Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-31 / 185. szám, péntek

1953 július 25. UJSZ

Ö 3 A fegyverszünet vísszbaogja Koré- bin A moszkvai „Pravda" a washingtoni tanácskozásról írott vezércikkének visszhangja a külföldi sajtóban LENGYELORSZÁG A lengyel lapok kommentálják a moszkvai „Pravda" július 23-1 a „Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet" című vezércikket. A Trybuna Ludu című lap vezércikkében a következőket írja. „A Szovjetunió békekezdeményezése, amely megteremtette a nem. zetközi helyzet enyhülésének előfeltételeit, örömteljes fogadtatásra talált a világ nagy nyilvánossága körében. A végén számos burzsoá politikus is támogatta. A koreai fegy. versziinet megkötéséért folytatott tárgyalásban tapasztalható haladás, melyet Li Sžin Mah és az öt támogató amerikai imperializmus agresz. szív köreinek szabotáló taktikája ellenére értek el, az egész világnak újra megmutatta, hogy nincs olyan, még a legnagyobb mértékben bonyolult kérdés sem, amely nem volna megoldható békés tárgyalás és az illetékes országok közötti békeszerződés útján. Az ilyen helyzet közepette az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei washingtoni értekezletének eredményei és kommünikéje mély csaló, dást váltottak ki minden emberben, aki őszintén és becsületesen a nemzetközi helyzet enyhülését kívánja. Melyik az az út, amely a nemzetközi helyzet enyhülésére vezet? Ez az út a négy nagyhatalom képviselői között folyó tárgyalás útja előzetes feltételek és bármelyik fél ama kísérletei nélkül, hogy akaratát a másikra kényszerítse. Az ilyen tárgyalás mellett foglalt állást "ChíSrchill angol miniszterelnök is. NÉMETORSZÁG A „Neues Deutschland" című lap „Washington és a német kérdés" című vezércikkében hangsúlyozza, hogy míg a Szovjetunió valóban óhajtja a német kérdés békés megoldását, amely megfelel az egész né. met nép életérdekeinek, Washington és Bonn csupán szóbeli javaslatot terjesztenek elö a német kérdés megoldására, a valóságban azonban minden olyan javaslatot meghiúsítanak, amely valóban e kérdés meg oldására irányul. A „Neues Deutschland" című lap Németország sürgős nemzeti problémái megoldásának érdekében elkerülhetetlenül szükséges feladatok megvilágításában elemzés alá veszi a washingtoni értekezlet eredményeit és hangsúlyozza, hogy a washingtoni értekezlet ez irányban sem. mit sem adott és nem adhatott, mivel részvevői, akiknek érdekük Né. metország széttagolása és nyugati részének az agresszív északatlanti tömbbe való bevonása, nem táplálnak magukban őszinte szándékot az iránt, hogy a német kérdést a német nép érdekeinek megfelelően békés, demokratikus alapon oldják meg. A négyhatalmi értekezlet oly értelmezésével kapcsolatban, ahogyan azt a washingtoni értekezlet részvevői elképzelték, a „Neues Deutschland" megjegyzi, hogy nem foglalták javaslatba a Németországgal való békeszerződés és a Németország egyesítésére elengedhetetlenül szükséges intézkedések kérdésének ezen az értekezleten való megtárgyalását. A „Neues Deutschland" című lap kitér az úgynevezett szabad választások megtartására tett demagóg javaslatokra, melyekkel a nyugati nagyhatalmak állnak elö, és a következőket Írja: „Az egész Németországra kiterjedő szabad választások megtartását mindenekelőtt a választási törvényről szóló egyezménynek kell megelőznie. Ezenkívül ezt az egyezményt a németeknek kell egymásközőtt meg. kötniök, mivel a németek kívánják a választásokat, vagy pedig bizonyos országok képviselői azt akarják tőlünk kikényszeríteni, hogy ök írják elő a választási törvényt? Ismeretes, hogy a bonni hivatalos körök a közelmúltban ismét visszautasították