidézett abnormális viszonyok mellett nagyon nehéz és felelősségteljes feladat. Kitűnő szocialista vezérek és írók (a reformistákra gon dolt persze), az adott háború utáni helyzetben, ezt egyenesen kizártnak tartják ... nem volna elég az úgynevezett burzsoáziát diktatúrával a szocializálásra kényszeríteni." Ilyen és nasonló nyilatkozatokkal akarta leszerelni a munkásság forradalmi elhatározását. De Masaryk belpolitikai tevékenysége nem korlátozódott elméleti kérdésekre, hanem úgyanúgy. mint a külpolitikában, itt is a munkásmozgalom egysége ellen intézett támadás élére állott. Már az 1919-es szlovákiai forradalmi megmozdulások szétzúzásában is tevékeny részt vett. Amikor a csehszlovák hadsereg az ántánt és a cseh-szlovák imperialisták érdekében bekapcsolódott a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenciós háborúba és amikor a Magyar Vörös Hadsereg katonái az ellentámadás során szlovák területre értek, ahol a szlovák és magyar munkásság egyhangú lelkesedéssel hirdette ki a Szlovák Tanácsköztársaságot, — Masaryk újabb inmperialista terveket szőtt. Az okmány

rír ll-es számú okirata — Masaryk bizalmas és titkos feljegyzése a „magyar invázió stratégiai jelentőségéről" — azt tanúsítja, hogy Masaryk a Magyar Vörös Hadsereg kiszorítása után a déli -határokat a Duna jobbpartjára akarta kitolni Vácig, el akarta foglalni Budapestet és „kártalanítás" címén mozdonyokat, vasúti kocsikat, a dunai flottillát és hadianyagot akart a magyar dolgoz'któl elvenni. A Szlovák Tanácsköztársaság ugyan megszűnt, de mozgósító hatása megmaradt és a cseh és szlovák munkásosztály végleg leszakadva a szociáldemokráciáról, mindinkább a baloldali ellenzék körül tömörült. Masaryk ezért döntő lépésre határozta el magát, csak a megfelelő időpontra várt. Amikor a Vörös Hadsereg 1920-ban visszavonult Varsó alól, Masaryk úgy vélte, hogy a munkásegység felbontásának eljött az ideje. Az okmánytár 15/1—VI. számú okiratai minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a szociáldemokrata miniszterek lemon dását, a véreskezű Cerny kormánybahelyezését, az általános sztrájk leverését 1920 végén Masaryk kezdeményezte és irányította. Ezzel az ellenforradalmi támadásával biztosította a burzsoázia osztályuralmát és megerősítette a kapitalizmus alapjait az első köztérsaságban. Masaryk a CsKP ellen A dolgozó nép természetesen nem tudhatta, hogy mi játszódott le a kulisszák mögött, de az 1919—1920. év szomorú tapasztalatai elegendőek voltak ahhoz, hogy a Masarykba vetett bizalma megrendüljön. „Mi történt Masarykkal, hogy annyira megváltozott?" — kérdezték a munkások. A kommunisták megadták a választ. Zdenek Nejedlý elvtárs 1922-ben közzétett hosszabt tanulmányában bátran megmondott* véleményét Nem volt könnyű rtnlit. abban az időben szembeszállni az államelnökkel, de Nejedlý elvtárs semmitől sem riadt vissza ás felvilágosította a munkásokat. Masaryk nem változott, — Irta — olyan amilyen a háború előtt volt de az idők változtak és az Októberi Forradalommal változott a nemzetkö zi munkásmozgalom helyzete is. A háború előtt a munkásság hitt Masa ryk szavainak és az általa hirdetett reformizmusnak. Az Októberi Forradalom azonban megcáfolta a reformizmust és megdönthetetlenül igazol ta Marxot Lenint. Sztálint, az osz tályharcot. a szocialista forradalmat tehát mindazt amit Masaryk elvetett A munkásság ezért végérvényesen szakított a múlttal, szakított Masaryk világával. Tehát nem Masaryk váltó zGtt, hanem