Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-30 / 184. szám, csütörtök

1863 július 30. UJSZ0 A koreai-kínai fél közös nyilatkozata az öt semleges nemzethez A koreai.kínai fél közös nyilatko. aatot intézett az öt semleges nem zethez — Indiához, Lengyelországhoz, Csehszlovákiához, Svédországhoz és Svájchoz — Li Szin Man délkoreai kormányának azzal a nyilat kozatával kapcsolatban, hogy nem fogja beengedni Délkorea területére India, Lengyelország, Csehszlovákia semleges hazatelepítési bizottság tagjainak képviselőit. Az indiai fegyveres erők tagjait, az indiai Vöröskereszt küdötteit, és a koreai-kínai fél felvilágosító tevékenységet kifejtő megbízottait, illetve megfigyelőit, akiknek az a feladatuk, hogy a koreai kínai fél és az ENSz hadseregének parancsnoksága által aláirt „a sem. leges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottság működésének szabályai" ból rájuk háruló kötelességeket ellássák. A koreai-kínai fél nyilatkozata a következőképpen hangzik: 1. A koreai-kínai fél semmikép. pen sem ismeri el Li Szin Man délkoreai kormányának nyilatkozatát, amely a két fél között létrejött fenti megállapodás teljes megszegését jelenti. 2. A koreai.kínai fél határozottan fenntartja azt a véleményt, hogy — ,,a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai" értelmében — a semleges nemzetek képviselőinek és a koreai.kínai fél megbízottainak — a fent idézett egyezményből rájuk háruló feladatok ellátása végett — teljes mértékben jogukban áll DélKorea területére lépni és azon átutazni és joguk van arra, hogy az ENSz haderejének parancsnoksága — a délkoreai hadsereget is beleértve — védelemben részesítse őket. Az ENSz haderejének parancs, noksága — nemkülönben a délkoreai hadsereg is — tehát semmikép. pen sem bújhat ki az alól a kötelessége alól, hogy ezt a védelmet biztosítsa. Kim Ir Szen marsall aláírta a koreai fegyverszüneti egyezményt Kim Ir Szen marsall, a koreai j egyezmény szövegét. Az egyezmény néphadsereg főparancsnoka. Phen- aláírásánál jelen voltak: Kim Du janban július 27 én este 10 órakor Bon, a Koreai Népi Demokratikus aláírta a koreai fegyverszüneti Köztársaság legfelső nemzetgyűlése elnökségének elnöke, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának ve. zetöi, valamint a párt és a társadalmi szervezetek, a koreai és a külföldi sajtó képviselői. Peng Teh huai tábornok aláirta a koreai fegyverszüneti egyezményt Peng Teh huai tábornok, a kínai népi önkéntesek parancsnoka július 28-án délelőtt 9.30 órakor Keszonban aláírta a koreai fegyverszüneti egyezményt és a fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes megállapodást. Az aláírási ünnepségen a kínai népi önkéntesek több mint száz magasrangú tisztje volt jelen. A kínai népi önkéntesek és a koreai néphadseregnek a keszoni arcvonalszakaszon állomásozó alakulatai hétfőn este gyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy Keszonba érkezett Peng Teh huai tábornok és Csoj Jen gen almarsall, a koreai néphadsereg főparancsnokságának helyettes parancsnoka. Peng Teh-huai tábornok nyilatkozata Peng Teh huai tábornok, a kínai nepi önkéntesek parancsnoka a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása után a következő nyilatkozatot tette: 1953. július 27-én, délelőtt 10 órakor Panmindzsonban aláírták a koreai fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti egyezmény aláirása után tizenkét órával maradéktala nul megszűntek az ellenségeskedések Koreában és megvalósult a világ népei által hőn óhajtott koreai fegyverszünet. . Három évvel ezelőtt kezdődött a hős koreai nép dicső önvédelmi háborúja az agresszió ellen, a béke védelmében, függetlenségének