az NDK kormányának javaslatát, melynek alapján kivívhatták volna az össznémet szabad választásök megtartásáról szóló egyezményt. Mit jelent az ilyen helyzetben Bonn zenebonája a „szabadválasztásokról" ? Választások előzetes megegyezés nélkül afelől, hogyan és hol kell lefolyniok — ez nálunk még soha. sem volt!" A cikk továbbá hangsúlyozza, hogy az Adenauer-kormány reakciós választási rendjének kidolgozása, amely a németek milUóit fosztja meg a választói jogtól, a fasiszta és militarista erőknek Nyugat-Németországban nyújtott védelem és támogatás, midőn egyidejűleg jlldö. zik az igazi hazafiakat — Adenauer ellenfeleit — mindez elég világosan bizonyítja, mit ért Adenaeur a „szabad" választások alatt. Az ilyen „választások" természetesen a német nép számára elfogadhatatlanok, — hangsúlyozza a lap. Összeegyeztethetetlen azzal, ahogyan minden egyes német az össznémet választásokat elképzeli. Ajiémetek sem amerikai, sem Adenauer. féle fasiszta választásokat nem értenek a szabad össznémet választá. sok alatt, hanem olyan német választásokat, amelyek demokratikus hagyományainak megfelelnek. FRANCIAORSZÁG Az összes lapok kivonatokat közölnek a moszkvai „Pravda" vezércikkéből. A Ľ Humanité teljes terjedelmében közölte a moszkvai „Pravda" vezércikkét. Pierre Courtade a Ľ Humanitében írt kommentárjában ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg: „Politikai nézetek és a szovjet rend. szerről vallott véleményük különbségére való tekintet nélkül nemzeti szempontból és Franciaország állami érdekeinek szempontjából minden francia egyetérthet a Szovjetunió nak a német kérdés békés megoldása kérdésében folytatott politikájával. Ez a politika mint ismeretes, néhány szóban nyer kifejezést: megújítani Németországot mint egysé ges, demokratikus, békeszerető államot." A cikk írója a továbbiakban lelep. lezi a Németországgal szemben folytatott imperialista politikát, azt a politikát, amely veszélyezteti a békét és a kővetkezőket írja: „Az egyesült Németországnak békeszeretőnek kell lennie. A „Pravda"-nak a washingtoni értekezlettel kapcsolatban közölt cikke újra nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az atlanti koalícióba bevont Németország nem lehet békeszerető." ANGLIA Az angol lapok első helyen közölték azokat a híreket, melyekben a moszkvai „Pravda" vezércikkét és a hozzáfűzött kommentárokat ismerteti olvasóikkal. A Daily Express cimü lap a következőket írja: Oroszország kifeje. zésre juttatta, hogy a négy nagyhatalom vezérei között megindítandó tárgyalás híve, hogy minden megoldatlan békeproblémát tárgyaljanak le. Ez az, amit Churchill kiván. A Reuter sajtóügynökség kommentátora, Stanley Priddle a következőket írja: „A moszkvai „Pravda" elég indokoltan írja, hogy az érte. kezlet (a külügyminiszterek washingtoni értekezlete által javasolt értekezlet) tárgyalási napirendje a mult év szeptemberi helyzetéhez vi. szonyítva semilyen haladást nem jelent. Akkor épp úgy, mint most, azok a pontok, melyeket nyugat megtárgyalás végett javasolt, főleg a szabad választások végrehajtásáA koreai arcvonalon elcsendesedett a harc. A nyári éj hűs szellője szétoszlatta az eget elborító felhőfátyolt. A háború három éve és 33 napja után elhallgattak az ágyúk és a puskák. A koreai időszámítás szerint 22 órakor következett be a történelmi jelentőségű pillanat — beszüntették a tüzelést. Kim Ir Szen marsall é