a forradalmi munkás osztály a marxizmus-leninizmus tant tásával felvértezve, felismerte az iga zi Masarykot. Ezekután a kommunisták által vezetett dolgozó tömegek már tisztán látták, hogy Masaryk az . ellenség. a burzsoázia táborában áll. Nem tudták azonban azt. hogy a burzsoázia Masa rykot szolgálataiért gazdagon jutal mazza. Az okmánytár erre a kérdésre is fényt vetett és feltárta a hatalmas titkos bankszámlák, a kétmilliós Capri-i útiköltség, a többmilliós csöládi ajándékok a bankárok által pénzelt . rendelkezési alap" hátterét. (Ok mánytár 18.. 33.. 35.. 53. sz okmány.) Az „Űj maffia" élén Masaryk a .demokrácia és humanizmus" palástjával fedezte a pénzoligarchia. az iparmágnások és a nagv birtokosok kíméletlen uralmát. A banktőke vezéreivel volt állandó kapcsolatban. A Zsivno-bank hírhedt elnöke. dr. Preiss volt az első tanácsadója. Minden nagyobbszabású politikai akciót, minden fontosabb kérdést vele tárgyalt meg. Az okmánytár nagyszámú bizonyítékot szolgáltat arról. hogy az államelnök politikáját nem a Hradzslnból irányította, hanem Preiss vidéki kastélyából, ahol a burzsoázia kiválasztott vezérei, gazdag takomázás keretében közölték vele a számukra fontos teendők irányvonalát. (Okmánytár 31., 75. szám.) E megbeszéléseken alakult ki Masaryk kezdeményezésére az „Űj maffiának" nevezett titkos társaság, amely mintegy illegális államtanács formájában Masarykkal az élen kormányozta az országot és irányította a polgári és szociál-fasiszta pártok képviselőinek, valamint a kormánynak működését. Az „Új maffia" tagjai között találjuk első helyen dr. Preissot, mellette Ra sint. a pénztőke megbízottját. Husá kot, a hadiipar exponensét, Hartmant, a nagyiparost, valamint az agrár, klerikális, nemzeti demokrata és a „szocialista" pártok képviselői közül Svehlát. Cernyt, Malypetrt, Srámekot Englist, Strbrnyt, Klofácsot, Stranszkyt, Bechynet és Hamplt, akik a nyilvánosság előtt ádáz ellenfeleknek mutatkoztak, de Preiss disznótoros vacsoráin Masaryk irányításával a legnagyobb egyetértésben határoztak a nép és nemzetellenes politikájuk minden kérdésében. (Okmánytár 21-es szám). Az „Űj maffia" nevében Preiss. Englis és Benes Gondoskodott arról hogy a „kommunista mozgalom letörésére" (okmánytár 57-es szám) elegendő pénz álljon Masaryk rendelkezésére. Az antibolsevista propaganda keretén belül Masaryk pénzelte többek között a jabloneci szociáldemo krata szervezet német kommunisták elleni akcióját (okmánytár 42-es szám) pénzelte a szociáldemokrata párt 1928. évi sztrájktörő tevékenységét (okmánytár 69-es szám). 1930-ban Benessel együtt félmillió koronával szanálta a szociáldemokrata sajtót (okmánytár 79. sz.) stb. A cseh burzsoá érdekeinek megfelelően a cseh nemzetből uralkodó nemzetet alakított és így a cseh burzsoázia elnyomása^alá kerültek nemcsak a magyar, ukrán és német kisebségek, de a szlovák nép is. Masaryk a fasizálődás éveiben A nagy gazdasági válság idején a fasizálódó burzsoázia úgy vélte, hogy a változotr viszonyok mellett új. keménvebbkívű jobboldali emberre lesz szükség. Lassan előkészítette Masaryk távozását, de nem maradt adósa és bőkezűen jutalmazta szolgálataiért. 1930-ban, nyolcvanadik születésnapja alkalmából, a legnagyobb munkanél küliség és munkásnyomor idején, a kapitalistáktól ötvenmillió koronát kapott készpénzben születésnapi aján dék címén. Az ajándék átvétele után .nagylelkűen" kijelen tte. hogy ál lamelnöki fizetésének leszállítását rí. Ezzel a gesztussá

