Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-31 / 185. szám, péntek

t 4 U J 570 1953 iúlius 31. A fea Y ver nyugvás éjtszakája a koreai fronton Elhallgattak a fegyverek. Rohan az autó a front felé. Este van, for­ró nyári koreai est. A telihold lágy fénye elönti a tájat, ^végigsimogatja a meggyötört földet és megfiirdik a rizsmezök vizében. Az út mentén ka­tonák, puskával a kezükben, kézigrá. náttal az övükben, örségen. Egy-egy erös villanás belehasít a sötétbe: torkolattűz. A háború még tart. Gya­logolunk dombokon és völgyeken, keskeny ösvényeken, futóárkokban és az árkok felett átvetett deszká­kon, földalatti fedezékeken keresz­tül előre, egészen az első vonalig. A katonák arcát megvilágítja a hold­fény. A szemekben az öröm és biza­lom szikrája. Megállunk egy domboldalon. Innen már nem lehet továbbmenni. Ez a front. Mögöttünk és velünk egyvo nalban erődítmények tömege. Min­den domb egy-egy erődítmény. Két esztendeje kezdték el kiépíteni ezt a vonalat a koreai és a kínai katonák. Akkor megfogadták: a vas és acél „nagy falát" építik, nincs erő, amely ezt a vonalat át tudná törni. Állták fogadalmukat. Hányszor próbál­kozott az ellenség, hány offenzíva omlott össze a vas és acél bevehetet len „nagy falán". Előttünk, a senki földjén, ezüstös csillogással hömpölygeti vizét a meg­áradt' Szacson-folyó. Mennyi vért ivott és sodort magával, sós vért a sós tengerbe. Egy puskalövés csattan. Valahol gépfegyver kattog. Még tart a hábo rú. Komolyan állunk és az óránkat nézzük. Még tíz perc. Még öt. Tiz óra. 1953. július 27., este 10 óra. Most idenéz, idegondo! a koreai frontra az egész világ. Szovjet em­berek, akik a háború első percétől ezért a percért küzdöttek: kínai munkások és parasztok, akik elküld­ték harcosaikat megsegíteni Koreát, megvédeni Kínát és visszaverni az agresszorokat. Idegondolnak ame. rikai anyák, akift szeretnék újra látni háborúba hajszolt fiaikat, an­gol miniszterek, akik végül maguk is látták ennek a háborúnak célta­lanságát és az erőszak csúfos vere­ségét; indiai páriák, akik kimentek az utcákra tüntetni a koreai béké­ért; szabad magyar dolgozók, akik most büszkén emlékeznek: orvos­csoportokkal, ruha.ajándékokkal, gyógyszerekkel segítették a győze­lem kivívásában a testvéri koreai népnek. Tíz óra. A fronton csend van. Csend, óriási csend. Koreában elhall­gattak a fegyverek. Ettől a perctől kezdve nem tüzel­nek az ágyúk és a gépfegyverek, nem ömlik a vér a koreai földre, nem hullanak bombák vályogházak­ra és földkunyhókra, nem égeti asz­szonyok és gyermekek testét a na. palm, nem ásnak új tömegsírokat sem a hátországban, sem a fronton. Ettől a. perctől kezdve kigyulladnak a fények a városokban és a falvak­ban, végetért a rombolás és meg­kezdődik az építés A barlangokba vájt odúkból az anyák kihozzák csecsemőiket a napfényre, a fehér ruhás parasztok háborítatlanul dol­goznak a nappali földeken, ember­életek helyett legfeljebb a hadi. anyaggyárosok részvényei kerülnek veszélybe. Csend van, drága, minden szónál drágább csend. És ekkor valahonnan messziről, a tenger felöl a nyáresti szél egy dallamot sodor a dombok és a völgyek fölött. Valahol messze katonák énekel­nek. A dal nő, erősödik, jön, jön egyre közelebb. Átveszik egymástól a katonák a lövészárkokban és az ágyúk mellett és az utak mentén és az úttalan szirtfalakon. Jön, árad a dal, már hallani, érteni a szavait is. „Büszkén emeljük magasba a fe­jünket. Megvédtük a