s Pen Teh-huai tábornok parancsát távbeszélőn továbbították az arcvonal gyalogságához, tüzérségéhez, tank- és légelhárító osztagaihoz. Kumszcmtól délre javában dühöngött a harc. A pergőtűz egyszerre elhallgatott, a harcosom előbújtak fedezékeikből a holdfényes éjszakában és örömmel üdvözölték a fegyverszünetet. Az arcvonal másik részéről szintén hallani lehetett az amerikai és délkoreai katonák örömteljes nevetését. éljenzését, akik örvendtek, hogy nem váltak ezen amerikai agressziós háború utolsó áldozataivá A népi erők megafonjainak örömteljes bejelentése után „megszűnik a tüzelés" az amerikai és liszinmanista katonák előbújnak sáros és piszkos fedezékeikből és örömükben táncra perdülnek Sokan eldobálják fegyvereiket. A kínai népi harcosok parancano. kaikkal együtt lelkesen fogadták a koreai fegyverszüneti egyezményről szóló hírt, mindnyájan elhatározásuknak adnak kifejezést, hogy azt betartják. A Kumbon-környéki frontszakasz egyik hadosztályának, amely az elmúlt három év alatt 25.000 ellenséget pusztított el, parancsnoka kije nak feltételeire vonatkoztak, hogy megalakuljon az egyesült Németország kormánya... A „Pravda" azt állítja, hogy a nyu. gáttól kiinduló meghívás diplomáciai szemfényvesztés volt, mely Nyugat európai politikája gyöngülő támogatásának felelevenítését követte.' Ez főleg Nyugat-Németországra vonatkozik, ahol szeptemberben kell megtartaniuk az új szövetségi kormány választásait, továbbá Franciaországra, ahol nem hajlandók ratifikálni az európai hadseregről szóló szerződést, ami akadályozza a szövetségesek tervének megvalósulását." A Reuter-ügynökség ezután megjegyzi, hogyan reagáltak a londoni diplomáciai körök a moszkvai „Pravda" vezércikkére és a következőket írja: „A külpolitikáról folyó alsóházi vita során a szocialista oppozíció fő tételként azt az állítást használta fel, hogy a három nagyhatalom külügyminisztereinek washingtoni határozata a négy nagyhatalom külügyminiszterei értekezleté. lentette:.„KI kell harcolni a békét, a koreai fegyverszünet aláírása az az eredmény, melyet a koreai és kínai nép ért el, valamint a béke és a demokrácia világerői harcának eredménye, a Szovjetunióval az élen. Nagyfokú éberséget kell azonban táplálnunk a háborút szomjazó amerikai elemekkel és a líszinmanbandával szemben és ama szándékaikkal szemben, hogy meghiúsítsák a fegyverszünetet Július 28-án a hős Phenja

n város ünnepi diszbe borult. Kora reggel óta menételnek a város közepében a ph'enjani vállalatok munkásai, a környékbeli falvak földművesei, a különböző hivatalok és Intézmények alkalmazottai. Tizenkét órakor Kim Ir Szen marsall, a Koreai Munkapárt KB elnöke, a koreai néphadsereg főparancsnoka fellépett a többezer főnyi tömeg előtt felállított diszemelvényre és megnyitotta az ez alkalomból tartott ünnepséget. Beszédében a következőket mondotta: \,A koreai fegyverszünet megvalósítása nagy történelmi jelentőségű győzelem, amelyet a koreai nép a külföldi imperialista Intervenciósok egyesült erői ellen a szabadságáért és függetlenségéért vívott s három év hősi harcával ért el. A koreai nép hősi harcával megvédte drága hazáját, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a fegyveres imperialista intervenciósok fondorlata ellen. A koreai nép nemzeti felszabadító harca a rabságba döntött Kelet népei nemzeti felszabadító mozgalmának zászlajává vált". nek összehívását illetően azt jelen, tette, hogy Anglia felhagy régebben folytatott politikájával. A Yorkshire Post című lap közli a moszkvai „Pravda" vezércikkének és diplomáciai kommentátora, Adam kommentárjának kivonatát, melyben azt írja, hogy „A megfigyelők közül aligha feltételezte, valaki, hogy Oroszország elfogadná a Nyugat javaslatait oly formában, ahogy ezeket tette." A Yorkshíre Post ismétli a már újból kitűzött követel, ményt, hogy tartsák meg a nagyhatalmak: államfői közötti értekezletet és a következőket írja: „A was. hingtoni