1 akart hatni a közalkalmazottakra. akik íelháboro dással fogadták á fizetések leszállítá sára vonatkozó törvényjavaslatot 'Okmánytár 73 sz.) Masaryk államelnöki tevékenységé nek utolsó éveiben személyének auto ritásával támogatta és fedezte a eg reakciósabb cseh nagytőkések és a fa siszta Hen lein. Hlinka Tiso Szül ló kialakult egységfrontját 1933-ban a Reuter-u. vnökség levegőjének hiva talos intervjut adott melynek s' án kijelentette, hogy .a fasizmusban > megtalálható a demokrácia csírája' (okmánytár 85. sz.), és 1935 február jában — Preiss Információdra hivat kozva — annak a v ménvének ad kifejezést, hogy a Henlein által '(.' indított fasiszta mozgalom a köztár saság szempontjából nem veszélyes (Okmánytár 85 /.) így fedezte a Hitler szolgálatában álló fasiszták nyílt szervezkedését. A munkásosztály élén a kommunista párttal idejekorán < 'ismerte a fe nyegető veszélvt és a dolgozŕ törne geket és az antifasiszta elemeket a köztársaság és a demokrácia védel mére mozgósította. Amikor Masa k 1935-ben államelnöki tisztségéről le mondott, az államellenes fasiszta egységfront az elnökválasztást a ha talom megszerzésére akarta felhasz nálni és a maga részéről hitlerista jelöltet állított. „\ kommunisták voltak azok — írja V Ko^eckv akik a? antifasiszta erők mozgósítá sával a reakció terveit annakidején meghiú tották". Masaryk 1937-ben meghalt. Szomo rú örökséget hagyott maga után. mert halála idején már nyilvánvaló volt, hogy milyen nehéz évek várnak a cseh és szlovák népre Temetésén a dolgozó tömegek a köztársaság védelme, a széles antifasiszta népfront mellett tüntettek, míg a burzsoá fasiszta

1 árulók, Masarykkal együtt, az első köztársaságot is eltemették. Az antifasiszta népfront a munkásosztály és az élenjáró kommunista párt vezetésével hozzálátott a nemzeti felszabadító harc megszervezéséhez, s amikor egy évvel Masaryk halála után azok. akiknek ő is szolgált — a köztársaságot Münchenben eladták Hitlernek, a CS-IJ és szlovák n<'P legjobbjai készen állottak, hogy Kle- ment Gottwald vezetésével és, a nagy Szovjetunió segítségével kiharcolják az új, a szabad, a dolgozó nép független államát. Az első burzsoá köztársaság végérvényesen a múlté és Masaryk is ma már a múlté. S úgy, ahogy szorgalmas és kitartó munkával sorra eltávolítjuk a kapitalista társadalom romjait és helyükön népeink a szocialista társadalmat építik — a Masaryk-legenda romjait is el kell távolítanunk a történelemből és a dolgozók tudatából, hogy a hamis és hazug kapitalista ideológiai csökevények helyébe, a marx-lenini tanítás, felejthetetlen vezéreink, Sztálin és Gottwald elvtársak által belénkoltott proletárinternacionalizmus és szocialista hazaszeretet ljerüljön. Masaryk harcolt a Szovjetunió ellen. Masaryk és burzsoá köztársasága a múlté; a Szovjetunió. Kommunista Pártjának vezetésével ma hatalmasabb és legyőzhetetlenebb, mint valaha. Masaryk harcolt Csehszlovákia munkássága ellen, míg a csehszlovák burzsoázia Hitler kezére juttatta államát. A burzsoá árulók eltűntek történelmünk színpadáról, viszont a csehszlovák munkásosztály a CsKP és Gottwald elvtárs vezetésével kiharcolta népeink szabadságát és létrehozta a dolgozó tömegek egységét. Tehát nem a mult téveszméi és legendái és azoknak hordozói, hanem a marxizmus-leninizmus alapján 1 álló Szovjetunió és pártunk vezették ki népeinket a kapitalizmus és fasizmus szolgaságából és csak a Szovjetunió oldalán, az egységes béketábor tagjaként és pártunk gottwaldi útján haladtunk tovább, a világbéke és a szocializmus felé Vietor Márton (Megjelent a „Fáklya" júniusi számában.) Ma már nem kell a gyermekek lövőjét félteni Az egyik forgalmabratlslavai utcán anyai örömök elé néző a ?