békét, hazán, kat, családjainkat." Már a mellet­tülik álló katonák is zúgják tele szívvel, tele torokkal és száll innen, erről a dombról is tovább kelet felé, a Sárga-tengertől a Japán.tengerig: „Büszkén emeljük magasba a fejün­ket. Megvédtük a békét, hazánkat, családjainkat." Odaát az amerikai vonalakban, a 25. hadosztály állásaiban csend. Clark tábornok megtiltotta katonái­nak az ünneplést. Nincs győzelem, nincs ünnepség — így mondotta a generális. Az amerikai katonáknak tilos öriilniök, hogy a vérontás be­fejeződött, hogy az életük nincs többé veszélyben, hogy nem kell ide­gen földön elhullaniok. Az amerikai katonáknak parancsba adták, hogy a milliárdosokkal, a háborús gyujto. gatókkal érezzenek együtt. Ha örül­nek is, — mert szivükben bizonyosan örülnek — feletteseik előtt és egy­más előtt is el kell titkolniok örö­müket. Itt pedig, a koreai kínai vonalak fölött száll, árad a dal, szabadon, boldogan, diadalmasan. Százezrek énekelnek Koreában elhallgattak a fegyverek és győzelmes dalr a nyíl­nak az ajkak. Megyünk vissza a frontról. Az út mentén katonák puskával a kezük­ben. kézigránáttal övükben, őrségen. Szemük az éjtszakát kutatja, kezük erősen markolja a puskát. Koreában elhallgattak a fegyverek, s a béke csendjének, a győzelem dalának őr­zői éberen vigyáznak a strázsán. Méray Tibor. (Megjelent a „Szabad Népben") A bukaresti III. Világifjúsági kongresszus ölése V. Siroky miniszterelnök távirata Mao Ce Tung hoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökéhez Viliam Siroky kormányelnök szerdán, július 29-én a következő táviratot intézte Mao Ce Tung-hoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökéhez: „Csehszlovákia népe megelégedés­sel és örömmel fogadta a koreai fegyverszüneti szerződés aláírásáról szóló hírt. A "fegyverszüneti szerző­dés aláírása nagy győzelem a Tá­volkeleten és az egész világon folyó békeharcban. E történelmi jelentőségű esemény alkalmából, melyet a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság igyekezete tett lehetővé, és amelyet minden nemzet békeszerető fiai tá­mogattak, a Csehszlovák Köztársa, ság kormánya a maga és az egész csehszlovák nép nevében őszinte jó­kívánatait tolmácsolja a Kínai Nép­köztársaság kormányának. Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke" G. M. Matenkov és V. M. Molotov távirata Mao Ce Tung-hoz és Csu En-La hoz Mao Ce Tung-nak, a Kínai Nép­köztársaság központi népi kormá­nya elnökének, Csu En.Lajnak, a Kínai Népköz­társaság Állami adminisztratív ta­nácsa elnökének és külügyminiszte­rének A koreai fegyverszünet aláírása és a háború beszüntetése a hős koreai nép é s bátor kínai népi önkéntesek nagy győzelme. A Távolkeleten és az egész vilá­gon aratott ezen nagy győzelem al­kalmából a Szovjetunió népei for­rón üdvözlik a nagy kínai népet és jókívánataikat fejezik ki nekik. A fegyverszünet aláírása és hadi­cselkmények beszüntetése után min­den békeszerető nép feladata marad a békéért, a szabadságért és a nem­zetek függetlenségéért vívbtt harc­ban kivívott ezen sikerek megszilár­dítása. G. Málenkov, a, Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, V. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere A koreai fegyverszünet visszhangjai az USA-ban Július 28-án, kedden délelőtt Vu Quan vietnami küldött felszólalásá­val kezdődött meg a III. Világifjú sági Kongresszus ülése Bukarest ben. Vu Quan támogatta Jacques Denis jelentését a Demokratikus Vi­lágifjúsági Szövetség tevékenységé ről. Vietnam küldötte leírta a Viejt nam francia gyarmatosítók által megszállott területei népének nehéz életkörülményeit. A francia csapa tok ellenőrzése alatt álló városok ban nagy a munkanélküliség. Anoi város 150.000 munkása közül 100 ezer munka nélkül van. A munka nélküliek nagy részét az ifjúság ké pezi. A falvakon nyomorúságos vi szonyok között él a lakosság. A gyarmatosítók csapatai gyakran vé res „tisztogatásokat" rendeznek, öl­dösik az ifjúságot, pusztítják a ter­mést és elrabolják az igavonó álla­tokat. A vietnami bábkormány költség­vetésében csak félszázal^kot irányoz elő arra, amit a gyarmatosítók kul túra és népnevelés néven emleget nek. A demokratikus Vietnam ifjúsága aktívan küzd nemzeti függetlensé géért és a világbékéért. A III. Világifjúsági Kongresszus délutáni ülésén' Alekszander Sele pin szovjet küldött szólalt fel. Marokkó küldöttének beszéde után Kim Gi Szu, a koreai küldöttség vezetője kért szót. akinek felszóla lását nagy lelkesedéssel fogadták a kongresszus küldöttei. A koreai ifjúság, amely bennün­ket a kongresszusra küldött, — je­lentette ki Kim Gi Szu — megbí zott bennünket, hogy békeszerető barátainknak, akik az egész vi'lá gon támogatják a béke, a szabad ság és függetlenség védelmére az amerikai agresszorok ellen harcba szállt koreai népet," tolmácsoljuk szívélyes üdvözletét. A koreai fegy vérszünet megkötése — hangsúlyoz ta a felszólaló — a koreai nép di cső győzelme, az egész világ bé keszerető népeinek nagy győzelme. Korea népe minden békeszerető nép támogatásával, legjobb fiai és leá nyai vére árán kivivta a győzel met. A koreai ifjúság megbizásá ból azután Kim Gi Szu az egész világ békeszerető ifjúságával való barátságának jeléül zászlót adott át á kongresszusnak. A zászlót meg nem szűnő taps közepette koreai lá­nyok adták át Jacques Denisnek, a DIVSz főtitkárának. A csehszlovák küldöttség nevében Ladislav Lis, a küldöttség vezetője szólalt fel a III. Világifjúsági Kon­gresszus július 28-i ülésén. Felszólalásában többek között a következőket mondotta: „Csehszlo vákia ifjúsága őszinte örömet érez a koreai fegyverszünet megkötése felett. Örül a békeerők nagy győ­zelmének, a koreai és kínai nép nagy győzelmének, örül a Szovjet unió békepolitikája eredményeinek és övé a fő érdem a békeharcban elért sikerekért. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a béke érde­kében kifejtett munkájával meg­nyerte országunk ifjúságának bi­zalmát és rokonszenvét és növelte tekintélyét. A csehszlovák küldött ség állást foglal azon elvek mellett, amelyeket- beszámolójában Jacqes Denis tűzött ki és ígéri, hogy meg megvalósítja ezeket az elveket. A III. Világifjúsági Kongresszus és a DIVSz mindig és teljesen számít hatnak a csehszlovák ifjúságra és aktív támogatására a békéért és a barátság megszilárdításáért folyó küzdelemben." Ladislav Lis ezután zászlót adott, át a DIVSz nek. A Világifjúsági Kongresszus esti ülésén felszólalt Berlinguer, a Nem zetközi Diákszövetség képviselője és a Szövetség végrehajtó bizott*. sága nevében üdvözölte a kon­gresszust. Beszélt a világ diákjai­nak tanulási vágyáról, hogy az élet új megteremtőivé váljanak és ezért mély odaadással vesznek részt a bé keharoban. E harcban a győzelem nemcsak a háború felszámolását, hanem az ifjúság leggyönyörűbb ál. mainak megvalósulását is jelenti. Az oktatás demokratizálásáért fo­lyó küzdelem — mint erről Jacques Denis jelentésében is szó van — az egyik