értekezlethez hasonló értekezleteknek és a szeptemberre kitűzött értekezletnek semmi értelmük sem lesz, ha nem követi őket a legfel söbb fórum értekezlete. Egyedül a legfelsőbb fórumok értekezletén terjeszthetik elő a követelményeket és tehetnek engedményeket. A mindkét fél részéről történö engedmények nélkül bármilyen tartós megegyezés elképzelhetetlen... a békéhez éppen ez az út vezet." ségét Sztálin elvtárs így fogalmazta meg: „... a szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusétól magasabb termelékenységének alapján győzhet, a termékek és mindenféle szükségleti cikkek bőségének alapján, a társadalom összes tagjai jómódú és kulturált életének alapján. De ahhoz, hogy a szocializmus ezt a célt elérhesse és szovjet társadalmunkat \ a legnagyobb jómódban élő társadalommá tehesse: országunkban a munkának olyan ter. melékenységét kell elérnünk, amely a legfejlettebb kapitalista országok munkatermelékenységét is felülmúlja. Enélkül gondolni sem lehet a termékek és minden egyéb szükségleti cikk bőségére." A Szovjetunió•ban 1940-től 1951-ig az ipari munka termelékenysége 50 százalékkal növekedett és ez idő alatt az ipari termelés növekedésének 70 százaléka a munka termelékenységének a növekedéséből /származott. A munka termelékenységének növelése döntő szerepet játszik a Szovjetunió új, ötödik ötéves tervében is. Az új öt. éves tervben az iparban 50 százalékkal, az építkezésben 55 százalékkal, a mezőgazdaságban pedig 40 százalékkai emelik a munka termelékenységét Az ipari termelés növekedése háromnegyed részben a munkatér, melékenység emelkedéséből származik. Ez pedig azt jelenti, hogy q. Szovjetunió új ötéves tervében az ipari termelés növekedése döntő részben a munka termelékenységének emelésén alapszik. Láthatjuk, hogy a Szovjetunióban, a megvalósult szocializmus országában milyen óriási jelentőséget tu. lajdonítanak a munka termelékenysége növelésének, mint a szocialista termelés egyik legfőbb forrásának. Ezek után mindenki előtt világos, hogy nálunk, a népi demokratikus rendszer viszonyai között mennyivel nagyobb jelentősége van a munkatermelékenység növelésének, mint olyan eszköznek, amely döntö mértékben elősegíti a termelés gyorsütemű emelkedését, az életszínvonal emelkedését. A munka termelékenységének fokozása a termelés emelése szempontjából elsősorban azért nagyjelentőségű, mert a termelés növelését újabb beruházások, tehát új üzemek és gyárak építése, vagy újabb munkaerők beállítása nélkül érjük el. Ebből viszont az követke. zik, hogy ha a termelést újabb beruházások nélkül fokozni tudjuk, akkor a termelés olcsóbbá válik, csökken az önköltség, kevesebb lesz az egyes termékek előállítási ára. Mivel pedig szocializmust építő népi demokráciánknak a szocializmus gazdasági alaptörvényének, a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének valóraváltása, a célja, e cél megvalósításának egyik eszköze — a Szovjetunió példájához hasonlóan — az árak rendszeres csökkentése. Ahhoz pedig, hogy az árak rendszeres csökkentésének útjára lépjünk, elengedhetetlen az ön. költség csökkentése, az önköltség csökkentésének viszont döntő eszköze a munka termelékenységének növelése. így kapcsolódik egybe a munka termelékenységét fokozó munkás egyéni érdeke a népgazdaság és az egész társadalom érdekeivel. Ezen kívül minden egyes dolgozó anyagilag közvetlenül érdekelt a munkatermelékenység emelésében. Népi demokráciánk a munka jutal. mazásában, bérrendszerében kifeje"zésre juttatja a szocializmus alapelvét:. mindenki képességei szerint mindenki munkája szerint. Ez anynyit jelent, hogy a társadalom minden egyes tagja képességei szerint veszi