rmynak segítettem a nehézcseresznyével megrakott kosarat a villamosmegálló felé vinni Útközben beszélgettünk. Megtudtam hogy férje és 6 gyárban dolgozik Fiatal, 2

H-éve

s anya. otthon három gyermeke van — nekik viszi o cseresznyét — most várja a negyediket. — Anyának lenni ma már nem azt jelenti mint a múltban Gyermekeink életét össze sem lehet hasonlítani a mi gyermekkorunkkal Ketten voltunk testvérek Apám többnyire munkanél kül volt myám sokszor azt sem tudta mit fogunk holnap enni. A mi gyermekeink nem szűkölködnek semmiben és a jövőjüket sem kell félteni Hogy ez így van. annak fénves bizonyítékát látjuk mindennap, ha végigmegyünk az utcákon örömmel állapíthatjuk meg hogy feltűnően sok a terhes asszony és a gyermekkocsival sétáló fiatal anya És nemcsak városi jelenség hanerri hazánk minden kis faluiában igy van. Ez ízt mutatja hogy lassan teljesen eltűnik az az átkos burzso

a felfogás, tmely szerint u ayermekek száma a műveltségtől függött Akinek sok gyereke volt a múltban, azt nem tartották művelt embernek A cél <iz volt hogy csökkenjen a szülések száw- <gy akarták' elérni azt. hogy minél keve^eb b éhes száj kiáltson »eléjük vádló szavakat. A szaporodást nem a műveltség, hanem a termelési viszony és az ebből származó anyagi helyzet határozza meg. A munkás a múltban félt a gyermektől. mert nem tudta, hogy mit hoz a holnap A paraszt a gyermek lövőjét csak a földjében látta és félt, hogy a sokfelé osztott föld nem biztosít gyermekeinek megfelelő megélhetési lehetőséget. Divat volt az .egyke" az értelmiség körében is, mert a szerény havi fizetésből nem tett a gyermeknevelésre. A földbirtokosok és tőkések nem a műveltségüket féltették amikor irtóztak már a két gyermektől is, hanem csemetéik társadalmi helyzetét tartották szem előtt. • Kultúránk ma minden eddiginél magasabb színvonalon áll és nem a kiváltságosoké- hanem a népé. A születések száma állandóan növekszik. Ez azért van. mert hazánkban a termelési viszonyok biztosítják azt. hogy a növekvő igények megfelelő anyagi helyzettel párosuljanak és igy minden előfeltétele .megvan annak, hogy a szaporodás növekedjék. A szülőknek megvan a munkához való joguk és kereseti lehetőségük. A gyermekekre sem a bizonytalanság. hanem a biztos jövő vár. A c államosított üzemek, szocializált földek, iskolák és hivatalok tág elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak mindenkinek. Azt a foglalkozást választhatja minden gyermek, amihez haj. lama van. Hogy hazánkban cs társadalmunkban mit jelent a gyermek, a jövő nemzedékének az alapja, azzal tisztában van mindenki. Éppen ezért államunk mindent megtesz a gyermekek egészségének és nevelésének az érdedben. Az ingyenes orvosi gondoskodás már a terhesség elejétől fogva, később a családi pótlék és más pénzbeli támogatások, bölcsődék, óvodák, internátusok, ingyenes taníttatás, ösztöndíjak és egyéb szociális intézkedések, mind azt szolgálják, hogy az állam a nevelés fő súlyát levegye a szülők válláról. így lehetővé válik, hogy gondtalanul dolgozhatnak munkahelyeiken, valamint ezekkel az intézkedésekkel csökkenti a szülőknek a gyermekneveléssel járó kiadásait. Mindezek azt bizonyítják, hogy más szemmel nézünk a gyermekekre, mint a kapitalista államokban A szülők tudják és lépten-nyomon tapasztalják ezt. Ezért nem félnek a gyermektől ezért néznek ma már asszonyaink bátran az anyaság elé. Jakab István, Bratislava N