legfontosabb feladat az ifjú­ság tanulásra való jogainak bizto sításáért való küzdelemben. Berlinguer ezután beszélt arról, hogy megerősödött az ifjúsági és diákszervezet együttműködése és akcióegységre való törekvése g ezt a példák egész sorával támasztotta alá. Ama nézetének adott kifejezést, hogy a III. Világifjúság' Kongresz szus nagy lépés előre a diákmozga lom egységéért, a diákok jogaiért és életkörülményeinek megjavításá­ért, a kulturális- és sportkapcsola­tok kiterjesztéséért való harcban. Jean Roi, a francia küldöttség tagja beszédében a nemzetközi kul túrcsere kérdésével foglalkozott. Ki­jelentette: „Küldöttségünk Francia országba való visszaérkezése után minden ifjú embernek elmondja, hogy kötelességük küzdeni a kul túrcsere kiterjesztéséért és megszi­lárdításáért, minden nép országai barátságának — a béke zálogának — megszilárdítása érdekében. Az esti ülésen felszólaltak továbbá Svédország, Ciprus, Szíria, Észak Afrika, Hollandia, Malájföld, India és Trieszt küldöttei is. F. Orechov, a moszkvai „Pravda" newyorki levelezője „Mit hirdetnek a harangok" címmel beszámol arról a visszhangról, melyet a koreai fegyverszünet Amerikában keltett. Az amerikai sajtóügynökségek és lapok hírt adnak arról, hogy az USA néhány városában és kikötőjében, nevezetesen Bostonban vasárnap es­te megszólaltak a harangok és a gőzösök szirénái annak jeléül, hogy aláírták a koreai fegyverszüneti egyezményt. A harangzúgás és szi­rénabúgás az egyszerű amerikai emberek örömét fejezte ki, akik számára a koreai háború csak ro konaik elvesztését, könnyeket és magas adókat jelentett. Minél nagyobb azonban az egy szerű amerikai emberek öröme a koreai fegyverszünetből kifolyólag, annál borúsabbak é s félelemgerjesz­többek az amerikai polgári lapok hasábjain megjelenő cikkek. Még alig száradt meg az aláírás a ko reai fegyverszüneti egyezményen, a „hatalmas business" egyes amerikai sajtószervei máris félreverték „sa ját harangjaikat", nehogy megszün jön a fegyverkezési láz. Az Associated Press sajtóügynök ség rámutat arra, hogy az amerikai diplomaták előre látják „újabb pro­blémák és veszedelmek „felmerülé­sét" a nyugati . hatalmak kormá­nyainak szempontjából". A szövet­ségesek oldalán — mutat rá a saj» tóügynökség — a legjobban attól félnek, hogy az Egyesült Államok és Anglia között a Vörös Kina ENSz-be való felvételének kérdésé­ben végül elkeseredett harc törhet ki. Orechov — ismertetve az egyes lapok nyilatkozatait a koreai fegy­verszünet megkötésével kapcsolat­ban — megjegyzi, hogy Lawrence, a New York Herald Tribúne című lap megfigyelője háborús veszede­lemmel igyekszik megfélemlíteni az európaiakat. Ez a zabolátlan pro­vokátor nem átalja azt állítani, hogy „a harangok egyszerű és kis­hitű emberek számára zúgnak" és felszólítja olvasóit, ne örüljenek a fegyverszünetnek, hanem tovább aggódjanak. Orechov befejezésül megjegyzi: „A Lawrence urak és gazdáik sze­rencsétlenségére, akik profitjukat féltik, most egyre kevesebb a kis­hitű emeberek száma, különösen a koreai háború után." Megbukott a De Gasperi-kormány A Reuter-sajtóügynökség jelentése szerint július 28-án, kedden De Gasperi kormánya az olasz képvi selőházban a kormány iránt való bizalom szavazásakor zajos vita után vereséget szenvedett. A kormány az elmúlt héten hi­vatalosan a képviselőház elé lépett kormányprogrammjával. A keddi szavazás alkalmával 263 képviselő szavazott a kormányra — a keresz ténydehiokrata párt ama