és szabadságának biztosítására. A koreai nép három esztendőn át nagy áldozatok árán ellenállt az Amerikai Egyesült Államok vezetése alatt álló ENSz-parancsonokság haderőinek és megvédelmezte hazájának földjét. Ez a háború azt bizonyítja, hogy ha egy öntudatra ébredt és szabadság szerető nemzet hazájának becsületéért és szabadságáért harcba száll, legyőzhetetlen. A kínai nép és a kínai kormány a koreai háború kitörése óta ismé. telten leszögezte álláspontját és ja. vaslatokat tett a koreai kérdés békés rendezésére. Az Egyesült Államok kormánya azonban nem törődött a kínai nép figyelmeztetéseivel, figyelmen kíviil hagyta a világ népeinek békevágyát és a maga út. ját járta. Nemcsak betolakodott a hazánk területéhez tartozó Taivanra a koreai háború kitörésekor, hanem arra is utasította fegyveres erőit, hogy a 38. szélességi fokon keresztül nyomuljanak előre a hazánk északkeleti határán levő Jalu és Tumen folyók felé, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetve ezzel hazánk biztonságát. ' A kínai nép ilyen körülmények között szilárdan és elszántan folytatta az amerikai agresszió ellen küzdő. Koreát támogató nagy moz. galmát. megszervezte saját önkéntes fegyveres erőit, a kínai népi önkénteseket — hogy a koreai néphadsereggel vállvetve harcoljanak hazájuk biztonságának és békés építömunkájának biztosításáért, segítsék a koreai népet jogos harcában és biztosítsák Távolkelet, valamint az egész világ békéjét. Az elmúlt két év és kilenc hónap hősies hai^iban nemcsak visszavertük az ellenség támadásait és megszilárdítottuk az arcvonalat a 38. szélességi fok környékén. hanem sok győzelmes ellentámadást is hajtottunk végre. ' A koreai és a kínai nép agresszió, ellenes háborújának célja, hogy megteremtse a feltételeket a koreai kérdés tisztességes és méltányos alapokon történő békés rendezése számára. A koreai és a kínai nép, valamint a koreai és a kínai kormány tehát a harctéri helyzet megszilárdítása után nemcsak továbbra is leszögezte a koreai kérdés békés eszközökkel való rendezésére vonatkozó álláspontját, hanem maradéktalanul elfogadta a Szovjetunió kormányának 1951. június 23-án fegy. verszüneti tárgyalások megindítására és fegyverszünet megkötésére tett javaslatát és 1951. július 10-én megkezdte a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat az ENSz haderejének parancsnokságával. Ezek a tárgyalások kanyargós utat tettek meg az elmúlt két esztendő alatt. A fegyverszüneti tárgyalásokon részt vevő két fél — a koreai és a kínai népnek a koreai kérdés békés rendezé. séré irányuló szilárd politikája, valamint a világ békeszerető népeinek a béke érdekében kifejtett hatalmas erőfeszítései következtében — végül is tisztességes megegyezésre jutott és tegnap aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Jelenleg a legfontosabb kérdés a fegyverszüneti egyezményben foglalt kötelezettségek szigorú teljesítése. A kinai népi önkéntesek a koreai néphadsereggel együtt megfő, gadják, hogy megtartják és végrehajtják a fegyverszüneti egyezmény összes rendelkezéseit. A koreai és a kínai népnek, valamint a világ min. den népének komoly figyelmet kell azonban fordítani arra a tényre, hogy az ENSz-haderök parancsnokságának oldalán a harcias elemeknek olyan csoportja van, — különösen a Li Szin Man-klikk Dél-Koreában — amely ellenzi a fegyverszü. neti egyezmény aláírását és amely már az aláírás előtt provokációs módon megszegte a megállapodást. Ezért a kínai népi önkéntesek a koreai néphadsereggel együtt nem mulasztják el a szükséges éberséget és a legnagyobb elszántsággal, határozottan küzdenek a fegyverszüneti egyezmény maradéktalan megvalósításáért. A most aláírt