ki részét a társadalmi termelésből, a munkabért pedig a végzett munka mennyisége, minősége és a munkához szükséges szakképzettsége szerint kapja. Ha tehát a mun. kás emeli munkája termelékenységét, azaz, növeli a termelést, akkor ezzel párhuzamosan emelkedik " a keresete is. Azzal, hogy Dernőn a Dénes-bányában bevezették az omlasztásos szintközötti fejtési módszert, a bányászok nemcsak azt érték el, hogy több mint 34 százalékkal emelkedett a munka termeié, kenysége és 41 százalékkal csökkent az önköltség, hanem ennek eredményeképpen az egy emberre eső teljesítmény a réginek a háromszorosára emelkedett, s ennek arányában emelkedett a bányászok keresete is. Amikor Gottwald elvtárs 'az országos pártkonferencián az ötéves terv feladatai teljesítésének elengedhetetlen előfeltételeiről beszelt, a munka termelékenységének nővelését, mint egyik legfontosabb eszközt jelölte meg célkitűzéseinek valóraváltásában. S nem véletlen, hogy amikor Gottwald elvtárs pon. tokba foglalta az ötéves terv ez évi feladatainak teljesítésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat, köztük a munkatermelékenység növelésének kérdését is, utána azt tűzte ki célul, hogy állandóan tartsuk szem előtt, hogy minden törekvé. síink célja az ember, az ember ja. várói való gondoskodás. „Ezért szükséges, — mondotta Gottwald elv. társ — hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelési lehetőségeihez mérten ellássuk lakosságunkat közszükségleti cikkekkel". Az Ipari és mezőgazdasági termelésünk lehetőségeinek, e lehetőségek bővítésének és fokozásának egyik igen fontos, mondhatnánk legfontosabb eszköze a munkatermelékenység emelése. Az eddig elmondottak világosan mutatják: ahhoz, hogy fokozatosan valóraválthassuk a szocializmus gazdasági ' alaptörvényét, a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését; ahhoz, hogy valóra, váltsuk Gottwald elvtárs útmutatását, „hogy a fogyasztási árualapot teljes összhangba hozzuk a vásárló, képes keresettel" s ezáltal lakosságunkat elégséges közszükségleti cikkel lássuk el; s ahhoz, hogy — a Szovjetunióhoz hasonlóan — az árleszállítások útjára léphessünk, ami a dolgozó nép életszínvonalának rohamos emelkedését jelenti — szükséges, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelést a szükség. leteknek megfelelő színvonalra emeljük. Ezeket a célokat szolgál. ja igen hathatósan és igen jelentős mértékben a munka termelékenységének emelése. Ezért fontos, hogy a szorosan összefüggő, az egymástól elválaszthatatlan kérdéseket: az ál. lami és munkafegyelem, a párt- és kormányhatározatok teljesítésének, a hibák — és hiányosságok kiküszöbölésének, a szocialista munkaverseny és újítómozgalom, a takarékosság, a munkatermelékenység nö. velésének és az önköltség csökkentésének kérdéseit minden egyes dol. gozó szívügyévé tegye. A munkatermelékenység emelése a szocializmus építésének, a szocializmus gazdasági alaptörvénye valóraváltásának mindennapos harci kérdése. Szívós és. lankadatlan harcot kell folytatni azért, hogy leküzdjük az embereknek munkájuk és a termelés fokozása iránti, a kapitalizmustól örökölt közömbös magatartását. Ezért kell minden egyes dolgozót bevonni a szocialista munkaversenybe, amely a munkásokat a munkafegyelem megszilárdítására, a munkafolyamatok észszerüsítésére, újítások és a modern technika al. kalmazására ösztönzi és vezeti, tehát megteremti a munkatermeié, kenység fokozásának előfeltételeit. A munka termelékenységének fokozása a szocializmus építésében olyan erő, amely — Lenin szavaival — «... végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjá. bői a legfontosabb, a legfőbb dojog". Bátky László.