képviselő házi csoportjának tagjai, akiknek soraiba tartoztak az új kormány összes miniszterei, továbbá a dél tiroli Néppárt képviselői. A többi 282 baloldali és jobboldali képvise lő bizalmatlanságot fejezett ki a kormánnyal szemben. Az úgyneve­zett „közép-pártok" 37 képviselője, liberálisok, szociáldemokraták és köztársaságpártiak, akik a júliusi képviselőházi választásokig De Gas peri kormánykoalíciójához tartoztak, tartózkodtak a szavazástól. A há ború utáni időben először szavaztak bizalmatlanságot az olasz kcpmány nak, már a kormányprogrammal kapcsolatos szavazás során. A sza vazás eredménye után De Gasperi miniszterelnök kedden ešte Einaudi köztársasági elnöknek benyújtotta a kormány lemondását. A De Gasperi-kormány bukásával foglalkozva, a „Rudé Právo" cikk írója megjegyzi: „Mi volt De Gasperi kudarcának oka? De Gasperi megmutatta, hogy semmit sem tanult a választások­ból, amelyekkel az olasz nép világo san elítélte De Gasperit, mint az atlanti háborús szekér szolgai függ vényének nemzetellenes politikáját, a „hidegháború" politikáját az or szág belsejében és nemzetközi kap csolatokban, a demokratikus sza badságjogok durva elnyomásának és az alkotmány megszegésének po litikáját. Az olasz választók több­sége megvetéssel utasította vissza a csaló választási törvényt, melynek segítségével kellett volna a keresz ténydemokrata pártnak megszerez­nie a parlamenti ' többséget. A nép következetesen szembehe lyezkedétt e párt diktátori uralmá vai és síkraszállt az alkotmány tiszteletben tartásáért. Mindezek ellenére azonban a poli tikai erőknek á választások után az­országban és a parlamenten belül történt új megoszlására való tekir, tet nélkül De Gasperi új kormányát kizárólag a kereszténydemokrata párt tagjaiból állította össze E kormány őszes tagjai már De Gas peri volt (hetedik kormányának is tagjai voltak. Többen közülük dics­telen véget ért reakciósok, akik nyíl­tan kacérkodnak a fasisztákkal. Emellett maga De Gasperi is július­első felében, az „interregnum" ide­jén semmiképpen sem titkolta, hogy ha megbízzák az új kormány veze tésével, nem áll szándékában meg változtatni politikája eddigi irány vonalát, hanem ellenkezőleg, még szorosabbra akarja fűzni az Itáliát az USA-hoz és az atlanti tömbhöz fűző köteléket, tovább akarja ül­dözni az olasz hazafiakat és min­den demokratikusan gondolkodó polgárt, az alkotmány megváltozta­tását akarja szorgalmazni, amely mindeddig néhány demokratikus szabadságjogokat biztosító cikket tartalmaz. De Gasperi magatartása és az ország erői és politiki hely­zete új viszonyának abszolút figyel­men kívül hagyása, az olasz társa­dalom minden rétegében még új kormányának a képviselőházban va­ló bemutatása előtt éles kritikát váltott ki. Először a baloldali pártok tagad ták meg támogatásukat a De Gas­peri kormánytól. „Politikánkat nem szabad az amerikai nagykövetnek diktálnia" — jelentette ki P. Tog­liatti, Olaszország KP főtitkára. — „Ennek a politikának meg kell felelnie a nép akaratának és nem­zeti érdekeinek." A Szocialista Párt nevében Pietro Nenm is megtagad t< támogatását De Gasiperitől. akinek kormánya „elvetette azt a gondolatot, hogy alkalmazkodjék a július 7 i válasz, tások után kialakult helyzethez." De Gasperi kormányának bukása még jobban emlékezteti a béke el­lenségeit — akik az atlanti hábo­rús szekeret tolják — arra, hogy Burópa egén egyre jobban elveszti fényét az amerikai „csillag".

Next

/
Thumbnails
Contents