fegyverszüneti egyezmény katonai jellegű. Ez az egyezmény csupán első lépés a koreai kérdés békés rendezése felé. A magasabbszínvonalű politikai érte. kezletnek még ezután kell tárgyalások útján megoldania az olyan kérdéseket, mint az összes külföldi csapatok — beleértve a kínai népi önkénteseket is — visszavonása Ko reából, a koreai kérdés békés rendezése abban a szellemben, hogv a koreai népnek engedjék meg saját ügyeinek rendezését és egy egyse, ges, demokratikus, békeszerető és független új Korea létesítését. A ki nai nép következetesen síkra száll a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján történő rendezése mellett. A kínai nép erőteljesen támogatni kívánja a nemzetközi kérdések békés rendezését. A kínai népi önkéntesek nevében ezennel tisztelettel adózom a hős koreai népnek és a Kim Ir Szen marsall vezetése alatt álló koreai néphadseregnek. A koreai nép meleg gondoskodással vette körül és erő teljesen támogatta a kínai népi önkénteseket a koreai harcokban való részvételük idején. Ez a gondosko. dás és ez a támogatás az áldozatok és a nehézségek megosztásának fen. költ szellemében tovább erősítette népeink és hadseregeink szolidaritását. Kívánom, hogy népeinknek az agresszió elleni harcban kiöntött vérrel eggyéforrasztott szoros barátsága még jobban megszilárduljon és tovább fejlődjön. A kínai népi önkéntesek nevében ezennel köszönetet mondok honfi társaimnak, akik lelkes támogatást nyújtottak az arcvonalnak. Ez a határtalan anyagi és erkölcsi támogatás nagy mértékben fokozta har. cos* in k harci szellemét és növelte harci erőnket. A kínai népi önkéntesek nevében ezennel tisztelettel adózom a béke és a demokrácia Szovjetunió vezet, te országainak. Hála ezen országok ismételt kezdeményezéseinek és fáradhatatlan erőfeszítéseinek, végül is megvalósult a koreai fegyverszünet. A kínai népi önkéntesek nevében ezennel üdvözlöm a világ békeszere tő népeit. A koreai fegyverszünet megvalósulása természetszerűleg megkönnyíti a koreai kérdés békés rendezését és a Távolkelet, valamint az egész világ békéjének érdekeit szolgálja. Ha bármilyen harcias elemek — különösen a délkoreai LiSzin Man.klikk — folytatni meré. szeli a koreai fegyverszünet felborítására irányuló bűnös tevékenységüket, terveik Jeltétlenül a világ békeszerető népeinek ellenállásába ütköznek és súlyos vereséggel végződnek. örök dicsőség a vértanuknak, akik becsülettel áldozták életüket az amerikai agresszió elleni, Koreát támogató harcban! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának rendeld* )úlius 28-ának munkaszünnappá nyilvánításáról A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa a következő rendeletet adta ki„A koreai nép három éven át hősies harcot vívott az amerikai imperialista fegyveres agresszorok és lakájuk, az áruló Li Szin Man-banda ellen a haza szabadságának és függetlenségének védelmében. Ez a harc azt eredményezte, hogy fegyverszünet jött létre, az ellenséggel szemben ragyogó győzelmet arattunk. A Koreai Népi Demokratikus Népköztársaság Minisztertanácsa a győzelem emlékére júliu

s 28-át munkaszünetnappá nyilvánítja é

s elrendeli, hogy ezen a napon az egész ország területén tűzzék ki a nemzeti lobogót. A katonai demarkációs vona! végleges kijelölése A két félnek a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon részvevő küldött, ségei felülvizsgálták és véglegesen jóváhagyták a szembenálló felek jelenlegi érintkezési vonalának megfelelő katonai demarkációs vonalat. A véglegesen jóváhagyott katonai demarkációs vonal Kangjongból indul ki a keleti parton, Keszontól hat kilométerrel délkeletre, délnyugati irányban halad a Keszontól délre lévő Tokszanj felé, aztán a Nani-folyó keleti partját követi Pegilpón Szindenin.^Kumannin keresztül, majd délnyugat felé a Namfolyó mentén. Szintanmig, onnan tovább délnyugati irányban a Kanszongtól 21.5 kilométerre] nyugatra lévő Csanhanig, majd tovább Csang. szungnitól egy kilométerrel délre, Szohuiritől másfél kilométerrel dél. re, Kacsilbongtól fél kilométerrel északra, Szateri-től nyugatra Mun. dunniig, elhalad azután egy Umszantól három kilométerre délre eső pontnál, majd nyugati irányban eléri a Pukhan-folyói- Mettolbautól egy kilométerrel északra lévő pontnál. A vonal onnan északnyugati irányban halad tovább, keresztülmegy egy Kvahoritól mintegy öt kilométerrel délre lévő ponton, azután nyugat felé húzódik. Tungde. rinél éri el a Kumszongcson-folyót és annak mentén halad tovább nyugati irányban Szohjonnitól egy kilo. méterrel délkeletre eső pontig, onnan továbbra is nyugati irányban, Kumszontól kilenc és félkilométerrel délre fekvő ponton át, majd délnyugati irányban egy Pjozsonnitól három kilométerrel délre és egy másik. Szanggamnjongtól félkilométerrel délre eső ponton át. azután nyugatra fordul egy Kumgongnitól délre lévő pontig és onnan a Pjongangtól 11.5 kilométerrel délre fekvő Szagimakig; majd a Csorvontól nyolc kilométerrel északra lévő Juzsongniig. A vonal délnyugati irány, ban halad tovább Sinhjonnin át, Csorvontól 15 kilométerrel nyugat, ra, egészen a Szangnjongtól hét kilométerrel keletre eső Tojoniig, onnan tovább délnyugat felé szélesebb szögekben Kjehodongon át az Imzsin-folyóhoz. Ezután az Imzsinfolyó mentén húzódik Kojanhdétől félkilométerrel keletre lévő pontig, onnan nyugatra, maid délnyugatra fordul a Kuhvaritól hat kilométerrel keletre fekvő Kigonnin át és déli irányban fut tovább Csongjonnitól félkilométerrel keletre lévő ponton keresztül, azután Kjedangcsonnál Gorangponitól két kilométer, rel északnyugatra áthalad a 38. szé. lességi körön délfelé és onnan délnyugatra tart a Panmindzsontól délkeletre eső Panmankjón át, majd tovább dél felé a Szacson folyótól keletre az Imzsin-folyóig terjedő térségen át a Han-folyó mentén egészen a nyugati partig. A katonai demarkációs vonalról szóló első megállapodás 1951 november 27-én jött létre a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató két fél között. Az ezután eltelt 18 hónap és 20 nap alatt azonban változások történtek a szembenálló felek tényleges érintkezési vonalában. Ezért 1953. június 17-én a két fél módosított katonai demarkációs vonalban állapodott meg. Ez a módosítás azt mutatja, hogy a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek harcosai a 18 hónap és 20 nap alatt az egész arcvonal mentén 9 helyen különböző mértékben déli irányban törtek előre. Az előretörés térsége összesen 150 négyzetkilométer. A nagyobb előrenyomulások a következők voltak: keleti parton Koszontói délre a Tokszannitól Pegilpóig terjedő három kilométer széles körzetben egy kilométerrel, a Kumszontól 12.5 kilométerrel délkeletre lévő Jonghodongtól a Mundunnnitól 9.5 kilométerrel nyugatra lévő Pjonandongig terjedő 13 kilométeres körzetben 7 kilométerrel; a Szangnjongtól 5.5 kilométerrel délre Ko. jangdeig terjedő hatkilométeres körzetben majdnem egy kilométerrel; a Kuhvaritól 5.5 kilométerrel délkeletre lévő Hamurhantól az Imzsinfolyó északi partjáig terjedő mintegy 22 kilométeres körzetben 1— 3.5 kilométerrel; és a Panmindzsontól három kilométerrel délre az Imzsin-folyó északi partjáig terjedő tizkiloméUres körzetben 1—2 kilométerrel. Ugyanebben az időszakban az ENSz haderői csak csekély mértékben nyomultak előre Mundunnitól keletre, Kumhvától északnyugatra, Csorvontól északkeletre és Joncsontól nyugatra: az előrenyomulások egész területe összesen 5.3 négyzetkilométer. Ebből kitűnik, hogy az ebben až időszakban a két szembenálló fél tényleges érintkezési X'onallában bekövetkezett változások majdnem mind déli irányban történt eltolódásokat jelentenek. A katonai demarkációs vonal másodízben történt megállapítása után a koreai fegyverszüneti egyezményaláírását több mint egy hónappal késleltette a liszinmanista-banda fegyverszünetellenes szabotázsa. E több mint egy hónap alatt a két fél tényleges érintkezési vonala ismét megváltozott. Ennek megfelelően a koreai fegyverszüneti tár. gyaláaokon résztvevő két fél július | 24.én harmadszor vette felülvizs; gálát alá a katonai demarkációs vonalat. Ez alatt a többi mint egy hónap alatt a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek erői az arcvonal mentén nyolc helyen tovább törtek előre dél felé 192.9 négyzetkilométer terjedelemben, ami az első ízben meghatározott katonai demarkációs vonalhoz viszonyítva összesen 332.6 négyzetkilométer eltolódást jelent déli irányban. A főbb változások a Kumszontól délre eső körzetekben történtek, ahol az arcvonal 9 kilométerrel tolódott el déli irányban. Ez kiegyenesítette azt a kanyart, amely Kumszontól 14 kilométerre] délkeletre eső ponttól, egy 5 kilométerrel délre lévő ponton át Kumszontól 16 kilométerre] délnyugatra húzódott. Ez 169.2 négyzetkilométer előrenyomulást jelentett. A koreai-kinai népi erők előrenyomulása a keleti parton további egynegyed kilométer eltolódást jelentett a katonai demarkációs vonal kiinduló pontjá. tói dél felé, a Gorangponitól északnyugatra történt előrenyomulás pedig egy kilométerrel tolta el keletre a katonai demarkációs vonalnak azt a részét, amely túlhaladt a 38. szélességi körön. Ugyanebben az időszakban az ENSz-parancsnokság állásai egy hüvelyknyire sem mozdultak el észak felé. Igy tehát a katonai demarkációs vonal másodízben történt kijelölése után eltelt több mint egy hónap alatt a katonai demarkációs vonal minden változása déli irányú ' eltolódást jelent. A koreai sajtó a fegyverszüneti tárgyalások befejeződéséről Július 27-én, helyi idő szerint 11 órakor reggel, a phenjani rádió közölte Kim Ir Szen marsall és Peng Teh-huai tábornok tüzszünetröl szóló parancsát. A parancsot közölte a „Nodon Színműn" és a ..Mincsu Csoszon" délelőtti különkiadása is. Valamennyi koreai lap cikket közöl a fegyverszüneti egyezmény alá. írása alkalmából. A „Nodon Színműn"- vezércikkében azt írja: Sikeresen befejeződtek a több mint két évig tartó koreai fegyverszüneti tárgyalások, amelye, ket nagy figyelemmel kísért a világ minden népe. A koreai nép, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek hősies közös harca eredményeképpen véget vetettek az agressziv imperialista háborúnak. Ezt a hábo rút az amerikai imperialisták kény szerítették a koreai népre. Véget ért a három éve tartó vérontás, amely új világháború veszélyét rejtette magában. A koreai fegyverszünet a koreai nép dicső győzelme a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban, hatalmas győzelme ez az új világháború elhárításáért, a béke fenntartásáért és megszilárdí. tásáért küzdő békeszerető népeknek. A koreai fegyverszüneti tárgyalásoknak igen nagy jelentőségük van a nemzetközi feszültség enyhítése és a vitás nemzetközi kérdések tárgya, lások útján történő megoldása szempontjából. A „Nodon Színműn" emlékeztetve a legagresszívabb amerikai körök te. vékenységére és Li Szin Man harcias nyilatkozataira, befejezésül ezt írja: Jobban, mint bármikor, fokozni keli éberségünket a.z "llenség minden nesterkedésével szemben. A fegyverszünet aláírásáról közöl vezércikket a „Mincsu Csoezon" is. /